MARIA THERESA, sz. 1793, Péter Károly sp. infant özvegye 1812 óta ; don Carlos' hitve se 1838 óta (l. Spanyol
ország).
sz. 1800, don Carlos' hitvese, + 1834.
a portugáli koronáról; a) házasságban Leo Első házasságábol:
Sebestyén Gábor,
sz. 1811.
A–
1I. MARIA DA GLORIA
poldina ausztriai herczegnével 1817–1826;
b) 1829-b., Amália leuchtenbergi herczegnével.
IPedro da Alcantara Mária Amalia, (Joh.Charl. Leopoldina brasiliai korona- sz. 1824. (Ján. Kár. Leop.), sz.1831-b.
P ) » herczegné 4
sz. 1819 apr. 4. Atyjának lemondása által Portugal és Algarbia király- az 1832. ' sz. 4825 dec, 2.; aty néja 1826 mart. 2-án.; férje a) 1834-b. Auguszt, leuchtenbergi herczeg jának lemondása után
+ 1835, b) Ferdinand (Aug. Fer. Ant) szász–coburg-gothai 1831-b.
herczeg 1836-b. (sz. 1816 oct. 29.). II. P E D n o
A –\ brasiliai császár.
c.!:-o da Alcantara , Lajos Fülep , Joao, |
koronaherczeg oportoi herczeg, bejai herczeg,
sz. 1837. sz. 1838. sz. 1842.
-- - -4
•••••►•••►►►►►►►►►►►►►►►ſſºº
-|----|-__
----|-…….……|-|
-：
|-__^……*…«***|.
·_|
--|-·…----|----
-|-|
--|-|-| ----
----|
-|-|~）;
|-\,
| - - - - •
ſ*****|.….|-| ſ e n a n t z i a o r s z á g ¿ º ſ
-**********。（..|-----
.|---~~~~…，---
-|-|- |×
…|-，-，
-|,…,politicaipelosztas
|departnepart.
||--~~~~|，，
|---~~~~~~~~···--~~~~
|||5•••,，··
|·· ···
-،،،|…···
|*…e|…，，
***…*…*……**·
||***|-~~~~……………………
•••••|··
،،،-----……
…，-，ſøe，sºzºº-º~~~~
----|،،،
|…，la..……ºaerae，
|-----}~~~~~~
sa，ſºº••••
reſº，-aevna1·…
、、。。--***“（，
|||…*…*..*،،،،،،：
|•••••••…，-ºº^^laeaerº，|---
-ºſ，rů，ºsaer，|--_
-----··ſae
-----………•••••••••••（…）
·}،،،،~~~~，---
-|||•••••|-~~~~er……*，¡№ºº^*®№№.
|||e.s.，^*，*****…*----±,±，±，±，±，±,***
*，،،،----ſae
………--|-* --~~~~||-ºlaeſº ,，，，…，
·………w.ru，e_--_-…… -
-|||zºº-º---，-……=№
||≤∞|·…--|-→|-||||，،،،**…，-|，--
-||||，،،،**…，-|，--||1*******••••|~~~~~~~~~~ſae，
||||…，rre,…，~~~~~~~~--~~~~e
||«…，n·…………-
-|||，،،،re|*，|
|,،،|zº，e.
|1，ſaºr~~~~~~,，
||3，|…····
|，-，-···
••••••••••ſ^ºº^****，||||，……，-，***•••••••
ſººſ••••••••|…-
-|||...…，-|-··
|-|-
| | -
|«I.*）*（--~~~*~*~*~*~*~~~~.ººº..ººº！—
89
Francziaország,
F R A N C Z I A Q R S Z Á G.
A. F ö l d j e.
1. Fekvése. K. Hossz. 12" 50 – 26° 4'; É. Szél. 42"
23 – 51" 3. Határai Éról: az úgy nevezett csatorna (1 a Man c h e) és a calaisi tengerszoros (p as de Cala is), mellyek Nagybritanniától elválasztják, az éjszaki tenger, Belgium és Németország; K-ről: Németország, a Svajcz, Olaszország;
D-ről: a földközi tenger és Spanyolország; Ny-ról: az at lanti oczeán. Az összefüggő státustól különválasztott egyet lenegy rész, Corsica szigete a földközi tengerben. Szél.41"
15 – 42° 59'; Hossz. 26" 15 – 27" 16. – Három nagy ten geröböl: 1) kettő az éjszaknyúgoti, – 2) a déli széleken (lyoni öböl).
