mfidre 5000 1. köztük sok ipa

ros, jelesül sok mézeskalácsos, szűrcsapó, gubás, posztós, takács és festő; vas- és ólombányászatot űznek, mézzel, viasz-szal és búzával kereskednek, vásznat fe­

hérítenek stb. Van itt járásbíróság, kath.

és evang. gymnásium, kath. papnövelde, kőedény- és bőrgyár, papirmalom, püs­

pöki kastély, szép piac stb. környéke igen kies. Csetnek mvs. 1314 1., kik hires dohányt termesztenek ; környékén réz- és vasgyárak vannak. Dobsina mvs. 5400 1., kik leginkább bányászattal foglalkoznak, hegyeiben réz, dárdany és higany lévén;' van itt papírgyár is, figyelmet érdemel itt a méhtenyéaztés és lentermesztés is.

J o l s v a mvs. 5000-nyi lakossága gyümölcs­

termesztéssel s iparral foglalkozik, a kör­

nyéken sok vasgyár működik. Koburg herczegnek szép palotája van itt. K r a s z -n a h o r k a - V á r a l j a mvs. 974 1. és az A-n- An-drássy grófok szép fekvésű ép várá­

vá. P e l s ő c mvs. Sajó m. 1595 1. s me­

gyeházzal ; környékén sok vasgyár van.

N a g y r ő c e mvs. Revuca és Jolsva vizek összefolyásánál 2100 1. vasgyárak. B é r ­ z e t e fu. 912 1. 3 kastélylyal, vas-és rézgyárakkal. B e t l é r fu. 995 főnyi lakossága a helyi vasbányákban és hámorokban dolgozik. F e k e t é i e-h o t a fu. 953 1., kik sok gyolcsot szőnek.

H e l p a fu. lakosai (1608) sok tehenet és juhot tartván, sok sajtot készitenek.

M i g l é s z fu. cserépedényt készit, van 3141. M u r á n y a l j a mvs. 1319 1. kőedénygyár, papirmalom ; a lakosok faeszközöket ké­

szitenek s a vashámorokban dolgoznak.

Közel ide láthatni egy hegyen a murányi vár romjait. N a d a b u l a f u . vásbányák-kal. O c h t in a fu. 874 1., vasbányákkal és hámorokkal; van papirmaima és sa­

vanyu vize is. O l á h p a t a k a f u . 800 1.

vashámorokkal s szénégetéssel. P e r 1 a s z fu. lakosai többnyire pipacsinálók. P oh o-r e 11 a fu. a Gao-ran völgyében 2550 1., kik marha- és juhtenyésztéssel, deszkakészi-téssel foglalkoznak s a vashámorokban dolgoznak. R o c h f a l v a fu. 476 1. s papirmalommal. A l s ó-S a j ó fu. BIO 1., váromladékkal. N a g y s z l a b ó s fu.

705 1. papirmalommal. Ratkó mvs. 1800 1. kik közt sok varga és tímár, posztós és gubacsináló van. B a b a l u s k a kis fu.

lakosai sok faeszközt csinálnak. F e l s ő ­ b a l o g fu, 917 1., kastélylyel. A fu. ha­

tárában sok cseresznye terem. B i s z t r a fu. sok juhot tart s gyapjából sok durva posztót készit. D e r e n c s ón fu. sok ser­

tést hizlal; közel hozzá van két barlang.

E s z t r é n y , G i c e falvak sok gyü­

mölcscsel ; az utóbbi cserépedényt és me­

szet éget. H r u s s ó fu. lakosai (398)

találtatik oly agyag, melylyel írni lehet.

R á k o s és S z i r k falvak vasbányákkal.

