october közepén beáll, honnét csak april elején szokott is mét távozni, azért a síkságokon még is ritkaság az, 's itt a télnek leghidegebb hónapiban is a hémérő csak pár napra szokott 2–4 fokkal a fagypontnál leebb szállani. – October ben rendszerint esős idő van, februárban a fák virágoznak. – Az ország déli részéiben aloe és pálmafa.
4. Felosztása és kiterjedése.
a) A római birtok az ország déli reszén 's a középtengeren. . . . b) 19 legatio és delegatio : 1) az ádriai ten
ger' hosszában éjszakról dél felé: Ferra ra, Ravenna, Forli, Urbino és Pesaro, Ancona, Macerata, Fermo, Ascoli; 2) kö
zépen délről éjszak felé: Benevento, Fro- *
sinone, Rieti, Spoleto, Camerino, Peru gia, Bologna; 3) a közép tengeren éj szaktól dél felé: Orvieto, Viterbo, Ci
vitavecchia, Velletri... 775/ »
816 Umf.
40/, Dmf.
Összesen 21 •
327 E u r o p a. 328
5. Termények. Vaskő (mellyett azonban nem hasz nálnak); híres timsó (Talfa mellett Civitavecchia szomszéd ságában évenként 109,000 mázsa); kitünő jelességű nyers kénkő nagy mennyiségben (Róma és Pesaro vidékein; Rimi niben kénkőfinomítás; évenként mintegy 5 mill. font kénkő ki vitetik); gáliczkő (Viterbo); tengeri só (Cervia, Comacchio és Corneto, évenként 76 mill. font); márvány; hegykristály (Bologna), puzzuolanföld. – Gabona (a nyugoti részeken elegendő, a keletiekből ki is vitetik); kender (Bologna);
len; dohány (Romagna); bor (Montefiascone); faolaj (ki is vitetik); déli gyümölcs; dugaszfa. Az egész földterületnek mintegy / része míveltetik. – Bival, ló (külföldre kivite tik), szarvasmarha (belszükségre elegendő), kecske, hal (mind a két tengerből, a belfogyasztásra azonban nem ele gendő, jövedelmes ángolnafogás Comacchio posványiban);
híres rigók és pacsirták (Róma körül); juh (két faj : Negretti 80,000 darab, Porcelle 600,000 darab Róma sikságán). – Selyem (a legfinomabb a Fossembronei, Urbinótól nyugot fe lé, és a Folignói); méhtartás (elegendő).
B. L a k o s a i.
1. Származások. Olaszok, Róma környékén mago kat a régi rómaiaktól leszármaztatók. – Zsidó mintegy 15,000, Rómában magában 9500.
2. Számok. A népszám 1833-ra 2,728,000-re becsűl tetik. – Egyegy négyszögmérföldre 3343 lakos jő (a leg tömöttebb népesség Róma birtokában és a bolognai delega -tióban, amott 7000, itt 4560 fővel egy Dmfre); a dicső or szág népesebb 's míveltebb lehetne.
A legnagyobb városok n é pess é g e.
lakos. lakos.
Róma . . . . 153,700 Faenza (a ravennai le
Bologna. . . .. 71,000 gatióban) . . . . 14,000 Perugia . . . . 30,000 Benevento... 13,800
Ancona . . . . 29,600 Pesaro ... 13,600
Ferrara. . . . 24,000 Viterbo ... 12,600 Rimini (a forlii delega- Cesena (a forlii legatió
tióban). . . . 17,500 ban) ... .... 12,000
Ravenna. . . .. . . . 16,000 Rieti... . 12,000 Forli . . . . 15,500 Osimo (az anconai dele
Macerata . . . .. 15,100 gatióban). . . ... 12,000 Foligno (a perugiai le- Ascoli . . . . 12,000 gatióban). . . .. . . . 15,000 Urbino...------ -- 11,500 Fano (az urbinói és pe- Velletri . . . . 10,000
sarói legatióban)... 15,000
Egészben 90 város, 206 mezőváros, 3729 falu.
