• Nem Talált Eredményt

MindSzentY bÍboroS levele A bÍboroS állAMtitkárhoz

In document VERITAS KÖNYVEK 4. (Pldal 121-132)

1963. július 10.

„Budapest, magyarország, 1963. július 10.

eminenciás Uram:

még korábban megkérdeztem a State departmentet: érvényes-e a mene-dék?283 Július 2-án megkaptam a nemes választ a korábbi figyelmes felelet ismétlésével. kérek információt az itteni helyzetről és a hivatalos egyházi álláspontról. néhány nyugaton publikált dolog, amelyek az újságírók képze-lődései lehetnek, fellármázott engem.

kérem és javaslom, hogy az illetékessel tárgyaljanak, bár olyan helyzet-ben, amely legalábbis kétséges, az információval szolgálókat sürgeti a Máté 6,24 szerinti óvás.284

Tisztelettel,

mindszenty józsef285 bíboros Magyarország hercegprímása

esztergomi érsek”

A „claim to the competent” kifejezés fordítása részünkről alighanem önkényes [’az illetékessel tárgyaljanak’]. Az összefüggés azonban bizonyára ez: az illetékes saját maga, a bíboros, ellentétben hamvas püspökkel, aki két úrnak szolgál. ha

értelme-282 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 311. o.

283 A bíboros az „asylum” szót használja, ami menedékjogot jelent. Mivel az amerikai jogrendszer nem ismeri a menedékjog fogalmát, ezt a szót „menedék”-kel („menedékes helyzet”-tel) fordítjuk.

284 Az idézett bibliai hely a békés–dalos-féle Újszövetség fordításában ekképp olvasható: „senki két úrnak nem szolgálhat: vagy gyűlöli az egyiket s szereti a másikat, vagy egyikhez ragaszkodik s a másikat megveti. nem szolgálhattok istennek és a mammonnak.” (Mt 6, 24. Újszövetségi Szentírás, békés gellért – dalos patrik fordítása, 18. k., pannonhalma, 2008. bencés k.) 285 Aláírás hiányzik.

zésünk megállja a helyét, akkor továbbra is számolhatunk a hamvas püspökkel való rivalizálásával.286

Ahogy a bíboros írta, július 2-án ball külügyminiszter-helyettes aláírásával érke-zett távirati válasz Washingtonból. ebben a budapesti ügyvivőt felhatalmazták arra, hogy szóban tájékoztassa Mindszentyt arról, miszerint május 13-án küldött, menedé-kének hosszabbítását kérő levele rendben beérkezett. Az Amerikai egyesült államok kormányának álláspontja nem változott, megegyezik azzal, amit már március 18-án a tudomására hoztak.

a kérdés azonban összetettebb. ez a távirat nagyobbrészt ugyanis azzal foglalko-zik, hogy 1962. november 5-én a magyar kisebbségek ügyében írt levele ugyan meg-érkezett, de kérésének nem tudnak eleget tenni és azt nem tudják az enSZ-be továb-bítani. éppen menedékes helyzetének korlátai határozzák meg ennek a táviratnak a hangvételét. A bíboros ebben a kérdésben továbbra sem értett egyet az amerikai döntéssel, amint ezt Shelton ügyvivőnek szóban kifejezte.287

Sheltont azonban más zavarta, amint azt felterjesztésében összefoglalta: „megfi-gyelendő, hogy ebben a levélben említés történik arról, amit Mindszenty bíboros menedékes helyzete garanciáinak újrafogalmazásaként értékel. Azt mondta, nem sze-mélyes oldalról nézi ezt a kérdést, hanem a magyar katolikus egyházért harcol, és annak érdekében, hogy alá tudja támasztani az érvelését a vatikánban, biztosíté-kokra van szüksége menedékének folytatódására nézve.”288

Az ügyvivő által összefoglalt három számozott plusz egy feltétel a következő:

1.) Az államilag támogatott születésszabályozási és magzatelhajtási politika eltörlése.

