Komplex, a szociális munka minden munkaformájára (esetmunka, csoportos és közösségi munka, családsegítés) kiterjedő egyéni (önálló) gyakornoki tevékenység. Legalább két/három eset vitele (szolgáltatást igénybe vevői kör és intézményfüggő feladat variációkkal): a problémák és a szükségletek pontos definiálása, a szükségletek és a szolgáltatások összekapcsolása, a nehézségek, korlátok feltárása, megoldási alternatívák, lehetőségek meghatározása, valamennyi szociális munka beavatkozási módszer és készség fejlesztése. A szakmai etika iránti elkötelezettség, a szakmai identitás erősítése.
A gyakornoki tevékenység monitorozása, folyamatos elemzése és értékelése.
A gyakorlatot feldolgozó szemináriumon: a gyakornoki tevékenység prezentálása, elemzése, segítése.
A csoportos szupervízión a gyakorlat sikereinek, eredményeinek, élményeinek, tevékenységének, konfliktusainak, kudarcainak kezelése, kockázatok, félelmek, hiedelmek feldolgozása, a segítő foglalkozások kockázatai, burn out kivédése. A gyakorlat egésze, struktúrája, metodikája része a munka világába belépő gyakornokok szakmai szocializációjának.
Az Intenzív szakmai gyakorlat munkarendje
• a hét 4 munkanapján terepintézményben folytatott gyakornoki munka, heti 24 órában (a félévben összesen 336 órában), rugalmas időbeosztással – a tereptanár vezetésével
• a hét egy napján váltakozó beosztással egyik héten Gyakorlat feldolgozó szeminárium 6 tanórában – kettős vezetéssel, a másik héten Csoportos szupervízió 4 tanórában – egy vezetővel (páratlan heteken).
Két napnál hosszabb hiányzás esetén a gyakornok orvosi igazolást köteles tereptanárának bemutatni. Kilenc terepnapnál hosszabb hiányzás esetén a gyakorlatot meg kell ismételni.
A gyakorlóhely kiválasztása: a kihelyezés
A gyakorlat előkészítése a terepgyakorlatot megelőző félév során történik.
Lépései:
• a terepkoordinátor a gyakornokokkal előre megbeszélt időpontban interjút készít a gyakorlattal kapcsolatos elképzeléseikről
• a terepintézmények és tereptanárok nevét, elérhetőségét tartalmazó Terepkataszterből a gyakornokok a terepkoordinátorral közösen választják ki a terepgyakorlat helyét, a tereptanárt
• egy terepen egy vagy két gyakornok teljesíti gyakorlatát
• a felkérés minden esetben a tanszék feladata, de a gyakornokoknak lehetőségük van gyakorlóhelyet, ill. tereptanárt ajánlani a megadott határidőn belül
• a gyakornok felkeresi a koordinátor által felajánlott intézményeket, az ottani történésekről visszajelzést ad
• a terepkoordinátor is felveszi a kapcsolatot az intézménnyel és a leendő tereptanárral.
A gyakornok nem végezheti gyakorlatát olyan intézményben, illetve olyan tereptanár vezetése mellett,
• ahol a gyakorlat ideje alatt, vagy azt megelőzően munkakört töltött be
• ahol maga vagy közeli hozzátartozója szolgáltatást igénybe vevőként megfordult
• ahol közeli hozzátartozója dolgozik, akihez fokozott érzelmi (baráti, szerelmi, rokonsági) szálak fűzik.
A gyakorlat szereplői A gyakornok – diák
Feladatai
• A gyakorlat kezdetén a gyakornok a tereptanár segítségével elkészíti a saját Gyakornoki tervét, amelyet el kell juttatni a terepkoordinátorhoz
• A Gyakornoki terv alapján a szociális munka minden területére kiterjedő tevékenységet folytat: közreműködik és részt vesz az intézmény/szervezet mindennapi munkájában, a gyakorlat időszakában legalább két/három eset vezetését viszi részben, vagy egészében (ez lehet csoportos és/vagy közösségi munka is), részt vesz az intézmény/szervezet szervezeti életében (munkamegbeszéléseken, esetelemzéseken, szupervízión stb.), adminisztrációjában stb.
• Tevékenységéről munkanaplót vezet, amelyben részletesen (napra lebontottan) rögzíti elvégzett munkáját, és a Gyakornoki tervben meghatározott szempontok alapján részletes elemzéseket készít kompetenciáinak és tudásának bizonyítására:
leírja gondolatait, reflexióit, kritikai észrevételeit, javaslatait stb.
