Alemquer, Quimarães, Louzan, Feira és Lissabon környéke

2. Ke res ke dés (nagyobbára tengeren; a szárazon

ugyan azon akadályokkal küzdve, mikkel Spanyolországban):

a) Kivitel: bor 15 millió for. nagyobb sommáért (különösen Portbor, 1821-b. 23,391 csap Nagybritanniába, és csak 1264 egyébüvé; 1835-b. 37,966 csap, miből 32,396 Angliába. Ezen bornak termesztése és kereskedése külön szabadítékos keres kedési egyesület által vitetik; – narancsok és czitromok egyéb szárított gyümölcsökkel (1819-b. mintegy 825,000 tallérig), olajbogyók (330,000 tallér), dugaszfa, sumach, gyapju (kis mennyiségben), öböl- vagy tengerisó (fontos czikkely, az 1796 – 1819 közötti 24 évben egyremásra évenkint 180,000 moyo 1,200,000 tallér értékéig). 1819-b. midőn Brasilia még

Portugalhoz tartozott, a ki vi te 1 értéke 18,819,000 és a be

vi te lé 24,790,000 tallérra ment, 's közte gabona 10 millió tallér erejéig; fa, len, halak, mindenféle gyáratok, a du gárkodáson kívül 1815-b. 24 millió forintért, jobbára angolok által 9 millió forint nyereséggel. Az egyensúly eddigelé az Amerikából jövő kincsek útján meg helyreállítatott. Az 1796 –1819 közötti 24 évben 897,250 hordó bor 230,880,000 cru zado értékéig, és só 31,814,000 cruzadoért vitetett ki, el lenben 7,520,000 mázsa tőkehal (77,047,500 cruzado) a' bevitel' pontjai között állott. 1819-b. Anglia 7,466,156,836 reis erejéig vitt be árúkat, 's az árúkivitel Angliába, csak

4,209,087,095 reisre ment. A bevitel Brasiliából 's az ázsiai

és afrikai birtokokból 9,413,093,583, 's a kivitel a nevezett tartományokba csak 8,156,400,789 reisre becsűltetett.

E l ő mozdítási eszközök: a real junta do commer

cio, agricultura's a' t. Lissabonban; az 1822-b. alapított nem zeti bank 5000 millió reis (8,250,000 tallér) tőkével, /, mill.

reis (825 tallér) egyegy részvény, de 1828 óta midőn a po liticai viszonyoknál fogva fizetéseivel felhagyott, részvényei és jegyei igen rosz kelettel bírnak. Ke res ke dé si ré vek:

Lissabon, Porto, Setubal, Aveiro, Faro ; a szárazoni keres kedésre (Spanyolország felé): Elvas, Evora, Coimbra:

Pénz: reis (képzelt számolási pénz), hét reis körűl belől egy p. kr. vagy 100 mintegy 14 pengő krajczár, mil reis (1000 reis) 2/, p. forint. 1000 milreis tesz egy contot.

Nagyobb aranypénzek: a moidore vagy moedor (4,800 reis), az egész dobrao (24,000 reis), a fél dobrao (12,000 reis).

83 | 3 UE F

s"

Vannak aranycruzádók is. Ezüstpénzek: cruzado (480 reis);

fél, negyed és nyolczadcruzádók (240, 120 és 60 reis). A'

negyedcruzádo legkelendőbb, 's 17 p. krajczárt ér. Portugal ban viszonylag több arany van folyamatban, mint más europai

státusokban.

4. vallás. Római-catholica. Az öszves papság főneke a lissaboni patriarcha 5 alatta álló püspökkel. A patriarchá nak helyettese érseki czímet visel. Követik őt a brágai érsek (egyszersmind az ország primása) 6 püspökkel, 's az evorai érsek 3 püspökkel. Ezeken kívül még 10 ex imált, azaz:

közvetlenül a pápa alatt álló püspök. Az egyházikerületek száma: 4,034. – 1833-b. 534 klastrom, még pedig 402 ba rátok', 132 apáczák számára; 8592 személy, és 6 millió franc tiszta jövedelem, az egy millió francot feiűlhaladó terméka dományozás nélkül. 1834-b. a barátklastromok egyáltaljában eltöröltettek, minek következésében a barátokkal és apáczák kal 29,700 fejre menő papok száma 5,600-zal megfogyott.

