puszta. Főbb helyek: Győr (a ró

maiak korában Arabona, később Jauri-num) régebben erősség volt, ma szab. kir.

vs. a Bába torkolatánál, mely itt a Duná­

ba ömlik, 20,000 1., szép, vagyonos, iparos és kereskedő vs, melynek gabnapiaca első­

rendű az országban. Van itt kir. törvény­

szék, járásbíróság, adó-, posta- és

táviró-hivatal; bank; püspökség, kath. fő- és evang. algymnasium, jogakadémia, pap­

növelde, két klastrom, leánynövelde, szín­

ház, régi székesegyház, fegyvertár, árva­

ház, szegények háza. Kereskedését na­

gyon előmozdítja a gőzhajózás és a vasút, melyeknek itt fontos állomásai van­

nak. S z e n t m á r t o n (Martinsberg) mezőváros.

2 mfldre Győrtől a hires Pannonhalma tövében 3000 1. Nevezetessé teszi e helyet a hármas Pannonhalmán épült benedek­

rendi apátság, melynek szerzetesei a tudo­

mánynak hű ápolói ; van itt nagy könyv­

tár és sok becses ereklye. Említésre méltó itt a közelebb újított székes egyház, meg egy vizemelő gép, mely óránként 65 akó vizet emel 372' magasságra. A s s z o n y -f a -fu. 590 1. s bortermesztéssel. B a v a z d fu, 1455 1., szép e'dővel és szőlőhegy gyei.

P á z m á n d fu. 1555 1., kath. és ref.

templommal a bortermesztéssel. E c s (Nagy-) fu. 2172 1. s bortermesztsssel. P é r fu. 1951 1. s nagy, de homokos határral, melyben S ö p t é r , T á p l á n y és T ö l ­ t é s t a v a nagy puszták vannak. M e z ő ­ ő r s fu. 148 1. a bécs-szőnyi vasút m.,

f posta és táviróhivatallal s birkatenyész­

téssel. S z e n t-J á n o s nagy puszta és vasúti állomás a bécs-szőnyi vasút m.

D u n a s z e g fu. a Szigetközben 697 1. s búzatermesstéssel. Ö 1 1 e v é n y fu. kö­

zel Ü bécs-szőnyi vasúthoz 1380 1., kath.

templommal, kitűnő határral s nagy juh­

tenyésztéssel. L é b e n y- S z e n t - M i k-1 ó s fu. a bécs-szőnyi va út m. k-1797 k-1 , kath. templommal, posta- és táviróhiva • tállal. Nagy határában minden gabnanem jól terem. J á n o s h á z , B o r m á s z , B a r á t f ö l d , K i s-N y i l a s és O t t ó ­ m a j o r nevű. nagy pusztái vannak.

I k r é n y pusztai fu. a Bába folyó m.

449 1. s nagy urasági majorsággal. E n e s e fu. a Tóközben 436 1. s postahivatallal.

Sok szénát s gyümölcsöt termeszt. K ó n y fu. a Tóközben 1434 1., kath. templom­

mal s lapályos határral, melyben sok a rét, legelő s nádas. Szép lovat s szarvas­

marhát tenyészt. B á b a-P a t o n a fu. a Bába folyó m. 1175 1., kath. templommal és rozstermesztéssel M é r g e s fu. a Bába folyó m. 286 1., luth. templommal s s búzatermesztéssel. B á b a-S z e n t-M i-h á 1 y fu. Csétsénynyel átellenben, mely­

től csak a Bába választja el. Van 619 la­

kosa, kath. temploma, sok rétje, legelője, fája s három pusztája ( H o m o r é d , luth. templommal s termékeny határral.

C s i k v á n d fu. a Sokoróalja nevü vidé­

ken 831 1., luth. templommal, rozster­

mesztés- és juhtenyésztéssel. G y ö m ö r e fu. és vasúti állomás a nyugoti vasút m.

