státustitoknokból áll, kik név szerint: a külügyek, a belügyek,
az igazságkiszolgáltatás, a hadi, a tengeri ügyek, 's gyar matok, a pénzügyek', a közoktatás és a kereskedés minisz
terei. A közös miniszteri tanácskozások, egy elnök felügye lése alatt folynak. 2) A titkos ta nács (conseil privé), mclly csak a király különös meghívására gyűl együvé, 's melly
ben maga a király viszi az elnökséget. Tagjai: az uralkodó
házbóli herczegek, a kormányzó státusminiszterek, és azon magos állásu státustisztviselők, kiket a király különös bízodal
mára érdemesített, és mint tiszteletbeli státusminiszterek ezen titkos tanács tagjaivá nevezett ki. Tagjainak száma nincsenmeghatározva, de ritkán haladja felűl a 40-t, 's általjában
nem gyakran hívatik együvé. 3) A s t á t u s tanács, melly nek üléseiben csak akkor vehetnek részt az uralkodó házbóli herczegek, midőn a király elnöksége alatt gyűlt együvé. Ide tartozók különben a státusminiszterek, státustanácsosok, mai tres des requétes, és auditeurök, kik e végre meghívatnak.1837-ben találtatott 23 státustanácsos rendes, és 33 rendkí vüli szolgálatban; 25 maitres des requétes rendes, és 31 rend kívüli szolgálatban; 33 első, és 21 másod karbeli auditeur.
Továbbá 42 státustanácsos és 57 maitres de requétes másnemü szolgálatban vagy szolgálaton kívül, mikhez 16 becsületbeli státustanácsos, 15 becsületbeli maitres des requétes és 14 rendkívüli szolgálatbeli auditeur még járult. 4) A kereske dés és gyárak főtanácsa, mellyhez 1830 óta még a' ke res ke d é s 's gyár a k k ö z ta ná csa is kapcsoltatott.
5) A fő szám adás i kamara, melly a statusminiszterium mellé adatott 's az öszves hatóságok minden számadásai felett ellenőrséget gyakorol. 6) A cassatiói törvényszék, mint legfőbb felebbviteli bíróság.
A belügyek miniszteriuma alatt állanak a kerületek prae fectus ai (főispánai), mikre Francziaország fel van osztva.
Mindenik járásnak (arrondissement) alpraefectusa van;
a cantonok, mikre meg mindenik kerület osztatik, nem birnak külön igazgatási előljáróval; minden egyes község azonban saját maire- el bír. Egyegy béke birája van mindenik
cantonnak.
Az igazság a király nevében szolgáltatik ki, a pol gári jog a cantonok béke birái és az első foku tör v é ny sz é k e k által, millyessel mindenik kerűlet bír; a bűn tető jog az assis e k által (juryvel); felebbviteli tör vényszékek: 27 királyi törvényszék; legfelsőbb jogvizs gáló szék: a cassatiószék Párizsban. Kereskedési i té lőszékek (jelenleg 214). Öt törvénykönyv (co de civil, du commerce, de procédure, crim i n e l é s d'in struction crimin el le).
2. A király. I. Lajos Fülep király, capeti-törzsök, bourbon – orleansi ág. Czíme: francziák királya. A király”
legidősb fiának, mint koronaörökösnek czíme, or 1 e an si herczeg. A többi herczegek az uralkodó házból neveiket tartományoktól vagy városoktól kölcsönzik, p. o. a némoursi herczeg, chartresi herczeg, aumalei hg. A királyi herczeg nék: orleansi herczegnéknek czímeztetvék. – A király
székhelye: Párizsban a Tuilleriák. Nyaralók és mulatozási kastélyok: Neuilly, St. Cloud, Versailles, Fontainebleau, St. Germain és Compiègne.
A connétable, Francziaország cancellárja és főpecsét őre, főudvarmester, főkamarás, főadmirál és főlovászmester, – mind ezek már nem léteznek Francziaországban. Ellenben hasonló ranggal bír az ország maréchalival a Lajos Fülep által kinevezett három admirál. A civillista (mellyet az új ural kodó trónra jutása után azonnal uralkodásának egész idejére szabnak ki a kamarák), X. Károly alatt 25 millió francra ment, mihez még 9 millió apanage a herczegek számára, és 2–3 millió koronajószágbeli jövedelem járult; Lajos Fülep civilli stája 19 millió francra határoztatott.