5. Tudományok. A nyilvános oktatásra 1822-b. 833 elemi iskola, 322 latín, 21 görög és rhetoricai iskola, 27 theoriai és erkölcsi philosophia számára; a tanúlók öszvesen:

31,280 fej. Tudományok accademiája Lissabonban; egyetem Coimbrában (1820: 1600 hallgató, 84 tanító), tengeri és ke

reskedési academiák Portoban és Lissabonban. Királyi könyv

tár (90,000 kötet) Lissabonban, egyetemi könyvtár Coimbrá ban (45,000 kötet); az eltörlött klastromok kincseiböl 1835-b.

300,000 kötetből álló középponti könyvtár szerkesztetett Lis sabonban, 's egy hajdani klastromban felállítatott; 5 csilla gásztorony (1 Coimbrában és 4 Lissabonban); füvészeti kertek Lissabonban és Coimbrában. Könyvnyomtató intézetek csak három helytt (Lissabon, Porto, Coimbra), mikből 1805–1819 öszvesen 95 munka kelt ki évenkint. De azóta élénkebbé lett

a tudományos közlekedés, 's 1835-b. egy politicai újság, 's egy kereskedési helyett (csak e kettő jelent meg a folyó szá zad kezdetével), 10 politicai újság és 6 más tartalmú folyóirás

bocsátatott ki,

C. Státusalkotmány,

1. státusforma. Alkotmányos monarchia, korlátolva a cortesek által, kik az 1838 martiusban bevégzett, és 1838 april. 4-én a királyné esküje által megerősitet új alkotmány szerint, 2 kamarára, a senátorok és követek házára oszla nak, amaz 52, ez 114 tagból áll. A végrehajtó hatalom kire kesztőleg a királyt, a törvényhozó ezt 's a corteseket illeti.

A lap tö rv é nyek:

1. Az első országos alaptörvény, hozatott az 1143-diki országgyülésen, Lamegóban; szól a trónusörökö södésröl, a nemesség jogairól és a törvénykiszolgáltatásról.

Ezen alaptörvény azonban késöbbi határozatok által különféle változásokan ment által, de a trónusörökösödést tárgyazó rész épségben maradott.

2. Portugal három státusának kinyilatkozá sa a braganzai ház trónra jutásáról 's jogairól a koronára,

1641-ből.

3. Az 1822 sept. 23-án költ alkotmánylevél, melly a spa nyollal (1812) rokon, de egy év múlva még eltöröltetett.

4. Az 1826 apr. 19-én költ c art a d e l e i, ez a dom Pedro (I.) által adatott alkotmány, melly 2 kamarára oszló képviselésen alapúl, de 1828-ban dom Miguel infant parancsá ra eltöröltetett, 's csak ennek Portugalbóli kiűzetésével újra életbe lépett, 1834-b. – 1836 sept. 9-én ezen alkotmányt az 1820-ban vagy inkább 1822-ben hozott váltá fel ismét, az egy begyűlendő cortesek által netalán szükségeseknek látandott vál tozásokkal. 'S így eredett

5. A legújabb, 1838 martiusban bevégzett, martius 19-én aláírt és apr. 4-én a királyné által megerősített alkotmány,

melly az 1829-diki egészen democratiai alkotmányhozigen ha

|

sonló. (L. Történetek, 16 sz.)

|

A fő státus hatóságok: i

1. A státusz ministerium, melly 1837 óta a titkos tanács elnökéből, és az igazságkiszolgáltatás, a belső, külső, hadi és tengeri ügyek, a gyarmatok és financziák miniszte

reiből áll.

