Miután a gyakornok és a tereptanár közösen lefektették jövőbeni közös munkájuk alapjait, megszűnhet, vagy valamelyest csökkenhet a kezdeti bizonytalanság, átnézésre kerülhet a gyakorlathoz kapcsolódó képzési program (vezérfonal). Ideális esetben a tereptanár ezt már egyeztette a
gyakorlatért felelős terepkoordinátorral, átnézte, és határozott elképzelésekkel, irányelvekkel érkezik az első találkozásra. Személyes tapasztalat, hogy az intézményünkbe érkező diákok többsége kezdetben értetlenül áll az elvégzendő feladatok teljesítésével kapcsolatban, az útmutatóul szolgáló tematikával szemben. Nagyon fontosnak tartom, hogy mind a diák, mind pedig a tereptanár tisztában legyen azzal, melyek azok a feladatok melyeket közösen el kell végezniük a rendelkezésre álló időben. Mindezért elengedhetetlenül fontos a gyakorlat tematikájának, leírásának (vezérfonalának) közösen történő átnézése és megvitatása.
Miután megbeszélésre kerültek a feladatok, elvárások, feltétlen szükséges tisztázni, hogy honnan hova kívánunk eljutni, mindezt milyen körülmények, keretek és szabályok között tesszük.
A feladatok ellátásához feltétlen szükséges átgondolni, hogy melyek azok a speciális adottságok, melyekkel az adott terephelyen találkozhat a gyakornok. Bár a gyakorlat helyszínéül szolgáló intézményt (az ellátórendszerben elfoglalt helye, felszereltsége, pozitív-negatív adottságai, az intézményben dolgozó kollégák személye stb.) korábban már megismertette a tereptanár, fontos az ellátáshoz kapcsolódó klienskör közelebbi, részletesebb megismerése.
Miután mindezek megbeszélésre, tanulmányozásra kerültek, fontos a gyakorlat időbeni struktúrájának tisztázása. Ez mindkét féltől (gyakornok, tereptanár) nagyfokú odafigyelést és kiemelt figyelmet igényel. Fontos, hogy rendszeres, kellően átgondolt legyen a különböző gyakorlatok teljesítésének kerete, s bár a gyakorlathoz kapcsolódó tematika általában konkrét útmutatással szolgál ezzel kapcsolatban, ha szükséges, el lehet ettől térni, a vezérfonal rugalmasan kezelhető. A gyermekek és családok átmeneti otthonát tekintve, a gyakorlat teljesítésének időbeosztását nagymértékben befolyásolja az intézményhez kapcsolódó klienskör időbeosztása. Abban az esetben, ha a terepgyakorlat célcsoportját iskoláskorú gyermekek alkotják, elengedhetetlen a gyakorlat délutánonként való lebonyolítása. Ha ez nem egyezik a gyakorlatos órarendjével, időbeosztásával (ez több alkalommal előfordult), úgy gondolom, feltétlen szükséges, a gyakornok munkaidejének rugalmas kezelése.
Fontos szegmense az időbeosztásnak a tereptanár munkarendje is, bár adódhat olyan eset, gyakorlati tevékenység, amikor nem feltétlenül szükséges a tereptanár jelenléte, egy az intézményben dolgozó szakember helyettesítheti őt. Mindezek mellett úgy vélem, kiemelt fontosságú, hogy a terepen dolgozó szakember jó mentorként, kellő önállóságot adva, amennyiben szükséges háttérbe húzódva, de jelenlétével segítse, bátorítsa a gyakorlati tevékenységet teljesítő diákot. Emellett elengedhetetlen, hogy mind a gyakornok, mind pedig a terepen dolgozó szakember világosan lássa a gyakorlat céljait és azt a folyamatot, melynek során a tematikában meghatározott és közösen megfogalmazott feladatok teljesítésre kerülnek.
Kapcsolatok
Tereptanár – gyakornok
Mint ahogy azt már korában is említettem, a gyakornok és tereptanár közti őszinte, közös alapokra helyezett kapcsolat elengedhetetlen az együtt végzett munka sikerességéhez.
A tereptanár nagyfokú felelősséggel tartozik azért, hogy a rábízott gyakornok ellássa a tanulmányaihoz kapcsolódó gyakorlati feladatokat, valamint azért, hogy a gyakorlati munka által belelásson a tereptanár által képviselt intézményben dolgozó szakemberek munkájába.
A feladatok kiválasztásánál egy másik fontos szempont, hogy lehetőség szerint a diák bár önállóan, de irányítva, szabadon, mégis meghatározott keretek között fejlődjön mind szakmailag, mind pedig szakmai személyiségét tekintve. Nagy felelősség ez a tereptanár számára, hiszen gyakran olyan környezetbe, olyan utazásra kalauzolja a rábízott gyakornokot, mely számos veszélyt, nehézséget hordoz magában.
