Fogalom a Nemzetközi Jogi Bizottság tervezetében

A Nemzetközi Jogi Bizottság a tervezetében a következő fogalmat alkotta meg: „A

„fegyveres összeütközés” olyan helyzet, amikor államok között fegyveres erőszak

131 Ebben a témában bőséges szakirodalom áll rendelkezésre, lásd például: CASSESE 2007. 649–668. o.;

CULLEN 2004. 189–230. o.; GRAY 2003. 867–906. o.; DEL MAR 2010. 105–124. o.

132 Armed Activities on the Territory of the Congo, ICJ, 2005.

133 Legal Consequences of the Construction of a Wall in the Occupied Palestinian Territory, ICJ, 2004.

134 The Prosecutor v. Blaskic, ICTY, 2000.; The Prosecutor v. Naletilic, ICTY, 2003.

135 Lásd: ALDRICH 2000. 62. o.; WARBRICK –ROWE 1996. 698. o.; STEWART 2003. 313–349. o.; BOELAERT -SUOMINEN 2000.; BYRON 2001. 63–90. o.

33

kalmazására, vagy kormányhatóságok és szervezett fegyveres csoportok között elhúzódó fegyveres erőszak alkalmazására kerül sor.”¹³⁶

A fogalom – kis különbséggel¹³⁷ – megfelel a Tadić-ügyből ismertnek, tehát egyér-telműen átfogja a nemzetközi és a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokat is. Ahogyan az eddigi példák is demonstrálják, ez a fogalom széles körben elfogadottá vált az elmúlt évtizedben, különösen a nemzetközi büntetőbírói fórumok gyakorlatában. A bevált foga-lom alkalmazása mindenképpen a jog egységét segíti elő, még akkor is, ha a humanitári-us jog területéről átvett fogalom értelmezése nem lehetséges abból kiragadva. A tervezet csak ezt az absztrakt fogalmat emeli be és nem tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyeket a genfi egyezményekből (és a nemzetközi bíróságok gyakorlatán keresztül a nemzetközi szokásjogból) ismerünk. Így önmagában ez a meghatározás nem ad választ olyan kérdésekre, mint hogy a fegyveres konfliktus kategóriájába tartoznak-e a háború-nak nem minősülő ellenséges intézkedések, amilyen például a katonai ellenállás nélküli megszállás és a békés blokád. Itt is minimum-küszöb-e a belső zavargás, a zendülés, a szórványos erőszakos cselekmények sora?

A fegyveres összeütközés fogalmát azonban itt nem a humanitárius jog alkalmazha-tósága szempontjából vizsgáljuk, hanem hogy melyek azok a fegyveres összeütközések, amelyek valószínűleg hatást gyakorolnak az adott állam nemzetközi szerződéseire. A nemzetközi szerződések alkalmazhatóságának lehetnek politikai és tényleges akadályai.

Míg az előbbi esetében az állam nem akarja alkalmazni, addig az utóbbi esetében nem tudja. Ezek az akadályok előállhatnak mind nemzetközi, mind nem nemzetközi összeüt-közés során, ráadásul – a mai realitásokat szem előtt tartva – sokkal több az olyan konf-liktus, amelyet nem lehet egyértelműen a nemzetközi kategóriába sorolni, mint amelyet igen.

Iránymutatóul szolgálhat egy helyzet minősítésekor, hogy arra alkalmazandó-e a hu-manitárius jog, mert ha igen, akkor elképzelhető, hogy jelentős hatást gyakorolhat az ál-lam egyes nemzetközi szerződéseire.

Feltételezhetjük, hogy amennyiben a belső zavargásokra, zendülésre, szórványos erő-szakos cselekményekre még a humanitárius jog szabályait sem szükséges alkalmazni, akkor ezek nem olyan jelentőségűek, hogy megszüntető vagy felfüggesztő hatást tudná-nak gyakorolni az adott állam nemzetközi szerződéseire. Ritka esetekben előfordulhat azonban, hogy lehetséges más megszűnési okokra hivatkozni, így például lehetetlenülés-re, vagy a körülmények alapvető megváltozására (erről bővebben az elhatárolási kérdé-seknél). Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egyes, tényleges erőszak nélküli cselekmények is előidézhetik, hogy a szerződések nem alkalmazhatóak, így például a megszállás egyér-telműen hatással van az adott terület feletti kormányzásra.

A tervezettel kapcsolatosan a Hatodik Bizottságban folytatott vita során egyes álla-mok kifejtették, hogy feleslegesnek találják a fegyveres konfliktus fogalmának meghatá-rozását a tervezetben. Érvelésük szerint a fegyveres összeütközés definícióját a nemzet-közi jog rendszerében egyetlen helyen, a humanitárius jogban kellene deklarálni. A foga-lom többféle változatának elterjedése zavarokat kelthet, csökkentve a jogbiztonságot. Ez különösen annak a következménye, hogy az itt alkalmazott fogalom nem egyezik meg

136 DRAFT ARTICLES 2011. Art. 2 (b)

137 Az államon belüli szervezett fegyveres csoportok közötti összecsapásokat kiveszi a Nemzetközi Jogi Bizott-ság belőle, azzal az indokkal, hogy ilyenkor egy állam sem vesz részt a konfliktusban. Lásd pl.: ILCREPORT

