Tárgy: Fejér László vallomása74
Fejér László – börtönfotók – ÁBTL 3.1.9. V-82983/1
Feljegyzés
Budapest, 1951. augusztus 9.
– Ismertesse kit szervezett be „Sárréti Sasok” nevű illegális fegyveres szervezkedésbe!
A „Sárréti Sasok” nevű illegális fegyveres szervezkedésbe senkit nem szerveztem be, csak előkészületeket tettem több füzesgyarmati lakos, így Varga Bai András kb. 38-40 év körüli, füzesgyarmati állomáselöljárót, Hánis József kb. 28-30 éves, volt füzesgyarmati rendőr tizedest, Bajor János kb. 28-29 éves füzesgyarmati unitárius lelkészt és Sós Endre kb. 33-34 éves, füzesgyarmati kovácsmestert beszervezésre.
– Ismertesse Varga Bai Andrással fennálló kapcsolatát!
Varga Bai 1947. novemberében ismertem meg, amikor Varga Bai meghívott a névnapjára lakására. Megismerkedésünk után rendszeresen találkoztunk Varga Baival és úgy személyi, mint politikai kérdéseket tárgyaltunk meg. A beszélgetések folyamán Varga Bai kijelentéseiből megjegyzéseiből megtudtam, hogy Varga Bai is a népi demokrácia ellensége és ezért én a be-szélgetéseket úgy irányítottam, hogy őt mindjobban a demokrácia ellen uszítsam. Az illegális szervezetünk létezését azonban én nem fedtem fel előtte. Ő azonban ennek ellenére megtudhatta szervezetünk létezését, mert 1951. június elején amikor én Vésztőre utaztam egyéni ügyeimet in-tézni és a füzesgyarmati állomáson a vonatra vártam Varga Bai azt a kérdést tette fel bizalmasan, hogy miért nem csinálok már valamit a rendszer megdöntésére. Erre én azt válaszoltam Varga Bainak, hogy a rendszer megdöntése nem rajtam múlik és mivel a vonat utána rögtön elindult
74 ÁBTL 3.1.5. O – 9039/1. 140-143.
ezt a kérdést Varga Baival nem tudtuk tisztázni egymás előtt. Ebből következtetek, hogy tudott szervezetünk létezéséről. Tudomásom van arról, hogy 1951. április elején mikor én és Párdy Imre füzesgyarmati lakossal Füzesgyarmaton a Széchenyi utcában mentünk az utcán szembejött velünk Varga Bai András. Ekkor Párdy Imre ott az utcán megszólította Varga Bait, és félrevonult vele az út közepére és ott bizalmasan beszélgettek négyszemközt kb. 20 percig. Ezután 1951.
júniusig nem találkoztam Varga Baival csak júniusban a füzesgyarmati állomáson, ahol Varga Bainak az előbb említett kérdés elhangzott. A kérdésből arra következtettek, hogy Párdy az 1951.
áprilisi beszélgetés alkalmával közölte Varga Baival a szervezet létezését, tehát beszervezte. Var-ga Baival 1951. júniusában találkoztam utoljára a füzesgyarmati állomáson. VarVar-ga Bairól többet nem tudok.
– Mit tud Hánis József volt füzesgyarmati rendőr tizedesről?
Hánis Józsefet 1949. őszén ismertem meg egy bál alkalmával Füzesgyarmaton Rácz Jánosné füzesgyarmati lakoson keresztül. Megismerkedésünk után több esetben találkoztam Hánissal a füzesgyarmati szövetkezeti vendéglőben, ahol megbeszéléseket folytattam vele, úgy általános, mint politikai jellegű kérdésekről. Hánist, mint demokráciaellenes személyt ismertem. 1951.
március 24-i megbeszélésünkön, mikor Párdy Imre füzesgyarmati tanyáján az én, Párdy, Végh Imre, Nagy József és Técsi Géza jelenlétében elhatároztuk, hogy minden fontosabb katonai ob-jektumban egy-egy számunkra megbízható személyt kell beszervezni. Ekkor jött az az elhatáro-zásom, hogy a füzesgyarmati rendőrségen a számunkra beszervezhető Hánis József. Azonban Hánis beszervezésére nem került sor, mert a márciusi megbeszélésünk után kb. egy hónapra 1951 április végén a rendőrségtől demokráciaellenes kijelentései miatt leszerelték. Elbocsátása óta Hánissal nem beszéltem. Hánis közléséből tudom, hogy azután Füzesgyarmatról eltávozott, előttem ismeretlen helyre, melyet velem nem közölt.
