GENERAL THE

<

THE LIBRARIES

COLUMBIA UNIVERSITY

GENERAL LIBRARY

[ETIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII][E]

)

***

(#Alb">###### #9, &#~ Ae

EGYETEMI VILÁGISMERETE

v a g y

földirati, statistical és statustörténeti Encyclopaella,

minden országok földirati, statistical és történeti rajzával,

m e l l y be n

fekvésök, nagyságok, népességök, miveltségök, legnevezetesebb városaik, alkotmányaik

és nemzeti hatalmok 's a' régiebb és ujabb történetek vázlata foglaltatik.

A* kilenczedik, földirati-statisticai részében

CANNABICH J. G. F., 's a történetiben D* MEYNERT HERMANN

által megbővitett és újjá dolgozott kiadás szerint

Ma gyar or szá g h oz alkalmazva

vÁLLAs ANTAL,

Philos, dra, a nemzeti magyar tudós társaság 's a pesti természetvizsgáló társulat', nem különben az alsó-ausztriai iparegyesűlet rendes tagja által.

1P | E-S " " -- N.

Ha r t 1 e b en K o n r á d Á d o 1 r s aj á tj a.

1 8 4 4.

\ G \ d ? \t

i

i

E L Ó S Z Ó

a m a g y a r k i a d á s In o z.

Felszólítva

a'

kiadó-könyvárus által, hogy Galletti Egyetem es Világismeretének ma gyarra áttetelét, 's mennyiben közelebbről érdekeltetünk, Magyarországrai alkalmazását magamra vállal

jam; örömest engedtem e felszólításnak, mivelhogy teljesítendő valék szívemnek egyik régi óhajtását

is, mely szerint csínos abroszokat kívántam nyújtani a magyar ifjúságnak.

Galletti német munkája kilencz kiadásban is 21,000 példányban immár köz kézen forog, tizedik kiadása pedig, melly legalább is új 5000 példánynyal növelendi a német kézikönyvek halmazát, épen

készülőben van. Illy tényekkel szemközt nem lesz ember, ki Galletti munkájának félreismerhetlen el sőségeit: annak az adatok helyes kiválasztásábani ovatosságát, előadásának példás rövidségét, főkép

Pedig azon objectivitást, melly az egész munkán keresztülszövődve a' pártnézetek egyoldaluságát szor gosan kerűli, kétségbe vonná. Csak illy elsőségek mellett magyarázhatni a német eredeti példátlan sze rencséjet, mellyhez hasonlót a földirati és státisticai irodalomban nem igen ösmerünk.

De helyén lesz talán a mondott elsőségeket egy pár szóval bővebben taglalgatni. Az adatok kivá lasztása a szerint történt, hogy az olvasó minden ország legújabb hiteles képmását birja. El van ismer ve, mit tagadni senkisem fog, hogy illy munkában a legújabb adatoknak kell foglaltatniok. De midőn egy részről a régiebb adatokat, nem annyira (mint nálunk valaki mondá) a tudomány történeteibe, mint in

kább azon czikkeibe utasítjuk, mellyek a' státusnevezetességek mozgását tárgyalják, melly mozgás lé nyeges részét teszi a tudománynak, akkor más részről el nem akarjuk hallgatni abbeli meggyőződésün ket, miszerint minden bitang hír után indúlni, a' legújabb adatokat hirlapokból, röpiratokból vagy társal gás végett összeférczelt munkákból szedegetni, a legégbekiáltóbb tévedésekre adna alkalmat. Ki azt hiszi, hogy illy munka átdolgozásához nem kivántatik egyéb, mint az Allgemeine Zeitung vagy a Con

versations-Lerikon utolsó kötetei közt ülve, kiirni, mit a pártüvegen átnéző vagy rövidlátó czikkirók

külön czéljaikhoz képest csak amúgy mellesleg compiláltak; annak, ha nem is a tudományról, legalább annak forrásairól tiszta fogalma nem lehet. – Probáljon valaki péld. Magyarországot rajzolni azon

VOIl3l

sok után, mellyek csak az augsburgi Allg. Zeitung-ban letévék, 's ha nem kapja a legelferdítettebb

törzképet, melly eredetijéhez úgy hasonlít mint ököl a szemhez, akkor mi letesszük a tollat, hogy azt soha hasonló pályáni versenyzésre ne használjuk. Mi pedig Magyarországról áll, az áll a többi orszá

gokról is. Nemcsak mi, édes hazámfiai! vagyunk olly helyzetben, hogy rólunk a külföld részint rosz szándék nélkül, részint pedig szántszándékosan mystificaltatik; hanem illy helyzetben vannak a többi országok is. Nemzeti rokon- vagy ellenszenv, a czikkirók készűlt- vagy készűletlensége, azoknak

Pártszenvedélyei 's politicai eretnekségei, sőt ezeknél hatalmasb befolyások is, rakják össze azon külö nös mozaikot, melly a nemzetek képét rajzolva a közvélemény s ez által a jövendő vezérlését igényli.

A felvilágosodott és lélekismeretes író tudja, mit tartson az illy adatokról – még akkor is, midőn

azok hivatalos köntösben

megjelennek. Legyen csak egy kis surlódás Francziaország és Albion között, 's tüstént megjelennek a' hajóhad hivatalos specificatiói. Az angol párducz kezébe veszi a krétát 's fel számítja a franczia kakasnak vitorláit és pedig hivatalosan; csakhogy e hivatalos eljárásában felrója azt is, mi a gyárban csak készül vagy készülni akar, de mellynek fája még a canadai őserdőket díszesíti - a franczia kakas ellenben fölveri álmából nemzetét s lelkesedést színlelve hasonló hivatalos összeírást

mutat elő s végtére kibékül szomszédjával. – Kellenek-e az illy adatok?

E l ó s z ó.

De van még egy pont, melly a felvilágosító szót aligha nélkülözheti. Az adat néha olly természetű, hogy szenvedély azt el nem ferdítheti. Ha ezen adat azonkivűl még ollyan is, hogy mérésen vagy számo láson alapúl; akkor úgy látszik, mintha más iróktól elütő véleménynyel lenni, vagy épen több vélemé nyeket előhozni 's összeállítani felesleges munka lenne. Sokaknak dobhártyáján rezeg Mephistónak ama jóakaró tanácsa:

Am besten ist's auch hier, wenn ihr nur Einen hört, Und auf des Meisters Worte schwört.

Im Ganzen – haltet euch an Worte!

Dann geht ihr durch die sich're Pforte Zum Tempel der Gewissheit ein.

Francziaország kiterjedésének ismerete – ez kétséget sem szenved – fölméréseken és pedig a lehető legpontosabb fölméréseken alapúl. Ha mármost valaki a 92 hasábot olvasva azt kérdi tölünk: miért állítot tunk össze több adatokat 's mellyik ezek közül a legjobb? annak mi a következő kérdésekkel felelünk:

Hiszi-e, hogy minden fölmérés csak megközelítése a valónak, 's hogy lehetnek esetek, midőn még az acták hosszas vizsgáltatása után is kétséges az eredmény? – Ezen valaki jobban cselekednék, ha ha sonló esetben így okoskodnék: A több adat nyilván mutatja, hogy többfelé ágaznak a mérések és szá molások, mellynek látásából azt vonhatni le tanúlságúl, hogy ezen mérések és számolások nem absolut, hanem hibákkal járó munkálatok, hogy itt a helyett, hogy legjobbat keressen az ember, legtanácsosabb középértéket venni fel 's a' t., 's a' t. – A középérték kikeresését pedig az olvasóra bizni, annyit tesz, mint belátásához illő figyelemmel viseltetni. – Oh! legyünk méltányosak, barátaim! Sohase keressük a hibát elegendő studium és gyakorlás által élesített itélőtehetség nélkül az iróban, hanem inkább drága én-ünkben. Legyünk méltányosak még akkor is, midőn tagadhatlan incohaerentiákra akadunk; mert nincs ember, ki az adatoknak végetlen halmazából mindég a legjobbat kikeresse's azt mindég oda állítsa,

hol annak állnia kell!

