Hegyesi István, P. Bonyhai Sándor, Makra Pál, Pengő Mihály, Kontra Péter, Patai Dániel, Pa-tai Sámuelné, PaPa-tai Sándor, Z. Csák István, Ifj. Z. Csák István, Szűcs András, Hegyesi János, Z.
Beke Mihály, Ifj. Vári János, Szúdi Gergely, Sárándi Josefné, Z. Lakatos István, Ifj. Budai István, Szőke Mártonné, Eke Mihály, Sárándi Sándor, Zs. Nagy András, Ifj. Ceglédi István, Makra Mihály, H. Nagy Mihályné, K. Tóth István, Vesszős Mihályné, Bondár Istvánné, Barta Mihály, Zsadányi András, Bondár György, K. Török István, Kiss B. Ferenc, Vitáris Mihály, Vitáris András, M. Nagy Mihályné, Ifj. Szécsi Mihály, Fodor András, Gidai János, Ifj. Lázár István, Mészáros István, Öreg Diviki Péter, Öreg Török János, Ifj. Hajdú János, Dávid István, E. Makai Péter, Kiss B. Péter, Dávid János, Cs Nagy István, Kiss B. Sándor, Lázár János, Károlyi Sámuel, Károlyi István, Huszár István, H. Nagy István, Fodor Sándor, H. Kis Sándorné, Homoki Mártonné, Huszár Péter, Tőkés Mihályné, Tóth P. István, Bökfi B. Bálint, Siteri Mihály, Bereczki András, Szilágyi Ferenc, Patai Dávid, S.
Szűcs István, K. Tóth András, Ungi István, Zs. Nagy István, Lakatos Mihály, Ifj. Csák Mihályné, Pápai Josef, H. Kis Ferenc, Z. Nagy András, Károlyi Pál, Karakas Sándor, Vári András, Fülöp István, Ifj. Szabó István, P. Tóth Mihály, Szécsi János, Makra Sándor, Kis Lászlóné, Kovács Gy. János, Csák László, L. Török Mihály, Vári F. István, Barta Péter, Molnár Pál, Ifj, Csák István, Zs. Nagy Ferenc, Fülöp Péter, B. Kovács István, Kis P. Sándorné, M. Nagy Gábor, Eke László, H. Csák Ferenc, H. Csák András, Sz. Nagy János, Öreg Budai Jánosné, Bökfi Sz. Mihályné, Öreg Eke András, Katona János, Katona Györgyné, G. Nagy Mihály, Györösi Mihály, Ifj. Barta Mihály, Bökfi Péter, Hati Péter, Gulya
Gergely, Szilágyi Péter, Budai Mihály, Györösi Mihály, Sárándi János, Bökfi György, Bálint István, Sütő János, Ifj. Nagy Péter, Hegyesi László, Ladányi János, Hegyesi Sándor, Nagy P. István. Zs. Patai Péter, Nyilas István, Ifj. Czeglédi Péter, Z. Pengő Pál, Özvegy Tóth Péter, Öreg Sárándi Bálintné, Nyilas Jánosné, Kis M. István, Bálint János, F. Tóth Szabó János, Nagy Gy. János, Szabó P. János, Z.
Tóth Pál András, Hajdú Mihályné, Muszka Péter, Diviki Josef, Öreg Kovács János, Németi Istvánné, Ifj. Bálint Mihály, S. Szabó István, Nyilas Bálintné, Fülöp Mihály, Katona István, Szarka István, G.
Daru András, Fegyver Ferenc, Zsoldi János, Szegedi Pál, Barkóczi Pál, Tolcsvai Josef, Mészáros János, Diviki Ferenc, Diviki P. István, K. Kovács Péter, G. Makai György, H. Szabó István, N. Patai Ferencné, G. Patai Ferenc, Patai Péter, G. Csák Péter, Eke Sándor, Pálfi András, Öreg Vári István, Ifj. Hegedűs Mihály, Öreg Szegedi Istvánné, Ifj. Nyilas Károly, P. Szabó István, Darú Péter, Öreg Darú Ferencné, Nagy Gy. Ferenc, Vári Lajos, Darú Ferenc, B. Szőke János, Szőke Mihály, Szőke Pé-ter, Szőke István, Makai Andrásné, Gyáni PéPé-ter, Erdős György, Körei István, Györösi István, Öreg Darú Mihályné, Cs. Hegyesi Istvánné, Ifj. Darú Mihály, Zsódi György, Hersi István, N. Kovács Mi-hály, Nagy Gy. MiMi-hály, Fábi Ferenc, Pardi P. Ferencné, Mészáros András, P. Czeglédi Ferencné, Ifj.
Gyáni Jánosné, Nagy Á. Péter, Zsíros Pál, Ifj. Zsadányi János, Z. Ladányi Mihály, Hati Jánosné, Ho-moki Mihály, HoHo-moki Péter, Vári G. István, Szekeres András, V. HoHo-moki János, Pál János, Macsári István, Zsadányi Péter, Homoki Sándor, Diviki Mihály, B. Darú Istvánné, Erdős János, Zsadányi Sándor, Nyilas Péter, Zsadányi P. György, Hati Á. István, Vári Jánosné, Kovács Ferenc, Hati János, Ifj. Csák Mihály, Bökfi Péter, Pardi István, Beke István, Sós János, F. Kis István, Barna Bálintné, Török Pál, Nagy Á. Sándor, Kontra István, Kontra János, Szűcs Péter, Zsadányi Josef, V. Zsadányi János, Hegedűs Péter, Á. Nagy István, Bátori János, Zsíros Mihály, Hati Ferenc, Hati Mihály, Barna János, Öreg Makra János, Vári Á. János, Pálfi Mihályné, Zsadányi Pál, Bátori Pál, Varjú István, Siteri János, Gyáni Ferenc, Gyáni Péterné, V. Csató István, Pardi P. István, Diviki István, Hajdú István, Nagy Á. Ferenc, M. Nagy P. János, Makai József, Kovács Á. János, Ifj. Sári Péter, Mészáros István, Ifj. Tóth András, Ifj. Sári János, Lázár Ferenc, Ifj. Hegedűs János, N. Csák Jánosné, R. Szabó János, R. Szabó Pál, Lázár András, Hegyesi Istvánné, Hegyesi Mihályné, Hegedűs Ferenc, Lázár Mihályné, Víg János, Ibrányi Mihály, É. Nagy Károly, P. Ibrányi Péter, Kövér István, Pardi János, Tót Á. István, Zsadányi P. János, Zsíros István, Bökfi János, Erős Mihályné, Barna Ferencné, Bátori Mihály, B. Oláh János, Csató György, Hegyesi István, Sári P. István, Hegedűs Péter, Szilágyi Mihály, Kövér Mihály, Gy. Kovács János, Mészáros János, Ifj. Fekete Mihály, M. Hegedűs János, Öreg Beke Mihály, Kis Péter, Ibrányi Istvánné, N. Csató Mihály, Lázár István, É. Nagy Mihály, Eke Pál, Sári Gergely, Sári András, Ifj. Sári Istvánné, B. Tóth András, G. Hati Mihály, Ifj. Csák Mihály, Öreg Sári János, Öreg Pardi Istvánné, Pardi Péter, Nagy Á. János, K. Tóth Péter, M. Nagy Péter, M. Nagy Fe-renc, Ifj. Csák Mihály, Csák Péterné, É. Nagy András, Kéki András, Kis B. FeFe-renc, Csatári Jánosné, Barna István, Ifj. Tóth Mihály, Tót Pál, Vári István, Borus Mihály, Gyáni Mihályné, Gyáni Pál, Bökfi Mihály, Czeglédi Péter, Barna Gergely, S. Barna István, B. Tót János, Gyáni István, Pengő Istvánné, Láposi Péter, Zsadányi Ferenc, Nyíri János, Öreg Gyáni János, Vince Mihály, Csató Péter, P. Hegyesi Péter, Czeglédi János, Sári Péter, Karakas János, Mányi Györgyné, G. Szabó István
„(…) felolvastatott s kihirdetvén, a Szolgabíró és 825 helyi lakos atyánkfiai előtt ezen össze-írás, ígyen törvényessé emelkedett vala (…)”7
A füzesgyarmati ev. ref. egyház történetéből
„A füzes-gyarmati ev. ref. egyázközség fekszik Békés vármegye északi részén a hajdani hí-res, mostmár jól kultivált s gazdagon termő szántóföldekké alakított „Sárrét” tövében. Mint köz-ség igen régi eredetű” – kezdi visszaemlékezését Szilágyi Márton füzesgyarmati ev. ref. lelkész és egyházmegyei jegyző.
