3. fejezet. A polgári légi jármű ellen állam által alkalmazott fegyveres erőszak szabályai erőszak szabályai
3.12 A nemzetközi jog polgári légi jármű elleni erőszakról szóló szabályainak államok által történő értelmezése a Nemzetközi Bíróság előtti ügyekben
3.12.1 A légi incidens ügyekkel kapcsolatos általános észrevételek
A Nemzetközi Bíróság elé beterjesztett ún. légi incidens ügyeket a következőképpen lehet definiálni:
349 ERNSZT (2007): i.m. 69. o., 74. o.
350 További részletekről lásd William J.HUGHES: Aerial intrusions by Civil Airliners and the use of force. 45 J.Air L.& Com. 595, 1979-1980. 600-602 o.
351 Kihirdetve Magyarországon az 1973. évi 17. törvényerejű rendeletben.
108
Amikor egy állam halállal végződő, vagy halállal nem végződő fegyveres erőszakot alkalmaz egy olyan - általában, de nem kizárólag - katonai légi jármű ellen, amely másik államban van lajstromozva.
Különösen a hidegháború idején, az 1950-es években számos légi incidens ügy került a Nemzetközi Bíróság elé.352 Magyar szempontból történelmileg érdekes az a légi incidens, amely korábban részletesen kifejtésre került. Mint ismeretes, annak során egy Egyesült Államokban lajstromozott állami légi jármű lefoglalása és a személyzettel való bánásmód volt az eljárás tárgya. Ebben az ügyben a magyar hatóságok által az amerikai személyzettel szemben kezdeményezett nemzeti (büntető) eljárással kapcsolatos amerikai panaszok képezték a beadvány fő tárgyát.353
A légi incidens ügyek nem kizárólag az erőszak alkalmazásával kapcsolatosak, hanem más típusú viták alapját is képezhetik, mint például a Nemzetközi Bíróság és az ENSZ Biztonsági Tanács közötti hatáskörmegosztás kérdése (lásd az ún.
Lockerbie ügy).354 Jelen fejezet kizárólag azokkal az ügyekkel foglalkozik, amelyekben egy állam által fegyveres erőszak alkalmazására került sor egy polgári légi járművel szemben. Említést érdemel, hogy vannak olyan Nemzetközi Bíróság által tárgyalt nem légi incidens ügyek, amelyek relevánsak jelen fejezet tárgya tekintetében. A szóban forgó ügyekben ugyanakkor a polgári légi jármű elleni erőszak sohasem játszott jelentős szerepet és a légi incidens ügyekhez hasonlóan a Nemzetközi Bíróság nem hozott érdemi ítéletet.355
352 Például 1953. március 10-i légi incidens (Egyesült Államok v. Csehszlovákia) 1954.
szeptember 4-i légi incidens (Egyesült Államok v. Szovjetunió). A hidegháborút követő időszakban felmerült légi incidensre példa: 1999. augusztus 10-i légi incidens (Pakisztán v. India).
353 Lásd 155. lj.
354Az 1971-ben elfogadott Montreali Egyezmény értelmezésének és végrehajtásának kérdései a Lockerbie-i légi incidens kapcsán (Líbia v. Egyesült Államok) I.C.J. Reports 1998. 115. o. és az 1971-ben elfogadott Montreali Egyezmény értelmezésének és végrehajtásának kérdései a Lockerbie-i légi incidens kapcsán (Líbia v. Egyesült Királyság) I.C.J. Reports 1998. 115. o.
355A Kongói Demokratikus Köztársaság azt állította, hogy Uganda (és/vagy Burundi és/vagy Ruanda) 1998. október 9-én Kindunál lelőtte a Congo légitársaság Boeing 727 típusú repülőgépét, amely következtében negyven ember életét vesztette. Lásd: Nemzetközi Bíróság előtt kereset benyújtva 1999. június 23-án: Kongó területén való fegyveres tevékenységek (Kongói Demokratikus Köztársaság v. Uganda). 17 o. A Nemzetközi Bíróság nem vizsgálta érdemben a kongói állításokat. A szóban forgó incidensről a Kongói Demokratikus Köztársaság nem tett említést az eljárás későbbi szakaszai során. Elképzelhető, hogy bizonyítékok hiánya miatt tekintett el a kongói fél a légi incidensre való hivatkozástól. A Nemzetközi Bíróság ítéletében kifejtette, hogy nem áll rendelkezésre alapos bizonyíték arra, hogy 1998. októberben az ugandai csapatok elfoglalták Kindu városát. Lásd Kongó területén való fegyveres tevékenységek (Kongói
109
A légi incidensek tényállása és különösen az erőszak alkalmazásának körülményei vita tárgyát szokták képezni az érintett felek között. A sérelmet szenvedett fél általában azért nyújt be keresetet a Nemzetközi Bírósághoz, mivel olyan jogerővel bíró döntést akar elérni, amely egy vagy több nemzetközi jogi kötelezettség megsértését, illetve kártérítést állapít meg. Mindezekre tekintettel az államok beadványaikban túlmennek szimpla politikai nyilatkozatok kinyilvánításán és a beadványaikban, illetve az eljárás során jogi érveket sorakoztatnak fel.
