A 2016-os Víz Világjelentés: a víz és munka

A 2016-os WWDR további fontos elemmel egészíti ki az integrativitásra tö-rekvő vízszemléletű kormányzást.²²⁶ Nevezetesen – mintegy hangsúlyosabban becsatornázva a fenntartható fejlődés társadalmi dimenzióját – a hidrológiai ciklus és a munka, illetve munkahelyek közötti rendkívül szoros kapcsolatot is hangsúlyosan beemeli a vízszemléletű kormányzás területei közé.

A 2016-os WWDR rámutatott arra, hogy a vízkörforgás és vízfelhasználás számos összefüggésben vizsgálható a munka vonatkozásában. Mindezen

218 WWAP 2012, 34–35.

219 BOSTIC et al. 2015, 971.

220 ENSZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS 2003.

221 ENSZ 2010a.

222 ENSZ 2010b.

223 Mindezen kérdésről lásd bővebben: SZILÁGYI 2015e; SZILÁGYI 2015f. A kérdés alapvető szakirodalmi feldolgozása kapcsán lásd továbbá: ALBUQUERQUE 2012; MCCAFFREY–N E-VILLE 2009; TULLY 2005; WATROUS 2011, 109–136.

224 EURÓPAI PARLAMENT 2015a.

225 A magyar alkotmányos szabályozás, illetve a vízhez való jog magyar szakirodalma kap-csán lásd: SZAPPANYOS 2013, 11–130.; SZABÓ–GREKSZA (eds.) 2013, 2–15., 34–48., 49–

67., 97–114., 116–135., 136–154., 155–169., 170–179., 180–193., 194–211.; KECSKÉS

2009; RAISZ 2012b; BUJDOS 2013.

226 WWAP 2016, 13.

összefüggések közül a jó vízszemléletű kormányzás megvalósítása szempontjá-ból minimálisan az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni.²²⁷

I. A víz alapvető eleme a gazdaságunknak és szükség van rá mind újabb mun-kahelyek létrehozásához, mind pedig a meglévők megtartásához a gazdaság min-den szektorában, vagyis mind az elsődleges (mezőgazdaság, állattartás stb.), mind a másodlagos (nehézipar, termékelőállítás stb.), mind pedig a szolgáltató szektor-ban (turizmus és rekreáció). Ezen szektorok közül több is nagy mennyiségű vizet igényel érték-előállítási láncának egyik vagy több szintjén. A globális munkaerő mintegy felét alkalmazzák a nyolc víz- és természeti erőforrás-függő ágazatban (nevezetesen: mezőgazdaság,²²⁸ erdőgazdálkodás, halászat, energia, forrás-in-tenzív feldolgozóipar, újrafeldolgozás, építőipar és közlekedés).²²⁹ A 2016-os WWDR ezt követően részleteiben is elemzi az egyes munkatípusokat annak fényében, hogy milyen viszony áll fenn ezek és a víz között. Ebben a vonatko-zásban négy főkategóriát nevesít a jelentés:²³⁰ Az (a) egyik főtípus az ún. ’víz-szektoros munkák’ (water jobs, jobs in the water sector vagy water sector jobs), amelyek a vízszektorban közvetlenül jelennek meg. A vízszektor tipikus elemei a követ-kezők: (a1) a gazdálkodás a vízkészletekkel; (a2) a vízinfrastruktúra építése és működtetése; (a3) olyan vízhez kötődő szolgáltatások biztosítása, mint a vízi-közmű-szolgáltatások (ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és -kezelés) és bizonyos kármentesítési tevékenységek. A vízszektoros munkák mintegy alapul szolgálnak (b) a következő főtípusba sorolt, ún. ’vízfüggő munkáknak’ (water-de-pendent jobs), amelynek pedig két altípusa van, attól függően, hogy az a szektor, amelyben találhatók milyen formában függ a víztől. A jelentős mennyiségű vi-zet felhasználó, feldolgozó ún. ’erősen vízfüggő szektorok’ (heavily water-dependent sectors) esetén a megfelelő vízhez való hozzáférés akadályozása a munka elvesz-tését jelenti (avagy „nincs víz, nincs munka”). Ilyen szektorok például a mezőgaz-daság,²³¹ az erdőgazdálkodás, az édesvízi halászat és akvakultúra, bányászat, va-lamint az energia-előállítás legtöbb típusa,²³² de ehhez a típushoz sorolhatók az

227 Hasonló témájú, magas színvonalú elemzést készített a fenntartható fejlődés és a humán erőforrások kapcsolata tárgyában JAKAB 2016b.