– Ismertesse Bajor Jánossal való kapcsolatát!
Bajor János füzesgyarmati, kb. 28-29 éves unitárius lelkészt 1946-ban ismertem meg az ő füzesgyarmati lakásán, bátyja Jenő által. Megismerkedésünk után baráti kapcsolat fejlődött ki közöttünk és én rendszeresen felkerestem Bajort a füzesgyarmati lakásán. Ott sakkozással és baráti beszélgetéssel töltöttük az időt. 1951. március 24-e előtti napokban felkerestem Bajort lakásán és felszólítottam, hogy 1951. március 24-én Párdy Imre lakásán egy illegális gyűlést tar-tunk, melyre őt meghívtam. Említettem neki, hogy több ismerőssel fog ott találkozni, de neveket nem említettem, valamint a gyűlés célját, jellegét sem közöltem vele. Bajor a felszólításomat nem fogadta el, visszautasította azzal, hogy neki a gyűlés utáni napon prédikálni kell és a prédikáci-óra készülnie kell. Ezután 1951. áprilisában közöltem Bajorral kérésemet, amennyiben meg-kértem hogy a füzesgyarmati középiskolás fiatalokat, kik rendszeresen felkeresik Bajort figyelje meg az ő politikai magatartásukat, hogy melyik megbízható számunkra szervez-kedésünk számára, azaz melyik ellensége a népi demokráciának. Bajor erre a kérésem-re határozott ígékérésem-retet tett, melyet azonban nem teljesített általam ismekérésem-retlen oknál fogva.
Bajorral őrizetbevételemig 1951. júliusig fenntartottam a kapcsolatot, azonban az említett
kérés után több kérés, avagy politikai megbeszélés közöttünk nem volt. Bajor tevékenysé-géről bővebbet nem tudok.
– Tegyen részletes vallomást Sós Endrével való kapcsolatáról!
Sós Endrét már gyermekkoromban 1929-30-ban ismertem meg Füzesgyarmaton. Az 1951.
március 24-i megbeszélésünk után, mikor a fokozott beszervezés lett szervezetünk egyik fő tény-kedése elhatároztam, hogy szorosabb kapcsolatot fogok tartani Sóssal. Így több esetben beszél-getésbe kerültem Sóssal. A beszélgetések megerősítették reményemet, hogy Sósra szintén lehet számítani, mert ő is ellensége a népi demokratikus rendszernek és be lehet vonni a szervezke-désbe. Sós beszervezése ennek ellenére nem történt meg letartóztatásom miatt. Sósról bővebbet nem tudok.
– Mondja el kik voltak a „Sárréti Sasok” nevű illegális népi demokráciaellenes fegyveres szervezkedés tagjai, s kinek milyen szerepe, beosztása volt a szervezés területén?
