ütöttek ki, a Svajcznak több cantonjai (ele jén 13, utóbb 19) külön váltak a német biro dalomtól (1308 januar. 1.) 's a' s vaj czi sz ö v e t s é g e t képezték (Tell Vilmos, Wer ner, Stauffacher, Fürst Valther, Melchthal Arnold, 1. Svajcz 4.). Kimult erőszakos ha 1állal (1308 máj. 1.) János (parricida) unoka
öcscse által.
11.A habsburgi házbólszármazott ki rályok és császárok néha még más családbeli fejedelmek által váltattak fel. VII. Henrik (választatott 1309 jul. 26. + 1313 aug. 24.) luxemburgi gróf annyiban is hasznát vevé császári méltóságának, hogy J á n o s fiának a cseh koronát megszerzé. (Nyolczévi trón viszálkodás bajor Lajos (+ 1347 oct. 11.) és ausztriai Fridrik (+ 1330) között a' m ü h l d o r fi c s a t á i g (1322 sept. 28-án.
Lajos hadi vezére: Schweppermann) János' fiával, IV. Károly 1 ya 1 (+ 1378 nov. 29.) a német császárok lux e m b u r g i h á z a kezdetét vevé. Egy már 1338-b. a frankfurti országgyülésen hozatott törvény a német bi rodalomnak a pápáktóli függetlenségét biz tosította, IV. Károly a császárok választását az arany bulla által szabályozván (1356 de cember 25.), ő és fiaVencze 1 (letétetett 1400 aug. 20.) több a királyokat illető jogo katadtak el a birodalmi városoknak. P fal
z i Ruprecht (+ 1410 május 19.), Jodo k u s morva mar kg r ó f (+ 1411 jan. 5.) sze rencsétlen korviszonyoknál fogva nyom nél kül tüntek el. Zsigm o n d alatt (1410 – 1437), kiben a luxemburgi törzsök kihalt a meisseni markgrófból s z á sz v á lasz t fej d e l e m keletkezett, és a nürnbergi várgróf b ra n d e n bu r g i v á lasz tó feje d e l e m m é lett. Az eddigi herczegekhez még a jü 1 ich i, c 1 e v e i, bergi és mecklen burgi járultak. Vallási viszálkodások Huss és p r á ga i J e r o m o s által (megégettek 1415, és 1416); a német tanítóknak kiván dorlása Prágából Lipcsébe, 's az itteni egye tem alapítása; lőpor, könyvnyomtatás.
12. II. Albrecht (+ 1439 oct. 27.) Zsig mond veje az a u s z t r i ai házból származó császároknak szakadatlan sorát megkezdi.
III. F r i d ri k (+ 1493 aug. 19.) alatt a feje delmek már nem jelentek meg személyesen az országgyülésen, 's a császári méltóság olly mélyen süllyedett Németországban, hogy minden társasági kötelék felbomlás által ve szélyeztetett, 's hogy ezeknek megmentésére egy különös tünemény, a west ph á l i ai v e h m b i r ó s á g o k keletkeztek. 1. Maxi mi l i á n (+ 1519 jan. 12.) a b i r o da 1 mi k a ma ra – i t é l ő sz ék”, a b i r o da l m i ta n á cs és a birodalmi ke rü le tek fel állítása által biztosítá a belbékét. Ő Német a l fö 1 d e t (utóbb a burg u n d i kerület) kapcsolatba hozá a birodalommal, de a Svajcz ellen szerencsétlenül ütött ki hadviselése. (L.
Svajcz 6., 7.)
