1963. június 19.
„1963. június 19. külügyminisztérium, Washington
»A szükség kérdése a június 17-i római távirattal kapcsolatosan nincs írásban rögzítve. Még májusban rábíztam Mons. Casarolira ad referendum«. kérem tőle, érdeklődjék a teljes információt illetően. ezt követően a kérdés érthe-tővé válik és a szíves válasz lehetségessé.
kérem szíveskedjék ugyanattól a monsignorétól megszerezni az informá-ciót és továbbadni nekem:
budapesten a Monsignore és az úgynevezett kormány között mely, hivatá-sukban akadályozott püspökökről vagy koadjutorokról tárgyaltak?
Az úgynevezett kormány álláspontja szerint mely püspökök kezdhetik meg tevékenységüket területükön, és kik vannak kizárva területükről?
Tisztelettel,
Mindszenty bíboros«
+ Joseph Card. Mindszenty”
267 dátum nélküli példány, a szöveg angolul, írógéppel. Washingtoni külügyminisztérium 501. sz.
távirata, feladás dátuma: június 17. 19:00 óra. érkezés: június 18.
268 „A necessity-sürgönyt nem érti a vatikán”, írja aznap, június 18-án a bíboros. (in: Mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 308. o.)
269 távirat formára gépelve, hivatkozási szám: A-498. gépelt szöveg, s. k. aláírással.
vi. pál pápASágA AlAtt
1963. JÚniUS 21. – 1971. SzepteMber 28.
V. fejezet: Vi. pál pápasága alatt
MindSzentY bÍboroS levele A MegválASztAndó pápához
270 1963. június 21.271Miután a levél szövege nehezen értelmezhető, fordítása kb. ekképp rögzíthető:
„Szentatya!
engedtessék meg, hogy kifejezhesse teljes szívéből és lelkéből jövő nagy örö-mét, tiszteletteli hódolatát az, akit már második alkalommal, a vasfüggöny, mindannyiunk daganata akadályozott meg abban, hogy az örök városba menjen, a pásztor megválasztására.
de imáimat nem kötözték meg, hogy a kormányzó Szentatyának a földön ne csak békesség legyen osztályrésze, amely már fél évszázada elveti a hitet, hanem annak ikerpárja, az igazságosság is megnyilvánuljon számára.
Mindenekelőtt – Szentséged kitartó munkájával – jöjjön el az ő országa közép-és kelet-európába, amely a farkasok prédája, ismeretlen föld még a szakértők számára is. Senki sem képes látni a nyilak és bűntények orgiáit, a halhatatlan lelkek pusztulását, tömegek rettenetes hullását a megígért, de rendre késlekedő földi üdvösség előmozdítása és illusztrálása helyett. A test-ben és lélektest-ben való megtapasztalás helyett a nagyot mondó, de teljesíteni nem tudó helyzet leírását követi a világ. A színesekhez képest nincs értéke, mintegy megvetendő toldalék, a halálos veszély ellen biztonság és védőpajzs.
ázsia kirgizei uniformisban flangálnak, e terület lakosai mind-mind Szibé-riát hizlalják. órájuk háromszáz évet késik a vesztfáliai békét követően, amely a színes kontinenseken teljes jogot adott akkoriban a színes emberek vadászatára és elhurcolására, mostanában pedig legkevésbé sem színes, a fé -lig vagy teljesen színesekére.
270 géppel írt levél, s. k. aláírással. Távirat formájában száma: 619. jegyzi: jones.
271 „vi. pál, latin sürgönyben üdvözlöm” – vetette a bíboros papírra június 18-án. (in: Mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 308. o.)
ezen a területen legyen szabad mindenekelőtt a tizenegy évszázad óta tör-ténelmi, de most szánalomra méltó magyarországot az atyai oltalomba és a hagyományos jóakaratba ajánlanom, amiben az elődök, ii. Szilveszter, iii.
Callixtus, Xi. ince és mások jeleskedtek.
Mindszenty bíboros”
A vAtikáni állAMtitkárSág Üzenete
2721963. július 18.
