elég bőven van ; a havasok legelők

és gyógyfüvekben eléggé gazdagok. Az ál­

latország nem mondható gazdagnak.

Aránylag kevés lovon, juhon s kecskén kivül legtöbb van szarvasmarha, sertés és házi szárnyas. A havasokban elég gya­

kori a medve, vaddisznó, őz stb. Az ás­

ványország eléggé gazdag, de nem eléggé aknáztatik ki. Van az itteni hegyekben arany, ezüst, vas, ólom, ón, cinóber, só, jó épületkő stb. Az ipar terén első helyre tehető a bányaipar, melynek főfószke Badna ; egyéb iparágak leginkább Besz­

tercén találhatók, noha Borgó-Prund is említésre méltó helyet foglal el az ő cse­

répedényeivel, pipáival és papirmaimával.

A falukon a házi ipar mellett a legközön­

ségesebb mesterségek is csak hiányosan űzetnek. A kereskedés jelentékeny kivált Moldva felé, noha korántsem oly élénk ma, mint hajdan, midőn Beszterce egyik rakodó helye volt a keleti árucikkeknek.

A főbb utak igen jók. Vasút nincs, táviró vonal azonban már Naszódig van építve.

A lakosság, melyet izmos s magas termet jellemez, nagyobbrészt (⁶/ i⁰) oláh, továb­

bá szász és német (^a/ i o ) , magyar ( V i o ) , ci­

gány és kevés szláv. Vallásra nézve leg­

több a gör.-kath., sokkal kevesebb a gör.-kel., róm. kath., lutheránus, reformá­

tus és zsidó. A zsidóság legnagyobb szám­

mal Naszódon és környékén lakik Mű­

veltség tekintetében legkiválóbbak a szá­

szok s németek, legelmaradottabbak az oláhok. Van e megyében mintegy 98 köz­

ség. A megyei gyűlések székhelye Besz­

terce. Említendő helységek e megyében:

B e s z t e r c e (Bistricz, Bisztrica) kerített szab. kir. város és megyei székhely Déés-től ész.-keletre s 8 mfldre a Beszterce pa­

tak m. igen szép völgyben, 7212 szász, oláh és magyar 1. Beszterce régi szász stil-ban van építve ; főbb utcáit többnyire emeletes házak szegélyezik. Van itt egy gótizlésü lutheránus főtemplom 252' ma­

gas toronynyal, továbbá r. kath. és gör.-kath. templom, derék városház, kir. tör­

vényszék, járásbíróság, adó-, posta- és táv-iróhivatal, honvédzászlóalj törzsállomás, közös gyalog ezredi parancsnokság áll.

Építési hivatal, fémjelző állomás, erdő­

hivatal, ev. és r. kath. gymnasium, föld-mives iskola, tanítóképző intézet, piarista

és minorita zárda, könyvnyomda és könyvkereskedés, nagy bazár, egy gyö­

nyörű műmalom, melyet gőz helyett a Beszterce patak nagyesésü vize mozgat egyetlen óriási kerék segélyével, szesz- és ecetgyár stb. Nevezetességei közé tartozik a piac szegletén egy roskatag ház, melyet Hunyady János volt házának tartanak.

Beszterce ipara vetélytárs nélkül áll e vidéken ; noha a lakosoknak egyik főélet-módja a mezei gazdálkodás és baromte­

nyésztés. Kereskedelme ugy helyben, mint főleg Moldva és Bukovina felé igen jelen­

tékeny. Országos és heti (gabna- és ba­

rom- stb.) vásárai igen élénkek szoktak lenni. Van a városnak egy szép mulató kertje fürdővel és táncteremmel s több művelődési és jótékonysági intézete. A várostól nyugotra emelkedik a szőlőter­

mő várhegy, melynek tetején már csak maradványai láthatók a Hunyady-féle

ré-gi várnak, melynek kövét a beszterceiek legnagyobb részben városuk bekerítésére használták föl. B e s s e n y ő (Heidendorf) csinos szász fu. az előbbitől délnyugotra, a Beszterce patak m. 694 1., luth. tem­