13. I. Maximilián halála után k or
m á ny sz ü n e t állott be újolag (1. felebb 9.), mellyben ököljog és tusák voltak ismét a na pi renden. V. K á r o ly választása (1519 ju nius 28.) ennek is véget vetett. Koronáztatá sa előtt megerősíté hitével a v á lasz tá si c a p i t u 1 a t i ó t , ezen 33 czikkelyből álló fontos alaptörvényt, mellyben a státusoknak és a hat választó fejdelemnek császárukhozi viszonyai világosan meghatároztattak, a vám-, hadi és szövetkezési önkény korlátok közé szoríttatott, és az igazság szabad folyamata egyes fejedelmek és elleneik között, szabad ságaikra és jogaikra nézve, bíztosíttatott.
(Luther reformatiójának haladása; augsbur
gi vallás, pórháború Svábhonban.) A refor m a ti o nagy változást vont maga után Né metország alkotmányában. Fel s ö- és Alsó S z á s z o r s z á g (kevés kivétellel), Hasszia, Würtemberg, Baden és számos birodalmi vá ros a pápának egyházi ügyekbeni felsőbbsé ge alól kibontakozott. A reformatio által okoz tatott s c h m a l k a l d iháborúnak (1547) kö ben) mindjárt római királylyá választatása kor (1530) háborúba keveredett a schmalkal di szövetséggel; V. Károly testvére 1558-b.
reá szállítá a császári méltóságot (a bécsi, brüsszeli, cölni és luzerni pápai nunciaturák?
keletkezése). II. M ax i m i 1 i á n (+ 1576 oc tobre 12.) szerencsésen hadakozott Erdély lyel és az ozmánokkal, 's catholicusok és protestánsok által egyiránt tiszteletben tarta tott. II. R u do I f alatt (+ 1612 jan. 20.), te
kintetbe nemvétetvén a vállásbeli felekeze
tek panasztételei, keletkeztetett a harmin czévi háború (1618 – 1648), melly Mátyás' (+ 1619 mart. 20.) és F e r d i n á n d (+ 1636 dec. 22.) órszáglása alatt (a II. Rudolf által Chehország számára kiadott felséglevél” el töröltetése 1620-b. visszahelyezési határozat 1629 mart. 6. Magdeburg bevétele Tilly által 1631 május 10. Lűtzeni csata 1632 novemb. 6.
mellyben GusztávAdolf elesik; Wallenstein' halála 1634 febr. 25.) szűnet nélkül dúlon gott, 's csak III. F e r d i n á n d alatt (+ 1657 apr. 2.) a münsteri és osnabrücki békekötés által (westpháliai béke) befejeztetett elvégre (1648 oct. 24).
14. A we s t ph a l i ai b é ke a legna gyobb változást voná maga után Németor szág alkotmányában. Először is Francziaor szág a m e t zi, t o u l i és v e r d u n i kerü letek (Lotharingia) birtokában megerősitte tett, mellyeket t. i. már V. Károly idejében el foglalt vala; továbbá az ausztriai ház birto kai az E l sa s s ban ugyancsak Francziaor szághoz kapcsoltattak. A többi hatalmassá gok – mellyeknek érdekei itt fennforogtak – kielégítése és nyert kárpótlásai jobbára az egyház” rovására 's több egyházi uroda lom vilagivá tétele által eszközöltettek. S v ed or s z á g n a k Előpommern , Wismar 's a' bremai és werdeni egyházi urodalmak jutot tak osztályrészül. A b ra n d en bu r g i vá 1 a sz t ó fej e d e l e m Előpommernrei – mint mellynek fejedelmei 1637-b. kiholtak – jo gaiért a magdeburgi urodalom nagyobb ré szét, továbbá a halberstadti, mindeni és ca mini jószágokat nyeré kárpótlásul. M e ck l e n bu r g az odaengedett Wismarért a schwe rini és ratzeburgi urodalmakkal kártalanítta tott. A h es s e n -c a ss el i t a r t o m á n y grófnak jutott a h er s fel di apátság 's a' t.
