A bÍboroS állAMtitkár

SÜrgönYe MindSzentY bÍboroSnAk 1963. június 4.

A sürgöny létezéséről Mindszenty napi jegyzeteiből tudhatunk. Aznapi bejegyzés-sel: „Card. Cicognani, latin sürgöny magyar postával a halálról.”²²⁶ Szövege egyelőre nem áll rendelkezésre. l. még alább Jones aznapi táviratát.

MindSzentY bÍboroS válASztávirAtA A bÍboroS állAMtitkárnAk

1963. június 4.

„Mindszenty bíboros június 4-én a következő üzenet továbbítását kérte a Vatikánba:

»eminenciás Cicognani bíborosnak Vatikánváros

hálát adok a bár igazán szomorú, őszentsége halálát tudató hírért. imáim kísérik őt házába. Méltóztassék fogadni fájdalmam kinyilvánítását. Mind-szenty bíboros.« JoneS”

Jones ügyvivő ugyanaznap, június 4-én kelt felterjesztésében megírta Washington-nak, hogy ez a távirat válasz Cicognani bíboros rövid latin nyelvű üzenetére, amelyet aznap kora reggel kaptak meg Mindszenty József címére, és amely János pápa halál-hírét tudatta. Az ügyeletes tiszt tájékoztatta a bíborost a gyászhírről. Jones táviratá-ból még nem derül ki, milyen úton érkezett a vatikáni üzenet, melynek szövegét a budapesti követség fondja nem tartalmazza.

226 mindszenty józsef: napi jegyzetek, 307. o.

227 A budapesti amerikai követség 581. sz. távirata a washingtoni külügyminisztériumba.

Mindszenty szóbeli reakciója – Jones távirata szerint – az volt, hogy várja a meghí-vást a bíborosok konklávéjára. mint elmondta, a bíborosoknak jelen kell lenniük. az egyházjog szerint csak a betegség és az idős kor ment fel e kötelesség alól. Mivel ez a helyzet szokatlan problémát vetett fel, emlékeztetett arra, hogy 1958-ban a bíboros dékán azt táviratozta, hogy jelen „kell” lennie. Mindszenty hozzáfűzte, hogy ez idő tájt ezt nem tehette meg, mert a kádár-kormány elutasította az Amerikai egyesült államok kérését. Majd megjegyezte, hogy a követség őrzését megerősítették reggel óta, ami arra utal, hogy a kádár-rezsim le akarja tartóztatni, amennyiben kísérletet tesz a távozásra.

a római amerikai nagykövetség másnap, június 5-én feletteseinek küldött felterjesz-tésében megfogalmazta, hogy nincs információja arról, mi legyen az eljárás és inst-rukciókat kér.²²⁸

mindSZenTy BíBoroS TÁViraTa A bÍboroS állAMtitkárnAk

1963. június 7.

Mindszenty bíboros június 7-én a következő üzenet továbbítását kérte a vatikánba:

„kérem eminenciádat szíves válaszra valamely módon: mi az eredmény az én kényszerűségemmel kapcsolatban az első látogatás idejében, miután Mons. Casaroli hírül adta? Fenntartom a szükség tényét és az azzal kapcso-latos kérést. Tisztelettel mindszenty bíboros.”²³⁰

Jones ügyvivő ugyanaznap feladott következő táviratában értelmezte ezt az üzene-tet. Amikor a bíboros átadta, megkérdezték őt, bizonyos-e abban, hogy levele érthető lesz. bizakodott abban, hogy igen.²³¹ A „kényszerűség” nyilvánvalóan arra vonatko-zott, amit elmondott könig bíborosnak, az első látogatásnak nevezett alkalommal.²³²

228 georg Frederick „Fred” reinhardt*, római amerikai nagykövet jegyezte, 1963. június 5-én kelt 2601 sz. távirat.