plommal, jelentékeny erdős határral és bortermesztéssel. S ó f a 1 v a fu. az előb-bin alul, a Beszterce patak kót partján s közel e pataknak a Sajóba ömléséhez igen szép fekvéssel. Van 674 magyar s oláh lakosa, reform, és gör.-kath. tem­

ploma, sótelepe, több sós forrása, kuko­

rica- és némi bortermesztése. Hármas völ­

gyet alkotó hegyeinek egy részét erdőség borítja. S z e r e t f a l v a (v. Szeredfalva, Szerecel) oláh fu. a Besztercének a Sajó­

ba ömlésén alul 363 1., gör.-kath. temp­

lommal, kukorica- és kendertermesz­

téssel. H a r i n a (Münzdorf; fu. amattól délre 801 szász és oláh 1., luth. és gör.-kath. templommal s erdős határral G a-1 a c (Gelác) oláh fu. a hn. patak m. 968 1., gör.-kel templommal s baromtenyész­

téssel. B o n g á r d oláh fu. az előbbitől délnyugotra 497 1. gör.-kath. templommal s jó bortermő hegyekkel. N é c oláh fu.

Galactól ész.-keletre 279 1. s gör.-kath.

templommal. B i l a k fu a Sajóm. 733 szász és oláh 1., luth. és gör.-kath. temp­

lommal, jelentékeny határral, sóteleppel és sósforrásokkal. M a l o m á r k a (Minar-ken) szász fu. a Budak patak m. 403 1., luth. templommal s gabna-, kukorica- és gyümölcstermesztéssel. S i m o n t e l k e fu. a Budak patak m. 377 magyar s oláh 1., csinos uri lakkal, gör.-kel. templom­

mal s jó határral. Innen délre emelkedik a jelentékeny magasságú Magura-hegy.

K i s-B u d a k (Budis) fu. a hn. patak m.

491 magyar s oláh 1., reform, és gör.-ke-leti templommal s jelentékeny határral.

S z á s z - B u d a k fu. amazzal átellenben 348 szász 1., luth. templommal s barom­

tenyésztéssel. Z s o l n a (Senndorf, Zsel-na) fu. a Budak patak m. 596 szász és oláh 1., luth. templommal s termékeny határral. V á r h e l y (Burghalle) szász fu. a Budak patak m. 732 szász 1., luth.

templommal s baromtenyésztéssel. P e t -r e s (Péte-rfalva, Pete-rsđo-rf) fu. a Budak egyik mellékvölgyében 1084 szász és oláh 1., luth. templommal s nagy kiterje­

désű erdős határral. K i s - D e m é t e r (Waltersdorf) fu. a Budak patak m. 804 szász és oláh 1. s luth. templommal. 0 1 á h-B u d a k oláh fu. a h-Budak patak m. 854 1., gör.-kath. templommal s igen nagy bérces, erdős határral. S ó l y m o s (Soj-mosu) oláh fu. az előbbitől délre 281 1. s

gör.-kath. templommal. N a g y - S a j ó (Gross-Schogen, Sien-mare) fu. a Sajó m.

1808 magyar, oláh és szász 1., reform., gör.-kel. és luth. templommal, postahiva­

tallal s igen nagy és jó határral. B e r 1 á d gör.-kath. templommal s bérces, erdős határral. Innen ész.-keletre magaslik a Pojana-Tömi nevü havas. K u s m a fu. a Payny, Preasa, Priszlop és Warda hava­

sok között 681 magyar s oláh 1., gör.kel. templommal és szénégetéssel. V i n -d a (Win-dau, Gin-da) fu. az előbbitől nyu-gotra 536 szász és oláh 1., luth. templom­

mal s bérces, erdős határral. A l d o r f (Wallendorf) szász fu. a Beszterce patak m. 650 1-, luth. templommal s derék ha­

tárral, J a á d (Jaadt) fu. a Beszterce m.

