1963. április 8.
távirat formájában a washingtoni külügyminisztériumnak ment, kérve továbbítást az eminenciás pápai államtitkárhoz, a távirat száma: [budapest] 476. A levél kelte április 8-a, a táviratot április 9-én küldték el, ez mindkét változaton jól olvasható, a le vélen kézírással.126 nehezen érthető az angol szövege.127 Mint később látni fog-juk, erre is úgy emlékezik, mint amely feltételeit tartalmazza. Fordításunkban (a sti-láris esetlegességek megtartásával):
„eminenciás Uram:
elmélkedtem a mi Urunk magatartásán, Aki folyamatosan védte Magát a nagyböjti Szent evangéliumban. ez a magatartás kötelezi papját is.
Úgy gondolom, fontosabb minden ember feddhetetlen híre, mint a gyak-ran hi ányzó szabadság. ha ez volt meggyőződésem a fogházban, akkor ma még inkább az.
kérem, ugyanezen az úton küldje meg nekem mindazokat a vádakat, ame-lyeket a vatikán máig kifejezetten, vagy csak általában kapott ellenemben, illetve kártékony jelenlétem ellen magyarországon, megadva a forrásokat is.
kérem, várjon a lépésekkel, amíg meg nem érkezik a válaszom – audiatur et al tera pars.128
A nyugati sajtó alapján feltételezem, hogy ezeket a vádakat külföldi
»magyar« tényezők terjesztik.
Az októberi szabadságharc előtt az ország különböző részein tíz város kérte szabadon bocsátásomat és visszatérésemet esztergomba.
A mai amnesztia főelrendelője a szabadságharc alatt a parlament épüle -tének erkélyéről kihirdette tíz- és tízezreknek: ő és pártja egyetért, hogy a városok kívánságára a prímás visszatérjen esztergomba.
126 Mindszenty két telegramról ír: „április 8. két telegram megy a vatikánhoz a vádakat kérve.” in:
mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 301. o. ezt átveszi Fejérdy András: könig bíboros első talál-kozása, 103. 159. j. mi ugyanannak a táviratnak két változatát találtuk meg. – a napi jegyzetek 304. oldalán említett 3. és 4. távirat, amit átadott Casarolinak, mint az összefüggésből kiderül, a március 28-i és az április 8-i levél lehet, l. alább.
127 Jones ügyvivő április 9-i 477. sz. távirata Washingtonba.
128 hallgattassék meg a másik fél is (latin).
A felkelést »dicsőségesnek« nevezte, később fenyegette a szovjet nagykö-vetet: őmaga is a barikádra megy az oroszok ellen, a magyar önrendelke-zésért.
még nem szabadlábon ugyan, de követeltem129 az elkobzott egyházi intéz-mények (iskolák, kollégiumok stb.) visszaadását,130 a fegyveres bosszú el kell maradjon. elvetettem a javaslatot, hogy az új kormány miniszterelnöke le -gyek. ő volt, aki a vörös hadsereget hazája ellen vezette.
A barikádokon harcolók helyett az idegen agresszortól fogadta el a minisz-terelnökséget és az idegen zsarnokság folyamatos kiszolgálója volt.
Azóta csak némaságommal támadhatok. nem akadályozhatom az új ko -egzisz tenciát.
ő elkobozta rádióbeszédemet és helyette újat tett közzé és lényegét illető en megváltoztatta a mindszenty-beszédet. Bár a nagy- és kádár-kormány en gem október 30-án hivatalosan rehabilitált,131 nem szégyellte novemberben kijelen-teni, hogy a prímás illegálisan hagyta el a börtönt és vissza kell mennie oda.
A szabadságharc végén 18–20 különböző fegyveres csoport jelent meg egy este, hogy megszabadítson engem. Alig tudtam a későn jövőt a konzulátus-hoz.132 valójában az ávo, amely őrségemet adta, a parancsnokkal együtt ártatlannak és szabadnak nyilvánított engem. megijedtek a fegyverekkel és mezőgazdasági eszközökkel felvonuló, jobbára protestáns és katolikus falvak jöttére. az úton ezek a protestáns és katolikus tömegek az evangélikus lel-késszel együtt kértek és kaptak áldást.
Minden rágalom és üldözés három és fél éven át, a 39 éjjel és nappal foly-tatott kínzás, a fogház nyolc esztendeje, majd ezt követően a szakadatlan per-gőtűz, hamisság, a különböző nagy könyvek, újságok és pamfletek írásai hiába voltak ellenem az am nesztiát elrendelő oldaláról.
