Tárgy: Blankenstein Pál kihallgatása.68
Feljegyzés.
Budapest, 1951. július 31.
Blankenstein Pál /gróf/
1906. Füzesgyarmat
68 ÁBTL 3.1.9. V- 82983/2. 34-37.
Eszterházy Mária
id. Blankenstein Pál, földbirtokos nőtlen
volt földbirtokos, alkalmi munkás
lak: Szolnok vm. Tiszasüly, Felszabadulás útja 62.
1944-ben katonai szolgálatot teljesített: rep. örm.
pártonkívüli büntetve nem volt.
– Röviden ismertesse életrajzát!
Arisztokrata, földbirtokos családból származom. 3000 hod földbirtokunk volt Füzesgyarma-ton. Érettségi után Bécsben gazdasági Főiskolát végeztem 1927-ben. Ettől kezdve a földbirtokot én vezettem egészen 1944.-ig. Közben időnként katonai szolgálatot teljesítettem. Utoljára 1944.
szeptemberében vonultam be, mint repülő őrmester szolgáltam a Szállasi-hadseregben 1944.
december 24-ig, a Szovjet Hadsereg bevonulásáig. 1945-től 80 holdas bérelt földön gazdálkod-tam, Füzesgyarmaton kb. 1948-ig. 1948-től kb. 2 éven keresztül ugyanott saját kertészetemben dolgoztam. 1950. januárjában teherautót vettem és fuvarozással foglalkoztam 1951. májusig, amikor Budapestről kitelepítettek Tiszasülyre. Őrizetbevételemig a martfűi állami gazdaságban dolgoztam, mint alkalmi munkás.
– Milyen politikai tevékenységet fejtett ki a múltban?
A Horthy-rendszer alatt politikai pártnak tagja nem voltam és politikai tevékenységet nem fejtettem ki.
– Mint arisztokrata, volt földbirtokos, hogyan viszonyult Ön a népi demokráciához?
Beismerem, hogy a népi demokráciának már kezdettől fogva ellensége voltam. Azt is beisme-rem, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy a népi demokrácia megdöntését elősegít-sem. A rendszerváltozást egy általam várt újabb világháborútól, a nyugati hatalmak győzelmétől vártam.
– Tegyen vallomást arról, hogy a felszabadulás után milyen ellenséges tevékenységet fejtett ki?
Beismerem, hogy 1945-ben már valutáris, gazdasági bűncselekményeket követtem el.
Beismerem továbbá, hogy 1949. óta aktív résztvevője voltam a Pardi Imre füzesgyarmati la-kós által vezetett illegális fegyveres szervezkedésnek.
– Mondja el részletesen, hogyan került kapcsolatba Pardi Imrével?
Pardi Imre füzesgyarmati kulákot /kb. 80 hold földje volt/ kb. 30 év óta ismerem, mi-után én is – mint már vallottam – füzesgyarmati földbirtokos voltam. A háború mi-után egy ideig teljesen laza volt a kapcsolat közöttünk. Emlékezetem szerint demokrácia ellenes te-vékenysége miatt az 1946-47. években internálva volt. Kb. 1948-ban Füzesgyarmaton üzleti kapcsolatban álltunk egymással.
1949-ben üzleti kapcsolatunkból kifolyólag többször felkerestem Pardit a lakásán. Ilyen
al-kalmakkor mindig megbeszéltük az általános politikai helyzetet. Mindketten úgy ítéltük meg a nemzetközi politikai helyzetet, hogy rövidesen várható egy újabb világháború, mely a nyugati hatalmak győzelmével fog végződni. Már ekkor célzást tett Pardi arra, hogy illegális tevékenysé-get folytat, a kőrnyékbeli demokráciaellenes elemeket szervezi, hogy egy rendszerváltozás, ill.
háború esetén ellenforradalmi akciókkal támogassák az angolszász csapatokat. Ekkor még rész-leteket, neveket nem közölt velem. Annyit azonban már akkor is közölt velem, hogy a szervezést sejtszerűen folytatja és a tagok egymást nem ismerik.
– Pardi felszólította Önt, hogy vegyen részt a szervezkedésben?
Igen, felszólított és én vállalkoztam, hogy a szervezkedésben részt veszek. Abban az idő-ben még konkrét feladatokat nem kaptam, miután rövidesen Budapestre költöztem és a kapcsolat megszakadt közöttünk, egy időre.
– Beszéljen arról, hogy később milyen konkrét feladatokat kapott és hogyan hajtotta végre azokat?