1951. március 24-i megbeszélésünkön, melyen Párdy Imre, Nagy József, Végh Imre, Técsi Géza és én vettünk részt, mely megbeszélés Párdy Imre füzesgyarmati lakásán volt, megbeszél-tük és áttárgyaltuk illegális szervezkedésünk összes problémáját, feladatát, így a szervezkedés vezetőségének egyes funkcióit is. A funkciók elosztásában a következőképpen határoztunk:
Népi demokráciaellenes fegyveres szervezkedésünk vezetője egyben főszervezője Párdy Imre füzesgyarmati lakos volt. Párdy volt, aki szervezkedésünk tagjai nagyobb részét be-szervezte. Ezenkívül alapítótagok főszervezők voltak: Nagy József szeghalmi lakos, Técsi Géza füzesgyarmati lakos, Emődi József szeghalmi lakos, Kriszton László szeghalmi lakos, Végh Imre Bihar megyei lakos és én. Nagy József szeghalmi főszervező volt, Técsi Géza a vasutasok szervezője volt. Emődi József a zászlótartó és a kulákok beszervezésével volt megbízva. Kriszton László a disz-elnök és az értelmiség reakciós köreinek beszervezője volt. Végh Imre Bihar-megye főszervezője volt. Én, Fehér László a „Sárréti Sasok” helyettes vezetője voltam és én lettem volna a nyugati kapcsolattartó, illetve a felső kapcsolattartó az Ausztriában tartózkodó fasiszta magyar csapatok vezetőjével, Kisbarnaki Farkas Ferenc volt horthysta altábornaggyal, és én lettem volna a „Sárréti Sasok” katonai szakértője. Szer-vezkedésünk tagjai közül Komsa János füzesgyarmati és Barkóczi Károly füzesgyarmati la-kosok voltak a rádió épségéért készenlétben-tartásáért és fegyveres biztosításáért a felelő-se, ezenkívül Barkóczi egy esetleges rendszerváltozás esetén Füzesgyarmat városparancs-noka lett volna. A füzesgyarmati fiatalság beszervező felelőse Hati Lajos volt füzesgyarmati lakos volt.
Tudomásom van arról, hogy szervezetünk tagja volt még dr. Emődi József szeghalmi lakos is, azonban az ő beosztását nem ismerem. A szeghalmi rendőrség szervező felelőse Debreceni nevű előttem ismeretlen rendőr volt.
Azonkívül szervezetünk tagja volt még Fekete Péter füzesgyarmati lakos is. Az ő szervezeti beosztása előttem ismeretlen. Tudomásom szerint szervezetünknek több tagja nem volt.
– Milyen szervezkedésről tud még a „Sárréti Sasokon” kívül?
A „Sárréti Sasok” nevű szervezkedésen kívül nagybátyám Párdy Imre közléséből tudom, hogy Körösladányban is folyik egy szervezkedés előttem ismeretlen „Fekete” nevű százados ve-zetésével. Ezt a nagybátyám 1951. márciusban közölte velem Végh Imre és az én jelenlétemben.
Közölte azt is, hogy egy alkalommal beszélgetést folytatott „Fekete” egyik előttem ismeretlen nevű emberével és felhívta arra, hogy csatlakozzanak a „Sárréti Sasok” szervezkedéshez. „Fe-kete” embere ezt visszautasította. Végh Imre közléséből tudom, hogy szervezkedés folyik még Kunmadarason, Berettyóújfalun, Derecskén és több Bihar-megyei községben, melynek nevére nem emlékszem. Ezt Végh 1951. március 24-én közölte Párdy tanyáján lefolyt megbeszélésünkön Párdy és az én jelenlétemben. Más szervezkedésről nincs tudomásom.
– Kihallgatását megszakítom.
Felvette: [olvashatatlan aláírás] áv. alhdgy. /Talán: Kiss Toldi Ferenc/
gyanúsított: Fejér László sk. aláírás
Tárgy: Fejér László kihallgatása.75
Fejegyzés
Budapest, 1951. augusztus 22.
– Ismertesse és jellemezze azokat a személyeket, kiket a „Sárréti Sasok” nevű illegális fegy-veres szervezkedésbe be akart vonni!
Kapcsolatban álltam Fehér Mihály kb. 60 éves füzesgyarmati lakossal, akit be akartam vonni a szervezkedésbe. Fehér kb. 1930-32-ben, gyermekkoromban ismertem meg, 1950-ig beszélgető viszonyban állottam vele, ami abban nyilvánult meg, hogy beszélgettünk egymás személyi prob-lémájáról. Beszélgetéseink 1950. november hónapban kezdtek politikai jelleget ölteni, amikoris egymásnak közöltünk politikai demokráciaellenes „híranyagot”. Ezeket a demokráciaellenes közléseket Füzesgyarmaton az utcán rendszertelen összetalálkozásainkon szoktuk folytatni. Fe-hérrel azért folytattam kapcsolatot és bíztam benne, mert tudomásom van Fehér közléséből, hogy ő hozta létre 1944-ben Füzesgyarmaton a Kommunista Pártot, az 1918-19-es forradalom ideje alatt és mint aktív kommunista tevékenykedett. Ha Fehér ennek ellenére most demokráciaellenes kijelentéseket tett és a Párt határozatai ellen agitált, úgy biztosan számítottam rá egy esetleges háború esetén a demokrácia ellenségei táborába, a mi szervezkedésünk tagjai között.
