Tárgy: Nagy József71
Feljegyzés.
Békéscsaba, 1951. augusztus 13.
Nagy József
szül: 1909. március 26.-án Szeghalmon Apja: néh. Nagy Pál
Anyja: Barta Zsófia.
Isk. végz: 5-elemi Foglalk: pékmester
Lakik: Szeghalom, Petőfi-u 35. sz.
Nős, Váczi Margittal.
– Mondja el életrajzát!
Iparos családból származom, apám csizmadia mester volt. Iskolai végzettségem 5-elemi. Is-kolai tanulmányaimnak az elvégzése után péktanonc lettem Újpesten. 1928-ban felszabadultam és továbbra is ebben a szakmában dolgoztam Lajjer Júlia nevű sütödében. 1936-ban Szeghalmon önálló pékmesterként működtem egészen felszabadulásig, illetve felszabadulás után is 1951-ig.
1944-ben a pékségem mellett jómenetelű fűszerüzletet is nyitottam. 1946-tól 1949-őszéig korcs-mával is rendelkeztem.
– Beszéljen katonai viszonyáról, résztvett-e a Szovjetunió ellenes háborúban!
1931-1932-ig tényleges katonai szolgálatot teljesítettem Budapesten az I-es utász zászlóaljnál.
71 ÁBTL 3.1.5. O-9039/1. 83-89.
1941-ben ismét behívtak és ekkor résztvettem Délvidék visszafoglalásában. 1941 tavaszától 1943 májusáig a horty fasiszta hadsereg 154-es utász századával résztvettem a Szovjetunió ellenes hadműveletekben, mint segéd gépkocsivezető teljesítettem szolgálatot. A II. világháborúban ki-fejtett tevékenységemért másodosztályú tűzkeresztet kaptam.
– A múlt rendszerben milyen politikai pártnak vagy szervezetnek volt tagja!
A felszabadulás előtt semmilyen pártnak tagja nem voltam.
1928-1931-ig Budapesten a szakszervezet Sütő Szakosztályának tagja voltam azért, mert erre munkatársaim felszólítottak. Itt azonban tevékenységet nem fejtettem ki.
– A felszabadulás utánni tevékenységét vázolja!
A felszabadulás után 1944-őszén beléptm a Független Kisgazda Párt szeghalmi szervezetébe.
Az FKP-nak 1948-ig voltam tagja. Az első választások után nem tartottam helyesnek, hogy a leg-fontosabb tárca, a Belügyi tárca nem az ország legnagyobb Pártjának az FKP-nak a kezében van.
Javasoltam az FKP szeghalmi szervezetének pártvezetőségének, hogy tiltakozzanak a központ útján azért, hogy a Belügyi tárca nem a miénk. Mint ahogy akkor is mondottam, ki kellett volna harcolnunk Pártunk részére a Belügyi tárcát.
– A Belügyi Tárcával kapcsolatos tiltakozására miért volt szükség?
Arra gondoltam, hogy ha a Kommunista Párt nem kapja meg a Belügyi Tárcát, nem tudják végrehajtani az államosításokat. Még a felszabadulás előtti években kommunista sajtóter-mékből olvastam az államosításról, amit helytelenítettem. Arra is gondoltam főként, hogy az én jólmenetelű pékségem és fűszerüzletem is az államosítás alá fog kerülni.
Magamévá tettem a hazaáruló Nagy Ferenc volt miniszterelnök Amerika-barát politikáját.
Demokráciaellenes érzelmem tehát már közvetlen a felszabadulás után megmutatkozott. Helyte-lenítettem a kormány egyes intézkedéseit, pld. az egyházi iskolák államosítását is. Baráta-im előtt erősen kifogásoltam az államosítást azért, mert ebben láttam a vallás eltörlésének kezdetét.