1950. őszén Pardi Imre felkeresett budapesti lakásomon, az Országház u 14 sz. alatt. Kb.
fél órát volt nálam a késő esti órákban. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban a szervezkedésük igen megerősödött, Békés, Bihar és Szolnok v. megye több községében csoportok működnek. A szervezkedésben kb. 4-5000 ember vesz részt. Egyes tagoknak fegyvereik vannak elrejtve. Pardi közölte, hogy az illegális csoportok feladata lesz, hogy háború esetén a fontosabb katonai és közigazgatási objektumokat elfoglalják. Pardi a szervezkedés tagjait név szerint nem jelőlte meg.
A szervezkedés működésének rövid ismertetése után Pardi megkért arra, hogy vállaljam el a külföldi kapcsolat megteremtését. Hivatkozott a nyugati követségek tagjaival fenntartott régi kapcsolataimra. Pardi ugyanis tudta, hogy 1945-ben az USA missió tagjai az én közreműködé-semmel Füzesgyarmat környékén vadászatot rendeztek.
Konkrétan arra kért, hogy valamelyik nyugati ország budapesti követségével – ahol a legjobb kapcsolattal rendelkezem – vegyem fel az érintkezést és igyekezzek a szervezkedés részére fegyvert, rádió adó-vevő készüléket és anyagi támogatást szerezni. Ezt én elvállal-tam.
– Melyik követséggel vette fel Ön a kapcsolatot és milyen eredménnyel?
Nekem állandó követségi kapcsolataim nem voltak. Parditól kapott megbízás után néhány héttel sikerült kapcsolatot találnom a budapesti olasz követséggel. – Ez a következőképpen tör-tént:
Unokanővérem Eszterházy Marianne, aki azóta Ausztriába utazott és jelenleg is ott él, 1950-ben dr. Callenda olasz követségi másodtitkárral lakott egy lakásban. Eszterházy Marianne egyébként a budapesti angol követség tisztviselője volt. Őt többször meglátogattam Uri utcai lakásában és egy ilyen alkalommal mutatott be, kb. 1949-ben Callendának. Callenda és közöttem 1950 őszéig kapcsolat nem volt.
Pardival való tárgyalás után néhány héttel felkerestem Eszterházy Mariannet és ott
talál-koztam Callendával. Ekkor megragadtam az alkalmat, hogy Pardi kérésének eleget tegyek. Mi-után olaszul nem beszélek, unokanővéremet kértem meg tolmácsolásra, aki franciául beszélt és Callenda is elég jól beszélte ezt a nyelvet.
– Részletesen ismertesse Callendával folytatott tárgyalását!
A tárgyalás Eszterházy Marianne lakásán zajlott le, 1950. őszén, egyik hétköznap, a déli órákban. –Csak hárman voltunk jelen.
Eszteházy Marianne tolmácsolásával röviden közöltem Callendával, hogy „Magyarorszá-gon működik egy földalatti szervezet, amely szeretne nyugattal kapcsolatot teremteni, és lőszert, anyagi támogatást kapni.” Kérdeztem Callendát, hogy milyen lehetőséget tudna a szervezet támogatására. Emlékezetem szerint az is közöltem, hogy a „földalatti szervezet” az Alföldön,a jugoszláv határ közelében működik. Kiterjedtségéről, neveket, adatokat nem közöltem.
Callenda azt válaszolta, hogy a kért támogatás teljesítése jelenleg nem áll módjában, azonban azzal bíztatott, hogy egy jugoszláv támadás esetén, ha ez majd „aktuális” lesz, úgy illetékes „külföldi szervek” meg fogják találni a módját, hogy az „ilyen szervezetekkel”
felvegyék a kapcsolatot és támogatást nyújtsanak, még azt is hozzátette, hogy a támogatást ilyen esetben úgy küldik, hogy ejtőernyővel dobják le a lőszert és élelmet a megjelölt hely-re. Callenda velem mást nem közölt, néhány perc múlva eltávoztam és Callendával többször nem találkoztam.
– Közölte Ön Pardival a tárgyalás eredményét?
A tárgyalás után néhány héttel ismét megjelent budapesti lakásomon Pardi Imre és magával hozta Fejér László füzesgyarmati lakóst, akit már régebbről ismertem. Pardi közölte, hogy Fejér az ő helyettese a szervezkedés irányításában és amennyiben Pardi később akadályozva lenne, úgy Fejér fogja velem az összeköttetést tartani.
