László királyunk 1097-ben itt ország

gyűlést tartott. A falun kivül egy tó mel­

lett láthatók hajdani erős földvárának maradványai. Határában K i s f a l u d nevü puszta van. T i m á r f u . 1133 lakos­

sal s termékeny határral. K e n ó z 1 ő (v.

Kenyizlő) fu. a Tisza m. 1051 1., ref. és óhitű templommal s dohány és dinnye­

termesztéssel. Z a 1 k o d fu. a Tisza m.

Tokaj szomszédjában 392 1. V i s s fu. a Tisza m. 698 lakossal, ref. templommal s roppant sok náddal és szénával. B a k a -m a z fu. Tokaj szo-mszédjában a Takta f.

I és a tiszai vasút m. 2914 1., kath.

tem-plommal, postahivatallal, vasúti állomás­

sal s nagy dohánytermesztéssel. Szép idő­

ben gyönyörű kilátás nyílik inuen a to­

kaji hegyre, valamint a Hegyalja nagy részére. N a g y f a l u fu. 1051 1., ref.

templommal, nagy és igen termékeny határral, buza, dohány, kukoricza és gyü­

mölcstermesztéssel, jelentékeny marha-és juhtenymarha-észtmarha-éssel s olajmalmokkal. T i-s z a - E i-s z l á r fu. a Tii-sza m. 21471., óhitű és kath. templommal, postahivatal­

lal, s nagy buza, kukoriczatermesztés és baromtenyésztéssel. T i s z a - L a d á n y fu. a Tisza jobbpartján 913 1., ref. tem­

plommal s termékeny nagy határral.

T i s z a - L Q k mvs. a Tisza m. 3436 1., ref., kath. és zsidó templommal, postahivatal­

lal, révvel, halászattal, nagy buza, kuko­

ricza és dohánytermesztéssel. T i s z a -B ű d fu. a Tisza mellett 1557 1., óhitű templommal, mezőgazdasággal és barom­

tenyésztéssel. A lakosok a Tisza pos-ványaiban tömérdek nádat vágnak. B á j fu. a Tisza jobb partján, a Taktaközön 500 1., ref. templommal, kastélylyal és marhatenyésztéssel. P t h r ü g y fu. 964 1., ref. templommal s termékeny nagy ha­

tárral. T i s z a-D a d a fu. a Tisza m. 239 8 1., ref. és óhitű templommal, kastélylyal, postahivatallal s termékeny nagy határral, melyben R á z o n nevü nagy puszta van.

Búzájával, kukoriczájával s marhájával kereskedik. Dohánya is sok és jó terem.

T i s z a - D o b mvs. a Tisza m. 3010 1., ref.

templommal , postahivatallal, révvel s fenyőfa, deszlia- és zsindelykereskedóisel.

Roppant rótségei mellett buza- és kuko-riczatermő földje is sok van. Marhát, juhot, sertést sokat tenyészt. B ü d-S z t.-M i h á l y fu. 5966 lakossal, ref. és kath.

templommal, postahivatallal , kastély­

lyal s roppant és gazdag határral, melyben sok buza terem. A lakosok sok kenyeret hordanak a tokaji piaczra.

P o l g á r nagy mvs. a Tisza partján 6892 1., kath. templommal, postahivatallal, hajó­

állomással, épületfakereskedéssel, halá­

szattal s közel 6 Q mfldnyi határral, melyben mindenféle gabnanemü bőven terem s tömérdek ló, barom, juh és sertés tenyészik. Vásárait (buza és barom ked­

veért) messze földről látogatják. Ide tar­

tozó népes puszták : S z e n t-M a r g i t a, T i k o s , B o r o c k á s és K a p r o s . Pol­

gáron alul a Tisza megint egy nagy szép szigetet képez, meljr egész Csege határáig ér. C s o b a j fu. a Taktaközön 729 1., ref. templommal s buza, kukoriczater-mesztéssel. T a r d o s fu, a Tisza m. 579

1., kath. templommal s termékeny nagy határral. A megye belső és felső részében vannak még : E p e r j e s k e fu. 845 ref.

1., s öt kastélylyal. D ö g h e fu. 1239 1., ref. templommal s termékeny nagy ha­

tárral, L a s k o d fu. 621 1., ref. templom­

mal s dohány- és zöldségtermesztéssel.

6. H a j d u m e g y e Borsod, Jász-Nagy-Kuu-Szolnok, Békés, Bihar és Szabolcs me­

gyék között fekszik. Ezt a megyét is az 1876. XXXIII. t. cz. alakította oly for­

mán, hogy a volt Hajdúkerületet megtol­

dotta egyfelől Szabolcsmegye nádudvari alsó és középjárásának egy részével, (Csege, Balmaz-Uj varos, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök- Ladány, Szováth, Té­

té tlen és Földes községek), másfelől Bi­

harmegye három községével (Kaba, Mike-Pércs, Sámson) meg Debreczen sz. kir.

várossal s illetőleg ennek határából Jó-zsa-Szent-György nevü pusztával, s ezen uj területet Hajdumegye név alatt a me­

gyék sorába iktatta. A »nemes Hajduke-rület« kiváltságait és területét Bocskay István erdélyi fejedelemtől kapta s ily minőségben II. Mátyás király által meg-megerősitve egy főkapitány alatt állott.

