1964. február 10.
402„kérem fogadja legnagyobb köszönetemet a szíves közlésekért. aggódom afelől, hogy legutóbbi levelem nem érte el az Atyákat rómában.
őszinte tisztelettel krisztusban,
mindszenty józsef403 bíboros Magyarország hercegprímása esztergomi érsek”
a bíboros a január 8-i dátummal érkezett pápai és bíboros államtitkári üzenetekért mondott köszönetet. legutóbbi levele 1963. november 22én kelt. Az atyákon a ma -gyar püspököket értette – erre utal hivatkozott levelének második mondata: „szüksé-ges lenne most, hogy a – félénk, illetve megfélemlített – [püspök] testvéreket meg-erősítsék a zsinati ülésszak alatt.” Ugyanerre a november 22-i levélre vonatkozott aznapi feljegyzése is: „elküldtem levelem a magyar egyház képéről a vatikánnak, hogy még szétoszlás előtt felhasználhassák, az ott lévő magyar püspökök eligazítá-sánál”.404
mindSZenTy BíBoroS TÁViraTa A bÍboroS állAMtitkárhoz 1964. február 18.
erre a táviratra vonatkozhat a bíboros aznapi bejegyzése: „elküldtem a tudakozó táv-iratot: beleegyeztek-e, hogy az elmozdítottak, lefogottak nem térhetnek vissza. ere-detileg feltételesen, de végleges formában akartam küldeni. jobb így.”405 Casaroli ebből részletesen idézett április 18-án készített jelentésében.
402 Jones ügyvivő 1964. február 12-i kísérőlevéllel együtt küldte meg vedelernek, egy levelet vi. pál pápának, továbbá egy másik levelet a bíboros államtitkárnak. Vedeler 1964. február 19-én kelt válaszlevelében nyugtázta ennek vételét, és még aznap, február 19-én eljuttatta a washingtoni apostoli delegátushoz, szíves továbbítást kérve a vatikánba.
403 Aláírás hiányzik.
404 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 325. o.
405 Uo. 336. o.
„őeminenciája Cicognani bíboros, Vatikáni Államtitkárság
Budapest, magyarország, 1964. február 18.
A Upi [hírügynökség] szerint egy megegyezés értelmében a csehországi [csehszlovákiai] területen az Apostoli Szentszék akadálytalanul nevez ki új püspököket, de a letartóztatottak, [székhelyükről] elmozdítottak nem térhet-nek vissza pozíciójukba.
más forrás szerint ez a megegyezés modell lesz egész közép-európa szá-mára, így magyarország számára is.
ez megváltoztatná a helyzetet, nagy hatást gyakorolna mind időben, mind pedig térben.
A csehországi területen törvényesen érdekelt vagyok mint püspök, metro-polita és prímás, az egész Felvidéket (úgynevezett Szlovákiát) illetően.
A helyzet törvényes szempontból a megcsonkított és történelmi Magyar-országéhoz hasonló.
lehetséges, hogy köteles vagyok hivatalos nyilatkozatot tenni az egyház, az érintett püspökök, apostoli adminisztrátor stb. és a hívek jogainak védel-mében.
ezért kérem, adjon sürgős választ az első bekezdésekről406: igaz-e a híresz-telés vagy egy szokásos újságírói fikció. van-e terv erre, vagy más tény?
Tisztelettel, mint krisztusban testvére,
mindszenty józsef407 bíboros”
A bíboros a Upi hírügynökséget említette, Jones előző nap kelt felterjesztésében a „die presse” február 12-i hírét nevezte meg kiváltó okként, amely tudósított egy vatikáni–csehszlovák megegyezésről. beran prágai érsek és saját helyzetének pár zamát a bíboros így látta: „neki nem volt Csehszlovákiában olyan alkotmányos sze-repe, mint a bíborosnak hercegprímásként Magyarországon… A bíboros el mondta, tisztában van azzal, hogy alkotmányos felelőssége most már nagyrészt csak elméleti.
