bÍboroS MeghÍvóJA MindSzentY bÍboroSnAk 1963. június
tisserant bíboros táviratának szövegét Jones Washingtonba küldött felterjesztése őrizte meg, a délelőtt 10:56-kor feladott 603. sz. táviratában. vétele budapesten isme-retlen okból 12 órás késéssel történt.242
„A következő üzenet érkezett a követség távírógépén:
»Mindszenty József bíboros hercegprímás esztergomi érsek Budapest Szabadság tér
amerikai egyesült Államok követsége
A ‚vacantis Apostolicae Sedis’ konstitúció előírása szerint tartom szeren-csémnek, hogy hírül adjam: a bíboros atyák konklávéja a boldog emlékű XXiii. János pápát követő legfőbb Főpap megválasztására e június hónap 19. napján 17 órakor ül össze a vatikáni apostoli palotában. a Szent Bíborosi kollégium testvéri megemlékezéssel és az isteni vigasztalóhoz intézett sok-sok imádsággal e napokban legbensőségesebb kapcsolatban marad veled.
tisserant bíboros dékán.«
kérek instrukciót, mitévők legyünk. Figyelemmel a továbbítás késésére.
joneS”
Aznap, június 14-én 13:52 perckor érkezett riddleberger Ausztriába akkreditált amerikai nagykövet 67. sz. távirata.243
242 „A [Szent] bíborosi kollégium nevében tisserant decanus a State departmenten átköszönt.” (in:
mindszenty józsef: Napi jegyzetek, 307., június 14-nél). (A napi jegyzetek itt található következő mondata: „State department 5 pontban magyarázza, miért nem tett lépést”, alighanem a június 13-án érkezett korábbi utasításra vonatkozik, l. fentebb. – i. m. 307. o.) ennek a táviratnak a szö-vege: „A vatikánból jövő üzenet, melyben értesítették a bíborost a konklávéról, nagy fontosság-gal bírt. telexen érkezett a követségre, jóval több, mint huszonnégy órával az után, hogy iktatták, ami magából az üzenetből is kiderült. nem ismerjük a késlekedés okát, és nincs okunk azt hinni, hogy bárki belenyúlt.” Jones levele 1963. június 24-én John e. devine-nek, a bécsi nagykövetség tisztviselőjének.
243 A távirat eredetileg Washingtonnak ment, 12:00 órakor. A távirat száma Washingtonban: 2539.
A római nagykövetségnek is ment példány Washingtonból: 30. sz. alatt.
„Mons. [girolamo] prigione,* az itteni pápai nunciatúra uditoréja ma délelőtt rövid látogatást tett a nagykövetségen, segítséget kérve a budapesti követség révén nemrég mindszenty bíboros számára küldött vatikáni nyitott táviratra adandó válasz biztosítására.