9. A' s t á t u s ta nács csak tanácskozási szavazattal, és életök idejére a király által kinevezett tagokból álló.

3. A fő t ö rv é ny sz é k.

2. A király. Mari a d a Glori a királyné; capeti tör szök, burgundi vonal természetes ága (mások szerint magyar eredetü), braganzai ház. Egyenes fi- és némbervonalbeli örö kösödés. – Czím: Portugal és Algarve királya (királynéja), a tengeren innen és túl, Afrikában Guinéának ura, – »leghí vebb felség* mellékczímmel; a trónusörökös koronaherczegnek czímeztetik, ennek legidösb fia: beirai herczegnek. – L a k:

a necessidades palota Lissabonban. A gazdag máfrai klastrom nak egy szárnyépülete királyi nyárilakúl van elrendelve, de most rendszerint üresen áll. Mulatókastélyok: Ajuda, Bemfica

és Ramalhao Belemnél.

Lovagrendek: 1) a torony- és kardrend (alapítatott 1459, megujítatott 1808-b.); 2) Izabellarend (alapítva 1804-b.), asszonyságok számára; 3) Krisztus rendje (1317); 4) a kard viselő sz. Jakab rendje, a spanyol sanjagoi rendnek ága, ere dett a törszökrend spanyol és portugali tagjainak különosz lásakor a 13-d. század végével; 5) avizi sz. Benedek rendje, a 12-d. században alapítva és 1789-b. katonai érdemrenddé átalakítva, 6) az 1818-d. hódolás alkalmával Rio Janeiróban alapított »vill a viz o sa i sz. szűz”* rendje.

3. státusok. Eddig négy rendbeliek: 1) Nemesség, magos (titul a do s: herczegek, marquis-k, grófok, vicon ték, bárók), kisebb (hid algos de jobbára igen elszegényed ve), 2) papság, 3) polgárok, 4) parasztok. Az alkotmánynál fogva törvényes egyenlőséggel bírók.

4. státusjövedelmek. 1834-re a státusbevétel:

9,578,108,553 reis, a státuskiadás (közte 405,000,000 a' királyi házért): 12,549,270,912 reis; ennélfogva: 2,971 mill.

162,359 reis deficit. 1836 a bevétel: 2,491,866,060, és a kia dás: 12,973,832,603 reisre ment, deficit: 3,489,166,543 reis.

A követek kamarájának elejébe terjesztett 1838–1839-diki budgetben a bevétel 8,000 conto reisre, a kiadás 10,000 con tóra tétetik, deficit: 2,000 conto vagy 5 millió forint. A bel földi státusadósság az 1837-diki jelentés szerint 40,000 conto reisre megyen, 's csak nem ugyannyira a külföldi, mi 200 millió forint öszveget ád.

5. Hadiállás. 1) Sz ár az on: az 1837-diki legújabb rendelet szerint az újonnan létegítendő sereg békelábon 28,472 emberből áll, t. i.

Gyalogság 30 zászlóal (10 zászlóal vadá szok és 20 zászlóal líneagyalogság.

Lovasság, 8 ezred (4 lancsás és 4 va

dászezered)... 3,680 » Pattantyússág 4 ezered, és 3 ágyútelep. 3,232 » Első rangbeli várak: Elvas (a legerősebb), San Juliao Lissabonnál, Cascães, Peniche, Almeida és Valenga; 2) ten geren : 1793-b. 12 fregatt, sorhajó, 20 corvett, és 3 brigg, öszvesen: 37 nagyobb hadihajó; 1835-b. csak 2 sorhajó, 4 fregatt, 8 schooner, corvett és kutter (20–14 ágyúval), tehát csak 14 nagyobb hajó. Flottaszolgálatban állott még azonkívül: 8 ágyúnaszád, 2 gőzhajó, 8 szállítási és 8 pa quethajó. Hadi kikötő: Lissabon. – Müvelési intézetek: a

21,560 ember

várerősités, pattantyússág és rajzolás k. academiái; királyi katonai collegium Lissabonban.

