ces határral, melynek legnagyobb részét erdőség borítja. Ez erdőség kedveért lé
tesült itt mostanában egy jelentékeny gyártelep, melyben egy lajthántuli rész
vénytársaság ké.-zittet főleg padló deszkát és padlókockát. T a u c z fu. egy szük völgyben a Csiger vize m. 2486 oláh s magyar 1. s oláh templommal. Nagy ha
tára sovány földu, de gyümölcsöt igen bőven terem. Hegyeiben gazdag vasérc
bányák vannak. Közelében három régi vár romjai láthatók. S i l i n g y i a fu. a Csi
ger vize m. 1028 oláh s magyar 1., oláh templommal, postahivatallal s
pokróczké-szitéssel. Hegyein jó bor és gyümölcs terem. A p a t e l e k (v. Mokra) fu. a Mok-rahegy alatt 1282 oláh, magyar és tót 1., részben róna határral s igen jó borral.
Van oláh, kath. és luth. temploma. T e r -n o v a (hajda-n Egres és Almás) völgybe-n fekvő oláh fu. az előbbi szomszédjában 2307 1., kik főleg fával és mószszel járnak kereskedni. M a g y a r á t fu. Fankotától délkeletre igen szép vidéken 2491 oláh s magyar 1., oláh templommal s hires bor-termesztéssel. Közepes minőségű szántó
földjei búzát, kukoricát és zabot terem
nek. A g r i s oláh fu. az előbbitől keletre 296 1. hires mészégetéssel. Csake nevü he
gyén egy régi vár romjai láthatók.
A r a n y á g oláh fu. az előbbi m., a He
gyis (v. Hegyes) bérc alatt 891 1. s nagy határral, melyet jobbadán erdőség borit.
M u s z k a oláh fu. Magyaráttól nyugotra 1076 oláh 8 magyar 1., oláh templommal s igen jó határral, melynek legfontosabb terméke az itteni jeles fehér bor. G a 1 s a fu. az előbbi szomszédjában részben róna határral, melyet a Zsimbolya nevü ér szel át. Van 2355 oláh s magyar lakosa, kik bort, búzát, kukoricát, szilvát, do
hányt s kendert termesztenek. Valamivel alább esik Világos régi s gyönyörű fekvé
sű mvs. Aradtól ész.-keletre ott, a hol a sikság a hegységbe olvad. Ilyen nevü mvs.
különben kettő van egymás tőszomszéd-jában, u, m. M a g y a r - V i l á g o s 2114 magyar s német ] . , r. kath. templommal, szép kastélylyal, járásbírósággal és postahiva
tallal ; — a másik Ó-Világos szintén mvs.
4648 1., kik legnagyobb részt oláhok.
Van itt egy gör.-kel. és egy gör.-kath.
templom. A kettő határa együtt több mint 2'/a • mfld s nagyobb részben igen termékeay róna, mely egyiránt bőven terem búzát, kukoricát, kölest, krumplit, dohányt, kendert stb. A határ kisebb ré*ze hegyes kitűnő bortermő szőlőkkel és nagy j erdőséggel. A határbeli nagy puszták közül B a r n a c e l , F ö l d v á r és B a r n á t Magyar-Világoshoz, K i a d o v a , P a u l i s , R a d n a , S ó l y m o s és S z a b a d h e l y pedig Ó-Világoshoz tartozik. A határ he
gyes részén emelkedik az emlékezetes vilá
gosi vár pusztuló falakkal.Legutóbbi szo
morú nevezetessége ennek az, hogy 1849.
aug. 13-án ezen vár alatt rakta le fegyve
rét a 35 ezer főnyi magyar hadsereg az orosz hadak előtt. A romladozó várból gyönyörű kilátás nyilik mind a keleti hegyes, mind a nyugoti róna táj felé.
K o v a s z i n c fu. Világostól délre 3808 áh s magyar 1., oláh templommal és
szintén jó bortermő hegyekkel. G y o r o k mvs. az első erdélyi vasút m. 1137 ma
gyar, német és oláh 1., reform., kath. és oláh templommal, szép kastélylyal, posta-és táviróhivatallal. Rposta-észben hegyes ha
tára kitűnő bort s jeles búzát stb. terem.
