nagy határral s jelentékeny ba

romtenyésztéssel . N a g y - és K i s - B o c s k ó szomszédos faluk a Tisza m. előbbi 3187 magyar s orosz 1., két templommal, só-szállitó- és postahivatallal; utóbbi 612 oláh lakossal. N é m e t-B o s k ó kis fu.

az előbbiek szomszédjában. L o n k a fu.

a Tisza m. 1553 orosz 1. s nagy határral.

F e j é r p a t a k fu. a Tisza m. 587 orosz 1. Községi kapcsolatban áll e falu a szom­

széd T r e b u s a (v. Trebusány) faluval, melynek 1160 magyar s orosz lakosa, pos­

tahivatala, igen nagy határa és sok erdője van. E helységek fölött magaslik a keleti oldalon a Pop-Iván hegy. A k n a-B a h ó fu. a Tisza völgyében 2347 magyar s orosz 1., postahivatallal, sóbányával s igen nagy határral. Ide van kapcsolva Berlebás nevü népes puszta. B a h ó-B o c s k ó fu. a Tisza m. savanyuvizzel, szódagyárral és fürdő­

vel. B o g d á n (Alsó-) fu. a Tisza m. 1916 1., roppant határral és rengeteg erdősé­

gekkel, melyek tömérdek fák, gubacsot és hamuzsírt szolgáltatnak. Ide van kap­

csolva Luhi nevü népes puszta. B i l i n fu. 574 1. B o r k ú t (Kovászi) fu. a Pietrosz hegytől d.-nyugotra, a Fehér-Tisza m. 754 orosz 1., postahivatallal, savanyuvizzel és nagy határral, melynek legnagyobb részét erdős bércek borítják. K ő r ö s m e z ő (Jaszinya) nagy fu. a Fehér-Tisza m., kö­

zel a galíciai határhoz 5676 magj\, orosz és német lakossal, négy templommal, sok kamarai épülettel, s postahivatallal. Bop­

pant határát magas hegységek (havasok) és rengeteg erdők borítják, melyek tömér­

dek fát és vadat szolgáltatnak. A lakosok nagy juhtenyésztést, sajtkészítést és élénk kereskedést űznek. Innen a jablonkai szo­

ros vezet át Galiciába. B r u s z t u r a szintén határszéli fu. a Tarac vize m. 1062 magyar s orosz 1., roppant határral, ren­

geteg erdőségekkel és havasi legelőkkel.

Juh- és kecsketenyésztése tetemes. K i-r á l y m e z ő f u . a Tai-rac völgyében 549 magyar 1. s ásványos fürdővel. Határa ennek is bérces, erdős és igen nagy kiter­

jedésű. N é m e t - és O r o s z - M o k r a szom­

szédos faluk, előbbi 403 nemet, utóbbi pedig 600 orosz lakossal. K r a s z n i s o r a fu. a Tarac m. 415 orosz 1. D o m b ó fu.

a Tarac m. 2050 magyar s orosz 1., két templommal, postahivatallal s igen nagy határral, melyen jelentékeny baromte­

nyésztést űz. A l s ó - és F e l s ő-K a l i n ­ f a l u szomszédos falvak a Tarac völ­

gyén, előbbi 1098, utóbbi 1437 orosz lak.

K a b o l a p o l y a n a fu. a Szapurka pa­

tak m. 1261 magyar s orosz 1., két temp­

lommal, vas-és rézbányákkal, hámorokkal, savanyuvizzel és fürdővel. Boppant hatá­

rát legnagyobbrészt erdőség borítja. K a-s z ó p o l y á n a (vagy Kaa-szopoly) fu. az előbbi szomszédjában 1237 orosz 1., ásvá­

nyos vizforrásokkal s nagy határral. K ö-k é n y e s fu. a Tarac vize m. 1776 orosz 1. K i s - és N a g y-K i r v a faluk a Tarac völgyében, előbbi 468, utóbbi 593 lakos.