IP o r t u g a l. ⁸⁶

1. A Romaiak által L u s i t a n i á n a k

neveztetett, több századig Spanyolország”

sorsában osztozott ország nevét a c a l e i révtől (porto), melly a' Duero torkolatánál fekszik, származtatják. VI. Alfons, Castiliá nak királya vejét, Henrik burgundi grófot, capeti Hugo harmadunokáját e tartomány”

éjszaki részének helytartójává nevezé ki (1100 körűl). Fia I. A 1 fo n s , ki országát az ara

bokkal viseltháború következésében Alem

tejoig terjeszté ki, az uriquei győzelem után (1139) királynak kikiáltatván, e' méltóságá ban a pápa által megerősítetett. Hogy Leon és Castilia királyai ellen az új státus' füg getlenségét fenntarthassa, 1142-ben elhatáro zá magát, a szent széknek, mint vazallusa, adófizetőjévé lenni. De innen utódaira nézve, kik lassankint Algarvét is elfoglalták, ke mény küzdések keletkeztek a szent székkel, mig végre D én e s (az igazságos, 1279 – 1325) a királyi tekintetet ismét szerencsé sen helyreállítá. Ugyan ő a földmívelést és hajózást is előmozdítá, 's 1290-ben a lis saboni egyetemet alapítá, melly 1308-ben

Coimbrába tétetett által.

2. A királyi családbani több viszálkodá sok után Ferdinand (a nyájas) királylyal a v a l ó s á g o s burgundi fitörzsök kiholt C1383). Ezen fejedelem egyetlenegy (termé szetes) leányát, Beatrixet, I. J á n o s Casti 1ia királyának nőül adván, neki a portugá

ii trónörökösödést odaígéré. De Don Juan,

természetes testvére, a portugaliak idegen kedését a castíliai uralkodástól használván, magához ragadá a királyi hatalmat, mellyet az aljubarottai győzedelem (1385 aug. 14.) által a castíliaiak és szövetségeseik a fran cziák ellen szerencsésen fenn istartott. Ezen

I. János, ki fattyú Jánosnak is neveztetik a' t e r m é sz e t e s burg u n d i dy na s t i á t alapítá, melly 1385 – 1580-ig Portugal felett

| uralkodott, és legnagyobb királyait adá ez országnak. Három fiának alkalmat kívánván szolgálni kitűntetésre, az afrikai maurusok ellen (1415) hajósereggel ment, Ceutában partra szállott, 's e város nagy mecsetében fiait lovagokká üté.

Ezentúl megkedvellették a portugáliak a hajózást , 's tengeri felfedezések után lát

tak. Jánosnak második fia d o m H e n r i k

C+ 1463) mathematicai és hajózási ismere teinél fogva a tengeri haj ó z ó nevét vi selő, meg ápolá bennök e kedvet. Igazgatá sa alatt felfedezték (1418–1452) Madeirát, a canáriai, azóri capverdei szigeteket, és Guineának partjait.

3. A negyedik király e dynastiából II.

J á n o s (1481 – 1495), az evorai országgyü lésben (1482) a nemesség előjogait nagyob bára visszavonván, megerősíté a királyi ha talmat, 's az ellene kitörött lázadást kemény szilárdsággal megbűnteté. Bartholomeo Diaz alatta fedezé fel (1486) a jó reménység fokát.

4. De Portugalnak legfényesebb idősza ka n agy E m á n u e l' (1495 – 1521) és en nek fia III. János (–1557) igazgatása alatt folyt le. Miután Vasco de Gama (1497) a Ke letindiába vezető tengeri utat feltalálá, a' portugáliak ama hatalmas birodalmat alapí ták Keletindiában, melly az Albuquerque, Almeida, Abunha, Silveira és de Castrone veket a történetirásban örökíté. Chináig és Japánig jutottak, a molukkai szigeteket fel fedezték és elfoglalták. Cabral (1500) feltalálá Brasiliát, mellyet Amerigo Vespucci katonái val megszállott. A portugáliak egy századon keresztűl Europá' első tengeri népe valának.

D. T ö r t é n e t e k.

5. De maga az anyaország, a legnagyobb kereskedési virágzás és pénzgazdagság kö zepette, külháborúk által népességétől meg fosztatott, és a tűrelmetlenség szelleme, mellyet Emánuel és III. János (az inquisitio' alapítója) a zsidók ellen gyakoroltak, a ha mar felkapott nagyságot lassankint aláásta.

