Kegnans fejedelem tíz órakor e t t e Reggel az ebédet, az vacsorát estve, A z h a t o t az óra midőn elütötte,
A z t o t penig ilyen renddel véghez v i t t e : A z főkonyhamester akkor megizente,
H o g y már készen volna fejedelem étke, A z főpohárnok is akkor eléjöve E s az pohárszéken szép rendelést teve.
A z több pohárnokok bőrös szepetekben A z hámozott czipót behozták elsőbben, A z u t á n f o r g ó d t a k asztalterítésben, A z asztalterítés vala ilyen r e n d b e n : Aranynyal ezüsttel v a r r o t t abrosz vala, I ) e az csak edgy singni, igen keskeny vala, K ö r ű i t e r í t e t t é k az hoszszú asztalra, Más szép fejér abroszt t e r í t e t t e k arra, Szép ezüst t á l a k b a n az étket feladták, V a r r o t t keszkenyőkkel étekfogók fogták, Azon keszkenyőköt az udvartól k a p t á k , Avval t á l a t f o g j á k , csak a r r a t a r t o t t á k . Etekfogók előtt gyalog megyen vala A z főkonyhamester, s úgy rendeli vala, Az étket mi renddel vinnék el asztalra, Az mint elrendelte v i t t é k palotára.
*) Bál egy köteg, a mivel némely árút, pl. a keleti szőnyeget árulni szokták.
BR. APOR PÉTER VERSES M Ü V E I . 3
100
B R . APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS TRANSYLYAXIAE.
De az főasztalnok ült szerszámos lóra, D a r u avagy ráró három szál szép tolla Az süvegin vala, medályba foglalva, K o n y h a m e s t e r előtt lón úgy megyen vala.
Az p a l o t a előtt lováról leszállott.
Ott az étekfogók eleiben állott.
Gyalog vezette fel az étekfogókot.
Asztalhoz palotán étkeket r a k a t o t t . A d d i g mind palotán kellett udvarlani.
Az mig meleg étket k e l l e t e t t elhozni.
Vagy az derék fogást k e l l e t e t t feladni.
A k k o r t é r d e t hajtván, meg le kellett menni.
Az több étekfogók minnyájon követték, A k k o r is, az étket az mikor elvitték.
Asztalnokot lovon megint menni nézték.
Az asztalhoz étket m i n t elébb l e t e t t é k . Elsőbben hogy étket r a k t á k az asztalra, Fejedelem, s Aszszony j ö t t e k palotára.
Az fejedelemnek ha volt tanácsura.
Az az fejedelem előtt elől j á r a .
Hoszszabb ő magánál, ezüstös nádpálcza Az főhochmesternek az keziben vala.
Melynek az közepit kézzel f o g j a vala, F e j e d e l e m előtt lassan úgy jő vala.
Ezüstös nádpálczát nem vala senkinek Szabad hogy viseljen, az fejedelemnek Rövid v a s t a g nád volt, azon is ezüstnek Nem vala s nem látszott jele legkisebbnek.
Az nádpálcza sem volt ilyen czifra, mint ma, Az p o r t á r ó l hozták, volt k é t három bogja, A n n a k is edgv része fennállott, m i n t fogta.
Az elsőknek vala akkor csak nádpálcza.
Hogy az fejedelem k i j ö t t , á l l o t t a n a k Mind r e n d e t az urak s t é r d e t h a j t o t t a n a k , Minden tiszteletet t e t t e n e k uroknak.
Az míg asztalhoz ült. mind udvaroltanak.
100 BR. APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS T R A N S Y L Y A X I A E .
A z fejedelemnek zöld bársony süvege, Kozák süvegnek h i t t á k . nuszttal prémezve, A z fejiröl akkor aztot le nem vette.
A l l o t t urak előtt, mind süveg feltéve.
A z lioszszú süveget csak r i t k á n viselte, Rend szerént u r a k is, k i v á l t hideg t é l b e ; K o z á k süvegek volt, s viseltek fejekbe.
Róka. liest, avagy íiuszt volt az prémezetje.
M á r az főpohárnok eléáll társával,
Szép ezüst medencze, s nagy ezüst korsóval.
