V. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK SZERZŐDÉSEIVEL KAPCSOLATOS
3. A nemzetközi szervezet és az állam cselekvési lehetőségei egymás felé160
lehetőségei vannak az államoknak és a nemzetközi szervezeteknek is, ha a közöttük fennálló szerződést nem tudják vagy akarják teljesíteni a fegyveres összeütközésre tekin-tettel. Fenntartva a jelen fejezet 1. pontjában kifejtett álláspontomat, itt nem azt az esetet vizsgálom, amikor nemzetközi szervezet és állam között alakul ki a fegyveres konfliktus.
Az elemzés arra az esetre vonatkozik, amikor egy állam nemzetközi vagy nem nemzet-közi fegyveres összeütközés részesévé válik, és ez az állam szerződéses kapcsolatban van egy nemzetközi szervezettel. A fegyveres összeütközés ezekben az esetekben nem bír sui generis joghatással, pusztán egy olyan esemény, amely más szerződésmegszünte-tő vagy felfüggeszszerződésmegszünte-tő jogalapot teremthet meg.
3.1. Az állam cselekvési lehetősége a nemzetközi szervezettel szemben
Tekintettel arra, hogy a fegyveres összeütközés szempontjából a nemzetközi szerve-zet harmadik, kívülálló fél, így a nemszerve-zetközi szokásjog és az 1986. évi, még nem hatá-lyos, bécsi egyezmény rendelkezései az irányadóak. Az állam a nemzetközi szervezettel kötött szerződéseit csak az általános szabályok betartása mellett függesztheti fel vagy szüntetheti meg, illetve az érintett szerződés kifejezett, fegyveres összeütközés esetére szóló rendelkezése alapján. Akár nemzetközi, akár nem nemzetközi fegyveres összeüt-közésben érintett az állam, a nemzetközi szervezettel kötött megállapodásai sorsát csak a szervezettel közösen rendezheti. Szűk körben elképzelhető, hogy a szerződés állam általi nemteljesítése nem lesz jogellenes, mivel azt kizáró körülmény áll fenn. Például, ha egy államnak a saját területén van szüksége a fegyveres erőire, mivel támadás érte, akkor a jogos önvédelem keretében elfogadható, hogy a nemzetközi szervezet tevékenységéhez nem biztosítja azt a haderőt, amelyet korábban szerződésben vállalt. Ilyenkor azonban a szerződés megszegése alól mentesül az állam, de ez még önmagában nem jelenti a szer-ződés felfüggesztését. Mindazonáltal egy ilyen esetben alappal feltételezhető, hogy a nemzetközi szervezettel közösen megállapodva az állam kötelezettségei módosíthatóak, felfüggeszthetőek, akár meg is szüntethetőek (az érintett szerződés vagy az általános szabályok alapján).
A nemzetközi szervezet alapító szerződését az állam nem a nemzetközi szervezettel, hanem más államokkal kötötte, így az arra vonatkozó kérdésekre lásd a III. fejezetet.
Véleményem szerint nem jelent igazi különbséget a hatás szempontjából az, ha az ál-lam tagja is a nemzetközi szervezetnek. A tagálál-lamok közötti vagy tagálál-lamon belüli fegyveres összeütközésben továbbra is kivülálló harmadik félnek minősül a nemzetközi szervezet.
3.2. A nemzetközi szervezet cselekvési lehetősége tagállammal szemben
A nemzetközi szervezet cselekvési lehetősége alapvetően a statútuma rendelkezései-től függ, másodsorban pedig a nemzetközi szervezetek szerződéseire és felelősségére vonatkozó általános szokásjogtól. A nemzetközi szervezetek alapító okiratai gyakran tar-talmaznak arra az esetre rendelkezést, ha valamely tagjuk megsértené az abban foglalta-kat vagy a nemzetközi jog alapelveit. A szervezet intézkedési lehetőségei a gazdasági és
161
egyéb szankcióktól, a tagsági jogok felfüggesztésén át egészen a tag kizárásáig terjed-hetnek.