és most az üldöző, aki 10.000 férfi és női szerzetest üldözött el kolostora-ikból, aki 35.000 fiút és leányt deportált Szibériába, miután elpusztított más-fél millió ma gyart az anyaméhben – felhasználja a nyugat figyelmetlenségét a magyar ügyben –, ez a róka egyszerre, mint a hit védője, szerepet vállal az egyházi ügyben, valamennyit beáldoz és győz, semmit sem ad és mindent elér, az én fejemet is, akit hiába támadott tizenöt éven át.
129 i did not it as already free.
130 Célzás a megmásított 1956. november 3-i beszédének tartalmára. vö. a bíborosnak Cicognanihoz 1963. március 28-án írott levele utolsó bekezdésével, l. a korábbiakban.
131 l. az 1963. március 28-i levélhez fűzött jegyzeteinket.
132 Scarcely i could the late-coming to the consolate. – értelmetlennek tűnő mondat.
ő és én, »aki a magyar egyházat veszélyeztetem«, ugyanazt a meggyőző-dést valljuk a hívek és a lakosság nagy többségének ragaszkodása felől, amely változatlan a két internált püspök és az én irányomban. ha ez nem így lenne, a róka már ki hir det te volna a három amnesztiát a gyűlölt egyház kárára.
ellenem létezik egy úgynevezett ítélet. 1955-ben abból kilenc pontot mint sérelmet gyűjtöttek össze rákosi ellen a rezsim részéről és nem az ő belügy-miniszterével szemben, aki a fő tényező volt.
A két püspököt is – bár ítélet nélkül – »kifelejtették« az amnesztiából.
tizenhárom amnesztiában részesült pap kevés. két koadjutor még mindig nincs püspökénél. A fő város és a városok plébánosai még mindig el vannak űzve, a hívek, ítélet nélkül még mindig börtönben vannak, a 35.000 fiú és leány, illetve a többszáz hadifogoly maradéka még mindig Szibériában van.
az általános amnesztiával nem nyer sokat, egy fejet.133a külön amnesztia, amit ő diktálhat, jó alkalom a zsarolásra: a »másik« tizenöt éve igen sokat tud; fontos, hogy ő nem mint tényező, hanem mint senki nyissa ki a száját. ez az eredménye az egyház szomorú függőségének az államtól, mégpedig ate-ista államtól.
a kreml nagyobb amnesztiájára spekulál, amit én nem kívánok, mert elfogad hatatlan.
ami az egyetemes Zsinaton való részvételemet illeti, ez idáig nem gyako-roltam a bíborosi funkciókat másfél évtizeden át. de nem szeretnék úgy meg-jelenni a zsinaton, mint aki meg van félemlítve a róka szívélyes nevetésétől, amely visszhangzik a zsinaton, hanem mint főpásztor, mint érsek, papjaim és híveim nevében és kép viseletében, mint egy történelmi, közel tizenegy évszázados ország prímása, a lo jalitásában próbára tett összes magyar püspök testvérrel együtt, és az egyidős lengyelország és más fiatalabb országok testvéreinek a képviseletében. Mély tiszteletemmel és hálámmal.
+Joseph Card. Mindszenty”
133 on a general amnesty he could not win a great stake, a head. – Saját fejére gondolhat.
MindSzentY bÍboroS elSő tAlálkozáSA FrAnz könig bÍboroS, béCSi érSekkel 1963. április 18.
könig bíboros, bécsi érsek 1963. április 18-án, csütörtökön első alkalommal talál-kozott a követségen a bíborossal,134 látogatása diplomáciai szempontból magán jel -legűnek számított.135 A látogatás dátumát maga a bécsi érsek eltérően adta meg.136 Arra a kérdésre, hogy a pápa küldött-e levelet, Mindszenty bíboros napi jegyzetei szerint nemmel lehetett válaszolni.137 opilio rossi* bécsi nuncius alább hozott
felter-134 Az irodalomban szereplő, Mindszenty bíboros napi jegyzeteinek kiadására hivatkozó, egy évvel korábbi dátumot cáfolta Fejérdy András: könig bíboros első találkozása Mindszenty Józseffel. Az 1963. április 18-ai időpontot erősítette meg kádár tájékoztatójában: „könig érsek a vízumot megkapta és ma megérkezett Magyarországra.” l. kádár János tájékoztatója a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt kormány tagjai részére Mindszenty József helyzetéről és a Vatikánnal folytatott tárgyalásokról, 1963. április 18., in: Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években [a továbbiakban: Szabó Csaba 2005], Bp., 2005, Szent istván Társulat az apostoli Szentszék könyvkiadója és a magyar orszá-gos levéltár, 91. o. 18. sz. dok.