S e b e s t y é n (1557 – 1578) az 1540 óta be fogadott jesuitáktól fanaticus hódítónak ne velve, a Marocco elleni háborúban életét fel áldozta. Nagybátyja és utóda H e n r i k (a' bíbornok) örökösök nélkül holt el (1580).

6. Portugal, melly akkorban 4 millió la kossal és virágzó iparral birt, most a spa nyol II. Fülep (V. Károly császár és Iza bella nagy Emánuel legidősb léányának fia) birtokába jutott. A portugáliak idegenkedé se a spanyol uralkodástól még nagyítá vala a veszteséget, mellyet kereskedésök és ke letindiai birtokaik szenvedtek. Eddigelé a' keletindiai árúk', nevezetesen a fűszerek' kereskedése kirekesztőleg Portugal által vi tetett, 's a' hollandiak beelégedtek azzal, hogy ez árúkot Portugalban összevásárol ván, velök Europa éjszaki tartományait el

láthatták. Miután ezen másodkézbőli keres kedés nyereségei a felzendűlt hollandiakat képesekké tevé a Spanyolország elleni há ború viselésére, Fülep nagy csapást vélt rajtok ejthetni, ha őket a Portugállali keres kedéstől egyáltaljában eltiltja. De csalódott.

A lázadók most (1595 óta) magok keresék fel a keletindiai útat, áruikat ezentúl első kézből vasárolták 's miután a portugáliakat a bantami tengeri győzelem (1601) után a' molukkai szigetek jóval nagyobb részéből kiűzték (1619), az utóbb olly fontossá lett Bataviát alapították. Ugyan csak a hollandu sokon veszté Portugal Brasiliát, telepítvé nyeit az aranyparton és kereskedési előjo gait Japánban.

Ezen fájdalmas veszteségek, miket a' madridi udvar egykedvűleg néz vala, a por tugáli koronajószágok elpazaroltatása, a ha zai nemességnek a státustisztségektőlielzá ratása, 's a legnyomasztóbb adózások vég re megérlelték a nemzetben a szándékot:

IV. Fülep, harmadik castiliai királyok alatt meg lerázni a spanyol jármot. Az 1640-ben kitörött forradalom a függetlenséget vissza szerzé az országnak, és IV. J á n o s szemé lyében (Eduard', III. János és Henrik kirá lyok legifjabb testvérének másodunokája) a' braga n za i házat trónra emelé (dec. 1.).

7. Huszonnyolcz éves háború után Por tugal' függetlensége (1668) Anglia és Fran cziaország segéde által biztosítatott. Való, a hollandusok időközben még a portugáli telepítvényeket Ceylonban elfoglalták, 's a' haagi békekötésben (1669) minden keletindiai zsákmányaikat megtartották; de Brasiliát lá zadás által meg elvesztették. VI. Alfons, IV. János fia, kinek országlása alatt ez tör tént, legközelebbi rokonainak indítványára (1667) a királyi széktől megfosztatott. II. Pe dro, amannak testvére és utóda (+ 1706) dicsőséges részt vett a spanyol örökösödési háborúban, de minden haszon nélkül. Me thuen, angol követ, őt a portugali ipart ká

rosító kereskedési szerződés kötésére bírá.

8. Pedrónak fia V. János (+ 1750), a' lissaboni patriarchatus alapítója, és a pom pás Mafrának építője életének vége felé szel lemileg elgyengűlt, 's a' státus kormányát dom Gaspar gyontatójára a ferencziek ren déből bízván, ennek ministersége alatt szá mos visszaélés csúszott be az igazgatásba.

