Sem mi á r ú legyen az selyem pántlika, Most sok asszony leány, kinek nincs f a l a t j a Az házánál, avagy csak nem koldul a t y j a . A r a n y a s széljű az patyolat, és gyenge Gyolcs rokolyája, és rókás czifra mente, Az p á r t a is drága s czifra öltözet je.
J o b b volna adózna, mit erre költene.
J e r t e k elé t ü is jó sz[ékely] asszonyok Régi köntöstökben, az [kik m]ár nem v a t t o k . Elsőbben is lássuk, hogy [minő volt] kontyok ? Viseltek az régi j | ó gaz] da asszonyok
BR. APOR P É T E R : METAMORPHOSIS T R A N S Y L V A N I A E .
Mind lófő, d a r a b a n t emb[er felesége]
V a s t a g t ö m ö t t kontyát [az fején vis]elte, K é t n a g y tő, mint k é t szarv, [abba bele] téve, Az tőnek hólyagos volt az alsó [vége].1) Az ki értékesebb, volt ezüst az tője, Hólyagos, k o n t y felől, tőnek alsó vége, A r a n y a s is volt, az kitől kitelhete,
Csüf l e t t volna, kinek oly kontya nem lenne.
Székely asszony s leány nagyobb dicsírete : Nem h a l l o t t á l volna edgy k u r v á t közülié,
Igen g y e r m e k lévén, emlékezem edgyre, Mintha csuda t ö r t é n t volna, volt oly híre.
Oh erdélyi ember, hogy ha jól megnézed.
Bizony nem portio oka, hogy nincs pénzed, Hanem f e h é r n é p r e való rossz költséged, Czifrán, haszontalan addig öltözteted.
Világ h i s t ó r i á j á t majd elolvastam.
Asszony s leányok köntösiről láttam (így!) í r á s t , de E r d é l y b e n r e n d e t nem találtam.
Azért, hogy ezt irtam, szánakodva í r t a m . De még Erdélyben is, nézd meg az szászokot, Az maga rendiben t a r t j á k asszony okot,
Nem czifrázzák rendin kivül leányokot, Azért teli lenni l á t j u k ládájokot.
Férfi köntösin is lévén sok czifraság, Paszamán és krepin s hasonló bolondság.
K i s e p r i pénziinköt s szegényedik ország, Kaczagna, ha látná ezt az régi világ.
Lássuk miképpen volt férfiak köntöse ? A nagy embereknek p á r nusztos süvege, R a j t a medály vala szépen felfüggesztve, D a r u vagy kolcsoktoll á l l o t t ki belőlle.
Edgy n u s z t t a l prémezve köz főrend süvege, Bokréta, jóféle gyöngyből reá téve,
Virágból b o k r é t á t süvegin viselte.
Nyárban ifiúság díszesnek is vélte.
*) A zárjelbe tett helyeket az egér kirágta.
B R . A P O R P É T E R M E T A M O R P H O S I S T R A N S Y L V A N I A E .
49
K é t három négy renddel úrfiak nuszt f a r k a tMagok süvegire rendiben v a r r a t t a k . A r r a drága forgót szépen a k a s z t o t t a k , Káró, vagy kerecsen tollat abba r a k t a k . A z forgó kétfelé néha megyen vala, Néha penig eszsze kapcsolódik vala, Némelyik sastollas forgót visel vala, M e r t akkor edgy néhány forma forgó vala.
R á r ó vagy kerecsen p á r tollat viseltek A z úrfiak inkább, k i t medályban t e t t e k . Medályban valának igen drága kövek, Gyémánt, smaragd, rubin, az k i k e t neveztek.
H o g y Gyulaffi László főbejáró vala, Ilyenforma forgót akkor visel vala,
De mindenek f e l e t t gyönyörűség vala, H á r o m d a r u t o l l a t hogy t e t t e k medályba.
A k k o r i t t Erdélyben sok d a r v a t t a r t o t t a k , D e az d a r u szürke, azért is k i h ú z t a k A z tollából, melyet megint visszaraktak, E l é b b f a o l a j a t helyiben o n t o t t a k . A t t ó l az dar[utoll] szépen f e h é r e d e t t , Melyet id[ejében] onnét meg kiszedett, Szép [formában oszjtán az medályban b e t e t t . H o [ g y attól süvjege ugyan diszessé l e t t . A k k o r az [úrfiak sz]ép darutollason,
[Ezüst é]s aranynyal v a r r o t t londingoson (így!), majczan függő ékes tarsoly oson,
szép selyem nyakravalósoson (így!) berzsennel veresen f e s t e t t lóra Felültenek, az ló aranyas szerszámba,
Köves, gyöngyös, kláris, szerszám és czafraga, Az lónak medálylyal üstök nyomtatója, A z medályban is két három d a r u tolla, E z ü s t és aranyas kengyelekben lába,
A r a n y a s sorkantyús (így!) lévén az csizmája, G y é m á n t és r u b i n t t a l , s smaragddal m e g r a k v a ;
*) A kipontozott helyeket az egér kirágta.