A gyakorlat megkezdésétől számított három héten belül – különleges esetben – kérheti a gyakornok a terephely megváltoztatását.
A gyakorlatvezető – tereptanár
Az Intenzív szakmai gyakorlat tereptanára az lehet, aki egyrészt:
• szociális vagy más humán szolgáltató intézményben/szervezetben szociális munkát végez
• közvetlen kliensi kapcsolatban végez szociális munkát
• legalább kétéves szociális szakmai gyakorlattal rendelkezik
• rendszeresen együttműködik a Szociális munka tanszékkel, a terepkoordinátorral és a szeminárium vezetőkkel
Másrészt vállalja a felelősséget:
• hogy a munkahely vezetője számára és az intézménye/szervezete számára is elfogadottá teszi a gyakornok jelenlétét és tevékenységét
• a gyakornok terepen történő tanulásáért, tevékenységéért, annak szakmai vezetéséért
• a terepmunka és a gyakornoki tevékenység értékeléséért.
A tereptanár konkrét feladatai:
• a gyakornok támogatása a Gyakornoki terv elkészítésében
• a gyakornok tudásának, kompetenciáinak megfelelő tevékenységek, esetek felkínálása
• a gyakornok számára heti rendszerességgel, min. 3 óra konzultációs lehetőség biztosítása
• a félév során legalább egy alkalommal részt vesz a Gyakorlatot feldolgozó szemináriumon, tájékozódik az ott folyó munkáról
• a gyakornoki tevékenység „záró értékelésének” elkészítése, amelyet megkap a terepkoordinátor és a gyakornok
• szükség szerint konzultál a terepkoordinátorral
• amennyiben a terepkoordinátorral való munkájában nehézségei támadnak, jogában áll a tanszék vezetőjének segítségét kérni.
Fenti feladatok hiányos teljesítése esetén a megbízónak (az egyetemnek) joga van a tereptanári szerződést felülvizsgálni, vagy felbontani, a megbízás teljesítését felfüggeszteni.
A terepkoordinátor Feladatai:
• a szakma tanulására alkalmas terepintézmények felkérése
• személyiségükben és tudásukban a terepen folyó képzésre alkalmas tereptanárok felkérése és felkészítése
• a tereptanárok számára rendszeres konzultáció biztosítása, amely a gyakornok és a tereptanár részére a közös munkájukhoz szükséges mindenfajta információcsere fóruma
• külön igény esetén mind a tereptanárok, mind pedig a gyakornokok részére további konzultációs lehetőség biztosítása
• problémák, konfliktusok esetén mediációs tárgyalás biztosítása.
A Gyakornoki terv elkészítésének szempontjai A terv tartalmazza:
• a gyakorlat helyét (intézmény neve, címe, telefonszáma, fax, e-mail)
• a tereptanár nevét
• a gyakornok nevét
• a gyakorlat pontos idejét (mettől-meddig)
• a gyakorlat napi munkaidő beosztását
• a tereptanár által ajánlott szakirodalmak listáját
• a munkavégzés dokumentumait, azok leadási határidejét (munkanapló, kliensnyilvántartó lap, segélykérő lap, ügyfélnyilvántartás stb.)
• a kitűzött szakmai tanulási, fejlődési célokat
• a gyakornok által elvégzendő tevékenységeket, feladatokat (órákra lebontva, milyen jellegű tevékenységre, mennyi időt szánnak), a gyakornok „munkaköri leírását”
• a tereptanár gyakornokkal szembeni elvárásait (mit vár tőle, mint gyakornoktól, mint leendő szociális munkástól, mint potenciális kollégától, munkatárstól)
• a tereptanárt helyettesítő munkatárs nevét, beosztását
• tereptanár-gyakornok konzultációs rendjét.
A Gyakornoki tervet a gyakornok, a tereptanár, az intézményvezető, a tanszék részéről a terepkoordinátor írja alá.
