3. fejezet. A polgári légi jármű ellen állam által alkalmazott fegyveres erőszak szabályai erőszak szabályai
3.10 A polgári légi jármű elleni erőszak tilalma alóli kivételek
3.10.2 Nemzetközi polgári repülésnek a Chicagói Egyezménnyel ellentétes célokra való használata célokra való használata
3.10.2.2 A nemzetközi repülésnek a Chicagói Egyezmény céljaival ellentétes használata: polgári légi jármű fegyverként való használata emberéletek használata: polgári légi jármű fegyverként való használata emberéletek
kioltása céljából – ahogy a német Alkotmánybíróság látta
Az ICAO Közgyűlés 25. Rendkívüli Ülésén elhangzott állami felszólalásokból az derül ki, hogy a jelenlévők nem számoltak a 2001. szeptember 11-én használt elkövetési móddal. Jelen értekezés szerzőjének értelmezése szerint a polgári légi járműnek terroristák által földi célpontok ellen fegyverként való használata esetén a légi jármű nem veszti el automatikusan polgári légi jármű minősítését a Chicagói Egyezmény alapján, mivel a szóban forgó légi jármű nem egy másik állam szolgálatában áll.315 A Chicagói Egyezmény két típusú légi járművet ismer, nevezetesen a polgári és az állami légi járművet. Az állami (katonai) légi jármű definíciójának része, hogy az az államhoz kapcsolódik, az az állam szolgálatában áll (lásd részletesen a 3.10.1 pontban). Amennyiben például terroristák eltérítenek egy polgári légi járművet azért, hogy azt fegyverként használják fel földi célpontok, köztük a fedélzeten nem tartózkodó emberek ellen, akkor az a légi jármű nem válik automatikusan katonai légi járművé a Chicagói Egyezmény értelmében. Mindez azt jelenti, hogy a Chicagói Egyezmény és annak 3bis cikke továbbra is vonatkozik rá. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az ismertetett esetek megítélésében a nemzetközi emberi jogi szabályok is kitüntetett szerepet játszanak. Így például, amennyiben az eltérített polgári légi jármű esetén kizárólag
315 Hasonló álláspontról más gondolatmenet alapján lásd GEIß: i.m. 242. o. Lásd még SIPOS
(2018): i.m. 93. o.
96
terroristák tartózkodnak a légi járművön, akiknek a tevékenysége nem tudható be egy másik államnak, akkor más (harmadik) személyek jogtalan erőszakkal szembeni védelme érdekében - a lenn ismertetendő német alkotmánybírósági ítélet szerint képviselt álláspont szerint - lelőhető a támadó célra felhasznált polgári légi jármű. Minthogy az emberi jogok - jelen esetben a földön tartózkodó potenciális áldozatok élethez való jogának - védelme az államoknak az ENSZ Alapokmányából származó kötelezettsége, ekként a lelövés nem sérti a Chicagói Egyezmény 3bis cikkét.316 Ugyanakkor olyan értelmezés is elképzelhető, hogy ebben az esetben (azaz amikor csak terroristák vannak a légi járművön) a lelövés ellentétes a Chicagói Egyezmény 3bis cikkében foglalt általános fegyverhasználati tilalommal. Ezen utóbbi értelmezés szerint tehát szembekerül egymással a légijogi és az emberi jogi értelmezés.
Az emberi jogi vonatkozások előtérbe kerülésének egyik jelentős példája a német Alkotmánybíróság 2016. február 15-én hozott ítélete.317 A taláros testület azt vizsgálta, hogy jogszerű-e azon német jogszabály, amely legvégső esetben318 lehetővé tette volna fegyveres erőszak alkalmazását olyan ártatlan embereket szállító légi jármű ellen, amelyet emberéletek kioltására akarnak felhasználni (Gesetz zur Neuregelung von Luftsicherheitsaufgaben).319 Az alkotmányos panaszt megfogalmazók azt rótták a törvény számlájára, hogy az lehetővé teszi az állam számára a bűncselekmény elkövetésében vétlen személyek szándékos megölését.320 Továbbá kifejtették, hogy az állam nem védheti az állampolgárok többségét úgy, hogy közben szándékosan megöli az állampolgárok egy kisebb
316 SULYOK Gábor: A terrorcselekmény elkövetéséhez használt polgári légi jármű lelövésének nemzetközi jogi és alkotmányjogi megítélése. Fundamentum, 3 szám, 2005. 343. o.
