metország leghosszabb csatornája egyszersmind.
4. Terjedelme. A német szövetség tartományai ösz
vesen 11,424 négyszög mérföldet foglalnak magokban, miből6926 (%-de az egésznek) Ausztriához és Poroszországhoz
számíttatik. Az ausztriai német tartományok 3578, a porosz német tartományok 3348 mérföldet foglalnak magokban; a 4 királyság 2707, a nagyherczegségek 1140, a herczegségek 483, és a többi apróbb státusok 168 Dmérföldet. Legkiseb bek: Frankfurt és Liechtenstein, amaz 2, emez 2/, Cmér földnyi. (L. a mutató táblát l. 1.)
5. Éghajlat. 1) Déli, 45–50". Ausztriában, Bajor
országban, Würtembergben, Badenben, rajnai Poroszországban, Luxemburgban. A legenyhébb éghajlattal bír több vidék
közép Németországban, különösen a Neckar, Majna és Raj na vidékei, úgy Csehország közép része 's a Pfalzban, am bár déli Németország nyílt völgyei is csaknem olasz éghaj lattal bírnak. Nyúgotra 50"ig, és keletre 48"túlig jó bor te rem. 2) K ö z é p, 50–52". Szileziában, Csehországban, Szász országban, Hassziában, rajnai Poroszországban. Az Elbe' partjain olly enyhe, hogy a bor még nem roszul, terem. A hegyeken és ezek aljánál kora 's tartós tél. 3) Ejsza ki,137
Németország,
13852–54". Pommern, Brandenburg, Mecklenburg, Holstein, Braunschweig, Hannover, Oldenburg, Hamburg, Lübeck. A' tenger partjain változó és vészes. Déli Németországban (a'
hegyes vidékek kivételével) / hónappal sőt még ennél is ko
rábban áll be a tavasz 's a tél ugyan ennyivel későbben, mint az éjszaki német tartományokban, a keleti tenger közelé ben. Általjában véve (ha a legdéliebb partszegélyt az ádriai tenger mellett nem tekintjük, hol olasz éghajlat uralkodik) a meleg terjedésére nézve igen egyféle éghajlattal bír. Egyre másra az év közép mérséklete 8–9 melegségi fokra megyen.
Csak a felebb említett déli partvidéken emelkedik 4 fokkal ma gosbra az év közép mérséklete. Az alpeseken kívül egyetlen egy német hegysor sem emelkedig a hóvonaliglan.
G. Termékek. 1. A sv á n y o k. A r a ny: kevés;
az Alpesek, Harz , Hannover, Braunschweig, Baden (rajnai arany), Kurhasszia (ederarany), öszvesen 150 marcánál több évenkint. Ezüst: érczhegyek (Szász- és Csehország), Al pesek (Ennsfeletti Ausztria, Styria és Tyrolis), Harz (Han nover, Braunschweig, Anhalt és porosz Szászország), po rosz Szilézia, Westphália és alsó Rajna, Baden, Bajorország, Kúrhasszia, öszvesen évenkint 160,000 marca, miből '/, a' szász királyságra és Hannoverre esik. – Réz: Ausztria, Po roszország, Hannover, Szászország, Bajorország, Baden, Kurhaszszia, hassziai nagyherczegség, Nassau, Waldeck, Braunschweig, öszvesen 30,000 mázsa. – ó n : Szász- és Csehország, mintegy 4000 mázsa. – Vas: Ausztria 1 mil lió mázsánál több, Poroszország körülbelől 2 millió, Bajor-, Szászország, Kúrhasszia, hassziai nagyherczegség, Han nover, Braunschweig, Anhalt, Nassau, Würtemberg, Baden,
's a' t. öszvesen 4 millió mázsánál több. – Ólom: Harz, ércz