3. Rendek. a) Egyházi rend, az országban első 's legnagyobb befolyással biró, 53 500 személy; b) nem es ség számos és birtokos (herczegek, római senatorok és al nemesség); c) polgárság, a műipar elhanyaglása miatt többnyire szegény; d) parasztság robot nélkül ugyan, de
nem birtokosa hanem csak haszonbérlője a földnek.
4. Ipar. Kevés szorgalom, minek oka részint az égalban részint a közember rendkivűli mértékletességében keresendő. Csak Rómában, Anconában, Bolognában és Peru giában léteznek nagyobb gyárak. A nevezetesebb műtermények a következők: fejérólom (Ancona); fayence (Faenza, Pesa ro); mesterséges virág; csokoláde (Roma, Bologna); viasz fejérítés (Ancona, Róma, Bologna); arany- 's ezüstművek (Róma, Bologna); selyemszövet (Róma, Bologna, Anco na, Pesaro, Perugia, Rimini, Forli); cserzés (Róma, Bo logna, Ancona, Rieti); gyapjúáruk (Róma, Ancona, Peru gia, Bologna, Foligno); papiros és hártya (Fabriano); húr (Róma); finom posztó és szép mozaik (Rómában). Vasáruk (több helyen). Kik ő tők: Ancona (bevitele 1834-ben 2 mill.
100,000 scudi = 4,200,000 pforint; kivitele 1,600,000 scudi
= 3,200,000 pforint), Civita vecchia. Legfontosabb száraz földi piacz: Bologna. Híres vásárok Sinigagliában (egy kis|
kikötővel). 1829-ben megérkezett valamennyi kikötőbe 6772 hajó 303,796 tonnával, 's elindúlt 6789 hajó 306,555 tonnával.
1833-ban megérkezett 7347 's kiindúlt 7189 hajó. – Pénz:
scudi (ezüstpénz) valamivel több 2 pforintnál. – Zechine (aranypénz) körülbelől 4 for. 24 kr. ez. pénz.
5. yallás. Római katholika, de mások is tűretnek (15,000
zsidó). Élén áll a pápa a bibornok – collegiummal Rómában, ezeken kívűl 8 érsek (Benevento, Bologna, Camerino, Spo leto, Ferrara, Ravenna, Fermo és Urbino), 79 püspök, 13 apátság, 2090 fára, 1824 (50 különböző szerzetbeli) barát és 612 (21 szerzetbeli) apáczaklastrom. Rómában magában volt 1835-ben 39 püspök, 1420 áldozó pap, 1857 barát, 1359 apácza, 598 növendék; összesen 5273 papi személy.
G. Tudományos intézetek. Főegyetemek Rómában és Bolognában (mindegyik csillagász toronynyal és fűvészkert tel, összesen 1150 tanúlóval, mellyek közül a rómaira 600, a bolognaira 550 esik), 's 5 kisebb egyetem Perugia, Came rino, Fermo, Macerata és Ferrara városaiban, mellyek össze sen 1100 tanúlótól látogattatnak. Rómában, hol a Collegio rom an ó t másik egyetemnek tekinthetni, több academia (mel lyek közül az archaeologiai academia első helyet foglal) és tudós társaság. Propaganda jeles könyvnyomtató műhelylyel, vaticáni könyvtár 160,000, vagy mások állítása szerint 700,000 kötettel és 23,000 kézirattal (Bolognában egyetemi könyvtár 200,000 kötettel); jeles művészeti gyűjtemények (a' Museum Pio – Clementinum, az 1837-ben nyitott Gregorianum, a Capitolinum, az Albinié, a Barberinié 's a' t.). Végűl az építészetnek legjelesebb 's legroppantabb példányi (Pétertem ploma 575 lábnyi hosszú, 284 1. széles, a kúpfödél a ke reszttel együtt 410 l. magos). Bolognában tudományok inté zete. Egyetemrei előkészítő tanító-intézetűl 21 collegium, 's
4 ezek közűl Rómában. Az elemi oktatás azonban itt is el van
hanyagolva 's 50 lakos közül csak egy megyen oskolába. Az elemi oktatás leginkább Rómában mozdítatik elő, hol (1833) 372 elemi oskola létezett 14,100 fi- és leánytanítványnyal.