'S most még csak egy pár szót. Az abroszokon Párizs délvonalát vettük elsőnek; a szövegben ellenben Ferro délvonalát meghagytuk régi bitorlott jogában. A reductió azonban olly könnyű, minthogy Párizs épen 20"-kal keletiebb fekvesű, hogy mindenki egy kis gondolkozás után maga találandja el a szükséges számmíveleteket. Majd tudniillik 20"-at a párizsi hosszaságokhoz hozzá kell adni, majd ugyan annyit belőlök kivonni, hogy keletkezzenek a ferrói hosszuságok. Ellenkező mívelet reducálja a ferrói hosszakat párizsiakra. – A kiadó–könyvárus végtére mindenkép azon volt, hogy e magyar munka

külső csinra a német eredetit ne csak

elérje, hanem azt sokakban fölül is múlja. Legjobban 's legszem betűnőbben sikerűlt ez neki az abroszok kiállításában. Az érdemnek nagy része őt illeti – őt, ki annyi magyar vállalatai által a magyar irodalom körül felejthetlen nevet vívott ki magának. Ha van e munká ban valami, mi az értelmiség terjesztésére nem egészen befolyástalan –'s bár többet adhattunk volna!

– akkor az öntudat egy része tisztelt báratunkat, Hartlebent illeti. Költ Pesten, majus 1, 1844.

•* *

ID* Vá11 as Antal

_--|-

/ra/./v//

Zárszcz

– Mirriria/oi , -

""></#./

ulitclma N

Tolumbiai felföld

rikai közpon

{#felfûlul

„ſner，fòſyawaewae.|-！№.№ſº

！ “ ， ， ， ， % ， ， ， ，

ſüneſiaeiſſhe§y ?*^^*^，

Odera /o/y.

Indu*„foly.