135 „könig utazása nem volt hivatalos, nem a vatikán megbízottja volt” – jelentette a magyar kül-ügyi tárca bécsi követére hivatkozva, aki viszont Casarolit adta meg forrásként l.: A külügy-minisztérium napi jelentése a vatikáni megbízott magyarországi utazásával kapcsolatban, 1963.
április 27., in: Szabó Csaba 2005, 92. o., 32., illetve 19. sz. dok. ezt közölték a követséggel is, amelyről Jones ügyvivő április 19-én jelentett Washingtonba: „kállai* [gyula] állítólag azt mondta külföldi sajtótudósítóknak, hogy a magyar kormány hivatalosan nem foglalkozik a könig–mindszenty látogatással. a magyar sajtó és rádió eddig nem tett említést a találkozó-ról.” Casaroli emlékirataiban is – a magyar hivatalos forrásokkal megegyezően – könig bíboros magánakciójáról írt. Arról, hogy a bécsi érsek hamvas püspök meghívására érkezett, XXiii.
János pápa engedélyét előfeltételezve: „Akit legkevésbé lepett meg könig bíboros akciója, az bizonyosan XXiii. János pápa volt. ezt egyébként őmaga sugallta neki annak idején, amikor arra bátorította, hogy vessen véget a huzavonának.” in: Agostino Casaroli: A türelem vértanú-sága. A Szentszék és a kommunista államok (1963–1989). Budapest, 2001. Szent istván Tár sulat, 42–47. o., itt: 43. o.
136 kardinal franz könig: Glaube ist Freiheit. Erinnerungen und Gedanken eines Mannes der Kirch, bécs, 1981, Molden. A „der kardinal in gefangenschaft” fejezetben előbb 1962. április 10-i dátumot ad meg (i. m. 125. o.), majd 1963. április 10-ét, szerdai napot említ (i. m. 128. o.).
a fejezet számos részletben megegyezik további forrásainkkal, i. m. 115–143. o. az 1963. április 10-i időpont részben átment az olasz irodalomba is, l. Alberto Melloni: L’altra Roma. Politica e S. Sede durante il Concilio Vaticano II (1959–1965) (Testi e ricerche di scienze religiose, Nuova serie 26.), Bologna, 2000, il mulino, 172. o.
137 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 268–269. o. Bejegyzés április 18-nál. ezzel szemben mészá-ros istván említést tesz egy pápai levélről: „átadta Mindszentynek a Szentatya meleghangú üdvözlőlevelét, valamint hamvas püspök köszöntését a magyar püspöki konferenciától.” (in:
Mészáros István 2001, 104. o.)
jesztése azonban kifejezetten említ egy pápai autográf138 levelet, valamint egy aján-dékot, amelyet könig átadott mindszentynek.
kettejük tárgyalásának tartalmi ismertetését négy lépésben végezzük. előbb a leg-autentikusabbnak tűnő forrást, Mindszenty bíboros naplójának vonatkozó részletét, majd az esztergomi érsek emlékiratainak vonatkozó részét közöljük.139 harmadszor a budapesti amerikai ügyvivő levelét idézzük, amely egy áttételen keresztül Mind-szenty bíboros nézeteit hozza, negyedszer pedig azt a forrást, amelyet időrendben legutóbb publikáltak: rossi érsek, bécsi nuncius 1963. április 20-án készült beszá-molóját Cicognani bíboros államtitkár számára.
Mindszenty bíboros naplójának vonatkozó részletét helytelenül 1962. április 18-ra datálták, holott az helyesen egy évvel későbbi, 1963. április 18-i.140
„Megérkezett Cardinal könig, Mr. Jones jelenti. belép civilben, caputium nélkül, bemutatkozik. átadja őszentsége dedikált fényképét, az osztrák püspöki kar üdvözletét. emléküket.
itt maradt ebédre. Szobámban rádiózaj mellett tárgyalunk. kitűnően jel-lemzi timidnek a zsinati püspököt.
én helytelenítettem egy bíboros körül a teljes havi (iii. 8. – iv. 8.) sajtó-kampányt.141 nincs szó a bolsevizmusról, hruscsovról, kádárról; hamvasék
138 Autográf: a pápa által aláírt. Az autográf pápai áldáson rajta található a pápa fényképe, így a napi jegyzetek bejegyzése nem tévedett.