– Ön mit tett annak érdekében, hogy Fehér Mihályban növelje a jobb oldali hajlamokat és miért tette azt?
Annak érdekében, hogy Fehérben növeljem a jobboldali demokráciaellenes hajlamokat, Fe-hérrel való találkozásainkon én őt az MDP. ellen uszítottam, így a táblásítással, a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatban is , amire Fehér azt válaszolta, hogy „ő sohasem lesz a tszcs.-nek
75 ÁBTL 3.1.5. O-9039/1. 144-149.
tagja”. Így ilyen apró momentumokkal hoztam közel szervezkedésünkhöz Fehér Mihályt. Ezt azért tettem, mert úgy gondoltam, hogy Fehér így a Párton belül is szétzüllést fog előidézni és egy esetleges háború esetén Fehér több tagot tud magával hozni az MDP-ból. Fehérrel a kapcsolatot letartóztatásomig 1951. júliusáig tartottam, de be nem szerveztem. Fehérről bővebbet nem tudok.
Azok közül a személyek közül, kiket a szervezkedésbe be akartam vonni, kapcsolatot tar-tottam Nagy József kb. 58 éves füzesgyarmati lakossal. Nagy Józsefet 1948.-ban ismertem meg a füzesgyarmati „Földmívesszövetkezet”, volt „Hangya Szövetkezetben” vásárlás alkalmával.
Nagy akkor a „Hangyának” volt az ügyvezetője. Megismerkedésünk után Naggyal rendszeresen találkoztunk Füzesgyarmaton a piacon és ott folytattunk megbeszéléseket. A politikai célzatú beszélgetés 1950. őszén kezdődött, amikor a piaci találkozásainkon közöltük egymással „Ame-rika Hangja” demokráciaellenes híreit. Így beszélgetések folyamán meggyőződtem Nagy József demokráciaellenes beállítottságáról, azért akartam őt is a „Sárréti Sasok” nevű illegális fegyveres szervezkedésbe bevonni, amire azonban letartóztatásom miatt nem került sor. Nagy József közlé-séből tudom, hogy a Horthy hadseregben továbbszolgálatos honvéd hadnagy volt. Nagy Józsefről bővebbet nem tudok.
– Kikkel tartott fenn még kapcsolatot, azért, hogy alkalomadtán beszervezze őket?
Kapcsolatban állottam még Kovács László kb. 28-29 éves, füzesgyarmati lakossal is. Kovácsot kicsi gyerekkorom óta ismerem és vele a kapcsolat baráti jellegű volt. Találkozásaink rendszer-telenek és különböző helyeken történtek. A beszélgetések 1949-ben kezdtek politikai jelleget ölteni, mikoris egymásnak az „Amerika Hangja” demokráciaellenes adásait kezdtük közölni. A megbeszéléseinket Kovácsék füzesgyarmati lakásán és nálunk tartottuk rendszertelen időközök-ben négyszemközt.
Így a beszélgetések folyamán meggyőződtem Kovács demokráciaellenes beállítottságáról és ezért akartam Kovácsot beszervezni, amire letartóztatásom miatt nem került sor. Kovácsról bő-vebbet nem tudok.