BR. APOR PÉTER VERSES MÜVEI. 4
100 BR. APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS TRANSYLYAXIAE.
Tigris, párducz, f a r k a s bőrben az sok szolga Fejekben sastollas aranyas forgója,
Az bőröknek ezüst, és aranyas gombja, E d g y néhány rend ezüst lánczczal leszorítva E l ő t t e sok czifra vezeték paripa,
Az lón szép csendesen m a g á t megugratta, E l ő t t e harsogott török síp, s trombita : Megnézhette volna edgy k i r á l y udvara.
P é l d á t hozok e l é : mikor Székely László Házasodék, hintó előtt az mely h a t ló.
Volt azok homlokán mind üstök-nyomtató.
Azokban medályban darutoll. fennálló, H á r o m szál darutoll süvege medályán, Az melyen ü l t maga, p o r t a i paripán.
K é t szál darutoll volt medályban homlokán.
Veressel f e s t e t t volt serényin és f a r k á n . Az csigás szerszámot lovakon viselték, Az úrfiak kivált azt igen szerették, K a n t á r , szügyellő, f a r m a t r i n g r a tették.
Melylyel az lovokot felékesítették.
Az úrfiak apró csigát viseltenek,
Gyöngy-csigának melyet akkor neveztenek, Babnál nagyobb nem volt, olyat kerestenek, Közben-közben nagyobb csigákot tettenek.
Az sokszínű vala, volt m i n t edgy kis alma.
Az tengerről hozták, s volt tengeri csiga.
Nemes ifiaknak nagyobb csiga vala.
Az lovok szerszámán, s az olcsubb is vala.
F e k e t e süvegek vala az u r a k n a k . Olyan, melyet h í n a k mostan posoninak.
Az u r a k é selyem, szőr alábbvalóknak.
Olyat fejiben is v o n t a k holt férfinak.
Sok olyan süveget régi koporsókból, Gryermek lévén, l á t t a m , k i h á n t a k az sírból;
Harczon ki elesett, volt veres bársonyból, V a g y valami veres selyem csinálmányból.
B R . APOR P É T E R : M E T A M O R P H 0 S I S T R A N S Y L V A N I A E .
Hasonló süveget nyárban liordoztanak Az iűak, melyen csákót is v á g t a n a k , E z ü s t tővel melyet sűrűn m e g r a k t a n a k . Gombjai az tőnek aranyasok voltak.
Alsó k a r i m á j á n az olyan süvegnek Az sinórnak kellett lennie helyinek.
Az sinór ezüstből vala nímelyeknek.
Tiszta selyemből volt alsóbb rendűeknek.
A z olyan süvegnek alsó részin vala Néhány helyt kivágva rendes hasadékja, Melyen kieresztvén [sinor] megczifrázva, Az sinórnak pen[ig hossz]ú vége vala.
Mell je mellett jobbra az[t kijeresztette, Az övin kevéssé csak [hogy alól ére], YitézkÖtés vala az si[nornak vég]e,
K e t t ő s volt az sinór, m[ely volt] leeresztve.
Az sinóron alá s feljáró gomb [vala], M e r t az süvegen is tollas forgó [vala].1) F é l t hogy az süvegit fejéből kivonja A z forgó, az mikor erősen nyargalna.
A z é r t azt az sinórt torka alá tette,
Gombot alább s feljebb az mint kellett tette, Gombbal megszorítván, aztán nem f é l t e t t e Süvegit, nyargalván, hogy föleire leejtse.
H o r g a s inok a l a t t az csizmájok szára Rendes térdkötővel szépen kötve vala, Azon. kitől kitölt, ezüstből csatt vala, Majcz, bagaria, szíj, az t é r d k ö t ő vala.
Micsoda nádpálezát az u r a k viseltek, L e i r á m oda fel, kalapot is t e t t e k N y á r b a az fejekben, és a r r a szerzettek
Csukros (így!) fennálló struez tollat helyheztettek.
E z ü s t és aranyas tollas buzogányok TJrfiaknak vala, az kiknek volt módjok, A z nyelinek bársony vala boritékjok, A z végei voltak megint aranyasok.
*) A zárjeles helyeket az egér kirágta.
