S ezzel áttérünk a részletes helyrajzra
1. Kolozs megye Bihar megyétől ke
letre, Szilágytól délre esik a Szamos mindkét partján, s nyugotról kelet felé mindinkább keskenyülő szalag alakjában nyúlik el a kerület közepén jóval túl. Ed
digi területe 85 •mfldet tett 190 ezer lakossal. Minthogy azonban a területren
dező törvény innen három községet s egy pusztát Szilágy megyéhez, két községet Thorda-Aranyoshoz, ötöt pedig Maros-Thordához kapcsolt, s minthogy továbbá a volt Doboka megyének 34 (délnyugoti) községét ide kapcsolta s Kolozst is idy ke
belezte : jelentékeny változást mutatnak úgy a területi, mint a népességi viszo
nyok; mai kiterjedése ugyanis 89.1 7 • m f d . (szabatosabban 5 1 49.3 5 ÖJkilomet.), lako
sainak száma pedig 202,263. Kolozs me
gye felszíne általában hegyes, azonban úgy, hogy nagyobb hegyek csak nyugoti szélein és részein emelkednek, mig kelet felé folyton lejt a talaj s végre a dom
bos-völgyes Mezőségbe olvad át. A nyu
goti határon legmagasb bércei : a Király
hágó a Sebes-Körös északi oldalán, alább a Bihar-Vlegyásza hegység a Eontinelle, Vlegyásza, Brusa és Muntyele mare (5755') magaslatokkal, belebb a gyalui havasok gyönyörű vadregényes tájakkal.
Bónája nincs, de a Szamos mentén igen szép tágas völgy nyúlik el. Többi völgyei szűkek, vagy csekély kiterjedésüek. Vizei:
a Kis-Szamos, m^ly Gyalunál a Meleg- és Hideg-Szamos nevü patakok egyesülésé
ből áll elő s a megyét előbb keleti, majd Apahidán túl északi irányban metszi át, aztán a Sebes-Körös, mely a Vlegyásza hegyből ered s nyugoti irányban fut ki a megyéből. Patakja sok van, melyek leg
nagyobbrészt a Szamos területéhez tar
toznak, továbbá sok édes és sós vizű tó és forrás. Legnagyobb tavai — a cégei és gyekéi — a Mezőségen vannak. Éghajlata kellemes, mérsékelt és egészséges. Telei gyakran szigorúak. Földje a Szamos men
tén, valamint az egész Mezőségen termé
keny, de az északnyugoti részek cse
kély termőképességgel birnak s csak a tavaszi veteményeket érlelik meg. Főbb termékei búza, rozs, kukorica, bor (igen közepes), gyümölcs és zöldségfélék. Lege»
lője, takarmánya elég bőven, erdeje pedig roppant sok van, a mennyiben főleg a na
gyobb hegyeket mindenütt erdőségek bo
rítják. Marha-, ló-, sertés- és juhtenyész
tése jelentékeny. Kecskét s bivalyt is sok helyen tartanak. Az ásváoyország szolgál
tat itt a nyugoti részeken mészkövet, va
sat, aranyat (Hideg-Szamoson), némi ezüs
töt és ólmot, a keleti részen pedig sok sót stb. A lakosok magyarok és oláhok, kik körülbelül egyenlő szám
mal vannak. Vallásra nézve legtöb
ben vannak gör.-keletiek; ezek után következnek a reformátusok, katholi
kusok és unitáriusok: egyéb vallásúak csak elszórtan találhatók. A nép fő
foglalkozása a földmivelés, baromtenyész
tés és bányászat. Az ipar és kereskedelem leginkább a városokban, de még mindig csak közepes arányokban űzetik. Annál közönségesebb a házi ipar, mely fóleg durva szöveteket s fonatokat szolgáltat.