229 Jones 592. sz. távirata a washingtoni külügyminisztériumba.

230 rusk külügyminiszter aláírásával június 10-én érkezett a válasz: az üzenetet, továbbítást kérve, aznap eljuttatták a washingtoni apostoli delegátushoz: 483. sz. távirat.

231 A bíboros erről így írt június 7-nél: „A necessity-sürgönyt elküldtem rómába. Mr. Jones nagyot és kérdőleg nézett.” (in: Mindszenty József: Napi jegyzetek, 307. o.)

232 jones 592. sz. távirata. rusk június 10-én további felvilágosítást kért: „kizárólag a külügymi-nisztérium tájékoztatására: pontosítani tudná a követség a bíboros június 7-i üzenete

jelentésé-jones újabb felterjesztésében további elemzést nyújtott. Benyomása szerint mind-szenty bíboros alkalmazni akarja a kánonjog előírását, és az 1958. évi konklávéval kapcsolatos történetére emlékezve a vatikán részéről ennek megerősítését véli látni.

ez az egyházjogi szempont, úgy tűnik – írja a budapesti ügyvivő –, meggyőzőbben hat a bíborosra, mint bármely más megfontolás, amelyet könig vagy Casaroli képvi-selt volna. ha a vatikán – írja Jones – úgy dönt, hogy Mindszentyt meghívja a konk-lávéra, akkor lehet, hogy az osztrák kormányhoz fordul a kiutazás biztosítása érde-kében. ezt annak ismeretében tenné, hogy az Amerikai egyesült államok közbenjá-rása 1958-ban nem sikerült, az osztrák kormány viszont sikeresen járt el könig érsek mindszentynél történt látogatásakor, április folyamán. mindszenty – mint jones írja – ismételten felemlegeti a nagy imre-esetet, akit elfogtak, alighogy kimozdult a jugo-szláv követségről. Saját esetében elég nehéz lesz elfogadni az Amerikai egyesült államok kormányának adott hasonló biztosítékot. A világ közvéleménye hasonló-képpen gondolkodhat. továbbá, mint Jones írja, előfordulhat, hogy Mindszenty fel-tételeket fog szabni távozása fejében. Úgy gondolja, hogy a magyar kormányban több lesz a segítőkészség, mint 1958-ban. viszont lehet, hogy feltételeket szab az amnesz-tiarendelet kapcsán.²³³

június 7-én este feladott táviratában rusk külügyminiszter válaszol a római nagy-követségnek, és értesíti a budapesti követséget, hogy a department nem tervez lépést Mindszenty rómába hívása ügyében, továbbá, hogy a római nagykövetség se tegyen lépéseket. Másrészről, ha a vatikánból megkeresés érkezik, bármely üzenetet átve-het, és erről értesítse Washingtont is, budapestet is. ha a vatikán amerikai közvetí-tést kér, mint 1958-ban, a római nagykövetség felhatalmazást kap arra, hogy bizto-sítsa a vatikánt: szívesen együttműködnek vele.²³⁴

rusk külügyminiszter jones táviratára adott válasza június 10-én érkezett. ebben részletezte kormánya álláspontját. Az amerikai–magyar kapcsolatok szempontjából nem látta annyira fontosnak a mindszenty-probléma megoldását, és kifejezte kormá-nya készségét, hogy segítséget nyújtson a Szent bíborosi kollégiumnak a kérdéssel kapcsolatban, anélkül azonban, hogy e kifejezetten egyházi ügyben tanácsot akarna adni a Vatikánnak.²³⁵

nek az értelmezését, különösen ami a könig bíborosnak címzett célzásra tett utalást és Mind-szenty Monsignor Casarolinak ezzel kapcsolatban tett megjegyzését illeti?”

233 ezt követően Jones kifejtette, hogy az idő múltán Mindszenty menedéke egyre terhesebb lesz az amerikai–magyar kapcsolatok szempontjából. Jones 1963. június 7-én kelt 595. sz. távirata.

