1963. szeptember 3.
318„Mindszenty bíboros kéri, hogy a következő üzenetet továbbítsák a bíboros államtitkárnak rómába:
»hírügynökségi jelentés szerint könig bíboros budapestre jönne, ami a vatikán és a helyi kormány közti tárgyalások kimenetelétől függ. nem aka-rom zavarni őeminenciáját, de ha jön, kérem a vatikánt, ne a tárgyalások után, hanem előtte küldje, és a dolog ismeretében. Mindszenty bíboros.«
joneS”
315 Aláírás hiányzik.
316 Somorjai ádám – zinner tibor: Majd’ halálra ítélve, 955–962. o. 296. sz. dok. lynsky doktor emlékeztetője szeptember 4-én kelt. (in: Somorjai ádám: Sancta Sedes III/1, 55–57. o.) 317 dr. lynsky 1963. október 3án kelt levelében írt erről dr. lewis k. Woodward, Jr.hoz. (in: So
-morjai Ádám: Sancta Sedes III/1, 57. o.)
318 három példányban is fennmaradt. Jones szeptember 3-án 138. sz. táviratban terjesztette fel Washingtonnak. A bíboros államtitkár 1964. január 8-án kelt levelében igazolta vissza az üzenet vételét.
Az ApoStoli SzentSzék éS A
MAgYAr korMánYképviSelők róMAi tárgYAláSA 1963. október 1–5.
Az Apostoli Szentszék – s annak képviseletében elsősorban Casaroli – tárgyalásai valamilyen módon mindig kihatással voltak a bíborossal való kapcsolattartásra. A má -jus 7–9. közötti kapcsolatfelvétel – a budapesti tárgyalás – október 1–5. között rómá-ban folytatódott. A tárgyaló felek a vatikán részéről Casaroli, a rendkívüli egy házi Ügyek kongregációjának helyettes titkára,319 kíséretében Bongianino, ugyanott refe-rens. budapest részéről prantner, az áeh elnöke és Miklós imre* alelnök mellett jelen volt még lippényi Ferenc, az áeh munkatársa, aki tolmácsként kísérte őket.
A tárgyalások helyszíne az olaszországi apostoli nunciatúra épülete volt rómában.
A minket – és a bíborost – érdeklő főbb témák a püspökkinevezések módja a jövő-ben, az állami eskü, valamint a bíboros helyzete voltak.
két forrás is rendelkezésre áll a római tárgyalásokról. az egyik kállainak, a mi -nisztertanács elnökhelyettesének tájékoztatója a kormányülésen október 10-én,320 a másik az itt készült pro memoriának – a tárgyaló felek egyeztetett hivatalos fel-jegyzésének – a szövege, amelynek olasz változatát Barberini tette közzé.321 a két forrás vonatkozó témaköreit egymást követve közöljük, mert így jobban érzékel-hetők az eltérések.
319 A rendkívüli egyházi Ügyek kongregációja 1968-ig hallgatott erre a névre, majd 1968–1988 között a nyilvános Ügyek tanácsa néven működött. 1988 óta őszentsége államtitkárságának második szekciója. élén Antonio Samorè* érsek állt, Casaroli közvetlen hivatali főnöke. A mai hierarchia szerint e szekció közvetlen felettese a bíboros államtitkár. ily módon a vatikáni proto-kollban Casaroli ekkor a 4. helyen van (ami az államokkal való kapcsolatokat illeti), a budapesti delegáció vezetőjével azonos szintű tárgyalópartner.
320 további hazai források: az MSzMp kb Agitációs és propaganda osztály jelentése a politikai bi -zottság részére a magyar kormány és a vatikáni megbízott közötti tárgyalásról, 1963. október 22., négy melléklettel; az MSzMp kb politikai bizottságának jegyzőkönyvi határozata a vatikán képviselőivel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban, 1963. október 29. Utóbbi csak a határozat szövege. (in: Szabó Csaba 2005, 152–166. o.41–43. sz. dok.) l. még: részlet az MSzMp politikai bizottsága jegyzőkönyvéből: A Mindszenty-ügy végleges rendezése, budapest, 1963. október 29. in: borhi lászló 2002, 376 –397. o, itt 376 –377. o. 95. sz. dok. rendelkezésre áll egy beszá-moló más változatban is. (in: M. Szebeni géza 2008, 79–99. o, itt: 93–94. o.) Szerző a Mnl ol egy másik fondja alapján összefoglalást nyújt, és annyit árul el közlése elején, hogy az MSzMp dokumentumairól van szó.