Így is maradna, ha Magyarországon nem következnének be változások. de amíg
406 A napi jegyzetek bejegyzéséből nem volt világos, hogy nem magyarországi helyzetre utal, és az sem volt világos, kinek küldte el a táviratot, amely tudakozódó jellegű, így a napi jegyzetek és így a távirat egyik utolsó mondata: „ezért kérem, adjon sürgős választ.”
407 Aláírás hiányzik.
ennek »csak fél százaléknyi esélye is van«, úgy érzi, meg kell őriznie hercegprímási szerepét. egy forradalom most lehetetlennek tűnik Magyarországon. igaz, 1956-ban sem számított rá senki. Akkor is lehetetlennek tűnt. Amíg »a minimális lehetőség is fennáll«, úgy érzi, neki készen kell állnia. ha bekövetkezne, kötelességének érezné érvényesíteni alkotmányos hatalmát és kinevezni a kormányt.”408
A bíboros lelkiállapotát felzaklatta az újságírói közlés, és mint illetékes főpász-tor, azonnal felemelte szavát a vatikánban, kb. egy héttel azután, hogy már küldött oda egy üzenetet. Ugyanakkor Casaroli már említett jelentésében, amikor őt idézte, egyben kritikával is illette ezt az üzenetet. ő úgy tudta, hogy a bíborosnak nincs joghatósága Csehszlovákiában, mert az esztergomi érsekség korábbi részei im -máron „közvetlenül az Apostoli Szentszékhez tartoznak”. Ugyanakkor a bíboros a Szabadság téri menedékében kötelességének érezte, hogy mint metropolita és mint prímás felemelje szavát a csehszlovákiai – adott esetben a szlovákiai – egy-házüldözés miatt.
A közös motívum Csehszlovákia és Magyarország egyházi helyzetében, hogy a bíboros azért küzd, miszerint az apostoli Szentszék ne egyezzék meg úgy a kormá-nyokkal, hogy az elmozdított püspökök ne térhessenek vissza. nem ez történt azon-ban szeptemberben, ezért a bíboros e témára további leveleiben is visszatért.
A bÍboroS állAMtitkár Üzenete MindSzentY bÍboroShoz
1964. március 5. előtt
409kézírásos bejegyzés szerint az üzenetről készült másolatot március 7-én adták át a bíborosnak. ez megfelel az ő előbb március 4-én, majd 7-én tett bejegyzéseinek tartalmával:„Mr. Jones: 1–2 héten belül jön Casaroli, azt az üzenetet kapta, hogy mond ja meg”, valamint „új irányban indultak el gondolataim a Casaroli-út kapcsán.
Mr. Jones bring[s] Cicognani-message.”410
„eminenciád február 10-én és 18-án kelt levelei megérkeztek. A Szentatya megújítja jókívánságait és küldi apostoli Áldását.
408 a felterjesztés szövegét teljes terjedelmében közli Somorjai Ádám – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve, 967–969. o., 298. sz. dok.
409 A washingtoni apostoli delegátus útján, a külügyi tárca közvetítésével érkezett, távirat formájá-ban. A távirat száma: 420, a küldés időpontja: 1964. március 5. 19:00 óra. érkezett: március 6-án.
410 mindszenty józsef: napi jegyzetek, 338. o.
Monsignor Casaroli néhány napon belül budapestre érkezik. tárgyalni fog eminenciáddal is a február 18-án kelt levélben említett témák és híresz-telések ügyében is, és további információkkal is szolgál majd.
őszinte személyes jókívánságaimmal [aláírva]411 Cicognani bíboros”
időben ide illeszkedik Jones március 11-én kelt felterjesztése, benne a bíboros állás-pontjára vonatkozó három fontos ponttal: „1. Aggasztja öt magyarországi püspök helyzete, akiket nem engednek működni…; 2. Amíg a legkisebb esély is van a válto-zásra Magyarországon, úgy érzi, készen kell állnia, hogy betöltse alkotmányos sze-repét, ha eljön az ideje. Mondván, nem tudja, mit hoz a jövő, megemlékezett egyik elődjéről, Széchényi györgyről, aki 107 évig élt; 3. A vatikán és az amerikai kor-mány magatartását jelölte meg mint az ő helyzetének két kulcstényezőjét…”412
A 2. alcsoportba tartozó dokumentumok közé a márciusi Casaroli-látogatással összefüggő források tartoznak. vegyük sorra ezeket!
CASAroli hároM látogAtáSA MindSzentY JózSeF bÍboroSnál 1964. március 14–15. és 22.
Casaroli bongianinóval érkezett, aki a rendkívüli egyházi Ügyek kongregáció jában a kelet-közép-európai szocialista országok referense, Casaroli hivatali be osztottja volt. előző nap, március 13-án pénteken délután érkeztek repülővel.413 Az első látoga-tás március 14-én, szombat délután 16:00–19:00 között, három órán keresztül tartott, második alkalommal március 15-én, vasárnap délután, 15:00–20:00, öt órán át voltak a bíborosnál.414 Casaroli prelátus és társa harmadik látogatása a bí borosnál március 22-én, vasárnap délután, 15:30–19:30 között, négy órán keresztül tartott.415
411 Az aláírás előtt a (Signed [aláírva]) bejegyzés szerepel, jelezve, hogy az eredetit aláírták, de az üzenet (távirat) általunk ismert eredetije aláírás nélküli. Az ilyen típusú angol szövegek mind for-dítások, a („signed” [aláírva]) bejegyzést a fordító vagy a továbbító illeszti be.
412 a felterjesztés szövegét teljes terjedelmében közli Somorjai Ádám – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve, 976–977. o. 301. sz. dok. A Washingtonba beérkező példány angol szövege megjelent nyomtatásban. (in: Somorjai ádám: Amerikai levéltári források, 213. o.)
413 Jones március 14-én kelt 415. sz. távirata a State departmentnek.
414 jones dátum nélküli, 558. sz. aláírt távirattervezete a State departmentnek. a bíboros napi jegy-zeteiben nem találunk bejegyzést erről az első két megbeszélésről.
415 Jones március 22-én kelt 580. sz. távirata a State departmentnek.
Mindszenty március 17-i bejegyzése szerint „Mr. Jones… nem szól semmit Msgr.
Casaroliról. ez nem jött, nem hozta a kívánt és ígért iratokat.” A március 15-i és 22-i látogatásra találunk azonban majd utalást a bíboros március 25-én kelt levelé-ben. három nappal korábban, 22-én ugyanakkor azt jegyezte fel,416 hogy „Mr. Jones bejelenti Msgr. Casarolit délutánra. Megjelennek: he brings a scripture: győr segéd-püspök, hamvas receives kalocsa, bárd remains auxiliary, bánk József]* Szombat-hely, auxiliary Winkler [József]* pécs, Cserháti [József]* bishop. they demanded liberty, kádár is a liar. brezanóczy only bishop.”417
A három megbeszélést leíró fontosabb értékelő forrásainkat két csoportba oszthat-juk: amerikai diplomáciai források és egy vatikáni forrás. Az első csoportba tartozik véleményünk szerint Jones ügyvivő két felterjesztése és a david A. betts* budapesti követségi másodtitkár személyével összefüggő epizódra vonatkozó legfontosabb forrás, a külügyminisztériumban készült emlékeztető, míg a második csoportba Casa -rolinak április 18-án, tehát jóval az események után készült jelentése, amely meg-jelent olasz nyelven.
JoneS ÜgYvivő FelterJeSztéSe WAShingtonbA 1964. március 16.
