Nemzetközi kitekintés

Az első megállapításunk az, hogy a víztudomány – angolul: water science(s) – ki-fejezés nemzetközi szinten ismertnek tekinthető, azonban egységes – vagyis mindenki által alkalmazott, elfogadott – meghatározásáról nem beszélhetünk.

A Víz Világjelentésekben feltűnik maga a víztudomány kifejezés, de meghatá-rozást nem adnak hozzá. Találunk viszont olyan részeket a Víz Világjelentés-ben, ami azért adhat bizonyos támpontot. Ilyen például az, amikor a 2003-as

365 A Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló 1110/2017. (III. 7.) Korm. határozat, 2. pont.

366 Mint amilyen SOMLYÓDY (szerk.) 2011; lásd továbbá ennek előzményeit.

367 Ennek kapcsán lásd BÁLDI et al. 2016.

WWDR-ben azt vizsgálják meg, hogy milyen a vízhez kötődő tantárgyakat oktat-nak a felsőoktatásban (water-related subjects in higher education) világszinten; ekkor a következőket nevesítik: víztudományok (sic!) az agrártudományban, vízkészlet mérnöki tudományban, civil mérnöki tudományban, környezeti mérnöki tudo-mányban, vidék- és várostervezésben, közegészségügyben, meteorológiában, szárazság és sarkvidéki tanulmányokban, ökológiában, környezeti tudományok-ban, természetismeretben, hulladékgazdálkodásban és természeti erőforrás gaz-dálkodásban.³⁶⁸

Amennyiben kilépünk a Víz Világjelentések keretei közül – amit a víztudo-mányok meghatározásának a WWDR-ekben történő szerény megjelenése miatt indokoltnak tartunk megtenni – akkor egy rendkívül sokszínű kifejezés-magya-rázatot kapunk. Ennek alátámasztására álljon alább néhány példa arra, hogy nemzetközi szinten a víztudomány kifejezést használó tudományos folyóiratok, illetve kutatási-képzési programok miként határozzák meg a víztudományt.

A 2017-ben 75. évfolyamát megkezdő, a Víz Világjelentések által is gyakorta hivatkozott,³⁶⁹ International Water Association Publishing által kiadott Water Science and Technology folyóirat a szennyvízkezelés és vízminőség-gazdálkodás minden vonatkozásával foglalkozik, öt nagyobb területre koncentráltan: a szennyvízke-zelés és -szállítás, a szennyező források és azok ellenőrzése, a szennyezések ha-tása (folyókra, tavakra, felszín alatti vizekre tengervízre), a vízújrahasznosítás és a vízi környezet helyreállítása, végül pedig a vízminőség szakpolitikai, stratégiai, ellenőrzési és gazdálkodási vonatkozásai.³⁷⁰ A 2017-ben 31. évfolyamát meg-kezdő, Elsevier által kiadott Water Science folyóirat, mind alapkutatásokkal, mind alkalmazott kutatásokkal, egyúttal pedig szakpolitikai kérdésekkel is foglalko-zik. A folyóirat a következő területekhez kapcsolódóan közöl tanulmányokat:

öntözés és csatornázás, hidraulika, vízrendszerek és gépészet, felszíni és felszín alatti víztan, üledékek szállítása, vízminőség és szennyezés-ellenőrzés, partvéde-lem és partok környezete, klímaváltozás és geo-intézkedések epartvéde-lemzése, valamint a vizek társadalmi és gazdasági kérdései.³⁷¹ A 2017-ben 7. évfolyamát megkezdő, Springer által kiadott Applied Water Science folyóirat a vízhiánnyal kapcsolatos meg-oldásokat kutatja egy átfogó, rendszerszintű megközelítésből. A folyóirat által támogatott területek a fenntartható természetes vízkészlet gazdálkodástól a ter-mészetes és szennyvízből történő tiszta édesvíztermelést szolgáló technológia- és infrastruktúra-fejlesztésig terjednek. A folyóirat befogad innovatív és tisztán

368 Például a vízhez kötődő felsőoktatási programok elemzésénél: WWAP 2003, 361.

369 Például WWAP 2006, 41., 155., 368., 529.; WWAP 2012, 100., 154., 308., 771.; WWAP 2015, 75., 113.

370 Water Science and Technology, forrás (2017. 07. 07.):

wst.iwaponline.com/content/aims-scope

371 Water Science, forrás (2017. 07. 07.): www.journals.elsevier.com/water-science/

elméleti kutatásokat is olyan vízhez kötődő ügyekben, mint amelyek a szenny-víz újrafeldolgozásából és újrahasználatából eredő alternatív szenny-vízforrások kuta-tásából erednek, különösen a sivatagos és félsivatagos környezetre koncentrál-tan, valamint a következő témákban: sótalanítás, ivóvízkezelés, szennyvízkeze-lés, vízkészlettervezés, -kutatás és -gazdálkodás.³⁷²