Következő lovagrendek: 1) a sz. 1 éleké, alapíta tott 1578-b. III. Henrik által; 2) sz. Mihály é, 1469-b.
XI. Lajos által alapítva; 3) sz. Lajos é, 1693-b. XIV. La jos által katholikusok számára alapított katonai rend; 4) ka to nai érdemrend, alapítatott 1759-b., XV. Lajostól pro testansok részére, és 5) sz. L á z á r és b old. asszo nyunk Carmel hegyérőli egyházi rende, 1831-ben eltöröltetvén, jelenleg csak két rend vagyon: a becsület legió királyi rendje, 1802-b. Napoleon által alapítva, 1814-ben XVI. La jos által megerősítve, és 1816-b. újonnan létegítve 's az aug.
13-dikán költ királyi rendelet erejénél fogva szabályozva (80 nagykeresztes, 160 főbbtiszt, 400 commandeur, 2000 tiszt és határozatlan számu lovagok); 1834-b. azonban 104-re ment a' nagykeresztesek száma, 204-re a főbbtiszteké, 827-re a' commandeureké, 4555-re a tiszteké, és 44,318-ra a lovagoké;
2) a júliusi keresztnek az 1830-diki december 30-dikán költ rendelet erejénél fogva alapított rendje, az 1830-diki júliusi forradalom napjaiban elkövetett jeles tettek jutalmazására.
3. Rendek. 1) Nemesség (duc, marquis, comte, vi comte és báró): a) régi, melly az előidő czímeivel, de nem jogaival is bír; b) új, melly hogy örököltessék, meghatáro zott vagyonhoz és az elsőszülöttséghez van kötve. A forrada lom elött mintegy 18,000 családból, 's körülbelöl 90,000 egyed ből állott; régi családok kivesztek, újak keletkeztek, 's így a szám alkalmasint azonegy jelenleg is. 2) Polgárok, kik most minden státusban egyenlő jogokkal bírnak. 3) Parasz tok, kik az egykori hűbérrendszer minden terhei alól fel mentettek. Általjában egy rend sem bir törvényes előjogokkal a másik felett; a francziák mindnyájan egyenlők a törvény előtt, bár mi czímök vagy rangjok legyen is különben; 's épen így mindnyájan juthathak el, kivétel nélkül, polgári és kato nai tisztségekre, minélfogva státusjogilag csak egy státus van, mellynek legjelesebb tagjai, országos érdemeik jutal mául, él e t ö k idejére a pairkamarába léptettetnek a feje
delem által.
4. státusjövedelem. 1831-ben a valóságos bevétel 1,001,550,000, 1832-b. 986,125,000 és 1833-b. 986,000,000 francra ment; a kiadások 1831-b. a budget szerint 1172 mill.
192,000, valósággal 1,919,310,000, 1832-b. a budget sze rint 1,106,618,270, valósággal 1,190,748,000 és 1833-b. a' budget szerint 1,120,394,000, valósággal pedig 1,162,000,000 francra mentek. Azóta ezen tetemes deficit megkisebbedett, olly annyira, hogy már 1836-b. csak 6,919,038 francból ál lott, a kiadás 1,001,904,935, a bevétel 994,985,897 francra tétetvén. 1837-b. a bevétel 47,241,297 franccal többre ment a valóságban, mint a budgetben, öszvesen t. i. 1,079,232,732 francra, név szerint egyenes adózásból 383,174,000, bélyeg jog és státusjoszágok után 220,161,070, fából 30,371,838,
105
Francziaország,
106indirect adókból 209,091,318, vámok és só után 169,069,343, postákból 40,558,282 fr. 's a' t. 1839-re a kiadás 1,053,918,930 (a státusadosságért 331,361,843, hadi miniszteriumért 238 mill.
914,486) és 1840-re 1,100,805,028, a bevétel ellenben 1,116,713,172 francra számíttatott *). A státusadósság 1831 végével 4426 millió francra – miután t. i. 1816–1831-ig 1077 mill. fr. fordítatott törlésére – ment. Az öszves emigra tioi kárpótlás 1830 május végével 819,150,000 francból állott.