„A következő, július 18-ra datált üzenetet őszentsége bíboros államtitkára részéről, a department július 19-én vette az apostoli delegátustól, hogy továb-bítsa mindszenty bíborosnak:
»őeminenciája Amleto Cardinal Cicognani, őszentsége bíboros államtit-kára biztosítani óhajtja Mindszenty bíboros őeminenciáját, hogy június 15-re, 17-re, 19-re és 21-re datált üzenetei eljutottak a Szentatyához. Mint korábban jeleztük, Monsignor Casaroli korábbi budapesti tárgyalásai csupán
»ad referendum« (tájékozódásra) szolgáltak, az Apostoli Szentszék elkötele-zettsége nélkül, abból a célból, hogy megismerje a magyarországi helyzetet és a kormány szándékait. azóta ez idáig semmi sem történt, ezért az apos-toli Szentszék nincs abban a helyzetben, hogy információval tudna szolgálni az őeminenciája június 19-én küldött üzenetében felhozott különleges témák-kal kapcsolatosan.
őszentsége gondolatban mindig közel van őeminenciájához és különleges áldását küldi, egyben kéri, hogy tartsa meg nyugalmát és bízzék istenben.«
rUSk”
habemus papam – nem először és nem utoljára hallatszott a Szent péter téren, midőn felszállt a megfelelő színű füst a vatikán egyik kéményéből, a Sixtusi kápolna felett.
vi. pál pápa megválasztásának időpontja teszi lehetővé azt, hogy a következőkben néhány olyan szempontot emeljünk ki, amelyekre menet közben felfigyeltünk.
272 a Vatikáni Államtitkárság üzenetét a rusk külügyminiszter által jegyzett 31. sz. táviratban, július 20-i dátummal a State department továbbította, Budapestre július 22-én érkezett meg.
Vonatkozó részét a kézírásos bejegyzés szerint július 23-án adták át a bíborosnak.
Az első benyomásunk az, hogy a két széküresedés periódusának vizsgálata rend-kívül izgalmas. 1958 októberében már látható Mindszenty hezitálása. kétszeri írásos meghívást akar a Szent bíborosi kollégiumtól, mert egyedül nem tudja vállalni a fe -lelősséget: abban a tudatban kérni meg kiutazása engedélyezését a budapesti rezsimtől, hogy nem fogják megengedni visszatérését. ennek oka az, hogy közjogi méltóságá-nak kell eleget tennie. Az amerikai ügyvivő felterjesztése szerint úgy fogalmazott:
már minden antikommunista politikus nyugaton van, egyedül ő maradt itthon. ki kell tartania, mint kapitány, nem hagyhatja el a süllyedő hajót.
1963 tavasza bővebb anyagot ad: könig bíboros és Casaroli első látogatásai annyi forrást produkálnak, hogy belőlük rekonstruálható a bíboros gondolatvilága. bár a könig-látogatáskor úgy fogalmazott, hogy a távozás és a maradás számára indiffe-rens, már itt is látható – ha másból nem, az ügyvivő felterjesztéséből –, hogy inkább maradni akar. ekkor, a Casaroli-látogatás utáni napokban értelmezte úgy március 28-án és április 8-án kelt hosszabb leveleit, hogy azok tartalmazzák feltételeit.
Casaroli első látogatásakor már a maradás az, ami dominált, de még mindig hezitált, és ezt a dilemmát a kényszerűség – necessity – szóval írta le. április 8-án azt akarta tisztázni, milyen vádakkal illették őt a ii. vatikáni zsinatra érkező honi püspökök.
Május közepétől pedig azt, miről tárgyalt Casaroli budapesten. ismételten távirato-kat küldött rómába egy szerencsétlen időpontban, amikor a vatikánban mindenki azzal van elfoglalva, hogy eltemesse XXiii. János pápát és előkészítse a konklávét.
időzavarba került, mert kimaradt valamiből, ezért próbálta utolérni az eseményeket.
ekkor, az ismételt sürgető táviratváltásból és a vatikáni értetlenségből kitűnik, hogy lépéshátrányba jutott, mert nem volt tárgyalóképes. hamvas püspök került lépés-előnybe, aki a prímás távollétében ellátta a Magyar katolikus püspöki kar elnöki teendőit. Mindszenty nem ment a vatikánba a konklávéra, és a Szentszéket alkalmat-lan időpontban saját megoldatalkalmat-lanságaival terhelte. Július végén megkapta a figyel-meztetést: tartsa meg nyugalmát és bízzék istenben.