317 A magyar nemzetközi jogi szakirodalomban már a német alkotmánybírósági ítéletet megelőzően megjelent olyan tanulmány, amely megelőlegezve a német Alkotmánybíróság későbbi következtetéseit felhívta a figyelmet az utasok emberi jogainak meghatározó szerepére. Lásd SULYOK Gábor: A terrorcselekmény elkövetéséhez használt polgári légi járművek lelövésének …
318 Leszállásra kényszerítés, figyelmeztető lövések leadása és egyéb lépéseket követő legvégső esetben.
319 Judgment of the First Senate of 15 February 2006 on the basis of the oral hearing of 9 November 2005 – 1 BvR 357/05. 8. pont, 26. pont. A német törvény szóban forgó 14 (3) cikke a következőképpen hangzott: The direct use of armed force is permitted only if, considering the circumstances, it appears that the aircraft is intended to be used for the killing of human beings, and if that use of armed force is the only available means to avert that present danger.
http://www.bverfg.de/entscheidungen/rs20060215_1bvr035705en.html (2019. április 11.)
320 Uo. 34. pont.
97
csoportját, jelen esetben az ártatlan személyzetet és az utasokat.321 A Bundesrat és a szövetségi kormány álláspontja az volt, hogy csak a legvégső esetben alkalmazandó jogszabállyal nagyobb számú ember életét lehet megmenteni, mint a légi járművön utazó utasok száma. Véleményük az volt, hogy nem a törvény, hanem a gépeltérítők fosztják meg az utasokat emberi méltóságuktól, az utasok a fegyverként használt légi jármű részét képezik, amely kockázatot vállalják azáltal, hogy repülőre szállnak. Emlékeztettek arra, hogy az utasokat amúgy sem lehet megmenteni. Hangsúlyozták továbbá, hogy az állam nemcsak az utasok életének biztosításáért felelős.322
A német Alkotmánybíróság egyáltalán nem analizálta a 3bis cikket, hanem német belső hatásköri kérdések vizsgálata mellett323 emberi jogi szempontból is elemezte a jogszabály jogszerűségét. Az ítélet vélhetően polgári légi jármű elleni fegyveres erőszak alkalmazásáról szól, mivel az érvelés a békeidőben hatályban lévő jogszabályokat veszi alapul.
Ítéletében a karlsruhei testület kimondta, hogy a jogszabály ellentétes a német alaptörvény élethez való jogot kimondó 2.2 cikkével, valamint az alaptörvény emberi méltóság garantálását kimondó 1.1 cikkével.324 Amennyiben pilóta nélküli a légi jármű, vagy csak az elkövetők tartózkodnak rajta, akkor nem ellentétes a német Alkotmánnyal a légi jármű elleni fegyveres erőszak alkalmazása, mondta ki az Alkotmánybíróság.325 Ugyanakkor az utóbbi esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a lelövéssel fenyegetett légi jármű lezuhanó roncsai ártatlan személyek életét veszélyeztethetik.326 Az Alkotmánybíróság ítéletében megállapította, hogy az emberi élet védelme módjának meghatározása az állami szervek felelőssége, amelynek keretében eldönthetik, hogy melyik, az Alkotmánnyal összhangban lévő megoldást választják. A légi jármű lelövését lehetővé tevő törvényi rendelkezés azonban nem tartozik az Alkotmánnyal
321 Uo. 35. pont.
322 Uo. 44-45. pontok, 51. pont, 53. pont.
323 A főkérdés az volt, hogy természeti vagy egyéb katasztrófa bekövetkezése, vagy annak küszöbön állása esetén a szövetségi hadsereg nyújthat-e olyan segítséget a tartományi rendőrségeknek, amely során katonai fegyvereket használ. Az Alkotmánybíróság válasza nemleges volt. Ítélet 105. pont, 114. pont.
324 Judgment of the First Senate of 15 February 2006 on the basis of the oral hearing of 9 November 2005 – 1 BvR 357/05. 116. pont.
325 Uo. 116. pont, 118. pont, 140. pont. Lásd továbbá SULYOK (2005): i.m. 43. o.
326 Uo., 144. pont, 151. pont.
98
összhangban lévő megoldási módok közé, ugyanis az államnak az ártatlan utasok életét is védenie kell.