k º l º ' ' * * ，

5，ºſi„-ººt，s.

~~~~ſººsſaeſi，

*...Iſºrºžiºjº（*）,ºff'o'c||k||Ax.

Jan/-re*****

*:：-，，º，5，

anaseris

* Sursura

~ V

M.Cervin

Teneriffai

csúcs

felföld

| Nyugat-ázsiai

（~~~~，，，，，，

A' F Ö L D.

A. Mint földtest tekintve.

1. Földünk a

kegkülönnemüebb ásványokból alakúlt, víz, tűz, gőzök és légszeszfajok által a legkülönfélébb irányok ban áthatott, mindenütt atmosphaerai léggél körülvett, önnön vonzó erejénél fogva összetartott test, melly felszinén sokféle növény- és állatnemekkel, mint legsajátabb termékeivel van ellátva, és nagy, két ellentétes ponton (a két sarkon, po 1 us on) kevessé laposra nyomott tekét (sp h aero id est, ellipsis t) képez. Kerülete 5400 geographiai mérföld, felszi ne, tekintettel a két sarkoni lapúltságra, 's a' földtengelyek viszonyának különféleségére, 9,282,000 geographiai négy szögmérföld. Testfoglalata 2,659,000 köbmérföldre számítatik.

2. Földünk, mint földtest tekintve, napunknak rendsze réhez tartozik, mellytől világot és meleget nyer, 's melly kö rül koronként 20,000,000 és 20,600,000 geographiai mérföld között különböző, és 20,300,000 geogr. mérföldnyi közép tá volságban, 129 millió geogr. mérföldnél hosszabb planetapá lyáját megfutja. A földnek ezen mozgalma a nap körül, melly hasonlíthatlan sebességgel mindég 365 nap, 5 óra, 48 percz, 47 másodpercz alatt történik, meghatározza egyszersmind idő számolásunk szokott egységét, a nap é v e t.

3. Földünk, ezen a nap körüli mozgalmán kivül, hason latlanúl rövidebb idő alatt még más mozgalmat is tészen, két sarka mint valamelly tengely körül mindég azonegy sebességgel forogván. Ezen mozgalom által, melly mindenkor 24 órára osztott időszak közben történik, a nap és éj közötti különb ség eszközöltetik.

4. Földünknek állása a naphoz, és tengelye körűli na ponkinti mozgalma határozzák meg a négy égtájat. A dél azon táj, honnan a napsugarak jőnek nálunk, 's az ennek egyenes vonalban ellentétetett, az éjszak. Más, ezen vonalt egyenes szegletben átvágó vonalok jelelik meg a kel e t e t és nyu go to t; még pedig keletnek neveztetik azon táj, melly ben a földnek tengelye körűli naponkinti mozgalmánál nekünk a nap felkel, nyugotnak pedig az, mellyben leszáll. – A föld nek tengelye körűli forgása történik nyugotról keletre. Azon körvonal, mellyet a föld ezen mozgalomnál, valamelly mind a két sarktól egyiránt távol (90°) pontjával megfut, a equa tornak vagy egyenlítőnek (a hajósnyelvben vo na 1, li ne a) neveztetik. Ez két féltekére osztja a földet, a délire, 's az éjszakira. A földnek a nap körül haladó mozgalma nyu gotról kelet felé történik, és kördcd vonalként a föld körűl húzva, föld p á ly á nak, eclipticának mondatik.

5. A földpályának iránya azonban nem felel meg egé szen a forgó földmozgalomnak, hanem ezt mintegy 23/, foknyi szegletben általmetszi. Miből következik, hogy az évnek kü lönböző szakaiban a napsugaraknak a földfelszin egyes ré szeire különböző irányok van, 's azokat ennélfogva különbö zőkép világosítják és melegítik. Ezáltal okoztatnak, a válto zások a nap h o s z s z á ban, 's a rendes melegben, vagy

az évszakokban, földünkön. Ha az egyenlítő térében áll a nap, akkor nap és éj egyiránt hoszszak az egész földfel színen. Ha távozik e tértől, akkor a föld egyik féltekéjében nőnek a napok, a másikban fogynak; 's ha legnagyobb távol ságára jutott, a földtekének egyik oldalán kezdődik a tél, másikán a nyár. Az egyenlitő alatt nap és éj mindég egyen lők; de a polusok közelségében nap és éj szakadatlanúl fél évig tartanak. 'S e szerint az egyenlítőtől a sarkokig számos különbözőség van a leghosszabb nap meddigtartását illetőleg.

Már 16° 44' szélesség alatt is egy egész órával tart tovább a leghosszabb nap, tehát 13 óráig.

30° 48' alatt tart 14 óráig.

41° 24' » » 15 »

49" 2 » » 16 »

54” 31 » » 17 »

58" 27" » » 18 »

61° 19' » » 19 »

63' 23 » » 20 »

64" 50 » » 21 »

65” 48 » » 22 »

66° 21' » » 23 »

66° 32' » » 24 »

66° 32'-n túl nem órákig, hanem hónapokig tart a leg hoszszabb nap, és pedig

67" 18 alatt tart 1 hónapig.

69° 44' » » 2 >>

73° 22' » » 3 >>

78° 11 » » 4 >>

83°

90°

6. A napnak az égegyenlítőtőli (melly a földegyenlítőveli hasonló térben az egen vonatva 's ennek tekéjét két egyenlő részre osztva képzeltetik) legnagyobb távolsagának pontja nap álláspontnak neveztetik (solstitium). Az égegyenlító mindenik részén van egy illyes pont. 23/" távolságra van

mindég az egyenlítőtől. Ha ezen által, a földtestre átvíve,

egy a földegyenlítővel az egész földtest körül párhuzamosan futó körvonal húzatik, ez a nap té rí t ő; 's egy éjszaki és egy déli naptérítő van ennélfogva. Más, a naptérítőtől 43" és a sarktól 23/" távolságra vonatott kör sarkkörnek nevez tetik, még pedig az éjszaki féltekében vonatott, éjszaki, a déliben vonatott, déli sark k ö r n ek.

7. A föld felszinén minden ponton, 's ennélfogva minden helyen által is vonhatni olly kört, melly párhuzamos legyen az egyenlítővel. Ezen kör párhuzamos vagy széles s ég körnek neveztetik, mert a helynek távolságát az egyen lítőtől, mi geographiai szélességnek mondatik, meg határozza. Miután a szélesség szintúgy az éjszaki mint a' déli sark felé számítathatik az egyenlítőtől, az éjszaki félte

kében éjszakinak 's a déliben délinek mondatik a széles

50' >> >> 5 >>

vagy a földsarkok alatt 6 hónapig.

1

3 AA? f ö 1 dl. 4

ség. Ezen geographiai szélesség rendesen fokok szerint mé retik, 's az egyenlítőnek a sarktóli távolságában, melly 90°

foglal magában, 90 párhuzamos vagy szélességkört is képze lünk magunknak, és igy a helynek ezek valamellyikéhezi fek véséhez képest szélessége meghatároztatik.

8. A két sarkon által az egész föld körül húzott körvo nal m e ridi an nak, vagy dél vo na l nak mondatik, mert mi dőn a nap ennek térébe lép, mind azon helyekben, miken e' körvonal átjár, a földnek a nap felé fordított oldalán, épen dél van. A geographusok nagyobb száma, nevezetesen a' francziák és németek a párizsi csillagásztoronytól, vagy az ettől 20° nyugatra fekvő Ferro canáriai szigettől vonják az első meridián t csak az angolok számlálnak jobbárá a' greenwich i délvonaltól, hol legjelesebb observatoriumok van. (Greenwich 17° 41' fekszik Ferrotól keletre, 's így 2° 19' Parizstól nyugotra, miből ama számolási nemek különbsége könnyen meghatároztathatik.) Egyébiránt a földfelszín min denik pontján, 's így minden helyen keresztül is külön dél vonalt húzhatni. Valamelly hely délvonalának távolsága az első délvonaltól g e og rap h i ai h osszának mondatik. Ezen geographiai hossznak meghatározására gondoljunk magunk nak az egész földfelszínre annyi délkört vonva, mennyi foka van az egyenlítőnek, tudnillik 360, 's ezen hossznak fokait számláljuk aztán vagy mindég kelet felé az első délvonaltól kezdve, köröskörül az egész földtekén, mi történik midőn ál taljában csak hosszról, minden melléktétel nélkül van szó, vagy pedig különböztetőleg (közönségesen) keleti vagy nyú go ti melléktétellel jeleljük meg a hosszat, a mint kelet vagy nyúgot felé számlálunk az első délvonaltól. Amaz első esetben 360°ig nőhet valamelly helynek hossza, az utóbbiban pedig legfelebb 180"ig.