139 logikailag ide illeszkedne Mindszenty levele könig érsekhez, amelyben „köszöni látogatását, a szentatya ajándékát, s összefoglalja a magyarországi katolikus egyház gondjait.” (in: Mészáros István 1997, 263. sz.)
140 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 268–269. o. Vö. fejérdy andrás: König bíboros első találko-zása Mindszenty Józseffel.
141 A bíboros saját maga, tehát Mindszenty. A sajtókampányt illetően megoszlanak a vélemények.
adriányi gábor szerint a kommunista sajtó kampányáról volna szó, l. adriányi gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország 1939–1978. A Mindszentyügy. [a továbbiakban: Adriányi Gá -bor 2004], Bp., 2004. kairosz k., 34. o. ezt az 1962. április 18-nak tulajdonított bejegyzéssel kapcsolatosan írja. viszont valamivel alább a nemzetközi sajtó valóságos tudósítás- és hírárada-tát említi, l. Adriányi gábor 2004, 38. o. (itt Adriányi 1973-as évszámot ír, ami nyilvánvaló elírás). Fejérdy András nyugati sajtókampányról ír. (in: Fejérdy András: König bíboros első találkozása Mindszenty Józseffel,102. o.) véleményünk szerint is ez utóbbi illik bele az összefüg-gésekbe. „A bíboros szintén tanácstalan az előre jelzett könig-misszióval kapcsolatban, ahogy azt a sajtó tálalta. Úgy hiszi, ezekben a jelentésekben kell lennie komoly igazságnak, de elszomo-rítja és elgondolkodtatja a sajtó történeteinek természete. nem is érti, hogyan engedhették meg, hogy a küldetés ténye olyan mértékig bekerüljön a sajtóba, ahogy bekerült. látszólag elfogadja a kijelentésünket, miszerint a külügyminisztériumnak ehhez semmi köze. Úgy érzi, valami hár-mas megegyezésről lehet szó róma, bécs és budapest között. budapest ebben az
összefüggés-mindent normálisnak, korrektnek hirdető hibájáról: a hetvenkedő békepapok zavarkeltéséről: csak egy rossz van a világon: Mindszenty. Miért adnak az ház oldalán 5 százalékot, hogy a sajtó 95-öt tegyen hozzá. elismeri, hiba volt.
terjedelmesen rámutattam: az a hiba, hogy kádár–dobi [istván]* a pápa felett vannak egyházi ügyekben és a püspökök erről hallgatnak, illetőleg itt-hon zengték kádárral: normál, korrekt.
Felvázoltam az egyházi helyzetet.
kész vagyok külföldre menni engedelmességem megmutatására, de csak mint prímás, mert ilyen viszonyok közt a népemnek is tartozom hűséggel. de én kádáréktól semmit nem kérhetek.
hangsúlyozza: őszentsége se gondol egyáltalán lemondásra, engedelmes-ség igazolására sincs szükengedelmes-ség. Az én döntésemet őszentengedelmes-sége respektálja.
Maradás vagy távozás tetszik-e nekem jobban? ha nem kell engedelmességet bizonyítanom, a távozás és maradás közt indifferens vagyok. Tárgyalást sem nem kérek, sem nem ellenzem. de az ne történjék egyedül az én ügyemben, ott van a két megyéspüspök, két koadjutor stb.
3 órát töltött itt. elmenjen-e Szegedre? ha igen, menjen; ne gondolja ham-vas, én beszéltem le.”142
az esztergomi érsek emlékiratainak vonatkozó részletében nem tett említést a pápai levélről.
„könig bécsi bíboros-érsek – 1963 után – többször felkeresett, előbb XXiii.
jános, majd Vi. pál pápa kérésére. XXiii. jános pápa minden presszió nélkül – szabad elhatározásomat tiszteletben tartva – érdeklődött: mennék-e rómába kúriai állásra, ha ennek fejében a jogilag és tényleg megüresedett püspöksé-geket szabadon betölthetné. Azt válaszoltam: ha az egyház szabadságát biz-tosítani tudja, nem leszek akadálya terveinek. egyébként írásban is
kifejtet-ben számára a kádár-rezsimet és a vele együttműködő egyházi vezetőket jelenti, akik iránt meg-vetést érez. emiatt eleve előítéletekkel viseltetik a könig-misszió iránt.” (in: Somorjai ádám – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve, 916–918. o., itt: 917. o. Jones ügyvivő 1963. március 20-ai felterjesztése, 283. sz. dok.)