234 A távirat június 8-án reggel nyolc órakor érkezett meg budapestre, hivatkozási száma: 2469.

(róma), 480. sz. (budapest).

235 A department 485. sz. távirata, melyet június 13-án reggel 8 órakor adtak fel, budapestre helyi idő szerint aznap 19:00 órakor érkezett meg.

A bÍboroS állAMtitkár válASzA mindSZenTy BíBoroSnak

1963. június 8/10.

Június 10-én a következő, június 8-ra datált üzenet érkezett az Apostoli Szentszék rendkívüli egyházi Ügyekkel foglalkozó kongregációjától, válaszként a bíboros május 29-én az államtitkárhoz küldött üzenetére:

„az apostoli Szentszék nem kötött egyezményt a magyar kormánnyal. az eddigi megbeszélések szigorúan bizalmas alapon kizárólag a tájékozódásra [„ad referendum”] szolgáltak, és újabb fejlemény még nem történt.”²³⁷ Az időközben rómában terjedő újságírói híresztelések szerint Mindszenty bíboros böjtöl XXiii. János pápa halála miatt és ennek következtében súlyosan megbetege-dett.²³⁸ Jones ügyvivő hosszan beszámol a bíboros egészségi állapotáról és mindent

236 A washingtoni külügyminisztérium 484. sz. távirata. A táviratot jegyzi: rusk külügyminiszter.

237 itt válik érthetővé a napi jegyzetek bejegyzése június 11-nél: „Mr[s]. Jones, megérkezett a válasz:

nincs agreement, csak referendum, még időbe kerül.” (in: Mindszenty József: napi jegyzetek, 307. o.) A referendum tehát „ad referendum”-ként olvasandó. itt lesz érthető a „necessity”sürgöny” kifejezés is (l. fentebb, napi jegyzetek bejegyzése június 7nél): a „necessity” szó a bí -boros értelmezése szerint az „agreement”, a megegyezés megléte, illetve tartalma.

238 „egy magát rospigliosiként azonosító vatikáni sajtóirodai alkalmazott június 10-én, 16 órakor felhívta rómából a követséget, és a következőket kérdezte: 1. eljöne Mindszenty bíboros ró -mába, hogy részt vegyen a konklávén? 2. igazak-e a hírek, miszerint Mindszenty a pápa halála óta böjtöl és ennek következtében súlyosan megbetegedett? a követség munkatársa ekképpen válaszolt: 1. nem tudja, mindszenty elmegy-e a Vatikánba, vagy sem, találgatásokba pedig nem bocsátkozhat. 2. nem tud róla, hogy Mindszenty étkezési szokásai bármit is változtak volna, az egészsége pedig jó. A munkatárs kétszer is megkérdezte rospigliosit, hogy ő egy vatikánhoz kirendelt sajtós vagy vatikáni alkalmazott. rospigliosi megerősítette, hogy az utóbbi. A külügy-minisztérium talán ellenőrizhetné az apostoli delegátusnál (vagy ellenőriztethetné a római nagy-követséggel), hogy jóhiszemű volt-e ez a szokatlan érdeklődés. Jones 1963. június 10-én kelt fel-terjesztése Washingtonba, 598. sz. távirat. reinhardt amerikai nagykövet rómából június 13-án információt adott rospigliosiról, aki nem a vatikánnak, hanem az il tempónak dolgozik, és a telefoninterjút széles körben tárgyalta a római sajtó: „rospigliosi nem áll kapcsolatban a vati-káni sajtóirodával, hanem az il tempo számára tudósít a vatikán dolgairól. állítólagos telefon-interjúja Mindszenty bíborossal és a követség szóvivőjével széles nyilvánosságot kapott a római sajtóban azzal a magyarázattal, hogy a bíboros 1. nem szándékozik rómába jönni, és 2. nem rossz egészsége akadályozza ebben. A nagykövetség nem érdeklődött egyenesen a vatikántól arról, hogy a telefonhívás az ottani tisztségviselők engedélyével történt-e, de nagyon valószínűt-lennek tartja, hogy a vatikán ilyen csatornát alkalmazna. Az il tempo egyike volt azoknak, akik élesen bírálták a Vatikán politikáját XXiii. jános alatt.” a római amerikai nagykövetség felterjesztése Washingtonba (2673 sz. távirat) és információja budapestnek (10. sz. távirat). „roS -pigli oSi június 17-én, hétfőn felhívta a követséget, magát a vatikáni sajtóirodához akkreditált