A z kendő volt v a r r v a gazdag szkofiummal, Fejedelem előtt állnak t é r d h a j t á s s a l . A z fejedelem is elébb megmosdódik, A z u t á n az Aszszony mosdására viszik.
A z mint feljebb írám, r e n d r e kiki mosdik.
A z vizet azoknak más korsóból öntik.
Eczczer az lengyelnek vala i t t követje, Z r i n y i J á n o s *) is volt u r u n k n a k vendége.
A z pohárnok akkor mind h á r o m kézire A z ezüst korsóból az vizet öntötte.
Az udvari pap is immár elé állott Vagy pohárnok inas, arra t a n í t t a t o t t . Az asztali áldást szép halkai elmondott.
Urunk az süvegit az keziben t a r t o t t . A z u t á n süvegit t e t t e az fejében,
Az Aszszonynyal k e t t e n ültenek főhelyben.
M i n d j á r t ennni kezdtek k e t t e n az étkekben.
Nem h a j t v á n senkire semmit is semmiben.
Főhochmester osztán azokot ültette.
K i k e t meg m a r a s z t o t t u r u n k ebédire, D e hol volt az U r u n k , s Aszszonyunk ülése.
O t t az asztalnak volt két arasz ürege.
Hogyha főhochmester ott fenn a k a r t enni, A z két arasz üreg u t á n kellett ülni.
A* prózában Zrinyi Ádám áll. (335. 1.)
63 Uli. APOR P É T E R : METAMORPHOSIS TRANSJTLVANIAE. 24
H a periig nem akart, szabad volt lemenni.
Maga vendégivei ott ebéden lenni.
Az több jelen levő u r a k s főemberek,
K i k e t n e m marasztván, nem is volt o t t helyek, T é r d e t f e j e t hajtván, szállásokra mentek.
Azok szokás szerént tíz órakor ettek.
H a fejedelemmel főhochmester nem e t t : U d v a r t ó l asztala volt neki készített, Az k i k e t ő a k a r t , h í v u t t1) vendégeket, M i n t szerette, osztán úgy vendégeskedett.
Az fejedelem már az asztalhoz ülvén, Az fegyverhordozó h á t a megé jővén, Köves és aranyas hüvelyben k a r d levén, Buzogánynyal edgyütt az keziben vévén, K a r j a i n keresztül vévén, mind ott állott, Fejedelem h á t a megett mind udvavlott, Az fejedelemnek ebédje míg t a r t o t t , Felkelvén asztaltól, ő is félreállott.
Az sültet asztalhoz az mikor elhozták, Az főasztalnoknak aztot k i n y ú j t o t t á k , A r r a készen levő más asztalra r a k t á k , Felbontván, asztalhoz megintlen beadták.
Az fejedelemnek mikor kellett innya, Az főinnyaadó az b o r t elé hozta.
És az ezüst t á n g y é r t keziben t a r t o t t a , K i t ö l t v é n keveset, elébb megkóstolta.
A z t az fejedelem mind szemivel nézte, Valahányszor ivutt, mind azt cselekedte, Megkóstolván az bort, azután töltötte, Az fejedelem is az szerént elvette.
Az több vendégeknek pohárnokok hozták, De csak eczczer is ők azt meg nem kóstolták, A z t o t az vendégek edgymás u t á n i t t á k , Az mind feljebb írám, edgyinásnak b e a d t á k . Máig is használt szólásforma Erdélyben : hívott helyett.
63 Uli. APOR P É T E R : METAMORPHOSIS TRANSJTLVANIAE.
24
F e n n különös hely volt, h í t t á k kis konyhának A r r a t a n í t t a t o t t edgy udvari f r a j n a k
O t t főznie kellett ura s aszszonyának Négy s öt tál étket s h i t t á k speciálisunk.
Asztaláldást m o n d t a k asztaltól felkelvén, Fejedelem előtt az tanács bemenvén, A z fejedelem is azokot követvén,
Térdet, f e j e t h a j t v á n , mindgyárást eljővén.
Gyakor szokott vala ebéd f e l e t t innya, M i k o r innya kezdett volt erős itala ; Nem m e n t h e t t e magát senki, nem i h a t j a , Míg asztaltól kidőlt, addig kellet innya.