Ezen visszaéléseknek eltörlését fia és utóda

J ó zsef E m á n u e l (+ 1777) fő feladásának nézé. E munkájában egy felvilágosodott mi nister', Carvalho Sebestyén (oeyrasi gróf, pombali marquis) tanácsa után indúlt, ki – a természet rémségeivel a lissaboni föld indulásban (1755), és hatalmas, a nemes ségből és jesuita rendből (ennek tökéletes szá műzetése a státusból 1758-ben) kikelt elle neivel egyiránt bátran megvíván, – a köz igazgatás minden ágait lassankint törekvé seinek czéljául kitűzé, a müvészeteket és tudományokat pártolá, a földmívelést, kéz műveket és kereskedést feléleszté, a finan cziákat elrendezé, 's még a véghanyatlásra jutott hadi és tengeri ügyeket is (gr. Schaum burg– Lippe segédével) annyira felsegíté, hogy Portugal mint Angliának frigyese ma gát a spanyol - franczia hadisereg ellen sü

kerrel védheté.

9. József Emánuelt egyetlen egy leánya M á r i a Franc z i s k a követé a trónon, ki férjét és illetőleg nagybátyját (IV. Pedro + 1786) együtt uralkodónak nevezé ki. Utóbb elmeháborodottsága miatt, J á n o s fia vivé a kormányt. Ennek, Francziaország ösztön zésére, IV. Károly spanyol király hadat üzen vén, mivel Anglia barátságáról nem akart lemondani, az olivenzai kerület Spanyolor szághoz kapcsoltatott (1801). Utóbb (1807) kéntelen volt a bényomuló francziáknak or szágát oda engedni, és Brasiliába költözni.

Portugal ugyan az angolok segédével rövid idő mulva a franczia járom alólfelmentetett (1808) de VI. J á n o s, anyjának halála óta király (1816), a visszatérést Portugalba el halasztá. Az angolok befolyása ez ország' igazgatására megelégedetlenséget gerjesztett a nemzetben, melly egy uralkodásra vágyó párt ösztönzésére lázadás által mutatkozott (1821 kezdetével), 's az uralkodó dynastia' védelmének ürügye alatt, az angolokat min den kormányzási ügyektől eltávoztatván, a' cselszövényes pártoskodóknak alkalmat nyúj tott a szomszédország példájára (1. S pa n y o l o r s z.) a cortesek helyreállításával a' korona minden jogait ledönteni, és a királyi méltóságot árnyékképpé lealacsonítani. Az 1821 júliusban történt visszatérése a király nak Lissabonba, nem akaszthatá meg szo morú folyamatában e zendülést, 's ennek kö vetkezésében állott be az olly régóta félt csa pás, hogy Brasilia (eddigelé a Rio Janei róban székelő és a kormánynyal felruházott koronaörökös által mint a portugáli monar chia kiegészítő része igazgatva) magát az anyaországtól tökéletesen különválasztá, és I. Péter alatt önálló császársággá átalakítá (1822 dec. 1.).

10. Portugalban a felek dühös viszálko dásai után, mik VI. János királyt az akarat lanság némi állapotába helyezék, az alkot mány tökéletesen eltöröltetett. A pártok' mindegyre növekedő elkeseredése által kén szerítetett a király a tajoi révben fekvő britt admiralitási hojón menedéket keresni, 's az angolok beelegyedése helyreállítá a rendet elvégre.

11. VI. János halálával (1826 mart. 10.) leánya , Izabella Mária infantné neveztetett ki kormányzónénak, mit Dom Pedro brasi liai császár is megerősített. Emez leánya Ma ri a d a G 1 o ri a javára jogáról a portugali trónra lemondott, 's új alkotmányt adott az országnak. (1826 jul. 13.)

12. Dom Miguel, VI. János másodszü löttje, bátor a dom Pedro által adott alkot

87 IE u r o p a. 88

mányt előbb megismeré 's esküvel elfogadá,

's bátor Maria da Gloriával el vala jegyezve, elcsábítva talán valamelly párt által, jogait a portugáli koronára életbe léptetni töreke dett. A Pedro által egybehívott corteseket eloszlatá (1828 július), 's az ország hajdani cortesei, kiket amazok helyébe összehítt, dom Pedrót a trónról leszállítottnak, 's dom Miguelt korlátlan királynak kinyilatkoztatták (1828 június). Dom Pedro követei által (1828 aug. 8.) testvérének ezen lépését bitorlás gya nánt tekintetni kivánta, 's a portugáli küldött ségnek kinyilatkoztatá (1828 dec. 22.), hogy a' bitorlóval egyáltaljában közlekedni nem fog.