228 A speciális mezőgazdasági munkaviszonyok kapcsán lásd még MÉLYPATAKI 2010;

CSÁK–KENDERES 2016; CSÁK–HORNYÁK 2016.

229 WWAP 2016, 10.

230 WWAP 2016, 2–3., 32.

231 Miközben a mezőgazdasági befektetések gyakorta megnövelik a termelékenységet és emelik a foglalkoztatás minőségét, mindezt a munkahelyek számának csökkenésének árán érik el. Ilyen esetekben megfelelő közpolitika szükséges annak érdekében, hogy az elbocsátott munkásokra nehezedő kedvezőtlen hatásokat csökkentsék; WWAP 2016, 3.

232 A 2016-os WWDR összességében arra a következtetésre jut, hogy megújuló energiaszek-torban végbemenő növekedés egyúttal a zöld és a víztől kevésbé függő munkák

számá-egészségügyi ellátáshoz, illetve a turizmushoz kötődő néhány munkatípus is.

A 2016-os WWDR-ben található becslések szerint több, mint 1,4 milliárd mun-kahely – amely pedig a világ teljes aktív munkaerejének 42%-át teszi ki – erősen vízfüggő szektorokban található. A vízfüggő munkák másik altípusa a ’mérsékel-ten vízfüggő szektorok’-hoz (moderately water-dependent sectors) kötődik. E szektorok ugyan nem igényelnek olyan sok vizet, mint az erősen vízfüggő szektorok, en-nek ellenére a víz mégis nélkülözhetetlen eleme az előállítási láncuknak. Ilyen szektor például az építőipar, üdülő-ágazat vagy a szállítás. A 2016-os WWDR-ben található becslések szerint megközelítőleg 1,2 milliárd munkahely – amely pedig a világ teljes aktív munkaerejének 36%-át teszi ki – mérsékelten vízfüggő szektorokban található. Vagyis a világ teljes aktív munkaerejének 78%-a függ a víztől. (c) A harmadik főtípus az ún. ’vízszektort kisegítő munkák’ (ancillary water jobs) köre, amelyek olyan környezetet és támogatást biztosítanak a legkülönbö-zőbb tevékenységekhez, illetve szervezetek, intézmények, ágazatok és rendsze-rek működtetéséhez, amelyek segítségével azok kapcsolódhatnak a vizekhez.

Ez a munkatípus magában foglalja például a vízpolitikai és vízjogi szakértőket, mérnököket, tervezőket, pénzembereket és hidrológusokat. (d) A negyedik fő-típus, nevezetesen az ún. ’vízhez kötődő munkák’ (water-related jobs), mindenféle munkát jelentenek, amelyek lényegi feladatköre kötődik a vízhez. Ennélfogva főleg a vízszektoros munkákat és vízszektort kisegítő munkákat értjük alattuk.

II. A vízszemléletű kormányzás előtt számos kihívás áll a foglalkoztatás ja-vítása vonatkozásában. A 2016-os WWDR szerint foglalkoztatással szorosan összefüggnek például a következők is. (a) Az elkövetkező években, illetve évti-zedekben prognosztizálható vízhiány komoly korlátját képezi az országok, il-letve közösségek gazdasági növekedésének. A növekedésre – és ekképpen a foglalkoztatásra – azonban a vizek minőségének is komoly hatása van, ugyanis a gyenge vagy rossz minőségű víz bizonyos gazdasági ágazatok számára nem felel meg, és a tisztítási költségek ezáltal szintén korlátozó tényezők lehetnek.²³³ Mindezekre tekintettel a vízszektorban megvalósítandó beruházásoknak ki-emelt jelentősége van, hiszen a vízszektorba történő befektetés egyben a fog-lalkoztatásba történő befektetésnek is minősül. Ennek során az infrastruktú-rába és a vízhez kötődő szolgáltatásokba történő befektetések visszatérülhet-nek a gazdasági növekedésbe és közvetlen vagy közvetett munkahelyterem-tésbe. Ezzel szemben a jó kormányzás hiánya és a befektetési kudarcok a gaz-daság lassulásához vezethetnek.²³⁴ A 2016-os WWDR egyébiránt azzal számol,