A b ra u n s c h w e i g -1 ü n e b u rgi család egy mindég a káptatan által választandó ka tholicus püspökkel felváltva bírá az osnabrü cki urodalmat. A s z á sz v á l a sz t ó fej d e l e m s é g a Lausitznak, 's B aj o r or s z á g a választó fejdelmi méltóság és Fel sőpfalz birtokába jutott. Az országától és vá lasztó fejdelmi méltóságától elesett Pfalzgróf”
számára a nyolcz a d i k választó fejdel mi méltóság szerkesztetett, de melly azon eset re, ha a pfalziak egyike kihalna, ismét el
törlesztendő volna. – Azöszves státusoknak jog adatott, mindennemü szövetkezések kö tésére, ollyanok kivételével, mellyek a csá szár vagy birodalom ellen irányoztatvák. A'
Svajcz és Németalföld tökéletesen önállók nak, és a római-német birodalom hatósá gától függetleneknek nyilatkoztattak.
15. Néhany német fejdelmi ház nagy te kintetre kapott. A w e i m ar és go thai her czegek ugyan (miután Altenburg kiholt és nagyjában Gothával egyesíttetett) több ágra oszlott, és más fejdelmi házakban is szaporo dottaz uralkodók száma: de másoknak tar tományait és tekintetét folyvásti növekedés ben látjuk. Brandenburg és a Pfalzmár ko rábban – a szászfejdelmek igényeinek da czára – felosztották egymás között a j u1i c h i, c 1 e v e i és bergi(kiholt) herczegi csa ládok urodalmait. B r a u n s c h w e i g -L ü n e b u rg magának sajátítá (1689) a' l a u en b u r g i herczeg birtokait, 's 1692-b. a ki l e n c z e d i k v á l a sz t ó fej d e l m i méltó ságra emeltetvén, egy braunschweig - lüne burgi vagy ha n n o v e r i választó fejedelem a nagybritanniai trónra lépett (1714). A' sz á sz v á lasz tó fejdelem 1697-b. Lengyel ország királyának választatott. A b r a n d e n b u r g i v á l a sz t ó fej d e l e m 1701-b.
porosz királylyá alakult át, 's már most egy új hatalmasság létezett Németországban, melly Ausztriával versenyezhetett.
16. I. L e o p o I d császár (+ 1705 május”
5-én) 1663-ban a birodalom' státusait Re gensburgba egybehíván, segédet kért a tö rök ellen, és több, a korábbi gyülésekben el nem döntött kérdések elintézését ajánlá;
ezen gyülés most eloszlatás nélkül folytatá üléseit a birodalom felbomlásáig (1806).
17. Időközben Németország nyugoti szom széda, Francziaország királya mindég több tartományokat szakított el Németországtól a' Rajna bal partján. XIV. Lajos (az 1680-ban a metzi parlament kebelében alakított egye sűletikamara végzésénél fogva) Elsassnak azon részét is tulajdonítá magának (lásd fe lebb: 14.) melly nem szállíttatott reája; utóbb a b u rg u n d i k e rü l e t e t is részenkint elfoglalá. Egyesség hiánya a német biro dalom előkelő státusai között, zendülések Magyarországban mellyekre meg török há ború következett, 's a nagyvezérnek minden felé rémülést terjesztő hadviselése Bécs el len, mind ezek akadályozák, a birodalom' gyülését férfias határozatra lépni, 's a' rys wicki béke (1697) csak kéves elszakított részt kapcsolt ismét Németországhoz. Strass burg 's mi hozzá tartozott a Rajna bal part ján, Francziaország birtokában maradott.
18. I. J ó zsef (+ 1711 apr. 17.) az atyja és elődei alatt kitört spanyol örökösödési há borút folytatá, 's terjedelmes birodalma min den veszedelmes mozgalmai között bátorság' és meggondolás jeleit adá; a bajor és cölni választófejdelmeket hűtleneknek nyilatkozta tá, mint kik a westpháliai békekötés elle nére az ellenséges Francziaországgal szövet ségre léptek. A császári úgy nevezett vá lasztási capitulatiók a XVIII-d. század kez detével új alakot öltöttek magokra, 's az öszves birodalmi státusok 1712-benaz örök k é t a r t ó c a p i t u l a t i ó tszerkesztették, mellyet először is VI. Károly császár erő sitett meghitével (l. f. 13.).
