1963. március 28.
109fennmaradt aláírt levél és távirat fomájában is.110 ezt a levelet a bíboros – a március-ban közzétett amnesztia111 hatása alatt – azzal a szándékkal írta, hogy még könig bíboros várva várt látogatása előtt megkapják a vatikánban.112 mint alább látni
fog-107 bécs 1622, budapest 277. sz. távirat.
108 A távirat adatai: Secstate Washington 340, vienna 42, hiv.: vienna 37 to ([State] Department = a továbbiakban: Dept); department. 256 to vienna.
109 fordításunk az angol szöveg alapján készült, szögletes zárójelben kiegészítéseinkkel.
110 A levéllel kapcsolatban l. az amerikai ügyvivő 1963. március 28-i felterjesztését: Somorjai ádám – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve, 919–921. o., 284. sz. dok.
111 Az 1963. évi 4. sz. törvényerejű rendelet [a továbbiakban: tvr.] a közkegyelem gyakorlásáról.
trhgy. 1963. bp., 1964. kJk, 25–26. o. 1963. március 22.
112 Jones ügyvivő megfigyelése 1963. március 28-án kelt felterjesztésében: „eddig ritkán láttuk a bíborost ilyen óvatosan tapogatózni, mint ebben az üzenetben. gondosan ügyelt rá, hogy hang-neme ne legyen sértő a vatikánra nézve, és eleget kívánt tenni az illemnek a könig-látogatással kapcsolatban. Úgy érezte azonban, hogy fontos eljuttatnia egy üzenetet a vatikánba, mielőtt könig megérkezik. különben úgy érzi, esetleg kész tények elé állítanák. amennyiben nem tudná teljes mértékig elfogadni könig küldetését, attól tart, bírálatok érnék mint »hálátlan, makacs öregembert«, akiért a vatikán hiába fáradozik. A »kész tényeken« láthatóan azt érti, hogy a
vati-juk, feltételként hivatkozik majd rá. A levelet Cicognani bíboros államtitkár átküldte a bécsi nunciatúrának, az ott időző Casaroli számára, hogy felkészülhessen hamvas endrével* és brezanóczy pállal* való bécsi találkozására, továbbá első budapesti missziójára, a magyar hatóságokkal való tárgyalásokra és Mindszenty bíboros meg-látogatására.113 A diplomáciai posta azonban késve érkezett, Casaroli már korábban elindult Budapestre.114
„kérem, külügyminiszter/titkár Úr, szíveskedjék megküldeni táviratomat közvetlenül vagy az apostoli delegáció útján a vatikáni államtitkárságnak:
eminenciás Uram, hálás vagyok a nagy ajándékokért: a breviáriumért és a gyűrűért, amelyeket az egyetemes zsinat első része (ülésszaka) után meg-kaptam és amelyek (fő)egyházmegyémet és engem a kölcsönös kötelezettsé-gekre, hűségre és a jogokra is emlékeztetnek.
néhány hete a világsajtó meghirdette a magyar amnesztiát, ami a titokban és nyilvánosan [egyaránt] cserben hagyott magyar ügy szomorú végjátéka.
Amikor az am nesztiát közzétették, úgy tűnik, hogy ez a világsajtó nem tudta, hogy az egyes szenvedő, becsületes és szánalomra méltó személyek szabadon bocsátását nem lehet azonosítani az ezer éves történelmi nemzet kérdésével.
de az feltűnt, hogy az egyik püspök115 hiányzik a véres kegyetlenségek utáni kegyelemlistán. nem tudták, hogy az idegen ateista zsarnoktól elfogadott hatalom nemesnek akar tűnni a nyugat szemében egy második alkalommal is. némely fejek megérik a rezsimnek a nyilvánvaló áldozatokon túl is.
kán úgy dönt, kihívja őt rómába.” (in: Somorjai ádám – zinner tibor: Majd’ halálra ítélve, 919. o.
284. sz. dok.)
113 giovanni barberini 2007-ben azt írja, hogy ez hasznos irat volt Casarolinak a tárgyalásokra való felkészülésre, in: giovanni Barberini: L’Ostpolitik della Santa Sede. Un dialogo lungo e faticoso (Santa Sede e politica nel novecento, 6) [a továbbiakban: Barberini 2007), Bologna, 2007. il mulino, 181. o. 1. sz. j.
114 Maga Casaroli írja, hogy a levelet nem kapta meg időben. érdekes módon, ezt is barberini adta ki. (in: barberini 2008, 74. o.) Casaroli jegyzetben hozzáfűzi, hogy egy másolatot kapott magá-tól a bíborosmagá-tól is, akinek elmondta, hogy nem ismeri a szöveget. Mindszenty erre feltételezte, hogy az amerikai külügyminisztérium nem küldte át a levelét, vagy lerövidítette azt. (i. h., j-ben) ezenkívül l. alább Casaroli 1963. május 18-án készített jelentését, ahol ez az idézett bekezdés szó szerint megtalálható!