Különös oskolák által, a de propaganda fide nevű collegiu mon 's egy más térítő – oskolán kívűl, főkép a szépművé szetekről gondoskodott a kormány. Rómában és Bolognában festő-, szobrász- 's építész akademiák tartatnak. Meg kell említenünk a lombard-velenczei, franczia és angol művészek' academiáit is, mellyek vagy az illető 's római kormányok' költségein tartatnak vagy magányosok adakozásiból állnak fen. Az ének kiképzésére ügyel az Accademia filarmonica.
Ezeken kívűl vannak siketnéma – intézetek, pattantyús- és mérnökoskolák 's egy baromorvos – intézet Rómában.
C. Státusalkotmány,
1. Státusforma. Az egyházi birodalom egy monar chiailag korlátlanúl kormányzott álladalom, mellynek fejedel me (pápa, jelenleg XVI. Gergely, Camaldoli – szerzetből) a bibornokoktól és pedig ezeknek saját köréből a conclavéban két harmadrész szavazattal választatik. A főhatóság, melly a pápával együtt az ország igazgatásával foglalkodik, a bi bornok-collegium, mellynek tulajdonképen 70 bibornokból kel lene állania, de melly e számot rend szerint el nem éri 's most (1842) 60 tagból, úgymint 6 bibornokpüspökből, 43 bibor nokpapból és 11 bibornokdiaconusból áll. Az I. és III. osztály állandóan Rómában székel, a II. osztálybeliek nagyobb része szinte Rómában lakik 3*). E bibornokok gyű lé se ket (con
*) E második, bibornokpapi osztály jelenleg 35 olaszból, 3 fran cziából, 3 ausztriaiból (tudniillik 2 lombard – velenczei úgy mint Gaysruck majlandi érsek és Monico velenczei patriarcha, és 1 németből , Schwarzenberg herczeg, Salzburgi érsekből), 1 spanyolból és 1 belgából áll. Az egész bibornok-collegium' 60 tagja közül, ha a lombard – velenczeieket az olaszokhoz számítjuk, olasz 54, nem-olasz csak 6 találtatik.
329
Olaszország (Egyházi birodalom).
330sistorium) tartanak a pápa elnöksége alatt, melly gyűlése ken nemcsak a római szentegyház fontosabb ügyei, hanem az egyházi birodaloméi is tárgyaltatnak, 's mellyek a tárgyak hoz képest vagy titkos ok, vagy fél ti t k o sok vagy végűl nyilv á n o s ok. A közdolgok élén egy státusminiszterium áll, melly 6 departement-ra oszlik: 1) a külügyek számára, mellyek jelenleg a katonai 's rendőrségi ügyek is összekap csolvák; 2) az egyházi és brevei ügyek számára; 3) a bel ügyek számára; 4) a financziák számára (melly osztály 1833 óta a 3 szám alattival összekapcsoltatott); 5) kérelmek és kegyelemtárgyak számára; 6) igazságszolgáltatás számára.
Ezen státusminiszterium mellett jelenleg még a következő központi főhatóságok állanak fen: 1) a Segnatura di grazia, melly Rómában 's a tartományokban a tisztviselők eljárása elleni panaszokat vizsgálja 's elintézi; 2) a Penitenziaria, melly a' fölmentés iránti kérelmeket vizsgálja; 3) a Dataria, melly a szokott fölmentések 's kegyelmek kiosztása fölött sá fárkodik. A pápai fölmentések és kegyelmek hajdan főforrásai voltak a jövedelmeknek. Még a múlt század első felében 5,400,000 pforintra becsűlték a dataria munkásságát; 4) a' Cancellaria Apostolica , melly a bullák szerkesztése felől gondoskodik. Továbbá vannak bibornok – küldöttségek, és pe dig 15 közönséges egyházi dolgokat tárgyaló és 7 a mondott központi főhatóságokat eljárásaikban, mint tanácsló hivatalok, gyámolító, részint különös tárgyakkal is foglalkodó. – A' tartományi kormányt 6 delegatióban (Velletri, Urbino, Raven na, Forli, Bologna, Ferrara) szintannyi bibornok viszi le
ga tus czímmel; a többi delegatiókal nem-bibornok delega t u sok kormányozzák. Róma városa egy senator 's a conser vatorok collegiuma alatt áll. – Czíme a pápának: Pápa,
az egyház feje, szentséges atya (szentség). Bullákban ma gát a pápa a katholika szentegyház püspökének, 's az isten' szolgái szolgájának (Servus Servorum Dei) nevezi. L ak:
Róma a quirinal és vaticán palotákban (ez utóbbi egy palo tákból álló palota, kerűlete 809,600 palma, tartalmához pe dig nincs hozzáfogható az egész világon). Udvari tiszt ség: felette számos, egy főudvarmester (Maggior duomo) és egy főkomornyik (Maestro di Camera) istápjai alatt.