321 Casaroli példánya a korábbiakban a pármai állami levéltárban volt kutatható. A pro memoria két nyelven készült, 1964. március 22-én hitelesítették, mindkét nyelvi változat hivatalosnak szá-mít. a magyar példányt még nem tették közzé.
kállai gyula beszámolója322
„Casaroli elmondta, hogy az Apostoli Szentszék továbbra sem akarja kény-szeríteni a bíborost az országból való eltávozásra, hanem személyes meggyő-ződésre akarják bírni: a helyzet rendkívül nehéz, mivel Mindszentyt a világ nagy részéről támogatják.”
A tárgyaló felek egyeztetett hivatalos feljegyzésének szövege323
„az apostoli Szentszék nem akarja tekintélyi intézkedéssel kényszeríteni eminenciás Mindszenty bíborost, hanem személyes döntésre akarja rábírni.
ez volt XXiii. jános pápa álláspontja, amely nem változott meg.
A bíboros problémáját a magyar helyzet egészébe illeszti be.”
kállai gyula beszámolója
„A következő nehézségeket sorolta fel: Mindszenty temperamentuma és jel-leme; nem hajlandó bűnösnek elismerni magát és álláspontjához makacsul ragaszkodik; nem hajlandó kegyelmet kérni, sőt az is nagy nehézségekbe ütközik, hogy a kegyelmet elfogadja.”
A tárgyaló felek egyeztetett hivatalos feljegyzésének szövege
„a kormány számára nem ismeretlen a bíboros temperamentuma és jellem-erőssége, továbbá az a meggyőződése, amellyel fenntartja ítéleteit és értéke-lését a múltról és amennyiben őróla van szó. különösképpen nem kész arra, hogy kegyelmet kérjen a kormánytól: sőt igen nagy nehézség számára, hogy kegyelmet fogadjon el, mivel az feltételezi a bűnösséget.”
kállai gyula beszámolója
„hivatkozott Casaroli Mindszentynek azon kijelentésére, mely szerint az 1956-os magyar kormánynak az volt a véleménye, hogy Mindszenty elítélése nem volt törvényes.”
322 A szöveghűség változatlan, de úgy szerkesztettük át, hogy a beszámoló sorrendjén változtattunk.
323 a szöveg olaszból fordított.
A tárgyaló felek egyeztetett hivatalos feljegyzésének szövege
„A bíboros arra a nyilatkozatra hivatkozik, amelyet a kormány 1956-ban tett – amikor annak a Minisztertanács jelenlegi elnöke, kádár úr is tagja volt –, hogy elítélése igaztalan és jogellenes volt.”
kállai gyula beszámolója
„… személyes ügyét nem hajlandó elválasztani, elszigetelve vizsgálni az egyházi kérdések összességétől.
Mindszenty mereven ragaszkodik ahhoz, hogy az ő ügyét kössék össze valamennyi többi püspök és pap ügyével, akik börtönben, vagy működésük-ben akadályoztatva vannak, valamint emigrációba kényszerültek. Mindszenty saját ügyét az egész magyar nép ügyével hozza összefüggésbe, köztük azok-kal a fiatalokazok-kal, akiket Mindszenty szerint Szibériába telepítettek.”
A tárgyaló felek egyeztetett hivatalos feljegyzésének szövege
„A bíboros is egyetért abban, hogy esetét nem lehet elszigetelten tárgyalni, ha -nem a magyarországi egyház helyzetének összefüggésében; -nem lehet azonban elhallgatni, hogy az általunk tárgyalt kérdésekről őeminenciája könnyen hajlana még többet követelő álláspontra. többek között azt kívánja, hogy kérdését ne válasszák el azon püspökök és papok ügyétől, akik még börtönben vannak, vagy más kényszerítő intézkedések hatálya alatt állnak, vagy akadályoztatva vannak, valamint azon számos személyiség és igen számos magyar fiatal ügyé-től, akik, mint állítja, erőszakkal hazájuktól távolra lettek deportálva (ez utóbbi kérdésről nem csupán a nemzetközi sajtó írt, hanem téma volt az enSz-ben is).”
