3. fejezet. A polgári légi jármű ellen állam által alkalmazott fegyveres erőszak szabályai erőszak szabályai
3.18 A polgári légi jármű státusza a humanitárius jogban figyelemmel a légijogi összefüggésekre is légijogi összefüggésekre is
3.18.1 A humanitárius jog és az emberi jogok egymással való viszonya
Vajon érvényesülnek az emberi jogi szabályok a fegyveres összeütközés során és ez jelentheti-e azt, hogy a polgári légi jármű elleni állami fegyverhasználat a fegyveres összeütközés során minden esetben tilos (lásd például német Alkotmánybíróság ítélete)?
Az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog kapcsolata elég összetett viszonyt takar. Azt ki lehet jelenteni, hogy békeidőben az emberi jogi szabályok kerülnek alkalmazásra. Fegyveres összeütközés során azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, mivel az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyaránt releváns lehet. Korántsem mindegy azonban, hogy az emberi jogoknak, vagy a humanitárius jognak van elsőbbsége, mivel egymástól nagyon eltérő megközelítésen alapulnak, többek között az élethez való jog kezelése, vagy az arányossági alapelv alkalmazása esetén. A Nemzetközi Bíróság a palesztinai területen épített fal tárgyában adott tanácsadó véleményében az emberi jogok mellett a nemzetközi humanitárius jogra, mint lex specialis-ra utalt.566 Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Nemzetközi Bíróság a nukleáris fegyverekkel való fenyegetésnek vagy ezek alkalmazásának jogszerűségéről szóló tanácsadó véleményében, amikor azt fejtegette, hogy az emberi élet önkényes megfosztásának megállapítása a fegyveres összeütközés során a lex specialis-nak számító nemzetközi humanitárius jog alapján történhet.567 Van olyan értelmezés is, amely szerint a lex specialis az emberi jogok és nemzetközi humanitárius jog
566 Nemzetközi Bíróság a megszállt palesztin területen egy fal építésének jogi következményeiről szóló, 2004. július 9-i tanácsadó véleménye. I.C.J. Reports 2004. 136. o., 106. bekezdés.
567A nukleáris fegyverekkel való fenyegetésnek vagy ezek alkalmazásának jogszerűségéről szóló 1996. július 8-i tanácsadó véleménye. I.C.J. Reports 1996. 226. o., 25. bekezdés.
171
összefüggésében csak egy a figyelembe veendő értelmezési szempontok közül, ezért nem szabad annak jelentőségét túlbecsülni.568
A humanitárius jog és az emberi jogok együttes alkalmazására példa lehet többek között a háborús bűncselekmények miatt történő felelősségre vonás során a büntetőeljárási garanciák biztosítása, amelyek alapvető emberi jogokat tartalmaznak.569 Említést érdemel ugyanakkor, hogy az emberi jogok és a humanitárius jog az állampolgároknak nem biztosít azonos jogérvényesítési lehetőségeket, mivel a humanitárius jog területén nem létezik az emberi jogi területen működő állami felelősséget vizsgáló nemzetközi bírói fórum.570 Különösen érdekes kérdéseket vet fel például az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. évi római egyezmény extraterritoriális alkalmazhatósága fegyveres összeütközés esetén.571
Összességében elfogadhatónak tűnik az a megközelítés, hogy fegyveres összeütközés során a nemzetközi humanitárius jogé a vezető szerep, és az emberi jogok olyan mértékben kerülnek alkalmazásra, amilyen mértékben azok nem inkompatibilisek a nemzetközi humanitárius joggal.572 Végeredményben megállapítható, hogy a humanitárius jog alapján jogszerű támadás emberi jogi szempontból is jogszerű lesz.573 Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. évi római egyezmény is elismeri, hogy jogszerűen háborús cselekmények következtében okozott halálesetek esetében el lehet térni az egyezmény élethez való jogról szóló 2. cikkétől.574
568 Marko MILANOVIC: A norm conflict perspective on the relationship between international humanitarian law and human rights law. Journal of Conflict & Security Law, Volume 14 Number 3 Winter 2009. 476. o.
569 KOVÁCS Péter: Emberi Jogok és humanitárius nemzetközi jog: versengés vagy kiegészítés?
Föld-rész Nemzetközi és Európai Jogi Szemle, III. évfolyam 1-2 szám, 2010. 61. o. és 63. o.
570 VARGA Réka: Collective responsibility for war crimes? Pázmány Law Working Papers, 2013/4.
15. o. Varga Réka a háborús bűncselekményekre utal tanulmányában.
571 A kérdésről lásd részletesebben MOHAY Ágoston: A humanitárius jog alkalmazási határainak egyes kérdései – európai bírói fórumok szemszögéből, JURA, 2017/2. 136. o.
572CharlesGARRAWAY: „To Kill or Not to Kill?” – Dilemmas on the use of force. Journal of Conflict & Security Law, Volume 14 Number 3 Winter 2009. 508. o., 510. o.
573 LATTMANN: i.m. 7. o., 22. o.
574 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. 15. cikk 2. pont
172
Ha elfogadjuk a fenti értelmezést, akkor azzal azt is elfogadjuk, hogy nemzetközi fegyveres összeütközés során - többek között - alkalmazásra kerül a katonai szükségesség elve, és a várható katonai előnyt és a kioltott emberéleteket összehasonlító arányosság elve.