E g y v i d e r b o r t maga könnyen iszik vala, Mégis részeg nem volt személyiben s o h a : L e v e t t e süvegit, mintha f á r a d t volna.
Nem l á t t a t o t t bortól megtántorodása.
Gőzölgött az bornak tetején ereje, M i n t kéményből való tűznek az ő füsté.
A z u t á n i t a l á t bővebben követte,
Némelykor fenn állva az bort köszöngette.
U d v a r a n é m e t i t2) eczczer Fogarasban R e n d r e á l l í t o t t a az vár piaczábau, Erőssen l ő t e t e t t , lévén vigasságban.
Minden pohár u t á n lőttenek az várban.
Azoknak két hordó borát kivonatta, Az piacz közepin mindaddig i t a t t a , Y a l a m i g h u l l o t t a k mindnyájon edgy másra, De az lövéseknek szünetit nem h a d t a . Fejedelem, s Aszszony mikor tánczot j á r t a k , A z nagy palotába, az melyre f o r d u l t a k . A z urak minnyájon nagy t é r d e t h a j t o t t a k , Míg tánczát végezte addig fenn állottak.
A z duda volt igen kedves musikája, Magyar módon igen lassú volt az táncza,
l) Máig is szokásos bormérték Erdélyben, körülbelül 10—11 liter.
a) Német puskás várőrségét.
100
B R . A P O R P É T E R : METAMORPIIOSIS TRANSYLYAXIAE.
Csak alig l á t t a t o t t , hogy mozog az lába.
Méltósághoz méltó volt az fordúlása.
Hogy czifrán lett volna, csak r i t k á n l á t t a t o t t : Fejedelemasszony két első f r á j t * ) a d o t t
Eezczer férnek (így!), mikor fejedelmi módot Az öltözetiben akkor hogy m u t a t o t t .
Tengerszín bársonyba vala felöltözve,2) Igen d r á g a szép nuszt mentéje béllése, Azon szokás szerént posztó leeresztve, Fejedelmi módon p a l o t á r a jőve,
P á r n u s z t t a l prémezve hosszú szép süvege, D r á g a inedály vala a r r a felfüggesztve, Az medályban vala kolcsoktoll3) betéve, M i n t tisztító seprű, úgy volt kiterjesztve.
Senkinek oly formán az tollat viselni Szabadsága nem volt, fel sem merte tenni.
Az edgy fejedelmet l á t t a t o t t illetni, A z é r t senki nem is m e r t e megpróbálni.
I g e n kedvellette s gyakor is vadászott.
Az mikor otthon volt, könyveket olvasott, Bibliát gyakrabban mással olvastatott Estve míg elaludt, k i v á l t míg özvegy volt.
Az házában vala felesen az óra, Azokot ő maga g y a k r a n igazgatta,
E d g y éppen olyan volt m i n t bojtos kis kutya, H á n y legyen az óra, m i n t kutya u g a t t a . Az övit fenn éppen csecsinéi viselte, Igen jámbor vala, csendes az erkölcse, Szamár, k u r a f i a : volt minden feddése, Kevés és fontos volt az beszélgetése.
Másképpen hirtelen vala az haragja, A k k o r megöletni mást nem szánta volna,
*) Fräuleint, udvarhölgyet.
1) Ezzel a sorral kezdődik a 3-ik ív ; felette : C. fol. 3. (Ebből csak a tisztázott, sajátkezű példány van, két oldalt egérrágta lyukkal.)
3) T. i. kolcsagtoll.
63 Uli. APOR P É T E R : METAMORPHOSIS TRANSJTLVANIAE.
24
D e megint h a r a g j a h a m a r múlik vala, Nyilván volt mindennél az nagy jámborsága.
Az ezerhatszáz és kilenczvenedikben F o g a r a s várában meghalt áprilisben, Az n a p j a , hogy volna tizenötödikben, Ötven ny[olcz eszjtendőt töltvén életiben.
Huszonkilencz [esztendőt] t ö l t ö t t Erdélyben.
Csendesen fejedelemségben, E r d é l y olta, nagy szép békességben, Is volt az ő ideiben.