19. Ezen császárnak, a habsburg-ausz triai ház utolsó fisarjadékának (T 1740 oc tober 20.) öröksége, ambár eziránt Europa' első hatalmasságaival ama híres p r ag ma t i ca i szerződésre lépett, – háborút kelet keztetett Németország szivében (ausztriai ö r ö k ö s ö d é s i h á bo rú), mellyben ele jén Ausztria, a nagybritanniaikirály",mint
ama szövetség egyetlenegy hívének 's a' nagylelkü magyar nemzetnek segédére szo
11 *
167 E u r © p *• 168 ríttatva, veszedelmes harczot vívott Porosz-,
Bajor-, Szász-, 's Francziaország és Sardi nia ellen, de mellyből még is, az ellenséges frígy felbomlása után, a Poroszországgal összekapcsolt Szilezia feláldozásával (drez dai béke, 1745) diadalmasan bontakozott ki elvégre.
20. A VII. K á r o l y császár (válasz tatott mint bajor választó fejedelem 1742-b.
?s a háború lefolyása alatttöbb ízben közel volt a megbukáshoz, + 1745 jan. 20.) há lála által megürült császári szék, I. Fe r e n c z toscánai nagyherczeg' (+ 1765 au gust 18.) választatása által (férje és uralkodó társa M á r i a T h e r es i á n a k, VI. Károly”
leányának és örökösének, + 1780 nov. 29.) ismét az ausztriai ház birtokába jutott.
21. Új, és az europai fő hatalmasságok' többnemü érdekeit védő háború (1756–1763), melly a hét évi hadviselés neve alatt isme retes, 's a' távol éjszakig, sőt Amerikáig is kiterjedett, 's mellyben a német hatalmas ságok közűl Ausztria és Szászország a po roszok és Hannover ellen harczoltak, hét költséges hadjárás után a hubertsburgibéke (1763 febr. 15.) által fejeztetett be Németor szágban, a nélkül hogy a birodalom viszo nyai módosúltak volna.
22. Ellenben nehány fontos változás tör tént a felebbi háborúra bekövetkezett har mincz évi béke idejében. II. Katalin orosz császárné az o l d e n b u r g i és d e l m e n h o r s t i grófságokat, mellyeket holsteini osz tályrészéért csere utján Dániától nyert, 1773-b.
a holstein – gottorpi házból származó eutini érsekre szállítá, és II. J ó z s e f császár (+
1790 febr. 20.) anyjánák Mária Theresiának 1765 óta uralkodó társa, e két grófságot her czegséggé átalakítá. A w i t t e l s b a c h i nem zetség bajor ágának kihalásával, Bajoror sz á g egyesült a Pf a 1 z zal, miáltal a' westpháliai békében a Pfalz számára alapí tott új választó fejedelemség (I. felebb 14) is megszűnt (b aj o r ö r ö k ö s ö d é s i háború, bevégeztetett a te s c h e n i békekötés által 1779-b. maj. 13.). Poroszországban 1792-b.
az a n s p a c h i és ba i r e u t h i markgróf” tar tományaival öregbült. II. L e o p o l d (+ 1792 mart. 1.) még a franczia forradalom elleni háború kitörése előtt halálozott meg.
23. Számos jeles német működőtt e szá zadban a tudományok és müvészetek ter jesztésére, 's a német müveltség gyarapí tására, nevezetesen: Adelung, + 1806; Bach J. S. + 1784; Hagedorn , + 1754; Gottsched, + 1766; Gellert, + 1769; Mosheim, + 1755;
Winkelmann, + 1768; Ernesti, + 1781; Euler + 1788; Klopstock, + 1803; Herder, + 1803;
Kant, + 1804; Schiller, + 1805; Salzmann, + 1811; Goethe, + 1832.