De 1831 óta ismét növekedett a státusadósság, úgy hogy 1838-b. 4,590,526,111 francra ment, még pedig 2,804,756,120 francnyi summától 5 pc. 22,813,333 franctól 4/, pc. 399 mill.
469,125-tól 4 pc. és 1,363,506,533-tól 3 pc. járván kamat fejébe.
5. Hadiállapot. 1) Ha di erő szárazon. Való ságos állása 1833-ban: tábori főkar 4063, rendőrség: 15,899, gyalogság (67 sor- és 21 könnyü ezred) 275,149, lovasság (50 ezred) 54,558, pattantyússág 34,120, geniekar 8151, katonai fuvarozás 4527 és 13,533 veteránus, öszvesen 410,000 ember. A hadi-miniszterium budgete 305,547,000 francra ment, 1834-b. 311,400 emberre szállitatott le a sereg, t. i. 205,100
gyalogra, 49,000 lovasra, 22,700 pattantyúsra, 6100 inge nieurre és 28,500 rendőrre. Az 1839-diki hadi budget által a' seregnek következő öszvege állapítatott meg: belső szolgálat 278,066 ember, Anconában 1522 gyalog, Afrikában 38,000 gyalog, 8779 lovas, öszvesen 317,588 gyalog és 60,055 lo vas. Ezenkívül Francziaországnak még nemzeti őrserege van, melly ingó és ingatlanra oszlik; amaz, háború idejében, a' sorsereggel együtt tartozik működni, 's jelenleg 1,000,000 embernél többre megyen. Francziaország 19 katonai osztály ból áll; várainak száma: 106 (köztök 15 első rangú); vár nagygyal pedig bír öszvesen: 178 hely.
2. Tengeri erő. Az 1832-diki budget szerint 1832 január 1-jén állott a hajósereg: 34 sorhajóból, 39 fregatt ból, 33 corvettből, és a többi apróbb hadi hajókkal öszvesen 279 hajóból; készülőben volt 66, 's 1833 elejéig 345 vitor láig növekedendőnek tétetettt az egész tengeri erő. A tengeri miniszteriumnak 1837 febr. 1-jén költ jelentése szerint állott a' tengeri erő 40 sorhajóból, 50 fregattból és 220 kisebb hajóból, köztök találtatott 31 gőzös. A három admirál alatt álló flotta öt igazgatóságra, a brestire, keletire, toulonira, rochfortira és cherbourgira oszlik, 's itt tengeri pattantyúsparkok is ta
*) Az 1843-diki budget 1281 millIóra rúg.
1. G a 1 l i a, Marius hőstetteinek szín helye, a római legiók hadi iskolája, mely lyeknek vezére Caesar a hatalmas hős és po líticus már is aláásta volt a római szabad
ságot, midőn arra biratott, hogy e tartomány ról lemondjon, különféle német népek ál tal ragadtatott el a rómaiaktól; déli részé ben a Loire' bal partján ny úgo t i g o t h o k telepedtek le ; a Rhone mellettburgundiak;
a nyúgoti részt az Angliából kivándorlott britannusok (lásd: N.B r i t a n n i á t) szállot ták meg; éjszakról, Németalföldből a ger
man eredetüfrankok vandoroltak be. Az or
szág közepében, a Seine és Loire között még a rómaiak uralkodtak, 's az ötödik szá zad közepe felé az Attila alatt Chalonsig elő nyomúlt hunnokat visszaverték.
2. De ezen rómaiak a soissonsi csatában
(486) Ch 1 o d o v i g egy frank törzsök vezé re 's az egyesűlt frank nemzetségeknek, 481 óta királya által meghódítattak. Ugyan csak ezen merész fejdelem legyőzé (496) az al em a n n o k a t, kiknek lakhelyei a job bik Rüsstől C a Svajczban ) a Rajna mind két partjának hosszában terjedeztek. Ugyan ő magok alávetésére kénszeríté (507) a bri t a n n u so kat; 's a' nyúgoti gothok kéntele nek voltak Aquitaniát (Gascogne és Guyenne) neki által engedni. A keresztyénség ürügye alatt elnyomá a többi frank nemzétségek fej delmeit, 's utódait ennélfogva e czímekkel:
leg ke re s z ty é n e b b k i r á ly ok és el s ő sz ü l ö tt fiai az egy h á z n ak ajándé kozá meg a pápa. Igy változott át Gallia frankbirodalomra germán alkotmánynyal.