hegyek, Karinthia, Poroszország, Baden, Nassau, öszve sen mintegy 190,000 mázsa. – Gelét: Ausztria, Porosz ország, Hannover, Braunschweig, Szászország, Nassau, Baden, Anhalt, öszvesen vagy 70,000 mázsa. – Eleven kén eső csak Ausztriában (jelenleg vagy 1500 mázsa) és rajnai Bajorországban (130mázsa). – Bátrany: Ausztria és Szász ország, 780 mázsa. Kobalt: Ausztria, Porosz-, Szász ország, Kurhasszia, Bajorország, Baden 's a' t. körülbelől 24,000 mázsa. – Galm aj és czink: Poroszország tömér dek mennyiségben, jelennen vagy 2 millió mázsa, Ausztria 's a' t. – Férj any: Porosz-, Szászország. – Barna kő:
Ausztria, Porosz-, Bajor-, Szászország, weimari nagyher czegség. – D á r d á ny: Ausztria, Poroszország, Anhalt. – Graphit vagy író n: Ausztria, Bajorország. – D r á g a*
k ö v e k: Szász-, Csehország (gránátok). – M á rv á ny : Tyrolis, Salzburg, Bajor-, Szászország, Baden, Würtemberg, Poroszország. – P o r c z e l l á n f ö l d, különös jóságu:
Szász-, Bajorország (a feldunai kerület wegscheidi járásá ban), Poroszország, Ausztria 's a' t. – S ó , Ausztria (Ischl, Hallstadt, Aussee, Hallein), Tyrolis (Hall), Bajorország (Rei chenhall, Rosenheim, Traunstein, Berchtesgaden), Porosz ország (Schönebeck, Halle, Dürrenberg), Hannover (Lüne burg), Würtemberg, Baden, Kurhasszia, hassziai nagyher czegség 's a' t. öszvesen 5 mill. mázsánál több. – Ti m s ó : Poroszország évenkint 40,000 mázsa, Ausztria, Bajorország, Kurhasszia 's a' t. – G á l i cz kő: Ausztria, Porosz-, Bajor-, Szászország, Hannover, Braunschweig 's a' t. – S a lé tro m. – Kős z é n : Poroszország legtöbbet 40 mill. mázsán túl, Ausztria, Szászország, Hannover, Braunschweig, Nas sau, Bajorország, Würtemberg, Baden, Kurhasszia, öszvesen vagy 45 mill. mázsát. – Barna s z én: Poroszország 10–11 mill. mázsát, Kurhasszia, hasszia nagyherczegség, Wci mar. – G y e p tőzeg: Poroszország, Hannover, Oldenburg, Holstein 's a' t. általjában nagy mennyiséggel éjszaki Német országban. – K é n kő: Ausztria, Porosz-, Szász-, Bajoror szág. – Ásványvizek: Ausztria (Baden, Gmünden, Ga
stein), Csehország (Károlyfürdő, Ferenczkút, Teplitz, Ma rienbad, Eger, Saidschütz 's a' t.), Poroszország (Aachen, Burtscheid, Beetrich, Kreuznach, Salzbrunn, Warmbrunn, Driburg), Bajorország (Alexandersbad, Kissingen, Bocklet, Brückenau); Würtemberg (Wildbad, Cannstadt, Boll); Nas sau (Wiesbaden, Schwalbach, Schlangenbad, Ems, Fachin gen , Selters), Baden (Baden, Rippoldsau, Griesbach, Pe tersthal), Lippei fejdelemségek (Meinberg és Eilsen), Wal deck (Pyrmont), Kurhasszia (Hofgeissmar, Nenndorf) 's a' t.
2. Növények. Mindennemü g ab on a olly menynyiség ben, hogy a szükségen felüli más országokba is vitethetik ki.
Általjában véve Németország földmivelés tekintetében a föld' legmíveltebb országai közé tartozik. A legdúsabb gabnavidé kek: Szilezia, Cseh-, Bajorország, Thüringen, Szászország"
nagy része, a szász tartományok, Anhalt, Altenburg, rész ben Hannover, Braunschweig, Holstein, Mecklenburg, csak nem minden rajnai és majnai tartományok, Würtemberg 's a' t.