Annak ellenére, hogy a demokráciával szemben ellenséges érzelemmel vagyok 1948-tava-szán Szeghalmon befurakodtam a Magyar Kommunista Pártba. Az MKP-ba anyagi érdekek miatt furakodtam be, arra gondoltam, hogyha párttag leszek megmaradhatnak üzleteim. A pártba nem jártam, a tagsági díjat azonban rendszeresen fizettem. A tagrevizió során a Pártból, mint osztály-idegen, kizsákmányozó személyt kizártak. Ez idő óta pártnak nem vagyok tagja.
– Tegyen vallomást arról, hogy felszabadulás óta kikel tart fennt kapcsolatot?
Felszabadulás óta kapcsolatot tartottam fenn Pardi Imre 60-év körüli, úribirtokos Fü-zesgyarmat tanyai lakóssal, Fejér László 30-év körüli volt horty tiszt, FüFü-zesgyarmat, Vasút-úti lakóssal, Törő László 30-év körüli köztisztviselő gyulai lakóssal, Tési Géza 32-év körü-li MÁV főtiszt, Füzesgyarmati lakóssal és Vígh Imre 39-év körükörü-li volt hiv. törzsőrmester, komádi lakóssal.
– Beszéljen Pardi Imre nevű kapcsolatáról!
Pardi Imrével 1950. július hónapban ismerkedtem meg. Pardinak két kocsi szénája volt
el-adó, amit én tőlle megvásároltam. Vásárlás közben politikai kérdésekről is beszélgettünk. Pardi panaszkodott, mondotta, hogy hiába van földje és nagy termése, a termény mégsem az övé, elveszik tőle, nagyon sok a beszolgáltatás és a tehert az ember ki sem bírja fizetni. Mivel üzleti kapcsolatunk révén többesetben találkoztunk megismertük egymást, népi demokráciael-lenes politikai beállítottságát. Többesetben voltam a lakásán, és ő is felkeresett az én lakásomon, ahol politikai megbeszéléseket tartottunk.
– Ezeken az illegális megbeszéléseken miről volt szó?
Pardi találkozásaink alkalmával beszámolt az Amerika-hangja adásairól. Ezen a téren is kicseréltük nézeteinket. Amerika-hangja adásai nyomán vártuk a rendszerváltozást, amely kizárólag amerikai beavatkozás útján történhet. Nemcsak Pardi hanem én is hall-gattam rendszeresen Amerika-hangját.
Beszélgetéseink során ráterelődött a szó arra, hogy ő már a 20-as években Vácon és Balas-sagyarmat környékén létrehozott egy „Hegyi Sasok” elnevezésű szervezetet. Kijelentette Pardi, hogy most is jó lenne egy illegális szervezetet alakítani. Közölte velem, hogy neki már vannak jó, „megbízható” kapcsolatai, akikkel meg lehet indítani a szervezkedést. Közölte továbbá azt is, hogy ő már ezekkel a személyekkel beszélt a szervezkedésről, „mely Sárréti Sasok” elnevezés alatt fejtenek ki tevékenységet. Pardi felkért engem is annak, hogy legyek tagja a szervezeté-nek, vezető poziciót fogok kapni. Én demokráciaellenességemnél fogva szívesen vállaltam azt, hogy én is tagja leszek a szervezetnek.
– Mi volt az illegális szervezkedésük célja?
Az illegális szervezkedésük célja – mint ahogy azt Pardi velem közölte – az volt, hogy, ha az imperialista hatalmak ha háborút indítanak Szovjetunió, a népi demokráciák, köz-tük Magyarország ellen, az illegális fegyveres szervezetünk segít a rendszert fegyveresen megdönteni. A rendszer megdöntése után tehát hatalmat kell átvennünk, a közületeket, rendőrséget, fegyveres erővel megszállni és ezzel együtt a kommunista vezetők legyilkolá-sa. Mindezt angol katonai segítség útján akartuk végrehajtani.
– Önnek mi volt a véleménye a szervezkedés célkitűzéseivel kapcsolatban?
Én helyeseltem és magamévá tettem a „Sárréti Sasok” nevű illegális szervezetünk célját. Az volt a véleményem, hogy a hatalmat véráldozat nélkül nem lehet átvenni, a kommunisták legyil-kolása tehát szükséges.