A közlekedést részben jó ország- és vas
utak szolgálják. A dülő-útak azonban többnyire igen gyarlók. Vasútjai, melyek Kolozsváron futnak össze, egyrészről N.-Váradon át Budapesttel, másrészről pedig a kerület belseje- és déli részeivel teszik ösz-szeköttetésbe. Vizi útnak a Szamos annyi
ban mondható, a mennyiben kisebb tutajozást űznek rajta. A megye köz
ségeinek száma jelenleg 244, melyek közül egy sz. kir. város. A megye-gyülések Kolozsvárott tartatnak. Neve
zetesebb helyek itt:
K o l o z s v á r (a rómaiak korában U1-p i a n u m ; németül C l a u s e n b u r g , la
tinul C l a u d i o p o l i s , oláhul C1 u s i u) sz. kir. és egyetemi város a Kis-Szamos mindkét partján Nagyváradtól keletre s 21 mfldnyire a keleti s az első erdélyi vasút összekötő pontján 26,400 magyar lakossal. Áll egy bel- és öt külvárosból.
A négyszögű belvárost hajdan kőkeritós övezte, melyből négy tornyon kivül ma már csak egyes maradványok vannak meg. A város egészben véve csinosan van ópitve. Különösen szépek nagy szám
mal levő főúri palotái és középületei, me
lyek gázzal világított csinos utcákra és terekre néznek. Emlitendőbb épületei: a
gótizlésü kath. tempiom a város főterén, a két derék reform, templom, továbbá az unitárius, lutheránus, gör.-kel., gör.-kath.
és zsidó templomok, a múzeum pompás kerttel, a megye- és városház, a színház, a tornacsarnok, a különféle iskolai és szerzetesrendi épületek, Mátyás király szülőháza, mely ma kaszárnyául szol
gál, a kórházak, kincstári épületek és derék vendéglők stb. Kolozsvár sok tekin
tetben középpontja az egész kerület szel
lemi és anyagi életének. Van itt egyetem, unitárius kollégium (seminariummal), re
form, és r. kath. főgymuasium, mind je
lentékeny könyvtárakkal s egyéb gyűjte
ményekkel, reáliskola, férfi és női tanitó-, valamint kisdedóvóképző-intézet, polgári iskola, s általában sok művelődés is jóté
konysági intézet, 3 kő- és könyvnyomda, több helyi hírlap, 2 köny vkereskedés,árva-és dologház stb. Itt székel a Királyhágón túli reform, és unitárius püspök, a megye, egy kir. törvényszék, sajtó- és járásbíró
ság, nemkülönben van itt pénzügyi igaz
gatóság, gyalogezredi (51. sz.) és honvéd-zászlóalji parancsnokság (30. sz.) stb. A lakosságnak jelentékeny része foglalko
zik kereskedelemmel és iparral. A főbb ut
cákon fényes kereskedések láthatók. Van
nak gáz-, posztó-, papir-, dohány-, gép-, élesztő-, kocsi-, kalap , kőolaj-, gyertya-, csontégető-, sör-, szesz-, cukor- edény
gyárai. Iparosai közt különösen sok a szűcs, csizmadia és varga. Hegyes-völgyes határa haladja a harmadfél •mfdet. A he
gyes részt erdők és szőlők borítják, mig a völgyben jeles szántóföldek s kitűnő ré
tek és legelők vannak. A kenyér- és takar
mánynövényeken kivül szép mennyiség
ben terem cukorrépája és zöldsége is.
A város szélén egy magaslaton áll egy na
gyon régi fellegvár rendkívül mély kúttal, melyből gyönyörű a kilátás úgj7a városra, mint a Szamos völgyére; a város alattpedig a vasúti állomás derék épületei és udvara foglalnak el jelentékeny tért. Vásárai fon
tosak s különösen lóra s szücsárúkra nézve első rendűek e kerületben. Kolozsvárnak igen nevezetes, de egyszersmind sok vi
szontagságról tanúskodó története van.