– Rozs, buza, árpa és zab mindenütt, t at á rka in kább az éjszaki pusztai vidékekben, ellenben ku ko ri cz a és t ö n k ö ly inkább a déli tartományokban. – Kö l e s kö zép és déli Németországban, hüvelyes v e t e m é nyek bő ségben, különösen a közép és éjszaki tartományokban, ezek nek révpartjaiban fontos kereskedési czikkely egyszersmind. – Repcze: minden gazdag gabonavidékekben, kivált a kövér lápföldeken; m á k : közép és déli Németországban; takarmány füvek: mindenütt réteken és lóheretermesztés által; burgo ny a nagy mennyiségben mindenszerte, táplálatra és pálin kaégetésre szolgáló; mindenféle z ö l d s ég, úgy czi kória mint kávépótszer és fehér cz é k l a czukorgyártásra minden ütt. (Zöldségtermesztés által híresek: Bamberg, Schweinfurt, Erfurt, Frankfurt 's a' t.) Festék növények, névszerint:
pirosító buzér (Szilezia, rajnai tartományok, Cseh-, Bajor ország, Braunschweig), sáfrán (Ausztria); csülleng (Thü ringen). K oml ó: Cseh-, Bajorország, Braunschweig; l e n, Szászország, Hannover, Braunschweig, Westphália, Szilezia, Cseh-, Morvaország, Thüringen 's a' t. K e n d e r: a rajnai tartományok; dohány: Tyrolis, Baden, Bajorország, Kur hasszia, Brandenburg, Hannover, Szászország, Anhalt, Mei ningen 's a' t. Déli gyümölcs: Tyrolis, Illyricum; mon d o l á k, g e sz t e ny é k: Ausztria, Baden, Nassau, Has szia. – G y ü m ö l c s: különösen a Rajna, Neckar, Maj na, déli Elbe (Szászország) mentében. – Olasz diók:
Baden, Nassau. – Bor: Ausztria (évenkint 5 millió akó), Würtemberg (Neckar- és taviborok, évenkint 200,000 akó);
pfalzi Bor: Baden és rajnai Bajorország; frankeni borok: Ba jorország (Würzburg körűl); rajnai borok: Nassau, kivált a' Rheingau, hassziai nagyherczegség, rajnai Bajorország és raj nai Poroszország; moseli borok: rajnai Poroszország; mark grófi : Baden, Alsó-Ausztria, Styria, Tyrolis. – Fa: Ausz tria, Poroszország (német tartományaiban 16 millió holdföld erdőség), Bajorország (6,500,000 napimunka), Hannover, Braunschweig (360,000 hold), szász királyság (8–900,000 holdföld), Kurhasszia (1,550,000 h.), Würtemberg (1 mill.
752,000 h.), hassziai nagyherczegség (1,100,000 h.), Baden (1,563,000 h.), Nassau (724,000 h.), a többi apróbb tar tományok is erdőségekkel bővelkedők; csak az éjszaknyúgot erdők nélküli, de tőzeggel dúsan van ellátva.
3. Ál la tok. Lovak: mintegy 2,400,000, a legszeb bek és nagytermetüek Holsteinban, Mecklenburg, keleti Fries landban, Oldenburgban. – S z a r v a s m ar h á k : Tyrolis, Ausztria, Styria, Würtemberg, Bajorország, Baden, Olden burg, Holstein, keleti Friesland, több 14 mill. darabnál. –
Juh o k : 22 mill. darabnál több (nemesítettek Szász-, Cseh-, Morvaországban, Szileziában, Brandenburgban, a szász tar tományban (Poroszország), szász herczegségekben, Anhalt ban, Schwarzburgban. – Kecskék: vagy 1 mill., legtöbb
139 E un r o p a. 140
a hegyes tartományokban. – S e r t é s ek: talán 5 mill. (má sok szerint 8 millió), kivált Westphaliában, Bajorországban, Mecklenburgban, Pommernben, Hannoverben 's a' t. – Házi s z á r n y as o k, 1 u d a k: Csehországban, a keleti tenger mel lett, keleti Frieslandban, Hoyában, Diepholzban. – Vad szárnyasok (Csehország fáczánai híresek). Egyéb vad:
csak nem mindenütt bőségben, jelesül: szarvasok, őzek, nyu lak, tengeri nyulak; csekélyebb számmal: vad disznók, far kasok az alpesi vidékekben és a Rajna nyúgoti oldalán, zer gék és marmoták az Alpeseken. – Ha lak: Lazaczok, az Elbében egész Csehországig, a Weserben és Rajnában; ga lóczák (rajnavidékek), gyöngyhalak (a bodeni tóban), orsó halak (híresek a bremaiak és lűneburgiak); továbbá hamburgi halak, pommerni ángolnak; tokhalak és hárcsák (az Elbében, Dunában); heringhalászattal foglalkodnak többen Emdenben, Bremában, Altonában, Hamburgban, Stettínben 's a' t. Osz trigák: Hamburg és Holstein az éjszaki tenger partjain ta láltakkal kereskednek. – Cs i g á k : étkül, Würtembergben és Bajorországban külön kertekben hízlaltatnak, és catholicus tartományokba kivitetnek. – Gyöngy kagylók: Szász-, Cseh-, Bajorország némelly folyamaiban. – M é h e k : Han nover (Brema, Lüneburg), Westphália, Braunschweig, Bran denburg, Lausitz, Szilézia, 's a' t.
