A nem nemzetközi fegyveres összeütközéssel kapcsolatos állami

azonban sokáig a nemzetközi jog hatókörén kívül estek. Ez a helyzet a 20. század máso-dik felében kezdett megváltozni, mivel az emberi jogok iránt egyre elkötelezettebb nem-zetközi közösség felismerte, hogy ilyen esetekben is szükséges az állam magatartásának kontrollálása, különösen az egyén védelme érdekében. Ráadásul – talán az erőszak tilal-mának köszönhetően – napjainkban már nem a nemzetközi fegyveres összeütközések a leggyakoribb konfliktusok, hanem a nem nemzetköziek.

A jogelmélet szempontjából már elemeztem ezt a témát a II. fejezet 2.3. pontjában, ahol röviden összefoglalva arra jutottam, hogy a nem nemzetközi fegyveres összeütkö-zések esetében a nemzetközi jog általános szabályai, így az 1969. évi bécsi egyezmény és a felelősségi szabályok irányadóak az államok cselekvési lehetőségére a nemzetközi szerződéseit illetően. A nemzetközi szerződések felfüggesztése, megszüntetése az abban részes felek közös akaratának függvénye, a nem teljesítés alól pedig csak a jogellenessé-get kizáró körülmények mentesíthetik az államot.

Az államok és nemzetközi bíróságok gyakorlata is ezt a következtetést támasztja alá, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Jogi Bizottság tervezetével kapcsolatos vita során számos állam hangsúlyozta, hogy a tervezet rendelkezései fedjék le a nem nemzetközi fegyveres összeütközések esetét is.

A humanitárius jog irányadó szabályain túl az államok az emberi jogi kötelezettsége-iket is be kell tartsák, a derogációt engedő jogok kivételével. Az emberi jogi egyezmé-nyek derogációs szakaszainak részletes elemzése megtalálható a III. fejezet 3.6. pontjá-ban, ahhoz képest a nem nemzetközi fegyveres összeütközések még kevésbé engednek eltérést. Az Európai Emberi Jogi Bíróság számos ügyben foglalkozott az emberi jogok és a humanitárius jog viszonyával belső fegyveres összeütközés kapcsán, és tipikusan al-kalmazhatónak találta az európai emberi jogi egyezményt.⁶²¹ Hasonló következtetésre ju-tott az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság is.⁶²² A Nemzetközi Bíróság a Megszállt pa-lesztin területen épült fallal kapcsolatos tanácsadó véleményben mindenféle fegyveres összeütközésre tekintettel tette azt a kijelentést, miszerint azok nem szüntetik meg az emberi jogokat.⁶²³

A nem nemzetközi fegyveres összeütközés nem gyakorol hatást a határmegállapító szerződésekre sem, tipikusan még az államon belüli, tartományi vagy más belső határok-ra sem. Ezt láthattuk a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása esetén is, valamint ezt tá-masztja alá az uti possidetis elv is. A szudáni kormány és a Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg közötti választottbírósági eljárás egyik fő kérdése az volt, hogy hol vannak a Szudánon belüli közigazgatási határok, amelyek később alapul szolgálhatnak

621 Lásd pl.: Isayeva v. the Russian Federation, ECtHR, 2005.; Isayeva, Yusupova and Bazayeva v. the Russian Federation, ECtHR, 2005.; Ergi v. Turkey, ECtHR, 1998.

622 Lásd pl.: Las Palmeras v. Colombia (Preliminary Objections), IACrtHR, 2000.; Bámaca-Velásquez v. Gua-temala, IACrtHR, 2000.; Juan Carlos Abella v. Argentina, IACrtHR, 1997.

623 Legal Consequences of the Construction of a Wall in the Occupied Palestinian Territory, ICJ, 2004. para.

106.

Szudán függetlenségéhez (amely 2011-ben létre is jött). Az ügy eldöntésében jelentős szerepet játszott egy 1905. évi megállapodás is, amely az akkor Angol-Egyiptomi Kondomínium egyes részei közötti területátadásról rendelkezett. Ez a dokumentum lé-nyeges alapul szolgált a vita eldöntésében, annak ellenére, hogy a területen azóta több polgárháború is zajlott.⁶²⁴

A Nicaragua elleni katonai és félkatonai akciók ügyében is alkalmazta a Nemzetközi Bíróság a két állam közötti, releváns egyezményeket, és egynek sem kérdőjelezte meg a hatályát arra tekintettel, hogy Nicaragua területén fegyveres összeütközés zajlott (amely-be egyébként jelentősen (amely-beavatkozott az Egyesült Államok).⁶²⁵

