Bereg megye

1. Szepes megye 611/* • mfldnyi te- I a legvadregényesebb tájaknak. Az ország rületet foglal el s a maga nemében egyike | legészakibb részén feküdvén, határos

Ga-liciával, melybe innen több hegyi út vezet át. Felszíne általában hegyes, a mennyi ben a Magas Tátra az egeszet beágazza de legmagasabb és- legnagyobbszerü bér cei mégis a Galícia felőli határvidéken emelkednek. Ezek közt vannak a Kárpát hegységek legmagasabb csúcsai, u. m.: f gerlachfalvi (8200'), a lomnici (8300') a jégvölgyi, hunfalvi, zöldtói, kézsmárki s nagyszalóki. A megye keleti oldalán, a sárosmegyei határon emelkedik a törté nelmi nevezetességű Branyiszko hegy (a Szepes-Váralja és Eperjes közti útban), déli részén pedig a gömör-szepesi érchegy ség ágazik szét. Bóna területe nincs, de annál több benne a völgy, melyek kifogy­

hatatlan változatossággal lepik el a he gyek közeit s csak itt-ott szélesednek ki kisebb fensíkokká. Egyik legszebb fen síkja a Hernád völgye közel 2000' magas­

ban. Tavai és folyói szép számmal vannak, de nem jelentékenyek. Amazok közt leg­

szebbek az u. n. »tengerszemek«, emezek közt említendőbbek a határt érintő Dunajec, a Visztula felé futó Poprád, a Göllnic és a Hernád. Földje általábau sovány s az éghajlat zordonsága, valamint a magas fekvés miatt kevéssé termékeny.

A kenyérnövényeket csak kevés helyen, de mindig idegen magról, a szőlőt épen

nem, a gyümölcsnek is csak némely faját és ritka helyen termi meg. így főbb ter­

ményei : a zab, árpa, hajdina, burgonya, borsó (igen híres), len (nagy mennyiség­

ben) és fanemek. Illatos legelői a barom, s főleg juh- és kecsketenyésztésnek eléggé kedveznek. Szénája itt-ott sok van. Va­

dakban (őz, nyúl, zerge, medve) bővölkö-dik. A poprádi lazachalászat jövedelmező.

De főgazdaságát e megyének az ásvány­

ország adja, mely különösen bővölködik itt rézben (a legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű Európában) és vasban ; szolgáltat ezeken kivül kevés aranyat, ezüstöt, kéklenyt, mirenyt, mészkövet, márványt, kőszenet, gipszet, álabástromot és grafitot stb. Ásványos vize sok van (Tátra-Füred). Nevezetes a szomolnoki cementviz, melyből évenként mintegy 1200 mázsányi rezet nyernek. A lakosok főfoglalkozása a bányászat, gyolcsszövés, faipar és fuvarozás, mely utóbbit azon­

ban nagyon szűk korlátok közé szoritá a már teljes forgalomnak örvendő s itt át­

vonuló kassa-oderbergi vasút. Országút­

jai Igen jók. Kereskedelme úgy be- mint kifelé jelentékeny. Lakosainak száma

175,061, kiknek többsége német (90 ezer) és tót (63 ezer); ezeken kivül vannak itt

oroszok (16 ezer), magyarok (mintegy 5 ezer) s lengyelek és zsidók is, de igen kevesen. A magyar nyelvet azonban a müveit osztály általában érti és használja ugy a közéletben, mint a családban is ; a megye középiskoláiban pedig tulnyomó-lag az a tannyelv. Szepes megyén a terü­

letrendező tvény azt a lényeges változta­

tást tette,hogy voltkét kir. városát, továb­

bá az ú. n. 16 szepesi várost eddigi önálló törvényhatósággal biró helyzetükből kivé­

vén, mindannyit a megyébe kebelezte s a megye hatósága alá helyezte. így lett vége azon különleges állapotnak, melybe a 16 szepesi város (név szerint: Béla, Du­

rand, Felka, Gnezda, Igló, Leibitz, Lubló, Mateóc, Menyhárd, Szepes-Olaszi, Podo-lin. Poprád, Buszkinóc, Strázsa, Szom­

bathely és Szepes-Váralja,(együtt mintegy 10 • mfdnyi terület) előbb az 1412-ben történt elzálogosítás, majd 360 esztendő múlva az 1772-ben bekövetkezett vissza-váltatás alkalmával jutott. A megye szék­

helye Lőcse. Van Szepes megyének 276 községe. Emlitendőbb helyek : K é s m á r k , ez előtt sz. kir. vs. a Poprád m. közel a Tát­

rához s 3 21/9 mfidre Budapesthez, van 3938 (nagyobbára német s tót) 1., kik élénk kereskedést űznek borral,

vászon-"nal és gabnával, van itt evang. felgymna­

sium. kath. algymnásium, ágost., r. kath.

és zsidótemplom, járásbíróság, adó-, pos­

ta- és táviró hivatal, bőrgyár, sörház, stb. Közelében van T á t r a f ü r e d (v.