A távirat latin nyelvű volt. nem hivatalos angol [itt magyar] fordítása:
»Az alkotmány szerint (vacantis Apostolicae Sedis) nekem jut az a tisztes-ség, hogy tudassam önnel, a bíborosok konklávéja, mely XXiii. János pápa utódját hivatott megválasztani, e hó 19-én, délután 5 órakor ül össze a vati-káni palotában. a Szent Bíborosi kollégium ezekben a napokban együttesen emlékezik önre és egyesül a Szentlélekhez szóló imában.«
aláírás Tisserant bíboros, dékán prigione elmondta, hogy előző este tisserant bíboros telefonált neki rómá-ból, kérve, hogy sürgősen adjon hírt: megkapta-e Mindszenty az üzenetet, és ha igen, mi a válasza.244
A nagykövetség azt válaszolta prigionének, hogy látogatásáról értesítik a departmentet, és a válaszról sürgősen hírt adnak. riddleberger”
aznap, június 14-én este 18:34-kor érkezett meg rusk külügyminiszter aláírásával a Sd engedélye, amelyben hozzájárult a vatikáni üzenet kézbesítéséhez a bíboros szá-mára. Utasítást adott az ügyvivőnek, hogy hívja fel a bíboros figyelmét: a vatikán nem kérte fel az Amerikai egyesült államok kormányát, hogy eljárjon a magyar kor-mánynál, amint ez 1958 októberében történt, s amennyiben ez az amerikai egyesült államok kormánya számára tudható, a vatikán nem kérte fel a magyar kormányt sem. ezenkívül meg kell mondani a bíborosnak, hogy a vatikán felkérése hiányában az Amerikai egyesült államok kormánya nem tervezi az ilyen jellegű kezdeménye-zést, csak ha őmaga kéri. Mivel a konklávé megnyitásáig kevés idő áll rendelkezésre, meg kell mondani a bíborosnak, hogy az efféle kérés szükségszerűen az ő Magyar-országról való távozásának biztosítását jelenti. az amerikai egyesült Államok nem
244 Alberto Melloni idézi – feltehetőleg – ennek a táviratnak másik levéltári példányát, és úgy értel-mezi, hogy 1958 októberével ellentétben ezúttal Mindszenty kézhez kapta a meghívást és tele-fonon felhívta őt tisserant, a Szent bíborosi kollégium dékánja. A Melloni által talált példány jelzete: US 570.3, C. 423, 14/6/1963. (in: Alberto Melloni, i. m. 195. o., 22. j. – A helyzet, mint látjuk, ennél összetettebb.)
kész arra, és az idő szorítása sem engedi meg, hogy tárgyaljanak a bíboros esetleges visszatéréséről Magyarországra. Arra az esetre, ha a bíboros mégis kéri, hogy az Amerikai egyesült államok járjon el ügyében, a budapesti ügyvivő felhatalmazást kap a szükséges lépések megtételére.245
Jones ügyvivő felterjesztésében értesítette Washingtont arról, hogy a konklávéra szóló vatikáni meghívást aznap este 20:30-kor adta át a bíborosnak, aki meglepődve és örömmel fogadta azt, és elmondta: a vatikán ezt 1958-ban nem tette meg, és ő nem várta, hogy most megteszi. többször megismételte: „igen kedves”. láthatólag nem tekintette a meghívást olyan felszólításnak, hogy részt is vegyen a konklávén. A bí -boros úgy értelmezte az amerikai külügyi tárca korábban, május 13-án kelt levelére adott válaszát, hogy közvetve erre vonatkozott. Megkönnyebbüléssel értesült a Sd álláspontjáról és megállapította, hogy a helyzet ma eltér az 1958. évitől.246 azóta a vatikánnak közvetlen kapcsolata van a magyar kormánnyal, így az amerikai jószolgálatra már nincs szükség. A bíboros nem tartotta sürgősnek a vatikáni üze-netre adandó választ.247
Ugyanakkor aznapi, június 14-i dátummal található egy tisztázott levél, a bíbo-ros aláírásával, amelyet ruskhoz címzett, de amelyből nem derül ki, hogy elküld-ték-e. ebben a bíboros arra kérte a külügyminisztert, hogy küldje meg a levelet a vatikáni államtitkárságra, hogy még a konklávé megnyitása előtt, késlekedés nél-kül beérkezzék. A levélben a bíboros azt kérte az államtitkárságtól, hogy mivel sze-mélyesen nem lehet jelen a konklávén, adják át támogató sorait őszentségének. bár a megfogalmazás ily módon vitatható, hiszen nem derül ki ebből az üzenetből, hogy a leendő pápára gondol-e, a június 15-i levél alapján azonban már indokoltan ezt fel-tételezhetjük.
245 rusk külügyminiszter által jegyzett utasítás, 1963. június 14-én helyi idő szerint 11:00 órakor küldött 497. sz. távirat Budapestnek, másodpéldányt kapnak tájékoztatásul: a római nagykövet-ség (2532. sz.) és a bécsi nagykövetnagykövet-ség (3113. sz.)