M é n e s fu. az előbbi szomszédjában 1398 oláh, magyar 8 német lakos, oláh templommal s részben róna, részben he
gyes határral, melynek a vörös aszubor a leghiresebb terméke. A faluban több csinos uradalmi épület van. U-Paulis mvs.
a Maros m. magas hegyek alatt 2186 oláh, német és magyar 1., kik jeles bort, búzát, kukoricát, árpát s zabot termesz
tenek. A Maroson több jó malma van.
Ú j-P a u 1 i s kincstári fu. a Maros és az első erdélyi vasút m. az előbbi szomszéd
jában 451 sváb 1., kik igen jó bort, diny-nyét és dohányt termesztenek. Tulajdon
képen itt kezdődik a Maros gyönyörű völgye. Radna mvs. a Maros és az első erdélyi vasút m. gyönyörű tájon, Lippá-val épen átellenben, melylyel egy jó fahid által áll összeköttetésben. Van 2064 oláh, magyar s német lakosa, hires búcsújáró kath. zárdája (ferencrendi) szép kéttor
nyú templommal, oláh temploma, vasúti állomása, járásbírósága, adó-, posta- és táviróhivatala, több malma s szép határa, melynek csaknem felét erdőség borítja, a többi része pedig jó közönséges bort, és kukoricát terem. Barom- és juhte
nyésztése is említésre méltó. S ó l y m o s fu. közel a Maros- és vasúthoz 1791 oláh 1. s roppant terjedelmű hegyes völgyes határral, melynek nagy erdősége legszebb a megyében. Bora, gyümölcse jó. Van több malma, három kallója, kő-, ólom- és rézbányája s közelében egy meredek tetőn festői várromja, mely a Maros völgyének egyik jegszebb tájképét képezi. O t v o s (Odvos) fu. a Maros m. 1214 oláh s német 1.. oláh és kath. templommal s bérces sziklás határral, melyben főleg kukoricát és berzencei szilvát termesztenek. Erdeje nagy és szép. K o n o p fu. a Maros és a vasút m. 1102 oláh 1., templommal, posta-és táviróhivatallal, szép határral, melyen leginkább kukoricát és gyümölcsöt ter
mesztenek s juhot, kecskét tenyésztenek.
Van egy csinos uri laka, pálinkafőző gyára s több malma. Szép erdeje igen nagy terje
delmű. M i 1 o v a oláh fu. közel a Maroshoz 532 1., oláh templommal s rézbányával és hámorral. A többnyire bányászatból élő la
kosok közül sokan foglalkoznak köszörűkő készítésével és árulásával is. Ber z o v a fu.
a Maros és a vasút m. 1862 oláh s német 1.,
oláh templommal, posta- és táviróhivatal-lal.Hegyes völgyes nagy határában sok szil
vát s kukoricát termesztenek, juhot, kecs
két tenyésztenek. K a p r u c a fu. a Ma
ros m. 854 oláh 1. és szép szilvásokkal.
G r o s f u. az előbbitől északra, hegyes völ
gyes vidéken 791 oláh 1., kik szenet éget
nek. S z 1 a t Ln a fu. még bentebb a hegy
ségben a Drocsa-hegy déli aljában 471 oláh 1. s nagy erdőséggel. B a j a oláh fu.
az előbbitől délre 580 1. B a t u c a oláh fu.
a Maros m. 434 1. G o v o s d i a oláh fu. a Maros m. 669 1. szép (szoros ültetésü) szil
vásokkal s fontos vas-iparteleppel, nagy erdővel. T ó l v á r a d mvs. a Maros és vasút m.