Tátrakiesd , Schmecks) , szép fekvésű (3150' m.) hires fürdőhely, melyet ujabb időben nagyon felkaptak; vize szénsa-vanyos. L ő c s e (Leutschau) magaslaton épült (ez előtt sz. kir). vs, 6887 1. kereske­

dést, ipart, földmivelést és bányászatot űzők ; evang. és kath. gymnaeium, megye­

ház, k. törvényszék, járásbíróság, adó-, posta- és táviró hivatal. Méhsöre hires. Béla vs. a Poprád m. 2500 1., kik lentermesztést és gyolcskészitést űznek, hires borovics-kát főznek, van kénesfürdője. D u r a n d vs.

700 1., jó sajttal. F e l k a vs. 1409 1. gyolcs-készítés, papirmalom. Gnézda vs. a Pop­

rád m. 1300 1. Igló (Neudorf) bánya vs. a kassa-oderbergi vasút m. (ez előtt a XVI.

szepesi vs. főhelye) 6000 1., evang. gym­

násium, tanítóképző intézet, járásbíróság, vasúti állomás, fürdő, réz- és vasbányák, vashámorok, kőedény- és papírgyár, kal­

ló- és fürészmalmok, lentermesztés, vá­

zonszövés, földmivelés, méhtenyésztés, élénk kereskedés, kőbánya, I g 1 ó-h u t a, I g l ó - K i s - éa N a g y - H n i l e c Igló-hoz tartozó telepek. Leibitz vs. Késmárk

szomszédságában, 3526 lak., kik közt sok mesterember van, főkép mütakács és posztós; határában sok borsó és len te­

rem. Lubló (v. Ó-Lublyó) vs. 2000 1., bor, gyolcs-, méhser kereskedéssel, vára még épségben van. Délre innen fekszik U j -L u b ly ó fu. 1031 1. vashámorral s hires savanyuvizforrással s fürdővel. M a t e o c kis vs. lakosai pálinka-, sör- és ecetfőzóst, len­

termesztést, sertéshizlalást és lótenyésztést űznek. Menyhárt! vs. 908 1. erdejében sok szarvasgomba találtatik. Szepes-Olaszi vs.

a kassa-oderbergi vasút m. kő-, márvány-, réz- és vasbányákkal és rézhámorok­

kal. 2916 1. P o d o l i n vs. 1590 1., gym-nasiummal, várrommal s márványtöréssel.

P o p r á d vs. a hasonnevű f. m. 1120 1. s pa­

pirmalommal. R u s z k i n ó c v s . 6181. S z t r á z s a vs. 627 1. S z o m b a t h e l y (v. Bzepes-Bzombat) vs. 1010 1. S z e p e s v á r a l j a vs. B püspöki lak­

hely 3360 1. járásbirósággal s lenkereske­

déssel. Mellette van S z e p e s v á r a , melynek ma csak romjai láthatók. Szepes-Ófalu mezőváros. Galícia határán, közel a Dunajechez 1209 1. lazackereskedés­

sel. H a 1 i g 6 c falu m. (621 1.) van P e n i n a nevü barlang és S z m e r d-s o n k a nevü fürdő. Y ö r ö d-s k l a d-s t r o m a Dunajec m., hajdan zárda volt. H n u s f a l u fu. 700 1. klastrómmal. J a-r e m b i n a (v. Jaa-rabina) fu. 1290 1., kik sok talpbőrt és gyolcsot készitenek; sok drótos is kerül ki innen. K a m j o n k a fu. 2500 1. juh- és marhatenyésztéssel s savanyuvizzel. N e d e c fu. (968 tót 1.) kö­

zel hozzá D u n a v e c vára. T e p l i c mvs. a Poprád m. 990 1., papirmalommal, sok jó káposzta terem határában. B a t i z f a l v a fu. 922 1. M e n g u s f a l v a fu.4151. G e r -1 a c h f a -1 v a fu. 570 -1. H u n f a -1 v a fu.

1800 1. B u s ó c fu. 630 1. kastélylyal, lakosai sok gyolcsot készitenek és fej ér i-tenek. A fu. határában látható régi hányá-sű dombok, h u n h a l m o k n a k nevez­

tetnek. H u n s d o r f fu. igen régi gula alakú toronynyal. P i l i c (191 1.), G á -n ó c (223 1.) kis falvak sava-nyuvizzel.