Pardival való illegális megbeszéléseimen mindenesetben sürgettem őt, hogy a szervezkedé-sünknek kell szerezni külföldi kapcsolatot. Pardi kijelentette, hogy a szervezkedésünk már ren-delkezik felső kapcsolattal. Hogy melyik imperialista ország Magyarországon lévő képviseletével álltunk kapcsolatban, ekkor még nem tudtam.
– Hogyan fejlődött a „Sárréti Sasok” nevű illegális fegyveres szervezkedés?
Pardi még 1950 telén közölte velem, hogy az illegális szervezkedést bővítette, beszer-vezett több személyt, akik részünkről politikailag megbízhatóak, névszerint: Mészáros Fe-renc kb 34-év körüli szabósegéd, Szeghalom, Érmelléki kerti lakós; Turbucz nevezetű kb
28-év körüli földmunkás, Szeghalom, Érmelléki kert, Kriszton László kb 55-év körüli, volt korcsmáros, Szeghalom Péter András u-i lakos, Kovács Imre 30-év körüli, fűszerkereskedő, Szeghalom, Újtelepi lakos, Emődi József kb. 35-év körüli volt bérlő, Szeghalom tanyai lakos, és Gregerzán Marió kb. 55-év körüli, gyógyszerész, Szeghalom, Kossuth u-i lakóst.
Pardi azt is közölte velem, hogy ez említett személyekkel ismertette a szervezkedés célkitűzéseit. Feladatuknak szabta meg, hogy politikailag megbízható, demokráciaellenes személyeket szervezzenek be.
– Mészáros Ferenc és a már felsorólt társai Pardinak az utasítását végrehajtották-e, kiket szerveztek be?
Nincs tudomásom arról, hogy az említett személyek valakit is beszerveztek volna.
– Ön nem mond igazat, mert tudomása volt arról, hogy Mészárosék kiket szerveztek be! Erre a kérdésre még visszatérünk! Most tegyen arról vallomást, hogy Ön Mészárossal is tartotta a kapcsolatot?
Igen, Mészárossal is kapcsolatot tartottam fenn. 1951-január hóban egy megbeszélés zajlott le Mészáros, Vígh Imre és én köztem.
– Miről tárgyaltak ezen az illegális megbeszélésen?
1951-január hóban megjelent a lakásomon Szeghalom, Petőfi u. 35. sz. alatt Mészáros Ferenc és Vígh Imre. Mészárosról tudtam – Pádin keresztül – hogy tagja a „Sárréti Sasok” illegális fegy-veres szervezkedésnek. Vígh Imrét bár jól ismertem, de ekkor még nem tudtam azt, hogy tagja-e a szervezetünknek, ezért őt bizalmatlanuk fogadtam. Mészároshoz fordulva megkérdeztem, hogy
„ő tagja-e”, igenlő választ kaptam.
Vígh közölte velünk, hogy ő már kb. 1-év óta szervezi a környéken a megbízható elemeket.
Szeretne imperialista országgal kapcsolatot felvenni, általuk rádió adó-vevő készüléket szerezni, valamint a szervezkedés részére fegyvereket és anyagi támogatást kérni. Vígh kihangsúlyozta, hogy nagyobbmennyiségű illegális röpcédulákra is szüksége volna. Én közöltem Víghhel, hogy a mi illegális fegyveres szervezetünk rendelkezik adó-vevő készülékkel, hogy kinél van a gép, azt Víghhel nem közöltem, mert én is csak hallomásból Parditól tudom, hogy az adó-vevő egy füzesgyarmati borbélynál van elrejtve. Másról ez alkalommal nem beszéltünk.
– Nem mond igazat, mert ezen az illegális találkozón még másról is volt szó! Ön mit közölt még Víghhel a „Sárréti Sasok” nevű szervezkedésről?
Pardi Imre bizalmasan közölte velem, hogy a szervezkedés és az angol követség között gróf.