A március 8-ával kezdődő periódus fokozottan felkeltette figyelmünket. erre a ra datálható a nyugati sajtótalálgatás kezdete a könig-látogatással kapcsolatban, s ettől a naptól tette meg Mindszenty a szükséges lépéseket. elsőként biztosította helyzetét – menedékét –, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson. Majd a vatikánhoz fordult, felsorolva feltételeit – a nemzet védelmének szempontjait. ezek ebben a két, majd a megválasztandó pápához írt újabb két június közepi levélben vizsgálhatóak tételesen. itt látható írásba fektetve mindaz, ami 1958 októberében még embrionális állapotban volt.
Fennmarad az a bizonytalanság, hogy tárgyalhat-e a bíboros vagy sem. A megol-dás alighanem az, hogy ő két minősége között őrlődött: a hercegprímás mint közjogi méltóság nem tárgyalhat, mint egyházi méltóság viszont igen. kérdés ugyanakkor,
hogyan akarta ezt a kettőt összeegyeztetni. Az Apostoli Szentszék lelkipásztori szempontból lépni akart, ehhez szükségesnek tartotta volna, hogy a hercegprímás rómába menjen. Végül is az események túlléptek rajta, az 1964-es megegyezést nél-küle – de mint majd később látni fogjuk, nem tudtán kívül – kötötték meg a magyar állammal.
Az a benyomásunk, hogy a bíboros tovább folytatta magányos szabadságharcát, midőn a hamvas és brezanóczy nevével fémjelezhető tárgyalásos egyház, a budapesti
„rezsim” tárgyalási készségét tapasztalta. ekkor a vatikánhoz, konkrétan – a bíboros államtitkár válaszát véve – a bécsben tartózkodó Casarolihoz fordult, és ezáltal mind Casarolinak, mind a vatikán keleti politikájának fontos, ha nem is döntő lökést adott.
Mindszentynek több mint egy hónapja volt a könig-látogatás hírének vételétől a bécsi érsek fogadásáig. Casaroli látogatásáról csupán két nappal korábban értesült.
a vatikáni diplomata személyében testesült meg az a könignek kifejtett mondata, hogy bíborosi szinten nem, de beosztott diplomata szintjén igenis tárgyalni lehet. ez a mondata némi értetlenséget váltott ki, könig nyomán pedig elhíresült Mindszenty tárgyalóképtelenségének szállóigéje, amelyet Casaroli továbbfejlesztett, és amely be -kerül a nemzetközi irodalomba.
Casaroli távoztával ismét menedékes helyzetének biztosítása foglalkoztatta, vala-mint az az erőfeszítés, hogy a vatikán még mindig általa tárgyaljon a magyarországi egyház helyzetéről. ezáltal az amerikaiakat hozta kellemetlen helyzetbe, mert, mint írja, március 28-án és április 8-án a vatikánnak írt leveleiben – Jones ügyvivő leve-lének értelmezése szerint egyoldalúan – újrafogalmazta követségen maradásának feltételeit. Az általa említett hat és fél év menedék után önkényesen változtatta meg ezeket a feltételeket, amelyeket nemzeti elkötelezettsége és az ősi alkotmányhoz való ragaszkodása motivált.
Mindszenty bíboros őrlődött az ellentmondás súlya alatt, képtelen volt azt egy-maga megoldani. kritikája, rivalizálása hamvassal, a békepapi vonal kritikája tehát e megoldatlan helyzetéből is eredeztethető. Úgy véljük, túl sokat akart; a kevés talán többet jelentett volna: tárgyalóképességének, mozgásterének megőrzése az adott körülmények között több sikerrel kecsegtethetett. de ez már a „mi lett volna, ha”
kategória, amelynek elemzése nem a történész feladata.
Mint azt korábban kifejtettük, a bíboros azért vált valamennyi – hazai és Moszk-vából hazatért – kommunista pártvezető első számú ellenségévé s lett a szemükben egyfajta „bűnbak”,273 mert az 1945. őszi pásztorlevelével hozzájárult ahhoz, hogy a kommunista és hozzájuk kötődő politikusok megbukjanak a választásokon, elve-szítsék a korábbi ideiglenesség időszakából eredeztethető előnyüket. Ugyanakkor az