115 Saját magára utal.
A 20.000 heroikus halálról116 és a 2.000 »törvényesen« kivégzettről117 is megfeledkezett a sajtó, és a püspökön túl számos becsületes magyar ember van megfosztva szabadságától, ítélet nélkül, vagy egyenesen börtönben.
A sajtó elfeledte, hogy Ma gyarország ezen kívül sokezer sebből vérzik és ezeket a sebeket nem lehet elválasztani a többitől. ezek mély és régi sebek, a jelenlegi rezsim okozta őket.
két még idősebb megyéspüspök118 távol van egyházmegyéjétől, va, éppen a magyar helyzet miatt, 6 és 13 éve.119 ez a tény amnesztiát igényel.
Több püspök rabságban van saját palotájában.
két koadjutor nem tart püspökével.
A többiek szüntelenül azt nyilatkozzák, hogy a terror és a vallásellenes rezsim viszonya az egyházzal normális és korrekt. A lengyel püspöki kar pa naszkodik; a magyar egyre inkább megelégedett. A prazsákok120 kezében élnek.
116 Az egyes szerzők a forradalom és szabadságharc eseményei során elesettek számáról adatokat közlő publikációkban az életüket vesztettek számáról eltérő, de a prímásénál nagyságrenddel kisebb adatokat közölnek. ismertetésüktől eltekintünk.
117 Zinner Tibor: Halálos évtized, 260–261. o. „Az eddig feltártak alapján, függetlenül attól, hogy kit, mikor, miért, milyen fokozatú eljárásban és mely jogszabály alapján ítéltek halálra, egy évti-zed alatt [1956. december 15. – 1966. október 12. között] a 480 halálos ítélettel sújtott magyar állampolgár közül 372 főt (77,5%-ukat), közel 4/5-üket, ötből minden negyedik személyt kivé-geztek. A távollétükben halálraítéltek száma 22 fő volt. Így – valójában – a büntető- és hadbírák elé állított, ekképp 458 fő hallhatta, miként határoztak róla azok, akiknek tanácsvezetője az eljárt illetékes bíróság nevében felolvasta „A Magyar népköztársaság nevében!” szóló verdiktet.
A közülük kivégzett 372 fő azt jelenti, hogy a halálra ítéltek és kivégzettek tényleges aránya 81,22%-ra emelkedik. Mindez arra utal, hogy a jogszolgáltatók a másodfokú eljárások során gya-korta súlyosbították az elsőfokú fórumok határozatait (biztonsággal rögzíthető 80 főnél), ritkáb-ban enyhítettek (biztonsággal rögzíthető 71 főnél), illetve a net sem élt gyakorta a kegyelmezés jogával, ezért érvényesülhetett a kivételesen súlyos, az emberi életet és méltóságot figyelmen kívül hagyó brutális ítélkezési gyakorlat.” közülük 225 személyt ’56-tal összefüggő cselekmé-nyek miatt végeztek ki.
118 Az internálás megszűnt 1960. április 1-jével. Az 1960. évi 10. sz. tvr. részleges közkegyelem gya-korlásáról és a közbiztonsági őrizet megszüntetéséről. trhgy. 1960. bp., 1961. kJk, 87–88. o.
1960. április 1.
119 pétery (petró) József* és badalik Sándor bertalan.*
120 A prazsák Mihály* név feltűnik Szegeden, Szombathelyen és veszprémben. l. Mészáros istván:
a szegedi bajszos püspök jelentései 1952-ben, in: MEV–Regnum 7. 1995. 1–2. sz., 233–248. o.;
horváth Sándor: övék a mennyek országa. egyházüldözés a szombathelyi egyházmegyében 1945–1956, in: MEV–Regnum, 2008. 3–4. sz. 117–154. o. itt: 127. o.
Veszprémi bajszos püspökként l. mészáros Tibor: A száműzött bíboros szolgálatában. Mindszenty József titkárának napi jegyzetei (1972–1975). Sajtó alá rendezte hetényi varga károly és varga borbála. Abaliget, 2000. lámpás k., 364. o. bejegyzés 1974. augusztus 24-én.
a papok utánpótlása kilátástalan, a prazsákok miatt. a papság rabszolga-ságban és szegénységben él, 599 forint havi fizetésből.
ötezer értelmiségit (a főváros főpolgármesterét is) deportált [ő, azaz ká -dár] a magyar pusztába, budapestről és hat városból.121 eközben, a párt-ávo-arisztok rácia az ő (antik bútorral felszerelt?) lakásaikat használta. ezek az értelmiségiek munkatáborokban élnek, tartós nyomorban.
Az egyesült nemzetek adatai szerint 35 000 fiút és leányt deportált [ő, azaz kádár] Szibériába,122 és lehet, hogy még több százan életben vannak:
de senki sem tért vissza közülük, még a második világháborús hadifoglyok közül sem, mert a rezsim számára az ő kiszabadításuk nem jó dolog.