1075 1., kath. és zsidótemplommal, táv­

író- és postahivatallal, rozstermesztés- és birkatenyésztéssel. S z e m e r e falu és vasúti állomás a győr-szombathelyi vasút m. 1342 (jobbára tót) 1., kath., ref. és luth. templommal, posta- és táviróhivatal­

lal s nagy, de homokos határral. C s a n a k fu., lakosai fonott kukoricza levelekből székeket csinálnak. S z a b a d i fu. 395 1.

K i s - é s N a g y b a r á t h falvak, lako­

sai sok bort, barackot és spanyol megyét termesztenek, amannak 1272 emennek 798 1. van. G ö n y ő fu. gőzhajóállomás nagy vendégfogadóval s l l 5 3 1. K á p t a l a n , K i s- és N a g y n y u l 3 fu. 320, 412 és 728 1., kik sok és jó bort termesztenek.

Ó- és U j m a l o m s o k faluk előbbi 273, utóbbi 1111 1. dohánytermesztéssel.

F e l p é c fu. 1652 1. K i s p é c fu.

790 1. F e n y ő fu. 1010 1. E 3 fu.

lakosai sok bort termesztenek. G y a r ­ m a t fu. 1300 1. s lótenyésztéssel.

T é t h fu. 2500 1. s több kastélylyal.

M é n f ő fu. 752 1. kik fonott kukoricza levelekből székeket készitenek. A Csiliz-sziget- és Tóközben vannak: H é d e r v á r mvs, 1340 magyar r. kath. 1. s szép vár-kastélylyal. Határában jó búza, rozs és káposzta terem. Á s v á n y falu 1781 la­

kossal, kik sok káposztát termesztenek.

B á t s a falu 708 lakossal. K i s b a j cs fu. 850 1., díszes kastélylyal, káposzta- és gyümölcstermesztéssel s jövedelmes halá­

szattal. B ö r t s fu. a Bábca m. 607 1. s igen termékenj', de árvizektől igen láto­

gatott határral.

4. K o m á r o m megyének 51¹/? • mfldnyi területét a Duna hasítja keresztül. A me­

gyének északi része (a, Duna balpartján) jobbára róna, a déli része ellenben he­

gyes, mert a Bakony és a Vértes hegyei húzódnak rajta keresztül. Van 143,100 1.

Nyelvre nézve magyarok (83.^s°/0) s csak alig 5 ezer német és ugyanannyi tót lakik itt. Vizei: a Duna, Vág, Zsitva, Nyitra folyók ; tavai közt nevezetesb a tatai (fe­

neketlen) tó. Ebbe ömlik az Általér nevü jelentékeny patak. Továbbá vannak fontos csatornái is. Földje általában termékeny.

Legtöbb terem búzája, szénája és bora, melynek leghíresebb fajtája a neszmélyi.

Barom- és lótenyésztése virágzó. Az ás­

ványország itt főleg kőszenet, meszet és márványt szolgáltat. Ipara csekély, de annál élénkebb a kereskedése, melynek

középpontja itt Komárom. Vízi, vas- és országútjain a forgalom élénk. A köze­

lebb hozott területrendező törvény e me­

gyén is ejtett,de csak csekély módosítást, a mennyiben két községét — Piszkét és Lábatlant — innen Esztergom megyéhez kapcsolta. A megyegy ülések tartatnak Komáromban. Van e megyében 1 kir. vs.

6 mvs., 89 fu. és 61 puszta. Főbb helyek : R é v - K o m á r o m szab. kir. vs. Ó-Szőnynyel átellenben a Duna balpartján, a Vágduna torkolatánál, tehát a Csallóköz keleti zu­

gában 12.256 1. Van itt kath. és prot.

gymnanasium, megyeház, kath., ref., luth.

és zsidó templom, kir. törvényszék, járás­

bíróság, adó- és postahivatal. A lakosok bort, gabnát termesztenek, borral, fával, liszttel és hallal kereskednek s élénk ipart űznek. Kenyere hires. Sokat szenvedett e város ezelőtt földrengések által. Legna­

gyobb nevezetessége a vár, mely csaknem bevehetetlen s 30,000 főnyi őrséget képes befogadni. Fontos gőzhajóállomás. A csal­

lóközi járásban vannak: Guta mvs. a Vágduna torkolata m. 6000 1., kik föld-miveléssel s halászattal foglalkoznak.

