Ackerson budapesti ügyvivő október 9-én már informálta Mindszenty bíborost Xii.
piusz pápa haláláról, ami őt nem érte váratlanul, figyelve a korábbi híreket. Szokat-lan helyzetét Alojzije viktor Stepinac* bíboros helyzetéhez hasonlította; mint sonnak mondta, utoljára a napóleoni periódusban adódott elő hasonló helyzet. Felve-tette, hogy a meghívót esetleg a budapesti külügyminisztériumnak küldik, de nem volt kétsége afelől, mi történik vele visszafelé a határon, még ha ki is engedik rómába. Ackersonnak az a benyomása, hogy Mindszenty bíboros nem fog elfogadni ilyen javaslatot, csak akkor, ha kifejezett utasítást kap erre a vatikánból.59 másnap Ackerson összefoglalásában utalt nagy imre* és Maléter pál* 1956-os esetére, hoz-zátéve, hogy azok az idők megváltoztak. Felvetette a kérdést, ki kezdeményezzen.
Álláspontja szerint a Vatikánnak kell fellépnie a budapesti külügyminisztériumnál.60 ismeretes egy október 9-én délután kelt római amerikai irat, amely „javasolta az
58 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 219–222. o.
59 119. sz. távirat, Ackerson másnap, október 10-én megismételte ugyanezt a táviratot a római ame-rikai nagykövetség felé, Budapest Cardinal files. – ez utóbbi jelzetnek az ismétlésétől a továb-biakban eltekintünk.
60 124. sz. távirat.
amerikai külügymisztériumnak, hogy kezdeményezze a bíborosok Szent kollégiu-mánál mindszenty rómába rendelését a pápaválasztási konklávéra. a külügymi-nisztériumnak ugyan nem tetszett az ötlet, de a nagykövetség a válasz bevárása nél-kül megtette a szükséges lépéseket a Vatikánban.”61
James david zellerbach* római amerikai nagykövet október 13-án távirati érte-sítést küldött budapestre. ebben beszámolt arról, hogy Alberto di Jorionak*, a Szent Bíborosi kollégium titkárának nevében igino eugenio Cardinale* értesí-tette őt, hogy megtárgyalták Mindszenty helyzetét és arra a döntésre jutottak, hogy a konklávé kiváló lehetőséget nyújt menedékes helyzetének megoldására. két felté-telt szabtak: 1. hogy Magyarország elhagyásakor teljes mértékben garantálni kell személyes biztonságát, 2. ezt az ő szabad akarata szerint kell vállalnia. Cardinale hangsúlyozta, hogy a bíborost nem lehet kényszeríteni Magyarország elhagyására, de bizonyára megérti, hogy ha az utat kikövezik számára, súlyos bűn terhe alatt kötelessége a konklávén való részvétel. a Szent Bíborosi kollégium lát megoldást arra az esetre is, ha a konklávé után nem tudna visszatérni, ez esetben valószínűleg egy római kúriai állást kapna. Cardinale ezenkívül elmondta, hogy a kánonjog nem írja elő, hogy a bíborost írásban értesítsék, de a Szent bíborosi kollégium kész arra, hogy az amerikai csatornák segítségével ezt megtegyék. Az amerikaiak szolgálata-inak igénybevételét az indokolja, hogy a vatikánnak nincs közvetlen vagy közvetett kapcsolata a magyar kormánnyal, ezért az olasz vagy a francia nagykövetség jó -szolgálatát kellene igénybe venni. A jelenlegi helyzetben azonban egyedül az Ame-rikai egyesült Államok tudja kezdeményezni a biztonságos távozást a bíboros számára. A konklávé időpontja október 25-re van kitűzve, ezért Cardinale sürgős intézkedést kért. kérte, hogy az intézkedés ebben az esetben ne a washingtoni apos-toli delegátuson keresztül történjék, hanem a római amerikai nagykövetségen keresztül.62 ezt a táviratot – az amerikai diplomáciai szokásokat követően – Wa -shingtonnak is megküldhették, mert már másnap, október 14-én megérkezett buda-pestre a távirat a Sd-ből, John Foster dulles* külügyminiszter aláírásával, melyben engedélyezik, hogy a bíboros kézhez kaphassa a Szent bíborosi kollégium írásbeli meghívását. egyben a feltételeket is megállapítják: a budapesti követség akkor kez-deményezheti a magyar hatóságoknál a bíboros távozását, ha maga Mindszenty 1. szabad akaratából dönt úgy, hogy elfogadja a meghívást, 2. személyes biztonságát teljes mértékben biztosítják a magyar hatóságok.63
61 borhi lászló 2002, 25. o. Az általa idézett irat hiányzik a budapesti amerikai követségi anyag-ban, de bizonyára más iroda fondjában őrzi a nArA, melynek ottani jelzetét rg 59, 864.413/10-2358 alatt adja meg.