4*
100
BR. APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS TRANSYLYAXIAE.
Az kinek nem vala éppen oly értéke,1) Hogy éppen ily drága buzogánt viselne, Zománczos aczélból buzogánt viselte, Ezüstös, aranyas végig vala nyele.
K i n e k buzogánya nem v o l t : volt csákánya..
Avagy igen czifrán k é s z í t e t t baltája, Mint az buzogánnak, nyele vala czifra, Bársonyos, ezüstös és aranyas vála.
K i t ő l sem buzogány, sem csákány, sem balta K i nem telik v a l a : volt tatár korbácsa, Az nyele korbácsnak volt tamariskus fa.
K é t végén nyelinek szép f e h é r csont vala.
Igen hosszú vékony korbács volt másféle.
Abban az időben nohajkavolt neve, Azon k é t három bog közepire kötve, Igen bosszú vala annak is az nyele.
Nímelynek kesztyű je vala v i d r a bőrből.
Másoknak volt télben megint r ó k a bőrből, H a r m a d i k viselte aztot hiúz bőrből,
Vagy szépen készítve diszes párducz bőrből.
Az nyári kesztyűnek még h í r e sem vala, Hogy ha nyári kesztyűt akkor l á t t a k volna, Bolondnak bizonynyal azt m o n d o t t á k volna, Valaki viselni azt a k a r t a volna.
E d g y valaki akkor viselni kezdette, Tudom azzal kiki annyira nevette, Hogy nyári kesztyűit m i n d j á r á s t letette, Többször az keziben soha f e l sem vette.
Az f e k e t e csizmát senki sem viselte.
Egyedül az gyászos, ki m a g á r a vette, Az dali csizmának nem volt másként híre, Az edgy K o r n i s Gáspár t u d o m kedvellette.
Ezzel a sorral kezdődik a 4-ik ív ; felette : D. fol. quartum.
(Ez is tisztázott, sajátkezű példányban maradt fenn.)
T. i. nogájka, ahogy a kancsukát a Kaukázus vidékén ma is nevezik.
HR. AI'OR P É T E R I METAMORPHOSIS TRANSYLVANIAE. 5 3
Mind felső, s alsó rend nagy szakállat hagyott, M i h e l t a r r a j u t o t t , hogy megházasodott.
H á z a s ember r i t k á n szakái nélkül látszott.
Csúfolták, valaki megberetválkozott.
Béldi P á l egyedül szakált nem visele.
H o g y mások csúfolták, a r r a azt felelte : T a t á r rabságában mikor volt esete, Szakállát megfogván t a t á r , és úgy verte.
S z a k á l l á t valaki hogy ha levágatta.
A k k o r az h a j á t is nem b o r o t v á l t a t t a : M á s o k n a k az olyan oly szavát hallotta, Melyet, szégyen, penna hogy aztot leírja.
M i n d n y á j oknak feje meg volt borotválva.
H o g y ha az fejinek lett volna kopocza, Biborból, bársonyból vala szép sabkája (így!) Azt az kopacz fejin mindenkor hordozta.
Senki f e j i n akkor nem volt kurva h a j a ,
Melyet most mondanak, hogy az szép bar ók a (így !) A z b a r ó k a nevet hogyha mondtad volna :
Más gondolta volna, hogy megyen bak róka.
Senki is bajuszszát régen nem nyírette.
Melynek is az szőre az szájat befedte, M i k o r ivutt, az bor éppen betöltötte, Bajuszáról aztán meg behörpöntötte.
Nyakravalót másszor soha nem viseltek.
A k k o r kötöttenek. mikor ú t r a mentek, A r a n y , s szkofiummal v a r r o t t volt nímelynek.
K ö z e p e fehér gyolcs, v a r r o t t az két végek.
E z ü s t t e l , selyemmel az nyakravalója,
Nímelynek csak tiszta selyemmel volt varrva.
A n n a k az két végit övig bocsátotta.
Nímelykor vetette az válla h á t á r a . D e inkább portáról hozott nyakravalót, Az emberek nagyja szép selyemből valót.
A z közrendé penig csak czérnából állott, Ariseltenek, mely is sokáig m e g t a r t o t t .
100 BR. APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS T R A N S Y L Y A X I A E .
U r a k , s f ő r e n d e k n e k mentéjek p o m p á r a Hosszú volt. s nagy szélyes hosszú az g a l l é r a , A z mely az m e n t é r ő l a d d i g lefiigg vala, A z míg az embernek közepe az h á t a . K a r j á n a k is f e l é t embernek b e f e d t e , H a s o n l ó k é p e n volt, az m i n t v o l t az mellje, Nuszt, nest, s róka s d r á g a b ő r r e l volt bérelve,1) D e az posztón k ü l j e l á l l o t t az bérlése.