Blankenstein az összekötő. Gróf. Blankenstein viszont az angol követségen a katonnai athasséval áll kapcsolatban. Ez a katonai athassé – kinek nevét Pardi nem említette meg – adja az utasításo-kat gróf. Blankensteinnek, aki viszont mint összekötő az utasításoutasításo-kat továbbítja a „Sárréti Sasok”
nevű illegális fegyveres szervezkedés vezetőjének, Pardi Imrének.
– Tegyen részletes vallomást arról, hogy Pardi Imre hogyan tartotta a kapcsolatot gróf Blankensteinnel?
A „Sárréti Sasok” nevű illegális szervezkedés vezetője Pardi felső kapcsolatával gróf.
Blankensteinnel Fejér Lászlón a szervezkedés helyettes vezetőjén keresztül tartotta. Fejér László, 36-év körüli, volt honvéd hadnagy, Füzesgyarmat, Vasút utcai lakós futárszolgálatot teljesített, 1951 tavaszán több ízben járt Budapesten gróf. Blankensteinnél, két esetről konkrétan tudok.
Pardin és Fejéren keresztül tudom, hogy az illegális fegyveres szervezkedés részére az angol követségtől Blankensteinen keresztül fegyverek lettek kérve. Azt, hogy mennyi és milyen fegy-vereket kértek, nem tudom, mert ezt velem nem közölték. Gróf. Blankenstein ígéretet tett arra, hogy a kért fegyvereket be fogja szerezni a „Sárréti Sasok”nevű illegális fegyveres szervezkedés részére.
– Pardi Imre milyen adatokat közölt a szervezkedéssel kapcsolatban Blankensteinnel?
Pardi Imre utasítására Vígh Imre főszervező 1951 tavaszán – a pontos dátumra már nem emlékszem – egy kimutatást készített, a kimutatásban fel volt tüntetve katonai titkot képező adat. Az, hogy a katonaság milyen erős létszámmal van a környéken, milyen fegy-vernemmel rendelkeznek. A rendőrségről és az ÁVH-ról is írt Vígh. Szervezkedésünkkel kapcsolatban a kimutatáson fel volt tüntetve az, hogy szervezkedésünk jelenleg milyen stádiumban áll. Bővebbet erről a kimutatásról nem tudok, csak még annyit, hogy ezt a kimutatást Pardi felküldte Fejéren keresztül gróf. Blankensteinnek.
– Ön hazudik, mert tudomása van arról, hogy a Vígh által elkészített kimutatás részleteiben mit tartalmazott. Erre a kérdésre még visszatérünk.
A kihallgatást ideiglenesen megszakítom.
Kihallgatta: Füzesi György sk. aláírás, áv. hdgy.
Nagy József sk. aláírás
Tárgy: Nagy József72
Feljegyzés
Békéscsaba, 1951. augusztus 22.
– Folytassa tovább, hogyan fejlődött a „Sárréti Sasok”illegális fegyveres szervezkedés?
Emlékezetem szerint 1951. január havában a szervezkedés vezetőjével Pardi Imrével az egyik beszélgetésem során közöltem, hogy járt nállam egy Vígh Imre nevű személy, Komádi lakós, aki szintén vezet egy demokráciaellenes szervezkedést, azonban felső kapcsolattal nem rendelkezik.
Szervezi a környék ellenséges demokráciaellenes személyeit, már 30 községben /Biharban/ fejt ki szervező munkát. Ismertettem Víghhel az elképzelésem, hogy jólenne ha a mi szervezkedé-sünk egyesülne a Vígh szervezkedésével, mert ezáltal komolyabb erőt képviselnénk. Pardi csu-pán annyit felelt, hogy óvatosan és bizalmatlanul kell kezelnünk ezt az ügyet nehogy lebukjunk.
A szervezkedés egyesítéséről ekkor még nem beszélt.
72 ÁBTL 3.1.5. O-9039/1. 90-96.
–Vígh Imre ekkor már ismerte a „Sárréti Sasok” nevű szervezkedés vezetőjét, Pardit?