3.18.2 Közbenső következtetések
A légi és tengeri hadviselés összegyűjtött nemzetközi jogi normái speciális szabályokat tartalmaznak olyan esetekre vonatkozóan, amikor polgári légi jármű ellen egy állam támadást kíván intézni. A San Remo Kézikönyv és a HPCR Kézikönyv tartalmilag nagyon hasonlóan szabályozza a polgári légi jármű ellen nemzetközi fegyveres összeütközés során alkalmazható fegyveres erőszak szabályait. A fentieken kívül a Chicagói Egyezmény szokásjogi erővel bíró - a polgári légi jármű elleni fegyverhasználatot megtiltó - 3bis cikke is érvényesülhet a fegyveres összeütközések során. A 3bis cikkben foglalt védelem alóli kivételt az ENSZ Alapokmány szerinti önvédelem gyakorlása jelenti, amely egy másik állam által elkövetett fegyveres támadást feltételez. A Chicagói Egyezmény 3bis cikke és a nemzetközi humanitárius jog közötti kapcsolat abban írható le, hogy az utóbbi foglalja össze azokat az eseteket, amikor fegyveres összeütközés során a jus in bello szabályok alapján egy polgári légi jármű katonai célpontnak minősülhet, azaz más szóval elveszti polgári légi jármű jellegét és ezzel kapcsolatos védelmét.
Megfigyelhető, hogy a fegyveres összeütközés során szélesebb körűek a polgári légi járműre nézve a megtámadhatóság szabályai, mivel békeidőben például a kémkedési tevékenység, vagy az elfogás során az utasítások figyelmen kívül hagyása nem jelenti automatikusan azt, hogy a polgári légi jármű elveszíti védett státuszát. Az emberi jogok és a humanitárius jog másfajta arányossági mércét alkalmaz. Az emberi jogi értelmezés szerint nem áldozható fel egy kisebb számú áldozat egy nagyobb számú potenciális áldozat megmentése érdekében.575 Ezzel
575SULYOK (2005): i.m. 43. o.
173
szemben a humanitárius jogban arányosnak minősülhet a támadás, amennyiben a várt katonai előny meghaladja a polgári áldozatok számát.576 A jus ad bellum is önálló arányossági követelménnyel rendelkezik, amely egészében vizsgálja azt, hogy az önvédelmi helyzet keretében hozott katonai lépések arányosak-e az elszenvedett fegyveres támadással összehasonlítva.577 Egy ilyen megközelítés esetében a polgári légi jármű ellen alkalmazott fegyveres erőszak csak egy kis részét képezi egy szélesebb körű értelmezésnek és így valószínűleg a jus ad bellum arányosság engedékenyebb a polgári légi jármű elleni fegyverhasználat tekintetében.
A nemzetközi légijog és a megállapított humanitárius nemzetközi jog megközelítése között különbséget jelent, hogy a nemzetközi légijog a polgári légi jármű jellegétől, illetve típusától függetlenül biztosítja a fegyverhasználat alóli védelmet, míg a nemzetközi humanitárius jog - összegyűjtött nemzetközi jogi szabályai - különböző védelmi szintet biztosítanak a különböző kategóriáknak (pl.
polgári utasszállító, semleges polgári légi jármű, polgári légi jármű).
Megfigyelhető továbbá, hogy a San Remo Kézikönyv és a HPCR Kézikönyv alapján nemzetközi fegyveres összeütközés során a polgári légi jármű katonai célponttá válhat és az arányosság alapelve alapján történő előzetes mérlegelés eredményeként akár meg is támadható. Ez ellentétben áll a nemzetközi légijog és az emberi jogok által a polgári légi jármű számára - békeidőben - biztosított széles körű védelemmel. Továbbá felmerül az, hogy egyáltalán katonai célpontnak minősíthető-e egy polgári légi jármű, amely elleni fegyverhasználat esetében az ártatlan utasok biztosan meghalnak. Egy ilyen értelmezés ugyanis sértené a megkülönböztetés elvének érvényesülését. Amennyiben eljutunk a viszonosság alapelvének alkalmazásáig, akkor pedig az a kérdés, hogy van-e olyan katonai előny, amely adott esetben több száz ártatlan utas szándékos megölését indokolhatja? Mindezen kérdések megválaszolása a katonai célpont, vagy arányosság kijelölésével, illetve a felmérésével megbízott személy mérlegelésétől
576 I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 51. cikk 5. bekezdés b) pont. Kihirdetve Magyarországon 1989. évi 20. törvényerejű rendeletben.
577 Robert D.SLOANE: The Cost of Conflation: Preserving the Dualism of Jus ad Bellum and Jus in Bello in the Contemporary Law of War. Yale Journal of International Law, Volume 34, issue 1, 2009. 109. o.
174
függ, amely nem jelent teljesen megnyugtató biztosítékot az ártatlan utasok életének védelme szempontjából.
A szakirodalomban van olyan vélemény, amely szerint az emberi jogi szabályok - a légi jármű utasainak védett polgári személy státusza miatt – fegyveres összeütközés során is védelmet biztosítanak a polgári légi jármű elleni támadással szemben. Amennyiben azonban elfogadjuk azt az értelmezést, hogy nemzetközi fegyveres összeütközés során a humanitárius jog elsőbbséget élvez az emberi jogokkal szemben, akkor a nemzetközi fegyveres összeütközés során az élethez való jog emberi jogokban biztosított garanciái nem érvényesülhetnek teljes mértékben.