B. Lakos ok.
1. Eredetök. 1) German – n é m e t őstörzsök, 30 mill.
600,000 számmal: Szilezia, Ausztria, Styria, Tyrolis, Bajor ország, Svábság, Franken, Rajnatartományok, felső és alsó Szászország, Westphália; D.re felső- és É.ra alsó- német szó járás; az úgynevezett magosnémetség (Hochdeutsch) könyvek
nyelve. 2) Szláv törzsök, saját nyelvvel, többféle szójárá sokkal, Pommernban, Felső-Szileziában, Morva-, Csehország ban, Alsó – Styriában, Karintiában, Krainban, Lausitzban;
mintegy 6,700,000. 3) Jelenleg (Luxemburg vallon részének elválása óta) már csak kevés számu vallonok és francziák, kik a trieri és aacheni porosz kerületekben élnek, és a többi, Németországban szétszórva lakozó francziákkal körülbelől 100,000-re felmehetnek. 4) Olaszok Tyrolisban, Illyricumban (220,000). 5) Zsidók (350,000).
2. számok. A német szövetség öszves tartományai csaknem 38 mill. lakost foglalnak magokban. Ezeknek nagyobb fele az ausztriai- és porosznémet tartományokra esik, amazok ugyan 11,394,000, emezek 10,908,000-ra menő népességgel birván. A tisztán német státusok között Bajorország 4,315,000 lélekkel a legnépesebb. – Legparányiabb népességgel bír Liechtenstein, 6200 lélekkel. Legsűrüebb a népesség Ham burg, Brema, Frankfurt és Lübeck szabad városok kerületei ben, 's az elsőben 22,857, a másodikban 16,514, a harma dikban 31,601, a negyedikben 8400 lélek esik 1 négyszög mérföldre. Különben a szász királyságban, szász Altenburg ban, a hassziai nagyherczegségben, Würtembergben, Baden ben és Nassauban legsűrüebb a népesedés. Ezen státusokban 4000 embernél több esik egy mérföldre; még pedig nevezete sen: a szász királyságban 6073, szász Altenburgban 5272, a hassziai nagyherczegségben 5115, Würtembergben 4542, Badenben 4472 és Nassauban 4462. Leggyérebb népessége van Mecklenburgnak, t. i. nem sokkal több 2000-nél (2035) egy négyszögmérföldön. Lakhelyek: 2390 város, 2300 me zőváros, 110,000 falu és puszta, 5,200,000 ház.
A legjelesebb városok lakosainak száma (hol a lakosok száma legalább is 10,000). Ide tartozók:
a) az ausztriai monarchiából: Bécs, Prága, Trieszt, Grätz, Brünn és Linz (mindenütt 20,000-nél több), Iglau, Trient, Olmütz, Reichenberg, Troppau, Laibach, Salzburg, Innsbruck, Steyer, és Neustadt;
b) a p o r o sz m o n arc h i á b ó l : Berlin, Boroszló, Köln, Magdeburg, Aachen, Stettin, Potsdam, Halle Erfurt, Barmen, Düsseldorf, oderai Frankfurt, Elberfeld, Münster és Krefeld (mindenütt 20,000-nél több); Stralsund, Trier, Koblenz, Halberstadt, Brandenburg, Grossglogau, Wesel, Quedlinburg, Burg, Bonn, Naumburg, Brieg, Gőrlitz, Lieg nitz, Neisse, Eupen, Műhlhausen, Nordhausen, Prenzlau, Greifswald és Stargard.
lakos.
Hamburg *)..... 130,000 München (Bajorország,
székváros) ... 95,000 Drezda (Szászország,
székv.). . . . 70,000 Frankfurt ... 54,300 Lipcse (Szászország) ... 48,000
Brems . . . . 42,000
Hannover ...... 30,000 Altona (Holstein)... 26,400
Anspach (Bajorország). . 16,400
lakos. Gotha (Coburg) ... 14,000 Baireuth (Bajorország).. 14,000 Heidelberg (Baden) ... 13,500 Schwerin (székváros) ... 13,000 Lüneburg (Hannover)... 12,100 Weimar (székváros).... 12,100 Wiesbaden (Nassau,
székváros) ... 12,000 Emden (Hannover) ... 12,000 Dessau (székváros)... 11,800 Gera (Reuss – ifj. ág)... 11,290 Bautzen (Szászország).. 11,000 Offenbach (hassziai nagy- 10,000 herczeg) . . . ... 10,000
10,000 lakosnál kisebb népességgel bíró székvárosok.
lakos.