R i m a s z é c s mvs. a Rima f. m. 1500 1., kik földmiveléssel és kereskedéssel foglalkoz­

nak. A j n á c s k ő (v. Hajnácskő) kis mvs., 663 1., jó borral, savanyúvíz- s fürdő­

vel. D u l h á z a fu. sok gyümölcsöt s hires dohányt termeszt. F e l e d fu. 681 1. és kastélylyal. G e s z t e l e fu. 649 1. J á n o s i fu. dohányáról és dinnyéiről hires; van 1420 1. M a j o m fu. lakosai nyirfaerdejében nyírvizet gyűjtenek s azt árulják. S e r k e fu. 935 1., jó dohányt termeszt. S i d fu. 480 1. s savanyuvizzel.

S í m o n y i fu. 1054 1., híres kenderrel.

V á r g e d e fu. savanyuvizzel s fürdő­

vel. Putnok csinos iparos mezőváros 2b79 1.; a Sajó és a gömöri vasút m., jó bora s látogatott vásárai vannak. Sajógttmör mvs. a Sajó m. 970 1., kastélylyal s hi­

res cseresznyével; dohányt is jót ter­

meszt. A g g t e l e k fu. B a r a d l a nevü cseppköves barlangjáról híres ; van 560 1., N a g y c s o l t ó fu. 490 1.,

szónégetéB-sei. H a r k á c s és K a l o s a falvak 350 és 535 1., H é t fu. 400 1., sok dohányt termeszt. S z e n t k i r á l y fu. 500 1. a Sajó m. ásványos tóval, mely malmot hajt. M é h i fu, 590 1. T o r n a i j a fu.

795 1. járásbírósággal s kastélylyal. A 1-s ó v á l y fu. 317 1. Z á d o r f a fu. 1090 1. R i m a s z o m b a t csínos, élénk iparos és kereskedő mvs. a Eima f. és a gömöri vasút m. 4868 1., Nevezetességei négy templom, egyesült prot. gymnasium, nő-nevelő intézet, megyeház , fürdő , szép vendéglők, szép nyilvános kert, hires vá­

sárok. Kenyere országszerte hires. Van itt kir. törvényszék, járásbíróság, adó-, posta-és táviróhivatal. T a m á s f a l v a fu.

Rimaszombat tőszomszédságában 893 1., kik hires kályhákat készitenek. Z e h e r-j e magas fekvésű csinos fu. 400 1. Asz-szonyai között a kendőzés kiirthatatlan divat. A l s ó - és P e l s Ő-P o k o r á g y földmives falvak 331, s 397 1., T i -s z o l c mv-s. a Rima f. m. 3500 1., va-sbá­

nyák, vas- és papírgyárak, juhtenyésztés.

R i m a b á n y a fu. hegyei ércekkel bő­

velkednek, vizeiben sok hal és rák van, lakosainak száma 556. R i m a b r e z ó f u . 682 1., vasbányákkal, vasgyárakkal s sava­

nyuvizzel. F o r g á c s f a l v a fu. 1000 1., üveghutával. K 1 e n ó c fu. 2800 1., kik sok mákot és főzeléket termesztenek, durva posztót készitenek, marha- és juh­

tenyésztést űznek s hires sajtot készi­

tenek. K o k o v a fu. 3500 1., köztük sok posztós. E fu. határában van több üveghuta, néhány papírgyár,

ben igen tetemes változást szenvedett a területrendező törvény létrejöttével. En­

nek előtte, mint »Heves- és Külső-Szol-nok« 114.60 • mfdön 332.613 lakost,

270 (önálló és kapcsolt) községet és 11 já­

rást számlált. E járások voltak : a tiszai alsó, tiszai közép, tiszazugi, tiszai felső, tarn a i alsó, tarnai felső, tarnai közép, a gyöngyösi felső és alsó, meg a mátrai alsó és felső járások. Az emiitett törvény azonban a megyéből egy tetemes részt kiszakítván, azt az újonnan alakított Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyéhez kap­

csolta, az itt maradt részeket pedig, u.

