1. Vízszemléletű kormányzás (water governance)
1.1. A vízszemléletű kormányzás (water governance) magyar nyelvű elnevezéséről
2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia döntött18 arról, hogy a vízzel kap-csolatos kutatásokra egy külön kiemelt programot, nevezetesen Nemzeti Víz-tudományi Kutatási Programot hoz létre másik két kiemelt programja mellett (jelen tanulmány kéziratának leadásának időpontjában egyébiránt négy ilyen
17 BOSTIC et al. 2015, 971.
18 Ennek kapcsán lásd BÁLDI et al. 2016.
programja van az Akadémiának). Az Akadémia az MTA Ökológiai Kutatóköz-pontjában e célból létrehozott egy – az MTA Nemzeti Víztudományi Kutatási Program Irányító Testülete által irányított – Víztudományi Koordinációs Cso-portot. E csoportban már a munka korai szakaszában felvetődött a nemzetközi szakirodalomból ismert – angol nyelvű elnevezésével hivatkozott – water gover-nance kiemelt kezelése az MTA Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjában.
Ennek okán is meglehetősen sok időt foglalkoztak a csoport munkájában rész-tevők azzal, hogy az angol elnevezést miként fordítsák le magyarra. Az angol elnevezés szó szerinti tükör-fordítása, vagyis a ’vízkormányzás’ kifejezés,19 sokak számára elfogadható lett volna; így az állam- és jogtudományban is, ahol is a governance kifejezés magyar nyelvű fordítására elterjedt formula a ’kormányzás’
szó használata. Csakhogy ezen szakkifejezés már a vízgazdálkodásban foglalt volt egy meglehetősen szűk tevékenységi körre vonatkozóan, amely tevékeny-ség pedig a víz célzott irányítását árkok és belvízcsatornák között, továbbá a vízvisszatartást és a víz továbbvezetését foglalja magában.20 Ebből követke-zően különösen a vízmérnökök számára zavaróan hatott a két tevékenységre ugyanazon magyar elnevezés használata. Mindezekre tekintettel az MTA a Víz-tudományi Koordinációs Csoportnak a Nemzeti VízVíz-tudományi Kutatási Prog-ram belső feladatfelosztása alapján ún. hatodik fejezeteként21 nevesített rész-ének szakértői a fentiektől eltérő szakkifejezés használatát javasolták. Végül,22 átmeneti jelleggel, Ungvári Gábor felvetésére a vízszemléletű kormányzás kifejezés került elfogadásra e szűkebb körben, amely kifejezést aztán a hatodik fejezetet véglegesítő állandó munkatársak is elfogadtak (habár kétségtelen, hogy az anyagban egy helyen következetlenül továbbra is használták a vízkormányzás kifejezést a water governance kapcsán).
Magunk részéről a vízszemléletű kormányzás kifejezést jó felvetésnek tart-juk, ugyanis a kapcsolódó dokumentumok és szakirodalom tüzetesebb áttanul-mányozását követően sem találtunk kifejezőbb elnevezést. Ezen megállapítá-sunkat az alábbiakkal indokoljuk.
A water governance kérdéskörének kiemelt kezelése a magyar tudományban nem 2016-ban vetődött fel elsőként. Így, például kiemelt figyelmet kapott az
19 Ezen elnevezést használta a water governance esetén például SZÖLLŐSI-NAGY 2015, az előadást hivatkozza: SZILÁGYI 2016c, 43–45.
20 A vízkormányzás vízmérnöki fogalmáról lásd: LÁZÁR 2013. Jogszabályi megjelenését tekintve lásd például az árvíz- és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendeletet.
21 HONTI–SZILÁGYI–UNGVÁRI 2017.
22 A vita során jelen sorok szerzője sokáig a vízpolitikai kormányzás kifejezés mellett állt ki, Ungvári Gábor pedig még a víz-erőforrásainkkal való gazdálkodás közpolitikája ki-fejezést is megfontolandónak tartotta.
MTA egyik, 2011-es Köztestületi Stratégiai Programjában is. A Somlyódy László által vezetett kutatás Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok címet viselő dokumentumában szintén visszaköszön, mind a nemzetközi szin-ten már használt water governance koncepció,23 mind pedig a vízmérnöki érte-lemben használt tevékenység24 is. A 2011-es dokumentum egyébiránt lényegé-ben ez utóbbi, vízmérnöki tevékenységre használta a vízkormányzás kifejezést, a water governance koncepció kapcsán pusztán a kormányzás elnevezést alkal-mazta (a munkánk későbbi részében még visszatérünk rá, hogy a 2011-es MTA stratégiai dokumentum mit értett pontosan a kormányzás koncepció alatt). Ma-gunk azonban a kormányzás kifejezés water governace-re történő alkalmazását annyiban tekintjük félrevezetőnek, mivel a water governance a kormányzásnak inkább csak egyfajta típusa.
