-tussá, különösen pedig keresztény király alatt leendő örökös monarchiává átidomítatott. A görög nemzet a londoni 1832 május 7. költ egyesség következtében a királyi méltósággal Fridrik Otto bajor herczeget, a bajor király másodszülött fiát kinálta meg, melly kinálat a bajor király részéről kiskorú fia nevében el is fogadtatott. Görögországnak alaptörvényeit tehát a mondott oklevelek képzik, mellyeknek elseje 1830 febr. 3., másika pedig 1832 majus 7. költ, 's mellyek a' por ta részéről is helybenhagyattak. A királyi méltóság fiú- és leányágban örökös. Azon esetben, ha a mostani király Otto örökösök nélkül kimúlnék, a korona öccsére Luitpold ra 's en nek egyenes utódaira száll. 1835 jun. 1. óta a király nagy korú levén, a kormányt, melly azelőtt egy bajor rengesség' kezeiben volt, maga viszi. Czíme a királynak egyszerűségé ben ez: »Isten kegyelméből Görőgország királya.* Királyi székhely eleinte Nauplia avvagy Napoli di Romania vala Mo reában. Jelenleg azonban Athen emeltetett az ország fő- és székvárosává, hol a király számára pompás palota tervez tetett. 1843 sept. 14-diki éjjelén összeesküdtek körül vet ték a királyt 's tőle a bajoroknak elbocsátását 's alkotmá nyos formák igéretét kicsikarták, melly czélra a nemzet' képviselői azonnal öszsze is hivattak. – Lovagrendek:
1) a már 1822-ben alapított érdemrend, három osztályból álló, mellynek jele egy világoskék kereszt; 2) az 1833 jun. 1.
a mostani királytól alapított Megváltó rendje, 5 osztálylyal, úgy katonai mint polgári érdemek jutalmazására. Nagymestere a király maga. Az udvari tisztség igen kevés személyből áll.
2. Igazgató hivatalok. A kormány élén egy stá t u s mi nisz te ri um áll, melly egy 1833 aprilis 15. költ ki rályi rendeletnél fogva ujolag rendszerezve, következő 7 osz tályból áll: a) a királyi ház- és külügyek'; b) igazságszol gáltatás'; c) a belügyek'; d) egyházi ügyek és közoktatás ; e) financziák; f) hadi ügyek és g) a tengeri hadi erő szá mára. Mindenik osztálynál avvagy miniszteriumnál egy stá tustitoknok elnökösködik. Valamennyi státustitoknok együtt a mi nisz t e r t a n á c s o t képzi. A legfontosabb státusügye ket a s t á t u s t a n á c s kezeli, melly 1837-ben 3 másodel nökből, 17 rendes státustanácsosból, 14 rendkivűli szolgá
latban levő státustanácsosból és 4 előadóból állott. A stá tusminiszteriumnak alá vannak rendelye: a számoló – hivatal, a fő kincstár és a fő posta – hivatal. Fő egyházi hatósága a görög valláson levöknek a sz. zsinat, melly évenként vál tozó 1 elnökből és 5 ülnöki tagból áll. Az ország beligaz gatását jelenleg (a nomarchok, kerűleti igazgatók és epar chok megszüntetése után) kormányzók viszik, néhol másod kormányzók is, kik egyenesen a belügyek miniszteriumá nak vannak alárendelve. Az igazságszolgáltatásra nézve 1 perszüntetőszék, 2 felebbviteli szék és 10 első biróságú és 3 kereskedési törvényszék állanak fen. A kisebb perek fölött békebirák itélnek, kik egyébiránt a rendőrségnek is nyújta nak segédkezet.
3. Finaneziák. A szabadsági háború után az ország"
pénzügye szomorú állapotban volt. Miért is a három védha talmasság', Oroszország , Anglia és Francziaország részé ről a fiatal státusnak egy 60 millió francra menő kölcsön biztositatott, mellyből azonban Görögország csak / részt vett fől 's belőle a portának megigért 13 millió franc kár pótlást ki is fizette. Otto király országlásának első éveiben a deficit évről évre növekedett, de 1835 (a király nagykorú
ságának epochája) óta a hézag rendesen csökkent, mint a
| következő összeállításból látható: 1835-ben, a midőn a be vétel 11,355,000 's a kiadás 13,449,000 drachmát tett, a de ficit 2,094,000 drachmára rúgott; 1838-ban a bevétel 14 mill.