2.) A szocialista (kommunista) ünnepek eltörlése. 3.) A magyar kormánynak újjá kell építenie a regnum marianum templomot, továbbá a politikai foglyok szabadon en

-286 l. fentebb, 71. o., valamint Somorjai ádám: Mindszenty József vagy hamvas endre? A vatikáni diplomácia, a budapesti rezsim és a püspöki kar: kiútkeresés 1963 tavaszán [a továbbiakban:

Somorjai Ádám: Kiútkeresés] (in: Vigilia, 2009. 6. sz. 469–474. o.)

287 „Mindszenty bíboros ezenkívül felvetette a magyar kisebbségekkel kapcsolatos, a külügymi-nisztériumnak 1962. november 5-én továbbított emlékeztetője ügyében »a megértés hiányát«.

Megismételtem a bíborosnak, hogy Mr. Jones a jelenlétemben mondta el neki, hogy a dokumen-tum megérkezett a külügyminisztériumba, s elmagyarázta a helyzetet. A bíboros azt mondta, ezt érti, csak tudni akarja, mit fog kezdeni maga a külügyminisztérium a dokumentum által tartal-mazott információkkal. rámutattam, hogy a külügyminisztérium nyugtázta a dokumentum megérkezését, és ez minden, amit tehet. Mindszenty bíboros ekkor megkérdezte, fel tudom-e venni a kapcsolatot a minisztériummal, hogy kifejezzem reményét, miszerint értesíteni fogják, ha bármiféle formában felhasználták az információkat, »mivel ez az információ oly sok ember számára létfontosságú«”. Shelton budapesti amerikai követségi tanácsos felterjesztése a külügy-minisztériumhoz Washingtonba Mindszenty Józsefről, 1963. július 10. (in: Somorjai ádám – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve, 926–929. o., 287. sz. dok.)

288 Uo. 927. o.

gedése (beleértve azokat, akiket állítása szerint Szibériába deportáltak).289 ezeket a feltételeket egy héttel később a bíboros bővebben is kifejtette vi. pál pápának írt levelében, amiről ugyanaznap, július 17-én azt rögzítette, hogy „a Szentatyának 6 oldalas latin és angol levelet”.290

MindSzentY bÍboroS levele vi. pál pápához 1963. július 17.

Shelton ügyvivő lakonikus rövidséggel írt kísérő távirattal küldte meg Washington-nak, úgy tűnik, nem igazán értékelte a tartalmát.291 Vi. pál pápa 1964. január 8-án kelt levelében visszaigazolta e levél vételét. mindszenty latinul kezdte, majd angolul folytatta levelét.292

„Budapest magyarország 1963. július 17.

Szentséges Atya!

Szentséged kegyes engedelmével részben előtárnám a tárgyalás anyagát, részben atyai segélyt kérnék bizalommal a megcsonkított Magyarországért – és máshol.

i. 1920-ban (és 1946-ban) az ezeréves területeket népszavazás nélkül az angolok, franciák stb. szétszakították 2/3 részre, 56%-os magyar többség ellenében. népszavazás esetén népeink magyarországgal maradtak volna, mert nem bántunk velük az írek, a négerek stb. módjára.

1945 óta az oroszoknak átadva – könnyek között írom – nemzetünk közel áll sírjához. Magyarországnak ma 10 millió lakosa van.

289 Uo. 927–928. o.

290 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 311. o.

291 Feltételezve, hogy erről van szó július 24-i táviratában, mindenesetre a rövid leírás és a dátum erre enged következtetni. Szövege: „A Mindszenty bíboros által vi. pál pápához írt levél továb-bítása. Mellékelve Mindszenty bíboros pápához írt levelének aláírt eredetije, melyben számos, Magyarországgal kapcsolatos témáról ír, köztük a jelenleg romániában élő magyarokról. A bí -boros azt kérte, továbítsák ezt a levelet a Szentatyának.”