1552 szász és oláh 1., luth. és gör.-kel.

templommal, postahivatallal e roppant nagy határral, melynek völgyes részén gabna, kukorica és zab terem. Erdeje igen sok van. K i s v. A s z uB é s z t e r -c e (Klein-Bisztritz, Dorolea) fu. a Besz­

terce egyik balparti mellókvölgyében 877 szász és oláh 1.. luth. és gör.-kel. temp­

lommal s nagy, erdős határral. B o r -g o-R u s z oláh fu. a Beszterce m. 970 I.

s gör.kel. templommal. B o r g o Z s o -s z é n y (Borgo-Dio-sení) nagy oláh fu. a Beszterce m. 1224 1., gör.-kel. templom­

mal s nagy és erdős határral. B o r g o-M i s l o c s e n y (o-Mediloceni) oláh fu. a Beszterce m. 1072 1., gör.-kel. templom­

mal s nagy erdőséggel. Innen északra emelkedik a Strimba havas. B o r g o -S z u s z é n y (Borgo--Szuszem) oláh fu. a Beszterce m. 738 1. s igen nagy határral.

B o r g o-B e s z t e r c e (B.-Bistri tza) oláh fu. a Beszterce m. 1853 1., gör.-kath. és gör.-kel. templommal s roppant nagy er­

dős, bérces határral. B o r g o - P r u n d mvs. kö­

zel a Beszterce patakhoz 2078 oláh s magyar 1., kik sok cserépedényt és pipát gyártanak. Van járásbírósága, postahiva­

tala, derék papirmaima és igen nagy bér­

ces határa, melynek nagy részét erdőség borítja. B o r g o - T i h a oláh fu. 1804 1., gör.-kath. templommal s roppant nagy bérces, erdős határral. B o r g o M a r o -s é n y (Maro-seni) oláh fu. a Be-szterce egyik mellék patakja, a Tiha m. s magas,

erdős hegyek között. Van 796 lakosa, gör.-kel. temploma s nagy határa. Innen vezet át a borgói szoros jó országútja a Magura-Kalului bércen át Bukovinába.

E faluk földjei kevéssé levén alkalmasak a mivelésre, a lakosok leginkább faüzlet-ből élnek. N a g y-I I v a (liva mare) oláh fu. a hn. patak m. 1904 1., gör.-kath.

templommal s közel 4 Q mfldnyi határ­

ral, melynek nagyobb részét erdős hava­

sok borítják. K o s n a (Todoscani) oláh fu. a határszéli havasok közt a Košnica patak ni., mely a Dóra patakon át az Aranyos-Besztercébe siet. Van 345 lakosa s gör.-kath. temploma. Erre halad el a borgói országút az Aranyos-Beszterce völgyébe, s illetőleg Bukovinába. K i r-l i b á b a (Ludwigsdorf, Karr-libáva) ha­

vasok közt fekvő határszéli fu. az Ara­

nyos-Beszterce m. 287 1. 8 nagy határral, melyben ezüst tartalmú ólomfónyiét ak­

náznak. E vidék lakosai majdnem mind goly vasok. Ú j - B o d u a (Rodna noua, Siantiu) oláh fu. Nagy-Szamos forrás­

vidékén 945 1., gör.-kath. templommal s közel 3 • mfldnyi bérces, erdős határral.

Innen északra mered a nagyszerű Ünőkő havas. Ő-Radna (Bodna vechia) nagy falu a Nagy-Szamos havasoktól övezett völ­

gyében, 2597 magyar s oláh 1., r. kath. és gör.-kath. templommal, több derék kincs­

tári és magán épülettel, bánya- és posta­

hivatallal. Boppant határában arany-, ezüst- és ólombányákat mivelnek. Van kohója és órcolvasztója, több sós és sava-nyuvizforrása, mely utóbbiak mellett már két fürdő-intézete is van. A tatárpuszti-tás előtt igen népes bányaváros volt. Ha­

vasain nagy vadászatokat tartanak. M a-j o r (Maieru) fu. a Nagy-Szamos m. 2225 oláh 1., gör.-kath. templommal, igen nagy erdős, bérces határral s baromtenyésztés­

sel. 0 1 á h-S z t.-G y ö r g y (Szin-Georgu) fu. a Nagy-Szamos m. 2692 oláh 1., gör.-kath. templommal, igen nagy határral, melyben s egy gazdag savanyuvizforrás-sal, melyet ivás végett Bodnára is nagy­

ban szállítanak s mely mellett csinos hi­

deg fürdő-intézet van. Van postahivatala.