Tizen [esztejndős edgy fia marada, [Apaffi]x) M i h á l y n a k azt is híják vala, (Leo)poldus császár k i t Bécsben hívata, A p j a h o l t a u t á n öt esztendő múlva.
V e t e r á n y i vala E r d é l y generálja,
Arele Bécsben felment, m e r t úgy parancsolta Az császár, csakhamar Bécsbe fel is juta, Sok szép kegyességit császár ajánlotta.
Császár kegyelmesen Bécsbe megintette, A k k o r ugyan visszabocsátá Erdélybe, Erdélyben is sok úr tanácsát értette, D e ifiú lévén, azt mind megvetette.
Némely B e t h l e n urak tanácsán indúlván, Az Bethlenek közül sokan nem jovalván, Magához hasonló ittak tanácsán
Bethlen Grergely leányát elmátkásítván.
Felséges u d v a r n a k ez dolga nem tetszett, Igaz hazafia ezt egy sem kedvellett, L a k o d a l m a u t á n parancsolatot vett.
Bécsben személyiben m i n d j á r t menni k e l l e t t . Többször h a z á j á b a n be sem bocsáttatott, Oly kegyelmességet az császártól k a p o t t , Iinperii princeps m e r t resolvaltatott, De uraságából E r d é l y n e k kikopott.
*) A kipontozott és zárjelbe tett helyeket az egér kirágta.
100
BR. APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS TRANSYLYAXIAE.
Az házasságának vette ily gyümölcsit.
Az l a k a d a l m á n a k lássuk immár rendit.
Melyet Balázsfalván pompával véghez v i t t . Az u r a k n a k nagyobb része jelen volt i t t . Az lakadalomnak az ő első napján, Fejedelem török-szerszámos paripán, Felesed magával az várból indulván, Kijöveteliben szép pompát m u t a t v á n , Ott s á t o r t vontak volt az K ü k ü l l ő hídján.
Az sátor az hídnak az közepin állván.
H i n t ó n B e r v e felől az kisasszonyt hozván.
Az jövetelt penig úgy alkalmaztatván, Hogy az fejedelem az mikor érkezik,
Az menyasszonyt hídhoz megint akkor viszik.
H i d végiről gyalog m i n d k e t t ő t kísérik.
Az s á t o r b a n menvén, edgymást úgy köszöntik.
Az fejedelemnek az maga képibe
Menyasszonyt Alvinczi P é t e r köszöntötte.
Kisasszony résziről Bethlen Miklós t e t t e Az köszöntést, osztán, hogy azt véghez v i t t e . Fejedelem m i n d j á r t leány kézit fogván.
Szép bársonyos hintót magával kihozván.
K e t t e n edgymás mellé ültek, s megindulván.
Az vár felé mentek, csak lassacskán járván.
Az két rész vendégek mind e g y ü t t mentenek, P a l o t á n asztalhoz mindnyájon ültenek.
Nagy vígan asztalnál i t t a n a k , s ettenek.
Noha ez házasság ne[m t e t ] szett mindennek.
Sem násznagy, sem vő[fély az] lakadalomban.
Sem leány-felkérés [a m i n t ] volt szokásban.
Nem vala, felkelvén [mentenek az] tánczban.
M u l a t t a k sokáig azon [vígasságban].
Sem leány-elkapás nem [volt ott gyertyá]val.
Az menyasszonyt anyja cs[endesen magjával E l v i t t e az hálóházban cs[ak magában].
Az fejedelem is utánnok ment hal [kan].1)
*) A zárjelbe tett helyek egérrágás következtében hiányzanak.
63 Uli. APOR P É T E R : M E T A M O R P H O S I S TRANSJTLVANIAE. 24
Vendégek palotán mind k ü n n maradtanak, A z u t á n sokáig megint tánczoltanak,
Az mig az rendi volt mind fenn mulattanak.
Az idő eljővén, mind eloszlottanak.
Sárosi J á n o s volt igaz hazafia.
Midőn m á t k á j á v a l herczeg tánczol vala : Dinom-dánom, dinom ma, dúdolja vala.
Bánom bánom bizony, mikor j u t h o l n a p r a ! I g a z á n és szentül bizony azt dúdolta, M e r t azt vele edgyütt az ország megbánta, M i n t ifiú magát hogy így elrontotta, A z hazát is éppen az veszélyben hozta.