292 „latin gépelést végeznek jó lélekkel itt, de rengeteg hibával. 100-ból 94-et kijavítok, második gépelésnél 30 százalék megmarad.” (Mindszenty József: napi jegyzetek, 403. o. bejegyzés 1966.

március 3-án.) – „Fáradt a rengeteg korrigálástól.” (Uo. 403. o. bejegyzés két nappal később, 1966. március 5-én.)

Születések növekedés 1954 223.347 (23,0%) 116.677 (12,0%) 1962 130.053 (12,9%) 21.780 (2,1%)

Utolsó (111.) helyen áll az egyesült nemzetek tagországai között. ez az új rendszer miatt, és különösen kádár miatt történt (1956-tól). Az imperialista központ szolgálatában, a magyarok, akik nem szlávok és nem szolgák, ki -irtására. A csehek és a szerbek, továbbá a románok – szomszédaink – jól-lakottak és törekvők, segítenek ebben a gondolatban saját területeiken és a csonka Magyarországot illetően.

magyarországon ennek ez az ideológiája: a gyermekek improduktívak, improduktív elemek (iskolák stb.), és veszélybe döntik a produktív elemek egészségét mind a családban, mind a nemzetben. tehát a ma nemzedéke vé -dekezik a holnap nemzedéke ellen! van a »törvény«, a hatalmas propaganda (tit293) és az intézmények. Csak budapesten 62 új ingyen abortuszállomás működik, professzorokkal stb.

Így van ez a kis falvakban is. Szülőfalumban (ahol korábban kb. 1000 lakos élt, kedvező utánpótlással) egyetlen évben hivatalosan 23 művi abortusz tör-tént. korábban ez elképzelhetetlen volt. (A műtét után ezek az asszonyok kerülik a templomot.)

A félelem és a bűntudat kiüríti a templomokat. A rendszer (rákosi és ká -dár) kifejezetten több mint 1.200.000 »törvényes« abortuszt vall be; az ada-tok újabban nem nyilvánosak, de következtetni lehet további 550.000-re (1958–62). Az egyház nem emeli fel szavát.

hogy a papság kap-e eligazítást, nem tudom. egyet kérdeztem, ő nem ka pott.

változás nem remélhető. A hivatalos újságok és a párt vezetői megvallják a nyilvánosság előtt. kádár cinikusan hallgat, tudván, hogy más az igazi szándék és ezt el is éri. A rendszer összeomlása ugyanolyan mérvű, mint 1956-ban. de a terror nem engedi, hogy az összeomlás nyilvánosságra kerül-jön. A nyugat kádár melletti propagandája félrevezetés. nem kádár, hanem hruscsov szándéka szerint való, ezúttal is.

A koegzisztencia a ragyogó csillag, ha valamiért, a koegzisztenciáért a rend-szer valószínűleg enged. végsősoron mindent meg kell próbálni. Az új tár-gyalásokon legyen javaslat tárgya, hogy a nemzet szándékos kiirtása szűnjék

293 tit = tudományos ismeretterjesztő társulat

meg. Az idő alkalmas, mert több professzor hasonlóképpen gondolkodik a kérdésről.

A püspökök pedig kapjanak különleges instrukciót, hogy a papok, hívek is elfogadják tőlük. A vatikáni szinódus294 alkalmat adna rá. (Az egész lakos-ságban elterjedt az alkoholizmus, ugyanolyan megfontolásból. A válást és az öngyilkosságot sohasem tapasztaltuk ekkora mértékben. de talán elhagy-ható ezek tárgyalása, más dolgokra való tekintettel. legalább a püspökök kapjanak instrukciót ebben a kérdésben.)295

ii. A szocialista ceremóniák

A vasfüggöny mögött a szabadságok közül csak egy létezik – ha egyáltalán létezik –, amit a rendszer kitalált és engedélyezett: az egyház liturgikus szabadsága. Magyarországon ez az egyetlen és megcsonkított szabadság is el -tűnőben van. A párt és a szakszervezet ezen a téren is fölöslegessé teszi az egyházat.