24. A legfontosabb változásokat, 's vég
re a német birodalom felbomlását is voná maga után Németországnak a franczia forra dalmi háborúbani elegyedése. II. Ferencz (vál. 1792 jul. 5.), fennséges atyja elveinek híve, trónra léptével a csatamezőre is kilé pett. (A birodalmi háború nyilatkoztatása,
háromszoros erő' kiállításával Francziaor szág ellen, 1793 mart. 22.; Mainznak vissza foglalása jul. 22-én ; C u s t i n e megveretése Bingennél mart. 28.; M a c k terve Belgium' elfoglalására megbukik ; az egyesült ausz triai, porosz és birodalmi seregek hátrálása, a Rajnán átkelése 1794 oct.; a Coburg hg.
vezérlése alatt álló seregnél megjelenik a' császár; a bataviai köztársaság alapítása;
a Schelde megnyitása , 1795 maj.; a biro dalom ötszörös erő kiállítására felszólítta
tik, 1749 oct.; Hessen-Cassel békét köt kü
lön maga számára, 1795 aug. 28. 's Rhein fels várát és Katzenellenbogen részét Fran cziaországnak által engedi, mire Poroszor szág által az apr. 5-én Baselben kötött de nem helyeslett szerződése által bíratott; rövidide jü fegyvernyugvás ; a háború újra kigyúl, 1795 őszszel; Károly főherczeg Clairfait he lyébe fő hadi vezér; Jourdan, Moreau, Bona parte megtámadják Ausztriát három oldalról;
Würtemberg és Baden külön békekötései, 1797 aug. 7. és 22-én; Károly főherczeg' me rész és szerencsés terve, ki Ingolstadtnál a' Duna bal partjára általkelvén, Jourdant Schweinfurtig visszaszorítja. A c a m p o for m i o i béke (1797 oct. 17.) által Belgium Francziaország hatalmába kerűl. A rastadti congressus czélja ugyan abban állott, hogy Németországnak visszaszereztessék a béke, de mind e mellett a francziák, már a ta nácskozások megnyitásakor, M a i n z o t el foglalták (1798 jan. 25.); a franczia béfolyás Németország ügyeire tetemesen növekedett;
déli Németország birodalmi háborút indít, öt szörös erő kiállításával és 100 úgynevezett rómaihónap szavazásával (1799 sept. 16.);
Károly főherczeg hősi bátorsága és győze delme Jourdan felett Stockachnál, (1799 mart. 25.); a sükeretlen rastadti congressus' felbomlása a franczia küldöttek megöletése után, (apr. 28.); Moreau déli Németország ban Kray ellen indúl, ki János főherczeg ál tal megmentetik; Moreaunak nagy győzedel me Hohenlindennél (1800 dec. 3.), mire a' francziák felső Ausztriába nyomulnak. Az
erre bekövetkezett lun e v i l l ei békében
(1801 febr. 9.) nem csak a burg u n d i k e rü l e t, hanem az egész ba 1 Raj n a is Francziaországra száll. Azon fejedelmek, kik tartományaikat a Rajna balpartján elvesztet ték, valamint azok is kik az olaszországi vál tozások által (l. 0 l a s z o r s z á g) hasonló sorsra jutottak e béke” következésében a' Rajna jobb partján nyertek kárpótlást. Fran czia és orosz béfolyás alatt külön birodalmi választmány határozá meg e kárpótlást (1802 aug.). Kiegyenlítésre; 1) minden nagyobb 's kisebb b i r o d a l m i e gy h á z i b i r t o k o k (Reichsstifter), és 2) m i n d e n biro dal mi v á r o s o k (Nürnberg', Augsburg', Frank furt", Hamburg', Lübeck és Bréma kivéte lével) szolgáltak.