Az Ecuador és Kolumbia között még folyamatban lévő Légi gyomirtószer-permetezés ügyében a felperes Ecuador ugyan tisztában van azzal, hogy Kolumbia a területén zajló polgárháború és kábítószer-termesztés megakadályozása érdekében folytatja a légi per-metezést, ennek ellenére alkalmazandónak tartja az összes közöttük hatályban lévő meg-állapodást.⁶²⁶

Beruházásvédelmi viták keretében több alkalommal is kimondták a választottbírói fó-rumok, hogy az államnak teljesítenie kellett volna a kétoldalú beruházásvédelmi egyez-mény alapján fennálló kötelezettségeit annak ellenére, hogy a területén fegyveres konf-liktus zajlik. Ennek a megállapítására már a kétoldalú egyezmény olyan általános ren-delkezése elegendő volt, miszerint „teljes védelem és biztonság illeti meg a beruhá-zást”.⁶²⁷ A bírósági gyakorlat szerint ez mind fizikai, mind jogi védelmet jelent, minden körülmények között. Az államnak nem csak a saját fegyveres erőitől, de a felkelő csapa-toktól, egyéb támadásoktól is védenie kell a beruházást.⁶²⁸ Az AAPL v. Sri Lanka ügyben az ICSID úgy találta, hogy a kormány felelős a felkelőkkel szembeni fellépése során a külföldi befektetőnek okozott kárért, amennyiben bizonyatható, hogy nem biztosította a megfelelő és tőle elvárható védelmet és gondosságot.⁶²⁹ Ennél magasabb szintű felelős-ség terheli az államot, ha a szerződés kifejezetten előírja a fegyveres összeütközés eseté-re is a védelmet, illetve kártérítési kötelezettséget. Az Energia Charta Egyezmény 12.

cikk (1) bekezdése például így rendelkezik: „A Szerződő Fél befektetőjének, ha egy má-sik Szerződő Fél területén befektetése háború vagy egyéb fegyveres konfliktus, szükség-állapot, polgárháborús zavargás vagy más hasonló, a területen lejátszódó esemény miatt kárt szenved, a később említett Szerződő Fél a jóvátétel, kárpótlás, kártalanítás vagy más kárrendezés tekintetében a legkedvezőbb elbánást biztosítja, olyat, mint amelyet a Szer-ződő Fél bármely más befektetőnek biztosít, legyen az saját befektetője, bármely más Szerződő Fél befektetője vagy bármely harmadik állam befektetője.” A 12. cikk (2-3) bekezdései alapján azonnali, megfelelő és hatékony jóvátétel vagy kártalanítás jár a be-fektetőnek, ha a fenti események során az állam lefoglalta a befektetést vagy annak egy részét, vagy elpusztította azt szükségtelenül, tehát anélkül, hogy a helyzet megkövetelte

624The Government of Sudan / The Sudan People's Liberation Movement/Army (Abyei Arbitration), PCA, 2009.

625 Military and Paramilitary Activities in and against Nicaragua, ICJ, 1986.

626 Aerial Herbicide Spraying, ICJ, Application instituting proceedings, March 31, 2008.

627 SCHREUER

628 Lásd pl.: Toto Costruzioni Generali S.p.A. v. Republic of Lebanon, ICSID, 2009. para. 110-118.; Toto Costruzioni Generali S.p.A. v. Republic of Lebanon, ICSID, 2012.; Wena Hotels Limited v. Arab Republic of Egypt, ICSID, 2000. para. 84.; Biwater Gauff (Tanzania) Limited v. United Republic of Tanzania, ICSID, 2008, para. 730.; American Manufacturing and Trading Inc. (AMT) v. Zaire, ICSID, 1997. para. 6.02-6.11.

629 Asian Agricultural Products Ltd. (AAPL) v. Sri Lanka, ICSID, 1990. para. 72.

151

volna.⁶³⁰ A beruházásvédelmi, kereskedelmi, gazdasági megállapodások rendszerint tar-talmaznak a belső fegyveres összeütközés, polgárháború, szükségállapot és hasonló helyzetekre rendelkezést.

A fenti néhány példa is alátámasztja, hogy a nem nemzetközi fegyveres összeütközé-sek miatt egyoldalú cselekvési lehetősége nincs az abban érintett államnak, köteles az adott nemzetközi szerződés rendelkezéseinek megfelelően eljárni. Ha pedig a szerződés nem rendelkezik a témáról, akkor az 1969. évi bécsi egyezmény és az államok jogsérté-sekért való felelősségére vonatkozó szabályok az irányadóak.

630 The Energy Charter Treaty, 1994. Magyarországon kihirdette: 1999. évi XXXV. törvény az Európai Energia Charta Konferencia Záróokmánya, az Európai Energia Charta Egyezmény, Döntések az Energia Charta Egyezmény tekintetében, valamint az Energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szó-ló Energia Charta Jegyzőkönyv kihirdetéséről

V. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK SZERZŐDÉSEIVEL KAPCSOLATOS