Az erőfeszítés hatalmas. A kár megdöbbentő. budapesten az utolsó kará-csonykor nem volt házasságkötés, szocialista ceremónia volt csak 20–30.

budapesten a múlt vasárnap a bazilikában 300 leányt bérmáltak (más temp-lomokban, kisebb létszámban a fiúkat). Ugyanakkor bécsben, a Szent ist-ván-dómban 10.000-en voltak az elmúlt évben egy vasárnap. Budapesten kb.

1.500.000 a katolikus, bécsben a katolikusok száma kb. ugyanannyi, mint Budapesten.

itt hozok egy statisztikát a jelenlegi helyzetre vonatkozóan. A veszély nagy, elsősorban budapesten, az ipari és a vegyes régiókban.

1940 1940

lakosok száma katolikusok %-os aránya Mezőtúr 28.192 12.5

hódmezővásárhely 61.776 29.1 Túrkeve 13.803 2.5 kisújszállás 14.401 6.2 tatabánya 7.312 (1940) abszolút 54.639 (1961) többség

294 A helyes latin szó alighanem a „Concilium”: „zsinat”. tehát a bíboros a ii. vatikáni zsinat témá-jául javasolja a kérdés vizsgálatát.

295 A latin nyelv több munkát kíván a gépírótól. [A fordítás innentől angol nyelvből.]

ez nem az állam területe. Az egyháznak csak egy a szabadsága, a vallássza-badság helyett296 és még ezt az egyet is elveszik. mi marad meg?

iii. a regnum marianum – Budapesten

ez egy 15.000 hívőt szolgáló plébániatemplom volt. Shvoy püspök építette 1927-ben, jobbára amerikai adományokból. meglátogatta az egyesült Álla-mokat és a magyarokat. Művészi, nagy templom volt, a főváros harmadik legnagyobb temploma.

Az ötvenes években, a hívek tiltakozása ellenére, hivatalosan lerombolták.

A plébános (dr. tóth János*) és a plébánia küldöttsége előtt kossa istván*, a főváros polgármestere297 – ma miniszter – megígérte: hivatalosan felépítik ugyanazt a templomot, a korábbi méretben, a főváros költségére, de más te -rületen.

Az ok az, hogy a nagy Sztálin-szobor megsemmisült (1956).

Míg a tanúk élnek és az ígérettevő hatalmi pozícióban van, az ígéret meg-valósítható, később azonban nem. A híveket – templom nélkül – egy másik plébániához csatolták, amelynek több mint 15.000 hívője van. Az állam most garanciákat ad. ám van egy régi, be nem váltott garancia.

hogyan élhet 15.000 hívő az ünnepélyesen kodifikált vallásszabadsággal?

nagyon fontos: a papok bejárhassanak a kórházakba, klinikákra, szanatóri-umokba, börtönökbe.

Az új iparvárosokban a következő módon lehet istentiszteletet végezni:

dunaújváros (1 1/2 km a mezőkön túl, ott a templom) kazincbarcika 15.000 lakos

Tiszapalkonya 10.000 munkás – 40.000 újabb munkás hejőcsaba stb.

iv. A váci és veszprémi püspökök, a pécsi és szombathelyi koadjutorok tér-jenek vissza egyházmegyéjükbe, illetve kezdjék meg tevékenységüket.

296 „the Church has only one freedom instead of the religious freedom…” A mondat értelme alig-hanem: Az egyháznak csak egy a szabadsága, s ehelyett a vallásszabadságot is elveszik.

297 kossa sem budapest polgármestere, sem a Fővárosi tanács elnöke nem volt.

Ugyanígy az elmozdított papok, a száműzött papok is. A tevékenységüktől eltiltott papok is. a még mindig fogva tartott papokat engedjék szabadon.

A fegyverrel küzdő szabadságharcosokat, akiket mint közönséges bűnözőket ítéltek el, az el nem ítélt foglyokat engedjék szabadon.

ha a csoport nem hajlana erre, végső esetben azt is úgy tekintenék, mint a fiatalságot Szibériában.298

v. kb. 35.000 fiút és leányt deportáltak Szibériába (1956)

Sohasem tértek vissza. többségük 14–20 éves. Szabadon bocsátásuk és gyors hazahozataluk követelése Magyarországon nem fogalmazódik meg, de az olasz, a svéd és a svájci követség közvetlenül hruscsovnál sürgeti.