13. Donna Maria1828 jul. 5-én elindult Rio Janeiróból, Gibraltarban partra szállott és sept. 27-én Falmouthba ért, hol a britt hatóságok által királynénak adatni szokott tisztelkedéssel fogadtatott. Miguel nem késett hozzáfogni a testvérvitához. Külön választ mány, Botelho do Amaral elnöksége alatt, minden perlekedési rend' elmellőzésével, a' dom Miguel ellen féllazadtak elitéltetésével foglalkodott (1828 jul.), Almeida bevétetett, az oportoi lázadás részesei űzőbe vétettek Cjul.), még a kihirdetett amnestia következé sében Spanyolországból visszatértek is töm löczbe vettettek, Madeira, mellynek helytar tója Valdez britt hajóra menekedék, elfog laltatott, királyi önvállalkozókból álló sereg az egész országban szerkesztetett (oct.), 's

dom Pedrónak Terceirában tartózkodó hívei

ellen katonaság küldetett. A királyné ügye kevés pártolóra talált. Alig hagyá el Ply mouthot a portugali kivándorlottak első osz tálya, midőn a Lissabonban a királyné mel lett megkísértett merény lenyomatott (1829 januárius), Moreira elfogatott és kivégezte tett (martius-ban), a brasiliai consul az or szágból elparancsoltatott, Oportóban az öl döklések folytattattak (máj. 7.), és migueli se reg küldetett az Azórok meghódítására (má jus 2. 16.). De mind ez nem akadályozá gróf Villaflor megérkezését Terceirában (jun. 22.), ki a királyné nevében az Azórok kormány zójává kineveztetett (apr. 5.).

14. Az ország halálcsendét a dom Pedro

brasiliai császár által Terceirában alakított igazgatóság híre félbeszakítá (1830 martius' 16.), minek következésében dom Miguel még a papi jószágok zsarolásával is a sziget nek eddiglen hanyagul vitetett ostromoltatá

sát új erővel vitetni parancsolá (jul.). Ügyé nek tetemesen ártott azáltal, hogy ez alka lommal nehány angol hajót elkoboztatott, hogy az új franczia uralkodást megismerni késett, hogy a franczia és angol alattvalók tömlö czöztetését elnézé. Ezen két hatalmasság elég tételt kívánt, sőt franczia hadibrigg is érke zett a Tajóba (1831 mart. 26.), mikhez még 10 britt hajó érkezett rővidre; a kormány"

bajait az elégtételt követelő éjszakamerikai követ megérkezése, 's Villaflornak Tercei rából kiindulása a többi azorok elfoglalás sára, szükségképen növeszté. Anglia és Fran cziaország elégtételt nyertek, S. Miguel szi gete a terceirai igazgatósághoz állott. Mi guel' győzelmét egy fellázadt osztály felett, a néhai brasiliai császárnak szíves fogadta tása Párizsban, 's a Londonból érkezett rosz hírek árnyékba helyhezteték (sept. oct.). Most mindenkép törekedett erejét megedzeni; a' sereg 40,000 embernél többre emeltetett, köl csön' ürügye alatt új adó behajtatott (nov. 12.).

Örömmel értették Miguel' követői, hogy An glia dom Pedro hajóira embargót vetett.

(dec. 12-én).

15. Végre megérkezett Pedro manifestu ma, mellyben határozatát kijelenti: leányá nak országlását meg helyreállítani (1832 fe bruárius 2.). Ped r o Terceirába érkezett, 's a kormáyzást magára vállalta (martius 3.).

Mig u el a politicai vétségeket elitélő tör vényszékeket tetemesen megszáporítá (mar tius 23.), 's mind azon partokat, mellye ken testvére kiszállni találna, ostromállapot ba helyzetteknek nyilatkoztatá. Pedro serege ellentállás nélkül szállett ki Oportóban (ju

In document GENERAL THE (Pldal 57-60)