246 Forrásaink rendre egyetértenek abban, hogy a helyzet eltér az 1958. évitől. nem állja meg tehát a helyét a megállapítás: „a konklávéval kapcsolatban ugyanazok a kérdések merültek fel, mint 1958-ban. A bíborosi testület a State departmenttel egyeztetve úgy döntött, hogy az 1958-as eljá-rásnál marad.” l. Adriányi gábor 2004, 40. o.
247 Jones ügyvivő felterjesztése, 605. sz. távirat Washingtonnak (hivatkozással a 497. sz. táviratra).
MindSzentY bÍboroS levele A MegválASztAndó pápához 1963. június 15.
248A levél eredetijét az ötoldalas melléklettel június 27-én juttatták el a Sd-ből a ingtoni apostoli delegátushoz, továbbítást kérve.249 közzétételéhez – miután nehezen érthető az angol nyelvű szöveg – igyekeztünk tartalmilag hű fordítást adni.
„Szentatya,
legalázatosabban kérem Szentségedet, kérem, bocsásson meg nekem ezért a gondért, amely a szerencsétlen Magyarország miatt keletkezett. A lényeg:
sok érdemtelen ellenében minél inkább akarom a Magyar egyház és nemzet javát. Szeretném kizárni eközben a vádakat: az egyháznak csak a püspök a fontos, a prímásnak csak saját szabadsága, a börtönben szenvedők, az el -mozdított papok, a fiatalok Szibériában stb. elhanyagolhatók.
ezek a pontok kimutatják engedelmességemet, készségemet és jó szán dé -komat a múltban, és ezeket is felajánlom Szentatyám felé. lehet, hogy a rész-letekben nem leszek teljesen egyértelmű. A sok anyagon túl néhány részletet nem ismerek. de ezek – gondolom – nem változtatják meg a lényeget.
Magamat jóindulatába ajánlom, Szentséged gyűrűjét csókolva, mély alá-zattal
magyarország prímása esztergomi érsek 1963. június 15.”250
„Amint kértem Monsignor Casarolit (május 8-án), hogy számoljon be erről a dologról: az első látogatás alkalmából (kard. április 18.)251 nagy kényszerű-ségben voltam. hogy a Szentatya instrukcióját tudjam segíteni a megürese-dett egyházmegyék betöltésében, a kényszerűségben kialakítottam álláspon-tomat, mely szerint áldozatot hoznék az egyház javára, mind egyéni, mind közösségi oldalról, ha egyházi oldalon kaphatunk ellenszolgáltatást.
kifejez-248 hat oldal, aláírt példány. vö. Jones összefoglalásával! (in: Somorjai ádám – zinner tibor: Majd’
halálra ítélve, 925–926. o., 286. sz. dok.)
249 A State department június 27-én este 19:00 órakor kelt 522. sz. táviratát georg Wildmann ball,*
a külügyminiszter egyik helyettese jegyezte, budapestre június 28-án érkezett meg.
250 aláírás nélkül.
251 könig bíboros látogatására utal.
tem készségemet saját helyzetem összekapcsolására más személyes és több egyházi kérdéssel. e kényszerűség és összekapcsolás nélkül nyilatkoztak volna rólam szabad választásom tiszteletben tartásával, amelyet a Szentatya engedélyezett. volt korábban a két távirat (március 28. és április 9.) a vati-kánnak és két levél (április 20.252 és 25.253) könig bíborosnak. Szóban közöl-tem a kényszerűséget Monsignor Casarolival, kérve, hogy számoljon be erről.