Az a tény, hogy a légi jármű lelövésével más emberek életét lehet megmenteni, még nem változtat azon, hogy a légi jármű lelövését lehetővé tevő törvény szerinti eljárás sérti az élethez való jogot és az emberi méltóságot.327 Az utasok élethez való jogát nem korlátozhatja azon érvelés, hogy az utasok amúgy is a légi járműből létrejött fegyver „részét képezik”, ugyanis ezen érvelés megfosztja az ártatlan utasokat emberi méltóságuktól és emberi minőségüktől, és már nem tekinti e személyeket embernek, hanem csupán tárgyaknak. Ez nem fér össze az alaptörvény ember koncepciójával, és azzal az elképzeléssel, hogy az ember szabadon határozza meg önmagát.328 Azért is ellentétes ez a jogszabály az élethez való joggal és az emberi méltósággal, mert olyan embereket érint, akik semmilyen befolyással nem bírtak az őket érintő helyzet kialakulására. Ezek az emberek kétségbeejtő helyzetben vannak, képtelenek elmenekülni és nem képesek önállóan irányítani sorsuk alakulását. E személyek nem csupán a bűncselekmény áldozatai, hanem az állami fellépés elszenvedői is lesznek, mivel tárgyként kezelik őket megfosztva emberi méltóságuktól és alapvető jogaiktól.329
Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy a vitatott német törvény által kezelni kívánt esetekben nehéz pontos képet kialakítani az adott helyzetről, és megállapítani a repülőgépet eltérítő személyek pontos szándékát. Így könnyen előfordulhat, hogy tények helyett csak feltételezéseken alapulhat az erőszak alkalmazásáról szóló döntés. Mivel a német légtér viszonylag kicsi, a döntéshozók hatalmas időnyomásban lennének döntésük meghozatalánál és fennállna annak a veszélye, hogy nem megalapozott döntést hoznak.330 Az Alkotmánybíróság utalt rá, hogy nem vizsgálta a kérdés büntetőjogi vetületeit.331
A német Alkotmánybíróság ítéletét kritizáló vélemények általában arra szokták felhívni a figyelmet, hogy a döntés mögött az állt, hogy német értelmezés szerint
327 Uo. 135-137. pontok. Hasonló következtetés tekintetében lásd SULYOK (2005): i.m. 43. o.
328 Uo.134. pont.
329 Uo. 122-124. pontok.
330 Uo. 125-129. pontok. Lásd még SULYOK: i.m. 34 o.
331 Uo. 130. pont.
99
az eltérített légi jármű által keletkeztetett veszély nem honvédelmi, hanem belbiztonsági kérdés,332 és a német hadsereg pedig nem alkalmazhat fegyveres erőszakot belföldön.333 Érdemes arra utalni, hogy a hatásköri kérdések nem érintik a karlsruhei testület emberi jogi megállapításait. Vannak azonban emberi jogi, büntetőjogi és morális-filozófiai fenntartások is a német Alkotmánybíróság ítéletével kapcsolatban, amelyek általában azt hangsúlyozzák, hogy a karslruhei testület emberi méltóság értelmezése nem helyes, az állam alkalmazhat arányosságot, és ennek jegyében az állam pozitív kötelezettsége (földön tartózkodó személyek megvédése) felülírhatja a negatív kötelezettséget (a fedélzeten tartózkodó személyek élete elvételének tilalma).334
2008-ban a lengyel Alkotmánybíróság a német Alkotmánybírósághoz hasonló szellemben nyilvánította alkotmányellenesnek az élethez való jogra és az emberi méltóságra hivatkozással azt a lengyel törvényt, amely a terroristák által hatalomba kerített légi jármű lelövését engedélyezte volna.335 A lengyel testület többek között megállapította, hogy nem lehet azért megölni embereket, hogy azáltal mások életét védjük. Az emberi életet nem lehet összehasonlító analízisnek alávetni.336
332 LoïcGRARD: Le droit et l'exercice de la souveraineté dans lespace aérien. Les Ateliers du CESA, 2006. 29. o. és Anne DE LUCA: L'emploi de la force aérienne contre les aéronefs civils. Du terrorisme aérien à la légitime de défense. ASPJ Afrique & Francophonie – 3ᵉ trimestre 2012. 54.
o. 333 A helyzet azonban a közelmúltban változott. A német Alkotmánybíróság 2012-ben hozott ítéletében ugyanis engedélyezte kivételes esetekben a német Kormány testületi döntése alapján a német hadsereg fegyveres belföldi bevetését terrortámadások esetén. Az ítélet, ugyanakkor, nem írta felül a légi jármű elleni fegyverhasználat tárgyában 2006-ban hozott német AB ítéletben foglaltakat.
https://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Entscheidungen/EN/2012/07/up20120703_
2pbvu000111en.html (2019. április 11.)
334 Például Lukas Frederik MÜLLER: Identifying German approaches to terror – How the Constitution shapes legislation allowing the shooting down of a hijacked plane. 19 German Law Journal, No. 1 (2018). 134. o., TatjanaHÖRLE: Shooting down a hijacked plane – the German discussion and beyond. Criminal law and philosophy, 3:111-131 (2009). 128. o., ZAKARIÁS Kinga Rita: Az emberi méltósághoz való alapjog. Összehasonlító jogi elemzés a német és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat tükrében. Doktori értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 2017. 264-266. o.
335 http://trybunal.gov.pl/en/case-list/judicial-decisions/art/6144-permissibility-of-shooting-down-a-passenger-aircraft-in-the-event-of-a-danger-that-it-has-been-used/ (2019. április 11.)
336 POLKOWKA: i.m. 593-594. o.
100
3.10.2.3 Az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogának