Particípiumos alárendelés az uráli nyelvekben

Mielőtt hozzáfognánk az uráli nyelvek particípiumos alárendelő szerkezeteinek be-mutatásához, röviden ki kell térnünk a következőkre. Az uráli nyelvekben a hypotaxis megvalósulásának alapjában két formája létezik. Az egyik éppen a particípiumi alá-rendelés, a másik viszont az alárendelő mellékmondat. Bár jelen vizsgálódásunk hang-súlyozottan csak az első variánssal foglalkozik, nem árt utalni arra a tényre, hogy a

„valódi”, azaz hypotaktikus kötőszavakkal felépülő mellékmondatok – az uralisztiká-ban általánosan elfogadott vélekedés szerint – nem vezethetők vissza az alapnyelvre.

Egyes nyelvekben ez a szerkezet részben SVO nyelvek – főleg az orosz – általi areális hatásra állt elő,³⁸⁷ nem egy esetben olyannyira, hogy még maguk az alárendelő kötő-szavak is kölcsönzöttek, vagy az egész szerkezet tükörfordítás. Az uráli nyelvek nagy részében – bizonyos esetekben részben ugyanazokban a nyelvekben is, amelyekben areális hatás is megfigyelhető – az alárendelő mellékmondatok mégis belső kelet-kezésűek. A megfelelő kötőszavak ilyenkor kérdő vagy mutató névmásokból álltak elő, ami valószínűvé teszi, hogy e nyelvekben a mellékmondatos alárendelés eredetileg mellérendelésből indult ki, mégpedig olyan mondatokéból, ahol a második mondat névmással utalt az első mondat valamelyik nomenjére. Ez történhetett például a finn-ségi nyelvek vagy a magyar esetében. Kötőszavak nélküli „alárendelő” mellékmondat-ok esetleg előfordulhattak az uráli (vagy finnugor) alapnyelvben, ilyenek megfigyelhe-tők mai nyelveinkben is,³⁸⁸ ezeket azonban alighanem csak a „valódi” alárendelő mel-lékmondatok fényében, azaz utólag ítéljük alárendelőnek. Eredetileg olyan melléren-delések lehettek, melyeknek összefüggése nem grammatikai jellegű volt, inkább csak a szituáció tette világossá. Hasonló a helyzet azokban a nyelvekben, ahol az

387 Szóba jönnek a törökségi nyelvek is, így pl a mondást jelentő igék (verba dicendi) alárendelő elem-ként való felhasználása a votjákban.

388 Vö. Bereczki 2003, 58.

gést ige vagy igei eredetű elem fejezi ki, amikor például mondást jelentő ige kitételé-vel utalnak egy tagmondat alárendelt jellegére (votják).

Mindezen folyamatoknak történeti-tipológiai jelentősége pusztán annyi, hogy a klasszikus értelemben vett alárendelő mellékmondat vagy egyáltalán nem tekinthető a szkematogónia szempontjából lényeges jelenségnek, vagy legalábbis aránylag fiatal fejlemény lehet a nominatív nyelvekben.

Térjünk tehát rá a particípiumos alárendelő szerkezetekre. Az alábbiakban – a tel-jesség igénye nélkül – néhány példát mutatok be erről a jelenségről az uráli nyelvcsa-lád minden ágából. A particípiumokat félkövér szedéssel emelem ki, vonzatszerkeze-tüket aláhúzom.

Kezdjük az ugor nyelvekkel. A magyarban a particípiumi alárendelés mindenna-posnak mondható, különösen az igényesebb vagy kötöttebb stílusú szövegekben (minthogy létezik a kötőszavas mellékmondati alárendelés mint alternatíva, s a beszélt nyelv ez utóbbit valószínűleg jóval gyakrabban is használja).

(56) A szállodába rendszerint csak sötét este érkező vendégek csak reggel pillant-ják meg a tengert,

(57) A gépekben hosszú éveken át folyamatosan használt alkatrészeket akkor is ki kell cserélni, ha nem látszanak hibásnak.