m. a tarnai alsó, felső, közép, a gyöngyösi felső s alsó, a mátrai alsó s felső járáso­

kat, valamint a tiszai felső járás egy ré­

szét »Heves megye« név alatt új és szű­

kebb határok közé fogta úgy, hogy Pusztasüly nevű fu. közelében a Tiszá­

nak azon legnyugotibb kanyarodását, mely a volt Jászság keleti határához leg­

közelebb esik, ezen határponttal egyenes irányban összekötvén, e vonalat s a volt Jászság északi szélét tette a megye déli határává, a Tisza balpartján pedig csu­

pán T -Füred, T.-Igar, Nagy-Iván, T.-Örs, T.-Örvényes és Szőllős községeket hagyta meg Heves megyénél. Az ekként eszkö­

zölt kikerekités még csak a tegnap műve levén, sem a terület nagysága, sem a né­

pesség száma szabatosan fel nem tüntet­

hető ; a mennyiben azonban az új megye mintegy ¹í³-a&l kisebb a réginél, s a régi­

ben átlag 2895 lélek esett egy • mfdre : hozzávetőleges számítás szerint a mai Heves mintegy 80 • mfdnyi területtel s s 231.600 lakossal bírhat. Heves felszíne legnagyobb részt termékeny rónaság, csupán északi szólein vonul át a Mátra (Egerhegy, Sárhegy). Vizei: a Tisza, Zagyva, Eger, Gyöngyös és Tárna folyók.

Dús földje bőven szolgáltat mindennemű gabnát, kerti veteményeket, kukoriczát, dohányt (verpeléti), ^ gyümölcsöt és bort (egri, visontai) stb. Állattenyésztése igen jelentékeny. Hegyeiben ezüstöt, rezet, timsót stb. ásnak és több ásványos forrást ismernek, melyek közt leghíresebb a pa­

radi. A lakosok főfoglalkozása a földmi-I velés és állattenyésztés, de a városokban

ipart is űznek. Kereskedelme jelentékeny.

Forgalmát három fő és két szárnyvasút élénkíti. Lakossága csaknem tisztán ma­

gyarok úgy, hogy az idegen elem (német, tót) alig megy itt ' /2 ,' / U "R A' -A- megye szék­

helye Eger. Emlitendőbb helységek itt:

Apc mvs. 1274 1. Nógrádmegye szélén jó borral. Gyöngyös mvs. a Mátra tövében 16,000 1. járásbírósággal, adóhivatallal, 3 templommal, élénk kereskedéssel, borter­

mesztéssel s iparral. Itt van a ferencziek főzárdája. Van algymnasiuma. Egy szárnyvasut köti össze a pest-miskolci vasúttal. Hatvan mvs. a Zagyva és a vasút m. 4118 1., szép várpalotával, pré­

postsági templommal, járásbírósággal, dinynyetermesztés- és lótenyésztéssel s fontos vasúti állomással, mely a pest-mis­

kolci, hatvan-ruttkai és hatvan-szolnoki vonalak csomópontján áll. Van két nagy pusztája. Pásztó mvs. a Zagyva m. 4000 1., kastélylyal. G y ö n g y ö s - P a t a mvs. 2448 1. nagy határral s ásványos forrással.

C s á n y fu. 3040 1. s hires görög-diny-nyóvel. G y ö n g y ö s - S á r fu. 2057 1.,jó

borral. S ó l y m o s fu. lakosai (1378) fa­

eszközöket készitenek s azokkal keresked­

nek, nagy kiterjedésű, erdejében hamu-zsirt főznek. G y ö n g y ö s - T a r j á n fu.

1830 1., F a j z a t nevű nagy pusztával s igen nagy pincével. E g e r kies fekvésű csinos vs. és egy érsek székhelye, hason­

nevű folyó m., mely a várost két részre hasitja, s az egri szárny vasút m. 19, 150 1. Épületei közül kitünőbbek : a lyceum könyvtárral és csillagdával, a székesegy­

ház, az érseki palota, öt szerzet zárdá­

ja, a megyeház. Van itt szegények in­

tézete, kórház, papnövelde, két meleg fürdő, szép közkert, egy minaret, továbbá kir. törvényszék, járásbíróság, adóhivatal stb. A lakosok földműveléssel, iparral és kereskedéssel foglalkoznak. Vörös bora hires. A vár helyén most kálvária van.

