Az Európai Unió szerződéseivel összefüggő kérdések fegyveres

Az Európai Unió gyakorlatával összefüggésben két különböző helyzet vizsgálható meg. Az egyik, amikor valamely tagállam nem teljesíti az alapító szerződésekből fakadó kötelezettségeit fegyveres összeütközésre hivatkozással. A másik esetben a kutatás azok-ra a szerződésekre irányul, amelyeket az Európai Unió kötött harmadik államokkal.

2.3.1. Az Európai Unió alapító szerződéseinek nemteljesítése fegyveres ösz-szeütközés esetén

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 347. cikke (az EKSz. korábbi 297.

cikke) szerint „a tagállamok konzultálnak egymással annak érdekében, hogy közösen megtegyék a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a belső piac mű-ködését hátrányosan befolyásolják az olyan intézkedések, amelyek megtételére egy tag-állam a közrend fenntartását befolyásoló, súlyos belső zavarok esetén, háború, háborús fenyegetést jelentő, súlyos nemzetközi feszültség esetén, vagy a béke és nemzetközi biz-tonság fenntartása céljából vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében kényszerül.” A 347. cikk (az EKSz. korábbi 297. cikke) ehhez még hozzáteszi, hogy ha az említett in-tézkedések a belső piacon belüli versenyfeltételekre torzító hatást gyakorolnak, akkor a Bizottság az érintett állammal együtt megvizsgálja, hogyan lehet ezeket az intézkedése-ket a Szerződésekben megállapított rendelkezésekhez igazítani. A Bizottság, vagy bár-mely tagállam közvetlenül a Bírósághoz fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tag-állam visszaél a 347. cikkben megállapított hatáskörével.⁶⁴⁸

Tekintettel arra, hogy 1957, tehát az Európai Gazdasági Közösség létrehozatala óta a részes államok között fegyveres összeütközés nem volt, így ezt a szakaszt csak olyan esetekre alkalmazták, amikor az egyik részes állam és egy külső állam volt érintett vala-mely konfliktusban, illetve súlyos belső zavarokra hivatkozással. Az Egyesült Királyság és Argentina közötti falklandi háború idején ez a szakasz szolgált jogi alapul ahhoz, hogy az Egyesült Királyság szigorúbb szankciókat érvényesíthessen Argentinával szem-ben, mint maga a Közösség.⁶⁴⁹

A 347. cikk értelmezése és alkalmazása továbbra is tartogat még kérdéseket.⁶⁵⁰ A Bí-róság előtt a tagállamok több alkalommal is hivatkoztak érvként erre a cikkre, azonban sok esetben a Bíróság az ítéletében nem is említette azt.⁶⁵¹ Két ügyet találtam, amelyek-ben a Bíróság kifejezetten foglalkozott ezzel a kimentési lehetőséggel. Ezekamelyek-ben az ese-tekben a Bíróságnak azt kellett felmérnie, hogy a tagállam megfelelő módon alkalmazta-e alkalmazta-ezt a szakaszt, talkalmazta-ehát a tagállam által balkalmazta-evalkalmazta-ezalkalmazta-etalkalmazta-ett kalkalmazta-eralkalmazta-eskalkalmazta-edalkalmazta-elmi, gazdasági korlátozások valóban indokoltak-e. Egy észak-írországi esettel kapcsolatosan a Bíróság kiemelte,

648 Eredetileg a 224. és 225. cikkek. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 53. évfolyam, 2010. már-cius 10. Közleményszám: 2010/C 83/01.

649Comments and observations received from international organizations – Effects of armed conflicts on treaties. International Law Commission, 2008, A/CN.4/592. 3. o.

650 Lásd például: Written Question E-2426/00 by Jeffrey Titford (EDD) to the Commission. Article 297 (ex Article 224) of the Treaty establishing the European Community. Official Journal 103 E, 03/04/2001.; BOHR

1993. 256–268. o.

651 STEFANOU –XANTHAKI 1995. 3–6. o.

157

hogy erre a szakaszra csak kivételesen és rendkívül súlyos helyzetben lehet hivatkozni.