273 Somorjai Ádám – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve, 69–72. o.
általa ily módon hatalomra segített kisgazdák politikai vonalvezetését sem tudta elfo-gadni. igaz, hogy a Szövetséges ellenőrző bizottság és a kommunisták nyomására, de mégis ez a parlament változtatta meg az ősi alkotmányt, szüntette meg a királysá-got és hirdette meg 1946. február 1-jén a köztársasákirálysá-got. ez az államformaváltás nem okozott problémát akkor barankovics istvánnak* és pártjának, de problémát okozott neki, pedig saját tevékenységének egyik eredményével szembesült. amikor azt lát-juk, hogy 1963-ban Casarolival sem tudott zöld ágra vergődni, akkor ebben ezt a régi-új konfliktust látjuk felújulni. 1963-ban az események túlléptek rajta. Mint korábban írtuk, egy helyesen informált Mindszenty itt jobb döntést hozott volna.274 Mivel ez idő tájt már hat és fél éve volt az Amerikai egyesült államok budapesti követségének épületében, ahogy ő emlékeztet rá, a „félrabságban”275 – és tegyük hozzá, előtte további hét és fél esztendőt töltött vizsgálati fogságban, majd fegyház-ban, börtönben, házi őrizetben –, a helyzet adott volt. A bíboros nem lehetett jobban informált, illetve azt a rengeteg adatot, adalékot, tényt és összefüggést, amelyekkel naponta szembesült a Szabadság téren, saját személyes szűrőjén keresztül fogta fel.
itt előtárt munkahipotézisünkre az Apostoli Szentszékkel való kapcsolattartásá-nak vizsgálata során jutottunk. Az amerikai elnökökhöz és külügyminiszterekhez intézett leveleinek vizsgálata nem mond ellene mindennek, sőt, további részletekkel bővíti. e kötetünkben feladatunknak azt tartjuk, hogy folytassuk azoknak a doku-mentumoknak közlését és kommentálását, amelyek fényt vetnek mindszenty bíbo-rosnak az Apostoli Szentszékkel való kapcsolattartására.
hogyan alakult Mindszenty bíboros és az Apostoli Szentszék kapcsolattartása vi. pál pápasága kezdetén, június 21-től? Az esztendő végéig, ebben a hat hónapban tíz levélre, illetve üzenetre találtunk utalást, közülük egynek nem ismeretes a szövege.
az augusztus 1-jei levélre való utalás a napi jegyzetekben eléggé bizonytalan.276 A kapcsolat egyelőre egyirányú, a sort vi. pál pápa távirata kezdi, mely a válasz-tás utáni harmadik nap éjjelén érkezett. ezt követően a bíboros két táviratáról van forrás, amelyeket vi. pál pápához intézett, továbbá két hosszú leveléről szintén a pá -pához, ezenkívül három rövidebb és egy hosszú leveléről Cicognani bíboros állam-titkárhoz.
274 Uo. 174–176. o. „egy helyesen informált Mindszenty itt jobb döntést hozott volna. 1963 tava-szára–nyarára összeálltak ugyanazon feltételek, amelyeket 1971. szeptember 9-én csak alá kellett írni. Csak a pápa halála volt az, ami ezt meghiúsította. ez lehetett az az esztendő, amikor az ese-mények túlléptek rajta és ettől kezdve került lépéskényszerbe.”
275 mindszenty józsef: Emlékirataim, 366. o.
276 ezenkívül július 13-nál hiányozhat egy levél, amelyet Cicognani bíboros államtitkárnak írt, de a helyes évszám: 1965. A sajtóhibás dátumot l.: Somorjai ádám – zinner tibor: Majd’ halálra ítélve, 988–1002. o. 305. sz. dok. ezt a levelet – helyesen – az 1965. évnél tárgyaljuk.
vi. pál pápA távirAtA MindSzentY bÍboroShoz 1963. június 24.
vi. pál pápa a megválasztását követő harmadik napon – koronázása előtt egy héttel – latin nyelvű táviratot küldött a bíborosnak. A távirat postai úton érkezett, június 24-én éjjel a budapesti amerikai követség postaládájába került. Jones ügyvivő diplo-máciai táviratként másnap továbbküldte hazája külügyi tárcájának. A távirat szöve-gének továbbítását ott, négy nappal később csak akkor engedélyezték, amikor elké-szült az angol fordítás.277
A bíboros napi jegyzeteiben június 28-nál ezt találjuk: „őszentsége meleg sürgö-nye a magyar postán át. helyzetünkre nincs vonatkozás.”278
„mindSZenTy jóZSef BíBoroS herCegprÍMáS eSztergoMi érSek amerikai köVeTSég
SZaBadSÁg Tér
bUdApeSt/MAgYArorSzág
kiváló jóindulatunk érzését kinyilvánítván, hogy ez is pápaságunk kezdetén, változatlan jóakaratunkat és irántad való szeretetünket bizonyítsa; mennyei kegyelmet, segítséget és igen nagy vigasztalást kérünk számodra; miközben igen nagy szeretettel bőven adjuk apostoli áldásunkat.