Meiningen (Szász - Meinin gen-Hildburghausen) ... 6000 Neu-Strelitz (Mecklenburg
Strelitz) . . . .
-Rudolstadt (Schwarzburg Rudolstadt) ... 6000 Köthen (Anhalt-Kőthen) ... 6000 Sondershausen (Schwarz
burg-Sondershausen) ... 5090 Schleiz (Reuss – ifj. ág).. 4600 Ludwigslust (Mecklenburg
6000
lakos.
Schwerin, mezőváros, 's nem régiben még székv.) 4000 Ballenstädt (Anhalt-Bernb.) 3800 Homburg (Hessen-Homb.).. 3600 Hechingen (Hohenzollern
Hechingen). . . . 3000
Detmold (Lippe-Detmold). - 3000 Bieberich (Nassau, mező- és
székváros) ...------- 3000
Ebersdorf (Reuss – ifj. ág mező- és székváros) .... 1200
s. Ipar. Föld m i v e l é s, barom tenyésztés és b á ny á s z a t a német jóllét alapjai, 's e hárman együtt sem miféle europai nemzet által nem gyakoroltatnak hasonló töké letességgel. Másod rangbeliek, de még is nagyjelességüek, és éjszaki Németországra nézve az eredeti termesztésnél is nagyobb fontosságúak a'
A. Kézművek és gyárak, mellyek a közelebb mult 25 év óta rendkívülileg növekedtek és tökélyesbültek, 's kivált az ausztriai és porosz tartományokban és a szász királyság ban virágzó állapotban vannak; a legújabb időben azonban a' többi német tartományok nagyobb száma is tetemesen haladott
*) Hamburgnak nagy része 1842 tűz martalékja lön.
11 Németország,
142előre az iparban. 1) Ásványanyagok. Arany és ezüstmű vek: Bécs, Berlin, Prága, Augsburg, Cassel, Hanau, Frank furt, Pforzheim, Offenbach. – Vasárúk: Ausztria, Steyer (Felső-Ausztriában), Styria, Csehország, Szászország, Han nover (Harz), Hasszia (Schmalkalden 38,000 mázsa öntött vasat dolgoz fel), Würtemberg, Poroszország (Westphália és Jülich-Cleve-Berg, kivált Solingen és Remscheid, az ennepi út, a szász tartomány (Poroszország), Suhl. – Öntött vasárú k: Ausztria és Poroszország (Berlin), Hannover, Szászország, Würtemberg, Bajorország. – Fegyverek:
Suhl, Potsdam és Spandau (Brandenburg), Herzberg Han noverben, Zella és Mehlis Gothában, Ferlach Illyricumban, Marktel Alsó-Ausztriában, Fortschau és Amberg Bajorország ban, Olbernhau Szászországban. – Kard vas a k: Solingen (rajnai Poroszország), Pottenstein, Steyer (Ausztriában), Schmalkalden (Kurhassziában). Tű k: Westphália és rajnai Po roszország (Altena, Iserlohn , Aachen, Burtscheid); Bajor ország (Schwabach, Nürnberg, Fürth); Ausztria (Carlsbad, Nadelburg, Lichtenwerth). E r ő művek, gőzgépek: Po roszország (Berlin, Boroszló, Magdeburg, Ruhort, Wetter, Mühlheim); Ausztria (Bécs, Lajthai Bruck); Szászország (Chemnitz, Uebigau 's a' t.); Hamburg; Würtemberg; Han nover. Kaszák (Remscheid, egy négyszögmérföldnyi kerület ben 40 vashámornál és 100 kereskedési háznál több , mellyek e czikkelylyel foglalkodnak); Ausztria (Styria és Illyrföld).