nak növekedéséhez vezet; WWAP 2016, 3.; meglátásunk szerint azonban, mindezen megállapítás jelentősen függ attól, hogy milyen megújuló energiatípusról van szó.

233 WWAP 2016, 3.

234 WWAP 2016, 4., 10–11.

hogy a vízszektorba történő befektetések jelentős része továbbra is a közszek-torból érkezik majd. A 2016-os WWDR kitér a magánbefektetések szerepének növekedésére, illetve a vízszolgáltatások privatizációjának folyamatára is, és mindezeket alapvetően pozitívan értékeli. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy mindezek mellett léteznek kedvezőtlen tapasztalatok is a szektor privatizációja során, mint ahogy vannak pozitív eredmények a szektor nacionalizációja kap-csán is. Mindezek vonatkozásában a 2016-os WWDR azt a következetést vonja le, hogy a megfelelő megoldás megtalálása szituációfüggő, és számos szempon-tot figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a jó döntés születhessen meg.²³⁵ (b) A klímaváltozás – amely csökkentheti a vizek elérhetőségét, hason-lóképpen a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságát, intenzitását és súlyos-ságát – számos szektorban bizonyosan munkahelyek megszűnéséhez vezet majd. Ugyanakkor a klímaváltozás egyúttal munkalehetőséget is teremthet a klí-maváltozáshoz történő adaptációs tevékenység előtérbe kerülése során, egyút-tal egy proaktív adaptációs politikával a klímaváltozás miatti munkahelyek el-vesztése is csökkenthető.²³⁶ (c) A vízhez kapcsolódó káreseményeknek (árvi-zeknek, aszálynak stb.) kedvezőtlen hatása van a gazdaságra, s ezáltal magára a foglalkoztatásra is.²³⁷

III. A 2016-os WWDR az emberi jogok és víz kapcsolatának vonatkozásában is új perspektívákat tud behozni, s ezáltal jól rávilágít arra, hogy a vízszemléletű kormányzás kapcsán milyen komplex jelenségkörrel is kell(ene) foglalkozni. (a) Egyrészt a már több korábbi Víz Világjelentésben is elemzett – más emberi jogok érvényesülésének is előfeltételét képező – vízhez és szanitációhoz való jog kapcsán rögzíti, hogy azok érvényesülésének fontos hatása van a munkára.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy évente mintegy 2,3 millió munkához kötődő haláleset történik, és ezen halálesetek 17%-a a munkához köthető be-tegségeknek tulajdonítható, amely betegségek esetében pedig a legfőbb – egyébiránt relatíve könnyen megelőzhető – tényezők: a gyenge minőségű ivó-víz, a rossz szanitációs és higiéniás feltételek, és a mindezekhez kapcsolódó tudáshiány. Egyes becslések szerint a gyenge munkabiztonsági és munkaegész-ségügyi feltételek világszinten 4%-kal csökkentik évente a GDP-t. Mindezek az adatok alátámasztják annak szükségességét a jelentés írói szerint, hogy világ-szinten az egyes országok fokozzák erőfeszítéseiket a mindenki számára elér-hető biztonságos ivóvízhez és szanitációhoz, beleértve mindezek

235 WWAP 2016, 14. A kérdéskör részletes elemzéséről lásd még SZILÁGYI 2013c, 180–194.

A finanszírozás és vízszemléletű kormányzás kapcsolata tárgyában lásd még a témában alapműként számon tartott HALL–REES–WINPENNY 2008.