H o s s z ú m e z ő mvs. a Tisza és az ész.-keleti vasút m., 1716 magyar s oláh 1., ref. és óhitű templommal, nagy és jó határral s s élénk forgalommal. A tisza itt nagy szir­

tek közt tört magának utat (a Tisza vas­

kapuja). S z a r v a s z ó oláh fu. közel a Tiszához és vasúthoz 744. 1. S z a p l o n c a fu. a Tisza és a vasút m. 2030 oláh 1., pos­

tahivatallal s igen nagy határral, melyben sok erdő és savanyúvíz van. B e m e t e fu.

a Tisza és a vasút m. 716 orosz lak. T é c s ő mvs. a Tisza és a vasút m. 2877 magyar s orosz 1., ref., óhitű és r. kath. templom­

mal, járásbírósággal, posta- és táviróhiva­

tallal. Van kőszénbányája és sóaknája.

Igen nagy határa sok fát és gabnát szol­

gáltat. Halászata tetemes. Közel van hozzá F e r e n c z v ö l g y k i s orosz fu. 316 1. és üveghutával. B e d ő fu. 1290 1. s termé­

keny határral. B u s t y á n h á z a (vagy Bustyaháza) fu. a Talabornak Tiszába ömlésénél s az ész.-kel. vasút m. 959 orosz s német 1., táviró és postahivatallal. T a-1 a b o r f a a-1 v a fu. a Talabor vize m. a-1778 orosz 1. U g 1 y a fu. a Talabor m. 1755 1.

s igen nagy határral. K r i c s f a l v a fu.

a Talabor m. 1129 1. K ö v e s l i g e t fu.

a Talabor m. 2492 orosz 1., postahivatal­

lal és nagy határral. S z á l d o b o s fu. a Tisza m. 1023 1. s termékeny határral.

S ó f a l v a fu. 557 1. és sóbányával. A l s ó -S z e l i s t y e fu. 1182 lak. és sóaknával.

V i s k mvs. a Tisza közelében 3616 magyar

s orosz 1., ref., óhitű és r. kath. templom­

mal, postahivatallal s halászattal. Nagy és termékeny határaiban van egy hires vasas fürdő, mely különösen női bajokban hasznos. A lakosok igen sok lent termesz­

tenek és lenolajat ütnek. Környéke igen kies. Huszt mvs. a Tisza és a vasút m. A Nagyág torkolatánál, 6413 magy. s orosz 1. Van itt ref., óhitű és r. kath. templom ; kir. törvényszék, járásbíróság, adó-, posta-és táviróhivatal; nagy vasúti állomás s a városhoz közel egy kúpalakú sziklán egy gyönyörű várrom, mely ugy festői alakjá­

val, mint páratlan kilátásával nagyon emeli a különben is kies vidéket. Huszt-nak is igen nagy határa van, melyen a gabnenemüeken kivül különösen sok és szép lent termesztenek és sok barmot te­

nyésztenek. Halászata s ipara is említést érdemel. H u s z t k ö z fu. 937 1. I z a fu.

a Nagyág mellett 2767. 1. L i p c s e fu. a Nagyág m. 1871 1. s nagy határral. L i p-c s e p o l y á n a f u . 748 1., kik sok meszet égetnek. K e r e c k e f u . a beregi határ közelében. 1613 1. Dolha mvs. a Borsóvá f. m. 1261 1., papirosmalommal, mészége­

téssel és hamuzsirfőzéssel. Van postahiva­

tala. Erdőségeiben sok szenet égetnek.

B ó k a m e z ő fu. egy kis patak m. 1107 1. s nagy határral. K e l e c s é n y fu. a Nagyág mellett 543 1. B o s z t o k a fu. a Nagyág m. 460 1. A l s ó - és F e l s ő-H i-d e g p a t a k tőszomszéi-dos helységek a Nagyág m. 1801 1. savanyúviz-forrásokkal.

I s z k a orosz fu. 631 1. Nagy határában rengeteg erdők és savanyúviz-források vannak. Ó- és Ú j - H o l y a t i n orosz fa­

luk, előbbi 523, utóbbi 755 1. M a j d a n k a fu. 762 orosz 1. F e 1 s ő-B i s z t r a falu 627 1. s nagy határral. T o r o n y a ha­

társzéli fu. 615 orosz 1. s erdős bércekkel.