9. Valamelly hely geographiai szélességének és hosszá nak kijelelése arra való, hogy földszíni fekvése meghatáro szassék, minthogy az éjszaki vagy déli szélesség fokai a' hely éjszaki vagy déli távolságát az egyenlítötöl; a hossz' fokai általjában, 's a keletti hosszéi különösen annak keleti, 's a nyúgoti hossz fokai nyúgoti távolságát az első délvonal tól adják. Hogy egyébiránt valamelly szélesség vagy hossz fok nagysága geographiai mérföldekben kivetessék, követke ző számolásból kell kiindúlni. A szélesség fokai valamelly délvonal' éjszaki vagy déli negyedének 90 egyenlő részei, a' hossz fokai pedig az egyenlítőnek 360 foka szerint húzott egyes délvonaloknak távolságai egymástól. Minthogy pedig valamelly délvonal mindenik negyede, mint negyed része a' földkerületnek, 1350 geographiai mérföldeket foglal magában, ennélfogva egy szélességfok, mint illyes körnegyed 90 része, 15 geographiai mérföldből áll. A hoszfokok azonban épen nem állandó nagyságúak, 's miután a föld körül huzott 360 délvo nalok, minél közelebb esnek a két sarkhoz, szükebbekké is

válnak, nagyságok az egyenlítőtől a sarkok felé számítva mind

inkább fogy. Épen az egyenlítőben a hosszfok is szintúgy 15 geogr. mérföldből áll. De

2" szélességnél a hosszfok már csak 14," g. m. foglal magáb.

10° > > > » > 14,77* >> >> > >

20" > » >> » » 14," » » » >>

30° > > > > >> 12,5" > >> > >>

40” > » > % > 11,* > >> > >

50" > > 29 >> > 9,%* >> >> >> >

60° > > > > X2 7,5** >> >> > >>

70° » » » > >> 5,

*

>> >> > >

80" 9 > » > >> 2,"" >> >> > X)

90" szélességnél pedig a hosszfok egészen eltűnik.

E szerint a geographiai szélesség és hossz adatait arra is használhatni, hogy valamelly országnak terjedelme legna gyobb hosszában és szélességében meghatároztassék, előad

ván a szélességnek és hosznak azon fokait, mik között az fekszik, 's a' közbenfekvő szélesség és hosszfokokat illető nagyságok által sokszorozván.

10. A földteke látszó felszine két, szemre nézve anyag' és terjedelem tekintetében egészen különböző részből áll, t. i.

% vízből és / földből. A földtekének bele azonban csak föld,

's ennélfogva való felszine is csak a szárazföld; de egyenet len magosságánál és mélységénél fogva, mélyebb, üstekhez hasonló helyein vizet foglal magában, mi tengernek nevez tetik, 's mi által elborítva, a szemnek láthatlan leszen a föld, 's csak magosabb pontjai nyúlnak ki belöle, mik száraz föl d'

képében tünnek fel.

11, Azon különböző terjedettség, melly a szárazföld da rabjainak sajáta, két különböző nevezet által jeleltetik meg:

nagy terjedelmü szárazföld neveztetik continensnek, kisebb terjedelmü pedig sziget nek.

12. Continens három van, 's ha a földtekét a ferroi dél vonal szerint, keleti 's nyúgoti féltekére osztjuk, ketteje a' keleti, 's a harmadik – a nyúgoti féltekén terjed ki. A ke leti féltekén találtató continensek közűl a nagyobbik, – a' már a tizenötödik század vége elött a mívelt nemzetektől is mert ó világ – geographiailag három részre (földrészek, söt világrészek név alatt is) osztatik; neveik: 1. E u r o p a.

2. Ázsia (keleti részével még a nyúgoti féltekébe benyúló), és 3. A fri ka; a keleti félteke kisebb continense, mellynek ismeretéhez legkésöbben, csak a tizenhetedik század kez detével jutottunk, számos, az ó világtól keletre és Ameriká tól nyugotra fekvő szigetekkel együtt, a legújabb világrészt

képzi, mellynek neve Ausztralia, 's melly a szoros érte

lemben vett szárazföldre: Új h o l l and ra vagy A u s z t r al földre, és a szigetekre (Polynesia, szigetvilág) osz tatik. A nyúgoti féltekének continensét, melly az óvilágnál késöbben és csak 1492 óta folytatólag felfedeztetett 's ezért új világnak neveztetik. – A merik a név alatt mint ötödik földvagy világrészt ismeri a geographia. Az ehhez, úgy az óvilág többi földrészeikhez közelebb fekvö szigetek illető

földrészeikhez számitatnak.

13. Ezen földrészek, a hossz- és szélességfokok sze rint, következő fekvéssel és terjedelemmel bírnak. Az úgy

nevezett

ó v i 1 á g *

Europa fekszik 8–83" H. és 36" É. – 71° 11' É. Sz. alatt

(a szigetek nélkül).

Ázsia fekszik 44–208" H. és 9" D. (a szigetekkel együtt, ezek nélkül pedig 1" 15 É. sz.) – 78" alatt. F

Afrika fekszik 1–69" H. és 34" D. – 37" 30 E. Sz. alatt.

w i v i 1 á g :

Amerika a földsarki részekkel együtt fekszik 210–360"

H. és 8" É. – 56" D. Sz. alatt.

L e g új a b b v i l á g :

Ausztralia, fekszik 130–270" (a husvétszigettel) H. és

54" D.– 23" E. Sz. alatt.

Ezen földrészek kerék számmal következő területtel bírnak:

Europa ... 155,000 geogr. négyszögmérföld.

Azsia . . . . 816,000 » >>

Afrika . . . . 530,000 » >>

Amerika . . .. . .. 710,000 » >>

Ausztralia . . . . . 160,000 » X9

14. Az ezen földrészeket körülfogó víz, mint már mon datott, a tenger, 's mint összefüggő tömeg – mellynek minden külön is tengereknek nevezett vizek részei – vi l á g tengernek mondatik. Ezen világtenger részeit, vagy közelebbi határkijelelés nélkül csak a világtájak szerint kü

5 AA? f ö l dl. 6

lönböztetjük meg, a mik felé tudniillik a continenstől és ne vezetesen az óvilágtól indúlva kiterjed, vagy pedig azon or szág szerint, mellybe, nagyobb vagy kisebb tenger öbö l' képében benyúl. Amaz értelemben mindenik földsarknál talál tatik egy föld s a r ki vagy jég t e n g e r, az éjszaki földsark körűl tudniillik, az arc ti cu s föld sarki tenger, vagy is az éjsz a k i j é g tenger, és a déli földsark körűl az a n t arctic us föld s a r k i t e n g e r vagy is a déli jég tenger; az óvilág keleti részében kiterjeszkedik a nagy ocz e á n vagy a csend es tenger, mellyben Ausztraliának szigetvilága találtatik, 's mellynek déli része a déli naptéri tőtől a déli jégtengerig d é l i t e n g e r n e k neveztetik;

ugyanannak nyúgoti részében az a t l a n t i cai tenger, melly az óvilágot elválasztja Amerikától, és legéjszakiabb ré szében éj sza ki t e n g e r n e k neveztetik; dél felé van az indiai tenger. A második értelemben, mint külön tengerek for dúlnak elő, az a sowi, a fekete, a m arm or a i t e n g e r, a görög tenger, vagy arc hip el a gus, a jó n i ai ten ger, a föld közi, az á d ri ai a b i s c ay ai tenger, a német vagy az éjszaki, a balt vagy a keleti ten

| ge r, a guineai tenger öböl, az arab tenger öböl vagy a v e r es t e n g e r, a perzs a tenger öböl, az arab tenger, a bengáli tengeröböl, a ch ínai, a' j a p á n i tenger 's a' t. Az e nembeli tengerek gyakran t e n gerszoros ok által választatnak külön az oczeán nagy tö megétől, vagy ennek valamelly nagyobb szakaszától. Találjuk ezt az asowi, fekete, marmorai, görög, földközi, német, balt, veres, perzsa, japani tengereknél, hol is a fe o do zi ai út, a konstantinápolyi csatorna a h e l l e s po n t u s vagy a dar dan ellák útja, a gibralt a ri út, a c al aisi csatorna és tengerszoros, a Sund, a' kis és nagy Belt, a bab-el-m a n d e b i út, az ormu zi sz oros, a koreai ú t fordúlnak elő mint tengerszoro sok. Az újvilági continensnél illyes tengerosztályok jobbára csak tengeröböl név alatt fordulnak elő. Igy a h u d s o n bai, vagy öböl (helyesebben h u d son tenger), a sz. lő rinczi tenger öböl, a mexicói öböl, a californiai öböl a hudson úti, bel le- i s le – úti, bah am a – csa tornai tengerszorosokkal.