3. A frank királyok, kik egyik elődök Merovich után Merovingoknak neveztettek, osztások és család viszálkodások által meg gyengűltek. Az országlást m aj o r d o m u s a i k r a (főudvarmestereikre) bízták, kik (650 óta) méltóságaikat örököseikre szállitot
ták, 's a hatalmat, mellyel felruháztattak, arra forditották, hogy a merovingoktól las sankint magát a koronát is elvegyék. Kőzű lök Ma r t e l K á r o l y Francziaországof a' to u r s i győzedelmes csatában, (732) a Spa nyolországból előnyomuló arabok általi hó dítástól megmenté. Kis Pip i n (vagyis a' rövid, brevis) királynak nevezteté ki ma
láltatnak.
D. T ö rt é n e t e i.
gát (752). Fia Nagy Károly (771 – 814) alapítója a car o l i n g i uralkodó háznak.
4. Nagy Károly a mai spanyol és ma gyar határokig úgy Olasz- és Németország”
jóval nagyobb része felett, az Ebrotól a Ráb czáig, az Eidertől Rómáig 's Rómán túl ter jeszté ki uralkodását. Ő a hatalom 's terjed ség legmagosabb fokára emelé a frank mo narchiát, kiragadá a barbarságból, fontos szolgálatokat tőn religiónak és tudományos ságnak, számos bölcs törvényt és intézetet alkotott, 's tekintetével ügyesen tudá meg egyeztetni a franczia státusok jogait. Áj t a tos Lajos (le débonnaire), gyenge, és önbizalom hiányával levén külbéfolyások nak szerfelett engedő fejdelem, fiainak en gedelmetlensége és testvérvitáiknál fogva a' sorsnak keserű csapásait tapasztalá (fontenoyi csata 802). De fiainak osztozkodása által Francziaország a birodalom többi tartomá nyaitól különválasztatott (Verdunben 843), és k o p a sz Károly alatt (+ 877 oct. 6.) önálló státussá lett. Ettől azonban meg két birodalom vált el: 1) az ájtatos Lajosnak egy veje által alapított (879) a 1 s ó burgundi, melly a' bal Rhone melletti tartományokat (Provence, Dauphiné, Lyonnais, Franche Comté 's a' t.) foglalá magában 's Arles fő várostól a r1 es i n e k is neveztetett; és 2) a' fe 1 s ő b u rg u n d i , túl a Jurán , melly a' svajcznak nyúgoti felét Savoyval foglalá magában, 's mellynek Rudolf helytartó volt alapítója (911). Ezen két birodalom rövid idő mulva (930) egy király alá kerűlt, és (1065) örökösödési szerződés következésében Né metország királyának jutott osztályrészül.
(Vesd ö. 11.)
5. A szoros értelemben vett Franczia
országban, melly a Rhone jobb partjától 's a Rajnától a földközi 's atlanti tengerig és az úgy nevezett csatornáig terjedett, N o r m a n n o k (mérész tengeri kalandorok éjsza ki Europából) telepedtek le (889 Rollo alatt) a Seine és Loire között, 's innen N o rm an d i a. A többi Froncziaország nagy, hercze gek és grófok által kormányzott tartományok ból állott. A hajdani burgundi birodalomnak még egy maradványa volt fenn, a b o u r go g n e i herczegség Aquitania Guienne
és Gascogne tartományokká változott át. A' Seine, Marne, Oise és Aisne által sziget ké pére körűlfogott földrész 1s 1 e de France nak neveztetett. A Somme melletti tartomány a picardoktól (azaz: élénk, elmés emberek) Picardi a nevet nyert (a 9-d. században mar talékaúl esett a normannoknak. Lásd felebb.) A felsőseinei tartomány, nagy síkságainál és réteinél fogva C h a mp a g n e nak (Cam pania) neveztetett. Déli Francziaországban találtatott a tou 1 o u se i grófság. Az ezt kö rűlfogó tartomány L a ng ue d o c nevet nyert utóbb. (A déli francziák nyelve t. i. melly ben o c i g e n t jelentett, különbözött az éj szakitól, mellyben igen = o ui).