AusztriaTri e n t és B r i x e n birtokába
jutott. Ellenben a mo d e n a i herczegre (+ 1803), kinek leánya 's illetőleg örököse Ferdinand főherczeggel volt házasságban, Breisga u t és 0 r t en a u t szállítá. A' to s c a nai főherczegnek S a l z burg, Berc h te sg a d e n és Pass a u nak része jutott, vá lásztó fejdelmi méltósággal együtt. Uj szer ződés utján az e ich stä d t i tartomány is já
rult a felebbiekhez.
Baj o r o r s z á g , melly minden pfalzi rajnatartományaitól 's alsó Pfalztól elesett, ezeket nyeré kárpótlásul: 1) a bajor kerü letben: F r e i s i n g e n t és Pass au városát vidékestől; 2) a sváb kerületben: az augs burgi püspökséget és a k e m p t e n i apát ságot, tovabbá Kempten, Bopfingen , Buch horn, Wangen, Leutkirch, Alschhausen, Ulm, Kaufbeuern, Memmingen, Dinkelsbühl, Ra vensburg, Nördlingen birodalmi városokat, 's a waldsasseni, eberachi, St. Ulrichi, afrai 's a' t. apátságokat; 3) a frank kerületben:
a würzburgi és bambergi egyh á z i u ra da 1 m a k a t, és Rothenburg, Weissenburg, windsheim, Schweinfurt, Gochsheim és Senn
feld b i r o da l m i v á r o s o k a t.
A ma i n z i v á lasz t ó fej d e l e m (+
1802 jul. 26.) minden méltóságával járó bir
tokaitól elesett, az as c h affenburgi fej delemség kivételével. Kárpótlásul nyeré:
1) a regensburgi birodalmi várost 's püs pökséget (1805 febr. 1. érsekség); 2) W etz l a r' városát; 3) a rajnai vám tetemes ré
szét. most, mint az egyetlenegy egyházi választó fejdelem, a német birodalom főkan czellárja 'sprimása volt egyszersmind.
A w ü r t e m b e r g i herczegnek raj nántúli veszteségeiért jutott: 1) az e 1 w an g e n i fejdelmi apátság; 2) nyolcz kisebb bi rodalmi apátság; 3) kilencz birodalmi város, nevezetesen: Weil, Reutlingen, Esslingen, Rothweil, Giengen, Aalen , Hall, Gmünd, Heilbronn ; 4) a választó fejdelmi méltóság.
A badeni mark gróf, parányi veszte ségeért a Rajna bal partján következő kár pótlást nyert: 1) a speyeri, baseli és strass burgi egyházi urodalmaknak a Rajna jobb partján fekvő részeit; 2) 11 birodalmi apátsá got; 3) hét birodalmi várost: Offenburg, Zell hammersbach, Gengenbach, Überlingen, Bi berach, Pfullendorf és Wimpfen (Biberach csere útján Würtemberghez, Wimpfen Has sziához jutott); 4) a constanzi egyházi uro dalom birtokait; 5) a rajnai Pfalznak Neckar melletti részét; 6) a választó fejdelmi mél tóságot.
A h ess en-cass el i tartomány gróf n a k Amőneburg, Fritzlar, Naumburg, és Neustadt, előbb Mainzhoz tartozójószágrészek, 's a választó fejdelmi méltóságok itéltettek 0da. He s s en – D a r m s t a d t nak nehány mainzi és pfalzi urodalom részeken kívül a' westpháliai herczegség, a wormsi egyházi urodalom maradványai 's Friedberg városa estek kárpótlásul.
A p o r o sz k i r á ly nak jutottak: a' hildesheimi és paderborni egyházi urodalmak, az erfurti és untergleicheni járás, Eichsfeld és Treffurtnak mainzi jaruléka, a münsteri egyházi főurodalom nagyobb része, Mühl hausen, Nordhausen és Goslar birodalmi vá rosok, 's a quedlinburgi, elteni, esseni, ver deni és kappenbergi apátságok.