F r i s z l o p fu. a határszéli havasok alján egy hegyszorosnál 834 orosz 1., kik Galí­

ciával élénk kereskedést űznek. S z i n e-v é r-P o 1 y á n a határszéli fu. 744 orosz 1., s gyönyörű fenyvesekkel, melyekből a lakosok évenként sok épületfát vágnak és bocsátnakkereskedésbe. L y a h o v e c ha­

társzéli falu 454 1. s baromtenyésztéssel.

S z i n e v é r f u . a Talabor f. m. 1825 1., kik sok marhát és juhot tenyésztenek erdős hegyeikben. K a 1 o c s a-I m s á g fu.

a Talabor m. 511 lak. s juhtenyésztéssel.

K a 1 o cs aL á z fu. 1274 és K a l o c s a -H o r b fu. 476 orosz 1. Mindhárom falu­

nak szép erdőségei és savanyúviz-forrásai vannak. S ó l y m a fu. a Nagyág m. 440 1. s jó savanyuvizzel. ö k ö r m e z ő fu. a Nagyág m. gyönyörű völgyben, az u. n.

Vercho-vina központja 1261 orosz 1., járásbíró­

sággal, postahivatallal, nagy baromte­

nyésztéssel és savanyuvizzel. Terjedelmes és bérces határában Prohidnya, Sztráha-nya és Peregyil nevü népes puszták van­

nak. Itt találják a legtöbb és legszebb

»maramarosi gyémántot.* V u c s k ó m e z ő fu. a Nagyág m. 406 1., nagy határral s baromtenyésztóssel. A l s ó - B i s z t r a orosz fu. a Nagyág m. 1200 1., faüzlettel és ba­

romtenyésztéssel. B é r e z na fu. a Nagyág m. 1639 orosz 1., postahivatallal és nagy határral, melynek roppant erdőségeiből tömérdek fát szállítanak el a lakosok.

Savanyúvize is van. C s o m á n f a l v a fu. 1088 orosz lak., kik sok cserépedényt készítenek. K e r e k h e g y fu. 320 1. és nagy sóaknával. S á n d o r f a l v a falu Huszt közelében 863 lak. és sóbányával.

K i s - és N a g y - Ú r m e z ő tőszomszédos faluk együtt 1368 magyar s orosz 1., ref.

és óhitű templommal s termékeny határ­

ral. B r é b fu. Szigethről délre 973 oláh 1., igen szép fehér márványnyal és egy tengerszemmel. L e o r d i n a falu 1035 oláh 1. M o j s z i n nagy oláh fu. a Vissó f. m , 2273 1. s igen nagy határral. J ó d fu. a Vissó völgyén 2127 1., ásványos for­

rással és nagy határral. B á r d f a l v a , délnyu-gotra fekszik a Tisza két partján. Terü­

lete csak mintegy 22 • mfld. levén, e megye egyike a legkisebb megyéknek.

Felszine az észak-kel. és dél-keleti részen hegyes, völgyes. Legmagasabb bércei a tarnai, turci és harki hegyek, meg az Avas.

Mindannyi a Kárpátok nyúlványa. A többi része termékeny rónaság. Folyói a Tisza, mely a megyének csaknem a kellő közepén fut végig, továbbá a Batár, Bor­

sóvá és a Túr. Van egy nagy mocsárja, a Fekete-Eger, mely Beregmegyéből terjed át. Éghajlata igen kellemes és földje álta­

lában igen termékeny. Főbb termékei:

sok és szép tiszta búza, rozs, tönköly, ku­

korica, dohány, kender, len, bor, sok gyü­

mölcs, főleg a Tisza mentén; nagy

erdő-ségei sok fát, makkot és gubacsot szolgál- 1

tatnak. Állattenyésztése virágzó. Legel-1

terjedtebb a marha- és sertéstenyésztés.

Vadakban is bővölködik. Folyói vizima-darakban és halakban gazdagok. Ásvány­

országa aranyat, kevés ezüstöt és kőszenet szolgáltat. Ipara csekély, de forgalma annál élénkebb. Vizi- (Tisza), ország- és vasútjai (a beregszász-huszti és szatmár-huszti) egyiránt fontosak. Lakosainak száma közel 68 ezer, kiknek fele magyar, a többi leginkább orosz; oláh és német ke­

vés. Vallás tekintetében a többség óhitű.