Mindemellett egyetértett abban, hogy az észak-írországi események súlyos belső zavar-nak tekinthetőek.⁶⁵²

Az 1990-es évek elején Görögország embargót vezetett be Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal szemben, amelyet a Bizottság kifogásolt és a Bíróság elé került az ügy.

Görögország arra hivatkozott, hogy Macedónia magatartása eléri a háborús fenyegetett-ség szintjét, így jogszerű az általa kivetett korlátozás a Szerződés említett szakasza alap-ján. Az ügy ítélet nélkül zárult, mivel időközben a görög és a macedón kormány számos kérdésben megegyezett, és a görögök megszüntették az embargót. A Bíróság azonban hozott egy végzést az ideiglenes intézkedések iránti kérelem elutasítása tárgyában. Ebből kitűnnek a felek érvei és a Bíróság véleménye, miszerint az eljárás teljes lefolytatása szükséges ahhoz, hogy mérlegelni tudja a joghelyzetet.⁶⁵³ Erre azonban a megegyezés miatt nem került sor.⁶⁵⁴

Nem mondható, hogy egyértelműen kikristályosodott volna az európai uniós ítélke-zés a kérdésben, azonban az látható, hogy a tagállamok is ritkán hivatkoztak a 347. cikk-re, illetve annak korábbi megfelelőire. Az Európai Unió alapító szerződéseivel kapcsola-tosan tehát kijelenthető, hogy lehetséges tőlük az eltérés

a) súlyos belső zavarok, b) háború,

c) háborús fenyegetést jelentő, súlyos nemzetközi feszültség, vagy

d) a béke és nemzetközi biztonság fenntartása céljából vállalt kötelezettségek teljesí-tése érdekében.

Az eltérést a szerződés rendelkezése teszi lehetővé, a fegyveres összeütközés maga nem gyakorol hatást a szerződésre.

2.3.2. Az Európai Unió és harmadik állam közötti nemzetközi szerződés nemteljesítése fegyveres összeütközés miatt

Az Európai Unió rendszeresen köt nemzetközi szerződéseket harmadik államokkal, amelyek nem tagjai az Uniónak. Ide tartozik majdnem 800 kétoldalú egyezmény a leg-különbözőbb tárgykörben, így például légi szolgáltatások, halászat, pénzügyi támogatás, vízum, kereskedelmi együttműködés és adatvédelem témájában.⁶⁵⁵ Ezen kívül az Unió megközelítően 250 multilaterális szerződésben részes fél, olyan jelentősekben is, mint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Alapszabálya, a Keres-kedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó megállapodás, az ENSZ tengerjogi ménye, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és a klímaváltozás elleni egyez-mény.⁶⁵⁶

652 Marguerite Johnston v Chief Constable of the Royal Ulster Constabulary, ECtHR, 1986. Lásd különösen az ítélet 27. szakaszát.

653 Commission v Greece, ECJ, Order of 29 June 1994.

654 A Bíróság elnöke 1996-ban törölte az ügyet. Lásd: Commission of the European Communities v Hellenic Republic, Order of the President of the Court of 19 March 1996. Removal from the register.

655 Lásd: Treaties Office Database – List of bilateral treaties:

< http://ec.europa.eu/world/agreements/searchByType.do?id=1>

656 Lásd: Treaties Office Database – List of multilateral treaties:

<http://ec.europa.eu/world/agreements/searchByType.do?id=2>

Az Európai Unió és harmadik államok között kötött szerződéseket egy fegyveres ösz-szeütközés a nemzetközi szerződések felfüggesztésére, megszüntetésére vonatkozó többi szabályon alapulva érinthet, valamint az ellenintézkedés szabályai szerint. Az Európai Unió több olyan állammal is kötött együttműködési megállapodást, amelyek később fegyveres összeütközés szereplőjévé váltak. Ezek közül két területet érdemes alaposab-ban megvizsgálni, az egyik a volt Jugoszlávia, a másik az afrikai térség.