Kapcsolatban állottam még Kovács László bátyjával, Lajossal is. Kovács Lajossal ugyanúgy, mint öccsével a kapcsolat már gyermekkoromban kezdődött. Kovács Lajos szintén füzesgyarmati lakos, kb. 34 éves. A politikai jellegű kapcsolat vele kb. 1950. őszén kezdődött amikor az im-perialista „Amerika Hangja” rádió demokráciaellenes, magyarnyelvű adásait vitattuk meg az ő lakásukon. Így megismertem demokráciaellenes beállítottságát és ezért számítottam rá a szer-vezkedésünk részére. Kovács Lajosról bővebbet nem tudok.
Kapcsolatot tartottam fenn még Beőthy Zsigmond, volt füzesgyarmati kb. 38 éves, jelenleg kb. budapesti lakossal is. Beőthy Zsigmondot kb. 1947-ben ismertem meg, Füzesgyarmaton, mi-kor hivatalos küldetésben nálunk járt lakásügyben, mint Füzesgyarmat adóügyi jegyzője. Meg-ismerkedésünk után barátság fejlődött ki közöttünk, ami abból állt, hogy megbeszéléseinken, melyeket rendszertelenül, hol az ő füzesgyarmati, hol az én füzesgyarmati lakásunkon tartot-tunk, ő beszámolt nekem az „Amerika Hangja” demokráciaellenes adásairól, amit megvitattunk.
A megbeszéléseink alatt meggyőződtem Beőthy demokráciaellenességéről és azért akartam őt
szervezkedésünkbe bevonni. Beőthy volt az, aki engem rendszeresen tájékoztatott az imperia-lista rádió demokráciaellenes adásairól.Beőthyvel 1951. áprilisában megszakadt a kapcsolatom, mert Beőthyt erkölcstelen élete miatt elbocsájtották hivatalából, a füzesgyarmati adóügyi jegy-zőségről és Budapestre jött dolgozni. Beőthyvel 1951. áprilisa óta egy esetben találkoztam Füzes-gyarmaton 1951. májusban, amikor ő Budapestről családi ügy rendezése miatt Budapestről leuta-zott Füzesgyarmatra. Ekkor közölte, hogy Budapesten dolgozik, mint segédmunkás. Beőthyről bővebbet nem tudok.
Kapcsolatot tartottam ifj. Sári József, kb. 29 éves, füzesgyarmati lakossal is. Sári Józsefet gyermekkoromban ismertem meg. Kapcsolatunk 1950. végén vált politikai jellegűvé, amikoris Bajor János füzesgyarmati unitárius lelkész lakásán több alkalommal összetalálkoztunk Sári Jó-zseffel. Ilyenkor megbeszéltük az imperialista rádió demokráciaellenes híreit és egyéb demokrá-ciaellenes híreket is. Így meggyőződtem Sári József demokrádemokrá-ciaellenes beállítottságáról. Azonkí-vül azért is számítottam Sári Józsefre, mert Sári kulák volt, kb. 50 kat. hold földön gazdálkodtak apjával. Sári Józseffel a kapcsolatot letartóztatásomig tartottam.
Ezenkívül kapcsolatot tartottam ifj. Sári József unokatestvérével ifj. Sári Lajos kb. 23 éves, füzesgyarmati lakossal is. Sári Lajost szintén gyermekkorom óta ismerem. A politikai kapcsolatot vele ugyancsak 1950. végétől tartottam. Amikor unokabátyjával Sári Józseffel, kiről már tettem jegyzőkönyvi vallomást, Bajor János füzesgyarmati unitárius lelkész lakásán demokráciaellenes megbeszélést tartottunk, Bajor János, ifj. Sári József, ifj. Sári Lajos és az én jelenlétemben. Ek-kor megbeszéltük a különböző demokráciaellenes híreket, az imperialista rádió magyarnyelvű, demokráciaellenes adásait. Így a beszélgetés folyamán meggyőződtem ifj. Sári Lajos demokrá-ciaellenes beállítottságáról, amit a letartóztatásomig lezajlott megbeszélések demokrádemokrá-ciaellenes hangulata, Sári Lajos véleménynyilvánítása még inkább megerősített. Azonkívül Sári Lajosra biztosan lehetett számítani azért is, mert Sári Lajos egy 200 kat. holdas kulák fia. Sári Lajossal őrizetbevételemig 1951. júliusig tartottam a kapcsolatot.