Látta e város Trajanus hadait, szerepe volt Dáciában, kaput tárt a honfoglaló magyarok előtt, aztán székhelye volt a vajdáknak, majd a nemzeti fejedelmek
nek, a Bastaknak stb. s el-elbukott, majd ismét fölemelkedett a külcsapások és a belviszályok viharai között. Az erdélyi országgyűlések, mint főhelyen, rendesen itt tartattak ; itt mondatott ki
türvéoye-in
sen A Z anyaországgal való egyesülés 1848-ban. Az önvédelmi háború végez
tével első rangjától megfosztva Nagy
szeben alárendeltetett, mignem 1861-ben a főkormányszék megint itt helyez
tetett el. K o l o s - M o n o s t o r csi
nos fu. és erdőigazgatósági székhely az előbbi tőszomszédjában 1524 oláh s magyar 1., gör. és róm. kath. tem
plommal, káptalani levéltárral, egy je
zsuita templom romjaival, roppant juh-vásárokkal s nevezetes gazdasági akadé
miával. Megszüntetett bencés zárdájában volt hajdan az erdélyi országos levél
tár. S z á s z - F e n e s fu. a Szamos m. 2061 oláh s magyar 1., görög és róm. kath. templommal, erdős határral s a Mikesek szép kastélyával. S z á s z -L ó n a fu. 1229 magyar s oláh J., ref.
és görög-kel. templommal s szép és ter
mékeny határral. Gyalu mvs. a Szamos m.
2680 oláh s magyar 1., gör.-kath. és ref.
templommal, postahivatallal, gr. Eszter
házi-féle kastélyával, várral s derék határ
ral, melyben szép erdők és jó szántóföldek vannak. Fakereskedése jelentékeny. H i-d e g - S z a m o s fu. a hn. folyó m. 736 oláh 1., sgör.-kel. templommal s arany
bányával. H é v - S z a m o s oláh fu. a hn.
folyó m. 564 1., nagy, erdős határral s juh
tenyésztéssel. S z t o l n a (Szto e) oláh fu.
186 1. s erdős határral. M a g u r a oláh fu.
a Hideg-Szamos m. 999 1., g.-kel. templom
mal s bérces határral, mely már a zalath-nai bányaterülethez tartozik. Van nagy juhtenyésztése és fakereskedése. E g e r b e g y fu. Hév-Szamosba ömlő Szapony patak m. 1318 német s oláh 1., luth., gör.-kath. és gör.-kel. templomokkal, szép nagy határral s baromtenyésztéssel.
N a g y - K a p u s fu. a Kapus patak s a nagyvárad-kolozsvári országút m. 756 oláh s magyar 1., reform, templommal s erdős határral. K i s - K a p u s fu. szintén a Kapus patak m. 857 oláh s magyar 1. s jelentékeny határral. B e d e c s oláh fu.
a Kapus patak m. 889 1., gör.-kel. temp
lommal. V a l k ó - K e l e c e l a Sebes-Körösbe ömlő Kalota patak m. 556 oláh s magyar 1, reform, és oláh templom
mal s jelentékeny határra), mely erdőség
és gazdasági terményekben egyiránt bő-völködik. N a g y - M e r e g y ó (Mérgen) nagy oláh fu. a Székelyó patak m. 1972 1., gör.-kath. templommal s nagy határ
ral, melyben arany érc-telepek vannak.
B o c s oláh fu. az előbbitől északra egy völgyben 865 1., s gör -kath. templommal.
B ö k é n y (Butyenia, Buticsnia) oláh fu,
643 1. s gör. kel. templommal. M a g y a r -V a l k ó regényes fekvésű fu. a Sebes-Kö
rös egyik mellékpatakja m. 767 magyar s oláh 1., reform és gör.-kath. templom
mal s erdős, bérces határral. Fake-reskedése jelentékeny. K a 1 o t a-S z e n t-K i r á 1 y fu. a t-Kalota patak m. 886 magyar s oláh 1., reform, és görög-kath. templommal s inkább szép, mint termékeny határral, mely már a Kalota
szeg nevü szép lapályba olvad. D á m o s fu. a szomszéd völgyben 390 magvar s oláh 1.,reform, templommal. G y é r ő-V á-s á r h e 1 y (Aá-sorbej) közel a kolozá-svár
nagyváradi vasúthoz 702 magyar s oláh 1., reform, templommal s szép és termé
keny határral, melynek nagy vésze a kolozs
vári ref. főgymnasiumbirtoka. J e g e n y e fu. az e őbbitől ész.-nyugotra 481 ma
gyar lakos, kath. templommal s fürdő
vel és ásványos forrásokkal , melye
ket kivált bőrbetegeknek nagyon aján
lanak. K ö r ö s f ő (Kriso) fu. a Körös m.