Más kisebb birodalmi fejedelmek, pél dául: Ho h e n 1 o h e – B a r t e n s t e i n , L ö w e n s t e in, L e í n i n g e n , S a 1 m, Wie d r u n k e l , A r e m b e r g (a münsteri föuro dalom része által), S o 1 m s, Wittgen s te i n , I s e n burg, T h u r n és T ax is 's t. e. jószágrészek és apátságok által, rész ben nyereséggel is kártalaníttattak.
Azonegy időben, midőn a három egyházi választó fejdelemségből csak egy maradott fenn, S a 1zburg, W ü r t e m b e rg, Ba d e n és Hessen-C a ss e l' számára 4 új vá Iasztó fejdelemség rendszereztetett. A biro dalmi városokból csak a felebbnevezett hat rendbeli maradott függetlenségben. A bur gundi kerület odaveszett egészen, 's a' fel sőrajnai, alsórajnai, és westpháliai kerület
tetemes csonkulásokat szenvedtek.
Az ulmi csata után harmadfél hónappal később kötött p o z s o n y i b é k e (1805 de cember 26.) még fontosabb változásokkal járt.
Ausztria elveszté ezáltal: Tyrolist, Eichstäd tet, Passaut, Burgaut, a vorarlbergi urodal makat, Lindaut, az öt dunai várost, Breisgaut és Ortenaut. Más részről Salzburg ésBerch tesgaden Ausztriához kapcsoltatott, melly tar tományokért a salzburgi választó fejdelem nek (Ferdinand főhgnek) Würzburg jutott.
B aj o r o r s z á g nak osztalékul esett (Würzburgért) Burgau, Eichstädt, Passaunak ausztriai része, Tyrolis Brixennel és Trient tel, a vorarlbergi urodalmak, Lindau és Augs burg bir. város. A w ü r t e m b e r g i válasz tó fejdelem Breisgaunak részét (melly 1806-b.
169 170
F F
Németország,
csere útján Badenhez került) Hohenberget, Nellenburgot, 's az öt dunai várost: Ehin gen, Munderkingen, Riedlingen, Mengen és Sulgau – nyeré. Breisgaunak másik része,
valamint Ostenau és Constanz városa B a d e n n e l kapcsoltatott együvé. A bajor és w ü r t e m b e r g i választó fejdelemségek ki rályságokká alakíttattak át. B a d en megelé gedett a nagyherczegi czímmel. A bergi her czegségből, mellyet a bajor király 1806 febr.
Francziaországnak engedett át, 's Clevének maradványaiból a bergi nagyherczegséget teremté Napoleon sógora Murat herczeg' számára. Bajorországnak az a n s p a c h i fej delemség és Nürnberg városa szolgált kár pótlásul. Az általengedett Anspachért Po r o s z ország királya a hannoveri tarto mány elfoglalására hatalmaztatott fel.
25. A német birodalmi fejdelmek nagy része 1806 jul. 12. Párizsban a raj n a szö vetségre lépett, mellynek következésében aug. 1. a birodolomhozi viszonyaiból kilép tek, mi II. Ferencz, császárt arra birá (aug. 6.), hogy a német császárságról le mondana.” S ez volt vége a 963 évig (843–
1806) tartott német birodalomnak, mellynek helyébe a rajnai sz ö v e t s é g léptettetett.
Ekkor több birodalmi fejdelem medialisálta
tott, a rajnai szövetség felségjoggal bíró tagjainak alárendeltetett, nevezetesen 1) Ba jorország alá: Öttingen, Schwarzenberg,
Hohenlohe - Schillingsfűrst, Thurn és Taxis, Fugger herczegek; 2) Würt e m b e r g alá:
Löwenstein-Wertheim, Hohenlohe (3 ágban) herczegek, és számos egykori birodalmi gróf ságok, 3) B a d e n alá: Fürstenberg, Leinin gen és Schwarzenberg, Löwenstein-Werth heim (másik ág), Salm-Krautheim herczegek, 4) F ra n k fu r t alá: nehány lőwensteini birtokrész; 5) Ha s s z i a alá: Homburg, Solms, Wittgenstein, Friedberg, Erbach,'s a't., 6) N a ss a u alá: Wied, Solms; 7) B e r g alá: Limburg-Styrum, a siegeni, dillenbur gi (nassaui) ágak, Bentheim grófok 's a' t.
A b i r o d a l m i l o v ag ság azon fejdelmek”
felsősége alá került, kiknek tartományaiban feküdtek jószágaik.
A rajnai szövetségbe lépett még, a po rosz hábórú kitörése előtt a würzburgi nagyherczeg, 's lefolyása alatt (december ben) a sz á sz v al a sz t ó fejdelem 's a' szász herczegek, az a n h a 1 t i herczeg, Schwarz burg, Reuss, W a 1 d e c k, L i p p e feje delmek. A' s z á sz választó fejdelem a ki rályi czimet elvállalá. A ti 1 si ti béke után még a m e c k l e n burgi és o 1 d e n burgi herczegek járultak a rajnai szővetséghez.
26. Az E l b e bal partjain fekvő tarto mányokból, mellyeket Poroszország a til siti békekötéskor veszített, N a p o l e o n franczia császár Jero m o s testvére számá ra a w e s t p h á l i ai királyságot alakítá 1807 jul. Az ebbe keblezett tartományok vol tak e következők: 1) a h as s z i ai választó fejdelem és a b ra u n s c h w e i g i herczeg' tartományai; 2) Eichsfeld; 3) a brandenburgi A l t m a r k az Elbe' bal partján ; 4) Que d 1810-b. még a hannoveri tartomány hátra
maradott része, Lauenburg részbeni kivéte lével kapcsoltatott. Keleti Friesland és Jever Hollandhoz járultak.
A b e r g i nagyherczegséget Napoleon következő porosz tartományokkal szaporítá (1809): Münster, Mark, Lingen, Tecklen burg's Verden; midőn Murat a nápolyiki rályszékre emeltetett, Lajos hollandi király?
fiának és örökösének jutott a nagyherczegség.
27. A bécsi b é k e által (1809 oct. 14):
1) a' k ra i n i herczegség, 2) a k är n t h en i herczegség villachi része, 3) az ausztriai főherczegség Innkerülete 's a' hausrucki ke rület része; 4) Salzburg és Berchtesgaden Napoleon' birtokába jutott. A 3-dik és 4-dik sz.
alatti tartományok Bajorországgal összekap csoltatván, ez Tyrolis' déli részét Franczia országra szállítá, 's a würtembergi király nak és badeni nagyherczegnek sveviai birto kait engedé át. A würzburgi nagyherczeg nehány frankoniai kerűletet nyert ugyancsak Bajorországtól. A rajnai szövetség alakulása óta a választó főkanczellár helyébe lépte tett herczegprimás regensburgi fejdelemsé get Bajorországra szállítá. Pótlásul a hanaui és fuldai tartományok nagyobb része jutott néki, 's Frankfurt városa vidékestől, frank furti nagyherczegség czíme alatt. Hanaunak hátramaradott része a hassziai nagyherczeg séghez kapcsoltatott, 's a' fuldai maradvá nyok Würzburghoz. Napoleon azonban s a j á t birodalmát mindinkább kiterjeszté Né metországban (1810), a bergi és westpháliai tartományok egy részén kívül az oldenburgi herczegséget, 's Hamburg, Lübeck és Bre ma városokat a franczia császársághoz kap
csolván.
28. Napoleon császárságának megbuká sával, a franczia főuraság éjszaknyúgoti Németországban, 's a' rajnai szövetség is
28. Napoleon császárságának megbuká sával, a franczia főuraság éjszaknyúgoti Németországban, 's a' rajnai szövetség is