203 LE IM r 0 p a. " 204 | és Greifswaldból indúlnak ki. 1839 a monarchia 619 tengeri
hajót birt 18,647 teherrel 's ezek közül legtöbbet Stettin, az után Stralsund, Danzig és Memel. 1831 a porosz kikötőkbe összesen 4471 hajó érkezett 365,792 teherrel, kiindúlt pedig ugyanazon kikötőkből 4698 hajó 364,839 teherrel. 1838-ban 4831 hajó érkezett és 5039 elindúlt, legtöbb Stettin avvagy Swinemünde, Danzig, Königsberg avvagy Pillau, továbbá
Stralsund és Barth kikötőiból.
K ö z ö n s é ges segéd esz kö z ei a ke res ke dés nek. Berlinben kir. bank 's ennek tartományi hivatalai (Bo roszlóban, Königsbergben, Stettinben, Magdeburgban, Köln ben 's egyébütt); biztosító- és tengeri kereskedési társaság ugyanott; kir. pénz- és kereskedési intézet (1772-ben ten geri kereskedési egyesűlet neve alatt alapítva), melly a kor mány számára tengeren túli sót vesz 's a kormánynak kül földdeli pénzügyeit elintézi, váltókkal, továbbá aranynyal és ezüsttel nagyszerű kereskedést űz, tengeri hajókat bir's a' t.;
rajnai és nyugotindiai kereskedési társulat Elberfeldben (1821 alapítva, mellynek eladott részvények utáni tőkéje 1823 ban 400,000 tallér volt. 1832 úgynevezett rajnai és tengeren túli kereskedési egyesűletté alakúlt. Lásd: N é m e t o r s z á g' történeteit, 30.); kereskedési collegiumok Königsbergben, Danzigban és Boroszlóban; kereskedési consulatusok és ügy viselőségek külföldi kikötőkben és kereskedési piaczokon, több kivált az utolsó években kötött hajózási és kereskedési szer ződés Nagybritanniával és a német státusok nagyobb részé vel ( v á m eg y es ű l e t), mi által Porosz– és Németország' 26 mill. lakosinak számára egy 9600 Lmérföldnyi téren egyen
lő határvám és tökélletesenszabad belkereskedés eszközölte
tett. (Lásd: N é met országot.) Kereskedési oskolák: Ber linben, Magdeburgban, Elberfeldben, Düsseldorfban 's a' t.
P é n z. A porosz tartományokban 1821-ig különböző pénz nemek voltak folyamatban. Az 1821-diki kir. rendelet a pén zekbe egyformaságot hozott be. A r any p é nz most is, mint azelőtt, a Friedrich d'or, a conventiós láb szerint 5 tal lér (7 for. 30 kr.) értékű, mellyből kettős és féldarabak is ve retnek. Ezüst p é nz: tallér *) (14 darab 1 finom márka), és '/,, /, /4, %, %, darabok; apr ó p é nz : ezüstgaras Cs /, garasos darabok is), mellyből 30 megyen egy tallérra, de csak 480 megyen 1 finom márkára (tehát 1 márka 16 tallérrá veretik). 1839 óta kettős tallérok is veretnek, mellyek a vám egyesűletben keringnek 's krajczáros pénzben 3/, forintúl el
fogadtatnak. Az ezüstgaras 12 (réz) fillért ér. Az 1809 és 1832 közötti 24 év leforgása alatt összesen 103 millió tallér pénz veretett. Azonkívűl papirospénz avvagy pénztári utal ványok is forognak 1, 5, 50 és 100 tallérnyi darabokban, ös szesen 20,242,347 tallér és 9,579,815 darab utalvány.
4. Rendek különbsége. 1.) Fő- és n l n e m es s ég.
A főnemesség 18 közvetett (m e di at is irt) német birodalmi fejedelemből, 13 sziléziái fő- és 5 rangos, 7 lausitzi és 7 egyéb úgymint brandenburgi, pomeraniai a poseni főrangú személyek ből (Stand es h err) áll. Az utolsók közé tartozik herczeg Thurn és Taxis is, mióta a poseni Krotoszyn herczegséget birja. A főnemesség nagy kiváltságokkal bír. Némelly kivált ságaiban a főnemességnek, mint kiváltságos bíróságban, főud vari hivatalok viselhetésében 's némelly státusterhektőli men tességben osztozik az alnemesség is. Az alnemességgel a papi rend egyazon rangon áll.