418„Casaroli valamelyes haladást jelzett Mindszenty bíborossal való két talál-kozója után. A kérdés számára az, hogy továbbra is sikeres lesz-e.419 most a magyar kormánytényezőkkel találkozik. Jövő héten készül új találkozásra Mindszentyvel. Mindszentynek írásos állásfoglalást akar hozni, kérésének megfelelően. benyomásunk az, hogy Casaroli reménykedik az áttörés valamely formájában mind a magyar kormánnyal, mind mindszentyvel kap -csolatban. látogatásának időzítése, mint elmondta, vedeler és brambilla wash ingtoni megbeszélésének eredménye. Casaroli távozási terve nincs el -döntve. Arra utalt, hogy egész héten itt lehet.
bár mind Casaroli, mind bongianino hallgat, összeraktuk a tárgyalások feltételezhető menetét. várhatóan összeállítják a feltételeket, amelyek vagy
416 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 339–340. o.
417 „hoz egy írást: győr segédpüspök, hamvas megkapja kalocsát, bárd megmarad segédpüspök-nek, bánk Szombathelyt [kapja], Winkler segédpüspök pécs[ett], Cserháti püspök. Szabadságot kértek, kádár egy hazug. brezanóczy csak püspök.”
418 Jones március 16-án kelt felterjesztése Washingtonba, 561. sz. távirat.
419 „Whether he could hold it.”
véget vetnek a menedéknek, vagy tarthatatlanná teszik azt.420 A cél láthatóan az, hogy Mindszenty rómába menjen. Casaroli úgy látja, hogy ő kifejezetten a magyarországon való maradás mellett van.
Mindszenty részéről az egyik fő probléma az, hogy beleegyezzen, misze-rint rómában nem emeli fel szavát (vagy legalább nem nyilatkozik a Szent-atya jóváhagyása nélkül). Megnyilatkozása veszélyeztetné az állam és az ház bármely megegyezését. »heroikus hallgatást«, mint Casaroli el mondta, ugyan nem fognak ráerőltetni, de azt el fogják várni tőle. Mindszenty látha-tóan ellenáll ennek és magyarországon akar maradni.
A magyar kormány részéről az egyik legfőbb probléma az, hogy olyan amnesztiát adjanak, amelyet mindszenty elfogad és amely alapját képezi annak, hogy távozzék az országból. Ahogy Casaroli megfogalmazta: »teljes rehabilitáció – nem. Amnesztia – igen.« Casaroli láthatóan egy olyan módo-zat kialakításában reménykedik421 – beleértve esetleg a közzétételt is –, amely mindszenty múltbeli szerepét a nem kommunisták szemében legalábbis meg-tisztítja. A magyar kormány számára ez nagyon nehéz.
A tárgyalások ma kezdődnek a magyarokkal. Casaroli őszintén elmondta, hogy a Mindszentyvel való tárgyalások igen nehezek voltak. Míg őeminenci-ájáról végig rendkívüli tisztelettel nyilatkozott, Casaroli elmondta: »harcol baráttal és ellenséggel egyaránt«.422 Fő problémának Mindszenty személyes tulajdonságait nevezte meg. egyébként a lényeges kérdésekről, mint Casaroli mondta, sikerült tárgyalni.
pál pápát Casaroli általában úgy jellemezte, mint aki a dolgokat ugyanúgy látja, mint János pápa, és látja annak szükségességét, hogy valamit kezdjen a mindszenty-problémával. ezt a kérdést a pápa tágabb jogi összefüggésekbe óhajtja illeszteni, nem szorosan vett vallásiakba. »Jogi« alatt a menedék nem-zetközi jogi szempontjait érti és azon feltételek megfogalmazását, amelyek alapul szolgálnak, hogy annak véget lehessen vetni.423
Casaroli keveset tudott mondani az állam és az egyház tárgyalásairól álta-lában. A jelzett témákat pontosították. Úgy érezte, hogy valami ellenében dolgozott, ami nagyobb, mint a tárgyalópartnerek, akikkel dolga volt, és ami túlmegy a tisztán vallási megfontolásokon. ez pedig a szabadság kérdése egy zárt társadalomban.”
420 Jones itt a menedékre az „asylum” szót használja, amely inkább menedékjogot jelent.
421 „hopes to emerge with [th]is formula.”
422 „the man fights his friends as well as his enemies.”
423 vi. pál pápa – kevés eltéréssel – elődje, XXiii. János nyomán haladt, és csupán az előd halála okozta azt, hogy a „rendezés” az utódra maradt.
JoneS ÜgYvivő FelterJeSztéSe WAShingtonbA 1964. március 23.
424„i. Casaroli a következő beszámolót adta nekünk a magyar kormánnyal foly-tatott egyhetes tárgyalásairól.
(A) valamelyes előrehaladás történt az egyház és az állam problémái terü-letén általában, de még nem vetették meg a megegyezés alapjait. a témák a következők:
(1) püspökök kinevezése;
(2) »pártkomisszárok« elmozdítása a püspöki székhelyekről. A magyar kormány azt állítja, hogy ez már megtörtént. Casaroli kételkedik és azt állítja, hogy a pártellenőrzést mindenesetre más módon végzik;
(3) istentiszteleti szabadság;
(4) kapcsolattartás lehetőségének biztosítása a vatikán és a helyi papság között. ez utóbbit hosszú távú célként nevezte meg.
(b) valamelyes előrehaladás történt a Mindszenty-probléma tekintetében, jobban meghatározták a témákat. két kulcsfontosságú kérdés: a magyar kor-mány (1) ragaszkodik »a hallgatás garantálásához«, míg Mindszenty rómá-ban tartózkodik, beleértve, hogy nem avatkozik bele a szocialista világ elleni ideológiai háborúba; (2) elveti, hogy bármi olyat nyilatkozzanak vagy tegye-nek, ami tisztára mosná mindszenty emlékét, beleértve a Vatikán vagy szenty egyoldalú nyilatkozatát, amely megerősítené ártatlanságát. Casaroli úgy véli, az első kérdésről lehet tárgyalni, de a másodikkal kapcsolatban jelenleg nem lát kiutat. önmagában az amnesztia nem lenne probléma. a ma -gyar kormány kész arra, hogy megfelelő időben kiterjessze azt oly módon, hogy az 1956 előtt hozott és 1957-ben megerősített ítéletekre is vonatkozzék.
nem fogja megkívánni, hogy a vatikán vagy Mindszenty kérvényezze vagy formálisan elismerje azt, miután meghirdették. Casaroli nem gondolja, hogy a magyar kormány egyoldalúan megadná az amnesztiát anélkül, hogy általá-ban rendeznék a mindszenty-problémát.
424 Jones 1964. március 23-án kelt felterjesztése Washingtonba, 582. sz. távirat.
(C) taktikai megfontolásból a magyar kormánynak elmondta: az az állás-pont, hogy az egyház–állam és a Mindszenty-probléma egymástól elválasztható; hogy az egyesült államokkal való kapcsolatok javulnak és a Mind -szenty-probléma megoldása nem lényeges; hogy a Mindszenty-problémával kapcsolatban az egyesült államok kormányával való tárgyalások felvétele a vatikán problémája; hogy a Mindszenty-problémának háromféle megol-dása lehetséges:
[1] távozás rómába vagy máshová,
[2] az amerikai követség elhagyása, de Magyarországon maradás,
[3] az amerikai követségen maradás. Az utóbbi lehetőséget a magyar kor-mány nem zárta ki. Casaroli hangsúlyozta, hogy ezeket a taktikákat óva-tosan kell kezelni.