Gyarmat már a XIV. század közepén állt, papja, temploma volt. Gacsári István: Füzes-gyarma-ti krónika 1838-ban kiadott művében pedig az áll, hogy „Garmat” (Gyarmat) „Dézmát” (dézsmát) fizetett a nagyváradi püspökségnek 1351-ben.
Ugyancsak ő hivatkozik „Krónikájában” egy perre: 1210-ben Váradon tüzesvas-próbára lettek ítélve „Garmoth” (Gyarmat) helységből származó pereskedők.
Nem lehet meghatározni a pontos idejét annak, hogy Füzesgyarmaton mikor terjedt el a pro-testáns vallás. Van azonban egy Úrasztali pohár, amelynek vésete arról tanúskodik, hogy itt már 1635-ben protestáns egyház volt.
„1531 táján a nagyságos Massai familiának és Mágócsi Gáspárnak a gyulai vár commendánsának védelme alatt Ozorai Imre és Literáti Lukács nevű református prédikátorok ál-tal szembetűnő előmenetellel elterjedt az egész Békésvármegyében a reformata vallás – a Luther értelme szerint ugyan először, de csakhamar Szegedi Kis Istvánnak (ki elébb a gyulai, majd a mezőtúri, majd ismét a békési iskolák és ekklézsiák halhatatlan emlékezetű tanítója volt) fárad-hatatlan törekedései és tanításai által a Zvinglius és Calvinus értelme szerint.”
Első lelkésze a füzesgyarmati egyháznak Nyíregyházi Bálint, akit 1675-ben Debrecenből irá-nyítottak ide prédikátornak. Az 1712. év tájáig homály fedi az egyház múltját. Ennek okát a tatár, török pusztításokban és a bácskai rácok dúlásaiban találhatjuk meg. Gacsári István így ír erről:
„Ezt az elpusztulásnak idejét nem úgy kell érteni, mintha az 1660-tól fogva 1712-dik esztendő tájáig szüntelen egyfolytában tartott volna és így mintha ezen egész idő alatt Gyarmat minden lakosok nélkül lett volna, mert hiszen úgy Nyíregyházi Bálint nem lett volna itt prédikátor 1675-ben, ami pedig bizonyos a Főtiszteletű Szuperintendencia jegyzőkönyvéből, hanem úgy, hogy az ellenség elmenetele után azok, akik megmaradtak, elszéledéseikből ismét visszavándoroltak el-pusztult helyeikbe, és egy másik ellenség jövén ismét, most a tatárok és törökök, majd későbben az ifjú Rákócy Ferenc támadásakor az ezen tájékokon 1700-nak elején darab ideig fel s alá kó-borló s kegyetlenül pusztító bácskasági rácok, ismét szétoszlottak és egyik egy-, másik másfelé,
7 Földdel bíró lakosok nevei – 1825, Borbíró Lajos adattárában. Helytörténeti-Néprajzi Füzetek, 34. szám.
Kézirat, Füzesgyarmat, 2004. 3-7.
ki merre látott, keresett magának búvóhelyet és menedéket. Lásd a Püspökök életében Nógrádi Mátyást, aki épen ezen pusztulásnak idején püspök és egyszersmind bajomi prédikátor is volt itt a Sárréte melletti szomszédságunkban.”8
Mihelyt a viszonyok engedték, a gyarmatiak tüstént visszaszivárogtak lakhelyeikre. Itt is, mint hazánk más vidékein, a török uralom alóli felszabadulás, majd a kuruc háborúk befejeződé-se után, újabb élet kezdődött. Az emberek újraépítették lakóhelyeiket. Ezt emlegetik a lakosok a község „második vagy mostani megűlésének”.