kállai gyula beszámolója
„Mindszenty nem hajlandó semmiféle kedvezményt elfogadni, míg a magyar nép és az egyház helyzete szerinte nem kielégítő. …”
A tárgyaló felek egyeztetett hivatalos feljegyzésének szövege
„ez az objektív helyzet, és az Apostoli Szentszéknek nagy diszkrécióval kell eljárnia: egy bíborosról van szó, és nem feledhetjük el, hogy őt a világ közvé-leménye részéről nagy figyelem és csodálat övezi. hogy a bíboros ügyében
előrelépjünk, szükséges, hogy kielégítő módon oldjanak meg legalábbis né -hány fontosabb kérdést, többek között a megüresedett egyházmegyék betöl-tését, az egyházmegyék kormányzásának tényleges szabadságát a püspökök számára, a nép részére pedig a vallásszabadság és az iskolai vallásoktatás szabadságának biztos garanciáit. konkrét tényekre van szükség. Ami a kor-mány által kért garanciákat illeti, hogy a bíboros – amennyiben rómába köl-tözne – ne avatkozzék be az esztergomi főegyházmegye és a nemzet egyházi ügyeibe, az apostoli Szentszék a már kifejtett formalitások szerint tudja azt megadni: vagy pedig a bíboros számára megőrzi az esztergomi érseki címet, de a főegyházmegye tényleges kormányzását egy »sede plena« apostoli ad -minisztrátorra bízná. (Ami az egyházjog szerint azt jelenti, hogy a bíboros-nak nem lenne jurisdikciója a főegyházmegyében, és nem lenne jogcíme a magyarországi egyházi kérdésekbe való beavatkozásra.) A bíboros Magyar-országgal kapcsolatos jövőbeli magatartását illetően, amennyiben rómában tartózkodna, az Apostoli Szentszék számára sokkal nehezebb a kért garan-ciák biztosítása.”
kállai gyula beszámolója
„[Casaroli] hangsúlyozta továbbá, hogy a bíboros feltételezett római tartóz-kodása esetén nagyon nehezen lehetne biztosítani, hogy ne szerepeljen, és ne üssön meg hidegháborús hangot.
[Casaroli] felvetette, hogy esetleg titokban kellene kivinni az országból, továbbá hangsúlyozta a kegyelmi eljárás bizalmas kezelését.
mindszenty feltételei között Casaroli felsorolta többek között az 1950-ben lebontott regnum marianum templom újbóli felépítését, valamint az új ipari központok templom és lelkészség ellátásának igényeit.”
A tárgyaló felek egyeztetett hivatalos feljegyzésének szövege
„Az Apostoli Szentszék a maga részéről megtenne minden lehetőt, hogy a bíboros megtartsa a megkívánt mérsékletet: a meggyőzés megkönnyítésére magától értetődően igen hasznos lesz, hogy konkrét tényekkel vagy a problé-mák kielégítő megoldásával elejét vegyék az elégedetlenségnek. igen nagy fontosságú egyébként az a mód, ahogy a bíboros az egyesült államok követ-ségéről, egyben az országból kiutazhat, amennyiben a kormány által javasolt forma, amely feltételezi a kegyelem gyakorlását, nehézséget okoz. talán te -kintetbe lehetne venni például azt a lehetőséget, hogy megengedjék, hogy
a bíboros diplomáciai kocsin elhagyja a követséget, a megfelelő szükséges biztonsági garanciákkal és immunitással, anélkül, hogy jogi jellegű eljárásra kerülne sor.”
kállai gyula beszámolója
„kifejtettük, hogy a magyar kormány álláspontja a Mindszenty-kérdésben a Szentszék előtt ismeretes. ebben nincs változás. ha a Szentszék meg akarja oldani a Mindszenty-ügyet, akkor mi ehhez az ismertetett feltételek mellett hozzájárulunk.”
A tárgyaló felek egyeztetett hivatalos feljegyzésének szövege
„a magyar kormány álláspontja jól ismert az apostoli Szentszék számára, és nem változott meg. ha az Apostoli Szentszék meg akarja oldani a Mindszenty-kérdést, a magyar kormány az ismertetett feltételek mellett hozzájárulna ahhoz.”