könig bíboros látogatása után a kényszerűség megváltozott. Amikor könig bíboros megkérdezett, mi a válaszom, ezt mondtam: »A távozás és maradás kérdésében indifferens vagyok«.254 A bíboros csodálkozva kérdezte: »Csak ilyen arányban?« A bíboros későbbi korrekt megnyilatkozása arra indított, hogy meghaladjam ezt a szükséget. két nappal később egy levélben megír-tam a bíborosnak nehézségemet. A bíboros nem ismerte még a táviratban kifejtett álláspontomat, nem kapta meg azt. kértem, hogy kapcsolják össze az egyéb egyházi problémákat az én esetemmel. ismét sürgettem, hogy hasz-nálja fel esetemet más problémák javára. a bíboros elmondta a Szentatya üzenetét: róma szemében magyarország prímása és esztergomi érsek ma -radnék, teljes, változatlan tekintéllyel és jurisdikcióval. kértem, hogy a jelen-legi megfelelő apostoli kormányzó (talán püspökként) vezethetné (fő)egyház-megyémet.
reményeim a rezsimmel folytatott tárgyalások során nem teljesültek.
1. egy segédpüspök szabadon engedése (bár ez is örömteli) kevésbé van hatással a lelki életre a (vas)függöny mögött. Azon fiatalok száma, akik bér-málkozni akarnak, a megfélemlítés miatt folyamatosan csökken. A papok papszenteléssel történő utánpótlása nem elégséges. A (vas)függöny mögött szabadságunk a liturgikus vonalban merül ki. a segédpüspök tevékenysége igen csekély, és az is csökkenőben van.
252 e levélről az amerikai diplomáciai levelezésben ismételten szó van, de latin eredetijét (aminek iktatási száma ismert) a budapesti amerikai követségi levéltár – úgy tűnik – nem őrizte meg:
Jones ügyvivő április 19-én kelt 504. sz. távirata a washingtoni külügyminisztériumnak. rusk külügyminiszter aznap esti válaszában (mely budapestre április 20-án érkezett meg) engedé-lyezte, hogy Jones a levelet lefényképezze és a bécsi nagykövetségen keresztül megküldje könig bíborosnak (április 19-én kelt 401. sz. távirat). április 22-én a továbbítás megtörtént bécsbe:
Shelton budapesti követségi tanácsos április 22-én kelt felterjesztése vedelernek, a kelet-európai hivatalába, Washingtonba. (l. még: Shelton április 22-én kelt levelét riddleberger bécsi nagy-követnek.) A források között olvasható a diplomáciai csomag kísérőlevele, valamint riddleberger válasza.
253 ennek példánya Washingtonba került, Jones ügyvivő április 26-án kelt 513. sz. távirata Washing-tonnak. Aznapi postán Jones megküldte Mindszenty levelét vedelernek, Washingtonba.
254 A bíboros napi jegyzeteinek szóhasználatával, itt angolból visszafordítva: a távozásnak és a ma -radásnak egyforma esélyt adok. Vö: mindszenty józsef: napi jegyzetek, 269. o.
nyíregyháza és kalocsa püspökének szabadon engedése csak kb. félmillió (személyt) érint, akik Magyarország híveinek 5–6%-át teszik ki. esztergom, vác, veszprém, pécs, Szombathely Magyarország híveiből ötmilliót (65%) jelentene. de erre nincs készség. ha az információ megállja a helyét, a sére-lem teljes.
ezért, az ebben a szükségben szívemben felajánlott egyéni és közös áldo-zat nem viszonoztatott a szándékozott és várt ellenszolgáltatással. az általam javasolt kérések: a regnum marianum újjáépítése, miközben két tanú és tényező még mindig él az egyházban és a kormányban. A jogszerűen kine-vezett, de elmozdított városi plébánosok visszatérése és a papság visszatérése korábbi tevékenységéhez, és a biztosíték, hogy ilyen erőszak a jövőben nem fog történni. A deportált és még mindig Szibériában élő magyar fiúk és lányok visszatérése. Továbbá azok a pontok, amelyeket a táviratokban és a levelek-ben felsoroltam. ezek között fontos, hogy a papok, akiket eltiltottak te vé ségüktől, kivétel nélkül visszakaphassák jogukat. A »jogszerű« nép irtást255 meg kell állítani. 1952-ben 240.000 születés volt magyarországon, 1960-ban csak 49.000. Magyarország kádár alatt egyedüli ebben a kérdésben.