ii. Casaroli a Mindszentyvel való harmadik találkozásról fáradtan, kétkedve és »kevésbé optimistán« jött ki. Most láthatólag kevésbé foglalkoztatja az a probléma, hogyan juttassa ki Mindszentyt rómába, hanem inkább az, ho -gyan kezelje Mindszentyt, ha megérkezik oda. Mindszenty, mint elmondta, értékelte és konstruktívan kezelte Casaroli beszámolóját az egyház–állam tárgyalásairól. Casaroli elmondta, hogy a Mindszentyvel kapcsolatos problé-mát a jövőben nem lehet megkerülni, jelenléte rómában dilemproblé-mát okozhat a Szentatyának. ha Mindszenty megszegi a »hallgatási garanciát«, ezzel veszélyeztetheti a magyar egyház és állam megegyezését. ha a vatikán meg-kísérli Mindszenty elhallgattatását, amint támadja a világkommunizmust, azt kockáztatja, hogy szembeszáll a világ közvéleményével. Mindenesetre Casaroliban felmerült az a kétség, hogy a vatikán el tudná-e hallgattatni Mind szentyt, ha egyáltalán akarná. Úgy tűnt, hogy Casarolit lehengerelte Mindszenty ereje és kitartása. Casaroli kétségét fejezte ki, hogy maga a atya rendelkezne azzal az eréllyel, hogy tárgyaljon a bíborossal, továbbá afe-lől is, hogy ő, Casaroli, a probléma teljes horderejét fel tudná mérni a Szent-atyán keresztül.
iii. Casaroli többször kitért arra, hogy kifejezze az amerikai kormány együtt-működése és megértése iránti nagyrabecsülését. Azt mondta, hogy a Szent-atya igenis tudatában van mindennek, hogy igencsak óhajtja a megoldást és nem akarja a vatikán problémáit az amerikaiakra hárítani.
iv. A konkrét helyzettel kapcsolatban Casaroli úgy nyilatkozott, hogy »va -lami kilátásban van«, a kérdéseket fokozatosan közelítik meg és a kommuni-káció csatornái nyitottak. néhány konkrét javaslattal tér most vissza rómába.
Most már nincs több teendője itt, konzultálnia kell a Szentatyával. ezen túl nem tudta, mi lenne a következő lépés. egyelőre nem lát semmilyen »közvet-len« fejleményt. A megszokott gyakorlat szerint a következő tárgyalási for-duló valószínűleg rómában lesz.”
eMlékeztető MegbeSzéléSről Az eUrópAi ÜgYek hivAtAlábAn
4251964. április 6.
„eUr – A washingtoni külügyminisztérium európai Ügyek hivatala kinek: g – Mr. Johnson [kézzel áthúzva]
ki áltAl: S/S [kézzel áthúzva] A két első soron kézírásos bejegyzés: (nem lett elküldve S/S-nek és g-nek; „begined off [?] by eUr–Mr. [richard hallock] davis”*)
kitől: eUr–William r. tyler TÁrgy: mindszenty bíboros.
a budapesti követség mellékelt 630. sz. távirata426 leírja a bíboros és az esti ügyeletes tiszt, david a. Betts másodtitkár beszélgetését, amelyet ennek szolgálata alatt folytattak, és felveti a kérdést, hogy a követségi felterjesztés egyes részeit meg lehetne küldeni a vatikánnak az apostoli delegátuson keresztül.
a bíboros kifejezte elégedetlenségét az egyesült Államok magyarország-gal kapcsolatos politikája irányvételével kapcsolatban, az lévén a benyo-mása, hogy az egyesült államok fontolgatja követ427 küldését Budapestre.
el mondta, hogy »követ küldése nem lenne összeegyeztethető a követségen maradásával«, ilyen körülmények között ő azonnal távozna és átadná magát a rendőrségnek. A bíboros elmondta, érzi, hogy menedéke végéhez érhet, így három lehetőséget nevezett meg. Felvetette, majd el is vetette annak lehetősé-gét, hogy rómába menjen (amit a vatikán javasolt ugyan, de nem erőltetett);
425 A washingtoni külügyi tárcánál.
426 Ugyanaznap, április 6-án kelt.
427 követ („minister”), nem nagykövet („ambassador”).