1165 oláh templommal, postahivatallal s szép erdővel. Bégi, szép fekvésű várának ma csak romjai láthatók. Tótvárad hajdan egészen magyar község volt. P e r n y e s d oláh fu. az előbbitől északra 488 1. S o b o r-s i n mvr-s. a Maror-s ér-s a var-sút m. igen r-szép tájon. Van 1407 oláh s magyar lakosa, oláh és kath. temploma, diszes kastélya szép angolkerttel, Ivánliget nevü vadas
kertje, nagy vasúti állomása, posta- és táviróhivatala s jó határa, mely fán kivül gabnanemüt s gyümölcsöt is elég bőven szolgáltat. Erdőiben s legelőin sok kecs
két tenyésztenek. T o k oláh fu. a Maros és vasút m. 907 1. s bérces erdős határ
ral. Szilvásai szépek és nagyok. S z e 1 i s-t y e elszórs-tan épüls-t oláh fu. közel a Ma
roshoz 401 1. Nagy erdősége mellett szán
tóföldjei is jók. Búzán kivül sok kukori
cája és szilvája terem. Petris mvs. az előbbi szomszédjában északra 1477 oláh és magyar 1., oláh templommal s szép hegyes-völgyes határral, melynek szántó részei tágas lapályon esnek, s jó minősé
gűek. Fán kivül legtöbb van itt kukorica, krumpli és gyümölcs. Vásárait a szom
szédos völgyek lakosai nagy számmal látogatják. Juh, kecske itt is bőven tenyé
szik. R o s s i a hegyek közt fekvő oláh fu. az előbbitől északra 1356 1. s tágas határral, melyben szilván kivül leginkább kukoricát és tavaszi búzát termesztenek.
Van egy jó rézbányája, két liszt- és 4 fürészmalma. A lakosok fával, zsindelylyel és deszkával kereskednek. O b e r s i a oláh fu.az előbbin felül 356 l.,kik sok szil
vát termesztenek s szilvapálinkát főznek.
12. T o r o n t á l megye egyik legnagyobb törvényhatósága a hazának, a Marostól, tehát Csongrád és Csanádmegye déli szé
létől kezdve a Tisza balpartján nyúlik le egészen a Dunáig.Alakjára nézve egyhosz-ezas dülényhez hasonlít. Kiterjedés és né
pesség tekintetében az ujabb időben jelen
tékeny változáson ment keresztül. 187 3-ban a volt n é m e t b á n s á g i v é g e z r e d legna
gyobb része (57.n • mfld), 1876-ban pedig az egész nagy-kikindai kerület (8.0e • mfld) adatván hozzá, addig is jelentékeny terüle
te 176.37 • mfldre (9,329,42 kilom.) növe
kedett. Felszíne általában rónaság, legna
gyobb részt kitűnő fekete agyag talajjal, mely az egész hazában a legjobb búzát és repcét termi. Délen azonban,főleg Alibuná-ron alul, jelentékeny homokos területei is vannak. Vizei: északon a Maros az Aranka nevü mellékággal, nyugaton a Tisza, délen a Duna, mely Szerbiától választja el és a megye területén sok szigetet képez, kelet felől pedig a Bega, Temes, Berzava ömle
nek belé s futnak át rajta a Dunába, mig a kis Karas folyó, mely szintén a Dunába szakad, Temes felé jelzi egy darabon a határt. Ezeken kivül több tó és mocsár van főleg a déli felében. Bészben a folyók szabályozására, részben pedig a mocsá
rok levezetésére szolgálnak a Bega-, Ber
zava- és vers^czi csatorna. Jelentékenyebb tavai a Fehér- és Fekete tó, nagyobb mo
csarai pedig az alibunári, i Háncsai és dunamelléki mocsárok. Éghajlata általá
ban alföldi 11.6, Pancsován pedig 11.8
C°-nyi évi középhőmérsékkel; a legna
gyobb hő azonban -4-41.3, a legalacso
nyabb pedig olykor —22.5 C°-ot is elér, s igy itt épen oly nagyok a hőmérsékleti végletek, mint akár a Magas-Tátra vidé
kein. A fagyponton aluli hőmérsékkel biró napok számát itt átlag 73-ra, az esős napokét H6-ra, a havazó napokét pedig 23-ra lehet tenni. Az évi csapadék átla
gos magassága 500 millimeternyire rug.
Termékenységre nézve e megye az első helyet foglalja el az országban. Főbb ter
mékei : tömérdek tiszta buza (a kereske
désben b á n s á g i b u z a név alatt), repce, dohány (a kereskedésben s z e-g e d i d o h á n y néven), kétszeres, zab, zöldségfélék, hüvelyes vetemények, takar
mánynövények és néhol rizs is. Fája kevés van, legtöbb a Maros és Temes mellékén.
A Tisza mentén csak füzes erdői vannak.
Kerti bora meglehetős mennyiségben te
rem, de nem állandó. Marha- és lótenyész
tése virágzó, sertése, juha szintén sok és szép. Több vidéken selyembogár- és méh
tenyésztés is divatos. A vadak közül leg
nagyobb mennyiségben vannak vizi ma
darai. Piócát a mocsárokban sokat fog
nak. Lakossága igen vegyes. A határőrvi
dék polgárosítása előtt volt itten magyar 16°|», német 4 7 % , szerb 2 0 % és oláh 1 5 %
A határőrvidék polgárosítása folytán leg-tetemesebben a három utóbbi nemzetiség gyarapodott. Ezeken kivűl csekélyebb számmal vannak itt bolgárok (10,000), francziák (6000), kiket M. Terézia uralko
dása alatt telepitettek ide, valamint tótok, sokacok és cigányok is. Vallásra nézve a többség a r. katholikus é.s a gör.-kel. egy
házhoz tartozik, mig a kisebbség a gör.-kath., protestáns és mózesi felekezetek közt oszlik meg. A lakosság főfoglalko
zása a mezei gazdálkodás, de az ipar és kereskedelem is tetemes számú mivelőkre talál itt, kivált a nagyobb városokban s a nagyobb folyók és vasutak mentén. Leg
főbb közlekedési eszközök a Duna és Ti
sza folyók s a megyét átszelő osztr. áll >mi s valkány-perjámosi vasutak. Országútjai, valamint csatornái is csak alsó rendű hor
dozói a forgalomnak. Van e megyében mintegy 226 város és falu, meg 50—60 puszta. A megyegyülések Nagy-Becskere
ken tartatnak. Emlitendőbb helységek itt:
N a g y - B e c s k e r e k rendezett tanácsú nagy mvs. a Béga f. m., 19,666 szerb, német, magyar, tót és oláh 1., kik iparral (selyem-termeléssel is) és földmiveléssel foglal
koznak s gabnanemüekkel, nyers bőrök
kel és szarvasmarhával jelentékeny ke
reskedést űznek. Van itt óhitű, r. kath., luth., reform, és zsidó templom, sok csi
nos épület, megyeház , algymnasium, színház, gazdasági egyesület, királyi tör
vényszék, járásbíróság, adó-, só-, posta-és táviróhivatal s gőzhajóállomás. Rop
pant (3.2 Q]mnd.) határa igen termékeny ; rajta sok búzát, kukoricát stb. termeszte
nek s barmot, juhot, sertést tenyésztenek.
Epreskertje legnagyobb a megyében. Vá
sárai híresek. F r a n y o v a mvs. a Tisza m.
7230 szerb, német 1., nagy határral, gab-natárházakkal s ásványos forrással. Van óhitű és kath. temploma. Z s i g m o n d f a l v a német fu. 975 1. N é m e t - É c s k a fu. a Béga folyó m. 1590 német 1., kath.
templommal és kastélylyal^ A Bogán gyö
nyörű hídja van. O l á h - E c s k a fu. az előbbi szomszédjában 2575 oláh és szerb 1., óhitű templommal és jó határral. P e r -l a s z v á r o s mvs. a Béga fo-lyó m. 3434 szerb, horvát s oláh 1., óhitű és kath. templom
mal, postahivatallal s igen nagy s termé
keny határral. L e o p o l d o v a (v. Csenta) szerb fu. 2378 1., óhitű templommal s jó határral. Ó - B o r c s a szerb fu. a Duna m. 1033 1., óhitű templommal s gőzhajó
állomással. Innen lefelé a Duna sok szige
tet képez. P á n c s o v a (v. Paneevo) sz. kir.