A főváros, a városok majdnem minden méltó és aktív személyét [értsd:
papját] és az espereseket kiutasították, pozícióikat bizonytalan ejtőernyősök foglalták el, üszkösödő sebként, exkommunikált vezetőikkel.
Férfi és női szerzetesek ezrei élnek nyomorban, távol jogos hivatásuktól, házuktól és tevékenységüktől. rákosi* belügyminisztere tudja, hova depor-tálta őket éjfélkor.
Milliók vannak távol az egyháztól, »szelíd« erőtől kényszerítve.
budapesten a diákoknak csak 1,9 százaléka részesül vallásoktatásban.
kádár ezt tudja és a vallásoktatás betiltására készül, ha majd azt gondolja, hogy a nyugat már mély álomba merült. egész falvak maradtak vallásokta-tás nélkül.
Másfél millió magyar embriót semmisítettek meg hivatalosan kádár tör-vényével, és még mindig nem elég. folytatják.
A megegyezés szerint az egyház minden szabadsága megszűnik, a liturgi-kus szabadság kivételével. ez a szabadság is semmivé lett. a rezsim a szent-ségeket pótló szertartásokat vezet be, és ezeknek száma növekvőben van.
a sajtó szerint a prímás az akadálya négy püspök kinevezésének. ez a meg-állapítás minden alapot nélkülöz. nem a prímás, hanem az úgynevezett új egyedi jog az akadály. A prímás is megérti, ha az esztergomi kormányzó püspöki rendet kap.
121 ’56-ot követően nem ismétlődött meg az 1951-ből ismert kitelepítés. Az internálás 1956 ősze – 1960 tavasza között 12.900 személyt sújtott magyarországon.
122 Somorjai Ádám oSB – Zinner Tibor: Szeizmográf, 15. o. „Vissza-visszatért leveleiben az ismere-tei szerint a Szovjetunió szibériai terüleismere-teire hurcolt, végül kb. 35 ezer főben rögzített mindkét nembeli fiatal magyar sorsa, akikért naponta imádkozott, és akikre minden nap gondolt.” ez az adat minden alapot nélkülöz, nem fedi a tényeket. a továbbiakban erre nem utalunk.
ha egy püspök el akarná hagyni ezt a szerencsétlen országot, az történel-mietlen lenne. Amikor a 16. században Magyarország jelentős része török területté vált és [a püspök] a helyén maradt közel két évszázadon át, minden püspök magyarországon, aki nyugaton vagy délen élt: konstantinápoly pát -riárchája és egy humanista régész püspök visszatért Magyarországra. ha a keleti uralom alatt a magyar püs pök,123 akinek alkotmányos szerepe is van, egyedül hagyná el az országot, tekintet nélkül az említettekre és az ő rokona-ira, az nagy összeomlást jelentene a magyarok lelkében.
g. dej*is megszabadulna erdély püspökétől,124 mert a püspök nem jó neki.
két alkalommal (1955, 1956, a szabadságharcot megelőzően) felajánlották nekem a visszatérést esztergomba, ha kérvényt adok be. nem kértem.
A felkelés győzelme után a három felkelő miniszter, közöttük kádár, a párttitkár, kihirdették a parlament épületének erkélyén, hatalmas tömeg előtt: több képviselő kérésére a prímás visszatér esztergomba és korlátozás nélkül megkezdheti hivatalának gyakorlását.
eközben az őrzőim parancsnoka kijelentette: én ártatlan vagyok és szabad.
rehabilitálásom megtörtént és október 30-án, amikor kádár még mindig tagja volt a kormánynak, hivatalosan is kijelentették.125
Az agresszió után kádár ezt nyilatkozta: a prímás illegálisan hagyta el a börtönt, vissza kell térnie. elkobozta rádiószózatom szövegét és egy új szö-veget tett közzé azzal a szóval: egyházi birtokok, az egyház intézmények helyett. kérem, eminenciás Uram, informálja a sajtót e második és sokezredik magyar sebről is. őszinte jókívánságokkal és testvéri szeretettel,
+Jozsef Cardinal Mindszenty Magyarország hercegprímása
esztergomi érsek”
123 Saját magára utal.
124 márton Áron.*
125 hivatalosan nem jelentették be az erdei Ferenc,* a minisztertanács elnökhelyettese által készí-tett és a miniszterelnök által aláírt okmányt, amelyet a nagy imre és társaival szemben lefolyta-tott büntetőeljárás iratai között őriznek a Mnl ol-ben s a soha hivatalosan be nem mutalefolyta-tott dokumentumfilmben is látható, olvasható. A gondot nem az okozza, hogy közzétették-e vagy sem, hanem az, hogy nem volt jogérvénye. törvényesen ugyanis ennek az állásfoglalásnak a meghozatala – az igazságügyi tárca előterjesztése után – kizárólag a net jogkörébe tartozott volna. A november 4-én történtek után hatályossá sem válhatott.