hogy visszatérjen magyarországi szülőfalujába; végül úgy zárta, hogy a leg-jobb az lenne, ha a bécsi pázmáneum kolostorba vonulna vissza.428
a bíboros és mr. Betts beszélgetésének több szempontja van, amelyek je -lentésüket és céljukat elhomályosítják, továbbá megnehezítik értelmezésüket: (1) A bíboros megnyilatkozása titkos jellegű, mert lelkére kötötte betts -nek, hogy semmi körülmények között ne értesítse róla feletteseit (Mr. Jones ügyvivőt és Mr. Shelton tanácsost), »mert akkor Washington és a vatikán is beavatkoznának«; (2) arra kérte bettset, hogy személyesen vagy egy »alkal-mas harmadik személy« révén kérdezze meg a kolostor elöljáróját, nem említve a bíboros nevét, hogy egy »magyar papot« befogadna-e; és (3) anél-kül, hogy megmondaná, hogyan jut el bécsbe, abban reménykedett, hogy a vatikáni csatornáktól függetlenül lehet intézkedni. ezt követően (4) amikor betts elmondta a bíborosnak, hogy nem tudja teljesíteni kérését, a bíboros azt mondta: »felejtsük el az egészet.«
ezt az epizódot kommentálva a budapesti követség megjegyzi, hogy az újabb fejlemények (Casaroli nemrég tett látogatása budapesten és az egye-sült államok álláspontjának megerősítése, amelynek a bíborossal való közlé-sére felhatalmaztuk az ügyvivőt), úgy tűnik, meggyőzték a bíborost afelől, hogy az egyesült államok ténylegesen rövid határidővel meg akarja oldani a menedék problémáját. A követség azt is megjegyzi, hogy a bíboros láthatóan olyan megoldást keres, amely lehetővé teszi számára, hogy meg nyilat -kozhassék a jövőben, és hogy publikálhassa azt az anyagot, amelyet mene-déke alatt írt.429 láthatóan úgy gondolja, hogy elhallgattathatják rómában, de nem hallgattathatják el bécsben. Mindenesetre, ahogy a követség kiemeli, ha a magyar kormány megkívánja a római szilenciumot, akkor kétségtelenül meg fogja tőle követelni a hallgatást abban az esetben is, ha Magyarországot bécs irányában vagy más irányban hagyná el.
ez az eset számos súlyos kérdést vet fel: az »alternatívák« közüli válasz-tása nyilvánvaló nehézségeinek láttán felmerül: vajon valóban végiggondolta őket a bíboros? ha igen, miért nem tette fel ezt a kérdést az ügyvivőnek vagy monsignor Casarolinak utóbbi látogatása folyamán? Vagy azért kérdezte meg bettset, mert tudta, hogy kérése ellenére betts informálni fogja az ügy-vivőt, s ily módon egyfajta nyomást tud gyakorolni a követségre? talán azért kereste meg bettset, hogy ily módon jövőbeni szövetségest szerezzen, ne
csu-428 bécsben a pázmáneum helyesen nem kolostor, hanem az esztergomi főegyházmegye szeminári-429 vélelmezhető, hogy itt az emlékiratok kéziratáról van szó. A bíboros kéziratának megjelenése uma.
ezek szerint már 1964 tavaszán téma volt a diplomaták között.
pán a bécsi pázmáneummal való kapcsolatteremtésre, hanem más jövőbeni feladatok teljesítésére is? vajon arra gondol a bíboros, hogy kicsempészi magát Magyarországról, hogy megkerülje a jövőbeni hallgatásra teendő
pán a bécsi pázmáneummal való kapcsolatteremtésre, hanem más jövőbeni feladatok teljesítésére is? vajon arra gondol a bíboros, hogy kicsempészi magát Magyarországról, hogy megkerülje a jövőbeni hallgatásra teendő