kállai gyula beszámolója
„nem sok kilátás van rendezésre abban az esetben, ha a Szentszék Mindszenty feltételeitől teszi függővé a megoldást. Szükség lenne a pápai tekintély érvé-nyesítésére. rámutattunk, hogy a Szentszékre tartozik, milyen módszereket alkalmaz a Mindszenty-ügy megoldására, de ha sürgős nekik az ügyek megoldása, akkor saját maguknak kell megtalálni a módját. Megcáfoltuk Mind -szenty hazugságait (magyar fiatalok Szibériában, Mind-szenty-per minősítése stb.). nem tartottuk elfogadhatónak, hogy Mindszenty kegyelmi aktus nélkül, diplomáciai gépkocsin titokban hagyja el az országot, mivel ez burkolt rehabi-litációnak minősülne. Azt sem tartottuk elfogadhatónak, hogy a Szentszék csupán jogi garanciát kész vállalni Mindszenty rómába utazása esetén. nem fogadtuk el azt a javaslatot sem, hogy Mindszenty esztergomi érseki címe megmaradjon. A Mindszenty-ügy vitája végén a következő közös álláspontot foglaltuk el: a Mindszenty-ügyet a Szentszéknek kell megoldani, melyhez a magyar kormány az ismertetett feltételek mellett kész segítséget nyújtani.
A különböző kérdéseket (püspöki kinevezések, állameskü, miniszteri bizto-sok), valamint a Mindszenty-ügyet a teljes megoldásig elő kell készíteni és valamennyi kérdést egy időben kell megoldani.”324
324 Szabó Csaba 2005, 157. o.
A tárgyaló felek egyeztetett hivatalos feljegyzésének szövege
„Az Apostoli Szentszék Megbízottjának információja is azt igazolja, hogy Mindszenty nem csupán a hidegháború eszköze, hanem annak egyik eleme.
nincs nagy távlata ebben az esetben a rendezésnek, ha a megoldást Mind-szenty feltételeitől teszik függővé. A kedvezőtlen intézkedések a MindMind-szenty- Mindszenty-esetben esetleg meghiúsíthatnák más, megoldásra váró kérdések rendezését.
mindszenty esetében is szükséges lenne érvényesíteni a pápai tekintélyt.
Mindszenty megnyilatkozásai – a fiatal magyarok deportálása Szibériába, a Mindszenty-per minősítése – hamisak (nem igazak). nem fogadható el, hogy Mindszenty kegyelmi aktus nélkül hagyja el az országot, diplomáciai kocsin, titokban, megtartva esztergomi érseki címét. ez burkolt rehabilitáci-óját jelentené. nem elég, hogy az Apostoli Szentszék kész jogi garanciákat adni Mindszentynek Magyarország határain kívül való tartózkodása idejére.
garanciát az jelentene, ha az Apostoli Szentszék azt kérné Mindszentytől:
írásban ígérje meg, hogy nem folytat hidegháborús propagandát és nem támadja a magyar népköztársaságot.”
Casaroli bizonyára megérdemelte volna a menedékében élő bíboros dicséretét, mert tárgyalásai során felhasználta a tőle kapott információkat. Más kérdés, hogy a ma -gyar fél lesöpörte ezeket az érveket az asztalról. Utólag kritikusan jegyezhetjük meg, hogy a Mindszenty-per kérdésében a hivatalos budapesti álláspont az idők során gyökeresen megváltozott, de ehhez el kellett jönnie a csodák esztendejének.
A két szöveg összehasonlítása alapján nyilvánvaló a vatikáni dokumentumok ta -nulmányozásának fontossága. A budapesti források hangvétele gyökeresen eltérő, problémaérzékenységük is hagy maga után kívánni valót. A Mindszenty-irodalomban ez idáig főleg a budapesti források határozták meg a kutatók álláspontját, nem lévén más kutatható forrás. ezért a Casaroli-magánlevéltár dokumentumainak szövegki-adása megkülönböztetett figyelmet érdemel minden olyan kérdésben, amely a vati-káni keleti pasztorációval kapcsolatos.
MindSzentY bÍboroS levele vi. pál pápához 1963. október 17.
325október 22-én azt jegyezte fel a bíboros, hogy „levél őszentségéhez latinul.326 mr.
Jones két kérésére State department nem válaszol. latinnal akartam jelezni, értel-metlen fontoskodás közbefurakodni egy pápa és egy bíboros közé. Miss Willen nehe-zen gépelte, Mr. Jones bízik, mégis teljesül kívánságom.” Majd két nappal később örömmel már azt nyugtázta, hogy „tegnap elment a latin levél rómába”.327 a levelet a bíboros zárt borítékban adta le. két alkalommal is jelezte azt az igényét, hogy lezárná a borítékot. Szándéka az volt, hogy a második zsinati ülésszak szeptember 29-én esedékes megnyitása előtt még tájékoztassa a pápát.328 miután közvetlen vá -lasz, illetve engedély erre nem érkezett (október 8-án azzal ütötték el a dolgot, hogy miután könig bíboros sajtójelentések szerint nem jelent meg a második ülésszak megnyitóján, várható a személyes látogatása, és így a bíboros kérése oka fo gyott),329 az október 22-én kelt felterjesztés melléklete végül zárt borítékot tartalmazott.