6. Az akkori Francziaország herczegei és grófjai olly függetlenűl uralkodtak kerü leteikben, hogy a király csak mintegy első
nek tekintetett közöttök. Már k o p a sz Ká ro 1y, mint ki Francziaország külön kirá lyainak sorát megnyitá, kéntelen volt nekik részt engedni az ország ügyeiben , 's fegy veres kézzel ellentállási jogukat megismerni.
Unokájától, 111. d. K á rolytól (az együ gyü, + 929 october 9.) már O d o párizsi és orleansi gróf csak nem elvitázta a trónt (888), 's a franczia urak két pártra szakad tak ez idő óta, míg végre 100 évvelutóbb (987)
V-d. Lajos (a rest) halálával (valószinű leg méreg által) Nagy Károly utódai Fran cziaország kormányátál egészen eltávolítat tak. Ezen kizárás okai voltak: a fejedelmek”
szűkeszüsége; a normannok',magyarok''sa' t.
pusztításai's a német háborúk, 's az ezekkel összekapcsolt elszakadása a nagyoknak; a' birodalomnak meggondolatlan felosztása; a' némberek befolyása. Helyökbe léptek a ca p e t i n g o k, kik Cap et Hugóv a 1, 0 do' öcscsével, Isle de France herczegével kez detöket veszik. Ennek nagy örökségi jószá gai királyi uradalmakká váltak, 's azóta min dég Párizs volt a monarchának lakhelye.
Bourgognet 0 t t o testvérére szállítá Hugo.
7. Hugo, a trónörökösödésnek csalá dábani megerősítésére, Robert fiát már ko rán uralkodótársának választotta. Utódai kö veték ezen példát, és 193 év alatt (987 – 1180) csak öt országlás váltá fel egymást. A' nagyobb vazallok csak hamar érzették egy
107 E u r o p a• 108 főbiró szükségét, 's ezért külön frigyre lép
tek a királylyal. Ezáltal szabályosabb stá tusrendszerhez nyittatott út. Hogy a makacs vazallokkal annál biztosabban megvívhasson, VI-d. Lajos (1137+ 1180 sept. 18.) a városi k ö z s é g e k e t alapitá, külön törvényható sággal és fegyverjoggal ruházván fel őket.
8. A legelőkelőbb franczia uraknak egyi ke, V i 1 m o s n o rm and i ai herczeg az angol korona birtokába jutott. (1. Nagy bri t a n n i a történeteit). Annál bátrahban da czolt most urának. Példája a többi hercze geket és grófokat utánzásra birá. Innen szár mazott a hosszú (I. F ü l e p , VI. Lajos, VII. Lajos, II. Fü l ep és IX. [sz e n t]
Lajos alatt, 1066–1223) veszedelmes há ború Angliával. IX. Lajos végre eléré, hogy Anglia a N o r m a n d i á t, továbbá a Loire”
bal partján fekvő P o i t o u t, a jobb Loire melletti M a i n e t 's a' t. reá szállítván, az angol uralkodás Francziaországben megszünt.
9. Ezen Angliávali harczok alatt, a fran czia nemességnek tetemes része gondolkodás módjával megegyező foglalatosságot talált a' keresztes háborúkban. Egyházi gyülés Cler montban, Auvergneban (1095), hol amiensi Péter (a remete) a franczia urakat a keresz tes háborukbani részvételre birá. VII. Lajos (1147–1149), II. Fü l ep (Auguszt) 1180–
1190), és IX. Lajos (1249 és 1270 jul. 11 én, de már aug. 25-én meghalálozott) a ke resztes hadakat személyesen vezérelték. Fran cziaország osztozott a keresztes háborúk ál taljános következményeiben. (Lásd: Eu ro p a történéteit. 8.)
10. Időközben nem egy grófság összekap csoltatott a korona tartományaival. II. Fü 1 e p az a nj o u i grófságot (Angers főváros sal) úgy A u v e r g n e t és Art o is-t (az al földnek része Arras fővárossal) megszerzé.