Sárgaréz árúk: Stolberg, Iserlohn és Altena Poroszor szágban; Nürnberg; Rodewisch Szászországban. ó n árú k:
Carlsbad Csehországban, Nürnberg, Fürth. Órák: Bécs, Ber lin. Z s e b ó r á k : Fürth, Augsburg. Fa ó r á k : a Schwarz waldban. – Üveg: Csehország, Szilezia, Bajorország. – Tükrök: Glocknitz, Neuhaus (Alsó-Ausztria), dossei Neu stadt (Poroszország), Fürth, Nürnberg, Erlangen (Bajor ország), Amelith Nienover mellett (Hannover). – Math e m a ti ca i é s t e r m é s z e t t u do m á n y i m ű s z e rek: Bécs, München (a Frauenhofer-Utzschneiderféle math. – természet tudományi intézet). – P orczellán: Meissen (Szászor szág), Bécs, Berlin, Nymphenburg München mellett. Silányabb:
Bruckberg Ansbachnál, Gera, Gotha, Ilmenau, Volkstedt Ru dolstadt mellet, Dornheim Arnstadt mellet, Fürstenberg Braun schweigben. – Kő e d é ny és Fay en ce : Berlin, Boroszló, Proskau, Magdeburg, Althaldensleben, Köln, Hubertsburg, 0ffenbach, Braunschweig, Elgersburg (Gotha). – Vegy ta n i gy á r la tok és festékek: Bécs, Nussdorf (Ausztria), Berlin, Augsburg, Nürnberg, Schönebeck (porosz Szászor szág), Oranienburg Brandenburgban, Boroszló, Köln, Bonn.
2. N ö v é ny anyagok; Vászon: Szilezia (az óriás hegyek keleti odalán, és a porosz felső Lausitzban), Cseh ország (az óriáshegyek nyúgoti részén), Westphália (Biele feld, Warendorf), rajnai Poroszország (Gladbach), szász ki rályság (felső Lausitz), Würtemberg (Alp), Kurhasszia (ful dai tartomány), Hannover. – Damaszt: porosz Westphália Bie lefeld), Grossschönau Lausitzban, Münsingen Würtemberg ben. – Cz é r n a csipkék: Szász-, Csehország. – Pa m u t á r ú k, mellyeknek gyártása 1800 óta az erőműfonás alkalmazása által tetemesen növekedett, 's magosbra emel kedett: Szászország (Chemnitz, Plauen, felső Lausitz Har tau bobinetgyárral), rajnai Poroszország, az Enns alatti Ausztria, Bajorország (Augsburg, az öszmüvészeti egyesü let által újra emelkedve, 's Hof). – Czukor gy á r t á s: az egy Hamburgban 200 czukortisztító gyár, a porosz – német
tartományokban 66 , nem különben az ausztriai – német tarto mányokban is; jelennen Németországban is sok czukor gyára
tik
répákból.
-Dohány
Ausztria, Poroszország (Mag deburg), Szászország (Lipcse), Nürnberg, Hamburg, Bre ma, Frankfurt. – S e r: Bajorország (müncheni bockser),Csehország, Braunschweig (Mumme). – Égett bor (igen
elterjedve egész Németországban, kivált az éjszaki részek ben, hol Nordhausen leghíresebb e pontban. Fí n o m é g ett borok: Mannheim, Boroszló, Berlin, Trieszt (rosoglio).
Illatos viz e k (Köln – eau de Cologne – egyéb helyeken is készítve). – Faárúk: Bajorország (Nürnberg, Berchtesgaden), Meiningen (Sonneberg), Szászország (ércz hegyek), Szilezia (Steinseifen), Tyrolis (grödeni völgy). H in tók: Bécs, Hanau (Kurhasszia), Offenbach (haszsziai nagy herezegség), Hamburg, Frankfurt, Berlin. S z a 1m a szö v e t e k: Baden (Schwarzwald), Szászország (Drezda és vi déke), Tyrolis, Bajorország. – Papi ro s: Ausztria (300 papirosmalom), Poroszország (360), Szászország (60-nál több), Hannover (40-nél több).
3. Állati anyagok. Gyapju posztó- és gyapju k el m egy árak: Ausztria (az Enns alatt), Morva-, Cseh-, Ko rontország, rajnai Poroszország, Szilezia (Görlitz, Grünberg), Brandenburg, Szász királyság (Zittau, Reichenbach , Bau tzen). Daróczok: Tyrolis és Bajorország. – Bőr: Porosz ország (Malmedy, Mühlhausen, Köln), Ausztria, Szász-, Bajorország, Kurhasszia (Eschwege), hassziai nagyherczeg ség (Mainz és Offenbach) 's a' t. – Harisnya árúk: szász királyság, szász (porosz) tartomány, rajnai (porosz tarto mány, weimari nagyherczegség (Apolda), Reuss (Zeulenro da). – S e l y e m k e l m é k: Ausztria (az Enns alatt), Ber lin, rajnai Poroszország. – Vi a sz.: Westphália (Minden), Brandenburg (Berlin, Potsdam, Sorau), Szászország (Hal berstadt), Hannover (Zelle).