M a g u r a oláh fu. az Ilva patak m. 600 1. S z e n t-J ó z s e f (Szin-Josifu, PajánaJ oláh fu. 702 1., gör.-kath. templommal, bérces, erdős határral és baromtenyész­

téssel. L é s (Lies) oláh fu. a hn. patak m.

980 1., gör.-kath. templommal és roppant kiterjedésű erdős, bérces határral. K i s-11 v a fllva-Mika) oláh fu. az Ilva patak­

nak Szamosba ömlésénél 1073 1., gör.-kath. templommal, nagy határral és ba­

romtenyésztéssel. F ö 1 d r a (Földru) oláh fu. a Nagy-Szamos m. 1835 1., gör.-kath.

templommal, igen sok erdővel s baromte-nyésztóssel. N e p o s z (Vararea) oláh fu.

a Nagy-Szamos m. 1835 1., gör.-kath. tem­

plommal, kukoricatermesztés- és baromte­

nyésztéssel. N a g y-B e b r a (Bebra mere) oláh fu. a Bebra patak m. 949 1., gör.-kath. templommal s jó határral. K i s-B e b r a (s-Bebrisiora) oláh fu. a s-Bebra pa­

taknak a Szamosba ömlésénél 2371 1., gör.-kath. templommal s igen nagy ha­

tárral s baromtenyésztéssel. B o m u 1 i (Strimba) oláh fu. a hn. patak völgyében, a Muncsel havastól délre 530 1., gör.-kath. templommal igen nagy és erdős határral. T e l e s (Telciu) nagy oláh fu. a Szálva patak mellett nagy hegyektől kör­

nyezve. Van 2327 lakosa, gör.-kath. temp­

loma s 4 • mfldet haladó erdős határa.

O 1 á h-B ü k k ö s (Bikisu) oláh fu. a Szál­

va egyik mellékvölgyében 780 1., gör.-kath. templommal s nagy, erdős bérces határral. H o d o (Hordou) oláh fu. a Szál­

va vize m. 713 1., gör.-kel. templommal s nagy legelőkkel. S z á l v a oláh fu. a hn.

patak m. 1358 1., gör.-kath. templommal s kukorica- és lentermesztéssel. N a s z ó d (Naszandau) mvs. a Nagy-Szamos m. igen szép fekvéssel s 2447 oláh s magyar 1, Naszód szabályosan van építve és sok díszes épülete maradt azon korból, midőn az erdélyi végvidék második oláh gyalog­

ezredének volt a szókhelye. Van itt gör.- és róm.-kath. templom, gör.-kath. gymna­

sium, kir. járásbíróság, adó-, posta- és táviróhivatal. Határa igen kiterjedt. Fa-kereskedése , barom- és juhtenyésztése

van. L u s k a oláh falu a Nagy-Sza­

mos m. 379 1. E n t r e d á m fu. a Nagy-Szamos m., az előbbitől keletre 309 zsidó lakossal, kik pálinkafőzéssel s házaló ke­

reskedéssel foglalkoznak. P r i s z l o p oláh fu. az előbbitől délre 366 1. s gör.-kath. templommal. C s ó p á n fu. a hn.

patak m. 666 szász és oláh 1., luth. temp­

lommal s kukorica-, zab- és lentermesz­

téssel. N a g y - D e m e t e r (Mettersdorf) szász fu. az előbbitől délkeletre 1775 1., luth. templommal, sóteleppel, igen nagy határral s jelentékeny baromtenyésztós-sel. T ö r p ó n y (Treppen, Terptiu) szász fu. az előbbitől délnyugotra az Arany­

völgy nevü völgyben 1076 1., luth. temp­

lommal, jelentékeny erdős határral, gab­

na- és kukoricatermesztés és baromte­

nyésztéssel. S z é p n y i r (Zippendorf), Szikmár) szász fu. Besztercétől nyugotra 603 1., luth. templommal s szép határral.

