Abauj megye 50 • mfldnyi terüle

tét kisebb-nagyobb párhuzamos hegyek s dombok boi'itják, nagyobb rónája nincs, de a Hernád völgye elégg'é tág, szép és termékeny. A népességet 166,666 lélekre teszik. Ezek nyelvökre nézve nagyobrészt (64.^{9 9}°/o) magyarok ; de vannak tótok, né­

metek és ruthének is. A többség r. katb.

vallású. Ezeken kivül legtöbb a reformá­

tus. Folyók : a Hernád, Tárca, Ósva, Ida, Bódva. Földjét tekintve e, megye a gaz­

dagabb megyék közé sorozható. Legelső helyen áll a Hernád völgye s az ezzel összefüggő Bódva és Ida völgye. A »Szá-razvölgy« és»Cserehát« már jóval hátrább áll, de szegénynek nem mondható , fát pedig legtöbbet e két terület szolgáltat, mig a Hernád völgyét szegélyező hegyek inkább szőlőben és gyümölcsben gazda­

gok. Főbb termékei: búza, rozs, kuko­

rica, árpa, zab, burgonya, sok gyümölcs (gönci cseresznye) és bor (legjobb a szik-szai és aszalai); továbbá borsó, lencse (legjobb a pányoki és kékedi), káposzta (főleg az Ósva völgyében), kender, len, köles és hajdina. Néhol a repce is dúsan fizet. Állattenyésztése jelentékeny. Van itt sok szarvasmarha, ló, juh és sertés, valamint mindenféle házi szárnyas. Va­

dakban is bővölködik. Az ásványország szolgáltat itt aranyat (Arany-Idka) ezüs­

töt, rezet, vasat, piskolcot, jaspist, kalce-dont, karneolt, agátot, palát, porcellán­

földet és többféle haszonra való követ.

Vannak nevezetes ásványos vizei is, mint a ranki, kékedi és rudnoki stb. A földmi-velésen, mint főfoglalkozáson kivül emlí­

tésre méltó az ipar és kereskedelem is, melynek főtárgyai a gabnanemüek, bor és bányatermékek. A megye gyáripará­

nak főfészke Kassa. De van jeles porcel­

lángyár Telkibányán és Hollóházán, pa­

pírosmalom Szinnyén, üveghuták Szalán-con, Begécen és Sompatakon. Vashámora és rézolvasztója is van vagy 12. A megye-gyülések Kassán tartatnak. Van e megyé­

ben 1 kir. vs., 12 mvs., 170 fu. és 76 kap­

P u s z t a f a l u (523 1.) mellett 2 tó van. S z i l v á s a p á t i kis fu. (208 tót 1.) Kassához közel eső mulatóhely für­

dővel. E n y i c k e mvs. 861 1. s kastélylyal.

Nagyida mvs. 1850 1., hires sertésvásárok­

kal s nagy pusztákkal. B á r c a fu. 905 1. s 4 kastélylyal. A r a n y i d k a fu.

659 1., arany- és ezüstbányákkal. S a c a fu. kastélylyal s juhtenyésztéssel. S e m s e fu. 453 1. s kastélylyal. B é l a fu. 936 1., rézbányával. C s á n y fu. 789 1. a vasút és a Hernád m., melyen itt hid visz keresz­

tül. H á m o r fu. 635 1., vasbányákkal s -Mecenzéf mvsok, amaz 3550, emez 2110 1., vasbányákkal és hámorokkal. Lakosai hi­

res veremásók Szepsi mvs. a Bódva m.

2900 1. köztük sok mesterember; élénk ipar s kereskedés, hires gabnavásárok.