A Gyakorlat feldolgozó szeminárium feladata a mindennapi gyakornoki tevékenységet és többek között az esetvezetést facilitálni, a gyakornoktársakkal való együttműködés, reflexiók, a gyakorlatról való közös és kritikus gondolkodás, a segítségkérés és segítségnyújtás lehetőségeinek megtapasztalása révén. A szeminárium feladata a gyakorlati tevékenység és eseteinek komplex elemzése – előzetesen rendszerezett ismeretekre épített feldolgozás, a problémák és a szolgáltatást igénybe vevők szükségleteinek azonosításától a helyzet értelmezésén, a lehetőségek feltérképezésén át az alternatív megoldások, beavatkozási módszerek és eszközök meghatározásáig. További, a szemináriummal kapcsolatos információkat a félév elején kiadásra kerülő program és követelmény rendszer tartalmaz.
A Csoportos szupervízió célja: ismerjék meg a gyakornokok a szupervízió fogalmát, funkcióját, alkalmazási területeit. Legyen saját szupervíziós élményük. Kapjanak segítséget terepen végzett gyakorlati munkájukhoz az ülésekre „behozott” esetek, helyzetek csoportban történő feldolgozásával. A szociális munka szupervíziójának gyakori témái:
• a szociális munkások tevékenységi területeinek, kompetencia határainak kidolgozása
• komplex munkakapcsolat kialakítása a kliens-rendszerrel
• szakmai orientáció a gyakran nehéz esetekben
• más intézményekkel történő hálózati munka támogatása
• a munka szervezésének reflexiója a speciális feladatok vonatkozásában
• a saját etikai értéktartalmak felülvizsgálata.
Az értékelés Az értékelés alapjául az alábbiak szolgálnak:
• A gyakorlatvezető megfigyelései a gyakornok munkájáról:
o Közvetlen megfigyelés – hospitálás
E módszer előnye, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezhet mindkét fél egymás munkájáról, munkastílusáról, s közvetlen tapasztalatokat szerezhet a tereptanár a gyakornok aktuális fejlettségi szintjéről.
o Közvetett információszerzés
Ez a módszer a gyakornok által készített feljegyzésekre támaszkodik.
Nehézsége azonban, hogy a tereptanár előtt észrevétlenek maradhatnak olyan momentumok, amelyek beavatkozást igényelnek.
• A heti rendszerességgel folytatott egyéni konzultációk, megbeszélések.
• A tereptanár közvetlen környezetében dolgozó kollégák megfigyelései és tapasztalatai a gyakornok munkájáról.
Az értékelés – minősítés folyamata
A tereptanár kötelessége, hogy rendszeresen visszajelezze a gyakornoknak munkájáról szerzett tapasztalatait, hogy a félidős értékelés, majd a félévet záró értékelés során már szinte semmi olyan információ ne hangozzék el, amiről korábban még nem esett szó, amit még nem beszéltek meg. Ha a tereptanár elképzelhetőnek tartja, hogy a gyakornok munkájára a „nem felelt meg” minősítést fogja javasolni, ezt a véleményét – vagy akár csak benyomását – a lehető leghamarabb tudatnia kell vele. A gyakornok számára maximális időt kell biztosítani hiányosságai pótlására, a hibák kijavítására. Amennyiben a gyakorlati
idő első felében nyilvánvalóvá válik, hogy a gyakornok nem mutat kielégítő haladást, ezt egyértelműen jelezni kell a félév közi értékelésnél.
A heti konzultációk alkalmával a tereptanárnak világosan ki kell fejtenie, miért találja a diák munkáját problematikusnak, valamint azt is részletesen közölnie kell, hogy milyen megoldásokat lát az eredményesebb munkavégzés érdekében.
A gyakorlat értékelésének két fordulója
1) A félév közi értékelés – a gyakornok egyeztetett időpontban mutatja be terepen, vagy az egyetemen az addig eltelt időben végzett munkáját. A beszámolón a tereptanár és a terepkoordinátor vesz részt, értékel és ad érdemjegyet.
A félév közi értékelés céljai:
• Jelzi a Gyakornoki tervben leírtak megvalósulását
• Történt-e ehhez képest említésre méltó változtatás
• Milyen szempontokra kell különösen figyelnie a gyakornoknak a gyakorlat következő időszakában
• Rögzíti a gyakornok eddigi haladását, megfogalmazza, melyek azok a részterületek, ahol az előmenetel megfelelő, melyek azok, amelyek nagyobb figyelmet igényelnek, ahol a gyakornoknak javítania kell.
A tereptanár és a terepkoordinátor a félév közi értékelés eredményét írásban rögzíti.