Gyűléseit a megye Nagy-Szőllősön tartja.

Van e megyében 4 mvs. meg 69 falu és puszta. Emlitendőbb helységek itt: Nagy-Szollös csinos mvs. a Feketehegy tövében, közel a Tiszához s az ész.-kel. vasút m.

4406 magyar s orosz 1. Van négy csinos temploma (ref., kath., óhitű és zsidó), egy ferencrendü zárdája, megyeháza, kir. tör­

vényszéke, járásbírósága, adó-, posta- és táviróhivatala, egy szép kastélya, több csinos úri laka s igen nagy határa. Köze­

lében a Feketehegyen láthatók Kankóvár (hajdan Ugocsavár) romjai. Lakosai jó bort termesztenek. Vasúti forgalma élénk.

S z ő 11 ő s-V é g a r d ó fu. 825 magyar s orosz 1. és termékeny határral T i s z a - Ú j l a k mvs. a Tisza és az észak-keleti vasút m.

2211 magyar s orosz 1., három templom­

mal, só-, posta- és távíró hiv., révvel, élénk kereskedéssel, só- és tutajszállítással s ha­

lászattal. A Széchenyi által kezdeménye­

zett Tisza-szabályozás innen indult meg.

S a 1 á n k falu közel a beregi határhoz 1765 magyar 1., két templommal s nagy és termékeny határral, melyben Sardik nevü nagy pusztája van. F e k e t e p a ­ t a k fu. 473 magyar ref. 1. s jó határral.

V e r e s m a r t fu. közel a Tiszához 814 orosz 1., s postahivatallal s termékeny ha­

tárral, melyben Jakubik nevü nagy pusz­

tája van. I l o n o k - Ú j f a l u fu. a Bor­

sóvá f. m. 917 orosz 1. M a g y a r-K o m-j á t fu. 651 orosz 1. s baromtenyésztéssel.

N a g y-K o m j á t fu. 1850 magyar s oláh 1. s jó határral. Ö l y v e s f u a Borsóvá közelében 1122 orosz 1. s kukoricaterme­

léssel. K i s* és Na g y-C s o n g o v a orosz faluk, előbbi 362, utóbbi 1255 1. E g r e s fu. 1027 orosz 1. F a k ó b ü k fu. 237.1.

K i s - K u p á n y falu 606 1. s kenderter­

mesztéssel. A l s ó - és F e l s ő - K a r á s z 16 orosz faluk 1891 ß illetőleg 571 1. s ba-romtenyésztóssel. N a g y-B a k a s z falu 1611 1., gabna- és gyümölcstermesztéssel,

Versepa és Cserdina nevü nagy puszták­

kal. K i s - és N a g y-B á k ó c faluk a

megye északi részében 1182 s illetőleg 2028 orosz 1., kik nagy mezőgazdaságot és sertéstenyésztést űznek. A l s ó és F e i s ő -S á r a d orosz faluk 505 s illetőleg 1245 1. Az utóbbihoz tartozik Aranyos nevü puszta. T i s z a-K e r e s z t u r f u . a Tisza m. 593 magyar ref. 1., gyümölcstermesz­

téssel és halászattal. S á s v á r fu. 698 1., a Tisza m. Sok búzát és kukoricát ter­

meszt. T i s z a-Ú j h e 1 y fu. a Tisza m.

6°5 magyar s orosz 1., ref. és orosz temp­

lommal, gabna- és gyümölcstermesztéssel s halászattal. K ö k é n y e s d fu. a Tisza m. 1176 magyar s orosz 1. s termékeny határral. T i v a d a r fu. a Tisza közelé­

ben 412 magyar ref. 1. B ö k é n y fu. 811 magyar lak. s orosz és ref. templommal.

F o r g o l á n y fu. 787 magyar ref. 1. s búzatermesztéssel. B a t á r fu. a hn. pa­

tak m. 510 1. N e v e t l e n f a l u fu. az előbbi szomszédjában 450 magyar 1. s gabna- és gyümölcstermesztéssel. Halmi mvs. közel a Túr folyóhoz az észak-keleti vasút m., 1739 magyar 1., ref., r. kath. és zsidó templommal, járásbírósággal, adó-, posta- és táviróhivatallal, vasúti állomás­

sal s nevezetes városokkal. C s e d r e g (v.