K i s - s z a l ó k helység 365 1. N a g y-s z a l ó k fu. 960 1., M A l l e n b a c h (v. Millenbach) , (ide tartozik Tátra­

füred fürdővel) 428 1. L a n d ok fu. 900 1. mészégetéssel s márványtöréssel. K a-k a s 1 o m n i c fu. a Poprád m. 1308 1.

kastélylyal. A l s ó-B u s z b a c h fu. 787 1. papirmalommal. F e l s Ő-B u s z b a c87 fu. 981 1., kik sok gyolcsot szőnek s fejó-ritenek ; papirmalom, fürdő. S t o l a fu.

lakosai (216) sok teknőt és faeszközt kó-szitetenek. S z t r á s k a fu. 377 1., kas­

télylyal. Z s d j á r fu. 1517 1.,határában találtatik sok nemes kő. CsUttfrttikhely mvs. 912 1. K á p o s z t a f a l v a mvs. 1510 1.

vashámorral; szegények háza. A közel-levö hegyben (Lapis refugii) sok bar­

lang van. V a g e n d r ü s s e l bányavs. Iglo-hoz közel 2540 1. vasbányákkal és hámo­

rokkal. S z e n t a n d r á s fu. savanyu vizzel. G ö r g ő fu. 906 1. K o t t e r -b a c h fu. 826 1. réz- és ezüst-bányákkal.

M a r k u s f a l v a fu. kastélylyal. Göllnic (v. Göllnicbánya) ez előtt sz. kir., ma csak bányavs. hasonnevű f. m. 5200 1. vas- és rézbányákkal, szeggyár s számos kovácsműhely, sodronykószités.

K r o m p a c h vs. 2100 1. kastélylyal. Kluk-n ó mvs. 1300 1. vasbáKluk-nyák- és há­

morokkal. Remete vs. 2053 1. vas­

bányákkal. Stosz vs. 1300 1. vasbányák-és hámorokkal. S v e d l é r vs. 2510 1., rézbá­

nyákkal. S z o m o l n o k (Schmölnitz) csinos vs. 4000 1., ezüst- s rézbányákkal, cément-vizzel, bányahivatalokkal. B a 1 do c kis fu. savanyuvizzel s fürdővel. S z e p e s -h á z a -helység Szepesváralja közelében csinos épületekkel, a káptalan levéltárá­

val s 3431 1.

2. Gtfmtir (K i s-H o n 11 a 1 egyesült)

megye 711/« • mértföldnyi területe ál­

talában hegyes, de vannak széles völ­

gyei Í B. Gömörről úgy domborzati viszo­

nyait, valamint termékeit tekintve, azt szokták mondani, hogy »Magyarország kicsinyben.« Felszínét északon az ala­

csony Tátra, nyugoti széleit az Osztroszki hegyláncolat, déli részét a Mátra ala­

csony nyilványai, keleti oldalát pedig a gömör-szepesi érchegység alacsonyabb ré­

szei ágazzak be Ez utóbbi részben van a világhírű a g g t e l e k i b a r l a n g , mely úgy természeti ritkaságai, mint nagyságánál fogva Európa legnevezetesebb barlangjai közé tartozik. Legmagasabb bérce a Királyhegy (5000') a szepesi ha­

táron. Völgyei közt legszélesebbek a Bírna és Sajó völgyei. Nagyobb folyói : a Bírna, Gölnic, Hernád, Garan és Sajó.

Földje az északi hegyesebb részeken nem igen termékeny úgy, hogy legfölebb csak zabot, hajdinát, burgonyát és fát szolgál­

tat ; de az alább eső völgyek már termé­

kenyek, s rozst, búzát, kukoricát és do­

hányt is tetemes mennyiségben teremnek, Putnok körül már a szőlő is díszlik. Lene, kendere és gyümölcse is sok terem. Erdei roppant kitérj edésüek, s nemcsak fában, hanem vadakban is (őz, szarvas, nyúl, farkas, medve) gazdagok. Az

állattenyész-téB igen virágzó. A szarvas-marha leg­

több és legszebb a Rima és Sajó völgyé­

ben ; továbbá ló-, juh-, sertés- és méhte-nyésztése is fontos. De főgazdagságát e megyének az ásvány ország kölcsönzi,mely vasban különösen gazdag s ezen felül re­

zet, dárdányt, mirenyt és kéklenyt stb. is szolgáltat. Legdúsabb bányák Tiszolcon, Dobsinán és Rozsnyón vannak Ásványos vize nagyon sok van úgy, hogy némely faluban a nép alig iszik édes vizet. A je­

lentékeny ipar főleg cserépedény-, kály­

ha-, üveg-, bőr-, posztó- és papirkészités-sel meg vasgyártással foglalkozik. A ke­

reskedelem is élénk, főleg mióta a megye vasútjai kiépültek. Országútjai legtöbb-nyire igen jók. Népessége 173,438 1., még pedig magyar (49%), tót (47%)) és né­

met ( 4 % ) . Gyűléseit a megye Rimaszom­

batban, néha Pelsőcön tartja mintegy emlékezetben tartván ez által az 1804 előtti állapotokat, midőn amaz Kis-Hont-nak, emez pedig Gömörnek volt a szék­

helye. Van Gömörben 1 püspöki vs., 12 mvs., 855 fu. és 41 puszta. Főbb he­

lyek : R o s n y ó püspöki város a Sajó m.

In document MAGYAK BIRODALOM (Pldal 93-96)