IX. L ajo s ezt a t o u l o u s e i grófsággal megtoldá. A királyi tekintet, ellentétben a' nemességgel, mindinkább növekedett a las sankint feiszabaduló középrend 's a' városok”
haladó gyarapodása által. II. F ü l ep óta ál 1 a n d ó k at on a sá ga volt a királynak. IX-d.
L a j o s a birodalmat törvényszéki kerüle tekre osztá, mik b a i l l i k által kormá nyoztattak. A párviadal helyébe a tanúk és oklevelek általi bebizonyítás lépett. A ró mai jog mind inkább kiterjedett. Az előkelő egyházi és világi urak”, a p a i r e k (p a res Francia e) gyüléséből alakúlt a párizsi par 1 a m e n t , mellyhez (1301) a városok”, mint
a harmadik rend' követei is csatlakoztak.
IV. F ü l e p új paireket nevezett ki, t. i. a' b r e t a g n e i herczeget, 's az anjoui és ar toisi grófokat (királyi vérbőli herczegek).
Ugyan ezen fejedelem, ki a királyi hatalmat a pápa törekvései ellen szintolly szerencsé sen mint állandóan védé, okozá vala, hogy az egyház feje székét Francziaországba át helyezé, 's a' pápa Fülep kivánatának engedve (1312) a templomosok rendének eltörlésében is megegyezett. IV. K ü l e p' fiai alatt (1314–
1315) a C h am p a g n e és B r i e a korona' egyéb tartományaival összekapcsoltatott.
11. Fülep fiaiban (X. Lajos, a v e s z e k e d ő, vitáiért népével és a vazal lokkal így neveztetve, + 1316, I. J á nos, + 1316 kevésnapi országlás után, V. Fülep a tudományok és müvészetek előmozdítója, + 1322, 1v. Károly, süker nélkül töreke
dik a császári korona után, különben béke szerető, + 1328) kiholt a' capeti főtőrzsök.
A trón most a v a 1o i s i (Isle de Fran
ceban) grófnak, IV. Füle P' testvérfiának
jutott (mint VI. k ü l e pnek),+1350. IV. Fü 1ep léánya II. Eduard Nagybritannia kirá
lyával lévén házasságban, ez csak nem száz éves örökségi háborúra adott alkalmat. Ebben J á n o s (a jó) 1357 + 1364 angol fogságba esett. V. K á r o 1 y (+ 1380) és dicső hadve zére du Guesclin Bertrand, kik a hadi ügyeket 's a hadfenyitéket tetemesen javították, a' nemesség szolgálati készségét zsold által öregbítették, 's a' tiszteknek a connétablet 's a maréchalokat fővezérekül adták, az an golokat csaknem egész Francziaországból kiűzték. V. Károly idejében keleti Fran cziaországban is megszűnt a német felsöbb ség. IV. Károly császár (nagybátyja), ki ma gát 1365 után V. Orbán pápa által Arlesban burgundi királynak koronáztatá, a korona örököst (1377) élete idejére és visszahív hatlanúl helyettesének nevezé az arelati ki rályságban. Ezen idő óta az Arelat 's a' né met birodalom közötti viszonynak semmi nyo ma (lásd felebb 4.). Ezen viszony azonban
már annakelőtte fokonkintfelbomlott. Az al
boni grófok a viennei kerületben a Rhone mellet, annyira kiterjeszkedtek az arelati bi rodalomban, hogy valo urainak tekintethettek.
A D a up h i n , (ezen nevet választá egyik előde 1000 táján) V. F ü l e p legkisebb fiát örökösénék jelelé ki (1343). Az atya azon ban ennek jogát a legidősbikre szállítá, 's ezen idő óta a franczia koronaörökös mindég dauphinnek neveztetett.
12. VI-d. Károly (1380 –1422) alatt boldogtalan időszakot ért Francziaország.
Ezen királynak őrültsége és fiának, VII-d.