Úgy tűnik, hogy távozásom vagy maradásom közömbös a rezsim számára.
A rezsim szemében nem volt jelentősége a bíboros prímásnak. Mint ellenér-ték így nem lehet döntő a megegyezés számára.
róma sohasem hagyta el Magyarországot a történelem folyamán, és most a magyarok kérnek és várnak egy magas gesztust, amit lengyelország is kapott.
a szabad világ magyarjai meg voltak döbbenve pétery és Badalik püs pö kök sorsának láttán: a prímást illetően még nagyobb aggodalom látható a magya-rok részéről azokban az angol, német újságokban és a 18 magyar emigráns újságban is, amelyeket megkapok menedékhelyemen.
gyóntatóm a tél folyamán megkérdezett engem az említett kényszerűség-ben: elhagyom-e az országot. Ma egyedül ő közölte velem, hogy a főváros és környékének hívei aggódnak annak a lehetősége miatt is, hogy itt hagynám (őket), és kérte, hogy maradjak a jó hívek érdekében.
kádár a legmegbízhatatlanabb ember a szerepet játszó világban. Az egye-sült nemzetek megállapította, hogy tito egy diplomáciai jegyzékben álnok-nak tartotta őt. 1956 után összegyűjtöttem 35 nagy ígéretét – egyetlenegyet sem váltott be. megölte miniszterelnökét, minisztertársait és legjobb barátját is. Úgy emlegették, mint hírhedt népirtót.
255 az államilag támogatott abortuszt.
A viták folyamán a párt hivatalos és ideológiai (újságjában) egy cikk jelent meg ezzel a címmel: »ideológiai támadás!«
ha reményeim a magyar helyzet egyre nagyobb mértékű javulását illetően nem teljesedtek, nem fogadhatom el még a közvetlen kegyelmet sem ettől a tömeggyilkostól és árulótól, hogy ő vagy az ő társutas papjai256 mérgező módon győzedelmeskedjenek. A sajtó és a hírügynökségek szerint hruscsov is kegyelmet adott az én esetemben.257 ezeket a kegyelmeket258 a második táviratban kifejezetten kizártam. hruscsov nem köthet üzletet a magyar prí-mással, hanem vissza kell küldenie a magyar fiatalokat Szibériából.
Javaslom és kérem ez idő szerint, hogy az én kérdésem ne legyen téma, és később az én helyzetemet kivehetik a megegyezés tervéből.
A továbbiak legyenek illusztrációk.
Magyarország prímásának egyedülálló alkotmányos szerepe van. ő az, aki összeköti a tízmillió magyart a megcsonkított és leigázott Magyarorszá-gon, másodszor a 3 és 1/2 millió magyart 6 elcsatolt területen (1919) [sic!].
harmadszor, az egész világon szétszórodott 1 és 1/2 millió magyart.
első helyen, a megcsonkított Magyarországon a kapcsolat a katolikusok és a protestánsok (2 millió) között soha sem volt olyan kedvező, mint 1945-ben.
például a prímás fogadása a kálvinista központban, debrecenben, a prímás megszabadítása egy evangélikus többségű területen 1956-ban.259 akkortájt 11 város sürgette szabadulásomat és a három legnagyobb ipari központ mun-kásai üdvözöltek engem Budapesten, mint szabad embert.
Meggyőződésem szilárd, hogy a prímás jelenléte fontos a hierarchikus papság, a hívek és a magyar közélet számára. A rezsim is tudja, hogy a távo-zás jó lenne számára. Ugyanolyan mértékben káros lenne a nyájnak.