A következő lehetséges magyar nyelvű elnevezés a vízpolitika volt,25 azonban ezen elnevezésnek egyrészt létezik egy angol megfelelője is a szakirodalomban
’water policy’ néven, másrészt pedig a vízpolitika – több értelmezés szerint is – egyúttal a water governance része is. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy az Európai Unió 2000-ben született Víz Keretirányelve (VKI) egyébiránt még egyáltalán nem használta a water governance kifejezést, hanem – meglátásunk szerint – valamelyest a water governance értelmében a water policy kifejezést alkalmazta angolul is (amit magyarul vízpolitikának fordítottak).
Az Európai Unió vízstratégiájaként számon tartott Blueprint (EU VS) szin-tén használja a water governance kifejezést – sőt egyfajta meghatározást26 is közöl esetében –, annak magyar nyelvű változata azt, mint ’vízügyi irányítást’ for-dítja le. Meglátásunk szerint azonban ez a magyar nyelvű elnevezés nem adja vissza a water governance koncepciójának összetettségét, e helyett azt
23 SOMLYÓDY (szerk.) 2011, 13., 41–46., 50., 74–77. és 289. A 2011-es MTA-stratégia írá-sakor már rendelkezésre állt a 2009-es WWDR, amit fel is használtak a 2011-es MTA-stratégia készítői.
24 SOMLYÓDY (szerk.) 2011, 82., 113., 116., 226.
25 Ekképpen fordította például a water governance kifejezést Baranyai Gábor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által 2016. május 26. napján szervezett Országos Fenntartható-sági Szakmai Nap felhívásában, és jelen sorok szerzője is gyakorta hivatkozta hasonlóan azt. Ezen megközelítés, vagyis amely a water governance és a vízpolitika között egyen-lőséget tesz, egyébiránt nemzetközi szinten is ismert; lásd erről WWAP 2006, 48.
26 „Vízügyi irányítás: ahhoz, hogy teljesíteni lehessen a Rio+20 nyilatkozat kötelezettség-vállalását – az integrált vízkészlet-gazdálkodás végrehajtásának jelentős javítása az ösz-szes lehetséges szinten – a vízgyűjtők szintjén megfelelő vízügyi irányításhoz vezető ha-tékony intézményi felépítésre van szükség. A megfelelő irányítás és a fenntartható vízgaz-dálkodás a víz és a biztonság kapcsolata révén regionális és nemzetközi szinten szintén hozzájárul a béke és a politikai stabilitás biztosításához.” EURÓPAI BIZOTTSÁG 2012b, 2.6. pont.
vetően csak, mint egy egyirányú, alá-fölérendeltségen alapuló tevékenységet ne-vesíti.
A kérdés tisztázása kapcsán fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a magyar Nemzeti Vízstratégia maga is ismeri a water governance tevékenységét, ugyanis felhasználja például az OECD vonatkozó tanulmányát27 is, és a hivatkozott ta-nulmány címében szereplő water governance kifejezést ’vizekre irányuló kormány-zásként’ fordítja le.28 Meglátásunk szerint azonban a water governance nem pusztán közvetlenül a vizekre irányuló kérdésköröket fedi le, hanem annál tá-gabb, ugyanakkor a vizeket érintő kérdésköröket is magában foglalja. Ki kell emeljük továbbá, hogy az NVS használja magát a vízkormányzás29 magyar nyelvű kifejezést is, azonban – amellett, hogy ennek nem adja meg a pontos fogalmát – azt leginkább a vízmérnökök által is használt szűkebb értelemben és szövegkörnyezetben teszi. A VGT2-ben30 a vízmérnökök által használt szű-kebb értelemben találkozhatunk a vízkormányzás kifejezéssel.
A fentiekre tekintettel jelen tanulmányban a water governance kifejezés ma-gyar nyelvű megfelelőjeként a vízszemléletű kormányzás elnevezést használjuk.
A vízszemléletű kormányzás pontos mibenlétének meghatározásával napja-inkra széles körű szakirodalom foglalkozik. Mindezeket alapul véve különösen a következőket érdemes kiemelni a vízszemléletű kormányzás kapcsán.