A szárazföld vagy egyes szigetek felszinén is találtat nak még némi nagyobb terjedelmü állóvizek, mellyeknek sem

mi látszó összefüggesök nincs a tengerrel, s tavaknak nevez

tetnek. A legnagyobb tó a kas p i tó Ázsiában, melly kaspi tengernek is mondatik, 140 mérföldnyi hosszú, 's 30 – 64 mérföldnyi széles, és 6000 vagy 6860 négyszögmérföldnyi víztükörrel. Vannak folyamoktól átszelt tavak is. Igy a Raj

na átfoly a bodentavon, a Rhone a genfi tavon,

a Lőrincz

folyam Éjszakamerikában az Ontario-, Erie-, Huron- és Mi chigantavakon.

15. A tengernek víztömege ritkán egészen nyugott, ha

nem többször szelek által különbféle irányú mozgalomba ho

zatik. Néhány világtájakban mindég azonegy irányú a moz galom, 's ö m l é s n e k neveztetik, melly nem csak a szelek, hanem a földnek tengelye körőli forgása és egyéb okok ál tal is származik. A tengernek ezen ömlései vagy általánosok vagy különösek. Amazokhoz tartozik kivált az éj nap egyen lőségi ö m 1 és, melly a nyílt tengeren a naptérítők között K-től N. felé szünet nélkül tart, 's legvilágosabban és leg szabályosabban az atlanti és a nagy oczeánban mutatkozik.

Innen ered a híres ö b ö l fo lya m , melly a mexicoi tengere bölből D. N-tól É. K. felé megyen, s végre délfeléi irányt vesz ismét. – A különös ömlések szerfelett számosak, 's a' tengerfenék és partok alkata és mivolta nagy befolyással van nak származásokra. Más szabályos mozgalma a tengernek mutatkozik az árban és a pá lyban, melly naponkint kétszer ismételt, mintegy 6 óráig tartó apadása, és szintannyi ideig

tartó áradása a tenger víztömegének, a holdnak 's részint a' napnak behatása által is okoztatva, 's így ezeknek a földhezi állásátál feltételezve. Ezen tünemény a nyílt tengeren nem annyira észrevehető, mint a partokon, de itt is különböző (Afrika déli csúcsán alig 3 láb, Francziaország nyúgoti partján néha 40 – 50 láb között), bezárt tengerekben (p. o.

a földközi tengerben) kevéssé vagy (p. o. a keleti tengerben) épen észresemvehető. Ha az árnak szigetek és csatornák kö zé szorított vizei a tenger felszíne alatt levő sziklákba vagy igen szoros nyilásokba akadnak, sodró folyamárok származ nak, mellyek t e n g e r ö rv é ny név alatt ismeretesek. Örvé nyekben igen gazdag Norvegiának összeszaggatott Fiorden – vagy szigetpartja, 's köztök legismeretesebb és legjelesebb a Mal – vagy Mosko e-folyam, hol a víz szoros csa

tornán keresztül két sziget között átnyomúl, 's eléggé sebe

sen által nem haladhatván zuhatagot képez, melly D. és É.

felé zúg felváltva, és esésközben a tovább folyó ár és apály által örvénybe forgattatik. – A tengernek ezen mozgalmai hoz tartozik még a hullám csapás, melly a szelek által származik, de ezen hullámmozgás legfelebb is 72 lábnyi mély ségig hat; 90 lábnyi mélységben tökéletes csend mutatkozik.

16.!A tenger mélységéről általjában kevés meghatározot tat tudunk. Csak egyes részek és helyek ismeretesek e tekin tetben. Általjában tudva van jelenleg, hogy a beltengerek ren desen kevésbbé mélyek a nyilt óczéannál. A legnagyobb mély ség, mennyire eddigelé lebocsáttatott a mérón, 7600 láb.

Nevezetes még az atlanti óczeánban a nagy tengeri zöld tér a 20 – 45° párhuzamok között, melly főleg az Azoroktól a Bermudákig és Bahamákig terjed, és a tengerjárók által ma r d e S a r go s s ó nak neveztetik. Ezen tér, melly gyakran, de nem ugyan azonegy időben tengeri zölddel van megtöltve, mintegy 65,000 L mérföldre terjed. Figyelemre méltó szintúgy a tengeri víznek átlátszósága, kivált hideg égálban, de ne hány déli rész is, névszerint a karaibi tenger kitünik tiszta sága által. – A tenger legjelesebb és legszebb tüneményei nek egyike a tenger ragyogása, 's ez legszebb és leggya koriabb a naptérítők közötti tengervidékeken. Mutatkozik a' legkülönfélébb alakokban, 's kivált csendes, meleg éjszaka egész dicsőségökben lépnek fel e tünemények. – A tenger nek héfoka (temperaturája) épen olly különböző, mint a szá razföldé 's az atmosphaeráé. Először is különbség van a hideg, mérsékelt és hév zonák tengerei között, aztán a felszín 's a' mélység', valamint a szárazföld közelében levő 's a nyílt tenger vizei között. Számos tapasztalatokból kiviláglik, hogy a tengerfelszín hévmérséke mindég valamenynyivel csekélyebb a légénél, 's hogy a tengernek melege fogy a mélység felé.

A tengervíz be is fagyhat, mi kivált a hideg zonákban meg történik, hol bámulatos nagyságú örök jégtömegekre akadhatni.

A földsarki tenger jege vagy nagy tömegekben (jégmezök) vagy kis darabokban mutatkozik. Ha ezen jégdarabok olly tá vol esnek egymástól, hogy köztök átvonulhat a hajó nyílt jégnek hivatnak, 's rendesen, meghatározott mozgalommal bírván, jég árnak is. Az egyes jégtömegek között több rend kivüli, 1500–1800 l. magosságúak is találtatnak, miket jég

hegyek nek nevezünk.

17. A tengerrel összefüggésben állanak a folyóvízek, mik némilig a felszin erei gyanánt tekintethetnek, 's p a ta kokra, fo ly ó k ra és fo lya m o k ra osztatnak. (Folyamnak mondatik több egyesülő folyók közűl az, melly nevét erede tétől a tengerbe szakadásaig megtartja. A folyókat fő és

m elék fo ly ó k ra osztjuk. Amazok több folyókat vesznek ma

gokba; emezek a főfolyamakba ömlők. Part folyók alatt ért jük azokat, mik a tenger közelében erednek, és rövid menet után a tengerbe szakadnak. Minden folyók forrásokból erednek, mellyek jobbára a hegyek lejtőjén, vagy alján találtatnak, mint hogy ezek a gőz képében az atmosphaerába felszállott víznek

1*

7 AA? _{f ö l dl.} 8 fő letéritői. Ezen folyó vízek menete a föld lejtőségétől ve

szi irányát. E' menetnek hossza némelly folyamoknál igen tetemes (400 mérföld 's több is), némellyeknél (a partfolyók nál) igen rövid. A folyamok nagyobb része tengerbe szakad, néhány síksági folyó a homokba vész, mint p. o. a Sahará ban, vagy a Mészhegylánczban (Kalkgebirg), 's különösen IIlyriában és a Horvátországi végekben. A folyam 's ennek mellékfolyói által befutott föld fo lya m környéknek nevezte tik, 's ez folyó környékekre osztatik fel ismét. Valamelly folyamnak vagy folyónak folyam és folyókörnyéke más illyne müektől m a g o s s á g h u z o m által választatik külön, mik en nél fogva víz v á lasz t ó k nak neveztetnek; ezek azonban nem állanak mindég hegyekből, hanem gyakran csak puszta föld hátakból, mik néha olly lassud emelkedésüek, hogy a körül fekvő föld térsége feletti magoslásokat észre sem veszi a szem, 's az csak közvetve p. o. a folyó vizek menetéből vi láglik ki. Igy p. o. a fő vízválasztó keleti Europában, melly a jeges tengerbe szakadó folyamokat, a keleti, fekete és caspi tengerekbe szakadóktól különválasztja, 's hol a Volga, a Dniepr, a Niemen, a Düna 's a' Dwina származnak, nem hegyláncz, hanem csak emelkedettebb földhát, melly hibásan Val dai h egy l á n c z nak neveztetik.