N a g y m e g y e r mvs. 2500 1. termékeny ha­

tárral s merino juhászattal. C s i c s ó fu. 1065 lakossal kastély szép kerttel, igen acélos buza terem itt. É r s e k i é i fu.

705 1. Az e falutól nevezett érsekiéli szék­

hez tartoznak a következő puszták és fal­

vak : Ö r s , C ú d o r , I l l é s , O n t o p a , B o c h á z a , S z i l a s (fu. 3121.) F ü s s , (fu. 576 1.) K e s z e g f a l v a . (fu. 1058 1. s több pusztával.) Ez utóbbinak a lakosai sok dohányt termesztenek. A többi járásokban vannak : C s u z fu.

Esztergommegye szélén 1400 1. kas­

télylyal s kőbányával. I z s a fu. 1115 1.

Jó határát az áradások gyakran látogat­

ják. K o 1 ta fu. 1265 1. s hires lencsével.

Búzát s rozsotis bőven termeszt. M a d á r fu. 1302 1. Jó fehér bora a neszmólyivel vetekedik. Van itt egy szép erdő és gon­

dosan ápolt uradalmi fenyves is. P e r -b e t e fu. az osztr. állami vasút m. 2916 1. kath és ref. templommal, vasúti állo­

mással, posta- és áviróhivatallal. E népes falvak igen jó bort termesztenek. U d v a r d fu. a Zsitva folyóm. 30001. Vasúti állon ás.

Kisbér mvs. Veszprém megye határánál 2600 1. s szép kastélylyal s nagy állami ménessel. Ő - S z ő n y mvs. a Duna m. s közel hozzá U j - v. Nagyszőny mvs. hol a szőny-bécsi vasút megy el; van az elsőnek 2320 1., az utóbbinak pedig ^ 970 1. Fontos vasúti és hajóállomás. Á c s fu. a vas­

út m. 4000 1., kik hires kocsisok. B o-k o d fu. soo-k burgonyát termeszt, van

1710 1. K o c s fu. 3000 1. ref. és kath.

templommal, gabnatermesztés- és salél-romfőzéssel. Badacsony nevü hegye alatt láthatók az egykori Tekevár romjai.

K ö m l ő d , M o c s a faivak, amannak 872, emennek 2888 1. van. Mindkét hely­

ségben van reform, templom s postahiva­

tal. Határuk igen szép és termékeny. Bora mindkettőnek van. Kömlőd kivált sok és szép zabot termeszt. Ugyancsak itt van egy jelentékeny szeszgyár. A r a n y o s fu.

sok pusztával s 1310 1. O-Gyalla, fu. sok pusztával, 2057 1. s. Konkoly-Thege Mik­

lós csillagvizsgáló tornyával. U j-G y a

l-la, fu. 777. 1. M a r t o s fu. a Nyitra óa Zsitva vizek közén 820 1., ref. templom­

mal, dohány- és szénatermesztéssel s mar­

hatenyésztéssel. Határát, melyben A g y a ­ g o s és G y o r v a nevü puszták vannak, gyakran látogatják az árvizek. B á b o 1n a puszta, hires kir. mé1nessel. G e s z -t e s fu. 340 lakossal. T a -t a (Do-tis) mvs.

10,000 lakossal, kik közt sok kézmives van s ezek kőedényt, posztót s pokrócot készitenek ; van itt cukorgyár, meleg for­

rású tó, márványtörós, gymnasium s egy várkastély. Tavai hallal bővelkednek. Haj­

dani erős várának, melyben Mátyás ki­

rályunk sokat időzött, ma csak romjai vannak. Gr. Eszterbázynak szép kastélya vanitt.Közel hozzá van B a j fa. igen nagy pinczével, melyben egy 2140 akós hordó van. A1 m á s, fu. a Duna partján, már­

ványtöréssel, bortermesztéssel s 807 1.

B á n h i d a fu. meleg forrásokkal, bar­ vizének a Nyitra folyóba ömlésénél, Ko­

máromtól pár órányira 96 1. Történelmi­

leg nevezetek. E puszta D u n a R a d -v á n y faluhoz tartozik, melynek 619 magyar reform, lakosa van. O r o s z ­ l á n fu. 1780 1. olajütővel s mészége­

téssel. Z s e m l e v. Z s ö m l e fu. kő-szénbányával s 745 1. M a j k puszta a Vértes hegy közelében, pokróc- és szűr­

gyárral. K i s - , N a g y - é s Ú j - T a g y o s három szomszéd puszta nagy határral, bortermesztés- és juhtenyésztéssel, s keser-savanyus ásványvízzel.

5. F e h é r megye, melynek északi részén a Bakony és Vértes hegyek nyúlnak el, de nyugoti része jobbára róna, 7 21/i • mfld. területű s lakosainak száma 196,234.

kiknek nagy többsége magyar ( 8 0 . i5% ) ; német, tót és rác csak néhány ezer lakik e megyében. Vallásra nézve a többség r.

katholikus. Vizei: a Duna, mely csak ke­

leti részét mossa; a Sárviz, a Nádor-(Sárviz-) csatorna. Tavai közül említésre méltó különösen a velencei tó. Földje igen termékeny. Kiválóbb termékei: buza, mely hazánkban a legjelesebb minőségűek közé tartozik, továbbá kukorica, burgonya, repce, jó bor és sok gyümölcs. Barom-, ló-és juhtenyló-észtló-ése virágzó. Említló-ésre méltó áBványai a szíksó, épület- és mészkő. Ipara

s kereskedelme elég élénk. Vasúti forgal­

ma jelentékeny. Közlekedésére a dunai hajózás is kedvező befolyással van. A me-gyegyülések Székesfehérváron tartatnak.

Van e megyében 1 kir. vs., 15 mvs., 100 fu. és 134 puszta. Főbb helyek: S z é k e s f e ­ h é r v á r (Alba regalis) sz. kir. és püspöki vs.

22,690 1. a Gája vize s a vasút m. Van itt r. k. főgymnasium, reáltanoda, katona­

iskola, pap- és nőnövelde, kórház, taka­

rékpénztár stb., továbbá kir. törvényszék, járásbíróság, adó-, posta- és táviróhiva-tal; nyomda, helyi hirlap s több művelő­

dési egyesület. Nevezetesb épületei a Má­

ria templom, melyben koronáztattak és temettettek el némely magyar királyok;

a reform., luth., óhitű és zsidó templo­

mok, a megyeház, színház, a püspök palotája stb. Piacán van Vörösmarty Mihály szép szobra. Kézmivesei számo­

sak s közűlök sokan posztót, pokrócot, kordovánt, bicskát készitenek; azonban kereskedése is élénk s vásárai híresek.

Itt lévén a déli, fehérvár - szőnyi és fehérvár-veszprémi vasutak csomópontja, vasúti állomása igen fontos. Környéke igen kies. Búzája, bora sok. Bodajk a Bajmadi hegy alján kies völgyben fek­

vő mvs. 2200 1. búcsújáró- és fürdő­

hely. Kálóz mvs. 2800 1., kastély, juhte­

nyésztés, kórház. M ó r mvs. 7000 1. nagy piac, két kastély, zárda, katonai laktanya, ménes, gyümölcs- és szőlőtermesztés.

C s ó k a k ő fu. regényes vidéken, sok jó borral, 740 1. C s u r g ó fu. 1710 1., kik sok káposztát termesztenek. I s z k a-s z e n t g y ö r g y fu. 1637 1. kaa-stélylyal és ásvány forrással. Moha fu. 590 1. s sa­

vanyuvizzel. P o 1 g á r d i fu. 3400 1.

kastély, angol s vadaskert. N a g y -L á n g népes fu. pompás kastélylyal, ménessel, fácános kerttel s sok pusztával, összesen 3040 1. A d o n y mvs. a Duna jobb partján 1500 1. s nagy fakereskedéssel. In­

nen csekély távolra feküdt a »Vetus sali-num« nevü római gyarmat. C s á k v á r mvs.

a Vértes hegyek alatt 4600 1. kik hires cserépedényt s kolompot készitenek ; van itt szép kastély angol kerttel. L o v a s b é r é n y mvs. 5000 1., kastély angol kerttel, tehe­

nészet 8 juhtenyésztés, jó bor. D u n a p e n t e l e fu. a Duna m. állítólag A n a -m a r i a ró-mai vs. helyén, 3400 1. s jó vö­

rös borral. Sok római épületmaradványt ástak itt ki. S á r o s d mvs. s ettől egy pa­

tak által elválasztva P u s z t a s á r o s d fu.szép kastélylyal, a kettőnek együtt 1516 1. van. Seregélyes mvs. 4175 1. kastély, szarvasmarha és lótenyésztés. H e r c e g

-f a l v a -fa. 1490 1. P á t k a népes -fa. egy termékeny-földü, népes puszták. Bicske mvs. 4120 1.

kastélylyal. E r c s i v. E r c s é n y mvs. a Duna partján 5540 magyar, német, dalmát 1., kik sok kenyeret hordanak Budapestre ; hajóállomás; van itt szesz- és olajgyár.

Hamzsabég v. É r d mvs. a Duna m. 3400 1., jó bor, kastély. Egy még épség­

ben levő török torony és a római ut ma­

radványai láthatók itt. Az itt kiásott ré­

giségek nagyon becsesek. M a r t o n v á s á r mvs.

1700 1. s kastélylyal s kerttel. T á r n o k fu. 1745 tót 1. Vasúti állomás. V a á l mvs.

egy szép völgyben 2500 1. s jó borral.

A l c s u t fu. 1003 1. szép főhercegi kas­

télylyal s példánygazdasággal. József fhg birtoka és kedvelt mulatóhelye. S o ó s-k u t fu. 1743 1. hires borral és s-kőbányá­

val. T o r d a s s fu. 952 1. s jó borral. P á-k o z d fu. 2050 1. ref. és á-kath. templom­

mal, búza- és bortermesztéssel s kőbá­

nyával. 1848. szept. 27. itt verték meg a magyarok Jellasichbánt. D i n n y é s nagy puszta a velencei tó partján s a déli vasút m. 249 1., posta és táviróhivatallal. Szán­

tóföldjeit igen dicsérik. V e l e n c e fu, a hasonnevű tó partján 1890 1., jó bora terem. A l a p puszta keserű gyógyvízzel.

N y é k (Kápolnás) puszta 1689 1. közel a velenczei tóhoz. Itt született Vörös­

marty Mihály.

6. V e s z p r é m megyét középen metszi a Bakony erdő ; délkeleti és északnyugoti része csaknem egészen róna. Területe 72L/2 • mfld. s lakosainak száma 201,431 s ezek magyarok (80.E5°/⁰) s csekély szám­

mal németek, s még kevesebben tótok. A többség róm. kath. vallású. Vizei a Mar­

cal, Sió, Séd, mely a Sárrétben vesz el; a Tapolca. A Balaton tavának északi része e megyéhez tartozik. Földje általában elég termékeny, de itt-ott jelentékeny ko­

pár s meddő területei is vannak. Főbb terményei: rozs, buza, kukoricza, gyü­

mölcs, bor és fa. Fáját főleg a Bakony szolgáltatja, mely noha némely tetői, mint a S o m h e g y Bakonybél mellett, a K ö-r ö s h e g y Pápa közelében, a P a p o d Veszprém, a K a b pedig Nagy-Vázsony mellett 7—800 méter magasra is emelked­

nek, csaknem teljesen erdőséggel van bo­

rítva ; bort pedig legjobbat terem az egé-szen elkülönzötten álló S o m 1 y ó-h e g y Vásárhely közelében. Az állattenyésztés legfontosabb ága itt a sertéstenyésztés. Az ásványország főleg kőszenet, márványt és mészkövet szolgáltat. Az ipar emelke­

dőben van. A herendi porcellángyár vi­

lághírű. A kereskedelem és közlekedési eszközök tekintetében Veszprémmegye még csak közepes helyen áll. Vasútja ke­

vés ; országútjai elég jók. A megyegyülé-sek helye Veszprém. Van e megyében 1 püspöki vs., 12 mvs., 176 fu. és 200-nál több puszta. Főbb helyek : V e s z p r é m , püs­

pöki vs. a Bakony aljában, a vasút m.