Osztják:

(58) jom-juγtŏjna}%Tjaγtam wu%am ‟látom, hogy lógok a zelnicefán (sz.sz. „a zelnicefa tetején (való) függésemet látom”)‟,³⁸⁹

(59) imi ¤untinta ki%ma% tTγi ‟úgy látszik, az anyó már régen felkelt (sz.sz. „az anyó már régen felkelte helyen”)‟.³⁹⁰

389 Honti 1984, 56.

390 Csepregi 1998, 33.

Vogul:

(60) sāt turχul tēm nāj ‟hét kárászt megevett asszony‟,³⁹¹

(61) w£r-uj alne nomt-ke kinseγan ‟ha arra keresel tanácsot, hogyan kell vadat ej-teni (sz.sz. „vadat elejtő tanácsot ha keresel”)‟.³⁹²

Térjünk át a permi nyelvekre. Először lássunk votják példákat.

(62) urobo dor n s liś aďami ‟a szekér mellett álló ember‟,³⁹³ (63) korka p rem iśkav njos ‟a házba érkezett szomszédok‟.³⁹⁴

Zürjén:

(64) me se lokt śjas s a11 li ‟az oda érkezőket láttam‟,³⁹⁵

(65) pa bi śujan kad ‟amikor a kemencében tüzet gyújtanak (sz.sz. „a kályhába tűz dugva lévő idején”)‟.³⁹⁶

Továbblépve a finnugor családfa ágai mentén, a következőket látjuk a mordvinban (66), illetve a cseremiszben (67), (68):

(66) aťa saji źe sodaviks tarkasto ť oďiŕva ť joravt kaŕśemapeľenze ‟az öreg elő-vette az ismert helyről a menye által odakészített lábbelit‟,³⁹⁷

(67) škenan ješnam aral}šaš ‟saját családunkat védendő‟,³⁹⁸

(68) koľa ko∙lmo ki∙nd}m kolkat k}n ‟ha egér ette kenyérből eszel‟.³⁹⁹

391 Kálmán 1976, 71.

392 Kálmán 1976, 70.

393 Csúcs 1990, 65.

394 Bartens 1979, 205.

395 Rédei 1978, 97.

396 Uo.

397 Keresztes 1990, 78.

398 Bereczki 1990, 60.

A finnségi nyelveket képviselje a finn (69), (70) és az észt (71), (72):

(69) puolueet valmistautuvat kovaa vauhtia syksyn kunnallisvaalien yhteydessä pidettäviin EU-vaaleihin ‟a pártok nagyban készülődnek az őszi helyhatósági választások keretében tartandó EU-választásokra‟,⁴⁰⁰

(70) suojelualueet pakkolunastetaan sukupolvien ajan alueella asuneilta

maanomistajilta ‟a védett területeket nemzedékek óta ott élő földbirtokosoktól sajátítják ki‟;⁴⁰¹

(71) korralikult koolis käivad lapsed saavad paremaid hindeid ‟a rendesen iskolá-ba járó gyerekek jobb osztályzatokat kapnak‟,

(72) kolmekümne päevaga ümber mailma purjetanud inglane andis meie ajalehe interjuu ‟a harminc nap alatt a Földet körülvitorlázott angol interjút adott la-punknak‟.

Lapp példa:

(73) hlmu2in š&d′d&m b&ha-vuoi′gŋ& ‟emberré vált gonosz szellem‟.⁴⁰²

A szamojéd nyelvek közül a nyenyecből (74), (75) és a szölkupból (76), (77) ho-zunk példákat.

(74) e e wadam ťe ew%na lūca χa %na me ‟hol van az az orosz, aki nye-nyecül tud‟ (sz.sz. „nyenyec szót értő orosz hol van”),

(75) ťikī päeχed śertawī ŋ%rka χarad ‟ez a kőből épített nagy ház‟,⁴⁰³

399 Bereczki 1990, 61.

400 ISKo 519.

401 ISKo 517.

402 Lakó 1986, 144.

403 Hajdú 1968, 75.

(76) porqyp šüss„tyľ imamy ‟ruhát varrandó feleségem‟

(77) imany šüss„tyľ porqy ‟feleségem által varrandó ruha‟⁴⁰⁴

Ezek és az ezekhez hasonló példák, melyeket bőségesen lehetne idézni az uráli nyelvekből, jól mutatják, mennyire általános a prenominális és balra elágazó particípi-umi alárendelés az uráli nyelvekben.