18. A föld felszine különféle, hol kisebb hol nagyobb el téréseket mutat a lapos alaktól, azaz: nagyobb vagy cseké lyebb emelkedettségeket az általánosan legalacsonabb tér, tudniillik a tenger színe felett. Ollyas térségek, mik csak cse kély magosságnyira emelkednek a tengerszin felébe, m é ly térségeknek, 's ha 500 lábnál magosabban, pl a te au k nak, magos térségeknek mondatnak. Ha pedig tetemes hosszaságú és szélességü illyes magostérségen hegylánczok emelkednek, ollykép hogy nagyobb és kisebb terjedelmü tér ségeket foglalnak magokban fe l fö l d e k nek hívatnak. Ter jedelmes magostérségek ellenben, mik a hullámféle síkság' jellemével bírnak, t á b l a fö l d e k nek mondatnak. Ha vala melly mélytérség tetemes terjedelemmel bír, mély- vagy al földnek neveztetik. A felföld és mély- vagy alföld közötti átmenet , k ö z é p föld nek , fo k föl d n e k , t e r r as s e nak mondatik. A legtetemesebb emelkedettségek a hegyek. Több, különféle irányban összekapcsolt, 's mindég magosbúló hegy sor, h egy l á n cz nak, h egy ség nek neveztetik. Ezek ma gosságokra nézve kisebb h egy s ég re, kö z é p h egységre és m a g o s h egy ség re osztatnak, 's az elsőkhez az 1000 – 3000 lábnyira – a második rendbeliekhez a 3000–6000 láb nyira emelkedök, az utolsókhoz a 6000 lábnál magosabbak számítatnak. A legmagosabb megmért hegy a d h aw a lagiri vagy d hol a gir (fejér hegy) a himalayai lánczból, Kelet indiának éjszaki szélén, mellynek magossága 26,000 lábnál több (26,340 l.). Ezenkivül a legtetemesebb ismeretes hegy magosságok a 23,600 láb magosságu S o rata, a 22,900 I. m.

I l l i m a n i és a 20,100 I. m. C h i m b o r az o az Andeshegy lánczból Délamerikában; az Elbrus a kaukasusi hegyláncz ból Ázsiában (16,800 párisi 1. m.); a M o n t – b 1 a n c, a' M o n t e R o s a, az O r t l es – csúcs, mind hárma az euro pai alpeshegylánczból, 's két elseje 14,000 lábnál magosabb, az utolsó pedig 12,060 láb magosságú; a p i c d e Te y d e Teneriffában (afrikai sziget), magossága 11,500 1., az At 1 a s legmagosabb csúcsai Éjszakafrikában (13,000 – 14,000 1.); és a M o un a Ro a a Sandwich szigeteken Ausztraliában (csaknem 15,000 párizsi I. m.). A hegységek egyébiránt mint egy vázát teszik a földfelszínnek. Alkotó részeiknél fogva:

a) ő s h egy s é g e k , n e p t u ni (vizi) és pl u t ó i (tűzi) ős hegységek, s alkrészeik gránit, zagyla (Gneiss), csillámpa Ia, agyagpala, varagszirt (Quarzfels) ősmészkő, syenít, por phyr, serpentinszikla 's a' t. s. a. t.; b) á t m e n e ti h egy e k, szintúgy neptuniak és plutóiak, alkotó részeik: szüreg (Grau wacke) átmenitiagyagpala (Übergangsthonschiefer ) zagyla,

átmenetimészkő 's a' t., az érczek fő fekhelyei, 's ennél fogva az erektől, mikben az ércz töretik, é r h egységek nek neveztettek; t e l e p vagy m á s o d s z á rm az a t u hegy ségek, különféle alkatúak, fövenykő, kőszén, palaagyag, márga, bűzkő (Stinkstein) 's a rétegekből nem azonegy időben alakúltak, a réz-, timsó-, gáliczpalák', a galmei', hegyo laj, kősó, a sóforrások és ásványvizek, valamint a kövülé sek', conchyliák és növénylenyomások fekhelyei ; h arm a d s z á r m az a t u h egy s é gek, állat- és növényországi kövü lések által jelesek, és szintúgy plutói képletekre (Trachit, Phonolith vagy hangkő, Perlit csoportúlatokkal) 's neptuni képletekre (barnaszén, korongagyag, mész, gypsz fövenykő molasse 's a' t. részekkel) oszlók; v í z ra ko t t h egysé g e k (Alluvialgebirge) miknél két képletet, a régiebb és újabb vízrakott képletet kell megkülönböztetni, 's mik a földkéreg nek legnagyobb 's legporhanyóbb és valóban termékeny részét teszik, hol homok, agyag, agyagmárga, mészpor, tőzeg és növényföld találtatik; és végre vulká n o k , k ö z pon ti vagy s o rv u l k á n o k (nagyobb részint már kiégve, de sok, Leon hard' felvetése szerint 187, még munkás, égő anyagot vagy lávát, néhány vizet és sarat is kihányó). – A hegycknek természetes kísérői a völgyek, vagy azon földvonalok, mik a hegyeket elválasztják egymástól. Közönségesen azon pont

felé emelkednek és szükülnek hol az általok különválasztott

hegyágak törzshegységökből kinyúlnak, és fő vagy mellék völgyek re, hossz- vagy h ar á n t v ö lgy e k r e osztatnak.

19. A termő föld igen különféle. Alaptartalma, az egy szerü földnemeken túl, a vele határos hegység által módo sítatik, honnan a légnek kitett és lassankint elmállott szikla darabok önnön nyomatékok, úgy szél és esők által a sík vi dékekre kerülnek. A földnek termékenysége pedig főleg az abban találtató fölelemzett növényi és állati anyag (humus) kisebb vagy nagyobb mennyiségétől függ.

Mennyiben a föld alkotó részei a szem által megismer hetők, következő főnemeket találunk: a) fekete, feketebarna, porhanyó és puha tapintatu földet, melly legtöbb humust fog lal magában, 's ennélfogva legtermékenyebb; b) fejéres föl det, melly közönségesen sok meszet és kövecset (homokot) foglal magában, könnyen beszívja a nedvességet, de attól szint olly könnyen elválik, 's ennélfogva száraz, meleg föld nek neveztetik; c) sárgás szinü földnem , melly sok agyagra mutat, 's mívelésközben nehéz és nyulós; végre d) barna, kék és veres rétegü föld, melly sok vasas agyagot foglal ma gában, minél fogva nehéz, tapadó és javitásokra kevéssé al

kalmas.

20. A földhez tartozik még az ezt mintegy 8 geogr. mér föld magasságáig mindenünnen körülfogó l é g vagy gőz kör (atmosphaera). Ez határozza meg állandó tulajdonainál, 's a' benne megtörténő változásainál fogva azt, mit c l i m á nak, ég a l nak nevezünk. Mennyiben az atmosphaera tulajdonsá gai, 's különösen illető héfoka, 's az évszakoknak innen szár mazó változása és tartása némi vidékre nézve, ennek cosmi cai fekvése, és nevezetesen az egyenlítőtőli távolsága 's geo graphiai szélessége által meghatároztatnak, m a th e m a tic ai nak mondatik az égal. Ezen tekintetben az egész földfelszín, egy sarktól a másikig öt fö ld ö v re (földvonalra, zona) osz tatik: a) az egyenlítő mind két oldaláról (%, az egész föld felszínnek) a hév; b) a naptérítők és a sarkkörök között, dél 's éjszak felől (a földfelszín */,nél több) a két mér s é k el t, és c) a sarkkörök 's a sarkok, ezeknek mind két

oldalán (nem egészen /, a földfelszínnek) a hideg föl

dö v. A hév, forró földövben, mellyre függőlegesen esnek a' napsugarak, csak két évszak van, a száraz és a nedves.

A hideg földöv is csak két evszakkal bír, h ossz ú t é l l el és rövid ny á r r a l, melly utóbbi a hosszú napoknál fogva viszonylag ugyan igen meleg, de még is rövidebb, mint a'

9 A \? f ö 1 dl. 10

*

# r

növenyek kifejlődésére nézve szükséges volna. Belafrikában legmagosabb fokára ér a hévség, néha 40°-ig. A legerő sebb hideg Jeniseiskben Sziberiában (110" H. és 58" É. sz.) mé retett meg, hol 1733 januáriusban 126°n állott nulla alatt a'