2) Pol gárság, azaz a városok nemetlen lakosi, kik városi mesterséget űznek vagy városi földet birnak. E rend je
*) A p o r o s z t a l l é r t meg kell különböztetni a conventióstal lértól, melyből csak 13% tesz 1 finom márkát. 21 porosz tallér
= 30 conv. tallér és szintúgy 21 porosz ezüstgaras = 20 (ausz triai) garas avvagy 1 for. conv. p.
lenleg nemesi fekvő vagyont is birhat és hadi szolgálatban főbb hivatalakra is kinevezhető. Az adónak czélirányos elosztása végett a városok iparosságokhoz és népességökhöz képest 4 osztályt képeznek. Az e l s ő osz tály ba kiterjedésök 's iparosságoknál fogva 10 város soroztatott (úgymint: Berlin, Boroszló, Danzig, Köln, Königsberg, Magdeburg, Stettin, Aachen, Elberfeld, Barmen); a többi osztályokra nézve a népesség szolgál mértékűl: azon városok, mellyeknek polgári népessége a 3500-zat meghaladja, a második osztály b a tartoznak (220); mellyeknek polgári népessége 1500 és 3500 között áll, a harmadikba (479); a negyedik osz
tály beli városok száma 263 's ezek 1500 léleknél keve
sebb
polgári lakost birnak. – 1837: 3,639,446 polgár száInitat0tt.
3) Parasztság. A paraszt most már mindenütt sza
bad birtokosa a földnek.
5. Vallás. Uralkodó vallás nincsen. – A többség (több mint / része a népességnek) az evangelicus nevezet alatt egyesűlt két protestans (ágostai és helvecziai) hitfeleke zet követőiből áll (a helvecziai hitsorsosok száma az egye sűlés előtt általjában 400,000 főre becsűltetett), fősuperinten densek (mellyek közül némellyek, úgymint a berlini, potsda
|mi, stettini, magdeburgi, poseni 's a' t. püspöki czímmel is él nek), superintendensek és consistoriumok kormánya alatt. Hoz zájok számítatnak a herrnhutiak, socinianusok és mennoniták.
– K ath o li kus ok, közel / része a népességnek, 2 ér sekség alatt: Köln (3 püspökséggel: Münster, Trier és Pa derborn), Posen és Gnesen (a kulmi püspökséggel); a bo roszlói és ermelandi püspökök érseki felvígyázat nélkül; Glatz 's Felső - Sziléziának egy része az ausztriai prágai és ollmü tzi egyházi megyékhez tartoznak. – A zsidóknak szabad de csendes vallásgyakorlatok vagyon, több városokban synago gákkal és rabbikkal, egy Berlinben lakó főrabbi alatt; ők egyébiránt a keresztyénekkel ugyanazon státuspolgari jogok ban részesűlvén egyszersmind ugyanazon terhekben is osz toznak, tehát katonáskodni is tartoznak. – 1837-b. 8,604,748 evangelicus, 5,294,003 katholikus, 14,495 mennoníta, 1300 görög és 183,579 zsidó (102,917 státuspolgári joggal és 80.662 a nélkül) volt Poroszországban. Az evangelicusoknak 5082 anya- és 3042 fiókegyházok volt 's azon kívűl 744 val lásos gyűléshely fárai jog nélkül; a katholikusoknak ellenben
| 3859 anya- és 962 fióktemplomuk és 2332 kápolnájok volt; a' mennoníták 43 imaházba, a zsidók 773 synagogába gyűle
keztek.
*. Tudományok és müvészetek. A porosz mo narchia lakosi tudományos és művészeti miveltségre nézve
egészen a német nemzethez csatlakoznak 's mind a két te
kintetben a német népek között, nagyobb részint legalább, kitűnő helyet foglalnak. Miveltséget előmozdító intézetekben a státus felette gazdag. Az egyetemek száma 7, mellyek kö zött Berlin, Halle, Greifswald, Bonn, Königsberg és Bo roszló teljes egyetemek, Münster pedig csak két tudományos (theologiai tudniillik és philosophiai) karral bir. Berlinben (1834) 1863 és (1837) 1585, Halleban (1-34) 801 és (1837) (638), Greifswaldban (1834) 220 és (1837) 218, Bonnban (1834) 854 és (1837) 657, Königsbergben (1834) 422 és (1837) 379, Boroszlóban (1834) 920 és (1837) 721 és Mün sterben (1834) 242 és (1837) 206; összesen (1834) 5348 és (1837) 4431 tanúló járt a felsőbb egyetemi osztályokba. Ly ceum Hosianum Braunsbergben 2 tudományos karral és 30 ta núlóval; 1 evangelicus lelkész-képző intézet Wittenbergben;
9 katholikus növendék-papház (Gnesen, Posen, Pelplin, Pa derborn, Trier, Köln, Münster, Boroszló és Braunsberg);
113 jeles szerkezetű gymnasium 23,371 tanúlóval (Prussziá ban 13, Posenben 4, Pomeraniában 6, Brandenburgban 18, Sziléziában 20, Szásztartományban 21, Westphaliában 11 és
2O5
Poroszország.
206Rajnatartományban 18); 31 progymnasium 1896 tanúlóval, 90 főbb polgáriskola 11,807 tanúlóval, 307 közepiskola figyer mek és 537 leányok számára, amazok 38,277 ezek 39,927 tanitványnyal; végűl 22,910 elemi oskola 2,171,745 tanítvány nyal, úgy hogy közel /; a népességnek elemi oskolába jár, míg Francziaországban csak /,, Nagybritanniában pedig csak / 5
a
népességnek kap oktatást. Mindezekhez járúlnak még a' Vasárnapi segédiskolák, a kiskedovó – intézetek 6 évesnél fia talabb gyermekek', úgy szinte oktató és nevelőintézetek fiatal gonosztevők számára. Az elemi oskolák oktatói nagyobb részt mester-seminariumokban képeztetnek, milly seminarium az or szágban 1837-ben 45 létezett 2583 növendékkel. – Specialis tanitóintézetek: műegyetemek (a legnagyobb Berlinben); öt hajókázó oskola Danzigban, Stettinben, Memel, Pillau és Greifswaldban; kereskedési oskolák: Danzig, Magdeburg, Erfurt, Boroszló és Naumburg; bányászintézetek: Berlin, Halle és Bonn; erdészacadamia: Neustadt – Eberswalde 's er dészoskolák: Königsberg és Düben; kertészintézetek: Pots dam és Schöneberg Berlin mellett; ipar- és kereset – oskolák;23 siketnéma – intézet (Berlin, Boroszló, Königsberg, Erfurt, Münster 's a' t.); vakok intézetei (Berlin, Königsberg, Bo roszló és Halle); katonai intézetek (lásd a katonaságot); a'
berlini orvos-sebészeti academia és orvos – sebészeti Fridrik
Vilmos – intézet; orvos – sebészeti intézetek: Magdeburgban, Berlinben, Boroszló-, Münster- és Greifswaldban; bába-inté zetek; gyógyszeres intézetek (Höxter, Halle, Berlin, Bonn, Boroszló és Erfurt); boromorvos-iskolák: Berlinben és Mün sterben; a möglini és bonni kir. gazdasági academiák; az el denai (a greifswaldi egyetemhez tartozó) státus- és mezei gazdasági academia; a herrnhutiak academiai növendékháza Gnadenfeldben (Szilézia, liegnitzi kormányvidék). – Felsőbb tudományos egyesűletek: Tudományos academia Berlinben;
tudós
társaságok Boroszlóban, Erfurtban, Görlitzben; gaz dasági egyesületek: Königsberg, Köslin, Potsdam, Ham,Mohrungen,
Jauer; számos egyéb tudós társaságok egyes tudományok kimívelésére Berlin, Stettin, Halle, Paderborn, Bonn, Trier, Danzig 's a' t.; a képzőművészetek és mecha nicai tudományok kir. academiája Berlinben, mellynek a mag deburgi és boroszlói művész 's építész-, továbbá a königs bergi, danzigi, erfurti és berlini művészoskolák alárendelvék;a'
közönséges
építőoskola (előbb építészacademia) Berlinben;számos művésztársulat nyilvános műkiállításokkal, földirati
műoskola
Potsdamban, énekacademiák Berlinben, Boroszlóban
és Düsseldorfban, énekegyesűletek's a' t.; roppant könyv gyűjtemenyek: a berlini kir. könyvtár (400,000 vagy mások szerint 200,000 kötet), a boroszlói egyetemi könyvtár (közel 200,000 kötet), a hallei egyetemi könyvtár 50,000 kötettel,a bonni 60.000 kötettel, az erfurti 40,000 kötettel, a kölni 60,000
kötettel, a trieri 70,000 kötettel 's a' t. Mű- és ter mészetiek gyűjteményei kivált Berlinben. Több egyetemekkel|
összekötött csillagásztornyok és füvészkertek.• • • Az egyes művészetágak közül fökép a festészet (melly
|
új és külön festészoskolává alakúlt, főközpontja Düsseldorf),
a pénzmetszés, lithographia, mintaöntés, réz- és abrosz metszés emelkedtek tekintélyes polczra. A művészetre nézve
*
berlini kir. museumok, a válogatott királyi képgyűjteménnyel esa düsseldorfi képgalleria nagyon fontosak. A berlini szin házat egyik legjelesebb oskolájának tartják a német sziné szetnek 's a hangversenyek tereme pompára's nagyságra néz ve majdnem páratlan.C. Státusalkotmány,
1. Státusforma. Korlátlan m o n a r c h i a. Az 1815-diki kir. igéret és 1823-diki jun. 5 és jul. 1 költ kir. ren
r e n d e k , mellyek a királytól elejökbe terjesztett törvény javaslatok felett, mennyiben ezek a személyes 's birtokjogot vagy az adóztatást targyazzák 's csak az illető tartományra vonatkozók, egymással tanácskoznak, azután pedig az egész tartomány nevében kérelmeket és panaszokat terjesztnek a' király elejbe. Rendi tekintetben az egész monarchia 8 tarto mányra oszlik: 1) Brandenburg és Alsó-Lausitz; 2) tulajdon képeni Prusszia; 3) Posen; 4) Pomerania és Rügen; 5) Szi lézia, Glatz és Felső-Lausitz; 6) Szásztartomány; 7) Rajna tartomány; 8) Westphália. Az első négy rendi tartományban a tartományi rendek három, a többiekben négy osztályból ál lanak, mellyek rend szerint a lovagságból, polgárságból és nemetlen földbirtokosokból, a négy utóbbi tartományokban azonkívűl a közvetett főrangú személyekből, végűl Branden burgban és Szásztartományban némelly káptalanok követei ből is összetévék. A többnyire választott rendi képviselők szá ma az egyes rendi tartományokban ez: 68, 95, 46, 48, 84, 72, 78, 71. A tartománygyűlés elnöke, az úgynevezett L and m a r s c h a 11, a gyűlés idejére 's az első rend tagjai közül a királytól neveztetik ki. Egyébiránt a tartománygyű lést megnyitni, a királyi előterjesztéseket a rendeknek elő adni, a tanácskozást vezetni, a rendek feleleteit, véleményit, kérelmit és panaszait elfogadni 's a gyűlést ismét berekeszte in egy külön feje d e l m i biz to s (1 and es für s t l i c h e r C 0 m m is s a ri u s) dolga.
A trón lemenő fiágban örökös 's leányágra is mehet által.
Az igazgatás élén egy titkos cabinet és státustanács áll, melly utóbbi csak tanácsadó hivatal 's a plenumban előadan dó tárgyak alapos megvitathatására (a kül-, katonai ügyek, igazságszolgáltatás, financziák, bel- és rendi ügyek végűl a' köz nevelés és vallásos dolgok számára) 6 osztályra szakad, de az igazgatásban tettleges részt nem vesz. A közigazgatás a státusminiszteriumra 's egyes ágai a következő 8 státusmi niszterre vannak bízva: 1) a kir. ház minisztere; 2) a kül ügyek'; 3) az igazságszolgáltatás ; 4) a pénzügy; 5) a' bel-továbbá kereskedési és iparügy'; 6) hadi ügyek ; 7) bel ügy és rendőrség (mellynek hatáskörébe minden beligazga tás alá való ügyek tartoznak); 8) az egyházi, közoktatás és orvosi ügyek miniszterei. Külön, az előszámlált miniszteriu moktól elválasztott igazgató-collegiumok ezek: a fő-számve vőkamra; az országos könyvvitel; a kir. főbank; a kir. ten geri kereskedési intézet; a postadepartement és a főpostahi vatal; 's végűl a státusadósságok igazgatósága. - Tarto mányi igaz ga tás: minden tartományban egy főelnök, min den kormányvidéken egy kormánycollegium, minden kerületben egy tartománytanács (L and rath).
Jogot az egész monarchiában a király nevében szolgál tatnak, és pedig külön polgári és fenyítő törvények nevezet szerint az országos polgári jog (allgemeines L and recht), a közönséges fenyítő törvény és a közönséges törvénykezé si mód szabályai szerint. Rajnatartományt kivéve a mondott törvények az egész monarchiában általjános erővelbírnak. Raj natartományban még a franczia törvényeket követik 's a' ke leti rajnai részben a közönséges törvényt; de Uj-Pomera niában (Stralsundi kormányvidék), hol ezelőtt szinte a közön séges törvény a svéd törvénykezési renddel vala folyamatban, a porosz törvénykezést hozták be, és a greifswaldi főudvari törvényszéket porosz fő tartományi törvényszékké változtatták.
Legfőbb törvény sz é k e k; a főtribunál a keleti és nyu goti, Rajnán inneni tartományok számára (Posennek külön fő felebbviteli törvényszéke van), és a fővizsgáló 's perszünte tőszék a Rajnán túli részek számára. M á sod fo kú tör v é ny sz é kek: a főtartományi törvényszékek, számra jelen leg 19, úgymint: Königsbergben, Insterburg, Marienwerder, Posen, Bromberg, Stettin, Köslin, Greifswalde, Frankfurt,
deletek következtében az egyes tartományokban tartományi
Boroszló, Glogau, Ratibor, Magdeburg,Halberstadt, Naum207
E u r o p a. 208