K á r o l y nak kiskorusága helyettes kor mányt követeltek. Ennek jogáért vetélkedtek egymással a király testvére az o r 1 e á n s i herczeg, 's a' király hitvese a bajor Izá bella, férjének nagybátyja a burgundi her czeg pártfogása alatt. Az angolok a király né pártjának olly hatalmas segédére voltak, hogy az incourti győzedelem által (1415) Pá rizs uraivá lettek, 's az 1422-ben megürült királyi széket a jogszerü örököstől, VII-d.
Károlytól sok ideig csak nem elvonták, 1429 ben Orleansig előnyomulván. De most az or le a n s i s z ü z (Jeanne d'Arc) VII. Károly”
és harczosainak bátorságát hatalmasan hely reállítá. Az angolok Calais-n kivül már nem bírtak egyebet Francziaországban. Hogy el lenek annál több erőt kifejthessen Vll. Ká roly állandó sereget alkotott, melly 1500 láncsásból (n o m m es d'a r m e s), 900 lovas ból és egy vadásztestületből (4500 f ra n c s a r c h er s, egyegy minden egyházkerületből) állott. Országlása alatt a második parlament alapíttatott, Toulouseban. XI. Lajos (1461 – 1483) a vadászok helyébe 8000 emberből gyalog sereget léptetvén, ehhez (1474) még 6000 svajczit is fogadott. A nagyhatalmu cou nétable-ok tisztsége eltöröltetett. XI. Lajos a birodalmataz 1477-ben fiörökösök nélkül
kimúlt burgundi herczeg', K á r o 1 y” (a bá to r, a jó Jánosnak harmadunokája') tarto mányainak tetemes részével (Bourgogne és Franche-Comté) – miből csak nem 300 évig tartó vita a habsburgi házzal keletkezett, – és az anjoui család birtokaival (a Provence ban 's a' t.) öregbítette. Az alattvalók' adói 1,800,000 livretől 4,700,000-ig (az újább pénz láb szerint legalább is 15 millió) szállottak.
Ugyanekkor (1464) alakult a franczia p o s t á k intézete is. Vlll. K á r o l y 1490-b. a' bretagnei koronaörökösnével házasságra lé pett; de más részről a F ra n c h e - C o m t é Ausztriára, és li o u ss i ll o n Spanyolország
ra szállott.
13. Hiába törekedtek a franczia kirá lyok uralkodásokat Olaszországra is kiter jeszteni. VIII. Károly (1483 + 1498 apr. 7.),
mint örököse az anjoui háznak, Nápolyt is aka rá magának tulajdonítáni, de megbukott tervé vel. Halála után nem maradtak gyermekei. Az özvegy királyné feketékre változtotá a fran czia királynéknak addiglan fehér gyászruháit.
Utóda, XII. Lajos, másodunokája Lajos or leánsi herczegnek (az őrült VI. Károly”, a' valoisorleánsi vonal alapitója testvérének), sem Milánót semNápolyt nem tudá megtar tani. 1. F e r e n cz (+ 1547, mart. 31.) szövet ségben I. (mások szerint II.) Szolimannal Ká roly császár ellen öt haszonnélküli háborút viselt különösen Olaszország végett, Páviá nál fogságba esett (1525), 's kéntelen volt a madridi békekötésben (1526) minden igé nyeiről Milanóra, Genuára és Nápolyra le mondani és a burg u n d i herczegséget 's a' F 1 and ri a és A r t o isfeletti hűbéri felsőbb séget V. Károlyra szállítani, a bretagni her czegséget azonban koronájával örök időkre egyesitette. Pártfogója volt a tudományok nak és tudósoknak, de az új vallásos néze teket, mik a reformatio (C h a u v i n vagy C a 1 v i n sz. Noyonban 1509 + Genfben 1564) által alattvalói között is elterjedtek, kemény eszközök segédével akadályozá.
14. Ugyan ezen reform a t i ó a fran cziákat utóbb kétpártra osztá, mellyek hosz szas polgári háborúkban üldözék egymást.
Már 11. H e n r i k alatt (+ 1559 jul. 11.) , ki az angoloktól Cala is t, a németektől Metz To u l és V e r d u n lorraini püspökségeket el
foglalá, mutatkozott a pártszellem. Három fiának (II. F e r e n c z + 1560, IX. Károly
foglalá, mutatkozott a pártszellem. Három fiának (II. F e r e n c z + 1560, IX. Károly