A nemzetközi szervezetet alapító nemzetközi szerződések általában rendelkeznek a tagsági jogok felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozó feltételekről. Ilyen feltétel lehet, akár az is, ha a tagállam nem „békeszerető”, súlyosan megsérti a nemzetközi jog alapelveit. Erre már volt példa a Nemzetek Szövetsége keretében is, amikor a Szovjet-uniót 1940-ben kizárták Finnország megtámadása miatt. A tagsági jogok felfüggesztésé-re még olyan esetben is sor kerülhet, amikor arról a szervezet alapító okirata nem is felfüggesztésé- ren-delkezik. Az Arab Államok Ligája például 1979-ben felfüggesztette Egyiptom tagságát a szervezetben, és elvitte a Liga székhelyét Kairóból, mivel ellenezte Egyiptom békekö-tését Izraellel. Az Arab Ligát alapító 1945. évi egyezmény nem rendelkezik a tagsági jo-gok felfüggesztéséről és a döntés jelentős port kavart a nemzetközi közösségben, mivel itt tulajdonképpen azért zártak ki egy államot egy nemzetközi szervezetből, mert az bé-keszerető volt.668
A tagsági jogok felfüggesztésére akkor is sor kerülhet, ha egy állam területén nem nemzetközi fegyveres összeütközés zajlik, vagy például ha jogellenes módon, puccs út-ján jutott hatalomra a kormány (lásd pl.: az Afrikai Unió alapító szerződése 30. cikkét), vagy ha a kormány súlyos nemzetközi jogsértéseket követett el (pl.: népirtás, háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények). Ez utóbbi esetében azonban tipikusan nem az állam tagsága, hanem a kormány képviseleti jogosultságát függesztik fel. Ilyenkor a tagsági jogokat nem tudja az állam gyakorolni, azonban amint megfelelő, jogszerű kor-mány képviseli, akkor folytatódnak a jogai. Ez számos alkalommal történt meg az Afri-kai Unió életében, és érdekes módon ilyenkor az állam jogai és kötelezettségei érintetle-nek maradnak, így a felfüggesztés idejére is köteles tagsági díjat fizetni az állam, betar-tani a szervezet szankciós és egyéb határozatait, stb.669 Az Afrikai Unió felfüggesztette például a Közép-Afrikai Köztársaság (2003-2005 között), Togo (2005) és Mauritánia (2005-2007) tagsági jogait.670 Jelenleg Madagaszkár van hasonló helyzetben 2009 óta.671
Az ENSZ-ből kizárásra, tagsági jogok felfüggesztésére még nem került sor, habár ar-ra már volt példa, hogy egyes szerveiben felfüggesztették valamely tag jogait. Így példá-ul 2011-ben az ENSZ Közgyűlési határozatban függesztette fel Líbia tagságát az Emberi Jogi Tanácsban.672
A tagállammal szemben nem csak a szervezet alapító szerződéseiben foglalt szankci-ók alkalmazhatóak, hanem a nemzetközi jog általános szabályai szerint is lehetőség van ellenintézkedésre. Amennyiben pedig a nemzetközi szervezet úgy ítéli meg, hogy az ál-lam a fegyveres összeütközés miatt nem tudja teljesíteni a kettejük között fennálló szer-ződést, úgy szintén az általános szabályok szerint felmondhatja, megszüntetheti, módo-síthatja vagy felfüggesztheti azt – természetesen ilyenkor a szerződő felek közös akarata alapján. Noha tudomásom szerint a gyakorlatban még nem fordult elő, de elképzelhető, hogy egy olyan állam területén legyen fegyveres összeütközés, ahol egy nemzetközi szervezet székhelye található. A székhely az adott állammal kötött székhelymegállapodás alapján különleges diplomáciai jogokat élvez, a területenkívüliség
668 AL-QAHTANI 2006. 142. o.
669 MAGLIVERAS 2011. 9-10. o.
670 Uo. 15-24. o.
671 Uo. 25-28. o.
672 UNGARES 265(2011)
jellemzi. A székhelyet adó állam lehet a nemzetközi szervezet tagja (pl.: az ENSZ-nek az Amerikai Egyesült Államok), de akár lehet nem tagállamban is (például a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC székhelye Ausztriában van). Ha a szervezet nem tudja a munkáját ellátni a fegyveres összeütközés miatt, akkor felfüggesztheti tevé-kenységét, vagy át is költözhet más állam területére – de ilyen esetekben a szervezet szervei, végső soron a tagok döntenek erről.
3.3. A nemzetközi szervezet cselekvési lehetősége nem tagállammal szemben A nemzetközi szervezet a vele szerződésben álló , nem tag állammal szemben egy-részt a szerződés rendelkezései alapján járhat el, lásd például a jelen fejezet 2.3.2. pont-jában említett loméi egyezményt. A szerződés kifejezett rendelkezései hiányában a nem-zetközi szerződésekre és a felelősségre irányadó általános szabályok szerint van lehető-ség a szerződés felfüggesztésére, megszüntetésére vagy nem teljesítésére. A nemzetközi szervezetek is gyakran alkalmaznak ellenintézkedést nemzetközi jogi alapelvet, jus cogens-t sértő állammal szemben. Ennek a jogalapját vagy az ENSZ BT határozata ké-pezi vagy azon általános felelősségi szabály, hogy az ilyen normák betartása erga omnes kötelezettség.
Összességében tehát úgy látom, hogy a nemzetközi szervezetek és államok viszonyá-ban az érintett szerződés rendelkezései, valamint a szerződésekre és felelősségre vonat-kozó általános szabályok az irányadóak. Az egyoldalú cselekvés ezen normák alapján szűk körben képzelhető el, vagy a szerződés alapján, vagy a szerződésszegésre tekintet-tel, vagy jogellenességet kizáró körülményként, vagy az ENSZ BT határozata alapján.