„Budapest, magyarország 1963. október 17.
Szentséges Atya!
Mély alázattal kérek bocsánatot ezért a levélért, [amely] Szentségedet a leg-nagyobb elfoglaltságok közepette [éri]. legyen mentségemre, hogy nem könnyű dolgokat illetően – már a Szentséged megválasztása előtti időben – hírt vártam, miközben nem kevés más hírt már megkaptam.
em[inenciás] bíboros úr jövetele (április 18.) előtt két hosszú levelet küldtem:
milyen minőségben vehetek részt a zsinaton?330 ezek a levelek ismeretlenek
325 Jones október 22-én, vedelernek írt levelével terjesztette fel Washingtonnak, vi. pál pápa 1964.
január 8-án kelt levelében igazolta vissza a levél vételét.
326 Az angol fordító véleménye szerint helyenként inkoherens, más helyeken talányos – tartalmazta a Joneshoz intézett, 1963. november 4-én kelt hivatalos-informális levél. ez válasz volt Jones október 22-én kelt felterjesztésére, amelyet azonban nem a címzett vedeler, hanem Mckisson írta alá.
327 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 320–321. o.
328 Jones szeptember 17-én kelt 184. sz. távirata Washingtonnak, illetve Jones október 8-án kelt 230.
sz. távirata Washingtonnak.
329 Jones október 8-án kelt 230. sz. távirata Washingtonnak.
330 Utalás az 1963. március 28-i és április 8-i leveleire, amelyekre már korábban is visszautalt és szá-mára fontosak voltak. Szövegét és utólagos hivatkozását l. fentebb, 54. és 59. o. „Milyen
minő-voltak mindkét legátus számára,331 de szó szerint ezt az utalást tettem előttük:
mi volt és mi jelenleg a minőségem isten és az Apostoli Szentszék kegyelmé-ből: valódi és igazi esztergomi érsek, Magyarország prímása, főegyházme-gyével, papsággal és hívő néppel, aki az országot képviseli, hatalmának, szé-kének és méltóságának csorbítása nélkül, egészen a halálig. ha az illegitim hatalom megakadályoz, az nem az én bűnöm.
(voltam panaszok, vádak kiváltója. »ezek nem léteznek« – válaszolja a bíboros. ha most vannak, ismételten esedezem.) ha megszűnik ez a hata-lom, én ez idáig az élők között akárhol, s amikor a hazába megtérek, tartozás nélkül, isten segítségével.332
A bíboros előtt333 késznek mutatkoztam krisztus helyettese szándéka sze-rint cselekedni, hogy segítsek az elhalálozások folytán megüresedett püspöki székek betöltésében, amennyiben az nem különválasztva, hanem egyszerre lesz tárgyalva,334 és amellyel ezt az utolsó és nagy terhet sikerre juttatom más területen is.
Így tettem, hogy ne vonhassanak felelősségre a jelenben vagy a jövőben a másik oldalon, a meghiúsulás esetén.
ez időben kényszerűségben335 voltam. (ennek természete ismeretes Casa -roli prelátus úr előtt.) ez a kényszerűség is sürgetett a magas szándék előse-gítésében. Másrészről nem feledkeztem meg alkotmányos kötelezettségem-ről, a magyar közjog szerint, amely előírja a prímás elsődleges feladatát.336
A bíboros előtt ezt a nehéz helyzetet 50–50%-os arányban osztottam meg, mint a lakás két lehetőségét.337A bíboros csodálkozott.
ségben vehetek részt a zsinaton” – ez a korábbiak utólagos átértelmezése. A két levélben ez nem található.
331 Utalás könig bíboros 1963. április 18-i és Casaroli 1963. május 8-i látogatására.
332 „desinente hac potestate ego adhuc in vivis undecunque, quandolibet domum redirem sine reliquis deo adjuvante.”
333 ismételt utalás könig bíborosra.
334 1963. június 15-én, tehát négy hónappal korábban szintén vi. pálnak írt levelében ezt írta: „kife-jeztem készségemet saját helyzetem összekapcsolására más személyes és jobbára egyházi kérdé-sekkel.”