K a j l a oláh fu. az előbbitől nyugotra 587 1. s gör kel. templommal. F e l s ő -B a l á s f a l v a oláh fu. 548 1. s baromte­

nyésztéssel. A l s ó - B a l á s f a l v a oláh fu. 566 1., gör.-kel. templommal s barom­

tenyésztéssel, T ó h á t oláh fu. 516 1., gör.-kath. templommal s jelentékeny er­

dőséggel. O 1 á h-N é m e t i (Nyimtyiu) oláh fu. az előbbitől északra 1016 1., gör.-kath. templommal s kiterjedt erdős határral. M a g y a r - N e m e g y e (Nyi-misa ungare szka) fu. a Nagy-Szamos m.

1044 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal s gabna- és kukorica-termesztéssel. Baromtenyésztése is jelen­

tékeny. 0 1 á h-N e m e g y e (Nyimisa ru-maneaszka) oláh fu. szintén a Nagy-Szamos m. 361 1. s szép határral. Innen keletre emelkedik a Messu-hegy, mely a Szamost Naszódon alul egy nagy kanya­

rodásra kényszeríti. M i t i t é (Mititein) oláh fu. a Nagy-Szamos m. 653 1., gör.-kath. templommal s nagy erdős határral.

Z á g r a fu. a hn. patak völgyében 1196 oláh 1., gör.-kath. templommal s igen kiterjedt bérces, erdős határral. P o j e n i oláh fu. az előbbitől északra 506 1., gör.-kath. templommal s bérces határral. G au­

r e n y oláh fu. az előbbi szomszédjában, nagy hegyek közt 301 1., gör.-kath. tem­

plommal s nagy erdővel. S z u p 1 a i oláh fu, az előbbitől északra, a Magura havas alján 354 1., gör.-kath. templommal s nagy. erdős határral.

4. Egyesült M a r o s - T o r d a megye. Besz-tercze-Naszód és Kolozs megyéktől délke­

letre s illetőleg keletre terül el csaknem egészen a moldvai határszélig. Alakja hosszas négyszög, melynek nagyobb ten­

gelye ész.-kel. és dél-nyug. közé esik. Mai alakjában ez a megye is egészen új alko­

tás. Alkotó részei: a volt Marosszék, a volt Torda megyének magyarói, vajda-szentiványi, görgény-szentimrei és maros-járai járásai (73 község), Kolozs megyéből öt község, a volt Naszódvidékéből két község meg Szászrégen. Kiterjedése mint­

egy 86.49 •mfld (szabatosabban 4324.^{6 a}

•kilométer), lakosságának száma pedig 165,527 lélek. Felszíne általában hegyes, úgy azonban, hogy az egész megyét végig metsző Marostól keletre és északra jelen­

tékeny magasságú havasok emelkednek, míg ugyanattól délre s nyugotra alacsony hegyek és dombsorok ágaznak szerteszét.

Az előbbi résznek főhegytömegét a gör-gényi havasok képezik, melyekben legte­

kintélyesebb az 5637' magas Mezei Havas

a Csik megyei hitáfon, a Görgény patak forrásvidékén, a Marostól északra a Ke­

lemen Havas (6440')és a Pietroszul (6660').