62 5. sz.távirat.
63 97. sz. távirat.
A Szent bíborosi kollégium október 14-i dátummal küldte meg írásos meghívóját Mindszenty bíboroshoz, kérve a római amerikai nagykövet jószolgálatát.64
„őeminenciájának Mindszenty istván [sic!]65 Bíboros úrnak Budapest
október hó 25-én kezdődik a bíboros Atyák konklávéja, amelyen őemi-nenciája is részt kell vegyen (a „vacantis Apostolicae Sedis” konstitúció66 előírása szerint).
Camerlengo bíboros67 Mindszenty bíboros október 15-én kézhez kapta a latin nyelvű üzenetet és megosz-totta az ügyvivővel gondját: a Szent bíborosi kollégium nem érti az ő helyzetét, aki a „legitim” kormány utolsó képviselője Magyarországon. ezért kétségek között van, 1. „az egyház iránt engedelmesség és 2. saját hazája érdekének szolgálata” között.
Ackerson szerint a bíboros távozni fog, ha a Szent bíborosi kollégium elfogadja a biztosítékokat, ezért fontos lenne, hogy a Szent bíborosi kollégium döntése, ha egyáltalán lesz ilyen, kifejezett utasítás formájában érkezzen meg. majd felvetette, hogy keresi a kapcsolatot a magyar külügyminisztérium legmagasabb szinten elér-hető tisztviselőjével, amennyiben másnap, október 16. csütörtök délig nem kap ellen-kező értelmű utasítást Washingtontól.68
Ackerson másnap, október 16-án új, hosszabb táviratot küldött Washingtonnak és a római nagykövetségnek, amelyben kifejtette a bíboros habozásának három okát:
1. nem bízik meg a budapesti rezsim adott szavában (l. nagy miniszterelnök esetét!), 2. várhatóan nem térhet vissza Magyarországra, 3. kételkedik abban: elhagyhatja-e Magyarországot a jelen körülmények között, amikor a rezsim bitorolja a hatalmat.
Ackerson szerint az első okot mindegyik fél belátja, a válaszadás attól függ, hogy
64 7. sz. távirat. a római amerikai nagykövetség 1958. október 14-én adta fel. ennek szövege latin, az amerikaiak tájékoztatására a Vatikánból angol szöveget is mellékeltek.
65 Az amerikaiak észrevették, hogy a vatikánban eltévesztették Mindszenty bíboros keresztnevét.
ezt a botlást lehet jóindulatúan is értelmezni. A rendkívüli helyzetben ilyenkor szokásos hivatali káoszon túl – ami érthető – az istván név Magyarországot jelzi, tehát a magyarországi bíborosra gondolhatott az, aki nem nézett utána.
66 Xii. piusz pápa hirdette ki 1945. december 8-án, in: Acta Apostolicae Sedes [a továbbiakban:
AAS] 38. évfolyam [a továbbiakban: évf.] (1946) 65–99. o.
67 A feltehetően kézzel írt aláírásra utaló távirat nem nevezi meg a bíboros camerlengót, aki ekkor már pár napja az 1879. június 29-én született, 79 esztendős benedetto Aloisi Masella* bíboros volt. A továbbiakban forrásközésnél a kézzel írottakat dőlt betűvel jelezzük. Az aláírt leveleken az aláíró nevét kurzívval jelöljük, miként arra is utalunk, ha a levelet nem írták alá. Az aláírás hiányzik.
68 133. sz. távirat Washingtonnak, rómának 7. sz. táviratként továbbították.
budapest biztosítja-e a távozást és Washington, a vatikán és a bíboros el tudja-e ezt fogadni. A második ok, úgy tűnik, a Szent bíborosi kollégium levelével megoldott-nak tekinthető, de Mindszenty elutasítja a kínált megoldást. A harmadik az, ami Mindszenty bíboros legnagyobb gondja. Amikor számos antikommunista vezető emigrációban van, ő az egyetlen „legitim” vezető Magyarországon. ha feladja jelen-legi pozícióját, az a kommunista rezsim végső győzelmét jelenti. ez az ő felfogása szerint sokkal fontosabb, mint a konklávén való részvétel, vagy azt követően kül-földön való esetleges munkája. Ackerson továbbá kifejtette, hogy ezek a gondolatok nem tűnnek realistának, mély gyökerei vannak a bíboros felfogásában, aki olyan hosszú ideig el volt szigetelve a külső kapcsolatoktól és különösen a vatikántól.
