ezek közűl legtöbb Éjszakhollandban, mintegy 50,000. 1835 ben (Limburg és Luxemburg nélkül) 1,489,505-re ment a re formáltak száma, 1237 községben; ezeken kívül találtatott 857,961 catholicus 686 községgel; 53,921 lutheránus 56 köz séggel, 46,655 izraelita és 55,592 külön más kéresztyén fe lekezetbeli. Az egész státusban a legnagyobb lélekismeret szabadság, és egyenlő politicai 's polgári jogok minden hit sorsosok számára. Az egyesűlt németalföldi bibliatársaság 50 segédegyesület, 's ezeken kívül egyéb vele szövetségben levő társaságok által, Francziaországban, Svajczban, Németor szágban, Norvegiában, Svécziában, Dániaban, Islandban az
evangelium terjesztésén munkálódik. |
5. Tudományok. A németalföldiek a komoly tudo mányok körében (kivált mathesis, gyógy- és nyelvtudomány) számos nagynevü tudósokkal és becses munkákkal dicseked hetnek. A m ű v é szetek között mindég a festészet gyako roltatott legtöbb sükerrel és Hollandnak saját festészeti isko
rája van (a hollandi). |
A mív elé si in té ze tek igen számosak, 's általjában a nyilvános oktatás ügyében a hollandiakat illeti a belgák fe lett az elsőség. Van három egyetemök: Leydenben, Grőnin genben, Utrechtben; ugyan annyi athenaeumaik (magosabb, csaknem egyetemféle tanító intézetek): Amsterdamban, Fra neckerben és Deventerben; vannak számos collegiumaik (gym nasiumok vagy latin iskolák) és mindenütt jól elintézett elemi iskoláik. A külön tanitó intézetekhez tartoznak: a királyi ka tonai academia Bredában, a tengeri intézet Medemblikben, melly Muidenbe átszállítandó, hajozási iskolák Amsterdamban és Helvetsluysban; süketnéma intézet Grőningenben, az ál latgyógyiskola Utrechtben. Számos egyesűletek a tudományok' és müvészetek előmozdítására, millyenek: a tudományok és
129 Holland (Németalföld).
130szépmüvészetek királyi intézete Amsterdamban, a felix m eritis társaság ugyanott, a tudományok haarlemi társasága 's a' t. könyvtárak Utrechtben, Leydenben, 's a királyi Hágá ban (100,000 kötet). Müvészeti gyűjtemények: királyi mu seum Amsterdamban, kir. természettudományi museum Ley denben, a hágai museum, a régiségek és ritkaságok (ki vált japani nevezetességek) gyűjteménye ugyan csak Hágá ban, valamint a gazdag képgyűjtemény is; az utrechti, grő ningeni museumok 's a' t.; füvészeti kertek Amsterdamban, Leydenben, Grőningenben, Utrechtben; az amsterdami és ut rechti csillagásztornyok.
C. Státusalkotmány.
1. státusforma. Örökös, korlátolt monarchia. S tá tus a lap t ö rv é ny : az 1815 aug. 24-én költ alkotmányi ok levél. – A király a törvényhozó hatalomban a nemzetet képviselő, évenkint egyszer összegyűlő, és két kamarából álló k ö z s t á tu sokkal osztozkodik. Az első kamarának 23, a ki rály által éltök idejére kinevezett tagjai vannak jelenleg. A' második kamara Belgiumtóli különválása előtt 110 tagból állott, mellyek a státusok követei által a tartományi gyülésekben választattak, de jelenleg (németalföldi Luxemburg és Lim burg nélkül) csak 55 tagból áll. Törvényjavaslatok a máso dik kamarában inditványoztatnak, 's innen átmennek az első be. Ugyan csak a másodikban kerűlnek a státus szükségei tanácskozás alá, 's a miniszterium ott ád számot a közpén
zek alkalmazásáról.
A végrehajtó hatalomban itélethozó státustanácsra (1832-ben két királyi vérbőli herczeg, 19 státustanácsos ren des, és 25 rendkívüli szolgálatban álló) támaszkodik a király.