2) A félév végi értékelés – a gyakornok egyeztetett időpontban prezentálja a terepen végzett féléves munkáját. A beszámolón a tereptanár és a terepkoordinátor vesz részt, értékel és ad érdemjegyet.
Az értékelő lapon a tereptanár aláhúzással válaszolja meg a gyakorlat egyes részterületeinek minősítését, s ahol szükséges, néhány szóval indokolhatja döntését, hozzáfűzheti megjegyzését.
A szöveges értékelés. Lehetőséget nyújt a tereptanárnak azon tapasztalatok lejegyzésére, melyeket az értékelő lap kitöltésekor nem tudott feltüntetni, de fontosnak tart. A szöveges értékelés főbb szempontjai:
• Itt kerüljön lejegyzésre minden, a diák gyakorlatával kapcsolatos, és a korábbiakban még nem említett észrevétel
• Nyújtson teljes képet a tereptanár a gyakornok szakmai fejlődéséről, készségeinek, szakmai tudatosságának mértékéről
Az alábbi érdemjegyek adhatók:
5 (jeles) = folyamatosan kiváló, magas színvonalú teljesítmény;
4 (jó) = magas színvonalú, jó teljesítmény;
3 (közepes) = közepes színvonalú teljesítmény, nem felel meg mindenben a szakmai, etikai, általános munkavégzési követelményeknek;
2 (elégséges) = gyenge teljesítmény, az elvárások alatt.
Amit az értékelő lap nem tartalmaz, de a végzett munka értékelésének fontos szempontjai:
Általános munkavégzési követelmények:
– Pontosság
– Megfelelő öltözék – A határidők betartása
– A feladatok fontossági sorrendjének felismerése – A személyes felelősség felismerése
– Distancia
– Szociális szakemberhez méltó viselkedés – Az önértékelés képessége.
Az értékelés ismertetése és megbeszélése után a tereptanár és a gyakornok/ok aláírásukkal nyugtázzák a gyakorlat befejezését. Amennyiben a gyakornok valamilyen oknál fogva nem fogadja el az értékelést és a kapott érdemjegyet, azt indokolnia kell.
Az Intenzív szakmai gyakorlat végső érdemjegye két komponensből áll:
• A terepen folytatott munka érdemjegye, adja a tereptanár
• A Gyakorlat követő szemináriumon elkészült tanulmány érdemjegye, adja a szeminárium vezető
A kettő számtani átlaga lesz a végső osztályzat.
Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyakorlat el nem fogadására kerül sor.
A gyakorlat NEM teljesítésének lehetséges okai:
• A diákot gyakorlata teljesítése közben olyan baleset/betegség éri, amely a gyakorlat folytatását lehetetlenné teszi számára.
• A diák életkörülményeiben olyan váratlan változások következnek be, amelyek kizárják a gyakorlat további teljesítését.
• A tereptanár a gyakorlati munka első két hetében a gyakornokot teljességgel alkalmatlannak találja gyakorlata folytatására.
Irodalom
A szociális munkás-képzés globális alapelvei – Global Standards for Social Work Education and Training. (2006) Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (Iskolaszövetség), Budapest.
Gosztonyi G. (szerk.) (1996) Mi a szupervízió? Álláspontok a szociális munka szupervíziójáról. Budapest Szociális Forrásközpont, Budapest.
Heron, J. (1992) Beavatkozási lehetőségek a segítő kapcsolatban. Tankönyvkiadó, Budapest.
Insoo Kim Berg (1995) Konzultáció sokproblémás családokkal. Animula, Budapest.
Kozma J. (1998) A szociális munkás szakmai és egyéni fejlődése. – Kézikönyv szociális munkásoknak.
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest.
Kozma J. (2001) Szociális diagnózis. – Esély. 3.
Ohly É. (1992) Vezérfonal az ELTE szociálismunkás-képzés 1992. évi őszi terepgyakorlatához. – Esély. 5. 6–94. o.
Pataki É. (2002) Reflexiók a terepen folyó szociális esetmunkához az esetmegbeszélések tapasztalatai alapján.
– Esély. 5.
Pik K. (2002) Ráhangoló – szupervíziós tapasztalatok. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
Lippenmeier, N. (szerk.) (1996) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból. Supervisio Hungarica füzetek.
Wilson, J.S. (1981) Field instruction. The Free Press, New York. (Magyarul: Wilson, J.S. [1994]
Terepoktatás. Kézirat. Budapest.)