CsedrögfaJva) fu. közel az előbbihez, 560 orosz 1. s gabna- és gyümölcstermesztéssel.

T ú r-T e r e b e s nagy fu.*a Túr folyó m . 2535 magyar, német s orosz 1., négy temp­

lommal, nagy és termékeny határral, ter­

mény- és baromkereskedéssel. Van egy csinos kastélya. H e t e n i (v. Hetény, v.

Hettyén) orosz fu. 430 1. a Tisza és a vasút közelében, gabna- s gyümölcstermesztés­

sel. Mellette vannak N y a l á b v á r rom­

jai. Hajdan főhelye volt ez Heténfőldjének, melyet Taksony vezérünk ajándékozott volt Hetén nevü jeles kun vezérnek. F e k e t e -A r d ó mvs. a Tisza balpartján s az észak­

kel, vasút m. 1339 magyar s orosz 1., ref.

és orosz templommal, posta- és táviróhi­

vatallal, vasúti állomással. Jó búzát és gyümölcsöt termeszt. K o m l ó s fu. Szép hegyes vidéken 754 oláh 1., Sellő nevü pusztával s kőszénteleppel. B a t a r c s fu. az előbbi szomszédjában 1237 oláh 1., nagy határral, bortermesztéssel és barom-tenyésztéssel. B á b o n y fu. közel a Túr vizéhez 578 magyar kath. 1., termékeny nagy határral s bortermesztéssel. K i r á l y ­ h á z a fu. és fontos vasúti állomás az észak­

keleti vasút m. 1100 magy. s orosz 1., két templommal, posta- és táviróhivatallal, gabna- és gyümölcstermesztéssel. Hozzá van kapcsolva T ö l g y e s f a l v a kis fu.

78 1. s disznótenyésztéssel, és S ó s - Ú j ­ f a l u nagy puszta. K i s-G é r c e falu a

Túr völgyében 1250 1. s kőszénteleppel.

N a g y-G é r c e fu. 808 oláh 1. V e r b ő c fu. 496 magyar ref. ] . , búza-, dohány- és gyümölcstermesztéssel. A hires Verbőczy család ősfészke. S z á s z f a l u orosz falu 1414 1., termékeny határral s jeles dohány­

nyal. S z i r m a fu. 438 magyar s orosz 1.

F a n c s i k a f u . közel a Tiszához 775 magyar 1., három templommal s búzater­

mesztéssel. T u r c elszórt fu. a hn. hegy­

tömeg alatt 1750 1. T e k e h á z a fu. 921 magy. s orosz 1., termékeny határral, sok gyümölcscsel, kivált dióval. — N a g y-T a r n a fu. 1081 oláh lak. s termékeny nagy határral. Szomszédos vele K i s-T á r n a fu. 591 oláh 1., sertéstenyésztés­

sel. Mindkettő a tarnai hegyek alatt.

T a m á s-V á r a l j a fu. Halmihoz közel 465 magy. ref. 1., jó búza- és bortermesz­

téssel. V e 1 é t e fu. közel a máramarosi határhoz a Tisza szép völgyében 2069 orosz 1., két templommal s táviróhivatal­

lal. M á t y f a l v a fu. TÍ3za-Újlak köze­

lében 506 magyar s orosz 1. s gabnater­

mesztéssel. S z á r a z p a t a k fu. 449 oláh 1. s termékeny határral. C s o r n a fu. 310 orosz lak. s Andrásfalva nevü pusztával.

C s e p e fu. 750 magyar 1., két templom­

mal s termékeny határral. G y u l a falu 543 magyar ref. 1., termékeny nagy határ­

ral, gabna- és gyümölcstermesztéssel. G ö-d é n y h á z a fu. Királyháza m. 608 ma­

gyar ref. 1. s jó határral. P é t e r f a l v a fu. a Tisza közelében 946 magyar ref. 1.

gabna-, kukorica- és kendertermesztéssel.