848 magyar 1., reform, templommal és szép határral. S á r v á s á r fu. az előbbi szomszédjában 312 magyar ref. 1. N y á r-s z ó (Nyárr-szóvá) fu. 422 magyar r-s oláh 1., reform, templommal s jó határral.
Bánffy-Hunyad csinos mvs. és a szép Kalota
szeg főhelye a Sebes-Körös és kolozsvár
nagyváradi vasút m. 3290 magyar s oláh 1., régi reform, és r. kath. templommal, a Bánffyak szép várkastélyával, posta- és táviróhivatallal, nagy vasúti állomással és szép határral, melyben márványt és sok kövületet találnak. A lakosok közt sok az iparos és kereskedő. Marha-, sertés-és gahnakereskedsertés-ése igen fontos. Országos vásárai igen élénkek. Itt székel egy kir. já
rásbíróság. Z e n t e 1 k e fu. 670 magyar s oláh 1. s gör.-kath. temp'ommal. M a-l o m s z e g fu. a Kaa-lota patak m. 422 nagyobbára oláh 1. s szép hatáiral. M a-r ó t l a k a fu. a Kalota patak m. 1140 ]., gör.-kath. templommal, várrommal s bérces, erdős határral. Lakosai sok sze
net égetnek. S z é k e 1 y ó (Székujo) oláh fu. a Székelyó patak völgyében 715 1.
s bérces határral. Fa- és juhkereeke-dése nagy. S e b e s - V á r a l j a v. Se
b e s v á r (Bolog/i) fu. közel a vasút
hoz és a Kalota patakhoz 829 többnyire oláh 1., gör.-kath. templommal, granit-töréssel s egy hegyen álló szép vár
rommal, mely Váralja környékét a Kalo
taszeg legfestőibb részévé teszi. Van egy papírmalma. K i s - és N a g y - S e b e s szomszédos oláh faluk a Sebes-Körös és a kolozs vár-nagyváradi vasút közelében.
Előbbinek van 447 lakosa s gör.-kath.
temploma, utóbbinak pedig 1203 lakosa és gör.-kel. temploma. C s ú c s a fu. a Királyhágóhoz közel, a Sebes-Körös és a vasút m. 1068 oláh s magyar 1 , gör.-kath.
templommal, postahivatallal, vasúti állo
mással s igen bérces határral, mely a ko-lozsvár-nagyváradi vasút mellékének leg-vadregénycsebb része. M a g y a r - B i k a 1 fu. az Almás patak m., Bánffy-Hu-nyadtól északra 750 magyar 1., reform, templommal s gyümölcstermesztéssel.
O l á h - B i k a l oláh fu. 554 1. M a g y ar-G y e r ő - M o n o s t o r fu. 1898 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kel. templommal s igen nagy határral, melyben sok erdő és legelő van. O l á h - G y e r ő - M o n o s t o r oláh fu. 1100 1. gör.-kel. templom
mal. F e l s ő - F ü l d oláh fu. az Almás patak m 670 1. s gör.-kel. templommal.
K ö z é p - F ü l d oláh fu. ugyanazon pa
tak m. 742 1., gör.-kath. templommal s szép határral. A l s ó - F ü l d oláh fu. az Almás patak m. 487 1. s g.-kel. templom
mal. Mindezen falvak sok szilvát termesz
tenek s juhot és kecskét tenyésztenek.
N y i r e s oláh fu. 836 1., görög-kath.
templommal s jelentékeny erdős határral.