142 mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 268–269. o. A bíboros két nappal később, április 20-án is visszatért könig látogatására. ekképp: „kedden kádár-emberek megbeszélése hamvas püspök-kel, tájékoztatva Mindszenty jövőjéről, ami végett Card. könig hamarosan jön. hamvas felkeresi pétery püspököt. nem ismeretes, fogja-e folytatni tevékenységét. (die presse, 18. iv.) Card.
könig idejött, ment vissza, a v[as] F[üggöny]-nél átsuhant. Jöttekor, mentekor fényképezték.”
(Mindszenty József: Napi jegyzetek, 302. o.)
tem erre vonatkozó véleményemet. A State department ettől kezdve diplo-máciai úton továbbította levelezésemet a vatikánnal. ez volt egyetlen levele-zési módom és lehetőségem kifelé, a világ felé. Az US elnökének többször is írtam, nem minden levelemre kaptam választ.”143
Az 1963. év említése az emlékező részéről is megerősíti a történészi rekonstrukciót:
1962-ben nem volt könig-látogatás. Ugyanakkor az emlékiratok írója a szerkesztési folyamat eredményeképpen alighanem tömörített, mert nem volt szó arról, hogy XXiii.
János pápa kúriai állásra hívta volna őt. A bíboros továbbá úgy emlékezett könig láto-gatására, hogy az áttörést hozott volna a kapcsolattartást illetően: az amerikaiak diplo-máciai úton továbbították levelezését a vatikánhoz.144 Mint máshol jeleztük, az Ame-rikai egyesült államok elnökeihez írott hetvennyolc levelét kettővel viszonozták.145 Az emlékiratok leírása mindenesetre a tömörítés és a szerkesztés miatt tehát megfe-lelő óvatossággal kezelendő. hiszen könig bíboros – az amerikai levéltári dokumen-tumok szerint – 1963–1971 között tizenegyszer járt mindszentynél.146
Jones budapesti amerikai ügyvivő vedelerhez írott április 25-i levelében Carl Sharek emlékeztetője alapján tudósított Mindszenty bíboros nézeteiről.147
„Mindszenty bíboros reakciója könig bíboros látogatására kezdeti benyo sunk szerint a megkönnyebbülés és a fellélegzés volt. Úgy tűnik, most a le -csillapodás jegyében gondolkodik. vasárnap Carl Sharek volt az ügyeletes tiszt. délutáni sétáján hosszabb beszélgetést folytatott a bíborossal… Sha -rek… a következő néhány pontot emelte ki königgel való beszélgeté séből.
Mindszenty inzisztált könignél, hogy semmi körülmények között sem kér kegyelmet a kádár-rendszertől és nem engedné meg, hogy a vatikán kérje azt számára. A magyar hatóságokkal folyó és személyét illető tárgyalások során, ha azok a „Ma gyar egyház prímásságáról” való elmozdítását követelik, Mindszenty azt kérte, hogy a tárgyalásokat azonnal szüntessék meg. Sharek nem tudta tisztázni a kifejezés értelmét: „Magyar egyház prímássága”.
143 mindszenty józsef: Emlékirataim, 451. o.
144 Alberto Melloni – i. m., 172. o., 208. sz. j. – is felfigyelt erre a mondatra.
145 Somorjai Ádám – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve, 152–154. o. itt megadjuk az egyes levelek időpontját is az amerikai levéltári iratok alapján.
146 l. a táblázatot a kötet végén!
147 Jones budapesti ügyvivő 1963. április 25-én kelt levele vedelerhez. Fejérdy András: König bíbo-ros első találkozása, 101. o., 152. sz. j.
Mindszenty tudni akarta königtől, hogy az egyetemes zsinaton részt vevő magyar delegáció nem vádolta-e be őt a vatikánnál. ezzel kapcsolatban azt kérdezte königtől, ismeri-e leveleit, amelyeket a vatikánnak írt. könig azt válaszolta, hogy nem tud a leveleiről és nem tud arról, hogy bevádolták volna.
Mindszenty javasolta könignek, hogy átadja két vatikánhoz írt levelét, hogy követni tudja a kérdést a továbbiakban.
könig megkérdezte Mindszentyt, meglátogassa-e hamvast. bár az volt a válasza, hogy nem ellenzi, mégis úgy tűnik, hogy magatartása negatív volt.