Vitéz r e n d e k: 1) Az arany sarkantyú rendje, III. Pál pápától alapítva; 2) Laterani Sz. János rendje, IV. Pius által 1560-ban alapítva; 3) Sz. Gergely' rendje, XVI. Gergelytől alapítva 1831; 's végűl 4) Krisztus rendje 1319 óta.
3. státusjövedelem. 1837-ben 9,300,000 scudi = 18,600,000 pforintra menő. E sommában benfoglaltatik a te lekadó 3,280,000 scudi = 6,500,000 pforinttal. Státuskiadá sok ellenben 10,150,000 scudi = 20,300,000 pforint. Követ kezőleg egy 859,000 scudi = 1,700,000 pforintnyi hiány, mit adóssággal kell vala pótolni. A kiadások között a katonaság és a carabinieri 1,900,000 scudi = 4,000,000 pforinttal; ka matra 's törlesztőre 2,685,000 scudi = 5,370,000 pforint ál lott. A pápai összes státusadósság (1837) 51,500,000 scudi
= 103,000,000 pforintra rúgott.
3. Hadierő. 15,400 fő (10 zászló sorgyalogság, 1 z.
vadász, 2 ezred svajczi, 1 ezred dragonyos, pattantyúság, tartományi őrsereg szolgált katonákból képezve; 's 2 ezred carabinieri = 2500 fő). Tengeren: 2 fregát 's 4 kisebb hadi hajó. Várai az egyházi birodalomnak : Civitavecchia, Comac chio, 's az anconai és ferrarai fellegvárak. Comacchióban és Ferrarában Ausztria birja az őrizetjogot.
D. T ö r t é n e t e i.
1. A pápa”, avvagy a catholica szentegy ház főnőkének világi birtoka azon időből való a' midőn II. Istv á n pápa R ö v i d Pip i n t a római szentegyháznak a longobardok el leni ótalmára hivá fel. A frank király a' longobardokat visszanyomá 's a' tőlök el foglalt ravennai tartományt Sz. P é t e r' ö r ö k s é g é n e k 's ez által a római szent szék törzsök birtokának nyilatkoztatá.
2. Nagykároly e birtokot (774 és 787) még ki is terjesztette. 'S ahhoz járúlt (1052) a beneventi herczegség is, mellyet IV. Hen rik császár a papának vicariatus' czíme alatt átengedett. Tetemesen neveltetett a pápai birtok Matild grófné (+ 1115) híres adomá nya által, mellynél fogva az anconai határ vidék''s Spoleto herczegségének egy része, úgy szinte mai Toscanában, Parmában és Modenában több urodalmak csatoltattak a' pápai birtokhoz. Róma fővárosa azonban még mindég függésben maradt a császártól, 's csak II. Fri d r i k alatt (1216) veté magát alá a pápának.
3. VIII. Bonifácz pápa cselekvésmódja okúl szolgált IV. Fülöp franczia királynak,
hogy az általa pápai székbe emelt V. C 1 e m e n s től (1305) a pápai laknak Franczia országbai (Avignonba) áttételét követelje. A' pápa ennek következtében 60 évig (1309 – 1367) Francziaországban lakott. IV. Károly császár ugyan arra vitte a dolgot, hogy a' pápa Rómába visszatért; de a bibornok-col legiumban egyenetlenségek támadtak mel lyeknek következtében azután két, sőt né ha ugyanazon időben három pápa is létezett, E szakadásnak csak a kosztniczi concilium
(1414 – 1418) vetett véget. Erre a pápai
birtok (1500 – 1600) keleti részében ismét tetemesen nevelkedett; Ancona és Raven
na többirészei, úgy, szinte a ferrarai, ur
binói és castrói herczegségek iscsatoltatván hozzá.
