A lelkigyakorlatoknak a korszakban két formája volt: az egyik külön erre a célra szolgáló lelkigyakorlatos házban tartott zárt lelkigyakorlat, amely rendszerint három napig tartott, a másik a szélesebb néprétegek számára templomban tartott lelkigyakorlat, amely 3–8 napig
780 SzEL PK 1943. II. nr. 675.
781 Ezek a törekvések nem csak a szombathelyi egyházmegyei Actio Catholica törekvései – hanem szervesen illeszkednek az Actio Catholica országos elképzeléseihez. Ugyanakkor én jelen dolgozatomban a szombathelyi egyházmegyében történt megvalósításukat szeretném elemezni.
tartott.782 A férfiaknak tartott zárt lelkigyakorlatok helyszíne 1941-ig általában a kőszegi Szent Imre missziós szeminárium volt, majd a bővítése idején a mödlingi Szent Gabriel missziós házban, a szombathelyi szemináriumban és Pannonhalmán tartották ezeket.783 A nőknek tartott zárt lelkigyakorlatok helyszíne változó, leggyakrabban a helyi iskola épülete volt, de előfordult például, hogy a szombathelyi annunciáták Szent József otthonában került megrendezésre.784 A nyílt lelkigyakorlatokat mindig az adott egyházközség templomában tartották.
A lelkigyakorlatok egy részét kifejezetten a papok számára, más részét a világi hívek számára rendezték. A papok esetében minden évben, rendszerint az első körlevélben megtaláljuk az előző évben lelkigyakorlatot végző papok névsorát ABC sorrendben.785 A híveknek általában foglalkozás szerint elkülönítve tartanak lelkigyakorlatokat, például kifejezetten a kőművesek,786 az akadémikusok,787 a tanítók vagy a tanítónők788 számára.
Előfordult, hogy Kalász köröket vezető papok és az espereskerületi lelkiigazgatók számára volt zárt lelkigyakorlat Pannonhalmán.789 A költségek általában 12 és 15 pengő körül mozogtak,790 amelyet a szegényebbek igen nehezen tudtak megfizetni. Ezért az apostoli kormányzó több alkalommal teljesen vagy részben átvállalta a szegény földművesek zárt lelkigyakorlatának költségeit.791 Nagylelkűségéhez hozzájárulhatott az is, hogy maga is földműves családba született bele, így pontosan tisztában lehetett e foglalkozási csoport nehézségeivel.
A lelkigyakorlatok mellett az egyházmegyében az ún. belső missziók szolgálták a vallásos élet fölélesztését és elmélyítését. A missziós ügyek intézésére külön egyházmegyei igazgató volt kinevezve.792 A népmissziókat általában egyházközségenként rendezték, 8–10 napig tartottak és egymást követő istentiszteletekből, litániákból, gyóntatásból, szentáldozásból,
782 GERGELY, A katolikus egyház története Magyarországon 1919–1945, 228.
783 Ezen helyszíneken kívül a Szombathelyi Katolikus Tudósító rendszeresen tájékoztat arról, hogy hol, milyen egyesületek végeztek zárt lelkigyakorlatokat, gyakran azt is megnevezve, hogy kinek a vezetésével.
784 (?), Leányok és fiúk Jézus közelében, SzKT 1 (1937) 10, 7.
785 A papok 1935–1940 között végzett lelkigyakorlatairól vázlatos listát is találunk az Acta Cancellariae iratok között. Vö.: SzEL AC 119/1940.
786 SzEL PK 1937. VIII. nr. 2892.
787 SzEL PK 1937. IV. nr. 1069.
788 SzEL PK 1936. VII. nr. 1812; SzEL PK 1937. IV. nr. 1069.
789 SzEL PK 1943. IV. nr. 1230. Ez valószínűleg központi kezdeményezés.
790 Tekintve, hogy a Szombathelyi Katolikus Tudósító nem csak a lelkigyakorlatok helyét, idejét és jellegét adta meg, hanem a költségüket is, így a fenti összegek jól nyomon követhetők. A két összeg szerepel például: (?), Rövid egyházmegyei hírek, SzKT 1 (1937) 8, 8.