Ez alkalommal beszámoltam Pardinak és Fejérnek arról, hogy sikerült egy „külföldi diplomatával” beszélnem, aki ígéretet tett arra, hogy háború esetén fogunk komoly támo-gatást kapni és repülőgéppel, ejtőernyővel fogják a lőszert, fegyvereket hozzánk eljuttatni.
Pardi és Fejér tudomásul vették közlésemet, majd felszólítottak, hogy továbbra is igyekezzek konkrét, mielőbbi támogatást szerezni. Én erre ígéretet tettem, azonban őrizetbevételemig továb-bi kapcsolatot nem szereztem.
– Kihallgatását megszakítom!
A feljegyzés ideiglenesen lezárva.
Felvette: Gerő Tamás fhdgy.
gyanúsított: Blanckenstein Pál
Tárgy: Blankenstein Pál kihallgatása.69
Feljegyzés.
Budapest, 1951. augusztus 10.
– Ismertesse Fejér Lászlóval való kapcsolatát!
Fejér László füzesgyarmati lakost kb. 1940-ben ismertem meg Füzesgyarmaton. Fejér ekkor még diák volt és beszélő viszonyban kb. 1947-ben kerültem vele. Ez a beszélő viszony úgy kez-dődött, hogy Fejérék dohányárudájából vásároltam cigarettát és itt ismerkedtem meg Fejér Lász-lóval. Később, amikor találkoztunkt az utcán beszélgettünk különböző személyi problémákról, arról, hogy sem én, sem ő nem tudunk dolgozni. Azt, hogy Fejér a „Sárréti Sasok” nevű illegális szervezkedés tagja, csak 1951. februárban tudtam meg, amikor Fejér Párdy Imrével felkeresett engem Budapesten az Országház utca 14. számú lakásomon a szervezkedés ügyében.
– Miről tárgyaltak ez alkalommal az Ön lakásán Párdyval és Fejérrel?
Párdy Imre és Fejér László amikor 1951. februárban felkeresett engem a Budapest, Országház u. 14. sz. alatti lakásomon, azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy ismertessem előttük, milyen kap-csolatot sikerült teremtenem a követséggel. Hogy milyen „követségre” céloztak ők, nem tudom, én a magam részéről nem említettem a „követség” nevét sem Párdynak, sem Fejérnek. Én a vá-laszomban közöltem velük, hogy a kapcsolatot sikerült megteremtenem a „követséggel”, de hogy melyik követséggel, azt nem közöltem velük. Közöltem Párdyval és Fejérrel, hogy bár a kapcsolat létrejött a „követséggel”, ennek ellenére effektív eredményt nem tudok felmutatni, csak ígéretet.
Ekkor ismertettem Párdyval és Fejérrel a követség álláspontját, hogy „a szervezkedésünk majd szükség esetén légi úton fegyvert, adó-vevő rádiókat és anyagi támogatást kap a követségtől”. A követség nevére vonatkozóan nem tettem közlést Párdynak és Fejérnek. Mást ezen a találkozón nem közöltem Párdyval és Fejérrel.
– Ön melyik követséggel vette fel a kapcsolatot, hogy a szervezkedés részére fegyvereket, rádiót és anyagi támogatást tudjon biztosítani.?
Abból a célból, hogy a szervezkedésünk részére fegyvereket, rádiókat, anyagi támogatást tud-jak biztosítani, kapcsolatba léptem dr. Carló Callenda olasz követségi titkárral, akit Eszterházy Marianne, volt budapesti, jelenleg bécsi lakos közvetítésével ismertem meg 1949.-ben Budapesten, Uri utcában lévő házban, hol Mariannenak és Callendának közös bérleti lakása volt. Eszterházy Marianne egyébként az angol követség tisztviselője volt, akit én több alkalommal meglátógattam Uri-utcai lakásán. Egy ilyen látogatás alkalmával mutatott be Marianne, Callendának. Callendával a megismerkedésen kívül egy alkalommal találkoztam Marianne lakásán 1950. őszén.
– Folytassa vallomását! Mikor volt még Fejérrel Önnek közös találkozója?
Fejér Lászlóval az előbb előadott megbeszélésen kívül még egy alkalommal volt
megbeszélé-69 ÁBTL 3.1.9. V-82983/2. 53-55.
sem Budapesten 1951. március hónap első felében.
– Ismertesse részletesen Fejér Lászlóval való 1951. márciusi megbeszélésüket!