B. Ke res ke dé s. a) Ki vi te l. 1) Nagy britanniá ba: gyapju (1837: 19,705,492 font), komló, néha gabona (zab csaknem mindég); magvak; tölgyhéj; vászonrongyok, lenfo nál, bőrök; tükrök, üvegárúk, kobaltos kék, férjany (egérkő), dárdány (antimonium). – 2) Francziaországba: vas és aczél, kender, len, gyapju, nyúlbőrök és nyúlszőr, len fonál, durva vászon, közönséges csipkék; gabna kevesebb mint ezelőtt, úgy marha is; ezen kivitel, melly 1820-ban még 1,375,000 forintra ment, az 1822-diki franczia vámtörvények által egészen megakasztatott (1834-ben a bevitel értéke 37 mill. francra tétetett, – az ausztriai – német tartományokat ide nem számítva). – 3) Olaszországba: Vászon, pamut és kurta árúk. – 4) N é metal föl d be: gabona (évenkint 2 millió forintért), fa (4 mill. for.), kőszén, gyapju, bőr, érczek, kövek (öszvesen 10 millió forint. termékek), gyap ju- és pamutárúk, vas- és aczélmunkák, harisnyák, üveg, porczellán, általjában 20 millió forint erejéig gyáratok 1834 ben, 's így a Németalföldbei öszves kivitel értéke 30 millió f. – 5) Belgiumba: Gyapju, bor, só, nehány gyárat. – 6. P o r t u ga 1b a és Spanyolországba: gabna, selyem kendők és szalagok, bársony, bársonyszalagok és kurta árúk.
– 7) A Svajczba: gabona, só, égettborok és gyáratok. –
8) Éjszak felé: fák, magok, szárított gyümölcs, czukor
szűremény. – 9) Magyarorsz á gb a 's a' L e va n t é b a : minden nemü gyáratok. – 10) Dél amerikába, Nyug 0 t in di á ba és az éjszak amerikai egyesült státusokba (Hamburgon, Bremán, Trieszten keresztűl): vászon (talán 18 millió for. évenkint), kurta-, selyem-, vas- és üvegárúk,tükrök 's a' t.
b) B e vi te l. 1) Nagy brit an ni á b ó 1: gyarmatárúk és gyáratok nagy mennyiségben, évenkint 30 millió tallér ere jéig (1835-ben 29,306,538 font pamutfonál, és 44,471,452 yard pamutszövet, és 1837-b. 1,421,855 font gyapjufonál Né metországba bevitetett. – 2) Francziaországból: bor, égetborok és finomabb szeszes italok (1820-ban öszvesen csak nem 8 millió forintért, de 1822 óta tilalmak által korlátolva), selyem- és dívatárúk, vászon, batiszt, posztók, kalapok, drá
ga művek, buzér; 1834-b. a bevitel értéke (ide nem szá
mítva az ausztriai-német tartományokat) 53 millió francra ment
143 | E, UM * © » *** 144
– 3. Olaszországból: rizs, nyers és feldolgozott szap
pan, déli gyümölcsök, olaj, müvészeti portékák. – 4. Né
metalföld bő 1: gyarmatárúk, halak, halzsir, dohány, sajt, többféli gyáratok 's a' t. – 5. Belgiumból : magok, vászon, csipkék, finom posztók, bőr, olaj, fegyverek, mindennemügépek, kőszén. – 6. Spanyolországból: bor (kis men
nyiségben) és déli gyümölcsök. – 7. A Svajc z b ó l : sajt, bőrök, pamut- és vászonárúk, marhák. – 8. Éjsz a kb ó 1:réz, vas, kender, kátrány, halzsír, faggyú, serte, halak, ködmönárúk, viasz, bőr, hamuzsír. – 9. Magyarország ból: szarvasmarhák és sertések, bor, dohány, közönséges gyapju, ludtoll, bányászati termékek nagy mennyiségben
(ezentúl alkalmasint igen kevesett egyetemi Németország|
számára, de igen a határhoz közelfekvő Bécs szükségeire).