2. Politieai felosztása. Francziaország ezelött tar tományokból állott, mik jelenleg 86 jobbára folyók vagy hegyek, néhányan fekvésök: p. o. az éjszaki, Finisterrei (finis terrae), vagy helybeli minemüségök p. o. puszták szerint elneveztetett departementra (kerületre) oszlanak. E két rendbeli felosztás' ismeretéhez azonegy úton juthatni:
1. A pyrenaeusok alján, a Rhone, földközi tenger, Ga ronne és az atlanti óczeán között: Languedo c. Kerületek, a) a Rhone mellékfolyóinak hosszában: 1. Ardeche, 2. Gard;
b) partfolyóknál : 3. Herault, 4. Aude; c) a Garonne és mellékfolyóinak partjain: 5. Felső-Garonne, 6. Arriège, 7. Tarn;
d) a hegységek nél: 8. Keleti-pyrenaeusok, 9. Lozere.
2. Guienne és Gascogne: a) a pyren a eu sok al ján, 10. Felső- és 11. Alsó-pyrenaeusok; b) a Garonne és mellékfolyói mellett, 12. Gers, 13. Gironde, 14. Aveyron, 15. Lot, 16. Lot-Garonne, 17. Tarn-Garonne, 18. Correze, 19. Dor dogne; c) a Ch are n t e n á l: 20. Charente és 21. Alsó – Cha rente; d) a Vi e n n e nél: 22. Felső-Vienne; e) a tengerpart nál, az Adour jobbján: 23. Puszták (departement des lan des).
3. Orléan ois, a Loire mint két partjain, az atlanti tengerig: a) jobbra; 24. Nièvre, 25. Loiret, 26. Cher, 27. Loir-Cher, 28. Eure-Loir, 29. Indre, 30. Indre-Loire, 31. Sarthe, 32. Mayenne, 33. Maine – Loire; balra: 34. a két
| Sevres, 35. Vienne, 36. Vendée (az atlanti tenger mellett).
4. A csatorna és az atlanti tenger között:
B r é t ag ne: 37. Alsó – Loire, 38. Ille-Vilaine, 39. Morbi han (tengeröböl), 40. Finisterre, 41. Éjszakipartok.
5. A F els ő – L o i r e mellett: A u v e r g n e, 42. Felső Loire, 43. Puy de Dome, 44. Cantal, 45. Allier, 46. Creuse.
6. A F első – Szaj n á n á l : Champagne: 47. Felső Marne, 48. Marne, 49. Aube, 50. Ardennes (az ardenni erdőségtől).
7. A Közép-Szajnán ál: Is le de France; 51. Sei ne » 52. Oise, 53. Alsó – Oise, 54. Seine – Marne, 55. Aisne.
8. Az Alsó – Szajnán ál: Normandia, 56. Eure, 57. Alsó – Seine, 58. Orne, 59. Calvados (hegy), 60. Csa torna (1 a M a n c h e).
9. A Som m e mellet: Picardia; 61. Somme, 62. Ca laisi szoros (Pas de Calais).
10. A Maas és a Schel d e között: Németalföld;
63. Éjszak.
11. A' M os el nél: L o t h a r i n g i a; 64. Wasgau, 65. M eurthe, 66. Mosel, 67. Maas.
12. A Rajna és az Ill mellett: Alsace (Elsass);
68. Felső-Rajna, 69. Alsó – Rajna.
13. A Juránál: Franche Com té; 70. Jura, 71. Fel ső - Saone, 72. Doubs.
14. A S a one és az Arany h egy mellett: Bourgogne;
73. Aranydomb, 74. Yonne, 75. Saone – Loire, 76. Ain.
15. A Rh o n e jobb partján: Lyonnais; 77. Loire,
78. Rhone.
16. Az Alpesek alján, a Rhone bal partján;
79. Felső – Alpesek, 80. Isère, 81. Drome.
17. A Rh o n e torkolatánál: Provence; 82. Rho netorkolat, 83. Var, 84. Alsó-Alpesek; és a hajdani pápai grófság: A vignon és V e n a is in: 85. Vaucluse (a Du rance jobb partján).