Mindszenty sajnálatát fejezte ki könig előtt, hogy a vatikán inkább foglal-kozik személyi kérdésekkel, mint a kelet-európai katolikus egyházak alap-vető gondjaival. [Joszif] Szlipij* püspök szabadon bocsátását üres győzelem-nek nevezte, ha az ukrajnai katolikus egyház ebbe belepusztul.
nem lenne elég, mondta Mindszenty könignek, ha csak eltávozhatna magyarországról. Vannak más püspökök is, akiket ki kell szabadítani. meg-említette a regnum marianum templom újjáépítését is, amelyet felrobbantot-tak, hogy helyet készítsenek [Joszif visszarionovics] Sztálin* szobrának. ezt a szobrot 1956 forradalmárai ledöntötték.
Úgy gondolom, hasznosnak találhatja az itt leírtakat. A magam részéről nem tu dom ezeket megerősíteni, mert nem láttam a bíborost visszatérésem óta. Shelton sem beszélt vele egy ideje. ha ez a beszámoló helyesen adja visz-sza a bíboros gondolatait, akkor, sok szempontból, ugyanazokat a problémá-kat találjuk, amelyek könig látogatása előtt foglalkoztatták őt.”
Azt vélelmezzük, hogy az amerikai ügyvivő felterjesztésének lezárása, amely saját tapasztalatáról beszél, figyelemreméltó: Mindszenty bíborost a königlátogatás né -hány nap elteltével nem mozdította ki korábbi dilemmáiból.148
148 Az amerikai ügyvivő fentebb is idézett 1963. március 20-i felterjesztésében szintén megtalál-hatók a következő témák: a személyi és az érdemi kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás sorren-disége a vatikán politikájában, saját helyzetének összehasonlítása Szlipij és Josef beran* érse-kekével, a könig-misszió sajtóban való előzetes tálalása, a könig-misszió miatti előítéletei.
(in: Somorjai ádám – zinner tibor: Majd’ halálra ítélve, 916–918. o., 283. sz. dok.) Jones már korábban felfigyelt arra, hogy Mindszenty „az erő pozíciójából” akar tárgyalni: amikor március 8. táján megtudta a sajtóból, hogy könig bíboros hozzá készül, haladék nélkül az ügyvivőhöz fordult, hogy megtudja, mi az amerikai kormány álláspontja menedékével kapcsolatban: „4. Az erő pozíciójából akar tárgyalni königgel. Meghívásra vár, hogy menjen rómába, és talán javas-latokra is az egyházi ügyek jövőbeni intézésével kapcsolatban Magyarországon. olyan helyzet-ben akar lenni, hogy meg tudja vétózni ezeket a javaslatokat és/vagy beterjessze a saját feltételeit.
ebben a vonatkozásban ismételten elmondta, hogy tudnia kell, mi az álláspont jövőbeni mene-dékével kapcsolatban.” Jones 1963. március 19-i felterjesztése Washingtonba.
rossi érsek, bécsi nuncius 1963. április 20-án készült felterjesztése Cicognani bíbo-ros államtitkár számára, amelyet jóváhagyott könig bíbobíbo-ros is.149
„bécs, 1963. április 20.
eminenciás és Főtisztelendő [bíboros államtitkár] Úr,
folytatva tegnapi rövid felterjesztésemet, kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak eminenciádnak arról, amit nekem elmondott Franz könig bíbo-ros érsek úr eminenciás Mindszenty József bíbobíbo-rosnál, esztergom érsekénél tett látogatásáról. Mielőtt e felterjesztés végső változatát elkészítettem, úgy gondoltam, hasznos, ha felolvasom ennek szövegét könig bíboros úrnak, hogy megbizonyosodjam arról, hogy jól értettem őt. ő ezt teljes mértékben jóváhagyta. néhány részletről további információt tud adni, amikor, május második felében, az ő zsinati bizottságának munkáira rómába érkezik. de korábban is kész menni, ha eminenciád ezt úgy kívánja. Folyó hó 18-án csü-törtökön késő este, amikor a hírt már bemondta a rádió és a televízió, könig bíboros őeminenciája a telefonhoz hívott, hogy elmondja, aznap, egy ked-vező alkalommal élve, elment budapestre, ahol hosszan tudott értekezni Mindszenty bíboros őeminenciájával. Majd tegnap délután eljött a nunciatú-rára, hogy részletesen tájékoztasson erről.
Az ő értelmezése szerint eminenciád folyó év március 24-én kelt 2443/63.
sz. levele meghagyott számára bizonyos szabadságot, ezért az osztrák
sz. levele meghagyott számára bizonyos szabadságot, ezért az osztrák