A magam számára nem kérek és kapok tőle kegyelmet, de ezt a kegyelmet a Szentatya által kérem: hogy diplomáciai úton kezdődjék el valami. Sem [Maha thray Sithu] U thant*, sem az enSz, semelyik tagország sem törő-dik velük. ha a Szentatya kegye (és gyötrőik ambíciója) sem hoz számukra szabadulást, akkor elvesznek Szibériában az utolsó szálig, amint már oly sokan halottak.

vi. A magyar kisebbségek (3.350.000 – 1918):

ausztria lengyelország Csehszlovákia Szovjetunió románia

jugoszlávia többség az elfoglalt területen

A vizsgálat először is azt kutatná: (1) Milyen sorsuk van a magyaroknak?

hányan vannak? (2) hogy áll kisebbségi joguk az egyes területeken? (3) van-e a magyaroknak anyanyelvi iskolájuk?

Az alap az első békeszerződés, mert ezeket a jogokat ott garantálták (de nem realizálták).

jugoszláviából és romániából nagyon sok panasz érkezett a nemzetek Szövetségéhez. ezeket továbbították az egyes államoknak, és azok hatalmas papírkosaraiban végezték. A nemzetek Szövetsége nem vette figyelembe,

298 iv. szám nincs a dokumentumban, a iii. után v. következik.

hogy a panaszok nem jutottak vissza hivatalaikba. A kisebbségek nem voltak fontosak és most sem azok.

Mindezek az államok beléptek az enSzbe, ártatlan előzményekkel. A pa -naszok nem érkeztek meg az enSz-be, bár hatalmasok.

teljes mértékben kétséges, hogy az enSz megkapta-e vagy sem a nemze-tek Szövetségének levéltárát.

A nagyhatalmak garantálták a békeszerződést, a kisebbségi jogokat, így ezek köteleznek; ez az ő presztízsük stb.

kérem, Szentséges Atya, hogy a bíboros államtitkár őeminenciája írjon kennedy elnök úrnak, hogy a State department által fejezze be ezt a vizsgá-latot a fent említett dolgok szerint, mert ez fontos az egyházigazgatás szá-mára is. A 2–6. pontok alatt nagyon szomorú kérdések vannak a megszűnt [»United« – nemzetek Szövetsége?] miatt.

most romániában a kétmillió magyart szörnyen üldözik. az autonómia megszűnt, sok magyar embert maláriás területekre deportáltak.299 U thant meglátogatta romániát. kérek egy táviratot küldeni a State departmenttől, számára, Bukarestbe: a magyarokat, akik beadvánnyal fordultak az enSZ-hez, deportálták. A válasz: U thant dicsérte romániát az enSz energikus támogatása miatt.300 Ugyanígy járt el budapesten.301 Sajnálatra méltó embe-riség! A bürokrácia nem látja meg a szenvedő embert.

A végső reménytelenségben kérem a Szentséges Atyát, segítsen nekünk és még inkább a nagy erdélyi püspökön, márton Áronon.

Tárgyalási anyagok: i–iV. Beavatkozásra várnak: V–Vi.

Megismétlem alázatos javaslatomat, illetve kérésemet, a Szentatya gyűrűjét csókolva, a legmélyebb ragaszkodással

mindszenty józsef302 bíboros Magyarország hercegprímása

esztergomi érsek”

299 Célzás a duna-delta vidékén történtekre!

300 A fordítás szó szerint: ’energetikai támogatás’ lenne. Angolul: „general energetic support”.

301 U thant 1963. július 1–3. között volt Magyarországon. látogatását követően a bíboros szarkasz-tikus stílusban írt levelet a történtekről az amerikai külügyminiszternek. (in: Somorjai ádám oSB – Zinner Tibor: Szeizmográf, 196–201. o.)