A z kézfogás ilyen formán volt B o d o n b a n : Kendeffi Gáspárnak az lakadalmában V o l t a n a k az urak, ugyanez faluban, A p o r István vala násznagy hivatalban.
M e r t Bethlen Gergelynek az leányát vette Kendeffi Gáspár is ; edgy vacsorán estve A p a f i i Mihálynak o t t volt jelenléte, A z leányt is akkor ugyan megkérette.
A z t A p o r I s t v á n n a k nem lehetett tudni, H o g y kézfogás az nap a k a r n a ott. lenni, J ó reggel felmegyen u r a k t ó l búcsúzni, D e Bethlen Elek ú r kezdette m o n d a n i : Más dolog is fog ma i t t e n t ö r t é n n i (így!), Ne készüljön kegyelmed még ma elmenni.
M e r t az fejedelem a k a r j a megkérni, S az Bethlen Gergely leányát eljedzeni.
A p o r I s t v á n lassan magában mondotta : E b a k a r a t j á b ó l leszen az még ma (így!);
D e azt Bethlen Elek ugyan meghallotta, Es Bethlen Gergelynek m i n d j á r á s t megmondta.
Mely szókot Bethlenék rossz szívvel hallottak.
E s Apor I s t v á n r a sokig h a r a g u d t a k , Magokban mindenkor s u t t o g t a k b u t t o g t a k . D e A p o r I s t v á n n a k semmit sem á r t h a t t a k .
100
B R . APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS T R A N S Y L Y A X I A E .
A p o r I s t v á n ugyan az nap ott m a r a d o t t , J e l e n volt mindaddig, mig megmátkásodott, Es az fejedelem meddig g y ű r ű t v á l t o t t ,
De másnap jó reggel onnét elbúcsúzott.
Ezterliáz Ferenczné edgy szép drága órát, M e l y r e l e í r a t t a személyiben magát,
K ü l d A p o r Istvánnak, hogy az h a r m i n c z a d j á t M e n n y i r e lehetne engedné el v á m j á t .
M e r t feles ökröket felszedetett vala, E s Magyarországra h a j t a t n i a k a r t a , K é t száz forintokot elengedett vala, E m b e r e i n e k is sokat szolgált v a l a : H o g y megnézze, ebéd a l a t t eléveszi, H o g y ő is megnézze, más úr is elkéri.
H o g y igen szép óra legyen, megdicséri.
H a r m a d i k elkéri, s alább alább tészi.
E l é b b elébb addig [kéri]k el az órát, Míglen igen [szépen ?] az órát ellopják.
N o h a ig[en] . . . . de meg nem k a p h a t t á k , Az k i k [azt elloptájk. talám ma is t a r t j á k . Más n a [ p A p o r I s t v j á n indúl Kecze felé.
( ) | t t vele nem] lévén a k k o r felesége,
| Cserei M i | h á l y t h i n t a j á b a n ü l t e t t e ,
| H o g y az i]dő telnék, vélle beszélgetne.
[Még] én akkoron Nagy-Szombatban valék.
H á r o m esztendeig én is o t t tanólék.
M o n d d : fejedelemség az ágyban nyomódék T e g n a p , hogy elérjék, ezt többször ne v é l j é k ; Te t u d o d TIr Isten, hogy oka nem vagyok, E b b e n az dologban semmit nem is tudok.
I s t e n előtt számot a d j a n a k mind azok.
E z e n rossz dologra voltak kik tanácsok.
l) A kipontozott és zárjelbe tett szavak egérrágás miatt hiányzanak.
100 BR. APOR P É T E R : METAMORPIIOSIS TRANSYLYAXIAE.
Bodonból Keczéig mind arról beszéllett, Nagyokot sóhajtván az szeme könyvezett, Gryakor, keszkenyövel megtörlötte szemét.
Azon sokat búsult, róla nem t e h e t e t t . J ó Apafii Mihály felséges uradnak, M é r t nem adál helyet az jó tanácsidnak, J o b b a n volna dolgod magadnak, s hazádnak.
De m é r t v a k a r j u k fel helyit az r ú t t ú r n a k .1)
NEGYEDIK CZIKKELY.