18. A földközi tengerben; 86. Corsica szigete.
Ha egész Francziaország négy, úgymint éjszakkeleti, éjszaknyúgoti, délnyúgoti és délkeleti részre osztatik, e négy fő rész közűl az első következő kerületeket foglal magában:
Seine, Seine-Oise, Seine-Marne, Aisne, Oise, Somme, Pas de Calais, Nord, Ardennes, Marne, Aube, Felső-Marne, Wasgau, Meurthe, Maas, Mosel, Alsó-Rajna, Felső-Rajna, Doubs, Jura, Felső-Saone, Saone-Loire, Cote d'or, Yonne; a má sodik következőket: Alsó-Seine, Eure, Orne, Calvados, la Manche, Ille–Vilaine, Éjszakipart, Finisterre, Morbihan, Alsó – Loire, Maine – Loire, Mayenne, Sarthe, Loire - Cher, Indre – Loire, Eure-Loire, Loiret, Nievre, Allier, Cher, In dre, Creuse, Felső – Vienne, Vienne, a két Sevres, Ven dée, Alsó-Charente; a harmadik: Gironde, Dordogne, Cha rente, Correze, Lot, Lot-Garonne, Landes, Alsó - pyre naeek, Felső – pyrenaeak, Gers, Tarn-Garonne, Felső-Ga ronne, Arriège, Keleti - pyrenaeek, Aude, Herault, Tarn, Aveyron; végre a negyedik: Rhone, Loire, Puy de Dome, Cantal, Felső – Loire, Ardeche, Gard, Lozere, Ain, Isere, Felső-Alpesek, Drome, Vaucluse, Rhonetorkolat, Alsó-al
pesek, Var, Corsica.
Europán kívül fekvő több gyarmattartomány is tartozik Francziaországhoz, nevezetesen Ázsiában: Pondichery, Ca rical, Mahé; Afrikában: Algír, a Senegal mellett egy föld rész, Bourbon szigete egy comtoirral Madagascarban; Ame rikában: a halászszigetek (S. Pierre és Miquelon), Marti nique, Guadeloupe nyúgotindiai szigetek járulékaikkal, és Guianának egy része 's Cayenne.
3. Földje. Jobbára térföld és sík, legmagosabb délke let és délnyúgot felé, 's innen nyúgot és éjszak felé leszál ló. Rendkivűl termékeny, nehány belrész (Champagne pouille use), a nyugoti part déli részében fekvő pusz ták (de s 1 an des), 's a Bretagne és Normandia egykét
kerületének kivételével. Franczia statisticusok adatai szerint
a föld felszinének 52,700,000 hectáraiból 4,027,000 esik a pusztákra és posványokra, 's 3,535,000 a legelőkre, te hát mintegy hatoda az egész területnek.
Schnitzler legújabb statisticája szerint Francziaor szág kiterjedése 52,768,618 hectare, mellyből utakra, nyil
91 E u r o p *** 92
vános terekre, utczákra stb., továbbá folyóvizekre és tavakra 2,905,008 hectare esik. A fenmaradó és adó alá eső 49 mill.
863,610 hectare pedig hivatalos tudósítások szerint követke zőleg használtatik:
Szántóföld .. . . .••••••••••••••••••• 25,559,152 hect.
Rét . . .. . . .- ------------------- 4,834,621 »
Szőllő . . . .•• • ••••••• 2,134,822 »
Erdő... . . .•••••••••••••••• •••• 7,422,314 »
Kert. . . .9-------------- 643,699 » Füzes » egres . . . .-- 64,490 » Kisebb tavak ésposványok.... : 209,432 » Pusztaság és legelő. . . . 7,799,673 » Hajózási csatorna . . . .------- 1,631 » Különféle mívelés alatt ... 951,934 » Epítmények . . . .---------------- 241,842 »
Összesen 49,863,610 hect.
Francziaország terűlete 10,893,528 jószágra van osztva.