E vadregényes bércektől nyugot és dél felé folyton törpülnek az emelkedések és gyönyörű tájképeket alkotnak. A Maros­

tól nyugot s illetőleg északnyugot felé a fátlan Mezőség terül el s olvad össze a Kolozs megyeivel. Rónaság itt sincs ; de annál számosabbak a völgyek, melyek közt legfőbb és legtéresebb a Maros völ­

gye. Vizei : a Maros, mely Oláh-Toplica határán lép e megyébe s Galonyáig nyu-gotnak, onnan kezdve pedig majdnem délnyugotnak tartva ömlik át a megyén ; a Görgény, mely Radnóthfája mellett, a Nyárád, mely Vidrásszeg határán ömlik a Marosba ; mindkettő gyönyörű völgyön fut végig; a Kis-Küküllőnek csak felső folyása tartozik ide ; ezeken kivül igen sok patak fut a Marosba és mellékfolyói­

ba minden oldalról. Jelentékenyebb tavai csak a Mezőségen vannak, de azok is ál­

talában patakok kitágulásai, mint Kolozs-ban. Legnagyobb ilyen tó itt Mező-Bánd falu közelében van. Savanyú vizei és sós­

forrásai szép számmal vannak, kivált a havasi vidékeken. Földje általában elég jó, a Maros és Nyárád mellett pedig épen bőtermő. Éghajlata az egész kerületben csaknem legszelídebb. Sok vize mellett esője is bőven jár. Főbb termékei : kuko­

rica, búza, gabna, kétszeres, zab, árpa, bor, gyümölcs, dohány és dinnj'e stb. Fája a Mezőség kivételével bőven terem. Állat­

tenyésztése eléggé virágzó. Az ásványor­

szágból legtöbb van itt só. Műipar csak néhány nagyobb helyen található ; de há­

zilag a nép majdnem mindenütt serényen üzi a fonó- (kender-, gyapjú-, szilma-, gyékény- s veszszőfonás) és szövő-, vala­

mint a faipart is úgy, hogy ruházati és egyéb házi szükségeit legnagyobb részt maga fedezi, sőt ilyesmit eladásra is ké­

szit. Van néhány fürészmalma, üveghu­

tája, szesz- és papírgyára stb. Kereske­

delme élénk kivált fával, egyéb nyerster­

ményekkel és állatokkal. Vannak jó or­

szágútjai. Vasútja a m. keleti vasút, mely azonban csak Radnóthtól Maros-Vá­

sárhelyig fut be a megyébe. Vizi útja a Maros, mely az egész megyén végig tutajozható, s épen ezért a fa- és sószálli-tásra nézve igen fontos. A lakosság több­

sége magyar (székely), a többi nagyobbára oláh. Örmény, cigány és egyéb nemzeti­

ségű is van vagy 10 ezer. Vallásra nézve legtöbben vannak a reformátusok; ezek után következnek a gör.-kel., gör.-kath.,

r. kath., unitárius stb. egyházak hivei. A műveltség a magyar elemnél áll legmaga­

sabb fokon. Van e megyében 1 szab. kir.

vs. és 208 község (város, falu, kapcsolt község). A megyei gyűlések Maros-Vásár­

helyt tartatnak. Emlitendőbb helységek e megyében:

M a r o s - V á s á r h e l y szab. kir. vs. és me­

gyei szókhely a Maros folyó és a keleti vasút m. a megye déli részében igen szép fekvéssel. A csinosan épült város egy ré­

sze hegyre fut föl, s egy fellegvárban vég­

ződik, mely a kaszárnyán és katonai tár­

házon kivül a reformátusok derék fő­

templomát foglalja magában. A kövezett tiszta utcákat s kivált a város közepén levő és árnyas sétatérrel összekötött főte­

ret diszes épületek szegélyzik. A főtéren egy derék közkút van, melynek ze­

nélő szerkezete ma némán áll. Van Ma­

ros-Vásárhelynek 12,678 magyar s oláh lakosa, reform., r. kath., és gör.-kel. temp­

loma, derék reform, kollégiuma könyvtár­

ral és nyomdával, róm. kath. gymnasiu-ma, minorita zárdája, kórháza, nyári színháza, vigadója (Apolló-terem), két nagyszerű vendéglője, több művelődési és emberbaráti egyesülete, helyi hír­

lapja, könyv- és egyéb kereskedése, sok iparosa s egy kies szigete (Elba) a Marosban diszes mulatóhelylyel s vendéglővel. Egyik legkiválóbb neveze­