791 Például Grősz József 1937-ben nagyobb összeget juttatott el a kőszegi missziósháznak a gazda lelkigyakorlatok támogatására: SERESS BÉLA, Ezer lelkigyakorlatozó, SzKT 1 (1937) 3, 6. Vagy például az 1938.
február 5–9-ig tartott gazda lelkigyakorlatot 100 P-vel támogatta: (?), Egyházmegyei hírek, SzKT 2 (1938) 3, 8.
792 SzEL PK 1943. VII. nr. 2406.
igehirdetésekből álltak.793 Előtte szent kilencedet szoktak tartani, amellyel lelkileg előkészítették rá a közösséget, valamint ki kellett kérni az egyházi főhatóság engedélyét mind a missziót végző papnak, mind pedig a gyóntatóknak. A misszió végeztével pedig jelentést kellett tenni az egyházi főhatóságnak a misszió eredményéről, különösen a gyónások, szentáldozások számáról. A belső missziók és lelkigyakorlatok tartására általában szerzeteseket kértek fel – ahogy Grősz fogalmazott, mivel ők nagyobb hatást tudnak gyakorolni a népre794 –, bár az is előfordult, hogy a szomszédos plébános segített be a munkába. Ugyanakkor ez több helyen nehézségekbe ütközött, mivel a népmissziók tartására legalkalmasabb adventi időszakban a lelkipásztorkodó papság meglehetősen le volt foglalva.
Ezért történhetett meg az, hogy bár a szombathelyi zsinati törvénykönyv szerint – tehát papírforma szerint – a Szent Márton népmissziós papi egyesület megalakult, a valóságban azonban nem működött. Grősz József idejében kétszer is felmerült felújításának gondolata, először a pinkavölgyi esperesi kerület, illetve a sárvári alsó esperesi kerület 1936-os tavaszi koronáján,795 majd a novai esperesi kerület 1938-as őszi koronáján.796 Viszont mindkét alkalommal a már említett indok miatt nem került sor felállítására.
E missziók mellett voltak olyanok is, amelyek kifejezetten egy adott társadalmi csoportra vagy korosztályra irányultak. Ide sorolhatók a kemenesaljai és zalaegerszegi esperesi kerületekben tartott kórházmissziók, a Grősz püspök által 1943-ban tervezett fogházmissziók797 és a Jézus Szent Gyermeksége pápai misszió, amelyet még Nancy püspöke, Charles de Forbin Janson alapított 1843-ban, és amelynek megalakulását Grősz püspök az 1943-as jubileum alkalmából minden elemi és polgári iskolában, valamint a középiskolák I. és II. osztályában elrendelte.798 Célja, hogy „felébressze a gyermekekben a missziós nagylelkűséget.”799 Ezeken kívül felhívta a hívek figyelmét a vasúti misszióra, amely ugyan egyházmegyéjében még nem épült ki, de a nagyobb magyarországi városokban erkölcsi
793 GERGELY, A katolikus egyház története Magyarországon 1919–1945, 228.
794 SzEL AC 787/1939. A pinkavölgyi esperesi kerület koronáján szintén elhangzott, hogy a szerzetesek a missziók tartásában népszerűbben: SzEL AC 1370/1936. Ellenben Rogács Ferenc a sárvári felső esperesi kerület koronáján annak is hangot adott, hogy véleménye szerint a világi papok missziója ugyanolyan értékes, mint a szerzeteseké, ráadásul enyhe kritikát is megfogalmazott az utóbbiakkal szemben, akik közül – vélhetően többen – a missziók végén a saját rendjük egyesületeit igyekszenek propagálni, aminek a következménye sok életképtelen egyesület lehet. Vö.: SzEL AC 1364/1936.
795 SzEL AC 1367/1936; SzEL AC 1370/1936.
796 SzEL AC 878/1939.
797 SzEL PK 1943. II. nr. 675.
798 Ugyanakkor a letenyei kerület 1943-as tavaszi koronájának kérdésére, hogy akkor mi lesz a Szívgárdával azt a választ adta, hogy ahol a Szívgárda működik, ott nem szükséges külön a Szent Gyermekség művét megalakítani, legfeljebb az egész kicsiknél, s működhet úgy is, mint a Szívgárda alosztálya. SzEL AC 2014/1943.
799 SzEL PK 1943. IV. nr. 1223.
védelmet nyújt az egyedül utazó nőknek és gyerekeknek, s a rászorulóknak támogatást, útbaigazítást, vagy ha kell, megbízható szállást biztosít.800