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és tagállamai 1980-ban kötöttek Jugoszlávi-ával együttműködési megállapodást,⁶⁵⁷ amelyet az EGK Tanácsa 1983-ban jóváha-gyott.⁶⁵⁸ Tekintettel a Jugoszlávia szétesésével összefüggésben kialakult fegyveres ösz-szeütközésekre, a Tanács először felfüggesztette,⁶⁵⁹ majd két héttel később felmondta a szerződést (6 hónapos felmondási időt tűzve ki).⁶⁶⁰ Néhány héttel később a szerződés ál-tal eredetileg biztosított vámkedvezményeket újra bevezette a Közösség azon újonnan függetlenné vált, korábbi jugoszláv tagköztársaságok tekintetében, amelyek a békefo-lyamathoz tevékenyen hozzájárultak.⁶⁶¹ A felfüggesztő rendeletben a Tanács a döntés magyarázataként több indokot is megjelöl, így azt, hogy a) a Jugoszlávia területén zajló események veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot, b) alapvető változás állt be a körülményekben a szerződéskötés időpontjához képest, és c) a Közösség felhívása el-lenére az összeütközésben részes felek nem tartják be a fegyverszüneti megállapodást.

Az egyezmény felfüggesztése, majd felmondása közvetlen következményekkel járt olyan magánszemélyekre nézve, akik a volt Jugoszlávia területéről importáltak árut a Közösség területére. Ezzel összefüggésben több jogvita is keletkezett, és egy német bíró-ság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bíróbíró-sághoz a felfüggesz-tő rendelet érvényességét illefelfüggesz-tően. A Racke-ügyben⁶⁶² a Bíróságnak azt kellett megvizs-gálnia, hogy a felfüggesztés és az azt követő megszüntetés megfelelt-e a nemzetközi jog szabályainak. A főtanácsnok indítványában arra hivatkozott, hogy a cselekmények meg-feleltek a nemzetközi jog szabályainak, a szerződés vagy lehetetlenült, vagy a körülmé-nyek alapvető megváltozása következett be.⁶⁶³ A Bíróság a körülmények alapvető meg-változását helyénvalónak, a megszüntető rendelet érvényességét megfelelőnek találta.⁶⁶⁴ A Közösség, mint a fegyveres konfliktusban nem érintett fél alkalmazhatott tehát ellen-intézkedést (egyoldalú felfüggesztés) és a nemzetközi jog általános szabályai szerinti megszüntetést (körülmények alapvető megváltozása).

Ettől némiképp eltérő a Loméi egyezményeken alapuló együttműködés az afrikai, karib és csendes-óceáni térséghez tartozó államokkal. Az első ilyen egyezményt 1975-ben kötötte az Európai Gazdasági Közösség, jelenleg a IV. Loméi egyezmény van ha-tályban, amelyet 2000-ben írtak alá Cotonou-ban. Az egyezmény több rendelkezéséből is kitűnik, hogy érvényben marad és alkalmazandó akkor is, ha valamelyik részes fél terü-letén, vagy ilyen felek között fegyveres összeütközések alakulnak ki. A 96. cikk azonban

657 Cooperation Agreement between the European Economic Community and the Socialist Federal Republic of Yugoslavia signed in Belgrade on 2 April 1980.

658 EECCOUNCIL REGULATION 314(1983). 1. o.

659 EECCOUNCIL REGULATION 3300(1991). 1. o.

660 EECCOUNCIL DECISION 602(1991). 23. o.

661 BRANDTNER –ROSAS 1998. 478. o.

662 A. Racke GmbH & Co. v Hauptzollamt Mainz, ECJ, 1998.

663 A. Racke GmbH & Co. v Hauptzollamt Mainz, ECJ, Opinion of Mr Advocate General Jacobs delivered on 4 December 1997.

664 A. Racke GmbH & Co. v Hauptzollamt Mainz, ECJ, 1998. para. 53–60.

159

lehetővé teszi „a nemzetközi jognak megfelelő intézkedések” meghozatalát, amennyiben súlyosan megsérül az emberi jogok, demokratikus elvek és a jogállamiság követelménye.

