A szombathelyi egyházmegyéhez egyházjogilag ugyan nem tért vissza Muravidék, de személyi vonatkozásokban kötődött hozzá, tekintve, hogy adminisztrálását így lehetett legcélszerűbben megoldani. Apostoli adminisztrátora 1941. június 1-től Grősz József volt, aki nem sokkal később Wallner Józsefet, szombathelyi általános helynökét nevezte ki muravidéki apostoli adminisztrátori helynökké.535 E tisztséget a főpásztor kalocsai érseki kinevezéséig töltötte be, ezt követően ismét egy kézben összpontosult a két egyházigazgatási egység helyi irányítása: Kiss Lajos szombathelyi apostoli adminisztrátori helynök személyében.536 Ezenkívül – ahogy már korábban említettem –, az újonnan felállított Muravidéki
532 VÉL Episcopatus, 4937/1937. illetve: SzEL AC 2394/1937. Az első kezdeményezés Fityeháza átcsatolásra 1927. december 29-én volt, de ez anyagi kérdéseken elakadt és csak közel tíz év múlva merült fel ismét. Az átcsatolás kapcsán a szepetneki plébános jövedelme csökkent, a kongruaszükséglete ennek megfelelően nőtt.
Rendezéséhez ld.: SzEL AC 785/1938; SzEL AC 840/1938; SzEL AC 1359/1938; VÉL Episcopatus 6160/1938.
A határozat közlése: SzEL PK 1938. V. nr. 1505. Az ügyre vonatkozó vatikáni források: ASV Arch. Nunz.
Ungheria, b. 54, fasc. 1/10, f. 158–160; ASV Arch. Nunz. Ungheria, b. 56, fasc. 8/7, f. 632–642.
533 SzEL KI 1/1942; SzEL AC 303/1942.
534 Disszertációmban terjedelmi okokból szándékosan nem térek ki Muravidék igazgatásának részletes elemzésére. Bővebben: GÖNCZ, A muravidéki magyarság 1918–1941, i.m.; UŐ, Visszacsatolás vagy/és megszállás. Muravidék, 1941–1945, Vasi szemle 57 (2003) 3, 295–310.
535 SzEL AC 1316/1941.
536 SzEL AC 1642/1943.
Nyugdíjegyesület kezelője is közös volt a Szent Imre Egyesületével. Emellett az ordináriusnak küldendő hivatalos leveleket is a Szombathelyi Egyházmegyei Hivatalhoz kellett címezni és külön Püspöki Körlevelek sem készültek Muravidéknek. A szükséges információkat, főpásztori rendelkezéseket a szombathelyi egyházmegye püspöki körleveleiből tudták meg az ottani lelkipásztorok. A szeminárium szintén közös volt: a püspök rendelkezése szerint, aki a papi hivatást választotta, annak ugyanis a szombathelyi szemináriumba kellett jelentkeznie.537
A területi igazgatást tekintve Muravidék két esperesi kerületre oszlott, főesperességgel nem rendelkezett. Plébániái többségében szabadadományozásúak voltak, az 1943-as Schematismusban leírtak szerint tizenkettő volt ilyen, emellett négy magánkegyúri, egy, amelynek kegyurasága egy adott uradalomhoz kötődött, egy pedig a Vallásalap kegyurasága alá tartozott. A mindössze 3 év alatt, amelyet Grősz József muravidéki apostoli adminisztrátorként eltöltött, egy kurácia – 1942-ben a murahelyi – és két plébánia – 1943-ban a kebeleszentmártoni és a kerkafői – alakult.538 Plébániák határának kisebb kiigazítására is sor került: 1943-ban Grősz József Hrascsica majort a bántornyai plébániától a belatinci plébániához csatolta. A háttérben az állt, hogy a major – ahol mindössze 71-en éltek – politikailag Lendvarózsavölgyhöz tartozott, s a tanulók ide jártak iskolába, valamint mivel Belatinc közelebb volt, ott vettek részt szentmisén.539
Muravidéki apostoli adminisztrátorként Grősz József tisztában volt a kényes nemzetiségi egyensúly fenntartásának szükségességével. Hozzáállását legtisztábban három kommunista szervezkedésben részvétellel vádolt muravidéki papja érdekében Horthy Miklós kormányzónak címzett kegyelmi kérvénye tükrözi, amelyben – többek között – a következőket írta: „Minden főpásztori munkám oda irányul a Muravidéken, hogy a különféle eszmeáramlatoknak oly erősen kitett vidéken a lelkek megbékélését szolgáljam, hogy a visszatértek rájöjjenek arra, hogy hazatértek.”540 A megbékélést tartotta tehát a legfontosabbnak, amely „mindennél kívánatosabb Szent István birodalmának nemzetiségei és az uralkodó magyarság között.”541 Ennek megfelelően a visszatért területnek a magyar vérkeringésbe visszaintegrálásában közreműködött az állami hatóságokkal. A kongrua utalásához, amely a magyar csapatok bevonulása után egy ideig elapadt, javadalmi