Az 1848-ki képviseleti alkotmány ezen kerületre is módositólag hatott némileg, de kiváltságos viszonyait csak a fent idé­

zett törvény szüntette meg teljesen. Az uj megye kiterjedését és népességének számát ma még csak hozzávetőleg álla­

pithatjuk meg. A volt Hajdúkerület ugyanis az 1870-ki adatok szerint 17 • mfldnyi területtel s 62,914 lakossal birt, a hozzá kapcsolt községek összes területét s népességének számát pedig mintegy 40

• mfidre s 100 ezer lélekre lehet tenni.

E szerint az egész megye körülbelül 57 — 60 • mfldet s 162—164 ezer lakost fog­

lalhat magában.

Hajdumegye felszíne általában sík­

ság csaknem minden emelkedés és mélye­

dés nélkül. Földje mindenütt igen termé­

keny fekete föld, kivévén az ész.-keleti részét (Hadház, Vámos-Pércs), mely homo­

kos talajú s nem oly gazdag, mint a töb­

bi rész. Kárpótlásul azonban itt vannak a megye legnagyobb erdőségei, mig a többi rósz fában szűkölködik. Vizei: a Tisza, mely azonban csak a nyugoti ha-táJt érinti egy darabon, továbbá a jelen­

téktelen s csak időszaki folyással biró Hortobágy a hasonnevű nagy pusztasá­

gon, a megye nyugoti felében, s a szin­

tén jelentéktelen Berettyó, néhány folyás nélküli ér (Kösely, Kadarcs), még több

apró tó és mocsár. Éghajlata száraz me-1 leg kevés esőjáráasal; az egészségre nézve csak a mocsárosabb helyeken nem kedvező.

FŐ termékei: búza, kukorica, dohány dinnye és gyümölcs (kerti szőlő is sok).

Állattenyésztése igen virágzó. Legtöbbet tenyésztenek szarvasmarhát, lovat, ser­

tést és juhot. Némely mocsáros helyeken tetemes mennyiségű sziksót sepernek. Az ipar tekintetében itt főleg csak Debrecen érdemel említést. Kereskedése kivált mar­

hával és terményekkel igen jelentékeny.

Útjai nem dicsérhetek ; de vasutjai annál fontosabbak. A vizi közlekedés csakhogy épen érinti a megyét. A lakosok csaknem kizárólag tiszta magyarok, izmos, szép alakú emberek. Vallásra nézve legtöbben vannak reformátusok, ezek után pedig a görög-katholikusok; a r.-katholikusok, zsidók és egyéb felekezetűek száma igen csekély. Községeinek számát tekintve Hajdumegye az utolsó helyet foglalja el az országban ; mert egy sz. kir. városon, 14 mvároson kivül csupán négy falu van itt; de annál nagyobb aztán a puszták és tanyák száma, melyek a községek hatá­

rait általában nagy számmal lepik el s némelyik magában véve is több földdel és több lakossal bir, mint igen sok felföldi falu. A megye székhelye Debrecen, (A volt Hajdú kerület székhelye Böször­

mény volt.) Hajdumegye községei a kö­

vetkezők :

D e b r e c e n sz. kir. város, a megye és a tiszántúli ref. püspök székhelye a tiszai és észak-keleti vasút csatlakozási pontján, Budapesttől keletre s mintegy 25 mfldnyi-re 46111 tősgyökemfldnyi-res magyar lakossal, kik legnagyobb részt reformátusok. A hosszas kerekded alakban épült város ó-és uj ró-észből áll. Az óvárost régebben széles árok vette körül s belé 8 kapu ve­

zetett. Ma a régi és uj részek egészen ösz-sze vannak olvadva. Á belváros általában

igen csinos, szép épületekkel, tágas és kövezett utcákkal. A külső részek inkább falusi tekintetüek. Éjjel az egész város

gázzal van világítva. Emlitendőbb épüle­

tei : a két tornyú ref. templom s mellette a közelebb csinosan kiépített ref. kollégi­

um (főgymnasiummal, theologiai és jogi akadémiával), mely egyike az ország leg­

tekintélyesebb s leggazdagabb taninté­

zeteinek, könyvtára, különféle gyűjtemé­

nyei és növénykertje nagyon jelentéke­

nyek és jó karban tartatnak, továbbá a kis ref, a kath., luth. és zsidó templomok, a piaristák zárdája és gymnasiuma, a me­

gyeház, városház, a szép s állandó szín­

ház, a »Tiszabank« palotája, az »István gőzmalom gyönyörű kerttel, s egyéb köz­

épületek és úri lakok, czukor- és szesz­

gyárak. A kollégium háta mögött van Csokonai V. Mihály születése háza, előtte pedig egy honvéd-emlékszobor és ugyan­