fahrenheiti hévmérő.

Mennyiben valamelly vidéknek égalja, és különösen illető hémértéke a cosmicai fekvésen kívül még a felszínnek bizo nyos tulajdonságai által, minők: a földnek mivelése, a ten gerszín felébei emelkedettsége, közelebb vagy távolabb fek vése a tengerhez, – okoztatik, physicai vagy physica 1 is égalnak neveztetik.

A mathematicai égal gyakran tetemesen módosítatik a' physicalis által, 's azon egy szélességfok alatt ugyanazonegy időben érezhetőleg különböző a hémérték. A vizes és egyéb a légkörben tartózkodó gőzök váltózásai: a szálladékok (köd, harmat, eső, jég, dér, hó), a zivatarok, és szelek, mik az időjárás névben foglaltatnak mindnyájan, a physicalis égal

hoz számítatnak.

21) Az egész föld hémérsékviszonyainak könnyebb atte kintésére több m e l e g egy e n l ő s é g – v o n a 1 (Isotherm – Li nie) húzatott, részint hévmerői viszgálatokból, részint bizo nyos növényeknek e vagy ama helyen terméséből kiindulván e munka. A forró zonában ezen vonalok egybeesnek a szé lességfokokkal; da a mérsékelt és hideg zonákban igen sza bálytalanok. Europában és Nyugotamerikában sokkal magosabb ra szállnak az éjszaki földsark felé, mint keleti Ázsiában és Keletamerikában, hol sokkal alantabb maradnak. A mintegy 20/, középhévfoknyi m e l e g e g y e n l ő s é g –v on a 1 mint egy a 20-dik szélességi foknak felel meg az éjszaki féltekén, 's megjeleli a határt, melly pontig teremnek a forró földöv' legfinomabb füszerei és egyéb nemes gyümölcsei. A mintegy

16% hévfoki vonal körülbelöl a czukornád és kávéfa éjszaki

határával esik össze, 's Éjszakamerikának keleti partján a szé

lesség 30 és 31-ig terjed, az atlanti oczeán europai ol

dalán épen 37"-ig. A 12 hévfoki vonal keleti Éjszakameriká ban a szélesség 35"- ig halad, Europában ellenben körül belöl a 44"-ig, 's általjában véve az olajfa', füge 's egyéb déli gyümölcsöknek határa. Az ázsiai felföldben a szélesség' 35"-ig süllyed, de Amerikának nyúgoti partjain fellszáll 38°-ig, 's valószinüleg 40" és 41"-ig is. A 8 hévfoki vonal általában a venyige éjszaki határával esik egybe; Középeuropában az 50" és 51"-al jár, nyúgoti partjain azonban és Angliában a' szélesség 54"-ig ér. Németországtól keletre Lengyel – és Oroszországban mindig mélyebbre süllyed, Ázsiában a szé lesség 40"-ig. Amerikának nyugoti partjain azonképen mint Europában a szélesség 50”-val találkozik. A 4 hévfoki vonal a buza és tölgy éjszaki határának felel meg általjában. A' legéjszakiabb tölgyeket találhatni Norvegiában körülbelől a' 63-dik vagy 63/, sz. fok alatt, Oroszországban az 58"-ig.

Éjszakamerikában Újfoundland szigetén megy végig e vonal 49" alatt, 's a keleti tartományokon általjában 50" alatt, holott a nyúgotiakban magosabbra száll. A nulla hévfoki vonal, hol tudniillik a közép évhémérsék a fagyponton áll, Europában az éjszaki foknál, 71” alatt kezdődik, Keletamerikában, Labra dorban már a szélesség 54" alatt.

22. Ter mé nyek. Földünk terményeinek egész öszvege, az organismus fokosítása és tökéletessége szerint három ter mészetországra osztatik, az ásványok, a növények, és az állatok országára. Mindenik nagyobb vagy kisebb men nyiségű nemekből és fajokból áll. A termények ismeretes fa jainak száma, az állatországból (0 k e n szerint) 88,000-re, és a növényországból 80,000-re tétetik általjában. De a ter mények nemeinek és fajainak lajstroma még koránt sincs be fejezve, sőt évenkint, még olly vidékekből is, mik már tö kéletesen átvizsgáltatnak tekintethetnek, újakkal szaporodik.

A még ki nem kutatott termények száma alkalmasint jóval

felűlhaladja az ismeretesek számát. A növényországról leg alább úgy vélekednek, hogy az még 120,000 ismeretlen ne met foglal magában.

Az ismeretes terményeknek ezen számos nemei épen nem osztattak el egyformán az egész földön. Több csak bizonyos vidékekre szorítatott, úgy, hogy más szélességi fokokba át ültetve, meg nem él. Az állat- és növényországban erre szá mos a példa. Az ásványoknál, mennyiben ezeket a földnek eddigelé átvizsgált legkülsőbb kérgéből ismerjük, ezt keve sebbé veszszük észre. De annyi még is bizonyosnak látszik, hogy a legdrágább ásványok a forró zona tartományaiban sokkal gyakrabban és nagyobb tökéletességben fordúlnak elő.

A növényeket mi illeti, ezeknek több nemei, mint: zsá zsa, zeller, petreselem, általjában minden sülyelleni és több főzeléknövény az egész föld felett vannak elterjesztve. A töb bi ismeretesebb nemekre, a mohtól a legnemesebb fűszernö vényig a szélességi fokoknak (mik alatt tudniillik termenek) következő lépcsőzetét alkalmazhatni: a) 70 – 60”: mohok, harasztfüvek, alacson növények; b) 60 – 50": gabona, bur gonya, gyümölcs, len, kender, rabarbara, ginzenz, repcze » buzér, borsó, káposzta, répa, fa; c) 50–40": tönköly, rizs, kukoricza, sáfrány, nemesebb fagyümölcsök: olajbogyó, czitrom, füge, pálmaszilva, manna, china, tamarind, pisztácz, aloe, szenna, bor, szeder, dohány; d) 40–30": czukornád, pamut; e) 30–0”: durra, ananász, bananász, kokosz, pi záng, kenyérgyümölcs, füszerek, kávé, cacao, vanília, in digo, a leghathatósabb gyógyszerek nagy száma; a legne mesebb gyanták, a legszebb fanemek, a legdrágább aszta los- és festőfák. Számos növények azonban, jelesen a leg hasznosabbak, eredeti hazájoknál hidegebb zónákban is terem nek, ha helyesen megválasztatott a föld, 's ha gondosan ápol tatnak; sőt hozzá is szoknak az égalhoz. Bizonyságúl szol gál gyümölcsnemeink és kertnövényeink nagyobb száma, 's maga a burgonya is.

Az állat országból elvégre, de itt a halak és nagyobb részint a madarak is változékony tartózkodásoknál fogva nem jöhetnek tekintetbe, – szintúgy több nem, minden égal ban honos. Ezek a négylábúak közűl: az ökör, juh, kecske, ló, kutya, disznó, róka, medve, nyúl, mókus, macska, egér, Az állandó tartózkodású madarak közűl ezek a legáltaláno sabban elterjedettek: a lúd, kacsa, házi tyuk, vad galamb,

pacsirta, veréb. – A többi ismeretesebb négylábú- és ma

dárnemeknél természetes tartózkodásokra nézve így áll a fo

kozat:

a) 70 – 60°: fejér medve, pikkelyes medve, földsarki vagy kőróka, lemmín, muskusökör (Amerikában), rozmár, hófajd, vereslúd, dunnamadár, hattyú; b) 60–50": nyuszt, folyamvidra, hód, czoboly, gődény, hiúz, jávor szarvas, marmota, pézsma, hörcsök, szakállas keselyü, daru, gólya, közönséges varju, csóka, fenyvesmadár, rigó, pinty, füle mile, fajdtyúk, fogoly ; c) 50–40”: ugró

nyúl,

dámvad , te

ve, zerge, sakál, hyaena; Amerikában a bízon (púpos ökör), fáczán, páva, púlyka, túzok, ortolán, albatrosz; d) 30-40":

az óvilágban, a bival, tarajos sül, pávián, majom, giraffa (tevepárducz ), rinoczeros, elefánt, oroszlán, tigris, pár ducz, czibétpetymeg, antilope, nílló; az újvilágban: a ta pir Canta), jaguar, lama, vikunna, tengeri macska?

hangya medve, armadill, tajasu (pézsmadisznó) strucz (Afrikában)

kazuár (Keletindiában), papagáj, paradicsommadár, tropusi madár, aranyfáczán; Amerikában : churi vagy mandu

(ameri