D a b o l c fu. 469 magyar ref. 1. s gyü­

mölcstermesztéssel. A k l i f. 290 magyar ref. 1., nagy és termékeny határral. P e r -t ő s-A 1 m á s fu. 767 magyar ref. 1. s jó mezőga zdasággal.

3. S z a t m á r m e g y e Ugocsa és Máramaros megyéktől délnyugotra terül el a Szamos két partján. Nagysága a területrendező törvény előtt 1016 9 • mfld. volt 280,568 lakossal. Az említett törvény folytán azonban jelentékeny változást szenvedett ugy a terület, mint a népesség eddigi mivolta is, a mennyiben a volt Kővárvidó-kének négy járásából kettő (a volt n -som-kúti és n.-nyíresi) egészen Szatmárme-gyébe kebeleztetett, a másik kettőből (monostori és kis-nyíresi) pedig egy-egy község, névszerint Kapnikbánya ésVáralja.

Most tekintve, hogy a volt Kővárvidéke 20 • mfldnyi területtel s 51,744 lakossal birt, s hogy ez adatoknak több, mint fele került Szatmármegyéhez: megközelítőleg állítható, hogy az így megbővült megye

ma mintegy 112 — 114 • mfldnyi terület­

tel s körülbelül 300 ezer lakossal birhat.

E kikerekítessél egyidejűleg egyszersmind Felső-Bánya és Nagy-Bánya eddigi kir.

városok külön törvényhatósága is meg­

szűnt s e két város is a megyébe kebelez­

tetett. Felszínét tekintve Szatmár az or­

szág legszebb megyéi közé tartozik. Nyu-goti nagyobb fele egészen rónaság, keleti kisebb felét azonban ércben, fában cs sző­

lőben gazdag hegyek borítják, melyek három fő-tömegre különülnek el, u. m. 1.

az a hegytömeg, mely Máramaros szélétől a Lápos vizéig terjed s az ezzel kapcso­

latban levő avassági bércek. E magas és zordon hegyekben legkiemelkedőbb csú­

csok egyrészről a Rozsály, a Feketehegy és a Gutin, másrészről pedig a Mike, Kö­

ves, Meszes és a Petrosz. 2. Az Avas­

sággal összefüggő szinérváraljai hegyek, és 3. a Bikkalja, melynek nyúlványai már egészen alacsonyak és az Érmeilekbe ol­

vadnak. A rónaság a Tisza felé homokos és mocsáros, de egyebütt fekete föld. Vi­

zei : a Tisza, mely itt nagyobbára csak határfolyó az észak-nyugoti oldalon ; a Szamos, mely a megyét csaknem két egyenlő részre osztja, továbbá a Kraszna, Túr, Batár és Lápos folyók, meg a déli határon az Ér vize. Tavai csekélyek;

ellenben mocsarai számosak és nagyobb kiterjedésüek. Különösen az ecsedi láp mintegy 4 mfldnyi hosszú és 1 — l ' /^a mfld­

nyi széles tért foglal el. Kisebbek a Sár, Holttisza, Holtszamos, Gegő stb. Földje a zordon bérces vidékek kivételével általá­

ban igen termékeny. Főterményei: búza, rozs, kukorica, tönköly, köles, repce, hü­

velyes vetemények, krumpli, len, kender, dohány, gyümölcs (kivált szilva) igen sok, dinnye, gesztenye, bor sok és jó (50 ezer holdon mintegy 600 ezer akó évenként), fa (főkép tölgy és bükk), gubacs, makk stb. Állattenyésztése virágzó. Van sok szarvasmarhája, lova, juha, különösen pe­

dig sertése. B enge teg erdőségeiben sok a vad (szarvas, őz, medve stb.) Vizei halak­

ban és vizimadarakban gazdagok. Az ás­

ványország szolgáltat itt aranyat, ezüstöt, rezet, ónt, ként, kőszenet (az Avasban), higanyt, mirenyt, követ stb. Ipara szórvá­

nyos, de élénk. Kereskedelme eléggé élénk.