C s e c s fu. 894 lakossal és S z ő l ő s

1218 1. s postahivatallal. Termékeny ha­

tárában három nagy puszta van. B ü t-t ö s fu. 295 1. s t-több puszt-tával. S z o l ­ falvak, előbbi 285, illetőleg 210, utóbbi 388 1 bor és gabnatermesztéssel. F e l s ő -V a d á s z fu. 902 1., grófi kastélylyal s posta-hivatallal. K u p a fu. 402 1. T om o r, fu. 509 1. s két pusztával. A l s ó -V a d á s z fu. 1241 ref. 1. Termékeny ha­

tára bort, búzát stb. eleget terem. Csak egy utcza választja el ettől J á n o s d falut (239 1.), melynek határa szintén elég gabnaneműt, kukoricát s kendert szolgál­

tat. B a k t a (700 1.), B e r e t (463 1.), A l s ó - és F e l s Ő-K á z s m á r k (356 s 344 1.) szárazvölgyi faluk gabnatermesz­

téssel a baromtenyésztéssel. C s o b á d fu.

a vasút m. 613 1., jó határral s postahi­

vatallal. K i s - és N a g y - K i n i z s (578 és 439 1.) jó gabnatermesztő faluk a

Her-n á d mellett. D o b s z a (Felső-) fu. egy hegyoldalban 1048 1. s juhtenyésztéssel.

F o n y fu. magas hegy alatt 1136 1., két tomplommal, nagy és termékeny határral, melyben egy C s o n k á s nevü puszta van. Legnevezetesebb itt a m a l o m k ő -b á n y a , melyet a fonyiak nagy haszon­

nal mivelnek. P e r é n y fu. 1194 1. s Gombos nevü pusztával. Juhtenyésztése jelentékeny. P e r e fu. a Hernád

bal-pai-tján 681 L s gabnatermesztéssel. P e-r e c s e falu 308 lakossal. F o e-r e-r ó , A s z a l ó és S z i k s z ó népes mezővárosok a vasút mellett termékeny határral, 1580, 1295 és 3765 1., kik sok búzát és bort termeszte­

nek. Szikszón kir. járásbíróság és taka­

rékpénztár van; barom vásárai hiresek.

Gótizlésü s kőfallal kerített ref. temp­

lomát az 1852. leégés után eltorzítva épí­

tették föl. H a 1 m a j fu. 524 1. kik bú­

zát és sok szénát termesztenek. S z e n t a n d r á s fu. 516 1. s jó dohánynyal. B o d ó -k ő v á r a l j a (v. Boldog-kő-Váralja) mvs. 1366 1. s kastélylyal. Gönc mvs. közel a Hernád­

hoz 3922 1. jó bor, sok gyümölcs és cse.

resznye, fürdő, posta, látogatott vásárok.

V i z s o l y fu. a Hernádhoz közel 1160 1., jó határral s postával. Itt nyomtat­

ták a Károlyi G.-féle első teljes magyar bibliát. V i 1 m á n y fu. 845 1. s jó búzá­ mfldnyi területén 175,292, jobbára tót [(62.S30/o), orosz, kevés (mintegy 10 ezer) magyar s még k e v e a e b b német (3 ezer)]

lakos él, egéazen északi fekvésű Földje általában hegyes - v ö l g y e B ; különösen bérces északi, Galíciával határos része, hol az Erdős-Kárpátok fő- és mellék­

ágai gyönyörű, de zordon vidékké cso­

portosulnak. Nyugaton legnagyobb hegy­

sége a Branyiszkó hegység, mely Sze-pestől választja el; dél-keleti részében pedig (Zemplén felé), a sóvári

hegycso-port ágazik el, melyuen egmagasabb a íáimonka hegy (3426'). Földje helylyel-közzel eléggé termékeny úgy, hogy az északibb részeken főleg csak árpa zab, krumpli és pohánka (tatárka) terem ugyan, de a délibb vidékeken a búza és rozs is díszlik, sőt a t i h a n y i határban szőlő is terem. Egyéb termékei: len, kender, gyümölcs (sok) és káposzta. Rétjei, legelői és erdői igen szépek és dúsak. Állatte­

nyésztése virágzó, csupán lova van ke­

vés. Az ásványország aranyat, ezüstöt, gyönyörű opált, sót és meszet szolgáltat.

Sóváron nagy mennyiségű főtt sót ter­

melnek. Ásványos vize sok és jó van.

Erdőségeiben sok a vad, vizeiben pedig különösen sok a pisztráng és menyhal.

Ipara főleg a városokban van. Forgalma és kereskedelme élénk. Országútjai jók.

Vasútja (eperjes-tarnovi) a tiszavidéki­

vel áll kapcsolatban. Folyói: a Her­

nád, Poprád, Tárca, Tapoly, Ondó­

vá. A megyegyülések Eperjesen tartat­

nak. Van e megyében 3 vs., 13 mvs., 374 fu. s 35 puszta. Főbb helyek : Bártfa (v. Bárdfa) ez előtt sz. kir. vs. a Tapoly m.

5403 1. Említést érdemel itt a tanácsház igen régi levélt árral,a kath. zárda és gym­

nasium, meg a papírgyár. A lakosok legin­

kább szövéssel, bor-, kender- és vászon­

kereskedéssel és vászonfehéritéssel fog­

lalkoznak. Fürdője és sanyarú vize neve­

zetes. A r a n y p a t a k a (Zlate) fu. 526

út m. Jelesb épületei közé tartoznak a kath. templomok, a megyeház, a gör.

kath. székesegyház, a ferenciek zárdája, a katonai laktanya stb. Van itt evang.

collegium, kir. törvényszék, kath. gym­

nasium, árva-, dolgozó- és kórház, taka­

rékpénztár, szinház, könyvnyomda, kő­

edénygyár. Főfoglalkozás a vászonszö­

vés, posztó gyártás, bőr-, vászon és gab­

nakereskedés. A városnak B o r k ú t és

dalom óta Hű-Szeben) ez előtt kir. vs.

3000 1., a Tárca m., van itt kath. gym­

nasium, papírgyár, járásbíróság adó- és postahivatal, vászonszövés.Alsó-Sebes mvs.

1200 1., kastélylyal s vatta-, liqueur- és papírgyárral és »Magyar Isla« nevü für­

dővel. Somos kincstári mvs. 1356 1. s kas­

télylyal. S ó v á r mvs. 2200 1. s sófőző inté­

zettel, mely évenkint 120,000 mázsa főtt sót szolgáltat. H a b z s á n vagy B ö k i mvs. 1400 1., 4 kastélylyal s papir­

malommal. B a j o r v á g á s fu. 759 1.

1115 1. a Poprád m. nevezetes vásárok­

kal ; a folyó túlsó partján van régi vára, mely még most is lakható. S z u 1 i n fu.

728 !., savanyuvizéről hires. T a r k ő fu.

777 1., várromokkal. N a g y - S á r o s mvs. a Tárca m, 3000 1. s nevezetes vásárokkal.

P é c h - Ú j f a l u fu. 1342 magyar s tót na-gyszemü cseresznyét termeszt, van kasté­

lya. F i n t a fu. 790 1. bőrgyárral, sava­

nyuvizzel, kastélylyal. S z i n y n y e l i -p ó c fu. 618 1., hires savanyuvizzel s für­

dővel. M i k l ó s v á g á s fu. 594 1. a Her­

nád m., rézbá-nya, vashámor. Gabolto mvs.

646 1. savanyuvizzel és faiparral C i-g e 1 k a fu. 468 1. savanyuvizzel. K r u-z s ö fu. 460 1. 8 vashámorral. H a n u s f a l v a mvs. 1185 1. kik közt sok tímár, czizma-dia és gubás van; két kastély. C s e l ­

R á k ó c f u . 115 orosz i. és kastélylyal.

K u r i m a mvs. 983 1., kik sok vásznat sző­

nek és fehérítenek, van pipagyára. K a p i kis fu. régi várral. N y i r e s fu. 342 1., sok körtét termeszt. S h a v n i k fu.

1122 1. s savanyu vizzel. Felsö-Szvidnik mvs. 450 1. az Ondava völgyében, sok lent termeszt. Z b o r ó mvs. közel a galíciai szólekhez 2300 1., köztük sok timár és csizmadia; két kastély, papir­

malom, járásbíróság B u k ó c fu. egy patak által két részre osztatik s fele ré­

sze Zemplénhez tartozik.

9. Z e m p l é n megye, hazánknak egyik

In document MAGYAK BIRODALOM (Pldal 103-106)