– 10. A Le va n t é b ó l : szarvasmarhák és pamut, rizs.
11. D é l am eri ká b ó l : gyarmatárúk, dohány, pamut 's a' t.
's a' t.
Nagyfontosságu Németországra nézve a transit o-, arú sz á ll í t ó és közbeni kereskedés, 's az innen szár mazott nyereség szenvedőleges kereskedését, kivált Angliával,
fedezi némileg.
A belső közlekedés legjelentékenyebb ágai közé tartozik a könyv ke res ke dé s, mellynek középpontja, Lipcse, ollyas, minővel semmi más státus nem dicsekedhetik.
A kereskedést elősegítik a hajózható folyamok nagy ví zútjai: a Duna, Rajna a Majnával, Ems, Elbe, Weser és Oder (Elbe-, Weser- és Rajnai hajozási szerződések); az élénk gőzhajózás a Rajnán, Dunán, Elbén, 's az Elbét és Oderát összekapcsoló (porosz) csatornák; továbbá számos, jó karban tartott művutak kivált nyugoton és délszakon (v. ö.
Ausztriát), jó postai elrendelés, az újabb időkben gyors posták Ausztriában, Poroszországban, Szász-, Bajor-, és egyéb országokban, a több vidékeken kész vagy készülőben levő vasútak, a gyakori vásárok és sokadalmak, a nagy gyapjuvásárok, a számos bankok (Hamburg, Berlin, Bécs, Stuttgart, München, Lipcse), a börzék, biztosító egyesüle tek, több különösen a közelebb lefolyt évtizedben kötött ke reskedési szerződések több német státusok között, kivált a ke reskedési és vámegyesűlet, mellyet Poroszország csaknem mindcn német státusokkal (csak az ausztriai német tartomá
nyok, Mecklenburg, Holstein, a hansavárosok, Hannover, Braunschweig, Lippe és Oldenburg még nem járultak az egye sülethez) kötött. (l. Tört.). Ezen német kereskedési és vám egyesület jelennen 8000 Lmföldnél többet (csaknem 26 millió lakossal) foglal magában; az 1839-ben ezen egyesületi stá tusok és Németalföld között kötött szerződés (a tengeri ke reskedés a berlini tengeri kereskedési társaság által mozditta tik elő; az Europán kívüli kereskedést pedig elősegiti több kereskedési egyesület, minő a trieszti a tengerentúli keres kedés előmozdítására, kivalt Braziliával, a rajna-nyúgotin diai, most már rajna- tengerentúli Elberfeldben 3*), a kölni hajózási egyesület, Kölnnek tengerentúli és kelettengeri rév partokkal való közvetlen összekapcsolására, – melly 1837 ben első rajna - tengeri hajóját útnak bocsátotta).
Ke res ke dé si városok. Szárazon : Bécs, Prága, Berlin, Boroszló, Elberfeld, Köln, Magdeburg, Nürnberg, Augsburg, Münden, Mainz, Ulm, Regensburg, majnai Frank furt, Lipcse, Braunschweig, Naumburg, oderai Frankfurt, Offenbach és Botzen (a hét utolsó sokadalmakkal); tenger m el l é k i ek: Hamburg (jeles szerkezetű bankkal), Altona, Brema, Emden, Lübeck, Rostock, Stettin és Trieszt.
Pénz nem e k: 1) a conventiós vagy húszforintos pénz láb, egyegy marca 13/, tallérba vagy 20 forintba (egy forint
*) 1821–1826 között 5,378,700 tallér erejéig küldött német ere
deti és müvészeti termesztékeket Amerikába.
60 kr. vagy % tallér) számítva; 2) a huszonegy forintos pénz láb, melly szerint 21 forint vagy 14 tallér veretik egy marcából;
és 3) a huszonnégy forintos pénzláb, melly szerint 2"/, huszas 60 krajczár értékével bír. Forintok szerint számítanak a déli, t a l l é r o k szerint (24 garas = 1 tallér; 1 garas = 12 fillér) az éjszaki tartományokban, Poroszországban 1 tallér = 30 ezüstgaras. Az 1838-ban kötött pénzértéki szerződésnél fogva, a német vám- és kereskedési egyesülethez tartozó stá tusok által a tizennégy talléros láb, és egyesületi pénznek C/
marca finom ezüst) 2 tallér = 3/, for. fogadtatott el. Német
marca finom ezüst) 2 tallér = 3/, for. fogadtatott el. Német