Egyegy illyen jószágra csak 4/, hectare (=
10/,
12,000 öles hold) esik köszépszámmal:• I. Nagy j ó sz á gok.
1. Osztály, több mint 1000 franc telekadót fizető 13,361 jószágok,
500 » 29 » 33,196 29
300 » 9 » 57,555 %
Összesen 104,112 jószágok.
2. )) >> }}
3. }} M} 29
II. Középszerű j ó sz á gok.
100 – 300 franctelekadót fizető...------------ 341,159 jószág.
III. Apró jószágok.
1. Osztály, 50–100 franc adót fizető ... 553,230 jószág.
2. Osztály, 20–50 franc adót fizető ... 1,423,371 » 3. Osztály, 20 francnál kevesebbet fizető... 8,471,656 »
Összesen 10,448,251 jószág.
(L. S c h n i t z l e r , d e s i n t é r é t s m a t éri el s en Francc, Paris, 1842.)
Hegységek: az Alpesek, délkeleten többféle ágakkal:
a cotti alpesek (legmagosabb fok Pelvoux de Vallouise, 13,236); a tengeri alpesek (közép magosságúak); 2. Jura, keleten (Reculet 5,310, a Grand-Colombier 5,200); 3. Was gau (a Vosgesek), inkább éjszakra (a sulzi vagy gueb weileri belch vagy ballon 4,410 ); és 4. az A r d e n n ek, a' legéjszakiabb hegysor (körülbelöl 1,800). – Dél felé még két hegyláncz: 5. a 45 – 46" Sz. között az auvergnei zor don basalthegység: Mont d'or 6,288, Cantal 5,964, Puy de Dome 4,960; 6. 44–45 Sz. között a Cevennek, kezdet ben 14 – 1500 emelkedve, magosabbra a Lozerehegység gel, 's legmagosabbra az Allier és Loire forrásánál, hol a' Mont-Mezin 6,160 magos, és végre a Cóte d'or nevezetű domblánczczá válva; 7. délnyúgoton a pyrenaeek: pic d'A-nethou (a Maladettának legmagosabb foka) 10,722, pic Po sets 10,584, Mont Perdu 10,482, Canigou 8,580 magos. – Corsicában a Monte rotondo 8,600, és a Monte Cinto 8,000' magossággal.
E l ő fo kok: Blanc nez és nez gris a calaisi szoros nál; cap la Hogue a csatornánál Cherbourg mellett; Raz és Penmarch foka az atlanti tengernél; cap Sicie és cap Tail land (a földközi tengernél Toulon mellett).
Folyók: A. Az éj sza ki tengerbe: 1. a Rajna, határfolyam, Ill és Mosel (jobbra a Meurthe-1 és Saar-ral) mellékfolyókkal; 2. A Meuse (Maas), balra a Sambre-al;
3. az Escaut (Schelde), balra a Scarpe-al, Lys-sel. – B. A csatornába: 4. a Szajna (folyása 98 mérföld), mellybe a) jobbra: az Aube, Marne, Oise (Aisne-l balra), b) balra: a Yonne és Eure szakadnak. – C. Az atlanti tengerbe: 5. a Loire folyása 127 mérföld); a) jobbra:
Nièvre, Mayenne (balra a Sarthe-al és Loire-al), b) bal
ra: Alliet, Loiret, Cher, Indre, Vienne (Creuse-el jobbra), Sevre – Nantaise; 6. Garonne (torkolatához közelebb, Giron de, folyása 90 mf. legnagyobb szélessége Blayenél 1,800', alantabb torkolatáig / mérföld szélességű); a) jobbra: Ar riège, Tarn. (jobbra Aveyronnal), Lot, Dordogne (jobbra Correze-l), b) balra: Gers. – D) A föld közi tenger be: 7. a Rhone (104 mf. h.); a) jobbra: Aine, Saone (balra Doubs-al), Ardeche, Gard, b) balra: Isère, Drome, Durance.