C z o 1 d oláh fu. 500 1., görög-kath.
templommal s kastélylyal. B á b o n y (Ba-bogyi) fu. az Almás patak egyik mellék
völgyében 260 8 magyar 1., gör.-kath.
templommal s gyümölcstermesztéssel. N.-A l m á s f u . a hasonnevű patak m. 1756 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal, adó- és postahivatallal, a gr.
Csákyak ősi kastélyával, a régi Dezsővár romjaival s szép nagy határral, melyen a gabnatermesztés és baromtenyésztés egy-íránt sikerül. Közelében van egy érdekes barlang. K ö z é p l a k fu. az Almás pa
tak m. 820 magyar s oláh 1., reform, és gör. kath. templommal és jó határral.
Z u t o r oláh fu. az Almás patak m. 289 1. s gör.kath. templommal. M a g y a r -N a g y - S o m b o r fu. az előbbi ezom-szédjában 971 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kel. templommal, postahivatallal s derék határral. B é r e s e oláh fu. 546 1., gör.-kath. templommal s szénégetéssel.
S z e n t - M á r i a oláh fu. 579 1. P u s z-t a - S z z-t . - M i h á l y oláh fu. az Almás vize m. 1183 l., gör.-kath. templommal s juh- és kecsketenyésztéssel. Hidalmás mvs.
az Almás vize m. 1209 magyar s oláh 1., refor.n. és gör.-kel. templommal, járás
bírósággal, adó- és postahivatallal, négy országos vásárral s termékeny határral.
B á n y i k a (Bajka) oláh fu. közel az
Almás vizéhez 298 1. D r á g fu. Hidal-mástól keletre 1165 oláh s magyar 1., gör.-kalh. templommal, a Wesselényiek ősi kastélyával, mely hajdan apácazár
da volt (egykori négy tornyából egy ma is épen áll) s jelentékeny erdős határral, mely hires búzát terem. K e n d e r m á i oláh fu. 176 1. s gör.-kel. templommal.
M a g y a r-F o d o r h á z a fu. 634 magyar s oláh 1. B a b u c fu. a Buda patak m. 308 magyar s oláh 1,, reform, és gör.-kath.
templommal s erdős határral. M i 1 v á n y oláh fu. 726 1. s gör.-kel. templommal.
D a l (Dolu) oláh fu. 571 1. U g r u c oláh fu. 745 1., gör.-kel. templommal, nagy cse
resznyetermesztéssel, méhészettel s erdt's határral. K i s- v. F e 1 s ő - E s k ü 11 ő fu.
a Borsa patak völgyében 560 oláh s ma
gyar 1., gör.-kath. templommal s jó ha
tárral. N a g y - E s k ü l l ő fu. a Borsa patak m. 891 oláh s magyar 1., gör.-kath.
templommal s jelentékeny erdős határral.
A honfoglaláskor itt eskette meg Töhötöm a le\ ert oláhokat a magyarok iránti hű
ségre. Ö r d ö g - K e r e s z t u r fu. az előbbiek szomszédjában 411 magyar s oláh 1., reform, templommal, szép kas
télylyal s baromtenyésztéssel. T o p a-S z t . - K i r á l y fu. az Almás egyik mel
lékvölgyében 954 oláh 1., görög-kath.
templommal s jelentékeny erdős határral.
P u s z t a - T o p a oláh fu. 406 1. s gör.-kath. templommal. T a m á s f a l v a fu az Almás egyik mellékvölgyében 699 oláh s magyar 1. s gör -kel. templommal. K i s-és N a g y - P e t r i szomszédos völgyek
ben fekvő faluk, előbbi 606 magyar s oláh 1. s reform, templommal; utóbbi 570 magyar s oláh 1., ref. és g.-kath. templom
mal s szép erdős határral. E g e r e s fu. a kolozsvár-nagyváradi vasút m. 1083 ma
gyar s oláh 1., ref. és gör.-kath. templom
mal, posta- és táviróhivatallal, Apaffy-féle szép kastélylyal, vasúti állomás
sal és jelentékeny határral. M a g y a r -G o r b ó falu. közel a vasúthoz a Nádas patak m. 555 oláh s magyar 1., gör.-kath. templommal, cukorgyárral, s gr. Haller kastélyával s kitűnő ménesével.