Kapcsolatban állottam Csontos Károly kb. 37 éves, füzesgyarmati lakossal is. Csontossal 1948-ban ismerkedtem meg, amikor Csontos, ki fuvaros volt, nekem szénát szállított. A fuvar el-végzése után Csontost behívtam a füzesgyarmati „Pozsonyiné”-féle vendéglőbe és ott szeszesitalt fogyasztottunk. Ivás közben beszélgettem Csontossal és megállapítottam, hogy Csontos demok-ráciaellenes beállítottságú, melyet demokdemok-ráciaellenes kijelentéseire alapoztam. A fuvar után egy hónapra 1948. májusában ismét fuvarozott nekem Csontos és a fuvar elvégzése után ugyancsak behívtam Csontost a füzesgyarmati ”Bojtor István”-féle vendéglőbe, ahol szeszesitalt fogyasztot-tunk. Itt ugyancsak hangzottak el Csontos részéről és részemről is demokráciaellenes megnyil-vánulások. A két megbeszélésünkön kívül Csontossal több esetben megbeszélést nem folytattam.
Csontosról bővebbet nem tudok.
Ugyanúgy, mint Csontos Károllyal, fuvarozással kapcsolatban kerültem ismeretségbe Ökrös József 45 éves füzesgyarmati lakossal is. Ökröst 1948-ban ismertem, mikor Ökröst fuvarozni hívtam meg. A fuvar elvégzése után Ökröst Csontossal együtt behívtam a füzesgyarmati
„Po-zsonyiné”-féle vendéglőbe, ahol Ökrös, Csontos és én szeszesitalt fogyasztottunk és közben a demokráciaellenes „Amerika Hangja” és egyéb híreket tárgyaltunk. Ezen megbeszélésünk alatt meggyőződtem Ökrös demokráciaellenes beállítottságáról. 1948. májusában szintén fuvar után Ökrös, Csontos és én bementünk a füzesgyarmati „Bojtor István”-féle vendéglőbe, ott szeszesitalt fogyasztottunk és beszélgettünk. A beszélgetés tárgya szintén demokráciaellenes hírek megvi-tatása volt. Később 1948. ban még két esetben fuvarozott nekem Ökrös József. Mindkét fuvar után betértem Ökrös Józseffel a „Bojtor István”-féle vendéglőbe, ott szeszesitalt fogyasztottunk, demokráciaellenes híreket tárgyaltunk Ökrös József, Bojtor István vendéglős és az én részvét-elemmel. Így Ökrösre, mint demokráciaellenes személyre egy esetleges háború esetén biztosan számítottam. Ökrössel több megbeszélésem nem volt, róla bővebbet nem tudok.
Kapcsolatot tartottam fenn Bojtor István 43 éves vendéglőssel is. Bojtort kb. 1947-ben ismer-tem meg, de megismerkedésünk körülményeire nem emlékszem. Beszélgető viszonyba 1948.
áprilisában kerültem Bojtorral, amikor Csontos Károllyal és Ökrös Józseffel felkerestük vendég-lőjében szeszesitalt fogyasztani. Bojtor Istvánnal 1948. után kapcsolatot tartottam fenn, több esetben felkerestem őt vendéglőjében és demokráciaellenes híreket tárgyaltunk. 1951.-ben már rendszeresen felkerestem és rendszeresen tárgyaltunk az imperialista rádió demokráciaellenes híreit. Bojtorral a kapcsolatot őrizetbevételemig fenntartottam.