Tengerpart fo lya mo k: a) az atlanti tengerbe, Éról DN-ra: Somme, Orne, Vilaine, Sevre-Niortaise, Cha rante, Adour; – b) a föld kö zi tengerbe N.-ról K.-re:
Aude, Herault, Var. Corsic á ban: a Liamone, Golo, Ja vignano. – Számos haldús tócsa (kivált Sologneban) 's bel 's parttó (ét a ng s); kevés országos tó, mellyek között a legnagyobb Grandlieu (Alsó – Loirei kerület), hossza 1/4 mf.;
szélessége 1 mf.; a Paladru az iserei kerületben 13,800 láb nyi hosszaságu és 3,570 szélességű.
Csatornák: A) Az atlanti és földközi tenger össze kapcsolására: 1. a déli csatorna (királyi vagy langue doci csatorna), 30 mf. hosszaságu, 113 zsilippel, 71 vagy mások szerint 92 hiddal; a csatorna 55 helytt hídképen ar kadokra támaszkodik, mellyek alatt folyók és patakok szo kott medreikben tovább folynak; 720 távolságra föld alatt a' Malpashegyen keresztűl: főmedenczéje Sz. Ferréolnál, melly nek területe egy órányi, mélysége 100l. Ezen csatorna 2,000 mázsa tehernyi hajókat is elbír; 2) a charolaisi (vagy du c e n t r e) csatorna, hossza 15 merföldre a Loiretól a' Saonehoz. – B) Az atlanti tengernek a csatorná vali összekapcsolására: 3. b ri a re i c s a torna (folytatásá val a loingi csatornával) 15 mf. h. és 4. az orleansi csa t o r n a 11 mf. h. a Loiret a Loing által a Szajnával össze kapcsolók. – C. A csatornának a föld közi tengerrel kapcsolására: 5. a bourgognei csatorna, a Rhonetól (a' Saone által) a Szajnához (a Yonne által), 32 mf. h. / mr.
földalatti oszlopzaton keresztűl – D. A földközi tengernek összekapcsolására az éjszakival: 6. Monsieur csatorná ja, most a Rhonenak a Rajnáhozi csatornája név alatt, a' Rhonet (a Doubs és Saone által) a Rajnával (az Ill által) összekapcsoló, jelenleg bevégezve, 43 mf. h. 's ennélfogva Francziaország leghosszabb csatornája. – E. A csatorná nak összecapcsolására az éjszaki tengerrel: öt csatorna, köztök a st. que n tini, 12 mf. h. 20,000'nyi távolságra föld alatt, a Szajnát (az Oise által) a Somme-al és Escautval egyesítő, az A r d e n n i csatorna, melly az Aismet (a Szaj nába ömlő Oise mellékfolyója) a Meuse-el összekapcsolja, 's még számos egyéb, mellyek a belső közlekedést élénkítik, mint p. o. a sedani csatorna a Felső- és Alsó – Meuse' kapcsolására, az Ourcq-csatorna (Párizs vízzel ellatására), 's mellyek részben (p. 0. nagy csatornavonal Nantes és Brest között, 's egy más, Párizs és Rouen között) csak munkában vannak; az elsőböl (49 mf hosszra számítva) 1836-b. csak 33 mf. volt bevégezve. Ezen csatornákkal a legújabb időkben megkezdett vasútak is említendők, p. o. a Lyontól St. Étien nebe, Montpelliertől Cettebe, Párizstól St. Germainbe vezetők 's a' t., miken gőzkocsikkal történik a közlekedés.
4. Területe. Az egész királyság 10,086 Umföldet *) foglal magában, mellyek a felebb nevezett négy főrészre ek kép vannak felosztva :
Éjszakkeleti Francziaországra jut 2688 négyszögmérföld.
Ejszaknyugoti 29 » 3311 9
Délnyúgoti 29 » 2183 2
Délkeleti 29 49 1904 *
*) B a1 b i szerint csak 9625; egyéb hiteles adatoknál fogva 9753.
a franczia statisticai társaság munkálatai szerint 9843 [Jmf.
Francziaország,
94A gyarmattartományok öszvesen 1566 Dmfdre mennek, mikből az ázsiaiakra 29, az afrikaiakra 152, az amerikaiakra 1385 mérf. esik. Ide számítandó még az algíri igazgatóság Afrikában; de mellynek csak kisebb része áll eddiglen fran czia felsőség alatt.