tessége a városnak a gr. Teleky-féle pa­

lota, melyben gr. Teleky Sámuel 80 ezer kötetre menő pompás közkönyvtárt (kis képtárral), gr. Teleky Domokos pedig szép ásványgyüjteméüyt alapított. Van itt to­

vábbá kir. tábla (derék palotával), tör­

vényszék, járásbíróság, takarékpénztár, dohánybeváltóhivatal s dohányraktár, fémjelző állomás, állami épitöhivatal, gyalogezredi (62. sz.) parancsnokság, honvédzászlóalji (27. sz.) törzsállomás, adó-, posta- és táviróhivatal, nagy vasúti állomás, fa-, deszka- és zsindelykereske­

dés stb. Jelentékeny és szép határában a gabnaneműeken kivül 6ok bort és do­

hányt termesztenek. Heti és országos vá­

sárai igen népesek szoktak lenni. H i d-v é g fu. a Maros m. 133 magyar s oláh 1.

s kastélylyal. E g e r s z e g fu. közel a Maroshoz 158 oláh s magyar 1. s gör.-kel.

templommal. M e g y e s f a l v a f u . a Ma­

ros m. 611 oláh s magyar 1., gör.-kel.

templommal s termékeny határral. A gr. Lázár családnak csinos, kert által környezett uri laka van itt. B e d e fu.

280 magyar lakos, reform, templom­

mal s gabn és bor termesztéssel. M

a-r o s - vagy C i g á n y - K e a-r e s z t á a-r fu.

a Maros és a vasút m. 596 magyar s oláh lakos , református templommal , szép kastélylyal s gabnatermesztés- és ba-romtenyósztéssel. M a l o m f a l v a fu. a Maros jobb partján 444 nagyobbára oláh 1., gör.-kel. templommal, kukoricatermesz­

tés- és baromtenyesztéssel. N y á r á d t ő igen szép fekvésű fu. a vasút és a Nyárád vize m. s közel annak torkolatához 832 oláh s magyar 1., gör.-kath. templommal, vasúti állomással s termékeny határral, mely dohányt és bort is szolgáltat.

L ő r i n c f a l v a falu a Nyárád vize mentén, 390 magyar lakos, református templommal, kastélylyal és szép határral.

L u k a f a l v a íu. a Nyárád m. 716 ma­

gyar 1., reform, templommal s igen kies határral. I l e n c f a l v a magyar fu. a Nyárád m. 422 1., reform, templommal s gabna- és gyümölcstermesztéssel. K á-p o s z t á s-S z t.-M i k 1 ó s magyar fu. a Nyárád m. 640 1., reform, templommal a nagy zöldségtermesztéssel. F i n t a h á-z a fu. a Nyárád m. 520 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal. S o-m o s d o-magyar fu. k özei a Nyaradhoz 918 1., reform, templommal, kastélylyal és igen jó határral, melyben jeles gyü­

mölcs és bor terem. C s i b a magyar fu. a Nyárád m. 331 (ref.) lakossal. N y á r á d -K a r á c s o n f a l v a fu. a Nyárád m.

445 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.

templommal s jó határral. F o l y f a l v a magyar fu. a Nyárád m. 498 (ref.) 1. s baromtenyésztéssel. C s e r e f a l v a ma­

gyar fu. a Nyárád m. 407 1., ref. tem­

plommal s gabnatermesztéssel. K i s-Gr ö r-g é n y mar-gyar fu. az előbbitől délre 441 (ref.) 1. s jól mivelt határral, melyben hi­

res gyümölcs terem. Á k o s f a l v a ma­

gyar fu. a Nyárád vize s az Udvarhely-Marosvásárhelyi országút m., 780 1. r.

kath. templommal, postahivatallal és igen szép határral. Van több csinos uri háza s derék erdője. Innen északra emelkedik az erdőtől boritott Megyes-hegy, mely alatt van egy felől H a g y m a s-B o d o n ma­

gyar fu. 324 1. s reform, templommal, más felől E o r o n k a magyar fu. 773 1., reform, templommal, s jelentékeny erdős határral. N y á r á d-S z t.-B e n e d e k fu.

a Nyárád m. Ákosfalva szomszédjában 554 magyar s oláh 1., reform, templom­

mal s élénk gazdálkodással. S z e n t -Gr e r 1 i c e nagy magyar fu. az előbbitől dél-keletre 1180 1., reform, és unitárius templommal, kastélylyal s szép nagy határral, melyben sok gabnanemüt

termeaztenek s barmot tenyésztenek. H a r -a s z tk e r e k f-alu778 m-agy-ar s oláh lakos , református és görög-katholikus templommal, jelentékeny erdős határral s disznótenyésztéssel. V a j a fu. 867 ma­

gyar s oláh 1., reform, templommal s jó nagy erdős határral. C s ó k a magyar fu.

az előbbitől nyugotra 390 1., reform, tem­

plommal s erdőü határral. G ő c s magyar fu. a hn. patak m. 400 (ref.) 1. K e l e ­ m e n t e l k e magyar fu. közel a Kis-Küküllőhöz, mely itt a megye déli hatá­

rát jelzi 692 (r. kath.) 1. G y a l a k u t a magyar fu. a Kis-Küküllő m. 898 1., reform, templommal, kastélylyal, igen szép tágas határral, gabna-, kukoricater­

mesztés- és baromtenyésztéssel. S z ö-v é r d magyar fu. 576 1., reform, tem­

plommal s jelentékeny erdőséggel. H a-v a d t ő fu. a hn. pataknak a Kis-Kükül-lőbe ömlésénél 667 magyar s oláh 1. s*

gabnatermesztés- és baromtenyésztéssel.

E r d Ő-S z t.-G y ö r g y nagy fu. a Kis-Küküllő m. 1910 magyar s oláh 1., ref.

és gör.-kel. templommal, postahivatallal s igen nagy és szép határral, melyben jó szántó-földek s jelentékeny erdők vannak.

Főnevezetessége a falunak a gr. Rhédeiek nagy kastélya pompás kerttel s a család sírboltjával. V a d a s d magyar falu a Havad patak völgyében 466 1., reform, templommal s szop erdős határral, mely­

ben több sóskút van. B e d é magyar fu.

a Horsa-hegy aljában 276 1., reform, temp­

lommal s baromtenyésztéssel. B a c k a-M a d a r a s (a-Mederasu) fu. a Nyárád m.

998 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.

templommal s jó határral. B á l i n t f a l ­ v a (Bálinta) oláh fu. a Nyárád m. 174 1. s gör.kath. templommal. N y á r á d -S z t.-L á s z 1 6 fu. a Nyárád m. 506 ma­

gyar s oláh 1., régi unitárius templom­

mal s jelentékeny határral. S z e n t h á ­ r o m s á g magyar fu. az előbbitől délre 1120 1., r. kath., unitárius és gör.-kath.

templommal s barom- és sertéstenyész­

téssel. H a v a d magyar fu. a hn. patak völgyében 511 1., reform, templommal s szép határral. C s ó k f a l v a magyar fu. a Kis-Küküllő m. 822 1., unitárius templom­

mal s termékeny határral. S z t . - I s t v á n magyar fu. a Kis-Küküllő m. 642 1., reform, templommal, jelentékeny határ­

ral és sósforrásokkal. Á k o s f a l v a ma­

gyar fu. 400 ref. 1. s erdős határral, mely­

ben szintén vannak ásványos források.

G e g e s magyar fu. a Havad patak m.

588 1., reform, templommal, jelentékeny erdőséggel és sósforrásokkal. Innen észak­

ra emelkedik a Széke-Tetej nevü erdős hegy. A b o d magyar fu. a Havad patak m. 500 1., reform, templommal s erdős határral, melyben sótslepek és sósforrá­

sok vannak. M a k f a l v a csinos magyar fu. a Kis-Küküllő m. 1660 1., reform, templommal, több uri házzal, postahiva­

sok vannak. M a k f a l v a csinos magyar fu. a Kis-Küküllő m. 1660 1., reform, templommal, több uri házzal, postahiva­

In document MAGYAK BIRODALOM (Pldal 195-200)