Hét miniszter (az igazságkiszolgáltatásé, ki egyszersmind elnöke a magos statustanácsnak, és a németalföldi legfelsőbb törvényszéknek, a külügyeké, a bel-, a hadi, a tengeri ügyeké, a fináncziáké, az iparé, a vízstátus és a gyarma tok ideszámításával), a nyilvános oktatás főbíztosa, és két státustitoknak alakítják a titkos cabinetet. A jog a király nevében szolgáltatik ki. Az új németalföldi törvénykönyvek 1830-ban léptek életbe. A magos ta n á cs Hágában, mint cassatiói törvényszék, a legfelsőbb bíróság a tartományi tör vényszékekre és minden gyarmatbeliekre nézve. Alatta álla nak a tartományi törvényszékek, a kerületi, és a békebiró ságok egyes községekben. Utrechtben van a fő katonai tör vényszék. A nagyobb városok kereskedési itélőszékekkel bír nak. A politicai igazgatást illetőleg, kormányt a ná c s o sok a tartományi státusok állandó választmányával igaz gatják az egyes tartományokat; a ke rü le tek (mikre a tar tományok oszlanak) külön bis z tos sá gok alatt állanak, 's a kerületek ismét c a n t o n o kra, és ezek kö z s é gek re
osztályoztatnak.
2. A király. II. Vilmos király, a nassaui ház ot
toi vagy ifjabb (orániai) ágából. Az örökösödés a fiágon levő egyenes, 's ezek nemlétében a leányágon levő egyenes utódok szerint. – C z í m e : Németalföld királya; oranien nassaui herczeg ; luxemburgi nagyherczeg (I. Németorsz.).
– A koronaörökös: orániai herczegnek czímeztetik. – Ci villista a státus pénztárából, a koronaörökösnek járó 20,000 f.
évenkinti díjon kívül, 1,225,000 hollandi forint. – Székhely:
Hága. Mulatozási kastélyok: Busch, Loo. A hágai udvar 7 főtisztből (főudvari marsal, főkamarás, főlovászmester, főpo hárnok, a királyi kastélyok fő felügyelője, udvari marsal és főszertartásmester) 's egyéb alsóbb hivatalosokból áll.
Két a jelenleg uralkodó király által (1815-ben) alapított lovagrend: a) a Vilmos rendje, katonai, 4 osztálylyal;
b) a németalföldi oroszlán rendje, polgári, 3 osztálylyal.
3. státusjövedelem. Az 1836-diki budget szerinta'
rendes státusköltségek 49,588,684 (tengeri ügyek: 4,750,000, financziák : 25,530,081, a státusadósságért járó 20,814,895 ideszámításával; hadi miniszterium: 11,000,000 forint) az 1837-diki szerint ellenben csak 44,617,012 forintra mentek.
A státusbevétel 1837-ben 44,719,915 forintra tétetett. A stá tus bevételhez (1835-b.) a fekvő birtok utáni adózások 7 mill.
983,256 forinttal járultak, 's 3 millióval a tengeren túli birto kok 's ez az anyaország által viselt számos évi áldozatoknak első gyümölcse. – A s t á t u sa d osság azon része, melly után kamatok fizettetnek 1,129,000,000, azon része pedig mellynek kamatai felfüggesztettek, 816,691,600 frtra. megyen, minek öszvege: 1,945,691,600 forint. Ezen adósság kamat viselésére, valamint a felfüggesztett adósság évenkint eltör lesztendő részeinek megvásárlására kivántatik 39,183,500 f.
minden évben. E' summából, a londoni conferentia határoza tához képest 8,400,000 f. Belgiumnak terhére esik.
4. Hadi állapot. a) Szárazon. 1) Fennálló se
reg: Gyalogság (49 zászlóal) 39–40,000 emberig; lovasság (7 ezred) : 4500; pattantyússág mintegy 6000, tehát öszve sen: 50,000 ember. 2) 12 ezred polgáriőrség (schutters) * 30–35,000 ember. Számos, és részben erős várak, minők:Maestricht, Breda, Bergen-op-Zoom, Herzogenbusch, Vlies singen, Helder, Coewerden. – b) Tengeren april el sején 1835-b. 12 sorhajó, 16 fregatt, 44 ágyúval mindegyik,
23 corvett (20–32 ágyúsák), 17 brigg (8–18 ágyúbeliek),
1 gyakorlási hajó, 4 gőzhajó és 3 szállítási hajó; öszvesen (az ágyúnaszádokon kívül) 76 hajó, mellyek közűl 16 tala pon és 60 a tengeren. Jelenleg (1839): 11 sorhajó, 60-84 ágyúval mindegyik, 19 fregatt (32–44 ágyúsok), 28 corvett18–28 ágyúbeliek), 16 brigg, 7–14 ágyúval különegy,
öszvesen: 64 hadi hajó 2377 ágyúval, a 103-ra menő ágyúnaszádokon kívül. – 3 hadi kerület. – Az öszves száraz
földi és tengeri erő főnöke Admirálnak és fő ezredesnek neveztetik. Ezalatt állanak a tengeri 's a szárazföldi erő fő igaz ga tói. – H ad i k i k ö t ő k: a Helder vagy Nieuwe Diep, Vliessingen és Helvoetsluys.
D. T ö r t é n e t e i.
1. Németalföld eredetileg Németország nak vagy Germániának részét tevé, 's déli i részét (Belgiumot) a b e I g á k, az éjszakit
a fries e k és b a t á v u s o k lakták. Az ötö dik században elfoglalván a frankok e tar tományokat Németalföld a nagy frank biro dalomhoz kapcsoltatott. A frank monarchia' felosztásakor a verduni szerződés által (843), Németországnak jutottak e tartományok, 's királyhelyettesek által kormányoztattak. Igy eredtek lassankint a német királyságnak hű bérileg lekötelezett herczegségek, grófságok és szabad városok. A tizenegyedik század' végéig 5 herczegség (Brabant, Alsólotharin
gia, Luxemburg, Limburg és Geldern), 7gróf ság (Flandria, Holland, Zeeland, Henne gau, Artois, Namur és Zütphen), 1 szabad uradalom (Friesland) és 1 papi alapítvány (Utrecht, Overyssellel és Grőningennel) ala
kúltak.
2. Mind ezenbirtokok 1383 körűla' fran
czia családtól származó burgundi herczegi ház kezeibe jutottak, melly a belga tarto mányok felett is uralkodott. (L. Belgium 6.) B á t o r K á r o ly” (a végső herczeg') leánya Mária, ugyanazon évben (1477) midőn atyja a nancyí csatában a vitéz svajcziak ellen (lásd: S vaj cz) elesett, Miaximilián ausz
triai herczeggel, IV. Fridrik császár fiával házasságra lépett, 's így bátor Károly ter jedelmes birtokai az ausztriai házhoz kerül tek; de minthogy Maximilian Németország ban bajlakodó atyjától csak gyenge segédet nyerhetett, Artoist, Flandriát és a burgundi herczegséget a nagyravágyó, XI. Lajos fran czia király ellen védeni nem birá (l. Fran cziaorsz. 12.). Maximilian és M á r i a' örő köse, s z é p F ü l e p, házasságra lépett a spanyol monarchia örökösnéjével (I. spa nyolorsz. 5.), 's V. Károly és I. Ferdinand
császárok származtak e házasságból. Amaz, kinek a spanyol monarchiával együtt Német
131 E u r o p a.
132
–
alföld is jutott osztályrészül, ehhez még az utrechti és grőningeni egyházi urodalmat is kapcsolta, 's a' németalföldi tartományokat a burg u n d i k e r ü l e t képében ismét Né metországgal egyesíté. A nagy spanyol-ausz triai monarchiának V. Károly és I. Ferdi nand közötti osztásakor a németalföldi-belga tartományok Spanyolországnak jutottak. A' posztógyártás Leydenben és egyéb városok ban, a nagy gyapju és posztóvásár Osten deban és Brüggében (a 13-dik század óta egyike az első kereskedési helyeknek Euro pában), a serfőzés 's a' heringhalászat éj szaknyúgoti Németalföld lakosait virágzó jó létre juttatá.
3. Ezen németalföldiek közötta refor mált hitvallás elterjedett. Ezt II. Fü l ep, V.
(I.) Károly utóda Spanyolországban (1558 – 1598) meg ki akará írtani. Azon kemény bá násmód, mellyel tábornoka Alba herczeg e' szándékot létesíteni ügyekezett, lázadást és 100,000 ember kivándorlását voná maga után. Ezek között a helytartó, Orániai Vil mos herczeg, nassaui gróf is találkozott. Ez azonban sereget gyűjtött Németországban, hogy a németalföldieket a spanyol kegyet lenség ellen védje. Időközben a tengeren kalózó németalföldiek a brielí révpartot (Hol landban a voornei szigeten, a Maas' torko latánál) elfoglalták (1572).