Heves mvs. 4000 1. dinnyéiről, V e r p e l é t

a Tisza m. fahiddal, 6500 1., kik földmi-veléssel és halászattal foglalkoznak.

P o r o s z l ó mvs. 4612 1. Boppant határában sok népes puszta van. T i s z a n á n a fu.

3300 1., szép szarvasmarhát nevel. Pé-t e r v á s á r a mvs. a Zagyva f. m. 1603 1. s télylyal. P á r á d fu. és fürdőhely 17131.

?;egényes vidéken a Mátrában; van itt bánya, üveghuta s timsófőzés is. S i r o k fu. 1272 1. s puszta várral. Ásványos vize fontos kereskedelmi czikk. M e z Ő-T á r-k á n y szép vidér-ken fer-kvő falu 2735 1.

sok búzával. S z é k fu. 700 1. kőbányával s sóstartalmu forrással. I s t e n m e z e j e (v. Istenmező) fu. Pétervásárától északra 987 1. s egy S z e d e r k é n y ^ nevü pusz­

lomások a pest-miskolci vasút mentén.

K á p o l n a történelmileg nevezetes fu. a vasút m. 1800 1. s igen termékeny határ­

ral. Maklár mvs. Egertől délre 2312 1., kik sok bort és búzát termesztenek. S z ar-v a s k ő (ar-v. Szarar-vaskeő) gyönyörű ar-vidé­

ken fekvő fu. 337 1. és festői várrommal.

D o r m á n d, fu. 922 1. E r d ő t e l e k fu. 3071 1. s több pusztával. B e s e n y ő nagy falu 2467 1., postahivatallal s T

e-p é 1 y nevü e-pusztával. Á t á n y nagy fu.

2783 nagyobbára reform, lakossal, kik sok búzát termesztenek s szép marhát és lovat tenyésztenek. K ö m lő, fu. 2155 1., sok búzával. G y ö n g y ö s-H a 1 á s z fu.

1293 1. T i s z a-H a 1 á s z, fu. közel a Ti­

szához, 415 1. s M a g y a r á t nevü pusz­

tával. F ü z e s - A b o n y , nagy falu a miskolci vasút m. nagy állomással, 3475 1. termékeny határral. T i s z a-S z ő 11 ő s,

igen nagy és termékeny határral. T a r-n a-S z e r-n t-M i k 1 ó s fu. a Tárr-na vize a vasúthoz 682 1. és postahivatallal.

4. Jász-Nagy-Kun-Szolnok m e g y e . Mai nevét s területét ez a megye az 1876.

XXXIII. (területrendező) törv.-cikk alap­

ján nyerte. Alakja egy szabálytalan há­

romszöget képez, melynek alapvonala északon Hatvan és Egyek községek közé esik, ez alapvonallal átellenes csúcsát pe­

dig a Tisza és Körös összefolyása képezi.

E csúcsból aztán a balszár Pestmegye, a jobbszár pedig Békés éa Hajdú megyék határán húzódik végig. Kiterjedését, és népességét illetőleg pontos számadatokkal még nem rendelkezünk. Alkotó részeit azonban a törvény pontosan megnevezi.