rendben talál. Ugyanakkor, mint írja, Mindszenty arra kérte az őt vizsgáló dr. James e. lynsky doktort, hogy pajzsmirigyproblémáira hivatkozva adja írásba, hogy szá-mára nem kedvező a rómáéhoz hasonló melegebb klíma.²³⁹ lynsky ezt azzal hárí-totta el, hogy nem állapított meg pajzsmirigyproblémát, és a további vizsgálatok is várhatóan negatív eredménnyel zárulnának.²⁴⁰

hÍr A Szent bÍboroSi kollégiUM távirAtáról 1963. június 13.

A római nagykövetség 1963. június 13-án hírt adott arról, hogy a vatikáni államtit-kárság hivatalnoka előző este informálta a nagykövetség tisztviselőjét, miszerint a Szent Bíborosi kollégium levelet küldött mindszenty bíborosnak, melyben infor-málja őt a konklávéról és meghívja rá. A levelet nyitott borítékban küldték, az ame-rikai követség címére. A tisztviselő elmondta, hogy a Szent bíborosi kollégium elha-tározta, hogy kerüli a titkos eljárást. kétségét fejezte ki Mindszenty bíboros részvé-telét illetően.²⁴¹

tudósítóként azonosítva. Azt kérdezte a követségi munkatárstól, hogy 1. Mindszenty kapott-e üzenetet a vatikánból a konklávéval kapcsolatban, 2. milyen Mindszenty egészségi állapota, 3. és megy-e mindszenty rómába. a követségi munkatárs ugyanúgy válaszolt, mint korábban, azaz 1. a követség nem tartaná helyesnek kommentálni egy olyan dolgot, amely elsősorban a vatikánra és a bíborosra vonatkozik, 2. a bíboros egészsége a korához képest jó. rospigliosi ekkor azt kérdezte, beszélhetne-e a bíborossal telefonon. A követségi munkatárs közölte vele, hogy amint a korábbi telefonhívásakor is elmondták neki, ez nem lehetséges. rospigliosi ekkor elmondta, hogy előkészítettek egy szobát a bíborosnak a vatikánban, de »a celofánt még nem vették le a matracról«.” Jones felterjesztése Washingtonba, 1963. június 18. 614. sz. távirat (róma informálására 8. sz. távirat).

239 Somorjai Ádám – Zinner Tibor: Majd´ halálra ítélve, 1055. o., 323. dok. az 1965. október–

december közötti, a bíboros menedékével kapcsolatos levélváltásokat összegző amerikai külügy-minisztériumi dokumentumban olvasható, hogy 1963. május 7-én dr. lynsky megvizsgálta a bíborost. mindszenty már akkor érzékeltette vele – s a római klíma számára káros voltának írásba foglalását illető kérése is ebbe a sorba illeszthető –, hogy nem kíván távozni budapestről.

A bíboros akkor azt mondta a doktornak, hogy „nem akarja elhagyni Magyarországot. Csak akkor akarja elhagyni a követséget, ha egy szabad Magyarországra távozhat, máskülönben inkább a követségen hal meg.”

240 Jones ügyvivő 1963. június 13-án kelt levele vedelernek Washingtonba.

241 A távirat feladásának időpontja délután 13:00 óra, a departmentnek 2681. sz., budapestnek 11.

sz. táviratában – mely budapestre másnap, június 14-én reggel 8:00 órakor érkezett meg (más bejegyzés szerint délelőtt 11:16 perckor?).