4. A franczia forradalom”következtében a pápa eleinte csak francziaországi birtokát, Avignont és Venaissint vesztette el; miután azonban Bonaparte (1796) Ausztriát és Szar diniát Olaszországban megverte volt, Bolo gna, Ferrara 's az Urbinói vár foglaltattak el általa. 'S a pápának meghagyatott, hogy a' közön össég boldogságát 21 millió livren , 's 2000 ritka kézirat valamint 100 első jeles ségű festmény árán vásárolja meg. A pápa e pontok teljesítését mellőzni akarván, Bo naparte (1797 febr.) a mantuai ütközet után a pápai birodalmat megtámadta 's VI. Piust tolentinoi békekötés által . (febr. 29.) nem csak 30 millió livre fizetésére, hanem Avi gnonon és Venaissinen kívűl, Bologna, Fer rara 's Romagna átengedésére is birta. Ró mában azonban sok ellensége volt a fran czia forrodalmi láznak. Ezek zajongást tá masztottak, mellyben Dupont franczia tábor nok megöletett (1797 dec. 27.) 's mellyre (1798 febr.) Berthier Sándor Rómát a fran cziák részére elfoglalta. VI. Pius előbb Sie nába, később Francziaországba vitetett, hol (nevezetesen Valence városában) meg is ha lálozott (1799 augustusban). Az alatt Róma egy franczia minőségű köztársasággá idomítatott.
Azonban e köztársaság nem sokára leélterö vid napjait; mert Róma rövid idő múlva (sep temberben) az oroszoktól támogatott nápolyi hadsereg kezeibe kerűlt. 'S új pápa is vá
lasztatott Velenczében Ausztria ótalma alatt
(1800 mart.), ki Chiaramonti családi nevét
VII. P i u s nevével cserélte fel. Evvel B0
naparte főconsul 1802-diki juliusban concor datumra lépett, sőt két évvel később koro náztatásához (1804 dec.) Párizsba is meg hív ta. Ugyanaz kényszeríté a pápát (1808 ma
jusban) az Urbino, Camerino, Macerata és Fermo tartományok átengedésére, mellyek az olasz királysághoz kapcsoltattak. A pápai birodalom többi részei is koboztattak el (1809 majusban) 's csatoltattak az olasz királyság hoz; VII. Pius pedig Rómából Francziaor szágba vitetett, hol több éveken át Fontaine bleauban fogságban tartatott. VII. Pius szi lárdsága, mellynél fogva magát a franczia uralkodó”önző czéljainak 's merényeinek el lene szegezte, Europa általjános tiszteletét nyeré meg számára 's a pápa a franczia uralkodás megszünte után (1814) birtokába ismét visszatért. VII. Pius 1823-diki augusz tus 24-dikén meghalván, ugyanazon évi sep tember 28-dikán XII. L e o (Annibale della Genga) választatott, ki hat évi uralkodás után szinte meghalálozván VIII. Pius (előbb Francesco Saverio Castiglione) foglalta el (1829, mart. 31.) a pápai széket.