csak Csokonai álló szobra (21' m.) díszlik az u. n. Emlékkertben, mely diszes kert a nagy templom és a kollégium közötti tért foglalja el. Mindkét szobor igen szép ki­

vitelű s valóban di szere válik a hazai mű­

vészetnek. Egyéb nevezetességei még a vá­

rosnak : egy ref. tani tó képző s egy fel­

sőbb nőnevelő inlézet (szintén ref.), fel­

sőbb gazdasági iskola (földmivelési isko­

lával kapcsolatban), kereskedelmi és pol­

gári iskolák, több helyi hirlap, városi könyvnyomda, két könyvkereskedés, több művelődési társas kör, kisdedóvó intéze­

tek, árva- és szegényápoló házak, két kor­

ház, kaszárnya stb. Van kereskedelmi és iparkamarája népbankja, 2 takarékpénz­

tára, kir. törvényszéke, s járásbíróságai, van itt továbbá egy fiók-bank (az osztr.

nemz. banké), pénzügyi igazgatóság, fő­

vámhivatal, dohánybeváltó és sóhivatal, kataszteri felügyelőség, fémjelző hivatal, gazdasági egyesület, távíró igazgatóság, katonai ezredparancsnokság (39. sz. gya­

logezred), honvéd zászlóalj törzsállomás (46. sz.), honvéd tiszti iskola, sok előkelő kereskedés stb. Debrecen lakossága főleg mezei gazdálkodással és baromtenyósz-téssel foglalkozik, de ipara és kereskedel­

me is igen élénk. Az itt űzött iparágak között emlitendőbbek: a szappanfőzés­

bőrcserzés, salétromfőzés, csizma-, bunda-, szűr-, fésű-, cseréppipa-, csontszopóka-, kulacs-, durva gyapjú kelme-, pokróc-, guba-, lószerszám-, edény- stb. készítés.

Hentesei hires kolbászt és sódart készíte­

nek, asszonyai hires kenyeret sütnek. 17 négyszög mfldet haladó roppant határa részben homokos, részben agyagos, de általában igen termékeny kivévén néhány mocsáros és semlyékes, de az egészhez képest jelentéktelen vidékét, melyek azon­

ban sok sziksót szolgáltatnak. A várost egyfelől terjedelmes kerti szőlők környe­

zik, melyekben igen sok gyönge bor és gyümölcs terem, másfelől nyilt róna és az u. n. »Nagy erdő« övezi, melyben fürdő és mulató helyek vannak. Jó részt ezen erdőből látják el magukat a lakosok ivó vizzel, noha a városban bent is t ibb jó (artézi) kát van. A mezei gazdálkodás főleg búza-, kukorica-, dohány-, repeze-és dinnyetarmesztrepeze-éssel foglalkozik ; de nagymérvű itt a ló-, szarmasmarha-,

ser-tés- és juhtenyésztés is. Kereskedelmének főcikkei a mezei terményeken és állato­

kon kivűl a szalonna, zsir, fagygyú, tülök, lószőr, szappan és kolbász. Vásárai na­

gyok es igen fontosak. 1849-ben a Pestről kiszorult országgyűlés itt folytatta mun­

kálkodását. Ugyanez év aug. 2-án nagy ütközet volt itt Nagy Sándor és a musz­

kák között. Debrecen határát számos ta­

nya és puszt i élénkíti, ez utóbbiak közt emlitendőbbek : G u t h, F a n c s i k a , Hadház rendezett tanácsú vs. Debrecentől északra a tiszai vasút m. 7024 1, ref. tem­

plommal, vasúti állomással, posta- és táv­

iróhivatallal s nagy ha*árral, melyben nagy erdő, sok kerti szőlő és több tanya és puszta van. Legnagyobb pusztái M o-n o s t o r , P a l l a g é s P o r o s z l ó . La­

kosai sok búzát, kukoricát és gyümölcsöt termesztenek, marhát, juhot és disznót tenyésztenek. T é g l á s mvs. a tiszai vasút m. 1679 1., ref. templommal, postahivatal­

lal s termékeny nagy határral. Van egy csinos kastélya. S á m s o n fu. Hadház szomszédjában 4311 1., ref. templommal s postahivatallal. Lakosai roppant sok diny-nyét s dohányt termesztenek. V á m o s - P é r c s mvs. a debrecen-szatmári vasút m., 3000 1., ref. templommal, posta- és táviró hiva­

tallal. Határa homokos s itt-ott mocsáros, de jól mivelhető. Van nagy erdeje, sok kerti szőlője, rozs-, kukorica-, dohánj'- és dinnyetermesztése, de legfontosabb zöld­

ségtermesztése, melyből az egész lakos­

ság sok pénzt vesz be. Debrecent jófor­

In document MAGYAK BIRODALOM (Pldal 128-131)