Fejér László 1951. március elején felkeresett budapesti Országház utca 14. számú lakásomon és érdeklődött aziránt, hogy létrejött-e a kapcsolat a „követséggel”. Azt nem tudom, hogy Fejér melyik követségre célzott.
Fejér ugyanekkor tájékoztatott a „Sárréti Sasok” és a Bihar-megyei szervezkedés állásáról is. Én Fejérnek a „követséggel” való kapcsolatra megjegyeztem, hogy a kapcsolat létrejött a „követség”-gel, ugyanakkor közöltem Fejérrel, hogy a „követség” álláspontja az, hogy
„egyenlőre nincs módjában /:mármint a követségnek:/ fegyvereket, adó-vevő rádiókat jut-tatni a szervezkedés részére, hanem majd szükség esetén légi úton fogja ezeket az anyago-kat leszállítani a szervezkedés részére”. Ezenkívül Fejér átadott egy kimutatást is, melyet átolvasás után az íróasztalomon lévő ládikába helyeztem. A kimutatás további sorsára nem emlékszem, mert emlékezetem szerint ez a kimutatás többet nem volt a kezemben.
– Mit tartalmazott a kimutatás?
A Fejér Lászlótól átvett kimutatás több helységnevet tartalmazott, – melyek nevére azon-ban nem emlékszem – tartalmazta ezen helységekben lévő katonai objektumokat /:magyar, szovjet katonaság, rendőrség, olajkút:/ és azt, hogy helységenként mennyi fegyverre van szüksége a szervezkedésnek. A kimutatás a felsoroltakon kívül mást nem tartalmazott.
– Mit közölt még ezen a találkozón Fejérrel?
Ezen a megbeszélésünkön – amely 1951. március első felében volt – kérdeztem Fejér-től, hogy tudomása van-e a Székesfehérvár mellett felrobbantott lőszerraktárról. Fejér azt válaszolta, hogy van róla tudomása. Fejér nevet nem említett, hogy honnan értesült a lőszer-raktár felrobbantásáról. Én ekkor megkérdeztem Fejértől, talán összeköttetésben állanak a dunántúli szervezkedéssel? Fejér erre azt válaszolta, hogy „igen, tudunk róluk”. Fejér ezt a kijelentését bővebben nem fejtette ki.
Ugyanekkor közöltem Fejérrel, hogy hallott-e arról, hogy Dunántúlon a „szövetségesek” dob-tak le egy adó-vevő rádiókészüléket, melyet azonban a rendőrség megtalált és elvitt. Fejér erre azt válaszolta, hogy az adó-vevő rádió ledobásáról nem hallott.
– Honnan szerzett tudomást Ön az adó-vevő rádió ledobásáról?
Én az adó-vevő rádió ledobásáról autófuvarozás közben szereztem tudomást, egy ismeretlen személytől, kinek nevére nem emlékszem.
– Mit közölt ezen a találkozón még Fejérrel?
Ezen a találkozóan Fejérrel mást nem közöltem. Ezen megbeszélésünk után több alkalommal nem találkoztam Fejérrel, így róla bővebbet nem tudok.
– Kihallgatását megszakítom!
Felvette: Kis Toldi Ferenc áv. alhdgy.
gyanúsított: Blanckenstein Pál Gépelte: K. L.
Gyanúsított jegyzőkönyv70
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Kelt Békéscsaba 1951 évben november hónap 9 napján, a gyanúsított kihallgatása alkalmával.
Blanckenstein Pál gróf – börtönfotók – ÁBTL 3.1.9. V-82983/2
Gyanúsított személyi viszonyairól az alábbiakat adja elő:
Családi és utóneve: grf. Blanckenstein Pál Atyja családi és utóneve: Blanckenstein Pál grf.
Anyja családi és utóneve: Esterházy Mária Születési 1906 év június hó 18 nap.
Születési helye: Füzesgyarmat város Békés megye.
Nemzetisége: magyar Anyanyelve: magyar Állampolgársága: magyar
Lakóhelye: Tiszasüly, Felszabadulás u. 62. sz.
Szociális származása: arisztokrata, földbirtokos Szociális helyzete: földbirtokos
Szakképzettsége: nincs
Utolsó és azt megelőző munkahelyei és beosztásai / felszabadulás előttiek is felsorolandók:
A felszabadulás előtt, mint gróf 3800 kh. földön gazdálkodott, a felszabadulás után saját kocsi-ján gkv. 1951 májusában kitelepítették Tiszasülyre és a Martfűi állami gazdaságban alkalmi munkás volt.