A kutatási-képzési programok között található példákra áttérve, elsőként az UNESCO Regionális Tudományos Irodahálózatának ún. Víztudományok Egysé-gét (Water Scieneces Unit) emelnénk ki, amely a természettudományokon belül foglalkozik a területtel.³⁷³ Az UNESCO-val együttműködésben képzéseket folytató IHE Delft Vízoktatási Intézete (Institute for Water Education) egyik MSc programja, az ún. Víztudomány és -mérnöki tudomány (Water Science and Engineering) program, az infrastruktúra-fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, és emellett parti zó-nákban, folyók medencéiben és mezőgazdasági területeken alkalmazható fejlett vízgazdálkodásra vonatkozó víztani (eljárási és modellalkotási) ismereteket nyújt. E ponton meg kell jegyezzük, hogy ezen víztudományi MSc-képzésen túl a IHE képzése más területeken is nyújt vízhez kapcsolódó MSc-képzést (pél-dául az ún. Vízgazdálkodási és -kormányzási programban).³⁷⁴ Két holland egyetem együtt hozta létre – számos más kormányzati és szakmai szervezettel – az Amsz-terdami Víztudomány (Amsterdam Water Science; AWS) nevet viselő, külön kutatási és külön oktatási területet is magában foglaló programot. A program tartalma szerint tudományközi, és kiterjed a vízben található biológiai, kémiai és fizikai folyamatokra (például tengeri életközösségek, vízminőség, árvíz, aszály) vala-mint a vízgazdálkodás társadalmi vonatkozásaira (közgazdaságtanra, kormány-zásra, jogalkotásra). A program tehát közvetít – saját rendszerezésük alapján – a természettudományok (mint amilyen a vízhez kötődő ökológia, óceánográfia, öko-hidrológia, meteorológia) és a társadalomtudományok (mint, amilyen a vízszemléletű közgazdaságtan és vízszemléletű kormányzás) között.³⁷⁵ Az AWS-programban a mérnöki tudományokhoz kötődő ismeretek, kutatások valamelyest kisebb hangsúlyt kapnak. Az AWS-programban vizsgálják a hidro-lógiai és klímafolyamatok közötti kölcsönhatásokat, és hogy mindezen kölcsön-hatások miként jelentenek kockázatot a társadalomra, a gazdaságra és a környe-zetre.³⁷⁶Az AWS kutatási programja egyébiránt hat fő témára épül, amelyek

372 Applied Water Science, forrás (2017. 07. 07.): https://link.springer.com/journal/13201

373 Forrás (2017. 07. 07.): www.unesco.org/new/en/jakarta/natural-sciences/water-sciences/

374 IHE Delft Institute for Water Education, forrás (2017. 07. 07.): www.un-ihe.org/water-science-engineering

375 Amsterdam Water Science, forrás (2017. 07. 07.): www.amsterdam-water-science.nl/

about-us/about-us.html

376 Amsterdam Water Science, forrás (2017. 07. 07.): www.amsterdam-water-science.nl/re-search/research.html

közül egy, a jogtudományt is magában foglaló Vízszemléletű közgazdaságtan és -kormányzás.³⁷⁷ A Cranfieldi Egyetemen működő Víztudományi Intézet több ponton is hasonlóságot mutat az AWS-programmal, ugyanakkor a mérnöki is-meretek itt hangsúlyosabbak más ismeretekkel szemben, a kiemelt kutatási programjaik között találkozhatunk viszont a vízszemléletű kormányzással és gazdálkodással is.³⁷⁸

A fentiekből újfent megállapíthatjuk, hogy a víztudomány kifejezést nagyon sokféleképpen használják nemzetközi szinten. Az alkalmazható, mind az alapku-tatásokra, mind az alkalmazott kualapku-tatásokra, a tudományterületek egy részére – személyes tapasztalatunk alapján úgy látjuk, hogy a szűkebb meghatározások leg-inkább a természettudományokra szűkítik e kérdéskört –, vagy pedig bővebb kö-rére, beleértve például a természettudományokon kívül a társadalomtudományo-kat – ezen belül adott esetben nevesítetten a jogtudományt – is. Vagyis mindezek alapján a vízhez szorosabban vagy akár lazábban kötődő tudományok mind be-letartozhatnak a víztudomány kifejezésbe. A meghatározások valójában akként próbálják meg megragadni a víztudomány meghatározását, hogy adnak valami-féle rövid – gyakorta túl általános – leírást, majd pedig példákkal, illetve az adott kiadóhoz, intézményhez kapcsolódó konkrét kutatási témakörök felsorolásával próbálnak eligazítást adni. Magunk igazán megragadható differentia specificat nem találtunk egyik esetben sem (a fent ismertetettek közül – meglátásunk szerint – a holland AWS-program meghatározása volt a legrendezettebb). Éppen ezért vetődött fel bennünk az a kérdés, hogy ha egy kutatási terület ilyen meghatározási nehézségekkel küzd, akkor vajon nem helyesebb-e inkább egy, az egész tudo-mányt érintő szemléletváltásról beszélni, nevezetesen, hogy egy átfogó víztudo-mány(ok) kategória helyett nem célszerűbb-e inkább egy, a napjaink vízhez kö-tődő kihívásaira érzékeny vízszemléletű tudományról beszélni?