Nincs tudomásom arról, hogy Vígh ebben az időben január hóban ismerte-e Pardit. A szervez-kedés tagjai egymással egyenként találkoztak, főleg Pardi kereste fel rendszeresen a szervezke-dés tagjait. Csoportosan bizalmas megbeszélést csak március hó végén tartottunk.
– 1951-március hó végén megtartott bizalmas megbeszélés milyen körülmények közt lett összehivva?
Pardi Imre 1951. március hó végén egy csütörtöki napon a pontos időpontra már nem emlék-szem bizalmasan közölte velem, hogy szombat este 7-órakor az illegális fegyveres szervezkedé-sünk egy értekezletet fog tartani, melyen én is jelenjek meg. Megígértem, hogy ott leszek.
Szombati napon a bizalmas értekezletünkre, mely Pardi tanyai lakásán volt megtartva Vígh Imrével mentem el, Tési Gézát és Fejér Lászlót vezetői beosztásban lévő személyeket Pardi érte-sítette ki.
– Sorolja fel, hogy az illegális megbeszélésükre kik voltak meghivva, és kik voltak azok, akik nem jelentek meg?
1951-március hó végén szombati napon este 7-kor Pardi füzesgyarmati lakásán megtartotta a „Sárréti Sasok” nevű illegális, fegyveres szervezkedést. A bizalmas értekezletet, melyen jelen volt a szervezkedés vezetője Pardi Imre, helyettese Fejér László, Vígh Imre, Tési Géza és én. Pardi velünk közölte, hogy több személyt is meghívott, azonban azok nem jelentek meg, neveiket nem említette meg.
– Tegyen részletes vallomást arról, hogy ezen a bizalmas értekezleten miről volt szó, ki mit mondott?
Miután megérkeztem Víghhel Pardi lakásába az épület szobájában Pardi ismertette a már előttünk ismert szervezkedés célkitűzéseit. Beszélt arról, hogy a rendszer megváltoztatása után Ottót fogják megkoronázni királynak, az ország külföldi kölcsönt fog kapni, amivel talpra áll.
Valamennyien helyeslésünket fejeztük kik.
Vígh elmondotta, hogy ő egy hontalan, körözött személy, a II. világháborúban mint őrmester zsidó munkaszolgálatosoknál keretlegény volt, a beosztottaikkal szemben brutá-lis, kegyetlen bánásmódot folytatott, miért is jelenleg körözik. Nem tartózkodik állandóan lakhelyén, nehogy elfogják. Mondotta továbbá, hogy egy illegális szervezkedést vezet, a községeket járja és szélesíti a szervezkedését. Ez ideig már 30 községben van kapcsolata.
Kijelentette, hogy szeretne felső kapcsolattal rendelkezni és tudja, hogy a mi „Sárréti Sa-sok” nevű illegális fegyveres szervezetünknek van felsőbb kapcsolata. Pardi válaszában kifejtette, hogy valóban rendelkezik a szervezet jó felső kapcsolattal. Felső kapcsolatunk nevét azonban nem említette meg. Ezután került sor a Pardi és a Vígh-féle szervezkedés egyesülésére.
– Ki javasolta először a Pardi és a Vígh-féle szervezkedés egyesülését?
Emlékezetem szerint én vetettem fel azt a kérdést, hogy célszerű lenne, ha a két szervezke-dés egyesülne, mert így komolyabb erőt képviselnénk. Javaslatom a jelenlévők elfogadták. Vígh
kijelentette, hogy az egész illegális szervezkedésével csatlakozik hozzánk.
Az egyesülés után Pardi elővett egy negyedíves papírt és felolvasta róla a kézzel írott eskü-szöveget. A szöveg részleteire már nem tudok visszaemlékezni, lényege az volt, hogy aki elárulja a „Sárréti Sasok” illegális fegyveres szervezkedést és tagjait a tagságnak kötelessége az árulót megsemmisíteni. Az esküszöveget nem fogadtuk el, Tési Géza kijelentette, hogy esküszövegre nincs szükség, mert aki elárulja a szervezkedésünket az sajátmagát is elárulja.
Ezután megállapodtunk abban, hogy a szervezkedés vezetője továbbra is Pardi Imre marad, helyettese Fejér László, egyben Füzesgyarmat főszervezője is. Annak ellenére, hogy a Vígh és a Pardi-féle szervezkedés egyesült Vígh Imre a csoportját továbbra is vezeti. Tési Géza a füzesgyarmati és a szeghalmi MÁV főszervezője, én pedig magának Szeghalom köz-ségnek vagyok a főszervezője.
Vígh Imre kijelentette, hogy szükségesnek tartja azt, hogy felső kapcsolatunkon keresztül az angol követség útján egy titkos rádió adó-vevő készüléket szerezzünk. Ennek birtokában állandó kapcsolatot tudunk fenntartani az angolokkal, tőlük rövid úton utasítást kaphatunk, viszont a mi értesüléseinket is hamar továbbíthassuk számukra. Szerinte nem egy nagy katonai adóra van szükség, hanem egy korszerű, modern kis készülékre, melyet feltűnés nélkül lehet hordani. Tési Géza megkérdezte Víghet, hogy ért-e az adó-vevő készülékhez, Vígh azt válaszolta, hogy nem, de ha szükséges meg fog tanulni. Tési felajánlotta, hogy birtokában lévő morzefüzet segítségével megtanítja Víghet a morze kezelésére. Ezután a röpcédulázás lehetőségének a megbeszélésére került sor.
– Röpcédulázással kapcsolatban miről volt szó?
Vígh Imre kijelentette, hogy a szervezkedés tevékenységéhez tartozik az illegális demokrá-ciaellenes röpcédulaszórás. Szerinte írógépet kell szerezni és annak segítségével röpcédulákat kell gyártani. Dunántúlon is történtek röpcédulaszórások ezzel kapcsolatban Vígh többet nem közölt. Vígh kijelentette azt is, hogy okvetlen szükséges a röpcédulaszórás, hadd tudja meg a lakósság azt, hogy létezik egy illegális szervezkedés.
Pardi Imre helytelenítette a röpcédulaszórást, mert a rendőrség könnyen kideríti a tetteseket és ekkor lefogunk bukni. Mivel azonban Vígh ragaszkodott a röpcédulázáshoz elhatároztuk, hogy az angol követség útján fogunk szerezni nagymennyiségű röpcédulát.
Ezekután fegyverek szerzéséről és anyagi támogatás kapásáról tárgyaltunk.
– Fegyverek szerzésével és anyagi támogatással kapcsolatban ki, mit mondott?
Mivel Fejér László a múlt rendszerben ludovikás hdgy volt, a fegyverek ügyében szak-embernek bizonyult, ő vitte a szót. Fejér meghatározta, hogy az illegális fegyveres szervez-kedésünk részére hány db fegyverre van szükség. Nem emlékszek vissza, hogy milyen szá-mú és minőségű fegyverszükségletet mondott. Szerintem a fegyverszükségletünkett szin-tén az angol követség útján kell biztosítanunk. Amikor ők jónak látják, vagyis alkalmas időpont ígérkezik a demokratikus rendszer fegyveres megdöntésére, akkor majd elfogják küldeni a fegyvereket, mindenesetre az igénylésüket megteszik.
Ez említetten még arról is szó volt, hogy - én általam - a rendőrség leszerelésekkor is tudunk majd szerezni fegyvereket. Fegyverszerzéssel kapcsolatban másról nem volt szó.
– Miről tárgyaltak még ezen a bizalmas értekezleten?
Ezen a bizalmas értekezleten arról is tárgyaltunk, hogy az angol követséggel és gróf.
Blankensteinnel is még szorosabb kapcsolatot építünk ki. Elhatároztuk, hogy a szervezkedés vezetője Pardi személyesen is kapcsolatba lép az angol követséggel. Úgy döntöttünk, hogy Pardi Imrével én is fel fogok menni Budapestre. Tési is nagyon szeretett volna jönni, de a vasútnál szolgált, ezért szolgálata nem engedte meg az eltávozását.