Pártállása: A legutolsó párttagsága: pártonkívüli
Tömegszervezeti tagsága: Milyen tömegszervezetnek volt tagja utoljára, milyen funkciója volt:
nem volt /…/
A feltett kérdésre a következőket adom elő:
70 ÁBTL 3.1.9. V-82983/2. 86., 88., 89., 90.
Arisztokrata, földbirtokos családból származom. 3000 hold földbirtokunk volt Füzesgyarma-ton. Érettségi után Bécsben gazdasági főiskolát végeztem 1927-ben. Ettől az időtől kezdve én intéztem a földbirtok ügyeinek az intézését egészen 1944-ig. Közben időnként katonai szolgálatot teljesítettem. Utoljára 1944-szeptemberében vonultam be, és mint repülő őrmester szolgáltam a Szálasi hadseregben 1944 december 24-ig, a szovjet hadsereg bevonulásáig. 1945-től 80 holdas bérelt földön gazdálkodtam, Füzesgyarmaton 1948-ig. 1948-tól kb. 2 éven keresztül ugyanott sa-ját kertészetemben dolgoztam. 1950-januárjában teherautót vettem és fuvarozással foglalkoztam 1951-májusáig, amikor budapestről kitelepítettek Tiszasülyre. Őrizetbevételemig a martfűi állami gazdaságban dolgoztam, mint alkalmi munkás.
Mint volt földbirtokos a népi demokráciának már a kezdettől fogva ellensége voltam, így min-dent megtettem annak érdekében, hogy a népi demokrácia megdöntését elősegítsem és földbir-tokunkat visszaszerezzem. A rendszerveáltozást egy általam várt újabb világháborútól, a nyugati hatalmak győzelmétől vártam. A népi demokrácia megdöntésére éppen ezért hozzám hasonló népdemokrácia-ellenes személyekkel kerestem és tartottam kapcsolatot, akik a népi demokrácia megdöntésére törekedtek.
A gyanúsítást megértettem, és bűnösnek érzem magam abban, hogy 1949-december óta tagja vagyok a Párdi Imre által vezetett „Sárréti Sasok” nevezetű illegális fegyveres szervezkedésnek, és mint a szervezkedés aktív tagja összeköttetést hoztam létre az angol követség és a szervezkedés között.
1949-ben üzleti ügyekkel kapcsolatban többízben felkeresett lakásomon Párdi Imre füzesgyarmati lakos. A legutóbbi találkozásunk alkalmával közölte velem Párdi, hogy működik egy illegális szervezkedés, amelyet ő sejtszerűen szervezett meg, és további beszervezéseket hajt végre a környékbeli népi-demokráciaellenes személyekből, hogy így a rendszerveáltozás, illetve háború esetén ezekkel a személyekkel ellenforradalmi akciókat hajtson végre és támogassa az angolszász csapatokat. Párdi elmondotta, hogy a szervezkedése már fegyverekkel is rendelkezik.
Fenti találkozás alkalmával Párdi Imre felkért arra, hogy kapcsolódjam az általa vezetett illegális szervezkedésbe. Én Párdi javaslatát elfogadtam, és bekapcsolódtam az illegális szervez-kedésbe, és egyben vállalkoztam arra, hogy a szervekedés számára összeköttetést teremtek az angol követséggel, hogy így a szervezkedés részére fegyvereket és rádióadóvevő készüléket sze-rezzek. Párdi kérésének eleget tettem és unokanővéremmel Eszterházi Mariennán keresztül sikerült is kapcsolatot teremtenem az angol követséggel, ahol ígéretet kaptam arra, hogy anyagiakkal és fegyverekkel támogatni fogják a szervezkedést. Őrizetbevételemig az angol követségtől támogatást nem kaptunk.
1950-őszén, hogy a szervezkedés részére fegyvereket és anyagiakat szerezzek az angol kö-vetségen kívül az olasz követséggel is igyekeztem kapcsolatot teremteni. 1950-őszén felkerestem unokahúgomat Eszteházi Mariannát, aki együtt lakott Dr. Carló Carlenza nevű olasz követségi titkárral és megkértem arra, hogy az angol követséghez hasonlóan az olasz követségtől is pró-báljon a szervezkedés részére támogatást, illetve fegyvereket, rádió adóvevő készüléket szerezni.
Eszterházi Marienna kérésemnek eleget tett, azonban dr. Carló Carlenza visszautasította a szer-vezkedés részére anyagi támogatást juttasson.