12,000 1. A hegyen-völgyön épült vá­

rosnak legszebb részét teszi a vár, mely­

ben sok szép épületen kivül megemlítendő a püspök palotája, a székesegyház s a megyeház. A várat egy vizemelőgóp látja el vízzel. Van itt papnövelde,r. kath. gym­

násium, zárda, kórház, nyomda, árvaház.

A Séd vize keresztül foly a városon és sok lisztmalmot, szűr- és pokróckallót lát el vizzel. A lakosok főfoglalatossága az ipar s a gabna- és baromkereskedés. A veszprémi püspök a királyné főkancellárja, s ő szokta a királynét megkoronázni.

Enying mvs. 3491 1., r. kath., reform, és zsidótemplommal, járásbírósággal s adó-és postahivatallal. Nagy határában népes

puszták vannak, mint: H o b o k a, Ó-H o-d o s, K i s-K u s t y á n, N.-K u s t y á n, P á t a és V a d a s. M e z ő - K o m á r o m mvs.

kartongyárral. Van 1602 lakosa, s több pusztája. P a l o t a (v. Várpalota, Veszprém-Palota) mvs. Fehérmegye szélén a fehérv.-gráczi vasút m. 6000 1. régi várral s ár­

vaházzal. Lakosai közt sok kézmives, fő­

leg csapó és posztós van. E környéken Mátyás király sokat vadászott. N a g y v á -s o n y mv-s. Kiniz-si Pál ka-stélyának rom­

jaival s 3000 1. kath,, luth., reform, és zsidó templommal, postahivatallal s igen nagy határral, mely kövecses talajú ugyan, de rozsot bőven terem. Erdője sok.

A városban és környékén sok régi rom látható. D é g h fu. Fehérmegye hatá­

ránál kastélylyal s 1100 lakossal. S i ó-f o k ó-fu. Somogymegye szélén, a Siónak a Balatonból kiszakadásánál 1105 1. Balotin fürdőjét sokan látogatják. S z e n t -g á 1 fu. 4000 1, liszt- és fürészmalmok, cserépedényégetés. H e r e n d fu. a vasút m. 819 1. a Bakonyban hires porcellán­

gyárral. B a l a t o n i Ő-K a j á r fu. 2000 1. s jó borral. K e n é s e fu. a Balaton partján szőlőkkel s 1547 1. B á t ó t fu.

Veszprémhez közel 1400 1. Van itt egy

fő

vár- és zárdarom, fűrészmalom s szép préposti kastély. Mószégetése jelenté­

keny ; erdeje sok. S ó 1 y (v. Sooly) falu 503 lakossal, régi reform, templommal, jó borral és papir-malommal a Sód vizén.

V á m o s falu 1760 lakossal; mellette egy török régiség, egy a sikon ösz-szehordott földhalom van, melynek bel­

seje boltozatos. T ó t v á s o n y f u . 1570 1. Vt-szprém szomszédjában. Van itt kath., reform, és zsidó templom, egy bő makk­

termő szép erdő s nagy és termékeny ha­

tár, melyben C s a t á r , B i l i e g e és S ó s nevü puszták vannak. V ö r ö s -B e r é n y falu a -Balaton m. 720 lakos­

sal s szőlőhegyekkel. Z i r c mezőváros egy szép völgyben a Bakonyban 2200 1., a cistercita rend apátságával s példány­

gazdasággal. B a k o n y b é l fu. a Ba­

kony közepén egy keskeny kies völgy­

ben 1600 1. a bencések gazdag apátsá­

gával. Itt emelkedik S o m h e g y nevü legmagasb csúcsa a Bakonynak. C s e s z ­ n e k fu. sok gyümölcscsel s 800 1. Mel­

lette van magas hegyen egy régi vár s ez alatt égy nagy barlang. S z e n t -L á s z l ó (Magyar-) fü7 B00 IT s ásványos fürdővel. L á z i fu. 891 1. s jó borral.