Országútjai részben jók. Vasútja az észak­

keleti vasút. A megye székhelye Nagy-Károly. Van e megyében 1 sz. kir. vs., vagy 20 mvs., mintegy 280 falu és 51 puszta. Említendőbb helyek itt: S z a t m á r -Németi, igen régi s nagyon csinos sz. kir.

vs. és püspöki székhely az észak-keleti

lóé

Vasút és a Szamos folyó m., mely ezelőtt Szatmárt s Németit külön választotta egymástól, most azonban a városon kivül van vezetve s elhagyott medre részben már be van építve. Szatmár és Németi külön városok voltak s 1715-ben csatol­

tattak egybe. Van itt 18,353 lakos, csinos városház, püspöki palota, székesegyház, ref. templom kettő, továbbá gör.-kel. és zsidó tempom, férfi- és nő-zárda, előbbi rt

kath. gymnasiummal, utóbbi leánynevelő­

intézettel, ref. gymnasium (6 osztálylyal), felsőbb ref. leányiskola, árva-leány-intézet, több díszes épület, szép négyszögletű nagy piac ; továbbá kir. törvényszék, járásbíró­

ság, adó-, posta- és táviróhivatal, nagy vasúti állomás, kaszárnya, fürdő, takarék­

pénztár, két hírlapkiadó hivatal, könyv­

kereskedés, több olv?.üótársaság, tűzoltó-egyesület stb. A lakosok élénk ipart és kereskedést űznek. Az ipar főbb cikkei itt:

vászonszövós, cserépedény-készítés, szőlő-, gabna- és gyümölcstermesztés, meg barom­

tenyésztés. A mesteremberek közt legna­

gyobb számmal vannak csizmadiák, tímá­

rok, szűcsök, gubások, kádárok stb., kik készítményeiket messze földre elhordják a vásárokra. Vásárai nagyon látogatot­

tak. 3 Q mfldet haladó határa nagyobb­

részt termékeny rónaság, keleti része azonban hegyes és szőlőkkel van borítva.

E részen van a S z a t m á r h e g y (vagy csak »Hegy«) nevü telep, mely Szatmár-tól egy órányira esik s 2000 állandó lakost számlál, kik majdnem kivétel nélkül azon protestánsok utódai, kik az üldözések elői menekülve hagyták el az akkor türelmet­

len anyavárost. A lakosok leginkább bor­

termesztésből élnek. Néhány szatmári bir­

tokosnak csinos nyári lakai vannak itt.

E r d ő d mvs. egy hegy oldalán a Bükkalja tövében 1266 sváb 1., kiket a Károlyiak a reformátusok kiszorítása után telepítettek ide. Csinos gót ízlésű temploma foglalás folytán ma a r. katholikusok birtokában van. 1545-ben a ref. protestánsok zsinatot is tartottak benne. Mai alakja tetemesen különbözik a hajdanitól, mit egyebeken kivül a vár nagy termének egyik megron­

gált s csupán e templomot ábrázoló fali képe is mutat. Hegyen álló régi vára (a Drághfi-ak építménye) ma romban hever, de korántsem az ágyúk tüze, hanem bir­

tokosának intézkedése folytán, mely in­

tézkedést a megbízottak ugy hajtották végre, hogy a tetőket leszórták, a bolto­

zatokat s lépcsőket beszaggatták, a (kü­

lönben primitív) fali festményeket s fel­

iratokat kalapácsokkal leverették, vagy

eltorzíttatták ugy, hogy az utazó alig talál itt ma egyebet egy éktelenül elcsú­

fított kőhalmaznál, mely panaszosan lát­

szik mutogatni meg nem érdemlett sebeit a helyett, hogy a vidék festői voltát emelné. (Talán nem fogja az olvasót ter­

helni, ha a vár kapu fölötti nagy termének általunk nagy nehezen kibetűzött fölira­

tait ide mellékeljük. D é l i ol dal (balra) :

»Anno 1481 Szent György napjának octa-vaian Néhai Dragfí Bertalan kezdette csi­

náltatni ezen Erdőd várát. Az kőfalaknak magosságát hatvan singnyire szélességét harminczraAz tornyok magosságátNyolcz-vanra az kapu szélességét négy singnyire rendelvén el.« — (Középen): »Anno 1482 ugyanazon Dragfi Bertalan Erdélyi Vajda az hatalmas Mátyás király idejében Nagy Boldog Aszony Octavaiara Istennek Dicsi-retire es az Nagy Aszszonynak tiszteletére végeztette el az Nagy Erdődi Szent egy­

hazat is.« — (Jobbra): Anno 1501 Emii­

tett Nagy emlékezetű Dragfi Bertalan Erdélyi Vaida Demeter napján Eötven négy esztendős korában ez világbul iste­

nesen kimúlt.« — N y u g o t i o l d a l :