Vi. pál pápa.”
a pÁpakoronÁZÁS VonaTkoZó eSeményei 1963. június 30.
Más forrásunk nem lévén, a pápakoronázás minket érdeklő eseményeivel kapcsola-tosan titkosügynöki jelentésre kell támaszkodnunk. egy ilyen forrás szerint a koro-názás előtt két nappal, június 28-án délelőtt 11:00 órakor Casaroli prelátus fogadta
277 „A State department hajlik arra, hogy [kézbesítsék] vi. pál pápa üzenetét, amelyet latin nyelven Mindszenty bíborosnak címzett, s amelyet láthatóan közvetlenül a vatikánból küldtek nyílt táv-iratként, és június 24-én a követség levélszekrényébe dobtak, mint a konklávé-pápaválasztással kapcsolatos tisserant–Mindszenty üzenetváltást záró nyílt vatikáni üzenetet… Felhatalmazzuk, hogy az üzenetet továbbítsa Mindszenty bíborosnak.” A State department 1963. június 28-án este 19:00 órakor kelt távirata a budapesti követségnek, Ball jegyezte.
278 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 310. o.
a küldöttség két vezetőjét, hamvas püspököt és brezanóczy apostoli kormányzót, július 3-án pedig maga vi. pál pápa fogadta őket magánkihallgatáson. „A pápa maga vetette fel a Mindszenty-kérdést, amit állítása szerint az előző napon kennedy ame-rikai elnök fogadásán is felvetett. Szó szerint ezeket mondotta: »ez a kérdés megérett a megoldásra. olyan megoldást kell találni, amely 1. nem sérti a magyar állam tekin-télyét, 2. nem sérti a bíboros személyét és 3. megfelel az egyház érdekeinek.«”279
MindSzentY bÍboroS távirAtA vi. pál pápához 1963. július 10.
A napi jegyzetekben, július 9-nél olvasható, hogy „köszönet vi. pálnak sürgönyért, áldásért.”280
„Budapest, magyarország 1963. július 10.
Szentséges atya,
megrendülve mondok köszönetet rendkívüli jóindulatáért és apostoli áldásá-ért. atyai jóakaratát kérem nemzetem számára is. egyben engedtessék meg, hogy magamat is külön figyelmébe ajánljam.
mindszenty józsef281 bíboros Magyarország hercegprímása esztergomi érsek”
279 összefoglaló jelentés hamvas endre csanádi püspök, brezanóczy pál egri apostoli kormányzó és Mihelics vid*, a vigilia szerkesztőjének részvételéről vi. pál pápa koronázásán rómában, 1963.
július 12. A titkosügynök fedőneve: berényi zoltán (in: Szabó Csaba 2005, 133–135. o., itt: 134.
o. 33. sz. dok.) berényi zoltán fedőnéven dr. németh lászló istvánt (Szigetújfalu, 1922. február 18.), a bakonyi bauxitbánya beruházási előadóját a „Fekete hollók” ügyből kifolyólag szervezte be 1961. április 13-án az állambiztonságnál a iii/iii-1, tartótisztje kuti györgy rendőrszázados volt. h-27000 volt a hálózati nyilvántartási száma. Ügynök dossziéi: M–32398/1–7; M–35968/1–2.
A vonatkozó terhelő adatok szerint egy felszámolt illegális egyházi szervezkedésnek volt a tagja 1959-ben, rendőrhatósági figyelmeztetésben részesült. 1966-ban a fővárosban a Magyar gördü-lőcsapágy Művekben volt közgazdász. Soós viktor Attila lektorunk közlése, köszönjük. (ábtl 2.2.2 és uo. 2.2.1. ii/4.8. /791.)
280 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 311. o., továbbá mészáros istván 1997, 55. o. 266. sz.
281 Aláírás hiányzik.
Ugyanezen a napon a bíboros Cicognani államtitkárhoz levelet intézett. erről azt jegyezte fel július 9-én, hogy „…asylum valid, érvényes. ennek bejelentése pápai állam titkárnak.”282