5. VIII. Piusnak nem sokára bekövet kezett kimúlta után (1830 nov. 30.) összees kűvés fedeztetett fel a pápai kormány ellen, melly elnyomatván (dec. 21.) egy a carbo narók alattomos törekvéseit sujtó edictum bocsáttatott ki (1831 jan. 18.). VIII. Pius'
utódjai, jelenleg uralkodó XVI. Gergely pápa, előbb Mauro Capellari (szül. 1765, sept. 18-dikán Bellunóban), a kormányt a' legkellemetlenebb körűlmények alatt vette át (1831 febr. 2.); mert Olaszország épen for rongásban levén több helyütt, úgymint Bo lognában (febr. 4.), Ferrarában (febr. 7.) 's Anconában (febr. 8.) lázadás tört ki. A ha tártartományok's Umbria mozgalomban voltak 's Rómában is nyugtalanság jelei mutatkoz tak. Bolognában olasz congressus tartatott 's az olasz tartományok küldöttjei a pápa vi lági hatalmát törvénytelennek nyilvánítván, Olaszországnak közös kormány alatti egye
331 E u r o p a. 332 |
sűlését mondták ki (febr. 26.). Zu c c h i a' bolognai insurgensektől fővezérnek nevez tetvén ki (mart. 13.), szerepét csak rövid ideig játszhatá; mert szomszéd Ausztria, mellytől a szentatya segítséget kért, csakha mar végett vetett a mozgalmaknak. A lázadók' vezérei megfutamodtak (mart. 6.); az ausz triai hadsereg Bolognát, mellyből az előtte való napon Zucchi kiköltőzött, elfoglalta (mart. 21.); Ancona a pápai lobogót felhúzta (mart.25.)'s ausztriai hadat fogadott be (mar
tius 29.), 's csak egy nappal később Zucchi több főnökökkel a lorettói vizekben egy ausztriai hadihajó által el is fogatott. A pápa erre amnestiát hirdettetett (april 30.). De alig vala Bologna ausztriai őrizet alatt, máris egy franczia hajócsapat mutatkozott 's An conát (febr. 22, 1832) elfoglalta. Hiában til takozott ez ellen XVI. Gergely Párizsban (mart. 5.); sőt nem sokára kénytelennek látta magát francziak tartózkodását Anconában el tűrni, azon föltétek alatt, hogy az expedí
IX. NÁPOLYI KIRÁLYSÁG.
tio költségeit Francziaország vigye, hogy a franczia őrsereg Anconában ne szaporítas sék's Ancona városa határain túl ne men
jen. Egy úttal Gergely pápa a lázadók fö lött az egyházi átkot is mondá ki (jun. 21.).
Lassan lassan azonban ismét helyreállott a' belbéke, 's akkor egyezkedés következtében a francziák Ancona várát ellagyák (1838 dec. 3.) 's ugyanazon időben a pápai biroda
lomból az ausztraiak is kitakarodtak.
A. F ö l dj e.
E' királyság geographiailag (ugyan azon módon mint Szar dinia) két külön részre oszlik, úgymint: a) tengeren in neni részre (szárazföld, avvagy olasz félsziget); b) ten geren túli részre (sziget). Amazt rövidség okáért régi szokás szerint egyszerűen (szoros értelemben véve) Nápoly nak, ez utóbbit pedig Szicziliának fogjuk nevezni.
1. Fekvése 's részei. a) Nápoly (Ischia, Procida
és Capri
szigetekkel); K. hossz. 30"
37" – 36° 12'; É. szél.37" 50 – 42° 51'. ÉNy. felől az egyházi birodalomtól; többi részeiben a k ö z é p t e n g e r t ő l (melly K. a d ri ai, a Leu ca és Spartivento fokok között jo ni ai, 's Ny. ty r r h en ten gernek neveztetik) körülvéve.
b) Sziczilia (a lipari, aegadi valamint Pantalaria szigetekkel); K. hossz. 29° 42' – 33° 23'; É. szél. 36° 40 – 38° 27'. Nápolytól a messinai tengerszoros által (Faro di Messina, % mfnyi széles a hajdan híres Charybdis örvény nyel) választatik el; Afrikától 15 mfnyi távolságra esik.
Nápoly na k (Dominj al di qua del Faro) 15 tartománya van: Napoli, Terra di Lavoro, Principato citeriore, Principato ulteriore, Molise, Abbruzzo ult. I., Abbruzzo ult. II., Ab bruzzo cit., Capitanata, Bari, Otranto, Basilicata, Calabria cit., Calabria ult. I., Calabria ult. II.; S z i czi li á nak el lenben csak 7 tartománya van, úgymint: Palermo, Messina, Catania, Siragosa (Syracusae), Calatanisetta, Girgenti és Trapani.
Földrajzi fekvése a nápolyi tizenöt tartománynak a kö
vetkező: