A szociális projektmunka folyamatáról Kóbor (2009, 1) a következőket írja:
• „(…) meghatározott; forrásteremtő, csoport- közösségfejlesztő, szolgáltatásfejlesztő és -teremtő stb. célok érdekében kifejtett, egymásra épülő, egymással szoros kapcsolatban álló tevékenységek és programok rendszere
• megvalósítása előzetes tervekre épül, tehát egyaránt fontos elméleti és gyakorlati oldala, illetve azok integrációja a projekt folyamatában
• a megcélzott, szociális (közösségi) munkát igénybe vevő csoport(ok), szervezetek, intézmények igényeire, szükségleteire alapozva a projekt tevékenységeket általában team munkában valósítják meg a segítő szakemberek együttműködése által
• lényeges elemei a reális tervezhetőség, majd a megvalósítás utáni értékelés, előre meghatározott indikátorok alapján
• arra törekszik, hogy a projekt tevékenységek és eredmények hosszabb távon legyenek fenntarthatók
• felhasználja a szociális csoportmunka és közösségi munka eszközeit”.
Győri képzésünk terepgyakorlati rendszerében a szociális projektmunka Projekt I. és Projekt II. néven a legnagyobb időtartamú, két féléves terepképzést jelenti, amely jellegénél fogva meghatározó szerepet játszik diákjaink szakmai készség- és képességfejlesztésében és a szakmai identitás alakításában is. A projektgyakorlat szereplői a terepintézmények, az intézmények szolgáltatásainak igénybe vevői, diákjaink, akik a terepen gyakornokként dolgoznak, a tereptanárok, a terepkoordinátor, a szakmai képességfejlesztést vezető szeminárium vezetője és a gyakorlatot követő szeminárium vezetője csakúgy, mint a képzés más gyakorlatainál. Minden terepgyakorlatunk más-más céllal szerveződik, így a szereplők feladatai, tevékenységei minden esetben egyedi összefüggésekbe helyezik a tartalmat, a munkát és annak értékelését is. A terepgyakorlatok specifikumai azonban egy közös szálra futnak fel: a szociálismunkás-képzés követelményeinek teljesítésére, a küldetés-nyilatkozatunkban megfogalmazott szociális (közösségi) munkás identitásra.
A projektgyakorlat sajátosságai kifejezetten a gyakornoki értékelés szempontjából:
• egy adott szociális vagy közösségi probléma, vagy szolgáltatást igénybe vevő klienscsoport köré szerveződő projekt megtervezése és megvalósítása
• amely elemző, tervező, menedzseri, vezető, közvetítői, monitorozói, értékelő készségek és képességek mentén alakítja a szakmai identitást
• 3–6 fős gyakornoki teamekben
• szükségletfelmérés, projekt-terv készítés, az erőforrások mobilizálása, a projekt munkájának szervezése, a projekt megvalósítása tevékenységekkel
• determináns tereptanári támogatással és feladatokkal: intézményi háttér biztosítása, segítségnyújtás és tanácsadás a szükségletek felméréséhez, a projekt-terv elkészítéséhez, a források mobilizálásához, a projekt ütemtervének megfelelő kivitelezéséhez, együttműködés a projekttanárral heti rendszerességű konzultatív elemzés, monitorozás és értékelés formájában, a gyakorlati tapasztalatok és az elméleti tudás integrációjának megvalósításával. Az integrációs témakörre (a vonatkozó tanulmányt ld. e kötetben) azért utalunk, mert az a gyakornoki értékelés csúcspontja, amikor a gyakornok maga alkot gyakorlati tapasztalatából elméletet, így képezve új tevékenységeket, amelyek kipróbálásának eredményét ismét behelyezi egy elméleti konstrukcióba, és rajzolja a körforgást tovább és tovább tapasztalatai tudatos reflexiójaként
• a projekttanár támogatásával: projekt-elméleti ismeretek átadása, és ezek integrációja a gyakorlattal, vagyis a projekt megvalósításával, állandó konzultatív kapcsolatban
• folyamatos tevékenységekkel: első félévben szükségletfelméréssel és tervezéssel, második félévben megvalósítással, értékeléssel, projekt konferencián való bemutatással, jövőirányult át-visszaadással az intézménynek, illetve gyakornoktársaknak
• többszereplős értékeléssel: gyakornoki team, tereptanár és projekttanár szempontjainak egyeztetésével, az egyéni és team-munka, az írásos tervdokumentumok és a gyakorlati megvalósítás, valamint a prezentáció minőségének fókuszaival, a projekttanár érdemjegy javaslatával.
Ahhoz, hogy a gyakornokok ezt a terepgyakorlat tartalmat elsajátítsák és szakmai identitásukba beépítsék, a tudások, ismeretek és készségek összetett tárházával kell találkozniuk a szakmai képességfejlesztés szemináriumvezetője, a tereptanár és a projekttanár kompetenciáinak megfelelően.
Az alábbiakban felsoroljuk a leglényegesebbeket, hogy világosan lássuk a projektgyakorlat gyakornoki értékelésben játszott szerepét:
• igény- és szükségletfelmérés: SWOT-elemzés, hat szolga, kérdőív, interjú, fókuszcsoportos interjú, megfigyelés, dokumentumelemzés, statisztikai adatok másodelemzése
• érdekegyeztetés a projekt hatásában érintettekkel: személyek, csoportok, szervezetek
• problémaelemzés: problémák ok-okozati összefüggéseinek meghatározása, probléma-gráf készítése, cirkuláris összefüggésrendszer írásbeli rögzítése
• célelemzés: a problémákhoz kapcsolt – reális, konkrét, mérhető – célok megfogalmazása, a célok eléréséhez szükséges eszközök feltárása, cél-gráf készítése
• a projekt belső logikájának kialakítása: a projekt összetevők rendszerszemléletű átgondolása, viszonyuk, egymásra hatásuk mérlegelése
• feltételek és kockázatok pontosítása: a valószínűsíthetően projektet befolyásoló tényezők és hatásuk következményeinek számbavétele
• a projekt fejlődését mutató mérési módszerek meghatározása: mérési módszerek, haladás- és teljesítménymutatók összegyűjtése
• tevékenységek ütemezése: a résztevékenységek egymásra hatásának kalkulációja, a tevékenységek kezelhető feladatokká bontása, a tevékenységekhez és feladatokhoz kapcsolt időtartamok és határidők kikövezése, feladatmegosztás, az egyes feladatok felelőseinek rögzítése
• költségterv készítés: befektetések meghatározása, eszköz- és pénzügyi forráslista, majd részletes költségvetés készítése, adományszervezési terv vázolása, költségütemezés pontosítása
• fenntarthatóság feltételeinek és megvalósításának rövid, közép- és hosszú távú stratégiája átgondolása és közvetítése a terepintézmény felé
• kommunikáció és team-munka a projekttagok között: kommunikációs készségek fejlesztése, szerepválaszték és egyéni választás lehetőségei, együttműködés kialakítása teamben és azon kívül (interprofesszionális szemléletű szociális és közöségi munka)
• a projekt-terv megvalósításának rendszeres és folyamatos monitoringja
• eredmények értékelése: célok mellé rendelt mérőszámok, mutatók adatainak elemzése, következtetések és konstruktív kritikai észrevételek összegyűjtése, innovatív és jövőcentrikus tervezés és projekt-átadás a terepintézménynek.