302 Aláírás hiányzik.

A bíborosnak ez a levele a budapesttel való tárgyalás témáit jelölte ki. A trónra lépő új pápa vonalvezetéséhez óhajtott háttéradatokat és összefüggéseket megfogalmazni, egyben ily módon részt venni a magyarországi egyházi és politikai (nemzeti) helyzet javításában.

MindSzentY bÍboroS levele vi. pál pápához 1963. augusztus 1.

A bíboros napi jegyzeteiben az olvasható augusztus 1-jén, hogy „ma írtam levelet az elnöknek: no non-agression pact…303 a Szentatyát is kértem közbenjárásra ily érte-lemben”,304 a levél szövege egyelőre lappang. Az amerikai levéltári anyag – úgy tűnik – nem tartalmaz támpontot erre vonatkozóan.

MindSzentY bÍboroS távirAtA vi. pál pápához 1963. augusztus 7.

„Szentatya!

Az oly boldogtalan nép(ünk)höz intézett atyai buzdításáért és vigasztalásért a múltbéli, igen boldog dolgok kellemes emlékével, szívem mélyéből mondok köszönetet Szentségednek a püspökök, a papok és a hívek nevében.

Card. Mindszenty”305 vi. pál pápa a magyar püspökökhöz, papsághoz és hívekhez intézett üzenetét július 3-án adta át hamvas püspöknek és brezanóczy apostoli kormányzónak, akiket e napon személyes kihallgatáson fogadott. ennek szövege, a Magyar kurír szövegére hivatkozva, csak augusztus 11-én jelent meg az Új emberben. tekintettel arra, hogy a bíboros augusz-tus 7-én szerdán értesült róla – és úgy tűnik, nem amerikai diplomáciai forrásból vagy külföldi sajtóhírből –, feltételezhető, hogy nem az Új ember szerdán megjelenő és expediált számából tudhatta meg, hanem vagy a Magyar kurírból, vagy egyéb forrás-ból. Figyelmet érdemel naprakész informáltsága és készsége arra, hogy mintegy hiva-talosan megköszönje a címzettek: a püspökök, a papok és a hívek nevében.

303 kezdete: „i ask, Mr. president, please omit non-agression pact.” l: Somorjai ádám oSb – zinner Tibor: Szeizmográf, 202. o.

304 mindszenty józsef: napi jegyzetek, 313. o.

305 három változatban is fennmaradt: kézírásos tervezetként, táviratként és saját kezű aláírással.

MindSzentY bÍboroS levele A bÍboroS állAMtitkárhoz 1963. augusztus 26.

306

„Budapest, magyarország, 1963. augusztus 26.

eminenciás bíboros államtitkár Úr!

A katolikus sajtó szerint hat résztvevő fog megjelenni az egyetemes Szinódu-son307 Csonka-Magyarországról. három után a kétszeres szám örömteli.

de az szomorú, hogy 11 egyházmegyéből 5 képviselő nélkül marad. A seb és jogtalanság a körülményekre való tekintettel még nagyobb. hat megyés-püspök (Székesfehérváré, hajdúdorogé, győré, esztergomé, vácé, veszpré mé), két koadjutor (kalocsáé, pécsé) nincs a szinódusi atyák között, csak az útle-vél miatt, illetőleg a terror miatt az enyhülés idejében. Magyarország nagy többsége (75,1%) erőszakkal ki van zárva a szinódusról, mert a hatalom fél, hogy a szinódus előtt és után a nyolc [értsd: püspök – A szerk.] nem egyfor-mán fog referálni, amiről korábban a magyarok referáltak. [értsd: beszerve-zett magyar ügynökök referáltak – a szerk.]

ez a rezsim reakciója a nemes gesztusra. de örülök annak, hogy kádár jó fényképet adott a püspökök összetételéről és arányáról. nem ellenzem a ket-tőt. ők jók. A terror rettenetes.

4–5 hónap után nem látok enyhülést Magyarországon. Ami a rezsim részé-ről történt, félek, a mai püspökök még nagyobb kollaborációját és további elszigetelését szolgálja. várom a budapesti vallásoktatásban részesülők lét-számát a következő iskolaévben.

Szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, amit már megállapítottam és kér-tem: ha akadályozva vagyok visszatérni esztergomba, főegyházmegyémet a mai apostoli adminisztrátor kormányozza – talán mint püspök „in partibus infidelium”.308 Maradnék nem a címmel, hanem a jogok teljességével és a lehetőséggel, hogy visszatérjek esztergomba, ha isten alkalmat ad rá, mint

306 Jones augusztus 27-én táviratban terjesztette fel Washingtonnak. A bíboros államtitkár 1964.

január 8-án kelt levelében igazolta vissza e levél vételét.

307 A bíboros szinódusról ír. értelemszerűen a zsinatra kell gondolni.

308 „A hitetlenek tartományaiban” = a Xiii. század óta olyan katolikus püspököknek volt a címe, akiknek nincs egyházmegyéjük, s arról a tartományról nyerik címűket, amelyet hitetlenek

kor-1956-ban, amikor viszont éppen a reménytelenséget bocsátotta rám. könig bíboros elfogadta ezt. így egy sede plena309 új kormányzó lenne a megfelelő forma, ami teljesen új és teljesen vitán felül áll. ezt a győzelmet kádár nem szerezheti meg, különben az nem lenne egyházi kényszerűség.310 amíg a dik-tatúra fennáll, nem a CiC,311 nem esztergom, hanem kádár zsarnoksága a döntő tényező Magyarországon az egyház kormányzásában.

A bíboros látogatásával kapcsolatos és azt követően [készült] hosszú me -morandumom nem kapott választ. engedélyével kérném azt valamilyen módon.312

egy amerikai mammut újság vezércikk helyett az én esetemmel foglal-kozott. A jól informáltság látszatával igazat és igaztalant hoz, keverve, mint szenzációt.

Ír álláspontomról. Csak az első szakaszról, a másodikról továbbra is hallgat.

»Az egészség >elég gyenge<. általános állapota >gyenge<. Cukorbetegség-től, asztmától szenved, és dudorodások vannak a nyakán. Az operált basedow kiújult a fogházban,313 de duzzadás nélkül, dudorodások nélkül a nyakon és munkaképességének csökkenése nélkül, csak a rendkívüli nyári hőség nehéz.

>Magyar orvosok foglalkoznak vele<.«

istennek hála, nem szenvedek cukorbetegségben, asztmában, és dudoro-dások sincsenek a nyakamon. nem kértem magyar orvosokat. nem is láttam egyet sem. ha ez megtörténne, a rezsim üldözné őket, amint molesztálta gyóntatómat és két nővéremet is.

ez nem tragikus. Többet és rosszabbat tapasztaltam kádártól. de még mindig tudnék a korábbi lendülettel dolgozni, az egyedüli akadály a totalitá-rius rezsim, amely – úgy tűnik – megrendelte ezt a cikket egy külső ember-től és nem saját riporteréember-től a bécsi újságnál, nyugati propagandaközpontjá-ban, új kezdeményezés magas fórumok felé is.314

mányoznak. ez Magyarországon a török hódoltság időszaka volt. Xiii. leó* pápasága idején a címzetes püspök elnevezés váltotta.

309 „sede plena”: betöltött szék – tartósabb kinevezési formula.

310 A „necessitas” latin szó szükségességet jelent. Mindszenty bíboros angol nyelvű leveleiben hasz-nálja a homoním angol szót: „necessity” – kényszerűség.

311 CiC = Codex iuris Canonici, a kánonjog.

312 Alighanem hiányzik a szó: „megsürgetni”.

313 „the operated basedow returned in the convicted prison.” – értelme alighanem: A fogházban operált Basedow kiújult.

314 nehezen érthető: „the only obstacle is the totalitarian regime, which – so seems – ordered this

314 nehezen érthető: „the only obstacle is the totalitarian regime, which – so seems – ordered this

In document VERITAS KÖNYVEK 4. (Pldal 121-132)