853,277 's a kiadás 16,467,131 drachmára, tehát a deficit csak 1,613,131 drachmára emelkedett. Az 1842-diki budget ekként áll:
17,690,000 drachma rendes bevétel.
1,185,979 » rendkivűli » 18,879,579 drachma összes bevétel.
17,547,000 drachma rendes kiadás.
>> >
1,630,626 rendkivűli
19,177,626 drachma összes kiadás.
A 298,047 drachmát, mellyel a kiadások a bevételt megha ladják, a kormány a hátralevő tartozásokból reméllte pótol hatni – 's így a deficit már egészen eltünt.
Az 1836-diki bevételek közt vala: tiszta bevétel teleka
dóból 6,300,000; vámokból 2,050,000; marhaadóból 1,600,000 drachma. Kiadás pedig ugyan akkor volt a szárazföldi kato naság eltartására 4 millió (a phalanx, gensd'armok és honvéd 3,001,168 drachmába kerűlt); tengeri erőre 2 millió; civillista 1 millió drachma. A védhatalmasságoktól biztosított 60 millió francon kívűl Görögországnak egyéb adosságai is vannak, mel lyek 1835 jun. 1. összesen körülbelől 179 drachmára rúgtak.
4. Hadi erő. A görög trón biztositása végett 1833 a bajor király fiával együtt egy 3500 főből álló kis hadisereget
küldött Görögországba, melly három évig vala Görögország ban maradandó. Ugyanazon évben egy Bajorországban szabad hadfogadás utján alakúlt capat indúlt el Görögországba. Egy
1833-diki kir. rendelet következtében az akkoron fenállott gö
rög hadisereg és pedig mind a rendes (taktikos) mind pedig a rendetlen katonaság (palikárok) elbocsátatott, 's egy új gö
rög szárazföldi hadisereg alakitása parancsoltatott, mellybea'taktikos nevű fegyveresek is valának felveendők s mellynek 8
zászlóal sor-gyalogságból, 1 ezred dzsidásokból és 10 csa
pat pattantyússágból, szekerességből és munkásokból kell valaállania. Egyúttal 10 vadászcsapat alakítása is parancsoltatott,
mellybe a palikárok valának besorozandók. Minthogy azonbana rendes katonaság alakítása lassan haladott, tehát Bajoror szágból egy 3500 önkénytesből álló csapat hozatott;
melly a'görög nemzeti katonaság közé soroztatott. A nyilvános rend és bátorság fentartására 10 csapat őrkatonaság
(Gensd'arme rie) állítatott fel. Jelenleg azonban a görög katonaság között bajorok nincsenek, az egész szárazföldi hadisereg
benszülöttekből állván és conscriptió segítségével egészítetvén ki.
1838-bana hadisereg összesen 6000 főből, tudniillik 3
zászlóal
sorgyalogságból, 2 zászlóal vadászokból, egy ezred
(4század)
lovasságból és 600 főnyi pattantyússágból állott,
mihez mégaz örkatonaság is járúlt. 1842-ben a görög szárazföldi katonaságösszesen 6914 főből állott, mellynek részei ezek valának:
3 zászlóal sorgyalogság . . . .... 1750 fő
1 X) vadászok (mainoták) . . . .. . . ... . . 430 »
1 >> könnyű gyalogság (a vadászokkal egyen
ruhás) . . . .... 500 » 1 ezred dzidások. . . : : : : :- ---
::
Pattantyússág . . . • • • • • • • • • • ' ' ' ' ' >>
""""""""""""""
--------. 150 »Árkászok . . . . . . . .*** ***
: : : : : : : : : : ,"? »
Határőrség, rendetlen gyalogság (azelőttpalikárok) 1450 »
Phalanx. . . . . .••••••••••••••••••••••••••. . . . . 210 »
Őrgyalogság . . . .... . . . . 1150 »
Őrlovasság . . . : : : : : :. . . . 160 » Összesen 6914 fő.
Görögországnak legerősébb vára Nauplia; többi várai:
Korinth fellegvára (acropolis), Napoli di Malvasia, Navarin, Modon és Koron; éjszaki Görögországban - Miss olun ghi,
Vonitza, Zeitun, Lepanto és Euboea szigetén
Chalkis
és Karystos. – A tengeri e r ő évről évre
jobban kifejlik. Jelen leg áll az 33 vitorlásból (2 corvettből, 2 gőzös"b 3 briggből,
7 shonerból, 5 kutterből, 12
ágyúnaszádból
és 2 bárkából)mintegy 200 ágyúval és 2400 fő
legénységgel.303 304 D. T ö r t é n e t e k.
Görögországnak mostani független állását
adták.
8. Közben Görögország (1827 apr. 14.
óta) gróf Kapodistrias, mint hét esztendőre valásztott elnök kormánya alatt volt, ki is mindenkép azon volt, hogy oktatás , utak' építése, 's a katonai erő szabályozása ál tal a rend”, vagyonosság és miveltség mag vait elhintse. A franczia csapatok, mellyek az új státus' könnyebbségére 's védelmére a' moreai várakat elfoglalták volt, a félszige tet odahagyni kezdék 1829, nov. Leopold Szász-coburgi herczeg a görög trónra meg hiva ezt el nem fogadta (1830, majusban).
Zendűlés Hydrában és Mainában; 's mint hogy a kormány rendeletei zsarnokság utá ni vágyra magyaráztattak, az elnök meg gyilkoltatott (1831, oct. 9.). Rendetlensé gek mindenütt, mellyeket az elnöktöl köve tett financziai rendszabályok tetemesen ne veltek. Ekkor Otto bajor herczeg választa tott királynak (1832, maj. 7.) 's oldala mellé egy nagykorúságaig kormányzandó három tagból álló kormánytanács csatoltatott. Gö rög küldöttség hódolatra Münchenbe küldetik (hódolás Münchenben 1832 oct. 15.). A ki rály a néptől lelkesedéssel fogadtatik (1833, febr. 6.). Az éjszaki határvonal meghatáro zására kiküldött biztos átveszi Athent, Ka rababát, Negropontét, Karyetost és Zeitunt, 's a határvonal katonailag elfoglaltatik (apr.).
A regensség rendeletei azon vannak, hogy az elharapódzott anarchia elfojtassék, a pár tok vagy a kormányhoz atmenjenek vagy ártalmatlanná tétessenek, a monarchai rend szer, a görög nemzet szükségeinek megfe lőleg szilárdítassék, a nép pedig munkás ságra buzdítassék's illendő oktatást nyerjen.
Pénzszabályozás, a státusjószágok elidege nítése megszűntetve, a státussógyárak és erdők jobban használva; általjános hűnbocsá nat 's politicai perek megszüntetése, a ren detlen katonaság haza bocsátva, a görög egyház fűggetlenné nyilatkozva (1833 ju lius 23.), mi szerint az egyházi főhatalom a' sz. zsinat kormánya alatt a királyt illeti 's a' t.; végtére a kolostorok nagyobb ré sze eltörölve, 's jövedelmeik köz czélökra fordítva. Kapodistrias felekezete, a kormány tól mellőzve látván magát, Kolokotronis Tó dor főnöksége alatt fegyverhez nyúl. A zen dűlés a görög kormány eröteljes fellépése által csakhamar elnyomatik.
9. Nagykorúságát elérvén a király, ki lakát Naupliától elköltözvén már azelött (1834, dec. 1) Athenbe tette át, maga veszi | 1. A római világbirodalom felosztásá
nálI. The o d o s i us alatt, A r k a di u s azon felével a birodalomnak, melly k e l e t r ó m a i (avvagy Byzancz fővárosától biz an czi) császárságnak neveztetett, tartományúl Gö r ö g o r s z á got is kapta. A görög tudó
sok és művészek Bizanczba avvagyKonstan
tinápolyba, mint az ország fővárosába köl töztek 's Görögország a keletrómai biroda lom sorsában osztozék a legnjabb időkig (L. az Europai T ö r ö k ország törté n é t e it, 1, 2.).
2. A görög nemzetiségnek némiképen fűggetlen létel biztosítatott az által, hogy a' keletrómai birodalom később a 15 század' közepeig g ö r ö g c s á s z á r s á g n ak nevez tetett. De a lételnek ezen neme is megszűnt, miután XI. Konstantin Palaeologus, az utolsó görög császár 1453 Konstantinápoly' falain
elesett 's a fővárossal az egész birodalom a' törökök hatalmába kerűlt (Lásd: E u r o p a i T ö r ö k o r s z á g” t ö rt é n. 5.).
3. A hódítók eleinte a görögoknek életö ket 's vagyonukat meghagyták sőt némi füg getlenséget is engedtek nekik; a' mikért a' görögöknek bizonyos fejadót (Charads) kell vala fizetni. Lassan lassan azonban a járom nyomasztóbb lett, a midőn a görög csá szárság utolsó romjai is (Trapezunt és a' Rhodus, Cyprus és Kandia szigetek) kény telenek valának a törökök főuraságát el ismerni ( Lásd: E u r o p a i T ö r ö k 0 r s z á g 7.). Szüntelen nyomások és nyomor gatások alatt a tudományok és nép erköl csisége mind inkább hanyatlottak; ámbár a' görög nemzet ekkor is maradt, munkás és vállalkozó léte miatt, a kereskedésnek, mes terségeknek, és némelly művészeteknek (p.
o. az orvosi mesterségnek) birtokában.
4. Többször igyekeztek ugyan a becs telenítő raj a névvel illetett görögök a tö rök járom alól kiszabadúlni. De mind any nyiszor, benső egység és kül segítség hia miatt, visszaveretvén a sikertelen probák kal vagy felhagyni kénytelenűltek, mint Skanderbeg halála után, vagy elnyomóikat magok ellen még jobban felingerlették. Még a legcsábítóbb reményekkel kecsegtető fel 1ázadás is, az 1790-diki orosz-török háború alatt, mellyet orosz emissariusok tetemes pénzsommákkal tápláltanak, az 1792-diki jas syi békében eredménytelenűl végződött.
5. A nagyobb miveltség azonban, mel 1yre a görögök nemesbjeiknek 's gazdag jaiknak külföldöni neveltetése által szert tet tek, továbbá azon előkészületek, mellyeket 1809 – 1812 franczia emissáriusok Görögor szág fellázasztására tettek 's némelly titkos társaságok az 1814 és 1815-diki években (ki váltképen a het a eri a avvagy barátok tár sasága) megérlelték ama forradalmat, melly 1821 egész erejével kitört. Legközelebbi al kalmúl ezen fölkelésnek szolgált az oláhor
szági lázadás, mellyet Wlatimirsko Tódor, Suzzo Sándor hoszpodár halála után, egészén más czélokból esz közlött. Ezen oláhországi mozgalmakat 's egyéb szorúltságait a por tának használva Ypsilanti Sándor herczeg, a hetaeriának egyik vezére, Oláhországból a görög nemzetet felkelésre szólítá. Olah országból a sok görög vérbe kerűlő lázadás lassan lassan a tulajdonképeni Görögorszá gig terjede, hol legelőbb is (1821 mart.) Ka lavrita városa Achajában, azután pedig az arcadiai hegyek lakosi és a harczszerető
mainoták nyúltak fegyverhez. Nem sokára | febr. 3. és 20. költ határozati, mellyeket a görög szigetek is (legelőbb Hydra, Spez- | később a porta is helybenhagyott, végtére zia, Ipsara) rázták le a török jármat, melly
körülmény által az insurgensek egy 180 brigg ből álló 's legjobb legényekkel ellátott hajó sereg urai lettek. Következtek erre kegyet lenségek a törökök részéről, szultánjok 's pasát k' parancsára különbség nélkül elkö vetve (a konstantinápolyi és adrianopoli pa triarchák egymásután a leggyalázatosab mó don kivégeztettek); mi által nemcsak a gö rögök új erőmegfeszítésre kényszeritettek, hanem a külföldön lakó gazdag óhitűek is hitsorsosaik iránt meleg részvétre buzdítat tak. A legjobb igyekezet is azonban egy ré gi átok szikláin szenvedett hajótörést 's ezen átok nem vala egyéb mint egység hiánya. A' kapitányok (Kapitani) többnyire személyes czélokért vívtak 's a nemzeti kormány, melly előbb a kalamatai és hydrai senatusokból, utóbb pedig a nemzeti gyűlésből alakúlt, végrehajtó hatalommal nem birván képtelen vala elegendö erőt kifejteni. Mihelyt azon ban a görögök valamelly helyen erősen meg támadtattak 's a szabadság ügye veszélyben forogni látszott, azonnal összeállának azok 's győzelmesen küzdének többnyire (mint például 1822 öszszel) török elnyomóik ellen.
6. Ekkor még egyedűl álla a görög nemzet az ozmán birodalom 's így egyenet len harczot küzdött kegyetlen üldözője ellen.
Kitűrése azonban és hős tettei (váraknak ritka vitézséggel folytatott ostromlása és vé delme a Pelopennesusban, megsemmisítése a tőrök hajóseregnek gyüjtók által 's a' t.) megnyerék részére Europa tiszteletét és részvétét. PhiIhellenek sereg lének össze min den oldalról 's az alakúlt görög-egyesűletek pénzbeli segedelmet kűldének a szenvedő hős nemzetnek. E körűlmények, valamint az is, hogy a legmíveltebb nemzetek kato natisztei a görög seregben hadi szolgálatot vőnek, képessé tették a felkelteket, hogy az egyiptomi pasa jól betanított hadiseregének ellentállhattak.
7. Mindeddig a görög ügy az europai kormányoknál rokonszenvet nem gerjeszthe te. Sőt a veronai congressus, melly a' gö rög felkelést a piemonti és nápolyi mozgal makkal párvonalba tette, 's a görög köve tet, Metaxa grófot, el nem ismerte, azt nyi latkoztatta, hogy a görögök magokat az oz mán kormánynak mint törvényes előjárósá gok nak alávessék. De minthogy az europai követektől Konstantinápolyban szorgalmazott bűnbocsánat meg nem adatott, sőt a portá nak parancsai és hadikészűletei a' görög nemzetnek nemcsak alávetését hanem teljes
kipusztítását is előre láttatták 's a' tengeri át a kormányt (1835 jun. 1.). Státustanács kereskedés görög rablók által , kiket az in
ség kényszeríte illy mesterségre, mind in kább veszélyeztetett; tehát
cziaország között szerződés köttetett, melly Görögország pacificatióját tárgyazván , az aláiró hatalmasságokat azon esetben, ha a' porta közbenjárásokat el nem fogadná, fegy veres részvétre kötelezé. (Missolunghi meg vétetik 1826 febr. 22 ; tengeri csata Nava rinnál 1827 oct. 20.) A közben kitört orosz török háború a görög ügyek kifejtését da rab ideig akadályoztatta. Az adrianopoli bé ke után (1829, sept. 14.) azonban újra föl vétettek a három védhatalom és porta között az alkudozások , 's a' védhatalmak 1830
létegítve, a közlekedés előmozdítva, a föld mívelés pártolva. A nyugtalankodók, kik
- végtére 1827 | Missolunghit elfoglalni iparkodtak, szétver jul. 6. Oroszorsz"g, Nagybritannia és Fran ve. Kereskedési szerződések, összeiratási és sajtótörvények. A király kormány a főkép a népnevelést és szorgalom ébresztését czé lozza. Összeeskűvés (1840, jan., felfedezve 's ennek főnökei: Ka p o d i s t rias G y ö rgy, N i k i t as és K o l o k o t r o n i s bebörtönözve, G 1 a r a k is, a belügyek minisztere elbo csátva. Uj összeeskűvés (1843, sept.). A ki rály éjjel azon igéretre kényszerítetik, hogy bajor tanácsadóit elbocsátja, a költséges építkezéssel fölhágy, mindenek fölött pedig, hogy alkotmány kidolgozására a nép kép viselőit összehíja.
|
| | | |
*/*/* |
távoya |
*~*
*
Párizsi
|
hosszak,M.
**–2*
T
|
ló*r*4*a***/*//ek
-–++=-=-.
|
- -
-ITALIA |
–
-//-*|
#1 Wa///…"**
Tarentiöb
- *~*~*~*~*~*~*~*~*~*~
"
* * * |
*****
-|
/**
-zzz…………*
#~
* - 4*/a***** - |
- #e###_#_* t
|
* |
|
*
|
|
|
:
|
Ma I Hali \* #
- 1
Go*** - |
~
--
-_*_*__
-
-A*~*~*~*~* ~~~~~
Olaszország
\
A. F ö l d.
(Olaszországhoz számítjuk Italia félszigetet, 's Sicilia és Sardini a félszigeteket, miután a geographiailag ide tartozó C or si ca és Malt a szigetek amaz Francziaor
szág', emez Nagybritannia leirásában már előfordult.)
| 1. Fekvése. K. H. 23" 19 – 36" 16; É. sz. 36° 30'
– 46° 40'. Éjszakra a Svajcz és Németország;
Kre az ádriai
és joniai tenger; D.re és N.ra a földközi tenger; ÉN.ra Fran cziaország.
2. Alkotórészei. Az olasz félsziget szigeteivel egye temben jelenleg az ausztriai császárság egy részén kívül még nyolcz más státust foglal magában, mellyek egyébiránt semmi
közelebbi
politicai viszonyban nem állanak egymáshoz. A geo graphiai viszonyt az olasz félsziget é n i közös fekvés| hozza magával.
| A felebb említett ausztriai osztályrész a lombard-velen czei királyság. A többi olasz státusok így következnek:
Sardiniai királyság.
Parmai herczegség.
Modenai herczegség (Massával és Carrarával).
. Toscánai nagyherczegség.
. Luccai herczegség.
San Marino köztársaság.
. Egyházi státus.
. Siciliai királyság.
3. Nagysága. Egész Olaszország, t. i. az imént em lített részek öszvesen 5600 Lmérföldet foglalnak magokban.
E mennyiségből esik:
|
1. A lombard - velenczei királyságra.... 852 [_]mf.
2. Sardiniára ...-------------------- 1337 » 3. Parmára ...---------------------------- 102 » 4. Modenára . . . . . . . 97 » 5. Toscanára...-------------------------. 396 » 6. Luccára. . . . 20 » 7. San Marinóra . . . . . 1/4 » 8. Az egyházi birodalomra ...------ 816 » 9. Siciliára . . . . . . . . 1985 »
| 4. Földje. Éjszakrólaz alpesek szegik körűl az egész félszigetet; legnyúgotiabb pontjokon (pennini alpesek) azok a legnagyobb europai hegymagosságá tornyosúlnak, a Mont b 1 anccá (14,760'), 's ugyan ítt különválik egy déli ág, melly először is Savoyet választja el Piémonttól (szürke vagy graji alpesek), 's utóbb mint Francziaország határszéle (cotti és tengeri alpesek) a tenger felé terjedez, mellybe merülve Corsi cában ismét előáll, Sardiniába átkél, és mellékágaival egészen elfedi e szigetet. Francziaország határszélalpeseitől (a tenge ri alpesektől) a földközi tenger hosszában (44–40° sz. kö zött) kinyúlnak az apennínek, 's ezek négy hoszfokon keresztül éjszakkeleti irányt vesznek, délkeletről (29 H. alatt) az ádriai tenger felé fordúlnak, délről (43–41" Sz.) ismét a földközi tengernek tartva leszállanak, a campanellai foknál érintkezésbe jőnek a tengerrel, 's itt két ággá oszolnak, mellyek közűl az erősebb Calabrián keresztűl Siciliába átkél, a kisebbik pe dig délkeletre Otrantoig előnyomúl, és a leucai foknál az adriai
/