Kliens – gyakornok
Többször előfordult az elmúlt években, hogy a szociális képzésben részt vevő gyakornok megkeresett azzal, hogy „ő bizony nem gondolta volna, hogy ilyen is van”. Különösen megfigyelhető volt ez akkor, mikor a gyakornokok kapcsolatba kerültek bántalmazott családokkal, gyermekekkel. Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy a gyakorlatot teljesítő gyakornok nem tudott mit kezdeni a gyermekotthonban lakó gyermekek irányába mutatott erőteljes kötődésével. A gyakornok kézműves foglalkozást szervezett az intézményben lakó gyermekek és anyák számára. A foglalkozások alkalmával a résztvevők, akik már egy kis figyelemért „cserébe” rengeteg szeretetet adnak, olyan mértékben elkezdtek kötődni a foglalkozást szervező fiatalhoz, hogy az nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel.
A tereptanár feladata itt is kiemelten fontosnak bizonyult. Rendszeres beszélgetések alkalmával kielemeztük, hogy miért is alakul ki és miért ilyen intenzív a ragaszkodás a gondozott gyermekek részéről, valamint hogyan lehet ezt kezelni és feldolgozni.
Egy másik érdekes példa, mikor a gyakornok interjút készít, vagy személyesen beszélget a családdal, klienssel, akivel a későbbiekben, a gyakorlat időtartama alatt, együtt dolgoznak.
Ilyen esetekben a beszélgetést egy tudatos, alapos felkészülés kell, hogy megelőzze. Egy, a családdal készítendő interjút megelőzően megbeszélésre kerülnek a gyakornok esethez kapcsolódó kérdései, meghatározásra kerül a beszélgetés vezérfonala, valamint az interjú készítéséhez kapcsolódó szabályok, viselkedési előírások. Annak ellenére, hogy mindezek alapos átgondolásra, megbeszélésre és gyakorlásra kerülnek, előfordult, hogy a beszélgetést kezdeményező gyakornok nem tudott megszólalni az adott szituációban. Mivel a helyzet
teljesen újszerű volt neki, a tudatos előkészítés ellenére sem tudott mit kezdeni vele.
A tereptanár felelőssége ebben az esetben sem elhanyagolható. Ilyenkor ő a kapocs a szolgáltatást igénybe vevők és a gyakornokok között. Ő az, aki jelenlétével, ha kell, rávezető kérdéseivel elősegíti, indukálja a folyamatot. Fontosnak tartom, hogy az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket követően megbeszélésre kerüljenek a diák és a tereptanár tapasztalatai. Elengedhetetlen, hogy a gyakornok rendszerezze magában az interjúval kapcsolatos érzéseit, tapasztalatait, és ehhez, ebben az esetben a tereptanár nyújthat a legnagyobb segítséget, útmutatást.
Mivel az ilyen és ehhez hasonló programok tevékenységek által a képzésben részt vevő gyakornok személyesen megtapasztalhatja azokat a problémákat, nehézségeket, érzéseket, melyekkel a későbbieken, munkája folyamán szembesül, s melyeket a tanteremben nem tud megélni, elengedhetetlen szerepe van a tanulás ezen személyes tapasztalatokon alapuló fajtájának a szociális szakemberek képzésében. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy amennyire hatékony, olyannyira körültekintést igénylő is ez a folyamat.
Kommunikáció
A tereptanár és a gyakorlat időtartama alatt rábízott gyakornok közti folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen részét képezi a sikeres és hasznos közös munkának. Ha a gyakornoknak kérdése, új elképzelése fogalmazódik meg az általa teljesítendő feladatokkal kapcsolatban, azt megoszthassa, megbeszélhesse tereptanárával, s a kettejük közti kommunikáció ne korlátozódjon le a gyakorlat helyszínéül kijelölt vagy választott intézményben közösen eltöltött időszakra.
A folyamatos kommunikációnak mindkét említett fél részéről számos akadálya, nehezítő tényezője lehet. Nehézségeket okozhat többek között a tereptanár munkabeosztása és a gyakornok órarendje közti ütközés, az esetleges betegségből, helyettesítésből, a tereptanár elutazásából, adódó időhiány. Mindezen problémák áthidalására napjainkban számos olyan, az internet kínálta lehetőség létezik, melynek tudatos alkalmazása, felhasználása előreviheti a közös munkát. Bevált gyakorlat, hogy a gyakornokokkal egy közösségi portál segítségével egy zárt, más által hozzá nem hozzáférhető csoportot hozunk létre, ahová mind a gyakornok, mind pedig tereptanára a nap 24 órájában leírhatja az aktuális munkafolyamattal kapcsolatos észrevételeit, problémáit, elképzeléseit. Úgy tapasztaltam, hogy ezt a lehetőséget gyakran és rendszeresen használják a diákok, és ezáltal nagymértékben megnő a diák-tanár, vagy jelen esetben inkább diák-mentor közti kommunikáció hatékonysága. Mindamellett, hogy segíti a munkafolyamatot, rendszeresen visszanézhető, és követhető dokumentáció alapjául szolgálhat a gyakorlat folyamán. Több
alkalommal előfordult, hogy a gyakorlati idő leteltét követően a gyakornok ezt a kommunikációs csatornát használta arra, hogy továbbra is kapcsolatban maradhasson tereptanárával, a gyakorlati helyével, és amennyiben lehetőségei engedik, önkéntesként, vagy a későbbiekben munkatársként jelentkezzen a korábban gyakorlati helyéül szolgáló intézménybe.