A z f ö l d i g fityegett az m e n t e k é t ú j ja, D e az vége a n n a k k u t y a f ü l e s vala, A z k é t k a r j á n vala k é t felől k i v á g v a , Az melyen az ember kezeit k i d u g t a . N e m vala bérelve az m e n t é n e k ú j j a , É p p e n a t t ó l fogva, az m i n t v o l t kivágva, H a n e m m i n t k u t y a f ü l a n n a k végin vala, K u t y a f ü l ö n s feljel keves bérlés v a l a . A z m i k o r az olyan m e n t é t f e l ö l t ö t t é k , A z u g y a n r i t k a volt, a k k o r r á n c z b a szedték A z m e n t é n e k u j j á t , s feljebb, s f e l j e b b t ű r t é k , I d ő t ö l t míg azt f e l v e t t é k , s l e v e t e t t é k . Paszamánhvdk a k k o r nem v o l t semmi híre, D e P á z m á n y P é t e r n e k vala még n a g y neve, P a s z a m á n t n a k a k k o r emlékezetire,
Mondod P á z m á n y P é t e r , t a l á m más azt v é l t e . E z e n m e n t é j e k r e szövés vala v a r r v a ,
E d g y , k é t , s h á r o m ú j j szélessége vala, Oldal-pecsenyének k i k i a k k o r h í t t a , V é g i n v i t é z k ö t é s igen szépen á l l a . A z ódal-pecsenye vagy volt selyem tiszta, E z ü s t n e k a r a n y n a k avagy az f o n a l a , A v a g y elegvesleg m i n d e n i k b ő l álla, A z m e n t é r e igen s ű r ű n vala v a r r v a . Másféle m e n t é t is hosszan viseltenek, K i t boér-mentének a k k o r n e v e z t e n e k , J ó f é l e posztó volt, ú r , s f ő e m b e r e k n e k , A l á j a r ó k a b ő r t t e t t e n e k b é l l é s n e k .
I T. i. bélelve. Erdélyben máig is úgy m o n d j á k : bérelve.
63 Uli. APOR P É T E R : METAMORPHOSIS TRANSJTLVANIAE. 24
Boér-mentéjek volt az köznemességnek, Az mely m a t e r i á t muszulyn&k. neveztek, Melyet bárány-bőrrel hosszan megbéreltek, A z o k a t vették fel, mikor ú t r a mentek.
Urak, főemberek, és az jó nemesek N y á r b a n nyári m e n t é t rendesen viseltek, A r a n y matéria, vagy bársony béllések, Rását, bagaziát bérlettek nemesek.
K é t f é l e scarlát volt abban az időben : E d g y i k , k i t csináltak éppen Velenczében.
T i z e n h a t f o r i n t volt ára edgy singiben, D e csak úremberek j á r t a k oly köntösben.
Az másiknak neve török gránát vala, Négy forinton görög annak singit adta, K é k , zöld, meczín*) színe az olyannak vala, Főember, s nemesség olyat visel vala.
E z penig oly tartós, s erős posztó vala, K é t három rendbeli köntös elszakada Abból az posztóból, k i t h i t t a k anglia, U r a k n a k másféle posztó is v o l t ; sálya.
Köznemes embernek fajlandisnak h i t t a k . A z mást közönséges landismxk mondották, Az h a r m a d i k félét remeknek t a r t o t t á k K ö n t ö s ö k e t ezen posztókból csinálták.
U r a k és nemesség galandban szedették Köntösököt, sinór helyett körülvették.
B o g á r h á t ú sinór azután kezdeték, V a g y tiszta selyemből az sinórt viselték.
A b b a n az időben minden rend emberek
Mind dolmánt. mind m e n t é t jó hoszszan viseltek, A z é r t jó sokáig t a r t o t t öltözetek,
M e r t ők rövid köntöst el nem szenvedhettek.
A z fejedelem, s fejedelemasszonynak Hosszabb volt köntöse minden inasoknak, Mintsem az több u r a k szolgái j á r t a n a k , A r r ó l ismertettek udvari szolgáknak.
) T. i. megyszín.
63 Uli. APOR P É T E R : METAMORPHOSIS TRANSJTLVANIAE. 24
Nem vala sűrű gomb az dolományokon,
Tizenkét pár gomb volt csak edgy dolományon, Az mentén is vala szintén olyan módon.
Kapcsot sem viseltek soha az nadrágon.
Az ezüst gombot is tisztán, s aranyazva Dolmánra, mentére, v a r r o t t a k gyakorta.