A 96. cikk 2. (c) pontja hangsúlyozza, hogy a szerződés felfüggesztése csak legvégső esetben lehetséges.⁶⁶⁵

Tekintettel arra, hogy az 1990-es években különösen sok fegyveres összeütközés ala-kult ki a régióban, 1998-ban a Bizottság úgy döntött, felülvizsgálja az Unió kapcsolatait és együttműködését a konfliktus sújtotta államokkal. A felülvizsgálat közvetlen oka a közép-afrikai válság, a fokozódó erőszak volt a Kongói Demokratikus Köztársaság és a környező államok területén. A Bizottság által készített jelentés kiemeli, hogy a Loméi egyezmény megsértését jelenti már önmagában az, ha a részes államok között fegyveres összeütközés tör ki. Erre válaszként az EU többféle ellenintézkedést alkalmazhat: meg-tagadhatja bizonyos szerződések megkötését, követelheti békés vitarendezési eszközök igénybevételét a hadban álló felek között, magyarázatot követelhet, befagyaszthat bank-számlákat, korlátozhatja a juttatások felhasználását és végső soron felfüggesztheti a se-gélyezést, amelyek a szerződés alapján járnának. Ez nem a teljes egyezmény, hanem csak bizonyos szakaszok felfüggesztését jelenti. A bizottság jelentése azonban kiemeli, hogy végső soron az EU hivatkozhat a körülmények alapvető megváltozására, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hozott határozatot a konfliktus tekintetében. Ugyanis ha a Biztonsági Tanács előír intézkedéseket és esetlegesen még az agresszort is meghatá-rozza, akkor a BT határozatnak megfelelően kell cselekedni. Viszont ha a BT nem dönt, akkor az EU számára megszüntetési lehetőségként nyitva áll a körülmények alapvető megváltozása, illetve kimentési okként a vis major.⁶⁶⁶

2.3.3. Összegzés

Az Európai Unió által kötött nemzetközi szerződések esetében a fegyveres összeüt-közésnek önmagában nincs felfüggesztő vagy megszüntető hatása (nincs sui generis jog-hatása), hanem a nemzetközi jog általános szabályait alkalmazza az EU. Ennek megfele-lően találunk példát arra, hogy egy fegyveres konfliktus alapul szolgál a körülmények alapvető megváltozása jogcímhez, véget vet a szerződésnek, valamint olyan példát is, amikor az EU ellenintézkedést alkalmaz a jogsértővel szemben, ennek keretében felfüg-geszt rendelkezéseket, vagy a teljes szerződést. Harmadik variációként pedig látható, hogy az Európai Unió teljesíti a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében az ENSZ által előírt intézkedéseket, amelynek garanciája számos helyen megtalálható az alapszerződésekben.⁶⁶⁷

665 Partnership agreement between the members of the African, Caribbean and Pacific Group of States of the one part, and the European Community and its Member States, of the other part, signed in Cotonou on 23 June 2000. Official Journal 2000, L 317. 3–286. o.

666 Co-operation with ACP Countries Involved in Armed Conflicts. Communication from the Commission to the Council and the Parliament, Brussels, May 19, 1999. COM(1999)240 final. Nem jelent meg a Hivatalos Lapban, szövegét lásd az Archive of European Integration honlapján.

<http://aei.pitt.edu/4948/1/003141_1.pdf>

667 Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 53. évfolyam, 2010. március 10. Közleményszám: 2010/C 83/01. 3. cikk (5), 21. cikk (1).; A 2007. dec-ember 13-án aláírt Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia zárónyilatkozatához csatolt nyi-latkozatok közül a 13. sz. Nyilatkozat a közös kül- és biztonságpolitikáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 53. évfolyam, 2010. március 10. Közleményszám: 2010/C 83/01.

3. A nemzetközi szervezet és az állam cselekvési lehetőségei egymás felé