T ű r e fn. az előbbi szomszédjában 652 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal és szép határral. Mészégeté
séről hires. M a g y a rN á d a s fu. a hn.
patak s a kolozsvár-nagyváradi vasút m 565 oláh s magyar 1., gör.-kath. temp
lommal, szép kastélylyal, postahivatal
lal s vasúti állomással. S z u c s á k fu. az előbbi szomszédjában "956 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal s jó
i 75
határral. Nagy kőbányája van. M é r a fu.
közel a vasúthoz 1078 magyar s oláh 1., ref. templommal s gabna- és gyümölcs
termesztéssel. Szép határában A n d r á s h á z a nevű nagy puszta van. Ennek is van kőbányája. B á c s fu. a vasút közelé
ben 915 magyar s oláh 1., róm. kath. és g.-kath. templommal s jelentékeny határ
ral. P a p f a 1 v a fu. az előbbitől északra 521 oláh 1. s gör.-kath. templommal. K a-j a n t o (Kinto) fu az előbbitől északra 883 magyar s oláh 1., reform., r. kath. és gör.-kath. templommal s szép nagy határ
ral. O l á h - B u d a (Burjános) fu. 623 oláh s magyar 1, gör.-kath. és reform, templommal, baromtenyésztéssel s Ú j -B u d a és K ö l e s m e z ő nevű puszták
kal. G y u l a fu. közel a Borsa patakhoz 992 oláh 1. s g.-kath. templommal. C s o-m a f á j a fu. a Borsa patak o-m. 414 o- ma-gygr s oláh 1., reform, templommal, több úri lakkal s szép határral. H o s s z ú -M a c s k á s fu. 512 magyar s oláh 1.
M a g y a r - M a c s k á s fu. 522 magyar s s oláh 1., ref. és gör.-kath. templommal, katélylyal és jó határral. M a g y a r - Ú j f a l u fu. a Borsa patak m. 699 oláh 1., gör.-kath. templommal s nagy erdővel.
B o r s a i n , a hn. patak na. 1933 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kat'i. templom
mal, Bánffy-féle szép ősi kastélylyal s szép nagy határral, melyen gabnater-mesztést s juh és baromtenyésztést űznek.
Az uradalom nagyban állitat elé túrót és sajtót S ó l y o m k ő oláh fu. 719 1. s gör.-kath. templommal. Üveghutája s malom
kőbányája nevezetes. V á l a s z ú t fu. a Kis-Szamos m. 1082 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal, Báriffy-féleősi kastélylyal, p stahivatallal és ter
mékeny határral. Ló- és selyem-birka
tenyésztése nevezetes. F e j é r d erdős hegyek közt fekvő fu. az előbbitől dél-nyugotra 1920 magyar s oláhl., reform, és görög-katholikus templommal, nagy határral s juh- és baromtenyésztéssel.
S z a m o s f a l v a fu. a Szamos m. s k'i-zel a keleti vasúthoz, 961 oláh s magyar 1., gör.-kel. templommal s szép határral.
P u s z t a - S z t . - M i k l ó s fu. a Szamos m. s közel a keleti vasúthoz, 239 oláh 1., s kastélylyal. A p a h i d a fu. a vasút és a Szamos m. 960 többnyire oláh 1., gör.-kel.
templommal s termékeny határral. N e-m e S - , F e 1 s ő- és A1 s ó - S u k (v. Zsuk) oláh faluk egy sorjában a Szamos két part
ján 546, 534 s illetőleg 555 1. s erdős és termékeny határokkal. Alsó-Sukon szép kastély van. B o n c h i d a nagy fu. a
Kis-Szamos m., épen a Kolozs patak torkolatá
nál, 1724 magyar s oláh 1., ref., r. kath., gör.-kel. és gör.-kath. templomokkal, a Bánffyak szép kastélyával és kertjeivel, nagy határral s barom- s juhtenyésztéssel.