E szerint e megye magában foglalja a) a volt Jászságot (17 • mfd 65 ezer lakos­

sal), b) a volt Nagy-Kunságból Kardszag, Kis-Újszállás, Kunhegyes, Kun-Szt.-Már-ton, Madaras és Túrkeve községeket (mint­

egy 20 • mfd 60015 lakossal) és c) a volt Heves és Külső-Szolnok egyesült megyék­

ből a tiszai alsó, közép, felső és tiszazugi járások községeit, valamint a gyöngyösi felső járásból Monostor községet Kerekud­

var nevü pusztájával együtt, kivéve azon­

ban a tiszai közópjárásból Dévaványának Cséfán nevű pusztáját, mely Békés megyé­

hez csatoltatott, és a tiszai felső járásból Füred, Igar, Nagy-Iván, Tisza-Örs, Tisza-Örvény és Szőllős községeket,

melyek Heves megyénél meghagyattak.

E rész mintegy 45 Q mfdet tehet körül-belől 100 ezer lakossal. E számok összege tehát 82 • mfdet tenne,mintegy 225 ezer lakossal. Felszinót tekintve,földje egészen rónaság dús termékenységü talajjal, mely­

nek mívelhetetlen részei csak a Tisza ki-áradásai által ingoványossá tett helyeken találhatók. A délibb rész talaja sok helyt homokos, de eléggé termékeny. Vizei:

a Tisza, mely a megyét két egyenlőtlen félre (a kisebb nyugoti és nagyobb kele­

tire) osztja, továbbá ennek mellékfolyói, ú. m. a Zagyva, Eger, Tárna, Hortobágy, Berettyó, Sárviz és Körös. A Berettyó és Sárviz közötti vizenyős térség Sárrét ne­

vet visel. Tavai is jó számmal vannak, de nagyobb jelentőséggel egy sem bir. Főtor-niékei: tömérdek búza, rozs, kukorica, dohány, dinnye, gyümölcs, kerti szőlő stb.

Fában az egész megye szűköt lát. Állat­

tenyésztése igen virágzó. Szarvasmarha, ló, juh és sertés egyaránt sok van itt. A házi szárnyasokat is roppant mennyiség­

ben tenyésztik. Halászata igen jövedelmes.

A z ásvány országból legfölebb homokköve van néhol. Ipara csekély ; de annál na­

gyobb termény- és állatkereskedése. For­

galmát három vasút s egy vizi út (a Tisza) élénkíti. Országútjai nem dicsérhetők.Em-litést érdemel itt két hajdani erődítési mű : a C s ö r s z-á r k a és a K i s-á r o k, me­

lyek a megye északi részéből Hevesbe is nagy távolra átnyúlnak. A népesség itt pár ezer tót és német leszámításával tisz­

tán törzsökös magyar, úgy, hogy e megye a legmagyarabb megyék között is a leg­

elsők közé tartozik. A megye fő- és szék­

helye ma Szolnok. Emlitendőbb helyek itt: S z o l n o k város a Tisza és Zagyva ösz-szefolyásánál s a tiszavidéki vasutak cso­

mópontján 15,847 1., Budapesttől délke­

letre s I I V 2 mfdre. Á lakosok főleg föld-mivelésből, iparból, halászatból s keres­

kedésből élnek. Különösen fontos keres­

kedelmi cikk itt a fa, búza és szarvasmar­

ha. Itt székel a megye. Van itt kir. tör­

vényszék, járásbíróság, adó-, só- és do­

hányhivatal, róm. kath. algymnasium, melyben a helybeli szerzetesek tanítanak;

továbbá szép vasúti állomás, megyeház, csinos r. kath. templom, a Tiszán két hid (egyik vasúti) és rév stb. Termékeny s nagy kiterjedésű határát népes puszták élénkítik, mint: A l c s i , D e r z s i g á t , A l s ó - s F e l s Ő-V a r s a n y , S z a n d a és P a 1 o t a-S z e n t-I v á n. Gőzhajózása és tutajszállitása élénk. A város közelé­

ben levő mocsárokban sok teknősbéka te­

nyészik. B e s e n s z ö g fu. 3440 1. s mint­

egy 3 G mfdnyi termékeny határral,

In document MAGYAK BIRODALOM (Pldal 96-99)