Kapcsolatot tartottam fenn Gyáni Endre kb. 24 éves füzesgyarmati lakossal is. Gyáni Endrét 1949-ben ismertem meg, amikor őtet és Csiki József kb. 29 éves, füzesgyarmati lakost fuvarozni hívtam. A széna hazaszállítására. A fuvar elvégzése után Gyánit és Csikit behívtam a „Bojtor Ist-ván”-féle vendéglőbe, ott szeszesitalt fogyasztottunk. A szeszesital fogyasztása közben különböző demokráciaellenes közléseket tettünk egymásnak. Ezután a fuvar után 1949-ben még kb. négy esetben fuvaroztak nekem Gyáni és Csiki. Minden alkalommal a fuvar elvégzése után betértünk valamelyik füzesgyarmati vendéglőbe, ott szeszesital fogyasztása közben demokráciaellenes köz-léseket tettünk egymásnak. Így meggyőződtem Gyáni és Csiki demokráciaellenes beállítottsá-gáról és ezért számítottam rájuk szervezkedésünk számára. Gyánira azért is számítottam, mert Gyáni kulák. A fuvar utáni megbeszéléseken kívül több esetben nem folytattam megbeszélést Gyánival és Csikivel.
Kapcsolatban állottam és egy esetben beszélgetést folytattam É. Nagy Imre kb. 28 éves, füzesgyarmati lakossal is. É. Nagy Imrét 1949-ben ismertem meg, mikor a lakásomon felkeresett és egy kérvényt íratott meg velem. 1951. februárban, mikor vele mentem a szeghalmi vásárra, az úton demokráciaellenes közléseket tettünk egymásnak. Ekkor meggyőződtem arról, hogy É.
Nagy is ellensége a népi demokráciának, ezért számítottam rá a szervezkedésünk számára. É.
Naggyal több beszélgetést nem folytattam.
– Kivel közölte, hogy önnek sok megbízható embere van, kikre számít a szervezkedésük céljainak megvalósítása érdekében és mire alapozta ezt a „megbízhatóságot”?
Hogy nekem megbízható embereim vannak a „Sárréti Sasok” illegális szervezkedés céljainak megvalósítása érdekében, ezt én 1951. március 24-i megbeszélésünk alkalmával közöltem Párdy
Imre füzesgyarmati és Nagy József szeghalmi lakosnak. Ezen megbeszélésünk alkalmával Párdy Imre kérdezte tőlem, mennyi emberem lesz egy esetleges háború esetén, ha szükség lesz szer-vezkedésünknek fegyveres személyekre. Én azt válaszoltam Párdynak, ha szükség lesz embe-rekre, úgy kb. 30 személlyel számíthat rám is. Ezt a 30 személyt én az itt felsorolt 14 személyre, a már eddigi jegyzőkönyvileg vallott Bajor János, Varga Bai András, Pós Endre és Hánis József füzesgyarmati lakosokra, kb. 10 fiatalt pedig a Bajor János füzesgyarmati unitárius lelkészhez járó középiskolás, demokráciaellenes fiatalokból válogattam volna ki Bajor Jánossal.
Ezen személyek megbízhatóságát az támasztotta alá, hogy ellenségei voltak a népi demokrá-ciának, amit véleményükben is kinyilvánítottak. Erre alapoztam megbízhatóságukat. Ezen sze-mélyek közül egyet sem tájékoztattam a szervezkedésünkre vonatkozóan.
– Ki volt az a 10 személy, akit a középiskolások közül be akart szervezni a „Sárréti Sasok” il-legális szervezkedésébe és mire alapozta Párdynak tett ígéretét a középiskolásokra vonatkozóan?
A 10 személy, akik a középiskolások közül be akartam szervezni, személy szerint nem volt kijelölve. Mint már jegyzőkönyvileg vallomást tettem arról, 1951. áprilisban Bajor János füzesgyarmati unitárius lelkészt megkértem, hogy a hozzájáró középiskolás fiatalokat figyelje és a demokráciaelleneseket nekem jelentse. Ezt a kérésemet Bajor János elfogadta. A Párdynak tett ígéretemet arra alapoztam, hogy a középiskolás diákok közül biztosan akad több demokráciaelle-nes személy. Bajor az ígéretét nem váltotta be, mert letartóztatásomig velem neveket nem közölt.
– Kihallgatását megszakítom:
Felvette: [olvashatatlan aláírás] áv. alhdgy. /talán: Kiss Toldi Ferenc/
Felvette: [olvashatatlan aláírás] áv. alhdgy. /talán: Kiss Toldi Ferenc/