Az ország nem kommunista. 1 és 1/2 évtized után a kommunisták aránya csak 5% – gyakorlatilag még ennél is kevesebb. A kisebbség már 18 éve elnyomja a túlnyomó többséget. erőszakkal (ávo, Munkásőrség, vörös sereg) a rezsim, amelyet egy idegen hatalom fegyverrel hozott Magyaror-szágra, ma is illegális.
256 Utalás a békepapságra.
257 A meghatározó moszkvai politikus a kegyelem kérdésében érdemben illetéktelen volt. kádárral vagy bárkivel a magyar párt- és állami vezetők közül valaha és valahol közölt ilyen javaslata ismeretlen, a bíboroshoz eljutott korabeli sajtóhírek tévesek voltak.
258 a kegyelem elfogadását.
259 ez a két gondolat fontos, a bíboros szívesen gondolkodott ezen máskor is. hivatalának ökumeni-kus elismertségét bizonyította ezzel.
A rendszer nagy sikerei csak kitalált dolgok. A hiányzó árucikkek, az élel-miszerimport (csak ebben a rezsimben), 260 forintos falusi fizetések, az ipar-ban többnyire 500 forintos fizetések, a nyomor a kolhozok 41%-áipar-ban stb. jel-zik ezt a nagy szegénységet.
A stagnáló életszínvonalat is csak úgy tudják elérni, hogy egy év alatt egy kis országban hivatalosan kioltanak 200.000 jelentkező életet az anyaméh-ben. az országban és különösen Budapesten rejtett szegénységben élnek a nagycsaládok, a hátrányos helyzetűek, a nyugdíjasok stb. idáig megmarad egy titkos segítség és ezek a támogatások szükségesek a jövőben is. A karitász szervezett formája tiltott és nem fontos az új progresszív papoknak.
Úgy gondolom, szolidárisnak kell lennem a kiváló püspökökkel, akik vi -dékre mennek, csak egyházmegyéjükből vannak hallatlan erőszakkal ki va, a felsorolt papokkal és a Szibériában lévő 35.000 fiúval és lánnyal (1956).
Másodszor, az elcsatolt területekkel: erdélyben közel 2 millió magyar és több mint 1 1/2 millió katolikus nélkülöz. 1946-ban jelentős segélyt adtunk nekik titokban. ma folytatódik a vallási és nemzeti megsemmisítés. nyilvá-nosságra került egy »összeesküvő« aláírásokkal ellátott levél, amelyet az egyesült nemzeteknek akartak elküldeni. a fekete-tenger környékén tör-ténő kivégzésekről és deportációkról szólnak a hírek. Ami lehetséges volt, innen történt.
ha a heroikus Márton püspök meghallaná távozásom hírét, saját szabadsá-gom érdekében, miközben őket üldözik, rosszra gondolna: fontosabb a sze-mélyes szabadság, mint Szent istván nemzete?
észak-Magyarország nem csak hazám(nak), hanem főegyház me gyém (nek) nagyobbik része is. Üldözött papjaimnak és kedvesnővéreimnek (1945–46 és 1947) nem engedtem meg, hogy elhagyják ezt a területet, és ők ottmaradtak a hívekkel. Mit gondolnának, ha elhagynám helyemet a szabadságért?
harmadszor: louvain egyetemén 80 magyar hallgató tanul a Mindszenty kollégiumban. Magyar főiskolák működnek Ausztriában és németország-ban hasonló szellemben. kastelben260 248 leány kap ma magyar kollégiumi nevelést.
észak-, dél- és közép-amerikában iskolák, egyetemek, kollégiumok, sületek stb. működnek ugyanezen néven és szellemben. ezen a kontinensen különböző egyetemeken közel 2000 magyar egyetemi hallgató szavazott ugyanezen irányba. az ifjúság követi a prímást.
260 Burg kastl, Bajorország.
A prímás nyugaton természetes módon minden magyar képviselője. de az emigráció pártoskodást szül. Ugyanígy van ez a magyarok esetében is.
vehemens, szenvedélyes pártok vannak. A prímás kell legyen a bíró min-denki esetében. ő nem vonulhat vissza és nem lehet egyetlen párt tagja sem.A magyaroknak csak egyharmada (1/3) gondolja, hogy elfogadtam a sajtó-nyilatkozatot és én lennék az oka a jelenlegi szomorú magyar egyházi hely-zetnek. különösen a magyarok számára a távozás azt jelentené, hogy elveszí-tettem Magyarország jövőjébe vetett reményemet.
ilyen körülmények között az ő számára a legjobb hely a budapesti ameri-kai követség. itt hivatalosan fogadta őt a világ leghatalmasabb és leginkább respektált országa. és a vendég itt lehet az ország szívében.
ellenkezőleg, a távozás hallatlan győzelem volna a rendszer, az üldöző, kádár számára, aki az maradt 1948 augusztusa óta,261 (továbbá) a fegyelme-zetlen és az előnyök révén helyzetbe hozott progresszív papok számára.
ez a győzelem azt mutatná a híveknek: minden küzdelem (3 és 1/2 év), minden kínzás az Andrássy út 60-ban (39 éjjel és nappal), börtön (8 év), már 15 éve távol a székesegyháztól, a jó papok és jó hívek aktvitása, min-den hiába volt.
rákosi és kádár rómát kínálták fel a prímásnak, letartóztatása előtt.
1948-ban a prímás nem fogadta el ezt, mert a pásztor nem hagyhatja el nyá-ját. A szörnyűséget és a rettenetet választottam, ez volt a kötelességem.
A visszatérést esztergomba és a funkciók megkezdését újra és újra felajánlot-ták a börtön végén. kérvényt akartak (tőlem). nem tettem meg, mert ártatlan voltam. és most a magyar egyház javára várt ellenérték nélkül jó üzletet kös-sek a rezsimmel, távozásom fejében?
A nyugati sajtókampányt követő két hónap múltán úgy tűnik a közvéle-mény szemében, mint egy elmozdítás.
ha a heroikus Szlipij érsek a hírek szerint az ukránokat lengyelország -ban fogadná, talán akkor a magyar prímásnak is jobb lenne ottmaradni a magyarok körében. ez az egyház kezében van, ha az esztergomba való visszatérés erőszakos akadályának megszűnése elengedhetetlen volna.
ha kádár nem adott elégtételt az áldozatért, nincs értelme az áldozatnak.
A legjobb kártya egymagában gyenge vagy semmi; a másik oldalon üzlet;
de ütőkártyaként győztes tényező lehet a meglévőért.
261 Célzás arra, hogy kádár ekkor lett belügyminiszter.
Szerény javaslatom az lenne: minél hamarabb egy mester megegyezés262 lengyelországgal, ahol a nyugati területek az egyházat és államot összekö-tik, a szakadék nem olyan nagy.”
[aláírás nélkül]
A történtek korabeli értékeléseként Jones ügyvivőt idézzük, aki a bíborosnak ezt a levelét problematikusnak találta. így fogalmazott: „miközben a bíboros megjegy-zései érvényesek lehetnek Magyarországon maradására, nem feltétlenül érvényesek az amerikai követségen maradására a kennedy elnök és [Christian Archibald]
herter* külügyminiszter leveleiben a menedék feltételeiről korábban körvonalazot-tak szerint. A bíboros lényegében ugyanezekre az érvekre hivatkozott, amikor május 13-án menedékjogának meghosszabbítását kérte a külügyminisztériumtól. Attól tar-tunk, hogy a minisztérium további hallgatása az ügyben arra a következtetésre fogja
herter* külügyminiszter leveleiben a menedék feltételeiről korábban körvonalazot-tak szerint. A bíboros lényegében ugyanezekre az érvekre hivatkozott, amikor május 13-án menedékjogának meghosszabbítását kérte a külügyminisztériumtól. Attól tar-tunk, hogy a minisztérium további hallgatása az ügyben arra a következtetésre fogja