Haszontalan költés nem volt selyem gombra.
Mert evvel megérte mind maga. s mind fia.
Az heved er-oneknem volt semmi híre.
Hanem az uraknak volt szép selyem öve.
Selyem, arany szkófi.2) az ki mint szerette, TJgy meggomboztatta, az mint kitölt tőle.
Az végin az őnek szép selyem majcz vala.
Azon ezüst csatt, s pikkelyek aranyazva.
Az majcznak végiben meg ezüst függ vala.
Régi magyar módon így öveznek vala.
Az öreg u r a k n a k nyárba matéria Yala az köntösök, bíbor vagy kamuka.
Avagy volt kanavácz ; mert járni bársonyban Az fejedelmen kiil szabadság nem vala.
Az ifiú urak k a r j á b a kivágva
Viselték az nyári köntöst, horvát módra.
Szkofium, aranynyal, ezüsttel megvarrva.
Az szép gyenge ingek abból kifügg vala.
Gryenge matéria ifi legényeknek
Az más ingen feljel vala v a r r o t t ingek.
Ujja, és galléra, de kivált a melljek Azt rojtos kötővel szépen lekötöttek.
A z t az inget akkor pánczél-ingnek h i t t a k Az bérlett nadrágot akkor r i t k á n látták.
Sem az h á t u l j á r a sinórt nem aggattak.
Talpaló helyt bőrből kapczát arra v a r r t a k .
T. i. övnek.
2) T. i. szkofium.
100 BR. APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS T R A N S Y L Y A X I A E .
Némelykor sétáltak nyárban csak papucsban, .Ks az nadrágokra f e l v a r r o t t kapczákban.
Sárga, s veres czizma másszor az lábokban.
Aranyas, vagy tiszta ezüst s a r k a n t y ú b a n . Hosszú mentéjek volt az öreg u r a k n a k , Ugyan hasonló volt mind az ifiaknak.
A z vége közepin volt horgas inoknak, Az béllése vala h á t a az r ó k á n a k .
Hogyha mondtad volna, nevit az krepinnek.
Más gondolta volna valahol zörgetnek.
Minden czifrasága dolmány, s mentéjeknek Diszesen f e l v a r r o t t volt vitézkötésnek.
Az vitézkötés is volt edgy néhány féle.
Az m i n t kitől kitölt, azképpen készítve.
Selyemből, aranyból, avagy elegyítve, Szkofiumból, kinek vala tehetsége.
Nímelyik edgyes volt, de h á r m a s is vala, De az az edgyesnél sokkal kisebb vala.
Némelyeknek vala nagy aranyas gombja, Minden czifraságra mentéjekre varrva.
Dolomány, m i n t irtain, olyan hosszú vala, Nem is volt másféle semmi czifrázatja.
K u t y a f ü l e s vala az végin az újja, Bársonynyal bérelve igen szépen vala.
Sem szűk, sem bőv n a d r á g tisztességes vala, I f i a k n a k azon volt salavária
A d d i g ért, n a d r á g n a k mig volt hasítékja, Belől az n a d r á g r a sinór vala varrva.
Az sinór végiben k é t ezüst t ő k voltak, A salvárnak lyukán melyet általvontak, Salvárit nadrághoz avval szorítottak, Salvárra posztóból ottan szívet v a r r t a k . Telekes bocskort is ifiak viseltek.
Melyet bagaria bőrből készítettek,
Szirony, ezüst, selyem szép majczot szerzettek.
Az melylyel nagy czifrán bocskort felkötöttek.
5 8 BK. APOR P É T E R : M E T A M O R P H O S E T U A N S Y L V A N I A E .
Bocskor felső része m i n t majcz volt czifrázva, Nagy h a j a t is igen r i t k a visel vala,
De h á t u l megkötve nem volt m i n t lófarka, Bele sem k ö t ö t t é k , mint most az zacskóba.
H a valaki régen azt mívelte volna, A z t o t az világból kikaczagták volna, Hogy farsangos legyen, azt gondolták volna, M e r t a k k o r is látszott f á r s á n g n a k b o l o n d j a . K i n e k nagy h a j a volt, azt lebocsátotta, De rend szerént inkább l e b e r e t v á l t a t t a , E d g y részit, m i n t most is, üstöknek meghadta, Örült, mentől nagyobb csomóját l á t h a t t a . Az üstökök közi csak r i t k á n fűztenek P á n t l i k á t , vagy sinórt, k i v á l t gyermekeknek, Igen illik vala, k i v á l t kisdedeknek.
Es ez vala rendi régi köntösöknek.
ÖTÖDIK C Z I K K E L Y .