kai strucz), kondor, keselyűkirály, aras, kakadu, borsevő, kolibri, magelláni lúd (déltenger, tűzföld), dudu vagy dron

te (előbb Isle de Franceban és Bourbonban, most kiveszett),

íbisz. A kaengurubk, orratagok, kaenguruhpatkányok

csak

Ausztraliának szárazföldjén (Újhollandban) honosok, hol a for ró és mérsékelt zónában egyiránt találtatnak.

11 AA? f ö l dl. 12 A bogarak és férgek legkevesbé alkalmasok arra,

hogy a geographiai felosztás szerint rendszereztessenek, mert kivétel nélkül, részint bizonyos növényekhez, részint azon darabföldhez, mellyen találtatnak, mintegy csatolvák, a nél kül hogy különben az égaltól függnének.

B. A földtest legnemesebb lakosa: az ember.

Hozzászokik minden zónához, minden életnemhez; égal, földkülönbség és életnem azonban szintúgy nevezetes váltó zásokat hoznak elő testén, 's úgy látszik, csak a mérsékelt égalban díszlik rendeltetésének megfelelöleg az ember testi

és szellemi élete.

1. Az" ember* testbeli különbözései.

1. S z í n. Az alabastromnak fényes fejérségétől, az ében fa mély és ragyogó feketeségeig, különféle árnyalatokban;

a főszínek azonban: fejér, sárgabarna, rézveres, feketebarna és fekete; a) fejér : europaiak és nyugotázsiaiak az Obig, caspi tengerig és Gangesig, továbbá az éjszakafrikaiak a Sze negálig és Nigerig; b) sárga b a r n a: a többi ázsiaiak, a' keletausztraliaiak és a legészakiabb amerikaiak; c) réz ve r e s: a többi amerikaiak; d) fekete barn a: a délindiai és több ausztraliai szigetek lakosai; e) fekete: Középázsia' lakosai, a négerek és a nyugoti ausztraliaiak. Vegyes házas ságból származó elfajzásaik: kreolok, mulattok, mestizek, zambók, terzeronék 's a' t. Kórságosak: a kakerlakok min

den földrészekben.

2. A l k a t, h aj a k. A sárgabarnáknak hajai ritkák, ar czaik laposak, szemhéjaik keskeny hasadékúak; a rézvere sek egyenes, kemény haj és különféle, jobbára mesterkélt fej alkat által jeleltetvék. Sűrü haj, szélesorr, nagy száj, és általjában erősen megjelelt arczvonások az ausztraliainak je gyei. A négerek göndör, gyapjas haj, pisze orr, gambás ajkak és az arcz erősen kinyuló részei által különböztetnek meg.

Fogalmaink szerint az europaiak és nyugotázsiaiak a leg

szebb emberek.

3. M ago s s ág. A legkisebb emberek, csak 4 láb ma gosságúak, találtatnak a földsarkiköröken túl; a legmagosab bak (6 láb 's több) Patagoniában (Délamerika). Óriásnemze tek (6/, lábnál magossabbak) és törpékből (4 láb alatt) álló népek nem léteznek.

4. S z á m.

Europa mintegy . . . 226 millió.

Azsia > ------------. . . . 638 » Afrika talán . . . . 100 »

Amerika a földsarki tartományokkal 45 » Ausztralia alig . . . . . . . .--- 2 »

mintegy: 1000 millió 3*).

Az embernek középkora általjában véve a 30dik év, vagy:

évenkint 30 ember közűl meghal egy. – Rendesen és az egé szet összefogva, mindig több ember születik, mint a mennyi meghal, 's ennélfogva évről évre szaporodik az emberszám.

De ezen szaporodás nem történik mindenütt egyiránt. Legte temesebb alkalmasint Amerikában, nevezetesen Éjszakameri kában, legcsekélyebb Afrikában. Europában, e földrész je len népességi állapotának egy százátólira felmegy. A mérsé

*) B e r g i u s (über die Bevölkerung der Erde i. J. 182s? Berlin,

1828) szerint volna

Europában ... 222,698,038 egyed.

Azsiában ... 520,866,150 » Afrikában ... 106,778,210 » Amerikában . . . . 40,505,782 „ Ausztraliában ... 2,500,400 »

Öszesen: 893,348,580 egyed.

kelt és hideg égövben egyremásra több figyermek születik mint leány, de a férfiasság beállása előtt a fiak nagyobb ha landóságánál fogva már is helyreállott a sulyegyen, 's külön ben is háborúk és élet – veszedelemmel járó foglalatosságai a' férfinak, kiegyengetik azt végkép. Ellenben több leány mint fiú születik a forró égövben. Itt tehát a p oly g ami a, amott a m o n o g ami a részben physicai okokon alapúl.

2. Az ember" szellemi különbözései,

1. Ny el v. a) Egyes hangokban különböző: sz ó j á r á s (Adelung 3000néi több szójárást említ); b) egész sz ó ta gok ban: r o k o n nyelvek; c) egészen külön b ö z ő sz ó k : nem rokon nyelvek. A föld összes nem rokon, vagy alapnyelveit először is ázsiai, europai, a fri kai, a m e ri kai és ó cze a ni ai nyelvekre oszthatni. Az ázsiaiak ismét a semita, kaukazi, perzsa, ind, gangesen tuli, tatár és szibiriai, – az europaiak a bask, thráciai, pe lasgiai, germán, szláv és úrali, – az afrikaiak a nílvidéki , partnigritiai, délafrikai és belnigritiai nyelvekre osztatnak; az amerikaiak ezek: a patagoniai, 's perui, guaranbrazilai, ore nokoamazoni, guatemalai, mexikói, éjszakamerikai, colum biai, alleghani, és az eszkimóké; az óczeaniai nyelvek a malai és a tengeri négereké. A legszámosabb nyelvek azon ban inkább vagy kesvesbé vegyesek. Néhány (p. o. a chi nai) csupa egytagú szókból áll.

2. A népeknek j e l l e m e vagy uralkodó hajlandóságai, és innen kiinduló erkölcseik és szokásaik, föld, égal, élet és keresetmód, országalkotmány és vallás által különfélekép

módosítva.

3. Mív e l ts é g; a) minden míveltség nélkül: v ad a k;

b) az ismeretek és képességek tudományos összefüggése nélkül: fél m í v e l t e k (barbárok); c) test – és lélekmívelt séggel bírók: polgárosúltak (civilisáltak).

4. E let mó d. a) Nomádélet, a terményeknek vadászat, halászat, állattenyésztés általi szerzése; b) állandó lakhe lyek, föld- és kertmíveléssel; c) a nyers termékek nemes bitése és további kidolgozása (mesterségek), mechanicai mü vészetek, kézművek, gyárak, 's a természeti és ipartermé nyek sürgébb cseréje (szárazföldi és tengeri kereskedés).

5. V a ll á s.

A. A vallási tisztelet tárgy a. a) Valamelly, a' legmagosabb lénynek alárendelt teremtmény, p. o. fetis (szent, bűvös izé), elem, állat, ember, kép (ez utóbbi valóságos kép, bálvány, vagy jelkép). Ezek általjában pogányoknak neveztetnek. Ide valók: a bramánok, samánok, lamaiak, budd histák (a lámaiakkal és foiakkal), taoiak (Chinában), sin tóiak (Japánban) és a fetisimádók. b) Maga a legfőbb lény:

1. Keresztyének. Ezek vagy az egyháznak egyetemiségét a római pápa, mint látható felsőség alatt megismerők, vagy nem. Amazok, a ka t h o li kus ok, d i á k vagy görög szer t a r t á s ú a k.) A nemkatholikusok ismét nem egy e s ü l t gö rö g ö k re, ő r m é n y e k re, n e s t o ri a nu so kra, jako bi t á k ra, lu th e r á n us okra, reform á t u s okra (az egye sült lutheránosok és reformátusok e v angelic us o k n ak ne veztetnek) episcopal is okra (anglicánusok) és több apró felekezetekre osztatnak, minők a m e n n o n i t á k , q u a c ke r e k h er r n h u ti a k 's a' t. 2. Zsid ó k , a karaita és talmudi osztályokkal. 3. Mohammed an us ok, 's ezek vagy sunniak, vagy síiak. (A vahabitákat mint kemény mohamedanuso kat, nem külön felekezetbelieknek, hanem sunniaknak kell tekintenünk). 4. A K o n fú c z i a k Chinában és Japanban.

5. A Sík h e k (Keletindiában).

B. A vallási tisztelet helye. A zsidóknál syna gogák, a keresztyéneknél szent egy ház a k, a' moham medánusoknál mecsetek, az indiusoknál p agódok.

|