537 SzEL AC 1190/1941.
538 SzEL PK 1942. VIII. nr. 2421; SzEL PK 1943. IX. nr. 3235; SzEL PK 1943. IX. nr. 3236.
539 Az átcsatolást Hrascsina major hívei kezdeményezték, a bántornyai és belatinci plébános támogatásával:
SzEL AC 2652/1943. A főpásztor döntésének közlése: SzEL PK 1943. IX. nr. 3255
540 SzEL AC 774/1942
541 Uo.
összeírásokat készíttetett,542 a korpótlékhoz az érintettek papi pályájára vonatkozó információkat kérette be irodájába.543 Szóvá tette a m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszternek a hitoktatói állások szervezésének ügyét, amely nem csak vallási, hanem nemzeti szempontból is kulcskérdés volt, tekintve, hogy a jugoszláv kormány három önálló hitoktatói állást is fenntartott Muravidéken, kettőt Muraszombatban, egyet pedig Alsólendván és a nem hitoktató lelkészek hitoktatói munkáját is kellőképpen díjazta. Ezzel szemben a magyar m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter Muravidék és Muraköz szükségleteinek kielégítésére együttesen csak 8 hitoktatói állást engedélyezett, melynek Grősz József vélekedése szerint legalább fele a Muraközben kerül alkalmazásra, amely nem tartozott az ő joghatósága alá. A főpásztor a három korábbi állandó hitoktatói állás mellett még hetet szeretett volna kizárólag Muravidékre kieszközölni.544 Bebörtönzött és kiutasított papjaiért többször is felemelte a szavát, amennyiben e papjait nemzetiségi szempontból nem tartotta az állam vagy a helyi polgári hatóság megbízhatónak, intézkedett eldisponálásukról.545
A szlovén irodalmi nyelvet a prédikációban tiltotta, viszont ahol a vend nyelvű misézés szokásban volt, ott előfordult, hogy ezt továbbra is engedélyezte, sőt fontosnak tartotta, hogy az adott plébános értsen a nép nyelvén.546 Egy vend nyelvű katekizmus kiadási tervét is támogatásáról biztosította.547 Kalocsán őrzött jegyzetfüzetében azt is feljegyezte: „Ne várják a papoktól a magyarosítást akkor, amikor a miniszteri rendeletek nemcsak forszírozzák az anyanyelvű tanítást az iskolákban, hanem a nép kérésére sem engedik a magyar nyelvű oktatást (Szentpéterfa, Nagynarda).”548
Végül rövid áttekintésemben megemlítendőnek tartom, hogy mivel bízott benne, hogy Muravidék véglegesen visszatért Magyarországhoz, így fontosnak tartotta ott is a trianoni Magyarországon már gyökeret vert mozgalmak, kezdeményezések – elsősorban az Actio Catholica, egyházközségek, leventeegyesületek, ifjúsági egyesületek – meghonosítását, kiépítését.549
542 SzEL AC 240/1942. A kongrua kiutalásának késlekedéséről és a hátralék összegéről: SzEL AC 234/1942.
543 SzEL AC 546/1942.
544 SzEL AC 1216/1942. A m. kir. vallás-és közoktatásügyi miniszter 1942-ben a belatinci és a muraszentesi állami iskolánál engedélyezte önálló hitoktatói állás megszervezését. Vö.: SzEL AC 3013/1942.
545 A kiutasított, illetve bebörtönzött papok érdekében fellépő Grősz József többször felajánlotta a hatóságoknak az érintett papok áthelyezését a trianoni Magyarország területére. Ld. például: SzEL AC 1377/1941; SzEL 1590/1943; SzEL AC 2986/1943; SzEL AC 2304/1943. A kapcsolódó dispozíciók nagy számára utalt a püspöki titkár 1941. november 2-án a zalaegerszegi alispánnak írt levelében: SzEL AC 2607/1941.
546 SzEL AC 462/1943; SzEL 1912/1942 (a kebeleszentmártoni szentmisék nyelve).
547 A főpásztor a muraszombati 1943-as tavaszi esperesi korona kérésére a kifejezetten a vend nyelvjárású katekizmus elkészítését helyeselte, szlovén nyelvű katekizmus már létezett. Vö.: SzEL, AC 2015/1943.
548 KFL, Grősz József personalia, A Grősz per alkalmával lefoglalt iratok 4. boríték, Grősz József jegyzetfüzete.
549 Vö.: SzEL 2006/1943; SzEL AC 2015/1943; 3058/1943.
VI. AZ EGYHÁZMEGYE KOVÁSZAI: A PAPOK ÉS SZERZETESEK
A fent ismertetettek adták tehát az egyházkormányzás kereteit a vizsgált időszakban.
Tartalommal viszont a főpásztori rendelkezések, helyi események, szentszéki, országos és helyi kezdeményezések töltötték meg, melyeket nem lehet pusztán önmagukban vizsgálni, tekintve, hogy számos tényező meghatározta őket. Sok múlott az adott lelkipásztor személyiségén, adottságain, a közösség vallási összetételén, a hívek hozzáállásán, áldozatkészségén, társadalmi hátterén.550 Befolyásolhatták a helyi, illetve az országos politika szempontjai, amelyek meghatározhatták a városi, megyei, vagy állami támogatás mértékét.
Szintén hatással lehetett rájuk az Apostoli Szentszék politikája. Végül nem elhanyagolható szempont a világtörténelem, világgazdaság alakulása és ennek helyi kihatása sem. Ennek megfelelően disszertációmnak ebben a fejezetében az ismertetett összefüggésrendszerbe ágyazva szeretném tárgyalni a lelkipásztorkodó papság összetételét, feladatait, a rájuk vonatkozó rendelkezéseket és a leginkább meghatározó kezdeményezéseket, helyi eseményeket. A papságon kívül a lelki élet motorjai a szerzetesek voltak, így egyben az ő egyházmegye életében betöltött szerepüket is vizsgálom.