2010. 293. o.

pontosan sem a ügyben hozottal, sem a genfi egyezményekből ismerttel. A Tadić-ügyben létrehozott fogalmat bírák alkották, akik nem rendelkeznek jogalkotói hatáskör-rel, a humanitárius nemzetközi jog létrehozására csak államok jogosultak. A Tadić-ügy fogalmának elfogadása tehát jogfejlesztés lenne a Nemzetközi Jogi Bizottság részéről és nem feltétlenül tükrözi a szokásjogot. A nemzetközi jogban ma egyértelműen mindenki által elfogadott fogalmakat a genfi egyezmények tartalmazzák, és talán szerencsésebb lenne, ha a tervezet arra utalna. A Nemzetközi Jogi Bizottság által alkalmazott fogalom túl tágnak és általánosnak tűnik, így nem tanácsos ezzel „változatosabbá” tenni a nem-zetközi jogot.¹³⁸

A Nemzetközi Jogi Bizottság szerint nem elegendő magának a fegyveres konfliktus fogalmának a meghatározása, hanem azzal összefüggésben még további szempontok, té-nyezők figyelembevétele is szükséges. Ezek a tété-nyezők azt a célt szolgálják, hogy fel-mérhető legyen, vajon az adott fegyveres konfliktus olyan-e, ami befolyásolhatja vala-mely nemzetközi szerződés hatályát. A tervezet 6. cikk (b) pont szerint figyelembe kell venni a fegyveres összeütközés olyan jellegzetességeit, mint a területi kiterjedése, téke és intenzitása, időtartama, és nem nemzetközi esetben még azt is, hogy milyen mér-tékű más államok érintettsége, részvétele a konfliktusban.¹³⁹ A felsorolás nem kimerítő jellegű, a tervezethez fűzött magyarázat szerint elképzelhető, hogy más tényezők is sze-repet játszanak a döntésben, habár erre nem hoz példát.¹⁴⁰

Többek között ezekre a kérdésekre adott válaszok alapján lehetséges eldönteni a Bi-zottság szerint, hogy egy fegyveres összeütközés olyan-e, amely hatást tud gyakorolni egy szerződésre. Elképzelhető tehát az is, hogy noha nemzetközi a konfliktus, az még-sem hat a szerződések alkalmazására és az is, hogy egy nem nemzetközi konfliktus vi-szont igen. Véleményem szerint ezek a szempontok túl általánosak, a jogalkalmazás számára túlságosan széles terepet engednek a mérlegelésre, és önmagában ez a felsorolás nem határoz meg semmilyen tesztet vagy mércét. A Nemzetközi Jogi Bizottság itt nyil-vánvalóan a nemzetközi humanitárius jogban és az ahhoz kapcsolódó bírói jogalkalma-zásban kialakult elvekre gondol, azonban ezt nem közli (még a tervezethez fűzött kom-mentárban sem).

A Nemzetközi Jogi Bizottság tehát az 1. és 2. cikk (b) pontja szerint a tervezet hatá-lya alá tartozó esetnek tekint minden ohatá-lyan fegyveres összeütközést, amelyben legalább egy állam érintett.¹⁴¹ Majd a 6. cikkben ezt kiegészíti olyan tényezők felsorolásával, amelyek szűkítik az összeütközések azon körét, amelyek hathatnak egyes szerződések hatályára. Véleményem szerint szerencsésebb lenne, ha a tervezet a humanitárius jogra utalna csak, mint alkalmazandó jogra a fegyveres összeütközés létének és milyenségének megállapításához. Ahogyan az eddigiekből is látható, számos kérdést kell megválaszolni ahhoz, hogy eldönthető legyen, milyen konfliktussal állunk szemben, hiszen a nemzet-közi közösség mind a szokásjogban, mind az írott jogban különbséget tesz a nemzetnemzet-közi és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések esete között. A jogbiztonságot inkább

138 Ezt az álláspontot képviselték: Amerikai Egyesült Államok: UNSUMMARY RECORD 25(2010). 3. o.; Kína:

UNSUMMARY RECORD 22(2010). 10. o.; India: UNSUMMARY RECORD 25(2010). 5–6. o.; Németország: UN SUMMARY RECORD 23(2010). 4–5. o.; Franciaország: UNSUMMARY RECORD 23(2010). 13. o.; Oroszország:

UNSUMMARY RECORD 23(2010). 8–9. o.; Izrael: UNSUMMARY RECORD 26(2010). 5. o.

139 DRAFT ARTICLES 2011.Art. 6 (b)

140 DRAFT ARTICLES WITH COMMENTARIES 2011. Commentary to Art. 6. para. 2.

141 DRAFT ARTICLES 2011.Art. 1–2.

35

szolgálja egy olyan szabályozás, amelyben ugyan más az alkalmazandó jog a két hely-zetben, de az legalább egyértelmű, mint ha túl tág teret engednénk az értelmezésnek a jogalkalmazásban.

2.3. Nem nemzetközi fegyveres összeütközés esetében felmerülő különleges