1951-január elején felkeresett az Országház u-14- szám alatti lakásomon Fejér László volt hortysta tiszt. Ez alkalommal megkérdezte Fejér, hogy szereztem-e külföldi kapcso-latot. Fejérrel ekkor azt közöltem, hogy a kapcsolatot sikerült megteremtenem az angol követséggel, azonban várnunk kell, míg segítséget kapunk. Fejér ekkor megjegyezte, hogy célunk elérése érdekében a nyugaton lévő Kisbarnaki Farkas Ferenc vezetése alatt lévő fasiszta erőkkel kell felvennünk a kapcsolatot, és onnét kell támogatást illetve fegyvereket kérni, mivel a szervezkedésünk kevés fegyverrel rendelkezik. Fejér megjegyezte ez alka-lommal, hogy a szervezkedésben ő Párdi helyettese és ha Párdi akadályoztatva lenne, ő veszi át a „Sárréti Sasok” nevű illegális fegyveres szervezkedés irányítását.
Beismerem, hogy ez alkalommal Fejér Lászlótól egy kimutatást vettem át, amelyen fel volt tüntetve, hogy a szervezkedésnek hol, melyik községben mennyi tagja van, és hogy hány db. fegyverre van szüksége. Ugyanebben a kimutatásban volt feltüntetve az, hogy hol van repülőtér, laktanya, rendőrőrs elhelyezve. Ezt a levelet nekem Fejér azzal adta át, hogy azt továbbítsam az angol követség felé.
1951-márciusában Párdi Imre és Nagy József felkerestek budapesti lakásomon – ahova idő-közben távoztam -. Párdi közölte velem, hogy a szervezkedésünk igen megerősödött és Békés, Bihar és Szolnok vármegyékben kb. 4-5000 tagja van a szervezkedésnek és a szervezkedés több tagja fegyverrel rendelkeznek. Közölte velem Párdi, hogy az illegális csoportok feladata lesz há-ború esetén a fontosabb katonai és közigazgatási objektumok elfoglalása. Közölte Párdi, hogy a MÁV-nál és a póstánál is vannak a szervezkedésnek tagjai, akik hajlandók szabotázs és diverziós cselekmények elkövetésére, valamint hidak és vasutak felrobbantására, hogy ezen keresztül is segítsék az angolszász csapatokat. Közölte velem Párdi, hogy a szervezkedésnek tagjai napról-napra követelőzőbben lépnek fel, hogy hajtsanak végre diverziós cselekményeket.
Ez alkalommal közöltem Párdival, ha sikerült felvennem a kapcsolatot az angolszász követ-séggel, ahol ígéretet kaptunk, hogy minden segítséget meg fognak adni a szervezkedés részére, egyenlőre azonban még várnunk kell. Közöltem Párdival, hogy az angolszászok a fegyvereket és rádió adó-vevő készüléket ejtőernyővel fogják a szervezkedés részére ledobni. Fegyve-reket őrizetbe vételemig még nem kaptunk, és több alkalommal Párdi Imrével sem talál-koztunk.
1951-januárjában felkeresett lakásomon Komsa János füzesgyarmati borbély – akinek húga a felszabadulás előtt szobalányunk volt a grófi kastélyban – és rádiótechnikai köny-veket kért tőlem. Komsa elmondotta, hogy egy titkos rádióadóvevő készülék elkészítésén dolgozik, és azt a „Sárréti Sasok” illegális szervezkedés rendelkezésére bocsájtja, hogy ezen keresztül az imperialista hatalmakkal felvegyék a kapcsolatot s egyben az adókészü-léken népi demokráciaellenes propagandát fejtsenek ki. Komsának a tervét én helyesel-tem, azonban rádiótechnikai könyvet nem tudtam adni számára, így közöltem vele, hogy
a Rábay-utcában lévő volt Belgráder-nevezetű rádiótechnikai felszerelést árusító üzletben megtudja szerezni az adóállomáshoz szükséges anyagokat.
Beismerem, hogy a „Sárréti Sasok” nevű szervezkedésben való aktív részvételemmel arra törekedtem, hogy így a Magyar Népköztársaság minél előbbi megdöntését elősegítsem és a szervezkedés részére fegyvereket szerezzek ellenforradalmi terrorakcióknak végre-hajtásához.
Vallomásom az igazságnak megfelelően helyesen van felvéve, amit minden kényszer nélkül tettem meg, és azt felolvasás után h.h. aláírok.
Felvette: Hangyál András áv. hdgy.
gyanúsított: Blanckenstein Pál