»Anno 1565 János Sigmond Király ezen Etdőd várát együtt az Törökökkel megh-szálván Negyven napi Ostromlások utan Capitulatio ellen az népet fegyverre hanta és rabságra vitte az várat földig rototta.«

— K e l e t i o l d a l : »Anno 1730 Első Nagy Károlyi Groff Károlyi Sándor kezd­

vén Bestauratiojához Magazinális Házá­

nak Istennek segétségéből Fel is alította és építette.«) A lakosok szorgalmas föld­

mivelők. Van itt kir. járásbíróság, posta hivatal, mintagazdaság (gr. Károlyi Ala­

josé), s jelentékeny lótenyésztés. Bora, búzája sok terem. Nagy határában egy gyönyörű erdőn kivül van több népes puszta, mint Cserhát, Erdödhegy, Lászlótér és Újmajor. M a d a r á s z fu. Erdőd szom­

szédjában 1600 oláh s német 1. s termé­

keny nagy határral, melyben Homoród, Florenz és Gyarmat nevü pusztái vannak.

Baromtenyésztése jelentékeny. K r a s s ó mvs. á Szamos m. 1604 magyar s oláh 1., csinos kastélylyal, búza-, repce-, kukorica-és gyümölcstermesztkukorica-éssel s postahivatallal.

S z i n f a l u fu. hegyes völgyes határral s 810 sváb 1., kik gabnát és bort termesz­

tenek. R e m e t e m e z ő (Pomi-) fu. 1396 oláh 1., sertéstenyésztéssel és postahiva­

tallal. B o r h i d fu. 1106 oláh lak. V á-1 a s z ú t (és M a r e b o r s a) fu. 555 oláh lak. s kukoricatermesztéspel. A l s ó - és F e l s ő H o m o r o d faluk, előbbi 696 sváb, utóbbi 392 oláh 1. s gabna- és gyü*

lio

ter-mesztenek.Kr a s z n a-Béltek mvs.a Kraszna f. m. 1378 sváb és magyar 1., kik sok boi t és kukoricát termesztenek. Van postahi­

vatala. G é r e s fu. a Kraszna f. m. 1034 magyar ref. 1., kik sok gabnaneműt s ku­

koricát termesztenek, marhát tenyészte­

nek és szenet égetnek, melylyel messze földet bejárnak. D o b r a fu. az előbbitől délre 1314 magyar ref. 1. s termékeny ha­

tárral. N á n t ü (Huredin) fu. 778 oláh és sváb 1., kót templommal s baromtenyész­

téssel. K i s - és N a g y - S z o k o n d fa­

luk, előbbi 367 oláh, utóbbi 643 oláh és sváb 1. s baromtenyésztéssel. E r d ő - S z á d a mvs. a Szamos szép völgyében 1164 oláh s magyar 1., termékeny határral, kastély-lj'al és népes vásárokkal. K o 1 c é r falu

135 orosz 1. s baromtenyésztéssel. D á n ­ f a l v a fu. 288 oláh 1. N a g y-S o m k ú t ju. 1650 oláh 1., baromtenyésztéssel s né­

pes vásárokkal. Van itt kir. járásbíróság és postahivatal. K i s - és N a g y-N y i r e s faluk a szilágymegyei határ közelében, előbbi 732, utóbbi 1315 oláh 1., gyümölcs­

termesztéssel és sertéstenyésztéssel. J e-d e r fu. 791 oláh 1. és nagy ere-dővel, mely­ sok makkot és gubacsot szolgáltat. B e r-k e a z (Sáros-Magyar-) falu a Lápos f. m.

619 magyar s oláh 1., kik cseréppipát éa

619 magyar s oláh 1., kik cseréppipát éa

In document MAGYAK BIRODALOM (Pldal 114-119)