335 A „necessitas” latin szót az angol „necessity” értelmében fordítjuk. A jelek szerint Mindszenty bíboros latinságára angol nyelvi ismeretei is hatással voltak.
336 Szó szerint: „primas vices primatis”.
337 „duas mansionis possibilitates” (latin) – Az angol fordítás a maradás szempontjából értelmezi:
„chance of remaining”. – Az értelmezéshez felhasználható június 15-én kelt levele: „a távozás-nak és a maradástávozás-nak egyforma esélyt adok.” napi jegyzeteiben használt kifejezése: „a távozás és maradás közt indifferens vagyok.”
Javasoltam és esdekelve kértem, hogy esztergomban, budapesten, a fő egy -házmegyében semmi se változzék, maradjon (hivatalában) az apostoli zó,338 de – a történelmi szokás szerint – mint a hitetlenek között működő segéd-püspök.339 ily módon megszűnik az ellentét a legitim és az illegitim tényező között. ennél azonban még rosszabbra számíthatunk a prepotencia miatt.
A bíboros, úgy tűnt, egyetértett. hat hónap elmúlt, és számos jóindulatú válasz között erről a kérdésről semmilyen hír nem érkezett sem a kúriától,340 sem a bíborostól. intelem számomra, hogy a hatalom az apostoli kormány-zót341 kizárta a zsinati atyák köréből.
Az ő megtartását mint sine qua non342 feltételeztem és szabadjon utólag feltételezni.
ezzel a formával biztosítani véltem – őszentsége (ki)esdekelt jóváha-gyásával –, hogy Magyarország ellenségeinek nem lesz okuk örvendezésre, a hívő népnek csüggedésre, a magyar közjog elhanyagolása miatt a vatikánt és engem a szabad jogászok nem ítélhetnek meg, egyben annak lehetősége is megmarad, hogy isten a Magyarok nagyasszonya közbenjárására újra letekint ránk, akiket mindenki elhagyott, hogy részese lehessek a szörnyű ro -mokból való feltámadásnak és felépülésnek, amelynek problémáiról hírt adtam.
emberileg alig van remény. de történelmünk tanít. ezer éven át a mások által való megszokott bántalmak után, édesanyánk különleges védelme nélkül ez a nemzet már el kellett volna vesszen. Míg élek, remélek. Sohasem szaba-dulhatnék meg ellenségeim kezéből, ha kötelességeim teljesítését elhagynám.
és nem vagyok az ő kezükben. nem engedmény, hanem népem szabadított meg engem.343
Magyarország prímása Szent istván meghagyása szerint alkotmányos tényező, ezzel a feladatkörrel más prímások nem rendelkeznek. lengyel-ország prímásának helyzete valamelyest hasonlít ehhez, de az alkotmányos jogkörök kisebbek mind mennyiségre, mind minőségre. Az Apostoli Szent-szék mindig elismerte és segítette ezt az egyedülálló privilégiumot.
338 itt az apostoli kormányzó hivatalára gondol.
339 Utalás a török hódoltsági (in partibus infidelium) megoldásra.
340 a Vatikánból.
341 itt a konkrét személyre gondolhat. ekkor Schwarcz-eggenhofer Artúr az apostoli kormányzó esztergomban.
342 ’Ami nélkül nem.’ értsd: az apostoli kormányzói hivatal megtartását elengedhetetlennek feltéte-leztem…
343 Célzás arra, hogy 1956. október végén miként szabadult felsőpetényi házi őrizetéből. vö. tyek -vicska árpád: A bíboros útja. Mindszenty József kiszabadulásának története, http://www.
nogradarchiv.hu/data/files/206414719.pdf, 105–156. o.
előttem 78 prímás volt hivatalban. esztergomban történelmi szokás sze-rint nem voltak koadjutorok, amikor a prímások a harcok élén álltak a betörő tatárok és törökök ellen, s ők maguk is életüket veszítették. Száműzetésbe küldettek, önként vállalták a külföldi tartózkodást, nem kevesen 105 éves korukban is koadjutor nélkül működtek.344 nem óhajtották kétségbe vonni
előttem 78 prímás volt hivatalban. esztergomban történelmi szokás sze-rint nem voltak koadjutorok, amikor a prímások a harcok élén álltak a betörő tatárok és törökök ellen, s ők maguk is életüket veszítették. Száműzetésbe küldettek, önként vállalták a külföldi tartózkodást, nem kevesen 105 éves korukban is koadjutor nélkül működtek.344 nem óhajtották kétségbe vonni