236 WWAP 2016, 4.

237 WWAP 2016, 2.

ken történő hozzáférését.²³⁸ (b) A 2016-os WWDR ezt követően részleteiben elemzi²³⁹ a víz, illetve vízhez való jog és a tisztességes munkához való jog kapcsolatát is. A nemzetközi szinten elismert emberi jog megtalálható az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is, amelynek 23. cikke értelmében: „Minden személy-nek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.” E jog biztosítása érdeké-ben a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányá-nak 7. cikke további fontos feltételeket²⁴⁰ állapít meg, több más mellett a mun-kakörülmények vonatkozásában. A 2016-os WWDR ezt követően számos nemzetközi dokumentumot említ még, amelyek a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog és a vízhez és szanitációhoz való jog szoros ösz-szefüggéseit taglalja. Az ENSZ egészséges ivóvízhez és szanitációhoz való jo-gért felelős különleges biztosának 2014-es jelentése pedig az alábbiakat hozza:

„A vízhez és szanitációhoz való emberi jog megsértése gyakorta összefüggésben van egy szé-lesebb körű jogfosztással és más sérelmekkel, beleértve az élethez, egészséghez, élelemhez, otthonhoz, oktatáshoz, munkához és egészséges környezethez való emberi jogok sérelmét.”²⁴¹

IV. A 2016-os WWDR-t – magunk részéről – végezetül azért is tartjuk fon-tosnak kiemelni, mivel a víz és munka viszonylatában fontos kapcsolatra mutat rá az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai (SDG-k) között is.²⁴² A speciális vízre vonatkozó 6. SDG (részletes elemzéséről lásd jelen munka vízpolitikával foglalkozó részét) mellett ugyanis a vízszemléletű kormányzás látókörébe he-lyezi a 8. SDG-t is, amely pedig célul tűzi ki a tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés mellett a teljes és eredményes foglalkoztatást és tisztessé-ges munkát mindenki számára. Ennek például 8.8. számú feladata foglalkozik

238 WWAP 2016, 5., 55–56.

239 WWAP 2016, 5., 56–57.

240 „Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát az igazságos és kedvező munkafeltételekhez, amelyek különösen az alábbiakat biztosítják: a) olyan díja-zást, amely minden dolgozó számára legalább a következőket jelenti: (i) méltányos mun-kabért és az egyenlő munkáért minden megkülönböztetés nélkül járó egyenlő díjazást, különösen pedig a nők számára olyan munkakörülmények biztosítását, amelyek – ugyan-azon munkáért való ugyanugyan-azon díjazás mellett – nem maradnak el a férfiak munkakörül-ményeitől; (ii) tisztességes megélhetést maguk és családjuk számára, az Egyezségokmány rendelkezéseivel összhangban; b) biztonságos és egészséges munkakörülményeket;

c) mindenki számára azonos lehetőséget arra, hogy a munkahelyén – kizárólag a mun-kában eltöltött idő és a szakmai képességek figyelembevétele alapján – megfelelő maga-sabb kategóriába léptessék elő; d) pihenést, szabad időt, a munkaidő ésszerű korlátozá-sát, rendszeres fizetett szabadságot, valamint a törvényes ünnepnapokra járó díjazást.”;

Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikk, az egyezségokmányt Magyarországon az 1976. évi 9. törvényerejű rendelet hirdette ki.

241 ENSZ 2014, para. 6.

242 WWAP 2016, 5., 58–61.

a mindenki számára biztosítandó biztonságos munkahelyi környezettel. A 8.

SDG-n túl egyébiránt más SDG-k is fontos munkához köthető ügyeket érinte-nek. Így például a szociális védelem köre fontos része a szegénységgel, illetve az egészséggel foglalkozó 1. és 3. SDG-knek is. Ezt követően aztán ez a három témakör például olyan további SDG-kben is feltűnik, mint amilyen az országok közötti és azon belüli egyenlőtlenségekkel foglalkozó 10. SDG (lásd például annak 10.4. számú feladatát a megfelelő költségvetési- és bérpolitikáról, illetve szociális védelmi politikáról).²⁴³

1.5. A vízszemléletű kormányzás koncepciójának hazai alkalmazása