4. A most bekövetkezett háborúa ha talmas spanyol monarchia és a németalföl diek között, kiktől a tíz déli németalföldi belga tartomány” catholicus lakosai meg kü lönváltak, szintolly változékony volt mint egyenetlen. De a forradalom feje, az orá niai herczeg (Vilmos), ki mint helytartó a' hét éjszaki tartományt (Utrechttől még Ove ryssel is elszakadt) 1579-ben az utrechti bé kekötésben egyesíté, de 1584-ben orgyilkos által agyonlövetett, és fia Móricz nassaui gróf (1584 – 1621) az egyesült németalföl diek merényeit szintolly bélátással, mint bá torsággal igazgatták. Erzsébet angol király né őket hatalmasan segité, 's a Keletin diába vezető tengeri út, mellyel Houtmann Vilmos őket megismertette (1598), midőn azonfelűl Francziaország irígykedése Spa nyolországra szintúgy a lehetőségig ügyeik' előmozditásán törekedett, a drága termékek kel gazdag keletindiai szigetekkel hozá köz lekedésbe a fellázadtakat, mi által rendkí vülileg gyarapodtak. Amsterdam lépett most a Spanyolország zsarnoksága alatt nyögő Antwerpen helyébe. 'S III-dik Fülep 37 évig tartott háború után (1609 apr. 10-én), minek
utána a bátor admirál He e m s k i r k az el lenséges hajósereget Gibraltarnál megsem misítette, B a r n e v e l d t 0 1 d e n hollandi nagypensionarius ügyviselése alatt, Antwer penben tizenkét esztendős fegyvernyugvásra lépett NémettaIfölddel.
5. Az egyesűlt németalföldiek ez időközt alkotmányok erősítésére fordították. Keletin
| diai társaság (1602); ennek első rendbeli székhelye Batavia Javában (1602 – 1619).
Bank Amsterdamban (1609). Birtokok Koro mandelben. Kereskedés Chinával és Japán nal. Ide járul még Curassao Amerikában, és St. Giorgio a guineai partokon. De a müvé szetekről és tudományokról sem feledkezett meg Németalföld. Öt egyetemnek alapítása, mellyek kivált a classicai literatura ügyé ben nagy érdemeket szereztek magoknak. A' hollandi szorgalom által a csekély, mintegy a tengertől elorzott tartomány, szép váro sokkal és falvakkal megrakott, 's idegen or szágokból érkezett vallásbeli szökevények ál tal gazdagon népesített státussá átváltozott,
melly Francziaország hatalmas segédével, az új háborúban (1621 óta) szabadságát olly szerencsével védé, hogy függetlensége a' westpháliai békekötésben (1648) Spanyolor szág által is megismertetett,
6. A respublicai szabadság ez új lakhe lyén két párt fejlődött kikorán, mellyeknek egyike a helytartó jogait kiterjeszteni, má sika ezeketa legszorosabb korlátok között tartani törekedett. Amazok utóbb o r a n i a ia k nak, emezek h az a fi a k nak neveztet tek. Amaz első pártnak áldozatává lőn már (1618) a tiszteletre méltó Barneveldt Olden, kinek elnyomására Móricz az arminiánusok és gomaristák közötti viszálkodásokat hasz nálá vala. II. V i 1 m o s (1650) halálával, ki monarchiai irányt nyilvánított, az úgyneve zett ö r ö k e d i c t nél fogva betöltetlenül ma radott a helytartóság. A dicső d e W i t t J á n o s igazgatá időközben a státusügyeket.
7. A tengeri felsőbbség, mellyet a' hol landusok nagy admiráljaiknak, T r o m pnak és R u y t e r nek köszönhettek, most közttök és az angolok között (1651 – 1674) vetélke dés tárgyává lőn. De már is az egész státust fenyegeté vala a végveszély, midőn XIV. La jos, kinek a spanyol alföldi tartományokra agyarkodása ellen dolgoztak (1672 óta) Gel dernt, Utrechtet, Overysselt és Hollandnak részét csaknem egész Amsterdamig elfoglal ták. A zendülés, mellyben de Witt János és testvére megölettek, a státusokat III. Vil m 0 s nak főkapitánynyá és örökös helytar tóvá neveztetésére kénszerité. Időközben a'
francziák Brandenburg, Spanyolország és a' német császár által annyira elfoglaltattak, hogy Hollandból meg kivonúlni kéntelenít
tettek.
8. III-dik Vilmos örökös helytartó által, ki (1688 óta) Nagybritanniának királya volt egyszersmind (l. Nagybritannia és Irland 9.) a köztársaság az akkori europai háborúkbani részvétre vonatott. Szárazföldi hadi erejét 130,000 emberig öregbíté; és tengeri ereje 50 sorhajót foglalt magában. De kárpótlá sul csak azt nyeré, hogy hét németalföldi várakban részt vehetett az őrizetben, az Ausztriával (1715) kötött b a r r i è re – szer ződes szerint (l. alább 10 és Belgium 6.) melly nél fogva még Ausztria évenkint 500,000 tal
lérttartozott fizetni Hollandnak.
9. III-dik Vilmosban kiholt (1702) az orá niai férfiág. Örököse és utóda J á n o s V i 1 m o s F r is o nassau-dietzi herczeg hét héttel fiának IV. Vilmosnak születése előtt vízbe halt (1711). 'S most ismét betöltetlenül ma radott az örökös helytartónak széke. De mi dőn a hollandusok a Mária Theresia csá
szárnénak nyújtott segédért (1747) nagyon megszoríttattak a francziák által, új zendü lés tört ki, 's IV. V i l m o s nehány tarto mány örökös helytartójává és főkapitányává lőn. Végre az öszves ország helytartóságára emeltetett. De IV. Vilmos is olly korán ha lálozott meg, (1751) hogy utóda V. V i 1 m o s számos évig anyjának és Lajos braunschwei gi herczegnek gyámsága alatt áll vala.
10. Az e gy e s ű l t n é m e t a 1 fő 1 d i tartományok hajdanta olly hatalmas respubli cája lassankint bukásához közeledett. Józan politica elleni részvét az europai szárazon viseltetett háborúkon, 's azon veszteségek, mellyeket az angoloknak tengeri és kereske dési felsőbbsége Hollandiára hozott az or szág gazdagságát tetemesen leebb szállítot ták. A Nagybritanniávali háborúban (1780 – 1783) mellyet az éjszakamerikai státusok nak pártfogoltatása vont nyakokra, elvesz tették Negapatnamat. II-dik József császár a'
b a r r i è r e - szerződést felbontván (1782) a' Schelde szabadságát is erőszakosan akará kieszközölni (1784); 's az egyenletlen há ború veszedelme csak Francziaország köz benjárása által távoztatott el. |
11. Az alatt a hazafiúi párt, az Angliával viselt szerencsétlen háborút, az örökős hely tartó', és ennek korábbi nevelője 's jelenleg tanácsosa a braunschweigi herczeg gyanu sítására és gyűlöletessé tételére használta.
Erre minden városokban úgy nevezett szabad vállalkozású csapatok és hazafiúi egyesüle tek alakúltak. Lajos braunschweigi herczeg Hollandból távozni kénteleníttetett, és a hely tartó fokonkint minden jogaitól megfoszta tott. Sógorának, II. Fridrik Vilmos porosz királynak, az uralkodó braunschweigi her czeg' vezérlése alatt megérkezett serege azon
ban
*
jogainak helyreállítását kieszközlé.
12. A hazafiúi párt fejei a coalitio há borúja által Németalföld szomszédságába ho zott francziákkal titkos szövetségre léptek. A' francziák, kedvezvén nekik a téli fagy, Hol landba jöttek (1795 januáriusban). Az örökös helytartóság megszűnt, és B a t a v i a fran czia minta szerinti köztársasággá lőn. Az új
respublica 100 millió forintot fizetett Fran
cziaországnak, 's nehány déli tartományré szek , nevezetesen: Maestricht', venloo',
Status-Limburg és Status-Flandria átenge désére kénszeríttetett. Az amiensi békekötés ben (1802) Ceylon szigeti birtokaikat kötelez tettek a hollandiak Nagybritanniára szállí tani. 1806-ban végre Napoleon királysággá változtatá át a respublicát, 's azt Lajos test vérének adományozá, olly feltétellel minda zonáltal, hogy Lajos, mint Francziaország nak nagyconnétableja gyermekeivel együtt
a franczia császári családintézkedésnek alá vetve maradjon.
13. Miután Bonaparte Lajos király, a franczia császár kemény rendszabásaiban az angolok ellen nem osztozkodott, a csá szár olly mértékben érezteté vele meg nem elégedését, hogy Lajos a királyi székről le mondott. A hollandi királyság most a fran czia császárság kirgészítő részévé lőn. Ez állapotban maradott 1813 novemberig, midőn
egy porosz seregosztály Bűlow tábornok ve zérlése alatt, függetlenségök helyreállítására
buzdítáa hollandiakat. Erre V i l m o s nas
sau-orániai herczeg, az 1806-ban meghalálo zott utolsó örökös helytartónak fia, a nem zet által Angliából visszahívatott, és Holland' első felségjogokkal bíró fejdelmének nyilat koztatott. Midőn pedig 1815-ben Ausztria, Nagybritannia és Oroszország közötti szer ződésnél fogva Belgium Hollanddal egyesít tetett, Németalföld királyának 's luxemburgi nagyherczegnek czímével mint I. V i l m os nyitá meg a németalföldi királyok sorát.
14. A párizsi békekötés óta (1814), melly ben Belgium Francziaországtól különválasz tatott, és a bécsi congressus határozatainál fogva a németalföldi egyesült királyság ré szévé lett, ezen státus (az 1825 és 1826-ban | lecsillapított jávai lázadás kivételével) teljes békének örvendhetett, 's ha némi czivakodá sokat Poroszországgal, a rajnai hajózásnak a bécsi congressusban megalapított szabad sága iránt, tekintetbe nem vétetnek, – az europai hatalmasságokkal is a legjobb egyet értésben élt. Europán kívüli birtokait a pa lempangi szultán tartományaival, és a britt Sumatrával Benkool1el Keletindiában öregbí tette (1824), de más részről a keletindiai szárazföldön találtatott hollandi birtokok Ma
laccával együtt Nagybritanniára szallíttattak.
l
|
|
|
********·****••••••••••••••••-----aa…*******·**·***
·
rºzze，*wºwº，
1 !）：=f（ſ）
|||***
·· ----ºner，
·
•••••|.||
ſºſ，ºſ
|- •••�…………*****
~~~ *~ * ~
~*-* |*
133
Németország
134burgi herczegség (Dániához tartozó), luxemburgi nagyher czegség (Németalföldhez tartozó), szász – weimári nagyher
ség, nassaui herczegség, anhalt-dessaui herczegség, anhalt
15. Az 1830-dikiév Németalföldre nézve
is nevezetes történeti időszakaszt képez, mert egy hónappal a franczia júliusi forradolom után kitört a brűsszeli lázadás (aug. 25.) melly Belgiumnak teljes különválását Hollandtól voná maga után, mi a londoni conferentia 's utóbb a német szövetség által is helyben hagyatott (l. Belgium 7–11.). Holland csak erőszakkal biratott engedékenységre; a ha jóira rakott emhargót Francziaország és An glia ellen viszonozta (1832 nov. 16.); az ant werpeni fellegvár a francziáknak átadatik (dec.). A Belgiummali surlódások nem szün
mos király felségjogait a luxemburgi tarto mányban, melly véghatározásig a conventio által Belgiumnak itéltetett oda ideiglen (1833 május 11), megújitani törekedett; mi nem sükerülvén, jelentést tőn az öt hatalmasság nak, hogy az 1831-ben általa el nem fogadott 24 szerződési czikkely aláirására kész. Ezen nyilatkozatnak következésében, Belgium – bár mint vonakodott is elején, – a luxem burgi és limburgi tartományok némelly ré szeit Hollandnak által engedte, 's így 1839 apr. 19-én az elhatározó szerződés teljese désbe ment (l. Belgium 13.) 1840 october 7.
I. Vilmos az uralkodásról lemondván, fia
II. V i l m o s vette át a kormányt.
16. Németalföld, veszteségének daczára is, sükerrel törekszik jólléte és viszonyai terjesztésén. Kereskedési szerződés az éj szakamerikai egyesűlt státusokkal, 's a né met vámegyesületi tartományokkal (1839 já nuariusb.) Amsterdam-haarlemi vasút. Szán dékba vett gőzhajózás a csatornákon. A' schielansi zuydtér kiszárasztása; mi a haar lemi tengerre nézve is szándékban van. Az új németalföldi törvényhozás behozatala. Bün tető törvénykönyv.
tek meg egyhamar. 1837 decemberben Vil
Az uralkodó ház” származási táblája.
V. VILMOS, oraniai és nassaui fejdelem, sz. 1748, Németalföld örökös helytartója 1766, lemond 1800, + 1806; hitvese: Friderika Sophia Wilhelmina, porosz kir. herczegné, + 1820
/\-r– -\
I. VILMos,
sz. 1772 aug. 24. , fuldai és corveyi fejdelem 1803–1806; király 1815 óta; özvegységben Pilhelmina, porosz kir. herczegné halálával (1837); második feleségűl veszi f841 febr. 16. Henriette Oultremont grófnét, de előbb 1840 oct. 7. az uralkodásról lemond.
r–
II. VILMOS (Fridrik György),
sz. 1792. dec. 6., házasságban 1816 óta Anna Paulownával, oroszországi nagy fejdelemnével (sz. 1795); átveszi atyjától 1840 oct. 7. a kormányt,