Jelenlegi helyzetében alapvető ellentmondás van, amely mind a római, mind a wa -shingtoni táviratban tetten érhető: a Szent bíborosi kollégium „utasítása” és azon feltétel között, hogy „szabad akaratából” kell elhagynia az országot. végezetül Acker son felhívta a figyelmet, hogy a szabad távozás biztosítékai sohasem lehetnek abszolútak, majd jelezve, hogy még nem kereste meg a külügyminisztériumot, további instrukciót kért Washingtontól.69
haladéktalanul, még október 15. éjféli feladással70 érkezett dulles külügyminiszter válasza: Ackerson ne lépjen a magyar külügyminisztérium felé, amíg nincs tisztázva 1. róma „világos utasítása”, 2. Mindszenty végső döntése és 3. amíg nem ér keznek további utasítások a Sd-től.71 október 16-án délután négy órakor adta fel zellerbach nagykövet a következő táviratot rómából, amelyben értesíti Washing tont és budapes-tet arról, hogy a Szent bíborosi kollégium római idő szerint délelőtt tíz órakor kez-dődő ülésére időzítve a következő informális, de írásos közlést tette: „A budapesti amerikai ügyvivő megmutatta a Szent kollégium üzenetét Mindszenty bíborosnak.
A bíboros kifejezte álláspontját, mint »aki utolsó képviselője Magyar ország legitim kormányának«. A bíboros ugyanakkor a Szent kollégium üzenetét utasításként fogja fel. Az amerikai ügyvivő úgy gondolja, ha a magyar kormány biztosítja a bíborost zavartalan távozásáról, a bíboros bele fog egyezni a távozásba, ha a Szent kollégium kifejezi a bíborosnak, hogy elfogadja a biztosítékokat és további egyértelmű utasítást küld neki, hogy hagyja el Magyarországot. Mielőtt a budapesti ügyvivő felhatalma-zást kapna arra, hogy megkeresse a külügy minisztériumot, az USA kormányának meg kell fontolnia néhány feltételt. biztosítékot szeretne, hogy a Szent kollégium magára vállalja a felelősséget a távozásnak a magyar kormánytól remélt biztosítékai felől és további határozott intézkedést tesz Mindszenty bíboros felé.”72
69 134. sz. távirat Washingtonba, 8. sz. távirat rómába.
70 Számolni kell a budapest és Washington közötti mintegy hatórányi időeltolódással.
71 ennek a 102. sz. táviratnak a kelte október 15. éjfél.
72 róma, 103. sz. távirat.
ez a római távirat – bizonyára washingtoni közvetítéssel – csak aznap éjfélkor, pon-tosabban 23:30-kor érkezett meg budapestre. Másnap, október 17-én délután hat óra-kor Ackerson ügyvivő táviratában újabb instrukciókat sürgetett, a Szent bíborosi kol-légium válaszát, hogy megkereshesse a külügyminisztériumot. Mindszenty bíboros lelki nyugalmának biztosítására rendkívül fontos a Szent kollégium üzenetének meg-erősítése.73 Aznap este nyolckor zellerbach római nagykövet már válaszolt, továbbítva a Szent bíborosi kollégium állásfoglalását, amelyben megerősíti Mind szenty bíboros-nak küldött eredeti üzenetét és javasolja, hogy a római követség továbbítsa budapest-nek az eredeti levelet. gyakorlati okokból erre október 28. előtt nem kerülhetett sor.74
néhány órával később (washingtoni idő szerint délután 6 órakor) dulles külügy-miniszter értesítette budapestet, hogy a Szent bíborosi kollégium levelét egyér-telmű felhatalmazásként kell értelmezni és nincs szükség annak megerősítésére.
ezért, feltételezve a Szent bíborosi kollégium egyetértését és azt, hogy a budapesti ügyvivő megelégedett Mindszenty bíboros végleges döntésével, miszerint felhatal-mazásnak tekintve elfogadja a Szent bíborosi kollégium üzenetét, remélve, hogy a magyar hatóságok engedélyezik a bíboros távozását, Washington, élve a Szent bíborosi kollégium felhatalmazásával a Magyarországról való távozás kérdésében, felhatalmaz za a budapesti ügyvivőt, hogy haladéktalanul keresse meg a külügymi-nisztériumot Budapesten.75