L ó k u t fu. üveghutával s 1736 1. E é d e fu. kastélylyal s 1262 1. Pápa csinos mvs.

a Tapolca f. s a nyugoti vasút m. a kis magyar alföld déli szélén, 14,223 1.

köztük számos kézmives. Emlitendők itt: a bőr-, posztó- és kőedénykészi-tés, a pipagyár, az élénk kereskedés;

továbbá a szép kath. és reform, temp­

lomok, az irgalmas szerzetbeli kórház, a kath. gymnsium, a ref. kollégium (gym-nasiummal, jogi és hittani akadémiával és könyvtárral); szintén van itt megye­

ház, kir. törvényszék, járásbíróság, adó­

hivatal, posta stb.; szőlőiben jó bor te­

rem. Lakosai gubacscsal,hamuzsir- és bor­

ral, gabna-, pálinka- és marhával élénk kereskedést űznek. Határában népes pusz­

ták vannak, mint: A g y a g l i k , A n t f a , B ö r ö l l ő , D ö r z s e m é n y , G y u l a , H a n t a , H o d o s k a , I g a l , F i n k ó c , S á v o l y , A r d a , I v á n c a , L e h é r t és S i m a h á z a. M a r c a l t ő (v. Marcal-theö) mvs. a Bába és Marcal összefo­

lyásánál 1124 1. s kastélylyal. L o v á s z -p a t o n a mvs. kastélylyal, élénk barom-vásárokkal a 1734 1. B é k á s fu. 395 1., sok turfával és gyeptőzeggel. D á-k a fu. 735 1. s hires ménessel. K o-P á n (v. Koppan) német fu. a Bakony­

ban, hires őszi barackjairól és gyümöl­

cséről; van 465 1. S z ü c s fu. 733 1., vö­

rös és fehér márványnyal. T a p ó i c a f ' ő fu. 1377 1. Itt ered a Tapolca. U g o d fu. mészégetés, kőszén, savanyúvíz és fürdő 1670 1. T ü s k e v á r , fu. a vasút m.

1028 1. D e v e c s e r mvs. 3381 1. S o m l ó -V á s á r h e l y mvs. 1900 1. £ két város lako-sai termesztik a hires somlói bort. Nagy-SZŐIIŐS mvs. 1387 1. a somlai hegy alatt igen jó borral. D o b a fu 850 1. a somlai hegy tövében kastélylyal. V á r o s l ő d német falu 2000 1., liszt- és fürészma­

lommal.

7. Vas m e g y é n e k

87Va

• mfldnyi kies területét hegyek és kisebb dombok borit-I ják. Szép hegye a külön álló S á g hegy ' hn. mvs. m. Legszebb rónasága a Keme­

nesalja és a Mura melléke. Lakosainak száma 331,602. Ezek nyelvre nézve ma­

gyarok (50.8s°/o)j németek, horvátok s vindus tótok. A többség róm. kath.

_ és ágostai hitvallású. Vizei: a Bába, I Pinka, Lapincs, Gyöngyös, Marcal, Mura, , Bépce. Vas megye földje általában termé­

kenynek mondható, kivált az imént em­

iitett két területen ; de a dombos vidéke­

ken kopár helyek is foi'dulnak elé. Főbb termékei: gabna, bor és gyümölcs ; de egyéb mezei terményekben sem szűkölkö­

dik. Barom- és juhtenyésztése virágzó.

Ásványai közt legtöbb az épületkő, meg a kőszén. Lakosai közt sok szorgalmas iparos van. Gyára is van egy néhány. Ke­

reskedelme és forgalma élénk ugy a többi országrész, valamint főleg Stájeror­

szág és az Adriai tenger melléke felé.

Vas- és országutjai igen jók. E megye déli részén van az u. n. » O r s e g « , melynek tősgyökeres magyar lakossága mind ne­

mes és sajátságos tájszólásáról nevezetes.

Az Őrség főhelye Felső-Őr. A megy egy ülé­

sek Szombathelyen tartatnak. Van e me­

In document MAGYAK BIRODALOM (Pldal 83-87)