G y u l a t e l k e oláh fu. az előbbitől dél
keletre 420 1., gör.-kath. templommal s nagy erdővel. K ö t e l e n d fu. 690 oláh 1. s gör.-kath. templommal. V a j d a - K a m a r á s fu. egy fensikon, Apahidától ke
letre 810 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal, a gróf Bethlenek szép kastélyával s jelentékeny határral.
M a g y a r - K á l y á n fu. az előbbitől délre 940 magyar s oláh 1., görög-kel.
templommal, s hegyes-völgyes határral, melyben nagy marha- és juhtenyésztést űznek. A l s ó - S z o v á t fu.a Geres patak m. 787 magyar l.,ref.és unitárius templom
mal s közepes termékenységű határral.
F e l s ő - S z o v á t fu. az előbbi szom
szédjában 877 oláh s magyar 1., reform., gör.-kath. és gör.-kel. templommal. Kolozs (Kolozsakna v. Kosokna) mvs. a hn. pa
tak m., közel a keleti vaspályához, Ko
lozsvártól keletre, hegyes-völgyes határ
ral s 3254 magyar s oláh 1. Van itt róm.-kath., reform., unitárius, gör.-kath. és gör.-kel. templom, járásbíróság, postahi-.
vatal s több csinos épület. Határa igen kiterjedt s részben termékeny. Gazdag só-és széntelepei vannak. Barom- só-és juhte
nyésztésejelentékeny. Itt kezdődik s innen kelet s délkelet felé terjed a dombos Mező
ség. A kolozsi határban van a keleti vasútnak egyik legnagyobb alagutja P a t a fu. közel a keleti vasúthoz 556 magyars oláhl., reform, és gör.-kath. tem
plommal s lapályos határral. B o o s oláh fu. 692 1., gör.-kath. templommal s jelen
tékeny határral. M e z Ö - Ő r oláh fu. a Mezőség nyugoti szélén, közel a keleti vasúthoz 755 1., gör.-kath. templommal s jókora, de sovány határral. A r a n y k u t fu. 823 magyar s oláh 1. s görög-keleti templommal. Van kastélya és nagy mar
hatenyésztése. S z o p o r oláh fu. 603 1. s gör.-kel. és gör.-kath. templommal. M a-g y a r - F r á t a fu. 1752 maa-gyar s oláh 1., ref., gör.-kath. és gör.-kel. templom
mal s jelentékeny határral, melyen jó le
gelők vannak. B e r k e n y e s fu. 570 ma
gyar s oláh 1., ref. és gör.-kath. templom
mal s erdős határral. T ó t h á z a oláh fu.
375. 1. s gör.-kath. templommal. O 1 á h-G y é r e s fii. a h-Gyéres patak m., 425 ma
gyar s oláh 1. s gör.-kath. templommal.
K e s z ü fu. az előbbi szomszédjában 436 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal. M o c s szép völgyben fekvő fu. a hn. patak m., 1507 magyar s oláh 1-, r. kath. és gör.-kel. templommal, adó-és postahivatallal, járásbírósággal, több csinos épülettel s jó nagy határral. B o t h á z a fu. amattól délre 392 magyar s oláh 1., ref. és gör.-kath. templommal s kevéssé termékeny határral. G s e h t e l k e (Csiptyelek) fu. egy tó m., 514 oláh 1., gör.-kath. templommal s szegény határ
ral. B á 1 d fu. a Budatelke patak m., 411 magyar s oláh 1., s gör.-kath. templom
mal. N a g y - é s K i s - S á r m á s faluk a Budatelek völgyében, előbbi 736 oláh, utóbbi 551 oláh és magyar 1. Gabnater-mesztése, marha- és juhtenyésztése jelen-lentókeny. P u s z t aK a m a r á s fu. 900 magyar és oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal, a Kemények ősi kastélyával s szép határral, melyben nagy gab
natermesztést, marha- és juhtenyésztést űznek. M e z ő - S z o m b a t t e l k e oláh fu. két tó között 597 1. s gör.-kath.
templommal. G y e k é fu. 686 oláh s ma
gyar 1., gör.-kel. templommal s jelenté
keny, hegyesvölgyes határral. M a g y a r -L é g e n (-Lezsin) fu. Mocstól északra 468 magyar s oláh lakossal, református és görög-kathol. templommal s két völgy
re dülő erdős határral. O m b ó c (Om-bus, Imbuc) oláh fu. a Gyilkos patak m., 298. 1. s gör.-kel. templommal. S z á v a fu. 401 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal s kopár határral.