Természetes a szóban forgó jogviták nem egy légüres térben találhatók, hanem egy konkrét politikai és tényhelyzet összefüggésében léteznek. Mindez rányomja a bélyegét a Nemzetközi Bírósághoz benyújtott írásos beadványokra is.
A Nemzetközi Bíróság két ok miatt nem tudott érdemi ítéletet hozni a légi incidens ügyekben. Egyrészt, vagy nem volt meg a szükséges joghatósága, vagy peren kívüli megegyezés született és végső soron a felperes állam visszavonta keresetét. Mindezekre tekintettel a Nemzetközi Bíróság eljárása joghatósági kérdések megvizsgálására korlátozódott, különösen az Alapszabály 36. cikkének értelmezésére. A jelen fejezetben tárgyalt légi incidens ügyek mégis relevánsak, mert hozzájárulnak a nemzetközi szokásjog és szerződéses jog megértéséhez és ezáltal segítséget nyújthatnak a jelenkori fejlemények és kihívások megértéséhez.
A légi incidensek nem kizárólag emberélete(ke)t követelnek, hanem államközi vitákhoz is vezethetnek az erőszakot alkalmazó állam és a megtámadott légi járművet lajstromozó állam között és az áldozatok állampolgársága szerinti állam között. Az áldozatok szerinti állam általában a diplomáciai védelem nyújtásán keresztül vesz részt állampolgárai nevében az eljárásban.
Az ENSZ Közgyűlés már korán megállapította, hogy az emberélet-veszteség és annak az államközi kapcsolatokra gyakorolt hatása általános nemzetközi Demokratikus Köztársaság v. Uganda) érdemi ítélet I.C.J Reports, 2005. 168.o., 208 o. 83.
bekezdés. 2001-ben a Kongói Demokratikus Köztársaság v. Burundi és a Kongói Demokratikus Köztársaság v. Ruanda ügyek a Kongói Demokratikus Köztársaság kérelme alapján megszüntetésre kerültek. 2002-ben a Kongói Demokratikus Köztársaság újabb keresetet nyújtott be Ruanda ellen és újra azt állította, hogy 1998. október 9-én lelövésre került a kongói polgári légi jármű Kindunál. A Kongói Demokratikus Köztársaság az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, a Chicagói Egyezmény és a Montreali Egyezmény megsértésének minősítette az esetet. 2006-ban a Nemzetközi Bíróság ítéletében megállapította, hogy nem rendelkezik joghatósággal a Kongói Demokratikus Köztársaság által 2002-ben benyújtott kereset tekintetében. Lásd Kongó területén való fegyveres tevékenységek. Új kereset (Kongói Demokratikus Köztársaság v. Ruanda) joghatóság és befogadhatóság, ítélet I.C.J Reports 2006. 6. o.
110
aggodalomra ad okot (matter of general international concern).356 A tapasztalat azt mutatja, hogy az Egyesült Nemzetek különböző szervei, úgymint a Biztonsági Tanács, a Közgyűlés, a Nemzetközi Bíróság, valamint szakosított intézmények szervei, úgymint az ICAO Tanács, ICAO Közgyűlés foglalkoztak a légi incidensekkel nem egy esetben egymással időben párhuzamosan. Az eljárások végkimenetelére meghatározó befolyással bírt az államok közötti erőviszonyok alakulása, így például a Biztonsági Tanácsban nagyon kivételes esetben ítélték el a polgári légi jármű lelövését.357
A vizsgálat tárgyát képező két légi incidens közül az egyik 1955. július 27-én történt. Ebben az esetben a fő kérdés az volt, hogy milyen nemzetközi szokásjogi szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha egy állam erőszakot alkalmaz egy területére véletlenül berepülő polgári légi jármű ellen. A második esetben az 1988. július 3-án történt légi incidenst illetően az volt a kérdés, hogy miképpen értelmezhető a nemzetközi jog abban az esetben, amikor egy állam egy nemzetközi fegyveres összeütközés során állítólagos önvédelmi helyzetben alkalmaz erőszakot egy polgári légi járművel szemben.