vs. a Temesnek a Dunába szakadásánál
13,748 szerb s német 1. Páncsova eléggé csinosan épült. Van sok díszes köz- és ma
gánépülete, melyek közül kiemelendőb-bek a templomok (óhitű, r. kath., luth. és zsidó), a reál- és polgári iskolák, a városi kórház, a városháza, a kaszárnya és több koronái épület stb. Van itt kir. törvény
szék, járásbíróság, kataszteri felmérési felügyelőség, fómjelző, só-, adó-, posta- és táviróhivatal, cukor- és selyemfonógyár, vesztegintózet stb. Ipara élénk, kereske
delme fontos főleg gabnával, fával és szar
vasmarhával. A dunai gőzhajózásnak itt van egyik fontos állomása. Fehértemplom felé innen egy nagy homoksivatag terül, melyet az ottaniak Bieloberdo-nak (Szál
ló-homok) neveznek. H o m o l i c a fu. a
Duna m. 4076 német, szerb s oláh 1., kath. és óhitű templommal s igen nagy határ
ral. B r e s z t o v á c fu. az előbbitől ke
letre, a Duna mellékágam. 2406 német és szerb 1., kath. és óhitű templommal. In
nen délre terűi a Jezero nevű nagy mo
csár. Kubin mvs. a Duna m. 4448 szerb, német 1., óhitű és kath. templommal, já
rásbírósággal, posta- s táviróhivatallal, gőzhajóállomással és igen nagy határral.
Kereskedése élénk. Vásárai látogatottak.
B a v a n i s t e szerb fu. az előbbitől észak
ra 5851 1., postahivatallal s nagy határ
ral. O s z t r o v a szerb fu. a Dunának ha
sonnevű nagy szigetén 965 1., halászattal s termékeny határral. D u b o v á c szerb fu. a Duna m. 716. 1., igen nagy határral s halászattal. D e l i b l a t fu. 3589 szerb s oláh 1., óhitű templommal, postahivatal
lal s igen nagy, de homokos határral.
G a j t a s o l oláh fu. a Karas f. m. 369 1.
U l m a fu. 2841 oláh és szerb 1., óhitű templommal, postahivatallal s jó határ
ral. K á r o 1 y f a 1 v a fu. 187 oláh 1.
A l i b u n á r mvs. a hasonnevű mocsárok s a római sáncok m. 3706 szerb, oláh s német 1., óhitű templommal, postahivatallal s je
lentékeny határral, melynek mocsaraiban sok piócát és teknősbékát fognak. Itt szé
kel egy kataszteri felügyelőség. N e u-d o r f (v. Novosello) fu. az előbbitől u- dél-nyugotra 6747 oláh 1., postahivatallal s igen nagy határral. J a b u k a fu. a Te
mes folyó m. 3011 német s oláh 1., kath.
templommal, nagy s jó határral s halá
szattal. Z r e p áj a (v. Crepája) fu. 4658 szerb 1., kik roppant határukon sok gab-naneműt s zöldséget termesztenek. Van óhitű temploma s postahivatala. D e b e l i á c 9 a (v. Debeljácsa) magyar fu. 3145 1., reform, templommal, igen jó határral, mezőgazdasággal s baromtenyésztéssel. A
lakosok Veszprém megyéből költöztek ide. A n t a l f a l v a (v. Kovacsica) 3180 tót 1., járásbíróság- s postahivatallal. B a-r a n d a fu. a Temes f. m. 2121 szea-rbi.
S z a k u l a u. a Temes f. m. 2609 szerb 1. óhitű templom- és postahivatallal. Ha
tára nagy és termékeny. 0 p o v a fu. a Temes f. m. 3712 1. G l o g o n fu. 2761 német és szerb 1. U s d i n (v. Uzdin) fu.
közel a Temes folyóhoz 5329 szerb s hor