– Összegezve milyen határozatokat hoztak ezen a bizalmas értekezletükön.
Ezen a bizalmas megbeszélésen elhatároztuk, hogy a szervezkedés vezetője Pardi Imre és én személyesen felmegyünk Budapestre, felvesszük a kapcsolatot gróf. Blankensteinnel és rajta keresztül az angol követséggel.
Az angol követségen beszámolunk arról, hogy a „Sárréti Sasok” elnevezésű illegális fegyveres szervezkedés és a Vígh Imre-féle szervezkedés egyesült és így sokkal nagyobb erőt képviselünk.
Elhatároztuk, hogy a szervezkedés részére és céljára nagyobbmennyiségű fegyvereket igényelünk, hogy azokkal a Magyar Népköztársaság megdöntését elősegítsük és átvegyük a hatalmat.
Kérni fogunk demokráciaellenes röpcédulákat terjesztés végett.
Titkos rádió adó-vevő készüléket kérünk.
Anyagi segítséget szerzünk Vígh Imre részére.
Felajánljuk Vígh Imre szolgálatát az angol hírszerző szervek részére.
– Tegyen vallomást arról, hogy a „Sárréti Sasok” nevű illegális szervezkedés vezetője és maga mikor vette fel személyesen a kapcsolatot gróf. Blankensteinnel. Részletesen mondja el, hogy ezen a találkozón miről volt szó?
Az 1951-március hó 25.-én lezajlott bizalmas megbeszélés után kb. egy és fél hét múlva én és Pardi vonattal felmentünk Budapestre. Budapesten felkerestük gróf Blankensteint la-kásán /Budapest, Úri út. Vár./ - közelebbi címét nem ismerem, - Blankensteinre kb. 2-órát kellett várnunk, mert lakásától távol volt. Pardi Blankensteinek úgy mutatott be, mint a szervezkedés egyik szervezője. Barátságosan fogadott, a nappali szobában zajlott le a megbeszélés.
Pardi beszámolt a „Sárréti Sasok” nevű illegális fegyveres szervezkedés jelenlegi állásáról, elmondotta, hogy Vígh Imre által vezetett szervezkedés egyesült a miénkével. Egyesülés révén erőnk megnövekedett. Szervezkedésünk részére nagyomennyiségű fegyver és lőszert kérünk, valamint titkos rádió adó-vavőt, hogy azzal állandó kapcsolatban legyünk az angolokkal. Továbbá nagyobb mennyiségű röpcédulát kérünk, terjesztés céljából. Anyagi segítséget a szervezkedés céljára, Vígh Imre anyagi támogatására. Felajánljuk Vígh szolgálatát az angol hírszerző szervek-nek. Végül Pardi kérte Blankensteint, hogy az angol követségi kapcsolatát mutassa be, személye-sen is szeretne vele megismerkedni. Emlékezetem szerint másról nem számolt be Pardi.
– Ismertesse részleteiben, hogy gróf. Blankenstein a Pardi által előadott kérdésekre mit vála-szolt, miben állapodtak meg?
gróf. Blankenstein kijelentette, hogy az angol követségi alkalmazottal, kivel már régóta tartsa a kapcsolatot mostanában csak igen ritkán és nehezen tud találkozni, a követség alkal-mazottat a hatóságok megfigyelés alatt tartják. Ez a személy még neki is megtiltotta, pld. azt is, hogy az utcán egymást köszöntsék. Éppen ezért a személyes bemutatása jelenleg lehetetlen.
gróf. Blankenstein kijelentette, hogy az angol követségi alkalmazottal, kivel már régóta tartsa a kapcsolatot mostanában csak igen ritkán és nehezen tud találkozni, a követség alkal-mazottat a hatóságok megfigyelés alatt tartják. Ez a személy még neki is megtiltotta, pld. azt is, hogy az utcán egymást köszöntsék. Éppen ezért a személyes bemutatása jelenleg lehetetlen.