Gyarmat is ebben az időben kezdett lassan lábra állni a mai területen. A szerző úgy véli, hogy a községet átszelő Nagy-ér – amely a Berettyó szabályozásáig a község élővíz csatornája volt –, partját dúsan tenyésző fűzfások nőtték be. Nagy valószínűséggel innen nyerte Gyarmat a „Füzes”
előnevet: „A város pecsétjén is, mintegy címerül ott áll a fűz, az itt elterülő rétséget ábrázoló két nádkötettel, s tövében egy gólyával és íly körirattal: „Füzes-gyarmat város pecsétje 1803”.
Feltehető, hogy már a reformáció előtti időkben is volt temploma a községnek. Az erre vo-natkozó fellelhető írások három templomról tesznek említést. Az első még a régi katolicizmus idejében történt. Ezt a régi templomot 1751-ben renováltatta a hívek közössége. Az első templom helyett 1770-ben, Mária Terézia uralkodásának idején, új templomot akart építeni a község, de csak a régi bővítéséhez kaptak engedélyt, amelyet 1777-ben végbe is vittek. A régi templomot majdnem teljesen szétbontották és átalakították. A régi nádfedeles tetőt zsindellyel fedték. Ez volt tehát a második templom. 1791-ben, amikor II. Leopold a református vallást a „tökélletes szabadsággal bíró vallássá” emelte, a közösség elhatározta egy új templom építését. Ez a ma is meglévő 3. templom Bonyhai Sándor prédikátorságában, Hegyesi István főbírósága alatt épült 1798 és 1803 között.
Már Gacsári István is említi a „Krónikában”, hogy Gyarmaton 1738-ban a lányok külön isko-lába jártak a fiúktól. A lányok tanítására „tanító asszonyokat” alkalmaztak. Az 1868-as országos népiskolai törvény meghozatala után, hogy szaporíthassák az iskolákat és gyarapíthassák a tan-erőt, új iskolai adókulcsot állapítottak meg az egyházközségi közgyűlésben a „szabad iskolázás”
megvalósításáért.
1884-ben a „gáton inneni” városrészen új iskolát állítottak. 1887-ben a „túl a gáti” városré-szen is megnyílt az új I-II. osztályú paralel fiúiskola. A tanerőknek pénzbeli és természetbeni járandóságot adtak és tisztességes lakást.
8 Gacsári István: Füzesgyarmati krónika. Debrecen, 1838.
A református templom – Füzesgyarmat
Népesség Gacsári István krónikája szerint:
év lélekszám
1833 4270
1851 4890
1876 5185
1891 6708
1896 6995
„A templomtól külön levő helyen, közel mellé, 1759-ben egy fatornyot építtettek. A második torony, a mostani, 22 méter magas nagy kőtorony. Ezt a tornyot 1819-ben villámcsapás érte, de 1820-ban helyrehozatták. 1834-ben egy erős földrengés mind a tornyot, mind pedig a templomot erősen megrongálta. A templom helyrehozása 3 évet vett igénybe. Mindez Daru Mihály építtető curator és Huszár István valamint Nagy P. János főbírósága idején történt. 1867-ben egy szélvihar ismét megrongálta a tornyot, amelyet később újra felépítettek az egyházközség elöljárói.
A toronyba előbb egy, majd második harangot vásároltak. 1886-ban három új harangot avat-tak Szilágyi Márton lelkész (e könyv szerzője) és B. Nagy Sándor gondnok idejében. A temp-lomnak később orgonát, órát, úrasztali terítőket, szent edényeket ajándékoztak a kegyes hívek önkéntes buzgalommal.
»Isten védje, oltalmazza, tartsa és virágoztassa fel az ő lélekben és igazságban imádóinak e gyülekezetét!«” – zárja visszaemlékezését a szerző.
Füzesgyarmat, 1897. június 27.9