N a g y-C é g fu. a budatelki patak mel
lett 586 oláh s magyar l., gör.-kath. temp
lommal, gr. Bánffy-féle szép kastélylyal s jelentékeny határral, melyen nagy juh-és bai'omtenyjuh-észtjuh-ést űznek. K i s - C é g fu. az előbbi szomszédjában 533 oláh lakos, gör.-kath. templommal és ke
serűvízforrásokkal. K a t o n a nagy fu.
a gyekéi tótól keletre s egy órányira 1415 magyar s oláh lakos, reform., r.
kath. és gör.-kath. templommal, pár csi
nos uri lakkal s jó nagy határral. U z d i-S z t . - P é t e r fu. a megye déli szélén a hn. patak és tó m. 1140 magyar s oláh 1., gör.-kath. és reform, templommal, kas
télylyal, dombos határral s ásványos vi
zekkel. Juhvásárai nagyok. M e z Ő-S z t.-G y °rg y °láh fu. a szomszéd völgyben 495 1. M e z ő - S z t . - M á r t o n fu. a Nyulas patak m. 1060 oláh s magyar 1., ref. és gör.-katholikus templommal.
K i r á l y f a l v a fu. a Nyulas patak m.
467 oláh 1. M e z ő - Ö r m é n y e s fu.a hn. patak m. 975 oláh s magyar 1. gör.-kath. templommal, postahivatallal s
jó-kora határral. N a g y-Ö Í v e s (TJÍiás) fu.
1067 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal, jelentékeny határral, baromtenyésztéssel és keserűvízforrással.
M e z Ő-S z i 1 v á s fu. a hn. patak m. 1171 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal s szép nagy határral. M e-z Ő-U j 1 a k fu. a Monostor patak m. 889 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal K ö b ö l k ú t (Tyibulkut) fu. az előbbitől északra 843 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templom
mal és sós forrásokkal. K i s és N a g y -N y u 1 a s oláh faluk a hn. patak m., előbbi 568, utóbbi 1220 1. s tetemes határ
ral. O r o s z f á j a fu. az előbbiektől északra, 759 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal és sós forrásokkal.
B u d a t e l k e oláh fu. 865 1. s nagy, er
dős határral. M e z Ő-S z t.-M i h á 1 y t e 1-k e fu. a Kecseg pata1-k völgyében 946 ma
gyar s oláh 1., g.-kath. templommal, s pos
tahivatallal. F ű z k u t fu. az előbbitől ész.-nyugotra 569 magyar s oláh 1., re
form, és gör.-kath. templommal s juhte
nyésztéssel. N a g y-J o 1 a fu. a megye északi szélén 995 magyar, német s oláh 1., gör.-kel. templommal és sós források
kal. S z á s z - A k n a fu. a Buny patak m.
1120 oláh 1., gör.-kath. templommal és sóteleppel. T e k e csinos mvs. a beszterce-szász-régeni útban 2068 magyar, német s oláh 1., ref., luth. és kath. templommal, járásbírósággal, adó- és postahivatallal.
Derék határán jó szántóföldek és szőlő
hegyek vannak. P á s z m o s (Passbusch) fu. 869 német s oláh 1., luth. és gör -kath.
templommal. Bátos mvs. Tekétől keletre a Luc patak m. 1910 magyar, német s oláh 1., luth. templommal s postahivatallal.
templommal. Bátos mvs. Tekétől keletre a Luc patak m. 1910 magyar, német s oláh 1., luth. templommal s postahivatallal.